:: wikimiki.org ::

WMAP

WMAP

A Wilkinson Mikrohullámú Anizotrópia szonda (Wilkinson Microwave Anisotropy Probe, WMAP) a NASA műholdja, melynek feladata, hogy felderítse az Ősrobbanásból származó sugárzás térbeli hőmérsékletingadozásait (anizotrópiáját). A műholdat Delta II hordozórakétával bocsájtották fel 2001. június 30-án a Cape Canaveral-ről, Floridából. A WMAP célja, hogy elkészítse a mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás nagyfelbontású térképét, melynek segítségével a Világegyetem természetére vonatkozó elméleteinket tesztelhetjük, azok paramétereit pontosabban meghatározhatjuk. A WMAP a COBE műhold utódja. A műhold neve eredetileg MAP volt. Jelenlegi nevét a program közben elhúnyt vezetőjéről, Dr. David Wilkinsonról kapta, aki a kozmikus háttérsugárzás vizsgálatának úttörője volt. A WMAP célja a teljes csillagos égbolt feltérképezése legalább 0,3° felbontással és 20 µK érzékenységgel, maximum 5 µK szisztematikus mérési hibával. A cél elérése érdekében a WMAP-nek differenciális radiométerei vannak, melyek az égbolt két pontja közötti hőmérsékletkülönbséget mérik. A WMAP a Nap-Föld rendszer L2-es Lagrange-pontjában található a Földtől 1,5 millió kilométerre, a Földhöz képes a Nappal ellentétes oldalon. Ebben a pontban a szonda helyzete nagyon stabil, és megoldható, hogy mindig a Nappal, a Holddal és a Földdel ellentétes irányba nézzen, csökkentve ezzel a zavaró hatásokat. A WMAP képes hathónaponként az egész égboltot feltérképezni. A saját galaxisunk, a Tejútrendszer zavaró hatásának kiszűrésére a WMAP 5 különböző frekvenciasávot használ 22 és 90 GHz között. Tejút

WMAP méréseiből nyert adatok

A WMAP méréseiből néhány kozmológiai mennyiségre a következő értéket kapták [Térkép a mikrohullámú háttérsugárzásról, Meteor évkönyv 2004, 195. old.]:
- A Világegyetem összetétele 4% közönséges anyag (hidrogén, hélium és nehezebb elemek, csillagok és neutrínók), 23% ismeretlen eredetű sötét anyag, és 73%-a misztikusnak tűnő sötét energia.
- A kozmikus infláció modellel ellentétesek a megfigyelései (lásd a lenti linkeket).
- A jelenlegi elméleteket a WMAP adatokra alkalmazva azt kapjuk, hogy a Világegyetem mindörökre tágulni fog.

Külső hivatkozások és referenciák

- [http://www.gsfc.nasa.gov/topstory/2003/0206mapresults.html A NASA 2003. február 11-ei sajtóközleménye]
- [http://arXiv.org/abs/astro-ph/0302209 local cosmological parameters - WMAP team]
- http://map.gsfc.nasa.gov/
- Seife, Charles, BREAKTHROUGH OF THE YEAR: [http://www.sciencemag.org/cgi/content/full/302/5653/2038 Illuminating the Dark Universe], Science 2003 302: 2038–2039. A cikkben bibliográfia és további hasznos weblinkek találhatóak.
- [http://www.bioedonline.org/news/news.cfm?art=977 Sizing up the universe]
- [http://www.cerncourier.com/main/article/44/10/4 Problémák az inflációval] (angol) Kategória:Űrszondák

NASA

A NASA az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatala (National Aeronautics and Space Administration), amelyet 1958. október 1-jén hoztak létre. A NASA-t köztudottan az amerikai állampolgárok pénzéből hozták létre, azonban mégsem köteles beszámolni eredményeiről az amerikai állampolgároknak, csupán az Egyesült Államok kormányának. Egyetlen törvény sem kötelezi rá, hogy tudását, ismereteit teljes mértékben megossza a nyilvánossággal. Az 1958. július 29-én megfogalmazott - és a mai napig érvényben lévő - "űrtörvény", amely elrendelte a NASA megalapítását, a 102. paragrafusának (c) (a) szakaszában így rendelkezik: "A NASA kötelessége minden katonai értékkel vagy jelentőséggel bíró felfedezést a nemzetvédelemmel közvetlen kapcsolatban álló kormányszervek számára hozzáférhetővé tenni. A NASA vezetője a hivatal gyakorlása közben szerzett információit e törvény hatálya alatt köteles hozzáférhetővé tenni a nyilvánosság számára, kivéve ha az információ visszatartását szövetségi rendelet tiltja, és ha az információt nemzetvédelmi szempontok alapján titkosnak nyilvánítják." A NASA-nak tehát "kötelessége" bizonyos információk visszatartása. Olyan információké, amelyekről tehát nem a tudósok, csillagászok döntik el, hogy a nyilvánosságra tartoznak-e vagy sem, hanem a Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) bürokratái. ---- július 29

Létrehozásának előzményei

A NASA bizonyos értelemben a hidegháború és az ezen belül kialakuló űrverseny szülötte volt. Az USA Hadügyminisztériuma már az 1940-es évek végétől kezdve támogatta a rakétatechnikai és felsőlégköri kutatásokat. Jelentős lépés volt, amikor Eisenhower elnök bejelentette, hogy a Nemzetközi Geofizikai Év keretében 1957. július 1. és 1958. december 31. között tudományos célú mesterséges holdat kíván Föld körüli pályára állítani. Nem ez lett azonban a világ első műholdja. 1957. október 4-én a Szputnyik-sokk megrázta az amerikai társadalmat, olyannyira, hogy hatását Pearl Harbouréhoz hasonlítják. A válság megoldása gyors intézkedést követelt, ezért egyetlen év leforgása alatt létrehozták a NASA-t.

