Let wel: Die datums van die Afrikaanse wikipedia ondergaan tans heelwat veranderings. Hier is skakels na twee weergawes van die dae in geskiedenis. Die skakels in die boonste weergawe wys na die artikels wat uiteindelik gebruik sal word. Werk asb dae in die ander twee formate by sodat ons kan standardiseer. Daar is afgespreek dat 1 Junie as templaat gebruik sal word. ----

Eksterne Engelse skakels

- [http://www.on-this-day.com/ on-this-day.com]
- [http://www.historychannel.com/today/ The history channel: this day in history]
- [http://www.todayinsci.com/ Today in science] Kategorie:Lys ja:365日 ko:366일

1981

Gebeure

- 03-30 President Ronald Reagan word deur John Hinckley, Jr, in die bors geskiet buite 'n hotel in Washington, D.C..
- 04-12 Columbia 1 word gelanseer, die eerste ruimtependeltuig.
- 04-27 Xerox PARC stel die rekenaar muis bekend.
- Peter Checkland ontwikkel die sagtestelsel metodiek gebasseer of hierargiese verhoudings binne stelsels.

Geboortes

Sterftes

----
- Eeue
- Geskiedenis
- Dae

1981

Kategorie:20ste eeu als:1981 ja:1981年 ko:1981년 simple:1981 th:พ.ศ. 2524

1982

Gebeure

- 04-02 Argentinië val die Britse Falkland eilande aan.
- 04-25 Israel voltooi onttrekking uit die Sinai per die "Camp David accords".

Geboortes

Sterftes

----
- Eeue
- Geskiedenis
- Dae

1982

Kategorie:20ste eeu als:1982 ja:1982年 ko:1982년 simple:1982 th:พ.ศ. 2525

1983

Gebeure

- 04-18 'n Selfmoord aanvaller vernietig die VSA ambassade in Beiroet, Libanon
- 04-25 Pioneer 10 reis verby Pluto se wentelbaan.

Geboortes

Sterftes

----
- Eeue
- Geskiedenis
- Dae

1983

Kategorie:20ste eeu als:1983 ja:1983年 ko:1983년 simple:1983

1986

Gebeure

- 3 April - IBM lewer die eerste laptop rekenaar, die PC Convertible
- 27 Junie - Die Internasionale regshof vel teen die VSA in Nicaragua vs. Verenigde state van Amerika
- 16 Julie - Die Suid-Afrikaanse straalvegter Cheetah word bekend gestel
- 11 November - Onthulling van die Delvillebos-museum in Frankryk

Geboortes

Sterftes

- 04-24 Wallis Simpson (1896-06-19).
- 04-27 John R. MacDougall stuur 'n boodskap op die Home Box Office kanaal met 'n sterk sein na die Galaxy 1 satelliet. ----
- Eeue
- Geskiedenis
- Dae

1986

Kategorie:20ste eeu als:1986 ja:1986年 ko:1986년 simple:1986

19e eeu

Eeue:

18de eeu

19de eeu

20ste eeu

1801	1802	1803	1804	1805	1806	1807	1808	1809	1810
1811	1812	1813	1814	1815	1816	1817	1818	1819	1820
1821	1822	1823	1824	1825	1826	1827	1828	1829	1830
1831	1832	1833	1834	1835	1836	1837	1838	1839	1840
1841	1842	1843	1844	1845	1846	1847	1848	1849	1850
1851	1852	1853	1854	1855	1856	1857	1858	1859	1860
1861	1862	1863	1864	1865	1866	1867	1868	1869	1870
1871	1872	1873	1874	1875	1876	1877	1878	1879	1880
1881	1882	1883	1884	1885	1886	1887	1888	1889	1890
1891	1892	1893	1894	1895	1896	1897	1898	1899	1900

Kategorie:19de eeu ja:19世紀 ko:19세기 simple:19th century th:คริสต์ศตวรรษที่ 19 zh-min-nan:19 sè-kí

21ste eeu

Die begin van die 21ste eeu is gekenmerk deur the 2001-09-11 terroriste-aanval in die VSA, en die oorloë as gevolg daarvan. Eeue

20ste eeu

21ste eeu

22ste eeu

2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009	2010
2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2019	2020
2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	2028	2029	2030
2031	2032	2033	2034	2035	2036	2037	2038	2039	2040
2041	2042	2043	2044	2045	2046	2047	2048	2049	2050
2051	2052	2053	2054	2055	2056	2057	2058	2059	2060
2061	2062	2063	2064	2065	2066	2067	2068	2069	2070
2071	2072	2073	2074	2075	2076	2077	2078	2079	2080
2081	2082	2083	2084	2085	2086	2087	2088	2089	2090
2091	2092	2093	2094	2095	2096	2097	2098	2099	2100

