Home About us Products Services Contact us Bookmark
:: wikimiki.org ::
Sándori

Sándori

Sándori (1899-ig Kis-Sztrice és Nagy-Sztrice, szlovákul Ostratice): falu a mai Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban. Kis- és Nagysándori közös közigazgatási egysége. Simonytól 9 km-re északnyugatra fekszik. Magyar nevét egykori birtokosáról a Sándor családról kapta. 1910-ben Kissándorinak 331, Nagysándorinak 518, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig mindkét falu Trencsén vármegye Báni járásához tartozott. 2001-ben 393 lakosából 383 szlovák volt. Kategória: Szlovákiai települések

1899

Események


- május 3. - a Ferencvárosi Torna Club megalapítása
- július 30. - az első magyarországi vízilabda-mérkőzés Siófokon

Az év témái

1899 a filmművészetben

1899 az irodalomban


- Gárdonyi Géza: Egri csillagok

1899 a zenében

1899 a tudományban


- Felix Hoffmann, a Bayer gyógyszergyár vegyésze előállítja az acetilszalicilsavat, amelyet még ugyanezen évben szabadalmaztatnak, és 1903-ban piacra kerül Aspirin néven.

1899 sporteseményei

Születések


- március 13. – Kodolányi János író
- május 8. – Friedrich August von Hayek Nobel-díjas osztrák közgazdász, filozófus
- június 3. – Békésy György magyar származású Nobel-díjas biofizikus
- július 20. – Náray-Szabó István vegyész, az MTA levelező tagja
- augusztus 13. – Alfred Hitchcock brit filmrendező
- augusztus 24. – Jorge Luis Borges argentin író
- szeptember 18. – Eugene Ormándy, magyar származású amerikai karmester († 1985)
- december 25. – Humphrey Bogart amerikai színész

Halálozások


- május 23. Perczel Mór honvéd tábornok ja:1899年 ko:1899년 ms:1899 simple:1899 th:พ.ศ. 2442

Szlovák nyelv

A szlovák nyelv ( a hosszabb forma ) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik. Történelmi elődei az ősszláv, majd az ószláv nyelvek, melyből az összes többi szláv nyelv is kifejlődött. Legközelebbi rokonai a cseh és a lengyel nyelv. Három nyelvjárása van: nyugati, középső és keleti (ez utóbbinak egy sajátos, a magyar helyesíráson alapuló írást is kidolgoztak, a jugoszláviai bácskeresztúri szlovákok is ezen a nyelvjáráson beszélnek, de cirill írással írnak). Szlovákián kívül Csehországban (400 000) és Magyarországon (80 000) található számottevő szlovák népesség, ezen kívül Észak-Amerikában (300 000) vannak nagyobb szlovák kolóniák. Összesen több mint 6 millió beszélője van a nyelvnek. A felvidéki magyarok általában kétnyelvűek, a magyar mellett a szlovák nyelvet is beszélik. 2004. május 1. óta az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.

A nevük eredete

Egykor a szlovákokat a magyarok tótoknak hívták, ahogyan pl. a románokat oláhoknak, a szlovéneket pedig vendeknek nevezték. Ezek a népnevek a szlovák, román, stb. nemzetállamok kialakulása után (de az internacionalista testvériség idejére mindenképpen) kivesztek a magyar nyelvből. A tót név végső soron a tauta (litvánul nép) és a germánokra alkalmazott teuton kifejezéssel azonos, annak szinonimája. A szlovák népnév a 19. században terjedt el, és a közvélekedés szerint a „szó” jelentésű szlovo alakból ered. Másfelől a „szlovák” név a „szláv” népnév egy változata.