Fejlődése, tevékenységi területei

A szervezetnek kezdetben 8000 alkalmazottja és 100 millió dolláros költségvetése volt. Három nagy laboratórium és két kisebb rakétakísérleti telep tartozott a kezelésébe. Később fokozatosan olvasztotta magába szerte az országban azokat a nagy intézményeket, amelyek a ma működtetett tíz nagy űrközpontból álló hálózat alapját képezték. Ma a NASA csaknem húszezer alkalmazottat foglalkoztat, éves költségvetése pedig 13,5 milliárd dollár. A NASA tevékenységének legfontosabb területei a bolygókutatás és ehhez kapcsolódóan az űrfizika, űrcsillagászat; a Föld beható tanulmányozása a világűrből az űrkutatás módszereivel; a leglátványosabbnak tartott emberes űrrepülések; valamint a minden más tevékenysége alapjául szolgáló űrtechnológiai és rakétatechnikai fejlesztések. Mindezeken túl a NASA egyre nagyobb súlyt fektetett az oktatásra, valamint arra, hogy az elért tudományos és műszaki eredmények minél szélesebb körben átkerüljenek a gyakorlati élet űrkutatástól távol eső területeire is. Az űrtudományok területén lenyűgözőek a bolygókutatásban elért eredményeik. A NASA űrszondái meghódították az egész Naprendszert, a Plútó kivételével az összes nagybolygót és számos holdjukat megközelítették, leszálltak a Marson, behatoltak a Vénusz és a Jupiter légkörébe. Jelenleg is folyik a Mars Exploration Rovers, a Mars Odyssey és a Mars Global Surveyor program, a Cassini a Szaturnusz körül kering, további marsszondák indítását is tervezik. Folyik a négy nagy teljesítményű, az elektromágneses színkép különböző tartományaiban működő űrtávcső programja. A Hubble-űrtávcső és a Chandra röntgentávcső a Föld körül kering, 2003-ban állították Nap körüli pályára a Spitzer-űrtávcsövet. A Compton gammatávcsövet már 2000-ben megsemmisítették a Föld légkörében. Jelentős eredményeket ért el a NASA a Nap és a bolygóközi tér fizikai kutatásában is. Az elkövetkező évtizedekre szóló stratégiai tervben a bolygókutatás és az űrcsillagászat területén megkezdett programok kiegészülnek a Naprendszeren kívüli bolygók és a földönkívüli élet nyomainak felfedezésére irányuló erőfeszítésekkel.

Fontosabb űrprogramok

A NASA célkitűzései közé tartozott az ember feljuttatása a világűrbe, a Hold és a világűr meghódítása. Ennek érdekében különböző űrprogramokat dolgozott ki:

Mercury-program

A Mercury-program keretében 6 ember repült ki a világűrbe. Ez volt az első amerikai emberes űrprogram. Fontos események:
- 1961 - Alan Shepard űrugrást hajt végre a Freedom 7 nevű kapszulával.
- 1962 - John Glenn volt az első amerikai űrhajós Föld körüli pályán. Ezt egy Atlas-D rakétával tette meg.

Gemini-program

A Gemini-program keretében 16 űrhajós 600-szor kerülte meg a Földet. A Mercury-program folytatása, és az Apollo-program előkészítése volt. Apollo-program

Apollo-program

Az Apollo-program keretében 1969 és 1972 között 12 űrhajós járt a Holdon. Az emberes űrrepülések terén a Mercury- és Gemini-programok már az előkészületet jelentették az űrkutatás történetének legnagyobb vállalkozásához, a Hold meghódításához.
- 1969. július 20. - Apollo-11 - Az első holdraszállás. (Neil Armstrong, Edwin Aldrin) Összesen 15 Apollo űrhajó hagyta el a Föld felszínét. Értékes holdmintákat hoztak vissza, amelynek laboratóriumi megvizsgálása még tart, s információkat adhat a Hold geológiájának és a Naprendszer keletkezésének megértésére. Ezek a missziók az előkészítés, a tervezés és a kivitelezés diadalai voltak.

Space Shuttle

Az amerikai űrrepülőgépek voltak a első teljesen újrafelhasznáható hordozóeszközök. Összesen hat ilyen űrrepülőgépet építettek meg, melyek közül öt repült a világűrben. 1981 óta száznál is több repülést hajtottak végre. Húsz évnyi müködés során két űrrepülőgép semmisült meg: a Challenger 1986-ban és a Columbia 2003-ban. Ennek ellenére a NASA űrrepülőgép-programja sikeresnek mondható.

Űrállomások

Az Apollo-program lezárása után állították pályára az első, mintegy 80 tonnás amerikai űrállomást, a Skylab-et. 1981-től az űrrepülőgép üzembeállításával új korszak nyílt az emberes űrrepülések történetében. Az eddig végrehajtott csaknem száz repülés során űrhajósok százai dolgoztak a világűrben. Eközben az oroszokkal együttműködve az amerikai űrhajósok gyakorlatot szereztek a hosszú időtartamú űrrepülésben is. A Skylab otthont adott a Nap, Föld, Hold megfigyelésének, valamint a súlytalanság vizsgálatainak is. súlytalanság 1998-ban megkezdődött a Nemzetközi Űrállomás (ISS) összeszerelése, ennek köszönhetően pedig 2000-től az amerikai űrhajósok folyamatos jelenléte a világűrben. Az űrállomás mintegy 400 km-re kering a Földünk felett. Az ISS program egy olyan, országok közötti közös űrkutatási project, amely számos tudományos kísérletnek ad helyet a világűrben. Az emberes űrrepülések legfontosabb célja, hogy jobban megismerjék a súlytalanság és általában a világűrbeli környezet hatását az élő szervezetekben végbemenő fizikai, kémiai és biológiai folyamatokra. Mindezzel a jövő század első évtizedében előkészítik, majd a második és harmadik évtizedében megvalósítják a bolygóközi űrutazást.