Kategorie:21ste eeu ja:21世紀 ko:21세기 simple:21st century

Kodolányi János

Idősebb Kodolányi János, (Telki, 1899. március 13. – Budapest, 1969. augusztus 10.) író, újságíró. Kodolányi János a 20. századi magyar irodalom általában és méltatlanul kevéssé ismert, elfeled(tet)ett, ugyanakkor rendkívül jelentős és népszerű írója. Regényírói jelentősége Weöres Sándor költészeti jelentőségéhez mérhető (és munkásságuk több analóg vonást is mutat). Munkássága több irodalmi műnemre (költészet, publicisztika, az epikán belül a novella- és regényírás, továbbá a dráma) kiterjedt. Pályafutását költőként kezdte, de verseit hamar megtagadva, érdeklődése a novella- és újságírás felé fordult ^-->. Életének inkább késői szakaszában regényíróként nemcsak a magyar, hanem a világirodalom nagyjai sorába is beírta magát. Elsősorban az ókori mitológiát (Égő csipkebokor; Vízöntő; Új ég, új föld), illetve a tatárjárást (Boldog Margit; Julianus barát; A vas fiai) feldolgozó regényei fontosak. A realizmus, sőt naturalizmus tipikus jegyeit magán viselő novelláiban, kisregényeiben általában a tragikus helyzetű, az egykerendszer fenntartásával a kollektív öngyilkosságba menekülő magyar kisparasztságot, illetve a gazdaságilag és érzelmileg deklasszálódó magyar középosztályt ábrázolta: ő volt az elsők egyike, aki a ma is fennálló és súlyosbodó demográfiai problémára, a magyarság vészes fogyatkozására, öregedésére, öngyilkos népesedési szokásaira felhívta a figyelmet. Radikális hangvételű publicisztikái és nemegyszer novellái ezen kívül a korabeli, a nagyhatalmak szorításában vergődő két háború közötti Magyarország társadalmi problémáira keresik a megoldást, de gyakran gyakorlati jelentőségű, ugyanakkor igen mély irodalom- és társadalomelméleti, etikai, filozófiai problémákat is boncolgatnak. Életművéből tehát kitűnik, hogy a globális (világpolitikai, irodalomelméleti) és lokális („helyi érdekű”, nemzeti, regionális, szervezési és gyakorlati) problémákra egyaránt érzékeny volt; nemcsak szóban (számtalan folyóiratban publikált), hanem tettekben is (a magyar írók helyzetének javítására tett konkrét intézkedésektől sem visszariadó Írók Gazdasági Egyesülete szervezői közé tartozott). Emiatt nehéz is lenne a mai politikai szakfogalmak közé beskatulyázni: a magyarság mint nemzet sorsa iránt érzett aggódás, a világpolitikai helyzet mérlegelése a (radikális) jobb, a szociális problémák iránti érzékenység pedig a (radikális) bal oldalra is el-elsodorták. Tehetségét nemcsak barátai, munkatársai, hanem „nehéz”, konfrontatív, hevesen vitázó természete miatt időlegesen vagy véglegesen szerzett politikai és irodalmi ellenfelei többsége is elismerte (ld. lentebb).