A szlovák irodalmi nyelv kialakulása

A szlovák nyelv közép-szlovákiai nyelvjárása a hivatalos nyelv alapja. Az irodalmi nyelvi norma első megalapozója Anton Bernolák pap (1762- 1813) volt, aki közép-szlovák nyelvjárási elemekkel bővített nyugat-szlovák nyelvjárásra építette föl a nyelvet. Értekezése 1787-ben jelent meg latinul, majd 1790-ben nyelvtant is kiadta. Fő műve a szlovák-cseh-latin-német-magyar szótára: Slovár Slovenski Česko-Latinsko-Nemecko-Uherski, amely csak halála után jelent meg, hat kötetben. A nyugati, középső és keleti nyelvjárás hivatalos nyelvvé való tétele sok próbálkozást élt meg. A keleti nyelvjáráson alapuló kiadványok a református vallásos kiadványok és liturgia keretén belül jelentek meg. A 18. század közepétől kezdve adtak ki ilyen műveket a keleti Zemplén megyei nyelvjárásra építve. Az írásmód a magyar helyesírásra épült, tehát pl. az sz betűt használták. Az amerikai emigráció még 20. századunk elején is adott ki ebben a nyelvjárásban, nyelvi stílusban és ilyen helyesírással vallásos műveket, sőt időszaki lapokat. Különben a vajdasági Bácskeresztúron (Ruski Krstur/Руски Крстур) élő görög-katolikus és magukat ruténeknek nevező szlovákok e zempléni eredetű nyelvjárásban beszélnek és cirill betűkkel írnak.

A szlovák ábécé

A betűk: A, Á, Ä, B, C, Č, D, Ď, Dz, Dž E, É, F, G, H, Ch, I, Í, J, K, L, Ĺ, Ľ, M, N, Ň, O, Ó, Ô, P, R, Ŕ, S, Š, T, Ť, U, Ú, V, X, Y, Ý, Z, Ž A betűk nevei: a, á, ä, bé, cé, čé, dé, ďé, dzé, džé, e, é, ef, gé, há, chá, i, í, jé, ká, el, dlhé el, eľ, em, en, eň, o, ó, ô, pé, er, dlhé er, es, eš, té, ťé, u, ú, vé, iks, tvrdé i, tvrdé í, zé, žé Figyelem! A ch a h után áll!

Különbségek a cseh nyelvhez képest

A szlovákot elég könnyen meg lehet különböztetni más szláv nyelvektől, de legközelebbi rokonától, a csehtől már nem olyan egyszerű. Az alábbiak azonban segítségünkre lehetnek:
- Csak a szlovákban létezik:
  - ä, ĺ, ľ, ô, ŕ
- Csak a csehben létezik:
  - ě, ř, ů

Kiejtés

Magánhangzók

A magánhangzók lehetnek rövidek és hosszúak is.
- a: mint a palóc nyelvjárásbeli rövid á [a]: kefa ['kefa]
- á: mint a magyar á [a:]: dáva ['da:va]
- ä: mint a magyar e [ɛ]: pät [pɛt]
- e: mint a nyelvjárásbeli zárt e [e]: veľmi ['veʎmi]
- é: hosszú, nyílt e [ɛ:]: zdravé ['zdravɛ:]
- i, y: mint a magyar i [i]: chlapi ['xlapi], ryba ['riba]
- í, ý: mint a magyar í [i:]: cudzí ['ʦuʣi:], dlhý ['dl-γi:]
- o: mint a magyar o [o]: koč ['koʧ]
- ó: mint a magyar ó [o:]: Tótová ['to:tova:]
- u: mint a magyar u [u]: ulica ['uʎiʦa]
- ú: mint a magyar ú [u:]: kľúč ['kʎu:ʧ] Megjegyzés: az i, í lágyítja az előtte álló d, l, n, t mássalhangzókat (kivéve néhány újkeletű idegen szót), az y, ý nem. Néhány szóban viszont etimológiai okoból írnak y, ý-t i, í helyett.

Kettőshangzók


- au, av: hasonló a magyar au-hoz [au]: auto ['auto], pravda ['prauda]
- eu, ev: hasonló a magyar eu-hoz [eu]: Európa ['euro:pa], polievka ['poʎjeuka]
- ia: rövid j előtétű rövid, palócos á [ja] (lágyít!): žiak [ʒjak]
- ie: rövid j előtétű magyar e [je]: miesto ['mjɛsto]
- iu: rövid j előtétű magyar u [ju]: biura ['bjura]
- ô: rövid u előtétű nyílt o [wɔ]: kôň [kwɔɲ]
- ou: hasonló a magyar ou-hoz [ou]: tebou ['cɛbou] Megjegyzés: az av, ev kapcsolatok csak szótag végén ejtendőek így!