Hordozóeszközök

A hordozóeszközök területén a hatvanas években kifejlesztették a holdutazásra alkalmas Saturn-5 óriásrakétát, a hetvenes években pedig kidolgozták a többször felhasználható űrbeli szállítórendszert, az űrrepülőgépet, amely a korábbiakhoz képest forradalmian új megoldást jelentett. Jelenleg már folynak a kísérletek az X-33 és X-34 gépekkel, amelyek a jövő század űrrepülőgépei alapjául szolgálnak majd. A fejlesztés végcélja, hogy az űrrepülést egy nagyságrenddel olcsóbbá tegyék, azaz egy kg hasznos teher alacsony Föld körüli pályára állításának költségét 2000 dollár alá csökkentsék. Eközben a NASA repülési kutatásokat és fejlesztéseket is végez, elsősorban azzal a céllal, hogy a polgári repülést biztonságosabbá, környezetkímélőbbé és mindenki számára elérhetőbbé tegye. Tíz éven belül tervet dolgoznak ki az űrrepülőgép rendszer működtetésének és a Nemzetközi Űrállomáson folyó egyes tevékenységek privatizálására.

Űrszondák

Az űrszondák nem embereket, hanem műszereket vittek a Naprendszer bolygóihoz. A rádióval visszaküldött információk tömegének feldolgozása még folyik, de máris érdekes kép van kialakulóban a Naprendszer keletkezéséről. Azt lehetne gondolni, hogy a Vénusz, Föld, Mars, amelyek nagyjából egyforma tömegűek, s amelyek a Nap sugárzásában is egyforma módon részesülnek, hasonló klímával rendelkeznek. Mégis, a Szovjetunió Venyera űrszondái és az amerikai Mariner-2 azt tanúsítják, hogy a Vénuszt forró, sűrű széndioxid légkör veszi körül (90-100 atmoszféra nyomáson és 450°C hőmérsékleten). Példája ez egy elszabadult "üvegház"-effektusnak: a szén-dioxid légkör átereszti a Nap látható sugárzását, de visszatartja a bolygó infravörös kisugárzását. Az Egyesült Államok két Viking missziót küldött a Marsra, főként azzal a céllal, hogy életre utaló nyomokat keressenek. Mindkét misszió tökéletes volt technikailag; a Mars körüli keringésre beállított űrszondákról a leszálló egységek sikeresen landoltak a bolygó felületére és ott kísérleteket végeztek a Földről kapott utasítások alapján. Élet nyomaira azonban nem bukkantak. Mars A Naprendszer külső bolygóinak és azok holdjainak eddigi megismerése a Pioneer-10 és -11, főleg azonban a Voyager-1 és -2 misszióknak köszönhető. Érdekes megemlíteni, hogy ezek az űrszondák hogyan kaptak addicionális sebességet, hogy elérjék a külső bolygókat. Ha a Földről való alkalmas irányítással az űrhajót a Jupiter erős gravitációs terében engedjük esni, az felgyorsul. Ha a Jupiter állna az űrben, az űrhajó ezt a sebességtöbbletét elvesztené, miközben a Jupitertől eltávozik. De ha közben a Jupiter mozdul el pályáján, a nyert sebesség nem vész el. 1972-ben a NASA elindította Pioneer-10 jelzésű szondáját. Ez volt az első űreszköz, amelynek úgynevezett hintamanőver segítségével sikerült eljutnia a külső bolygókig és elhagynia a Naprendszert. A szonda a különböző mérésekre és adattovábbításra használt eszközök mellett magával vitt egy gravírozott lemezt, amelyen az emberiség "névjegye" volt látható. A névjegy feladata az volt, hogy sűrített formában információval szolgáljon az emberiségről az általunk ismeretlen intelligens lények számára, akik képesek befogni az "űr-palack" üzenetét. Így érte el a Voyager-2 is az Uránuszt 1986-ban s a Neptunuszt 1989-ben. Utána pedig kijutott a csillagközi térbe s pályáját folytatja megszakítás nélkül, míg esetleg egy más csillag bolygói között értelmes lények elfogják.

Műholdak

A Föld kutatásának vannak a leghosszabb múltra visszatekintő hagyományai, hiszen az első amerikai műhold, az Explorer-1 is geofizikai célokat szolgált, amellett a van Allen-övek kimutatásával forradalmi felfedezést is hozott a geofizikában. Kifejlesztették a már évtizedek óta szolgálatszerűen működő távérzékelési és meteorológiai műholdcsaládokat. Az utóbbi években a Föld rendszerszemléletű vizsgálata került a kutatások középpontjába, melyeket a "Küldetés a Föld bolygóhoz" néven fognak össze. Az elkövetkező évek tervei között szerepel a hosszú távú éghajlatváltozások és azok hatásainak kutatása. Részletesen fel kívánják térképezni a légköri ózon mennyiségét és eloszlását. Feltérképezik a földhasználatot, annak változásait, például a trópusi őserdők csökkenését. Több műholddal akarják követni az évszakos és a több éves klímaváltozásokat, valamint a természeti katasztrófákat.