Életéről

Összefoglalás

1899. március 13-án született Telkin (Pest megye). Gyermekkorát több családi tragédia tette igen nehézzé, őt magát komorrá, koravénné (egy betegség következtében fellépő sántasága, félmankóhoz kötöttsége; rokonai félresikerült házasságai; szülei válása, anyja elköltözése és idegbetegsége, köznemesi családja deklasszálódása). Középiskolába Pécsett, majd (1916-19 közt) Székesfehérvárott járt. Ez időszakban verseskötetei jelentek meg (Hajnal: 1915, Pécs; Kitárt lélekkel: 1919, Székesfehérvár, Üzenet enyéimnek, 1921). E kötetekről később mint irodalmilag nem érett művekről beszélt, nem tartotta őket életműve maradandó részének. 1921-ben feleségül vette Csősz Matildot (Tildi), ami családjával (apjával) való szakítást jelentett. Feleségével Budapestre költözik; ahol évekig nyomorogtak. 1922-ben felkereste Osvát Ernőt, aki a Nyugatban közölte Kodolányi Sötétség c., Móricz Zsigmondnak dedikált novelláját. Móricz felfigyelt az író tehetségére, megkezdődött személyes ismeretségük és évekig tartó barátságuk. 1922-ben született fia, János; 1923-ban lánya, Júlia (Jutka). 1925-27 között írta első nagyobb regényét, a Szép Zsuzskát, a Börtön c. írást, valamint első jelentős közírói művét, a Hazugság öl c. memorandumot Huszár Károly országgyűlési képviselőhöz az egykekérdésről. 1928-ban Rákospalotára költözött. 1932-44 közt az Irók Gazdasági Egyesülete, avagy IGE munkatársa, a szervezet egyik alapítója, majd titkára, főtitkára, ill. társelnöke volt. A szervezetben való működésének, és Móriczcal való őszinte barátságának egy zavaros, politikai, gazdasági intrikák eredményeképp kitört botrány vetett véget. 1934-től a nácik által később kivégzett antifasiszta ellenálló, Bajcsy-Zsilinszky Endre köréhez tartozott, a Magyarország, ill. a Válasz c. folyóirat munkatársa. Ekkor kezdődött barátsága „az isteni könyvtárossal”, a kultúrtörténész Várkonyi Nándorral. 1936-37 között írta első történelmi regényét, A vas fiait, mely a tatárjárásról írott trilógia második darabja lett. 1936-38 közt tette első utazását Finnországba, barátja és munkatársa lett Arvi Järventaus finn írónak. Élményeiből két naplószerű könyv született (A csend országa; ill. Suomi titka). 1937-ben írta a tatárjárásról készült regénytrilógia befejező részét, a Boldog Margitot. Régi irodalmi ellenfele, Babits Mihály közreműködésével Baumgarten-díjat kapott. 1938-ban Helsinkiben befejezte a tatárjárásról írott regénytrilógia első részét, a Julianus barátot, ami egyik legolvasottabb műve. 1939-ben a Belvárosi Színház két drámáját mutatta be (Földindulás, Végrendelet). Ezek 1940-ben Jajgatok és kacagok címmel könyv alakban is megjelennek. Ugyanekkor jelent meg a Süllyedő világ c. műve. 1941-től a Pécsi Janus Pannonius Irodalmi Társaság folyóirata, a Várkonyi Nándor szerkesztette Sorsunk munkatársa volt. Megjelent a Pogány tüzek c. regénye. A nevezetes 1943-as Balatonszárszón tartott szárszói találkozó bevezető előadását tartotta, melyen a hazugság hatalmáról, és - akárcsak Orwell - a szavak inflációjáról beszélt. 1946-tól kezdve egyre többet betegeskedett, és egyre több időt töltött akarattyai házában (1950-ben költözik végleg ide). Ugyanebben az időszakban teremtette az általa, ill. barátai által fantasztikus realizmus műfajúnak nevezett mítosz-regényeit (ld. még mágikus realizmus): a Vízöntőt, melyet 1948-ban jelentetett meg először, másodszor már, 1958-ban Vízözön néven jelent meg; az 1949-ben befejezett Új ég, új földet (csak 1958-ban jelent meg), az 1950-ben részlegesen, 1972-ben teljes egészében megjelent Én vagyok c. regényt, ill. 1953-ban az Égő csipkebokor c. művet. 1948-ban fejezte be Boldog békeidők c. novelláskötetét, megjelent 1956-ban. 1955-ben válogatott írásai jelentek meg, Éltek, ahogy tudtak címmel. 1956-ban már súlyos szívbeteg volt, az őszt a balatonfüredi kórházban töltötte. 1957-től 1969-ig kezdve a Magvető Kiadó Kodolányi-életműsorozat megjenentetésébe kezdett. 1959 nyarán befejezte Vízválasztó c. regényét. 1968-ban megjelent Visszapillantó tükör c. műve. 1969. augusztus 10-én távozott el, 71 évesen. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomba, augusztus 18-án.