Mássalhangzók

A b, c, dz, f, g, j, k, m, p, r, v, x, z betűk kiejtése megegyezik a magyarral ([b], [ʦ], [ʣ], [f], [g], [j], [k], [m], [p], [r], [v], [ks], [z]). Példák: Hybe ['γibɛ], Levice ['ʎɛviʦɛ], cudzí ['ʦuʣi:], Fatra ['fatra], Magura ['magura], Dunaj ['dunaj], zrážka ['zra:ʃka], Komárno ['koma:rno], Poprad ['poprat], Muráň ['mura:ɲ], veľký ['vɛʎki:], textil [tɛkstil], Zlieskov ['zʎjɛskof]. A többi betűt a következő módon ejtjük:

Megjegyzések

A hangsúly általában az első szótagon van.. A q, w csak idegen nevekben fordul elő. A zöngés mássalhangzók szó végén zöngétlenekké válnak. ----

Nyelvtan

Főnevek

A szlovák nyelvben a főneveknnek három nyelvtani nemük lehet.
- hímnem
- nőnem
- semlegesnem A hímnemű főnevek további két csoportra oszlanak:
- élő főnevek
- élettelen főnevek Szerencsére a legtöbb esetben a végződés segít eldönteni, hogy az adott szó milyen nemű.
- a hímnemű szavak kevés kivétellel mindig mássalhangzóra végződnek
- a nőnemű főnevek
- -a, -ia, -nošť, -ošť, -šť, -áreň vagy -ň végűek lehetnek
- a semlegesnemű főnevek pedig -o vagy -e-ie végűek

A főnevek többes száma

A szlovákban a többes szám jelét az egyes szám helyére tesszük
- HÍMNEM -hímnemű ÉLŐ főnév kemény vagy lágy mássalhangzóra végződik a többesz szám jelei: -i/-ia/-ovia -hímnemű ÉLETTELEN főnév kemény vagy lágy mássalhangzóra végződik a többes szám jelei: -y/-e
- NŐNEM -a nőnemű főnevek többes számban az alábbi ragokat kapják: -y/-e/-i
- SEMLEGESNEM -a semlegesnemű főnevek többes számú végződései az alábbiak: -á/-ia/-atá/-ence

Névelő

A szlovák nyelvben nincs határozott, a határoztalan pedig ritkán használt. Ezek helyett a szlovák inkább mutató névmás alakjait használja
- hímnem -élőre ten... tsz: -élettelenre ten... tsz: tie
- nőnem -esz: -tsz: tie
- semlegesnem -esz: to -tsz: tie

Melléknevek

A szlovák nyelvben a melléknevek nemben, számban és esetben igazodnak ahhoz a főnévhez amelyre vonatkoznak. Mindig a főnév előtt állnak! Végződései:
- hímnem egyes szám -ý (dobrý) többes szám -í (dobrí)
- nőnem egyes szám -á (suchá) többes szám -é (suché)
- semleges nem egyes szám -é (zlé) többes szám -é (zlé) A mellékneveknek létezik még egy csoportja, amelyek ún. "lágy" végződést kapnak.
- hímnem egyes szám -í (cudzí) többes számban -í (cudzí)
- nőnem egyes szám -ia (čia) többes számban - ie (čie)
- semleges nem egyes szám -ie (tretie) többes számban -ie (tretie)

Külső hivatkozások


- [http://bruntal.net/view.php?cisloclanku=2005100801 A cseh és a szlovák szókincs eltérései] (cseh nyelven) Kategória:Nyelvek ja:スロバキア語

Szlovákia

A Szlovák Köztársaság (Slovenská republika) közép-európai állam.