Néhány fontosabb műhold

A legismertebb földmegfigyelő műholdcsalád, a Landsat első példányát 1972-ben bocsátották fel az USA-ban. A felszíntől 915 km magasságban dolgozik. 1985-ben katonai feladatokkal felbocsátott Geosat műholdat másfél évvel később polgári kutatási célokra, óceánok megfigyelésére alakították át. 1990 óta üzemen kívül van. Továbbá geostacionárius meteorológiai műholdak helyezkednek el (GOES-W) az USA nyugati és (GOES-E) keleti partvidéke hosszúsági köreinek magasságában. Hasonló célt szolgálnak a NOAA műholdjai, amelyek 1 km-es felbontóképességgel az egész földet átvizsgálják. Felvételeit a meteorológusokon kívül a tengerek kutatói is hasznosítják. Az 1978-ban indított és 1991-ben üzemen kívül helyezett Nimbus-7 műhold az óceánok hőmérsékletéről, a szélsebességről, a felhőzetről, a talajnedvességi viszonyokról gyűjtött adatokat.

Kilátások a Jövőre

Az 1990-es években a NASA teljesen megváltoztatta a stratégiáját, s a nagyszabású projektek helyett sok kicsit akar indítani, melyekkel a következő kérdésekre akar választ kapni:
- hogyan keletkeztek a galaxisok?
- létezik-e földönkívüli élet?
- mit nyerhetünk az űrkutatással? Ezt az igyekezetet nem befolyásolja látszólag a Columbia katasztrófája, így a kutatásokat valószínűleg a Marson és a Jupiter holdjain kezdik, hiszen itt volt valamikor az élethez elengedhetetlen víz. A cél az, hogy sokkal gyorsabban, olcsóbban, s mindenekelőtt eredményesebben, hatékonyabban működjön az űrkutatás. Ennek értelmében az emberi bevetések az űrhajózásban egyre inkább a háttérbe szorulnak. Helyette robotokkal akarják meghódítani a Naprendszert. Így a következő években körülbelül tíz robotot akarnak felküldeni a Marsra is, hogy megvizsgálják a vörös bolygót. Távlati célként olyan bolygókat akarnak felfedezni egy évtizeden belül, amelyek egy száz fényévnyi sugarú gömbben vannak a Földtől. Sőt, ki is akarnak küldeni szondákat a Naprendszerből ezek megvizsgálására. A következő lépésben intelligens szondákat akarnak létrehozni, amelyek saját maguk döntik el, hogy mit érdemes kutatniuk. Ezek pedig a mostani fejlődési irányzatot tekintve minden valószínűség szerint mikroszondák lesznek, teljesen lekicsinyítve, hogy fellövésük ne kerüljön sok pénzbe. Az első ilyen prototípus 1998-ben startolt. A Deep Space-1 azonban még nem túl nagy intelligenciával rendelkezik. A NASA végre hozzáfogott az intersztelláris utazás módjainak kutatásához is. A program során a Naprendszer határaitól egytized fényévre küldenek ki szondákat. Ezek pedig feltérképezik a terepet a leendő csillagközi utazásokhoz. A NASA most éppen antigravitációs hajtóművekkel kísérletezik, mivel ebben látják annak lehetőségét, hogy valamikor sikerüljön az emberiség egyik legnagyobb álma, az hogy egyszer más bolygókra is utazhasson, s esetleg földönkívüli értelmes lényekkel találkozzon. Ez egy forradalmi változást idézne elő az egész emberiség életében. Ezen kívül léteznek a NASA-nak egy olyan programjai is, melyben egy olyan technológia kifejlesztésén fáradoznak, mely az anyagot teljes egészében átalakítja energiává. Így meglenne az utazásokhoz szükséges energia is, már csak a nagy távolságok okoznának problémát, ám a NASA nagyon benne van a fénysebességen felüli sebességek kutatásában is, végre elszakadt eddigi álláspontjától, amiben mindeddig amellett álltak ki, hogy lehetetlen a fénynél gyorsabban utazni. Az amerikai űrkutatás vezetői és szakemberei 2000-ben megkönnyebbülve és örömmel fogadták, hogy az Egyesült Államok képviselőháza és szenátusa 30 millió dollárt szavazott meg a Plútó-misszió előkészítésére, s támogatja a Jupiter Európa nevű holdjára (amelynek jégkérge alatt életet sejtenek) küldendő szonda tervét is. További kellemes meglepetés, hogy az illetékes bizottság további Mars-expedíciók teljes anyagi támogatását javasolja, jóllehet ehhez új, részletes tervezeteket kér a NASA-tól a 2007 utáni időszakra. A Hubble-űrtávcső helyére lépő Új Generációs űrtávcső szintén 92,1 millió dolláros támogatáshoz jutott: ennek pályára állítását 2011-re tervezik. Ha ez mégsem sikerül, a Hubble remélhetőleg mindaddig működésben marad, amíg utóda meg nem érkezik. Az űrtechnológia egy óriási fejlődésen fog keresztül menni a következő pár évben. Csak egy-két évtized kérdése, hogy mikor küldenek szondákat egy szomszédos csillagrendszerbe. Minden gyökeresen meg fog változni, mivel nagy annak az esélye, hogy földönkívüliekkel is találkozhatunk.

Új tervek

A Vision for Space Exploration, amelyet George W. Bush amerikai elnök jelentett be 2004. január 14-én, az új amerikai űrkutatási terveket tartalmazza, amelyet a NASA a következő évtizedekben kell végrehajtson. Ennek fontos célja az emberes hold- és marsrepülés.