Korai évek
1899. március 13-án született Pest megyében, Telkin, vidéki katolikus köznemesi családban. Apja, Kodolányi Gyula, erdész („erdőfőtanácsos”) volt; anyja Martinovics Ilona, Martinovich Ignác leszármazottja. A család a gyermekek születése után, 1903-ban Telkiről a mecseki vidék területén lévő, a Zengő völgyében fekvő Pécsváradra, később pedig, 1909-ben Vajszlóra, „az Ormánság fővárosába” költözött. A család története tragédiák, szerencsétlenségek sorozata. A nagyapa, Kodolányi János, felesége halála óta mosolytalan, zord öregember - kilökte a házból anyjukat, aki emiatt egy vidéki szállóban agyonlőtte magát - gyermekeit is keményen, ridegen nevelte. A nagyapa egyik testvére, Kodolányi Ignác, szintén öngyilkos lesz, csakúgy, mint a nagyapa lánya, a boldogtalan házasságba kényszerített Emma. A nagyapa két gyereke közül Kálmán (az író nagybátyja), kamaszkorában fellázadt apja ellen, aki gyógyszerészt akar nevelni belőle; gazdásznak állt, elhagyta a családot - Kodolányi Gyulából viszont, aki tényleg gyógyszerész akart lenni, akarata ellenére erdészt nevelt, de Gyula nem lázadt fel az apa ellen. Kodolányi Gyula első házassága is boldogtalanul telt, a gondokat és a vele ellentétes természetű férjével való súrlódásokat rosszul tűrő, egyre súlyosbodó idegbetegséggel küszködő Ilonát elmegyógyintézetbe vitette, csak hogy válóok keletkezvén, útját kiadhassa (Ilona a kezelés után anyjhához költözött át Püspökladányba), az író így korán elszakadt tőle. Később Gyula újra nősült, de második házassága sem volt harmonikus. Gyermekeivel Gyula is meglehetősen ridegen bánt, vélt vagy valós vétségeik miatt kegyetlenül megverte őket; Jánost ezen kívül pl. gúnyolta és gyengének tartotta sántasága miatt („ólommadárnak” nevezte). Püspökladány Az író gyerekkori és ifjúkori életét sok egyéb tragédia mérgezte: szülei diszharmonikus házasságán, válásán, apja szeretettelenségén és anyja „elvesztésén” kívül még gyönge egészsége (idegességre, megbetegedésre könnyen hajlamos volt), pl. gyermekbénulásból adódó, örök életére megmaradt sántasága. Achilles-ín sorvadását, mely enyhe sántaságot okozott, futásra képtelenné tette, még anyjától örökölte (később, ifjúkorában egy betegség azonban annyira súlyosbította, hogy csak fél mankóval tudott járni). A négy elemit az író a vajszlói katolikus iskolában végezte (ma már lebontották). Szoros barátságot kötött egy parasztfiúval, Simon Dezsővel, még évtizedekig visszajárt Vajszlóba, több későbbi művében felismerhető az itteni élmények hatása; itt találkozott Sötétség, Böbék Samu búcsúja, Földindulás c. novellái és A vas fiai c. regénye alakjainak modelljeivel (azonkívül a Keserű ifjúkor c. kisregényciklus első része, a Feketevíz szól életének e szakaszáról). Középiskolába Pécsett és Székesfehérváron járt. A (mai) Mátyás király u. 17. szám alatti, a világháború éveiben a Rákóczi utcába költöző pécsi állami főreálgimnáziumba 1910-ben iratták be. Az iskolában ugyanolyan rossz légkör uralkodott, mint otthon, a verés, a nádpálca mindennapi nevelési eszköznek számított; Kodolányi mélyen megvetette „korlátolt szellemű”; „barom, buta, bornírt” tanárait, nem jól tanult; az ötödik osztányban mennyiségtanból és német nyelvből megbukott, s mivel dacból nem írt pótvizsgakérvényt, az osztályt újra járta. Ebben az időszakban egyre többet betegeskedett, lába egy időre felmondta a szolgálatot, operálták, két hónapot töltött kórházban. Miután átiratkozott Székesfehérvárra az ottani reálgimnáziumba, elhagyta Pécset, „szenvedései városát”. Szállást a fehérvári Tobak utca elején álló, földszintes sarokházban kapott, ahol három évet töltött (csak az első világháború okozta szénhiány miatti kényszerszüneteket és a nyarakat töltötte Püspökladányban). A Tanácsköztársaság kitörése és bukása miatt (az érettségit a proletárdiktatúra eltörölte) osztálya csak későn, 1919-ben érettségizik. Diákkorától írt, szerkesztett. 1915-ben jelent meg első verseskötete Pécsett Hajnal címmel. 