Története

A mai Szlovákia (Slovensko) területe a 6. században került szláv hatás alá, majd a 9. században a Nagymorva Birodalomhoz tartozott. (Más adatok szerint a Nagymorva Birodalom a mai Bosznia, Szerbia és Montenegró területén létezett. Morávia néven viszont létezhetett egy államalakulat elsősorban a mai Csehország-Morvaország területén, amely benyúlt a mai Szlovákia területébe. Az adatokat nagyon óvatosan kell értelmezni, mert ezek az államalakulatok területe nem volt határozott, inkább csak néhány helyőrség volt a városokban-településeken, és a mai értelemben nem alkottak igazi államot: törzsi államok voltak elsősorban. Történelmi jogfolytonosság ezen adatokból nem vonható le, mert a morvák nem szlovákok, hanem különálló identitású nép.) A 10. századtól Szlovákia teljes területe Magyarországhoz tartozott 1918-ig, ekkor az újonnan alakult Csehszlovákiához csatolták, ténylegesen az 1919-es évben a csehszlovák hadsereg megvalósította ezt az államalapítást a szlovák területeken is. Csehszlovákia feldarabolása (müncheni egyezmény) után Tiso 1938-ban Zsolnán (Žilina) kikiáltotta az önálló Szlovákiát. A német segítséggel alakult állam ténylegesen csatlósállam volt. Ez ellen irányult az 1944 nyarán kitört Szlovák nemzeti felkelés. A második világháború végén Csehszlovákia módosított határok melett az 1938-as Csehszovákia örököse lett. Bár Szlovákia területén a demokraták többségben voltak, a negyvenes évek végén a kommunisták átvették itt is a hatalmat. Az 1968. évi prágai tavasz után Csehszlovákiát szövetségi állammá szervezték. Az 1989. évi „bársonyos forradalom” után 3 évvel, 1993. január 1-jével Csehszlovákia felbomlott. Azóta Szlovákia független állam. Szlovákia 2004. május 1. óta az Európai Unió tagja.

Szlovákia határai

A mai Szlovákia határait az 1947. évi Párizsi Békeszerződés határozta meg. Délen ez nagyrészt megegyezik a Trianoni Békeszerződés által meghúzott határokkal, kivételt képez a pozsonyi hídfő, ahol stratégiai okokból 1947-ben további három falut csatoltak el Magyarországtól (Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún). Szlovákia keleti határát, az ukrán-szlovák határt 1947-ben egy egyenes vonallal húzták meg, így a részben magyarok lakta Kárpátalja a Szovjetunióhoz került. Szlovákia északi és nyugati határa megegyezik a trianoni határokkal, kivéve Árva és Szepes vármegyék kisebb területeit, amelyek Lengyelországhoz kerültek.

Szlovákia közigazgatása

Szovjetunióhoz Szlovákia közigazgatási beosztása a 1996-os közigazgatási reform óta: 8 kerület (kraj), 79 járás (okres), 138 város, 2883 falu. Kerületek: Pozsonyi (Bratislavský kraj), Nagyszombati (Trnavský kraj), Nyitrai (Nitriansky kraj), Trencséni (Trenčiansky kraj), Zsolnai (Žilinský kraj), Besztercebányai (Banskobystrický kraj), Eperjesi (Prešovský kraj), Kassai (Košický kraj). Kerületi székhelyek: Pozsony (Bratislava), Nagyszombat (Trnava), Nyitra (Nitra), Trencsén (Trenčín), Zsolna (Žilina), Besztercebánya (Banská Bystrica), Eperjes (Prešov), Kassa (Košice).

Földrajz

Szlovákia felszíne túlnyomó részt hegyvidéki jellegű; a Kárpátok foglalják el majdnem teljesen az ország északi felét. A Tátra magashegység két részből áll: Alacsony-Tátra és Magas-Tátra. A legmagasabb csúcs a Gerlachfalvi-csúcs, (2655 m). Az ország déli része inkább alföldi jellegű, míg nyugaton és keleten széles völgyekkel szabdalt dombság a jellemző. Az ország legfontosabb folyói a Duna, a Vág és a Garam. Szlovákia éghajlata mérsékelt, viszonylag hűvös nyárral és hideg, felhős és nedves téllel.
éghajlat

Szlovákiai magyarok

Szlovákiában ma több mint félmillió magyar ajkú ember él. A magyarság döntő többsége a szlovák-magyar határ menti sávban él. Szlovákiát politikailag szokták még Felvidéknek is nevezni, bár az egykori Felvidék vagy Felső-Magyarország a Pozsony-Nyitra vonaltól északra fekvő területnek volt a megnevezése. A II. világháború alatt a visszacsatolt területeket Felvidéknek nevezték.