Felhasznált Irodalom:

- Dr. Almár Iván - Az űrügynökségek és a Nagyközönség (Aero Magazin 2003/02)
- Dollármilliók a NASA-nak (BBC News 2003/02)
- Aero Magazin (Tv2 2003/02)
- Andrew C. Stone, Richard Skyman - SETI (Színes UFO Képeslap 2002/06)
- Természet Világa (1998/10)
- Dr. Nemerkényi Antal - "Ki kicsoda a műholdak között?" (Általános Természetföldrajz 1993.)
- Bay Zoltán - A világűrkísérletek jövője (Fizikai Szemle 1990/12)
- A [http://www.yahoo.com Yahoo] NASA-ra vonatkozó találatai:
- Dr. Almár Iván - Élethordozó meteoritok (2000.)
- Fillér Ferenc - A NASA tervei (1998.)
- Ismeretlen szerző - A Space Shuttle (1998.)
- Both Előd - 40 éves a NASA (1998.)
- Nagy Tamás - Cape Canaveral (1995.)
- [http://seti.tavkapcsolat.hu/ SETI.tavkapcsolat.hu]
- [http://www.nasa.gov NASA.gov]
- [http://www.tar.hu/tensinhan/Ufo/UfoEgyebek.htm Retz Balázs: A NASA és az űrkutatás (Word dokumentum)] (az oldal megszűnt)

Külső linkek

Magyar oldalak

Külföldi oldalak

- [http://www.nasa.gov/ A NASA hivatalos oldala] Kategória:Űrügynökségek Kategória:Amerikai űrprogram ja:アメリカ航空宇宙局 ko:미국항공우주국 simple:NASA th:องค์การนาซา

2001

Fontosabb események

- január 1. - A 2001: Űrodüsszeiára utalva ismeretlen művész egy fekete, kb. 2,7 m magas monolitot helyez el a seattle-i Magnuson Parkban.
- január 6. - George W. Bush lesz az Amerikai Egyesült Államok 43. elnöke
- szeptember 11. - A Szeptember 11-i terrortámadás az Amerikai Egyesült Államokban
- november 15.-27. - Az afgán Északi Szövetség az USA segítségével 3300 hadifoglyot teherautó-konténerekbe kényszerít, majd golyózáporral végez velük Mazat-i-Sharif közelében.

Az év témái

2001 filmjei

Külföldi

Harry Potter és a bölcsek köve (Fantasy) A gyürük ura A gyürü szövetsége (Fantasy) Tomb Raider (Kaland) Amerikai Pite 2 (Vigjáték)

Magyar

- Tóth Tamás: Anarchisták
- Koltai Róbert: Csocsó, avagy éljen május elseje
- Czabán György: Feri és az édes élet
- Bacsó Péter: Hamvadó cigarettavég
- Incze Ágnes: I love Budapest
- Hajdú Szabolcs: Macerás ügyek
- Török Ferenc: Moszkva tér
- Schilling Árpád: Nexxt
- Gothár Péter: Paszport
- Balogh György: Pizzás
- Koltay Gábor: Sacra Corona
- Palásthy György: A szalmabábuk lázadása
- Sopsits Árpád: Torzók
- Szőke András: Tündérdomb
- Jancsó Miklós: Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél
- Rudolf Péter: Üvegtigris
- Tímár Péter: Vakvagányok

2001 az irodalomban

2001 a zenében

- Katona Klári - Most

2001 a politikában

2001 a tudományban

- január 15. - Elindul a Wikipédia, egy szabad hozzáférésű WikiWiki enciklopédia (Wikipédia-nap)
- szeptember 5. - elindul a magyar Wikipédia nulladik változata (a mai változat 2003. július 8-án indult

2001 sporteseményei

- Május - A labdarúgó NB1-et a Ferencvárosi Torna Club nyeri.
- Október 14. - Michael Scumacher a Japán Nagydíjon önmaga 4. Forma-1-es világbajnoki trófeáját szerzi meg.

Művészet, kultúra és divat

Születések

Halálozások

- január 1. – Zámbó Jimmy énekes
- január 17. – Sinkovits Imre színművész, a Nemzet Színésze
- január 18. – Laurent-Désiré Kabila a Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke
- március 12. – Fasang Árpád, karnagy (
- 1912)
- május 11. – Douglas Adams angol író (
- 1952)
- június 3. – Anthony Quinn amerikai színész
- június 21. – John Lee Hooker amerikai blueszenész
- július 27. – Jack Lemmon Oscar-díjas amerikai színész
- szeptember 4. – Simó Sándor filmrendező
- október 9. – Simonyi Károly fizikus, tanár
- november 29. – George Harrison brit zenész, énekes, a Beatles tagja

Nemzeti ünnepek, évfordulók, események

- Az önkéntesek nemzetközi éve als:2001 ja:2001年 ko:2001년 ms:2001 simple:2001 th:พ.ศ. 2544 zh-min-nan:2001 nî

Cape Canaveral

Az amerikai légierő Cape Canaveral-i bázisa a legfontosabb amerikai rakétaindító telep. Itt található a NASA Kennedy Űrközpontja is, amely az emberszállító űrhajók indítását is végzi. Földrajzi koordinátái: 28.35° É, 80,37° Ny. Cape Canaveral-ból az első sikeres műholdindítást 1958. január 31-én hajtották végre, amikor pályára állították az első amerikai műholdat, az Explorer-1-et.