1917-ben Diák-toll címmel irodalmi lapot szerkesztett. 1919–1921 között filozófiai, esztétikai és szociológiai tanulmányokat folytatott, verseit rendszeresen közölte a pécsi Krónika című folyóirat. 1921 őszén vette feleségül Csőszi Matildot, akivel közösen Budapestre költözött. 1921-ben jelent meg a Magyar Írás kiadásában Üzenet enyéimnek című verseskötete, a harmadik s egyben utolsó, ezután már nem írt verseket, sőt, később verseit, mint irodalmilag értéktelen műveket, több írásában is megtagadja (mint önéletrajzi regényeiben, a Süllyedő világban és a Visszapillantó Tükörben is írja).
A sikeres író
1922-ben a Nyugatban megjelent Sötétség című elbeszélése hatalmas sikert aratott, ezzel hívta fel magára Móricz Zsigmond figyelmét. Ő ismertette meg Mikes Lajossal, a kor egyik afféle mecénásával, a fiatal írók egyik közismert támogatójával; aki az Est-lapok főszerkesztőjeként először juttatta rendszeres publikációs lehetőséghez. Több napilap és folyóirat munkatársa volt. 1927-ben A hazugság öl címmel memorandumot írt Huszár Károlyhoz, a képviselőház alelnökéhez az egyke-kérdésről. 1932-ben a Nyugat megrendezte szerzői estjét, a megnyitó beszédet Móricz Zsigmond tartotta. Kapcsolatba került a Bartha Miklós Társasággal, részt vett vitaülésein, megismerkedett a kisgazdapárti Bajcsy-Zsilinszky Endrével, azonkívül József Attilával és a munkásmozgalom baloldalával, mindkét személyhez és nézeteikhez egy ideig szorosabb szálak is fűzték. Később ez a kapcsolat megszakadt. Művészetére ebben az időszakban mind a marxizmus, mind Sigmund Freud elmélete jelentős hatással volt. Ugyanakkor a második világháború korai éveiben nacionalista mozgalmakat is támogatott, bár Hitler-ellenességét ekkor is következetesen fenntartotta. A II. világháború alatt írt cikkeiben, beszédeiben mindinkább érződik a fajelmélet és a „népi életösztön” ideológiája, a nacionalista eszmék hatása. Elutasította a németbarát fasizmust, de cikkeket írt a szélsőjobboldali Turul Bajtársi Szövetség hetilapjába, a Nemzetőrbe, egy ideig a főszerkesztői tisztet is elvállalta (1939 júliusától 1940 márciusáig). Zárt tárgyalás c. cikkgyűjteményében (Budapest, 1943), amelyről Veres Péter írt bírálatot (Magyar Csillag, 1944. március 15.), egyaránt elutasította a polgári-liberális, a náci-fasiszta és a kommunista álláspontot, kritikusan fordulva szembe az egész emberi civilizációval és mindenfajta dogmatikával. A II. világháború után önkritikusan fordult szembe korábbi, a II. világháború alatt hirdetett „téves” nézeteivel (Független Ifjúság, 1946. január). 1932-ben az Írók Gazdasági Egyesülete (IGE) megszervezésének egyik kezdeményezője, titkára, majd főtitkára, később társelnöke volt 1944-ig. Egyik vezető egyénisége volt a népi írók mozgalmának, részt vett a Válasz c. folyóirat szerkesztésében, rokonszenv fűzte Szabó Lőrinchez, Németh Lászlóhoz és Tamási Áronhoz. 1934-ben bejárta az Ormánság falvait, ekkor írta Baranyai utazás című irodalmi szociográfiáját, amely 1941-ben jelent meg. Az 1930-as évek második felében öt alkalommal járt Finnországban, utazásairól Suomi, a csend országa című útirajzában és Suomi titka című naplójában számolt be. Az őstörténet és a magyar történelem honfoglaláskori évszázadai elevenednek meg a harmincas években írt regényeiben. Az 1943-as balatonszárszói írótalálkozón a megnyitó beszédet ő mondta, de a világháború időszakában készült írásai sok ellentmondás és vita forrásai voltak, de mint már említettük, a háború után önkritikusan fordult szembe korábbi téves nézeteivel. A 30-as évek végén a Végrendelet című dráma tiszteletdíjából megvásárolta balatonakarattyai villáját. Kezdetben csak nyaranta használta, de 1949-től végleg ide költözött. Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Várkonyi Nándor és mások is meglátogatták otthonában. Kiterjedt levelezése kötötte a külvilághoz Akarattyán. A villa falán ma tábla őrzi emlékét. Súlyos anyagi gondokkal küszködött, egészsége is egyre romlott. Ezekben az években Jézusról szóló nagy regényén dolgozott.