Kapcsolódó szócikkek és kategóriák


- :Kategória:Szlovákiai települések

Külső hivatkozások


- [http://www.yeti.sk/?lang=hu/ Síelés Szlovákia]
- [http://www.statistics.sk/ statisztikai adatok a népszámlálásokról]
- [http://www.freeworldmaps.net/europe/slovakia/map.html Szlovákia domborzati térképe]
-
als:Slowakei fiu-vro:Slovakkia ja:スロバキア ko:슬로바키아 simple:Slovakia th:ประเทศสโลวาเกีย zh-min-nan:Slovensko

Simonyi járás

A Simonyi járás (Okres Partizánske) Szlovákia Trencséni kerületének közigazgatási egysége. Területe 301 km², lakosainak száma 48 005 (2001), székhelye Simony (Partizánske). A járás legnagyobb része az egykori Bars vármegye, északon egy kis rész Nyitra vármegye területe volt.

A Simonyi járás települései


- Apátlévna (Livinské Opatovce)
- Bossány (Bošany)
- Brogyán (Brodzany)
- Jaskafalva (Ješkova Ves)
- Kalacsna (Kolačno)
- Kinorány (Chynorany)
- Kiskeresnye (Malé Kršteňany)
- Kisugróc (Malé Uherce)
- Lévna (Livina)
- Nadány (Nedanovce)
- Nagykeresnye (Veľké Kršteňany)
- Nagykolos (Veľký Klíž)
- Nagyugróc (Veľké Uherce)
- Nádlány (Nadlice)
- Nyitrazsámbokrét (Žabokreky nad Nitrou)
- Ószéplak (Krásno)
- Pázsit (Pažiť)
- Sándori (Ostratice)
- Simony (Partizánske)
- Sziklavárhely (Hradište)
- Szkacsány (Skačany)
- Tőkésújfalu (Klátova Nová Ves)
- Turcsány (Turčianky) Kategória:Szlovákia járásai

Simony

Simony (szlovákul Partizánske, korábban Šimonovany): város a mai Szlovákiában. A Trencséni kerület Simonyi járásának székhelye. Kisbélic, Nagybélic és Návoly tartozik hozzá. Lakosságának száma csaknem 25 000 fő.

Fekvése

Privigyétől 30 km-re délnyugatra, a Nyitra jobb partján fekvő kisváros.

Nevének eredete

Szlovák nevét az ellenállási mozgalomban, az 1944-es Szlovák Nemzeti Felkelésben való részvételéért kapta.

Története

A trianoni békeszerződés előtt Bars vármegye Oszlányi járásához tartozott. 1910-ben 458, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

Látnivalók


- Várkastélya eredetileg gótikus stílusú, a 16. században megújították és a 19. században restaurálták. Híres levéltára volt középkori oklevelekkel és iratokkal.

Külső hivatkozások


- [http://www.partizanske.sk/ Simony város hivatalos honlapja] Kategória:Szlovákiai települések

1910

Események


- Magyarországi népszámlálás adatai szerint az ország lakossága meghaladja a 18 milliót, ebből valamivel kevesebb mint 10 millió vallja magát magyar anyanyelvűnek. A lakosság 62.4 %-a él a mezőgazdaságból, 21.1 %-a az iparból. A hatévesnél idősebb lakosságból 31.6 %-a analfabéta.
- január 17. Megalakul a második Khuen-Héderváry-kormány
- február 10. - a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottságának megalakulása
- május 6. - VII. Edward halála után a brit trón V. György-re száll
- június 1. Megkezdődött a dualista Magyarország utolsó választása, ami a Függetlenségi Párt bukásával és a Tisza-féle Munkapárt győzelmével végződött
- Ebben az évben népszámlálást tartottak Magyarországon. Az összlakosság 18 millió fő, ebből azonban csak 10 millióan vallották magukat magyarnak. A lakosság közel 40 százaléka analfabéta.
- A japán császár ellen merényletet szerveznek az anarchisták
- Svédországban bevezetik az általános választójogot.
- Montenegró független királysággá alakúl.
- Felkelés robban ki Portugáliában, a király elmenekül, kikiálltják a köztársaságot.
- Japán annektálja Koreát.
- Forradalom robban ki Mexikóban a diktátor, Diaz elnök ellen.

Az év témái

1910 a filmművészetben

1910 a festészetben


- Londonban megrendezik az első posztimpresszionista kiállítást.
- Amadeo Modigliani festeni kezd Párizsban.
- Kernstok Károly megfesti a Lovasok a vízparton című képét.

1910 az irodalomban


- Megjelenik Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai című verseskötet.