Az USA további rakétaindító telepei

- Vandenberg (Kalifornia);
- Wallops Island (Virginia)
- Kodiak Launch Complex (Alaszka);
- Edwards légibázis (Kalifornia); Kategória:Űrközpontok th:แหลมแคนาเวอรัล

COBE

A COBE (Cosmic Background Explorer) a NASA egyik csillagászati műholdja, amelynek feladata a mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás vizsgálata volt. 1989. november 18-án indították. november 18

Műszerek

A holdon három műszer volt:
- DMR (Differential Microwave Radiometers)
- DIRBE (Diffuse Infrared Background Experimen)
- FIRAS november 18

Külső hivatkozások

Magyar oldalak

Külföldi oldalak

- [http://lambda.gsfc.nasa.gov/product/cobe/ The COBE Archive] Kategória:Csillagászati műholdak Kategória:Amerikai űrprogram ja:COBE th:ดาวเทียมโคบี

Tejút

A Tejút elsősorban egy az egész éjszakai égbolton át húzódó ezüstös sáv (mely főleg télen ill. olyankor figyelhető, amikor tiszta a levegő és kicsi a páratartalma), de ez az elnevezés használatos az egész Galaxisunkra is, ilyenkor hivatalosabb neve a Tejútrendszer. A Föld-ről csak egy része figyelhető meg: a Galaxis Orion és Nyilas karjai. Azért tűnik számunkra sávnak, mert a Galaxis korong alakú és mi az egyik kar belsejéből látjuk, a korongra merőlegesen kevés csillagot látunk, a korong síkjának irányában sokat. A Tejút az őt alkotó csillagok által fénylik. A Tejutat nem csak fényes csillagok, hanem sötét csillagközi por és gázok is alkotják, mely meggátolja a Tejút távolabbi pontjainak a megpillantását, ezért úgy tűnik, hogy feltekintve az éjjeli égre néhány helyen kevesebb a csillag vagy hogy a Tejút ott szétnyílik. Ilyen hely a Hattyú csillagkép farkánál lévő szeneszsák is. Kategória:Csillagászat ja:銀河系 ko:우리 은하 simple:Milky Way th:ทางช้างเผือก

Hidrogén

A hidrogén (latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme. Vegyjele H, rendszáma 1. Normálállapotban színtelen, szagtalan, nemfémes, egy vegyértékű, igen gyúlékony kétatomos gáz. Nagyon jó hővezető. A hidrogén a legkönnyebb, és a világegyetemben leggyakrabban előforduló elem is egyben. A Földön is jelentős mennyiségben előfordul, leginkább vegyületeiben: a vízben, minden szerves vegyületben és minden élőlényben jelen van. A fősorozatbeli csillagokat nagyrészt plazmaállapotú hidrogén alkotja. Felhasználják ammónia előállításához, alternatív üzemanyagként, és újabban üzemanyagcellákban. Laboratóriumi előállítása általában savak fémmel (pl: cink) való reagáltatásával történik. Ipari mennyiségű hidrogént többnyire földgáz bontásával állítanak elő. A víz elektrolízise egyszerű, de nem túl hatékony módszer.

Története

A hidrogént (franciául „vízképző”, görög hudôr=víz és gennen=képezni) különálló elemként elsőként Henry Cavendish fedezte fel 1776-ban. Nevét Antoine Lavoisier adta.

Fizikai tulajdonságai

A hidrogén a legkönnyebb kémiai elem, leggyakoribb izotópját csak egy-egy proton és elektron alkotja. Normálállapotban kétatomos gázt – H₂ – alkot. Mivel a molekulának nincsenek polarizálható elektronjai, ezért a közöttük kialakuló diszperziós hatás és ezzel együtt a kohézió is rendkívül kicsi. Ezért igen alacsony, mindössze 20,27 K a forráspontja, olvadáspontja pedig 14,02 K. Igen nagy nyomáson, például gázóriások belsejében, a hidrogén molekulái elveszítik önállóságukat és folyékony fémet alkotnak (fémes hidrogén). Az űrben található igen alacsony nyomáson általában atomos formában található meg, egyszerűen azért mert nem találkoznak egymással a hidrogénatomok; a csillagok keletkezésekor az első lépés a H₂-felhők kialakulása. Fontos szerepe van az univerzum energiaellátásában a proton-proton reakción és a szén-nitrogén cikluson keresztül.

Felhasználása

Az iparnak nagy mennyiségű hidrogénre van szüksége az ammónia előállításához (Haber-féle ammóniaszintézis), zsírok és olajok hidrogénezéséhez, és metilalkohol (metanol) gyártásához. Egyéb felhasználási területei:
- sósavgyártás, hegesztés, fémek redukciója
- rakétaüzemanyag
- folyékony hidrogént használnak kriogenikai kutatásokban, pl. a szuperfolyékonyság vizsgálatában
- Mivel 14 és félszer könnyebb a levegőnél, valamikor léghajók töltőgázaként is használták - túlzott veszélyessége miatt azonban ezzel felhagytak.
- A deutériumot, a hidrogén egyik izotópját (hidrogén-2) maghasadás során moderátorként alkalmazzák, fúziós kísérletekben szintén használják.
- A tríciumot (hidrogén-3) nukleáris reaktorokban állítják elő, hidrogénbomba gyártásához használható. Ezentúl biológiai kutatásokban jelölő izotóp lehet, illetve fényes festékekben a világító komponens. Elégethető belső égésű motorokban is, a Chrysler-BMW-nek vannak ilyen járművei.

Vegyületei

A hidrogén a legtöbb kémiai elemmel képes vegyületet alkotni. Elektronegativitása 2,2-es, a nemfémek közül a legkisebb. Mivel csak egy elektronnal rendelkezik és elektronhéja két elektronnal telítődik (1s²), a hidrogénatom egy elektron felvételével vagy leadásával egyaránt ionná alakulhat. Ha elektront vesz fel, negatív töltésű hidridionná (H^-) alakul. Kis ionizációs energiájú elemekkel (alkálifémekkel, alkáliföldfémekkel) olyan ionvegyületekké egyesülhet, amelyeknek a kristályrácsa pozitív töltésű fémionokból és negatív töltésű hidridionokból áll. Ezeket a vegyületeket sószerű hidrideknek nevezzük. Ha elektront ad le, általában kovalens kötést alkot, mivel önmagában a H⁺-ion egy csupasz proton lenne és könnyen elektronokat vonzana magához. Égése során robbanásszerű reakció során víz keletkezik (H₂O). A deutérium-oxidot (D₂O) nehézvíznek is nevezik. A szénnel nagyszámú vegyületet alkot. Mivel ezek a vegyületek az élőlényekhez köthetők, szerves vegyületeknek nevezik őket – a velük foglalkozó tudományágat pedig szerves kémiának.