Késői évek

1945-től kezdve, mint annyi más tehetséges írótársát, pl. Németh Lászlót, Szabó Lőrincet, Illyés Gyulát a Rákosi-diktatúra elhallgattatta, a kezdődő „boszorkányüldözés” elől balatonakarattyai villájába vonult vissza. 1955-ben tért vissza az irodalmi életbe, tagja lett az Írószövetségnek. Éltek, ahogy tudtak címmel megjelentek válogatott elbeszélései. 1956 tavaszán súlyos szívbetegséggel Balatonfüreden gyógykezelték (a forradalom rövid időszakát is itt tengődte át, súlyos betegen). 1957-ben az Égő csipkebokor című regényével kezdődött el életmű-kiadása. Gyakran megfordult Nemesgulácson, ahol a nagyapjának birtoka volt. Elsüllyedt világok és Visszafordulás című műveinek Nemesgulács a színhelye. A Visszapillantó tükör című munkája balatonakarattyai emlékeket idéző önéletrajzi mű. 1937-ben megkapta a Baumgarten-díjat. A Finn Köztársaság a Finn Oroszlánrend lovagkeresztjével tüntette ki (1967). Cukorbetegségének egyik szövődménye végzett vele Budapesten, 1969-ben. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki.

Műveiről

Korai és azonnal feltűnést keltő regényei (Szép Zsuzska, Börtön, Kántor József megdicsőülése) a legjobb értelemben vett baloldali érzelmű, forradalmi indulatú, keményen naturalista írónak mutatják. Ezekben a regényekben és az ez időben írt novellákban már megmutatkozik valóságlátásának könyörtelensége, morális haragja, „társadalmi javítóvágya”, ami jellemző lesz életművének nagy részére. A húszas évek második felében írt műveiben saját emlékei alapján ábrázolja a magyar középosztályt (Szakadékok, Akik nem tudnak szeretni, Futótűz, és korai éveinek talán legkitűnőbb regénye, a Feketevíz). Erkölcsi tartása és éleslátása azonban – akár csakbarátját, József Attilát – hamar eltávolítja a munkásmozgalmak párttá szerveződött formáitól. Hegedűs Géza szavaival élve: :„Egyre ködösebb elképzelésekkel az emberi lélekben igényli a megújhodást. Ez különösképpen a húszas évek végén írt, igen hatásos színműveiben nyilvánul meg (Földindulás, Végrendelet). A húszas években írt regények és drámák témavilága újra meg újra visszatér, egyre tragikusabban, s végül is – már a felszabadulás után – áll össze nagy társadalmi regénnyé, a Boldog békeidőkben.” A harmincas években nagy élményt jelent számára finnországi utazása. Több könyvet is ír tapasztalatairól. Nagy hatást gyakorol rá az északi „rokonok” mentalitása, életének természetközelisége, ahogyan életkörülményeiket a nehézségek ellenére is optimistán és határozottan megszervezik, és szinte eszményképet lát bennük a merőben más viszonyok közt élő magyar nép számára. A harmincas években jutott el nagy történelmi regényeihez. Felidézte a magyar nép egyik legnagyobb múltbeli veszedelmét, a tatárjárást. Ezt a kort idézte fel három kitűnő regényében, A vas fiaiban, a Boldog Margitban és a Julianus barátban. A történetek erőteljessége, az alakok szemléletessége és az a különös kísérlet, hogy felidézze bennük a XIII. század beszélt magyar nyelvét, sajátos varázsú remekművé teszi mind a három, egymással lazán összefüggő regényt. Még mélyebben szállt le a nemzeti múltba az Emese álma című, a honfoglaló magyarság korában játszódó trilógia megjelent két kötetében (a harmadik részt is megírta, de az elkallódott a háború veszedelmei közt). Ezt az ősi magyarságot idéző korszakát zárja Pogány tűz című drámája (1944). A felszabadulás után állítólagos fasiszta múltja miatt (ennek megítélésében az irodalomtörténet nem egységes) egy ideig nem jelenhettek meg művei. Valójában arról volt szó, hogy a hatalomra jutó kommunisták képtelenek voltak megbocsátani neki tehetségét, valamint azt hogy nem tartozik közéjük (például konzekvensen kereszténynek vallotta magát). A kényszerű hallgatás éveiben megtanult héberül, és eredetiben olvasta a klasszikus zsidó irodalmat, járatos lett a Biblia világában. A bibliai múltat idéző regényeket írt; előbb a Jehuda bar Simon című, megragadó szépségű kisregényt, majd élete egyik főművét, a Mózesról szóló Az égő csipkebokort. Ezzel a témakörrel párhuzamosan érdeklődött a mezopotámiai ősi mondavilág iránt, amelynek hatása a Biblián is kimutatható. Ezekből az ősmondákból formálódott már visszahúzódó éveiben élete másik főműve, a Vízöntő (Vízözön címen is megjelent), majd Az égő csipkebokor nagyon is indokolt sikere (1957) után az Új ég, új föld. Hegedűs Géza szavaival: :„Ezekben az ókori mítoszokban felismerte a nagy emberi mondanivalók örökké megújítható kifejezési lehetőségét. A mondák szinte képletszerűen fogalmazzák meg az emberi helyzeteket. És úgy látszik, Kodolányi útja éppen afelé vezetett, hogy az esetlegestől az egyre általánosabb érvényű felé haladjon. A húszas években naturalista volt, aki a körülötte tapasztalható kegyetlen világ részleteit ragadta meg. A harmincas években javarészt történelmi regényeket írt, amelyekben általánosabb érvényű emberi magatartásformákat fejezett ki. A negyvenes években eltévedt a politika útvesztőjében, de amikor súlyos öngyötrések árán újra magára talált, az ötvenes években eljutott a legáltalánosabbhoz, a szinte képletszerűhöz, a mondához. De remekművet tudott írni mind a három korszakában.” Műveiből: Részben Veszprém megye területén játszódnak az alábbi regényei: Vas fiai, Bp., 1936. – Boldog Margit, Bp., 1934. és 1964. – Holdvilág völgye, Bp., 1942. – Az égő csipkebokor, Bp., 1957. – Vízválasztó, Bp., 1960. – Fellázadt gépek (elbeszélések), Bp., 1961. – Pogány tüzek, Bp., 1968. – Visszapillantó tükör, Bp., 1968. Julianus barát című könyvéből az 1990-es évek elején sikeres filmsorozat készült (a film annyira közbeszéd tárgya lett, hogy az ismert parodista, Gálvölgyi János is érdemesnek tartott róla paródiát készíteni).