1910 a zenében


- Bartók Béla és Kodály Zoltán első közös szerzői estjüket tartják
- március 19 - Bartók I. vonósnégyesének premierje.
- Az Orosz balett Párizsban bemutatja Igor Sztravinszkij A tűzmadár című balettjét, mely forradalmosítja a klasszikus balettet.
- New Yorkban bemutatják Puccini nyugat lánya című operáját.

1910 a tudományban


- F.A. Cook kapitány eléri az Északi-sarkot.

1910 sporteseményei

Születések


- március 9. – Lénárd Sándor, orvos, költő, író († 1972)
- március 13. – László Gyula történész, régész
- március 23. – Kuroszava Akira, japánfilmrendező, forgatókönyv író
- június 1. – Kállai Gyula politikus, a minisztertanács elnöke
- június 11. – Jacques-Yves Cousteau francia tengerkutató
- július 1. – Estée Lauder, magyar származású amerikai üzletember
- július 14. – William Hanna, amerikai rajzfilmes, a Frédi és Béni sorozat szerzőpárosának egyik tagja
- július 19. – Bóka László író, irodalomtörténész, akadémikus
- augusztus 27. – Agnes Gonxha (ismertebb nevén: Teréz anya), albán származású Nobel békedíjas apáca
- szeptember 1. – Olgyay Aladár és Viktor építészek
- szeptember 1. – F. Rácz Kálmán író, műfordító
- szeptember 24. – Vas István költő, író
- október 7. – Tabi László újságíró, humorista
- október 19. – Subrahmanyan Chandrasekhar indiai származású amerikai fizikus, asztrofizikus, matematikus
- december 29. – Ronald Coase Nobel-díjas brit közgazdász

Halálozások


- január 5. – Léon Walras közgazdász
- március 25. – Mikszáth Kálmán író
- május 6. – VII. Edward brit uralkodó
- október 30. – Jean Henri Dunant, a Nemzetközi Vöröskereszt alapítója (
- 1828)
- november 20. – Lev Tolsztoj orosz író ja:1910年 ko:1910년 nb:1910

Nagysándori

Nagysándori (1899-ig Nagy-Sztrice, szlovákul Veľké Ostratice): Sándori településrésze, egykor önálló falu a mai Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban. Simonytól 8 km-re északnyugatra fekszik, ma Sándori község déli részét képezi. Magyar nevét egykori birtokosáról a Sándor családról kapta. 1910-ben 518, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott. 2001-ben Sándori 393 lakosából 383 szlovák volt. Kategória: Szlovákiai települések

Báni járás

A Báni járás (Okres Bánovce nad Bebravou) Szlovákia Trencséni kerületének közigazgatási egysége. Területe 462 km², lakosainak száma 38 640 (2001), székhelye Bán (Bánovce nad Beberavou). A járás legnagyobb része az egykori Trencsén vármegye területére esik, egy kis rész pedig Nyitra vármegye területe volt.

A Báni járás települései


- Alsóneszte (Dolné Naštice)
- Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou)
- Aranyosd (Zlatníky)
- Bán (Bánovce nad Bebravou)
- Báncsipkés (Šípkov)
- Bánkaraszna (Krásna Ves)
- Bánluzsány (Podlužany)
- Bánnyíres (Brezolupy)
- Bánpecsenyéd (Pečeňany)
- Bánruszkóc (Ruskovce)
- Bántölgyes (Dubnička)
- Bánudvard (Dvorec)
- Borcsány (Borčany)
- Búzás-Radosa (Žitná – Radiša)
- Csarnólak (Čierna Lehota)
- Csermely (Omastiná)
- Dezsér (Dežerice)
- Eszterce (Otrhánky)
- Felsőneszte (Horné Naštice)
- Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou)
- Halács (Haláčovce)
- Kesnyő (Kšinná)
- Kisradna (Malá Hradná)
- Kisvendég (Malé Hoste)
- Libáka (Libichava)
- Litó (Ľutov)
- Mézgás (Miezgovce)
- Nagydraskóc (Veľké Držkovce)
- Nagyhelvény (Veľké Chlievany)
- Nagyvendég (Veľké Hoste)
- Nyitranádas (Nedašovce)
- Pohába (Pochabany)
- Peres (Pravotice)
- Poroszi (Prusy)
- Ribény (Rybany)
- Sissó (Šišov)
- Timorháza (Timoradza)
- Terbók (Trebichava)
- Újülés (Chudá Lehota)
- Újvíz (Cimenná)
- Viszocsány (Vysočany)
- Zayugróc (Uhrovec)
- Zayváralja (Uhrovské Podhradie) Kategória:Szlovákia járásai