A hidrogén biner vegyületei (hidridek)

- kovalens hidridek (jellemzően a p-mező elemeivel):
- polimer hidridek:
- bórral (boránok): B_xH_y, ahol x maximum ~25
- szénnel (szénhidrogének): C_xH_y, ahol x-nek elvileg nincs felső határa
- szilíciummal (szilánok): Si_xH_y, ahol x maximum ~8
- germániummal (germánok): Ge_xH_y, ahol x maximum ~5
- ionrácsos (sószerű) hidridek (jellemzően az alkáli- és alkáliföldfémekkel):
- fémes (intersticiális) hidridek (jellemzően a d-mező és f-mező elemeivel):
- komplex hidridek: [BH₄]^-, [AlH₄]^-

Formái

Kvantumfizikai szempontból kétféle hidrogén-molekula (H₂) különböztethető meg (magspin-izomerek):
- ortohidrogén:
- a két proton spinje azonos irányú (paralel)
- az eredő magspinmomentum: S=1 → Bose-Einstein-statisztika
- 0 K-en 0 %-os az előfordulása
- 300 K-en 75 %-os az előfordulása
- parahidrogén:
- a két proton spinje ellentétes irányú (antiparalel)
- az eredő magspinmomentum: S=0 → Bose-Einstein-statisztika
- 0 K-en 100 %-os az előfordulása
- 300 K-en 25 %-os az előfordulása

Izotópjai

A hidrogén leggyakoribb izotópja: ¹H. Ennek a stabil izotópnak az atommagja egyetlen protonból áll; innen jön a prócium, a ¹H ritkán használt neve. A másik stabil izotóp a deutérium, ²H, aminek magjában egy neutron is található. A deutérium az összes hidrogén kb. 0,0184-0,0082%-át adja. A harmadik hidrogénizotóp a radioaktív trícium, ³H. A trícium atommagja két neutront tartalmaz a proton mellett. A hidrogén az egyetlen kémiai elem aminek az izotópjait külön elnevezték. A deutérium és a trícium jelölésére használják még a D és T betűket (a ²H illetve ³H helyett), bár ez nem hivatalos jelölés. Kategória:Kémiai elemek ja:水素 ko:수소 ms:Hidrogen simple:Hydrogen th:ไฮโดรเจน

Csillag

A csillag a csillagászat szaknyelvében olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így saját fénnyel rendelkezik, szemben a bolygókkal, amelyek központi csillaguk fényét verik vissza, és elenyésző saját fénnyel rendelkeznek (pl. sarki fény). A népnyelv régebben valamennyi égitest szinonímájaként használta a csillag szót (hajnalcsillag = Vénusz), a szócikk a továbbiakban a csillagászati értelemben vett jelentéséről szól. Vénusz A csillagokat villodzó, sziporkázó fénypontokként látjuk szabad szemmel. A nagy távolság miatt tűnnek pontszerűnek, még a legnagyobb földi távcsövekben is. A csillagok fényének ezt a szabálytalan pislákolását, a szcintilláció jelenségét, a földi légkör áramlásai hozzák létre. (Gyakran, első ránézésre egyáltalán nem könnyű megállapítani, hogy az égen bolygót látunk-e vagy csillagot. Az amatőrcsilagászok egy jó módszere ennek megállapítsásra az, hogy ha egy csillag nem szcintillál, akkor feltehetően nem is csillag hanem, bolygó.) A legközelebbi csillag a Nap, a következő legközelebbi a Proxima Centauri, amely 4,2 fényévre található, tehát a fény 4,2 év alatt ér ide onnan. Ha az egyik leggyorsabb vonattal, a francia TGV-vel utazhatnánk annak 515,3 km/h nagyságú rekordsebességével, akkor több mint 8 millió évig tartana az odaút. Ez a távolság tipikus a galaxisunkban. Ennél sűrűbben helyezkednek el a galaxis és a gömbhalmazok középpontjában, és sokkal távolabb a galaktikus halóban, a galaxist körülvevő gömb alakú térrészben. A csillagok mérete a kicsiny, nagyváros méretű neutroncsillagoktól (melyek tulajdonképpen már halott csillagok) az olyan szuperóriásokig terjed, mint a Sarkcsillag (Polaris) és az Orion csillagkép Betelgeuse (ejtsd: bétlgőz) nevű csillaga, melyek átmérője a Napénak nagyjából ezerszerese. Ezek sűrűsége viszont sokkal kisebb, mint a Napé.

A csillagok tulajdonságai

Fényesség

A csillagok látszólagos fényességének mértékegysége a magnitúdó. Minél fényesebb egy adott csillag, annál kisebb a magnitúdó értéke. A magnitúdó logaritmikus mértékegység: ha két csillag látszólagos fényessége között 1 magnitúdó különbség van, akkor az egyik csillag 2,512-szer fényesebb a másiknál. A Nap látszólagos fényessége -26,86 magnitúdó. A Jupiter -4 magnitúdós fényességet érhet el. A legfényesebb csillag, a Szíriusz -1,5 magnitúdós. A leghalványabb, szabad szemmel tiszta időben még látható csillagok 6 magnitúdósak. Kézi távcsővel 10 magnitúdós objektumok is láthatók lehetnek. A legnagyobb földi távcsövekkel 25 magnitúdós, a Hubble űrteleszkóppal 30 magnitúdós csillagok is észlelhetők.