Művei listája

Verseskötetek

- Hajnal
- Kitárt lélekkel
- Üzenet enyéimnek

Novelláskötetek

- Fellázadt gépek
- Pünkösdi dáridó
- A néma város (válogatott novellák)
- A megölt mese (->).

Kisregények

- Szép Zsuzska
- Keserű ifjúkor (kisregény-tetralógia)
- Feketevíz
- Szakadékok
- Futótűz
- Tavaszi fagy
- Jehuda bar Simeon naplója (betétregény, az Én vagyok önállóan is megjelent első része)

Regények

- Boldog békeidők
- Pogány tüzek
- Julianus barát
- Boldog Margit
- A vas fiai
- Vízöntő/Vízözön
- Új ég, új föld
- Égő csipkebokor
- Én vagyok
- Vízválasztó

Egyéb írások

- Süllyedő világ
- Visszapillantó tükör
- Jajgatok és kacagok (drámák)
- Éltek, ahogy tudtak (válogatott írások)
- Zárt tárgyalás (válogatott publicisztikái)
- A csend országa (finnországi napló)
-
- Suomi titka (finnországi napló)

Díjak, elismerések

- Baumgarten-díj (1937)
- Kossuth-díj (posztumusz, 1990)

Idézetek Kodolányitól és Kodolányiról

1990 Ld. a Magyar Wikidézetekben. : „Kodolányi, ha tollat vesz a kezébe, azonnal a közvádló szerepét veszi át.” :: Móricz Zsigmond :„A Nyugat első nemzedékének nyomában, az első világháborút és a bukott forradalmat követő években a Nyugat második nemzedékének nevezett költők mellett eredeti hangú, jelentékeny új prózaírók lépnek fel. Talán egyszerre a legingadozóbb és legtehetségesebb közöttük Kodolányi János [...] Az élő Kodolányival sok vitánk lehetett, de a testileg halott, művének nagy részével maradandó íróművész ma már a század klasszikusai közé tartozik.” ::: (Hegedűs Géza Kodolányi-életrajzából, a teljes idézetet ld itt ). :„Ahhoz a nemzedékhez tartozott, amelynek a tagjai Ady hatása alatt nőttek föl, abban a forradalmi légkörben, amelyet Ady hozott a magyar irodalomba. Magyarságképe nem volt idilli, s nem volt benne helye nyugodt s megnyugtató optimizmusnak.” (idézet fiától, ifj. Kodolányi Jánostól).

Hivatkozások

Lásd még

- Vízözön
- Új ég, új föld
- József, az ács

Források

- Kodolányi János (ifj., szerk.): Kodolányi János és Várkonyi Nándor levelezése. (Levélről levélre 1.). Válogatta, szerkesztette és az előszót írta ifj. Kodolányi János. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Bp., 2000. Terj. 586 old. ISBN 963-8033-02-9 .
- Tüskés Tibor: Kodolányi János. Magvető, Bp., 1974. Terj. 280 old. Kiadványsz. 2284.

További irodalom

- In memoriam Kodolányi János. Én vagyok. Szerk.: Csűrös Miklós. Az In memoriam sorozat 16. kötete. Fr/5. keménytáblás, ill. 400 o.
- Kodolányi Júlia: Apám.

Külső hivatkozások

Elérhető Kodolányi-művek a világhálón:

Regények, kisregények

- [http://mek.oszk.hu/01600/01681/index.phtml Az égő csipkebokor]
- [http://mek.oszk.hu/00700/00735/index.phtml Holdvilág völgye]
- [http://mek.oszk.hu/01600/01657/index.phtml Szép Zsuzska]
- [http://mek.oszk.hu/01000/01059/index.phtml Vízözön]
- [http://mek.oszk.hu/00700/00737/index.phtml Új ég, új Föld]
- [http://mek.oszk.hu/01100/01140/index.phtml Julianus barát]
- [http://mek.oszk.hu/00700/00736/index.phtml Jehuda bar Simon emlékiratai]

Publicisztikák, kritikák

- [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00505/15753.htm Debrecen]
- [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00482/14897.htm Meg kell a szívnek hasadni]
- [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00378/11543.htm Pillangó]
- [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00504/15730.htm Színházi tapasztalatok Debrecenben]

Novellák

- [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00552/17269.htm Tél]
- [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00481/14833.htm József, az ács]
- [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00540/16877.htm Vallomás]
- [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00387/11951.htm Házasság]
- [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00490/15188.htm Küszöb]
- [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00502/15631.htm Történelem I.]
- [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00503/15666.htm Történelem II.]
- [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00560/17515.htm Rekkenő nyári nap]

További adatok, írások Kodolányiról:

- [http://www.magyarfelsooktatas.hu/99.4/58.html Képek, méltatás]
- [http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2002.03.31/2604.html A Szent István Társulat Kodolányiról]
- [http://mek.oszk.hu/01300/01374/01374.htm Különféle tanulmányok Kodolányiról]
- [http://www.argus.hu/2002_07/ta_kodolanyi.html if. Kodolányi János: Kodolányi János európaiságáról]
- [http://www.argus.hu/2001_02/ta_kodolanyi.html Kodolányi Finnországban]
- [http://www.rkk.hu/forras/0106/kodolanyi.html Az utódok Kodolányi Jánosról]
- [http://www.bbkvtar.hu/konyvtar/vendeg.html Kodolányi Balatonbogláron]
- [http://cgi.axelero.hu/ilegeza/sendpage.cgi?rec=160 Könyvismertető: Az égő csipkebokor]
- [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00547/17128.htm Móricz Kodolányiról]
- [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00553/17295.htm Szabó Lőrinc Kodolányiról]
- [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00441/13807.htm Tersánszky J. Jenő Kodolányiról]
- [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00620/19785.htm A Boldog Margitról]
- [http://home.hu.inter.net/~kortars/0101/tuskes.htm Tüskés Tibor: Kodolányi János nyelvi tudatossága]
- [http://www.jamk.hu/ujforras/030823.htm Tüskés Tibor:Kelet és Nuygat határán - Kodolányi publicisztikai írásairól]
- [http://www.inaplo.hu/na/200108/15.html Takács Márta: Egy csodálatos világrend-Jegyzetek Kodolányi János Pogány tûz címû munkájához]
- [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00449/14035.htm Száz Zoltán az ifjú Kodolányi „tévelygéseiről”]
- [http://www.kortarsonline.hu/9905/albert.htm Zárt tárgyalás: Kodolányi méltatlan üldöztetéséről]
- [http://www.magyarszemle.hu/archivum/8_3-4/2.html Ez az ember ért minket – Fenyvesi Károly írása Kodolányi és Bédi Sade találkozásáról]
- [http://www.mkogy.hu/naplo/285/2850191.htm Dobos Krisztina képviselő kérdése-avagy Kodolányi János még mindig szálka bizonyos körök szemében?]
- [http://www.vendegvaro.hu/33-810 Kodolányi János Emlékmúzeum]
- [http://www.3szek.ro/030424/peris.htm Én vagyok-részletek az „árulás regényéből”]
- [http://www.magyarszemle.hu/archivum/8_5-6/6.html Kritika az „Én vagyok” c. regényéről]
- [http://www.kortarsonline.hu/9909/horanyi.htm Horányi Károly a Kodolányi-Márai vitáról.]
- [http://www.magyarszemle.hu/archivum/aktualis/06Petrik.htm A Magyar Szemle írása a népi mozgalomról] Kategória:Magyar költők, írók

heavy metal hostel krakow mp3 download hoteles amsterdam reykjavik hotels

:: RELATED NEWS ::

Wikipedia:Dagens danske artikkel/30. august 2005
Pont du Gard er en bro i den sydlige del af Frankrig. Den er bygget af romerne, formodentlig færdigbygget 18 f.Kr. Broen er beliggende tæt ved Rermoulins i departementet

HIL Fotball
Hamar Idrettslags fotballag er et lag fra Hamar som spiller i 3. divisjon avdeling 6. Laget spiller på Hamar stadion, som ligger i Hamar sentrum. Lagets drakter består av Norges nasjonalfarger, rødt, hvitt og blått. Det nåværende laget er blant de beste i sin avdeling. Laget har mange tidligere Hamarkameratene-spillere på laget, blant annet spiller de to tidligere Ham-Kam-kapteine

Charles Mathiesen
Charles Mathiesen (født 12. februar 1911 i Drammen, død 7. november 1994) var en norsk skøyteløper. Han vant 1500 meter under OL 1936, da Ivar Ballangrud med sine tre gullmedaljer sikret full pott til Norge. Han ble europamester på

East Cambridgeshire
East Cambridgeshire er et administrativt distrikt i Cambridgeshire, England. Det ble opprettet 1. april 1974 ved at Ely bydistrikt ble slått sammen med landdistriktene Ely og Newmarket. Ifølge en rapport fra Halifax Bank i Read More...

East Hertfordshire
East Hertforshire er et administrativt distrikt i Hertfordshire, England. Distriktet administreres fra Bishop's Stortford, mens Hertford som også ligger i East Hertfordshire er administrasjonsby for grevskapet.

Steder i distriktet

- Bishop's Stortford
-

Mal:August 30
Den 30. august:

100px

- 1840 – Mary Shelley ble født.
- 1981 – Irans president Muhammed Ali Rajai ble myrdet.
-