Munmu of Silla

Munmu Wang (reigned 661681)was the thirtieth king of the Korean kingdom of Silla. He is usually considered to have been the first ruler of the Unified Silla period. Munmu was the son of King Muyeol and Munmyeong, who was the elder sister of Kim Yu-shin. Under his father's reign, he held the office of pajinchan, who apparently was responsible for maritime affairs, and played a key role in developing the country's diplomatic links with Tang. He was born Prince Beommin (범민/法敏), and took the name Munmu when he succeeded his father to the throne. Munmu took the throne in the midst of the long conflict against Baekje and Goguryeo, shortly after General Ge-Baek and Baekje had been defeated at Sabi by General Kim Yu-shin. In these struggles, Silla was heavily aided by Tang. The first years of his reign were spent trying to defeat Goguryeo, following an abortive attempt in 661. Finally, in 667, he ordered another attack which led, in 668, to the defeat of Goguryeo. After the small isolated pockets of resistance were eliminated, Munmu was the first ruler ever to see the Korean peninsula completely unified. Munmu then faced the challenge of freeing his country from Tang domination. After the fall of Goguryeo Tang created the Protectorate General to Pacify the East and placed the entire Korean peninsula, including Silla, under its rule. To prevent this, Munmu forged alliances with Goguryeo resistance leaders such as Geom Mojam and Anseung, and launched a frontal attack on the Tang forces occupying the former Baekje territory. The struggle lasted through the early 670s, but by 676 the Tang forces had been expelled from the peninsula. This victory, and the maintenance of Silla independence, is generally regarded as a critical turning-point in Korean history. Munmu ruled over unified Silla for twenty years, until he fell ill in 681. On his deathbed, he left his last will and testament, and abdicated to his son, Prince Sinmun. Before he died he said: "A country should not be without a king at any time. Let the Prince have my crown before he has my coffin. Cremate my remains and scatter the ashes in the sea where the whales live. I will become a dragon and thwart the Japanese invasion." King Sinmun did as his father asked, and scattered his ashes over Daewangam (the Rock of the Great King), a small rocky islet a hundred metres or so off the Korean coast. Moreover, King Sinmun built the Gomun Temple (the Temple of Appreciated Blessing) and dedicated it to his father, he built a waterway for the sea dragon to come to and from the sea and land, and he built a pavilion, Eegun, overlooking the islet so that future kings could pay their respects to the great King Munmu. In a dream, King Munmu and the famous general Kim Yu-shin appeared to King Sinmun and said to him: "Blowing on a bamboo flute will calm the heavens and the earth." King Sinmun awoke from the dream, rode out to the sea and received the bamboo flute Monposikjuk. It was said that the blowing of the bamboo flute invoked the spirits of King Munmu and General Kim Yu-shin and would push back enemy troops, cure illnesses, bring rain during drought and halt the rains in floods.

See also


- History of Korea
- List of Korea-related topics
- List of Koreans
- Three Kingdoms of Korea Category:Korean rulers Category:Silla ko:신라 문무왕

jastrzbia gra pensjonat pozycjonowanie Praga appartamenti Sponsored Site video poker










































:: RELATED NEWS ::
Ezra Hospital
The Ezra Hospital is a part of Medical College Calcutta. The Ezra Hospital was built through the munificence of Mrs E.D.J. Ezra. It was inaugurated in 1887 but patients were admitted from 9th April, 1888. This was meant for the Jewish population of Calcutta. But with the dwindling number of Jews in the city, the indoor beds of Chest & Otorhinolaryngology Deptts are being accommodated in the Ezra Hospital at present. Besides , this building also houses the Apex Referral Centre, the outdoor department where HIV and AIDS patients ar
Wikipedia:Votes for deletion/Kelsey mcglynn
Wikipedia:Votes for deletion/Votes for disambiguation
Wikipedia:Articles for deletion/MC Radiation