Színképtípus

A csillagokat színképük szerint csoportosíthatjuk, elsősorban a hőmérsékletük és az anyagösszetételük alapján. Az egyes csoportokat a következő betűkkel jelöljük: O, B, A, F, G, K, M, valamint a vörös törpe altípusok jelei R, N és S. Ezt a sorrendet segítő mondatokkal mnemonikokkal jegyezhetjük meg. Íme pár vátozat:
- „Oly Barátságos A Fénylő Göncölszekér, Keresd Meg.”
- „Orosz Barátom Azt Felelte, Gépek Készítenek Mindent [Rám Ne Számíts].”
- „Oh, Be A Fine Girl, Kiss Me [Right Now Sweetheart].” (Annie Jump Cannon, 1863-1941) Mindegyik betűnek 9 alosztálya van. A mi napunk G2 típusú, legtöbb értelemben átlagos csillagnak számít. A csillagokat a Hertzsprung-Russel-diagramon [http://www.gothard.hu/astronomy/astroteaching/hrd/hrd.html] szokás ábrázolni, melynek a két tengelyén az abszolút fényesség és a hőmérséklet (szín) található. A legtöbb csillag, a Napunk is, egy sávban helyezkedik el, ez a fősorozat. Ezekben a csillagokban a hidrogén alakul át héliummá. (...)

Lásd még

- csillagászat
- csillagkép
- barna törpe
- vörös törpe
- vörös óriás
- fehér törpe
- neutroncsillag
- pulzár
- fekete lyuk Kategória:Csillagok Kategória:Csillagászat ja:恒星 ko:항성 ms:Bintang simple:Star th:ดาวฤกษ์

Tania Eshaghoff

Tania Eshaghoff, born 1974 in Tehran, Iran, is a contemporary pianist and musical performer. Tania Eshaghoff's family fled the politically unstable country during the rise of the Islamic Revolution. Her music is inspired by the Iranian culture and exhibits great Persian melodic influence while equally displaying a degree of Western styles. She has this to say about Persian music: "At such a young age it was the simplicity of Persian music that attracted me. The melody and sound is so strong that it can stand-alone. It does not need the accessories nor a decorative back beat. It is pure, emotional, yet strong and unique in its interpretation."

Influences

- Javad Maaroufi
- Shardad Rohani
- Anoushirvan Rohani

External links

- [http://www.taniaproductions.com Tania Eshaghoff's Official Webpage]
- [http://www.cdbaby.com/cd/eshaghoff Tania Eshaghoff at CDBaby.com]
- [http://www.exploredance.com/musicreview030304.html A Review of Tania's Album, Persian Rhapsodies]

online casinos venice luxury hotels video poker podatki Sepsa

:: RELATED NEWS ::

Otto Neumann
Otto Neumann, Dr. (
- 28. August 1902; † 12. April 1990; 1,78 m, 71 kg), war ein deutscher Leichathlet, der bei den Olympischen Sommerspielen 1928 in Amsterdam eine Silbermedaille gewann, und zwar mit

Alfredo Ildefonso Schuster
Alfredo Ildefonso Schuster OSB (
- 18. Januar 1880 in Rom, Italien; † 30. August 1954 in Venegono Inferiore) war Erzbischof von Mailand und ein

Chemnitz-Ebersdorf
Ebersdorf ist ein Stadtteil im Nordosten von Chemnitz an der B169 in Richtung Frankenberg. Wahrscheinlich im 12. Jahrhundert entstanden, wird der Ort als „Ebirhardisdorf“ erstmals in einer Urkunde aus dem Jahr 1324 genannt. --- Die Eingemeindung zur Stadt Chemnitz erfolgte am 1. Juli 1919. Das wohl bekannteste Bauwerk ist die 1. Januar 1930 in Den Haag) ist ein niederländischer Jazz-Trompeter und -Flügelhornist. Er spielt u.a. im United Jazz and Rock Ensemble, dessen Gründungsmitglied er ist, der 3. März 1904; † 13. August 1982; 1,75 m, 68 kg) war ein deutscher Leichathlet, der bei den Olympischen Sommerspielen 1928 in Amsterdam eine Silbermedaille gewann, und zwar m

Richard Krebs
Richard Krebs (
- 30. Juli 1906) war ein deutscher Leichathlet, der bei den Olympischen Sommerspielen 1928 in Amsterdam eine Silbermedaille gewann, und zwar mit der deutschen 4x400-Meter-Staffel (mit Deutschlands örtlich erhobene Steuer. Sie wird auf Basis sogenannter Kommunalabgabengesetze bzw. Vergnügungsteuergesetze der Länder und entsprechende Ortssatzungen, zum Teil auch speziellen Gesetzen (z. B. Spielautomatensteuer) erhoben. Der Vergnügungsteuer unterliegen die

Edmund Casimir Szoka
Edmund Casimir Kardinal Szoka (
- 14. September 1927 in Grand Rapids (Michigan), USA) ist emeritierter Erzbischof von Detroit, Präsident der Pontifikalkommission für den Staat Vatikanstadt und Präsident des griechisch ακμή, akmé - wörtlich die Reife, Akme, der Höhepunkt, vermutlich durch Transskriptionsfehler zu spätlateinisch acne) ist eine Hautkrankheit mit Bildung entzündlicher Pusteln. In erster Linie betroffen sind

Walter Linse
Walter Linse (
- 23. August 1903 in Chemnitz; † 15. Dezember 1953 in Moskau) war ein deutscher Jurist. Der Rechtsanwalt arbeitete für den West-Berliner Untersuchungsausschuss Freiheitlicher Juristen (UFJ), der Menschenrechtsverletzungen in der