:: wikimiki.org ::

Hiláriusz

Hiláriusz

A Hiláriusz latin eredetű férfinév, jelentése: derűs, vidám, jókedvű. Női párja: Hilária. __NOTOC__

Névnapok

- január 14.
- március 16.
- augusztus 12.
- október 21.

Alakváltozatok

- Hilár
- Hilárion
- Ilárion, névnapok: január 14., október 21.
- Larion, névnapok: január 14., október 21.

Becenevek

Larion: Larika, Larcsi

Híres Hiláriuszok, Hilárok, Hilárionok, Ilárionok, Larionok

- Szent Hilarius

Latin nyelv

A latin nyelv eredetileg azt a nyelvet jelentette, amelyet a Rómát környező Latium vidékén beszéltek. Kiemelkedő jelentőségre tett szert a Római Birodalom hivatalos nyelveként. Az újlatin nyelvek egyaránt a latin szülőtől származnak. Sok latin alapú szó (elsősorban nemzetközi szavak) található más modern nyelvekben is, mint például az angolban és a magyarban is. Egyes kifejezések annyira beépültek a magyar nyelvbe, hogy latin eredetüket már észre sem vesszük (nevezetes példa a „persze” szócska, ami a latin „per sē intellegitur” = „magától értetődik” kifejezésből rövidült le). Európa nagy részén ezenkívül a latin lingua franca volt, a tudományos és politikai körök tanult nyelve több mint ezer éven át, míg végül kiszorította a francia a XVIII. században s az angol a XIX. század végén. Magyarországon 1844-ig volt államnyelv. Mind a mai napig a Római Katolikus Egyház hivatalos nyelve, ezáltal a Vatikán hivatalos államnyelve is. A göröggel együtt az élőlények tudományos osztályozás szerinti elnevezésére és nemzetközi orvosi szaknyelvként is használják.

Írás és kiejtés

A latin nyelv a ma is ismert latin ábécét használta, eredetileg csakis nagybetűkkel (maiuscula): ABCDEFGHIKLMNOPQRSTVX, e 21 betűhöz járult a görögből átvett szavak miatt az Y és a Z (egy-két szóban a K-val is találkozhatunk). Érdemes megfigyelni, hogy az U és a V ugyanaz a betű: a nagybetűk közt csak a V létezett, a (később kialakult) kisbetűk (minuscula) közt viszont csak u betűt találunk. Így például a venio („jövök”) szó írásmódja nagybetűkkel VENIO, míg kisbetűkkel uenio alakban volt szokásos. – A /j/ hangra szintén nem volt önálló betű, ezt mindig I-vel írták. A nyelvtörténeti és fonológiai kutatások (többek közt az egymással rokon alakváltozatok, az idők során följegyzett változások és az utódnyelvek megfelelései alapján) feltárták a latin valószínűsíthető hangrendszerét, kiejtését is; e kiejtés alkalmazását nevezik restituált (helyreállított) kiejtésnek. A V és az u betű például a rövid /u/ félhangzóra utalhatott (mint a magyar autó vagy kalauz szóban). A magánhangzókon előforduló vízszintes vonalak és ívek (ā ē ī ō ū ; ă ě ĭ ŏ ŭ) az eredeti latin nyelvben nem szerepeltek; csak nyelvtanulási célból teszik ki őket néha a hosszúság és a rövidség jelölésére (mely a latinban sokszor megkülönböztető szerepet kap). A legtöbb betű kiejtése megegyezik a magyar megfelelőjének ejtésével. Kivételek:
- az a rövid /á/-nak hangzik,
- az s a magyar /sz/-nek felel meg,
- az i-t magánhangzó előtt /j/-nek ejtik,
- az y /ü/-nek olvasandó,
- a qu, ngu és su kiejtése /kv/, /ngv/ és /szv/,
- a ph ejtése /f/, az rh-é /r/, a ch-é /kh/, a th pedig /th/. Az ae, az oe és a ti kiejtéséről két különböző szokás van forgalomban.
- A restituált kiejtés követői e hangkapcsolatokat /ai/-nak, /oi/-nak és /ti/-nek ejtik. Ez az elterjedtebb Nyugat-Európában.
- Mások a középkorban meghonosodott /é/, /ő/ és (bizonyos helyzetekben) /ci/ kiejtést használják; Magyarországon ez az ismertebb. (Az utóbbi ejtésmód szerint a ti kiejtése mássalhangzók előtt, valamint a tī, sti, tti, xti hangcsoportokban és görög szavakban /ti/, egyébként /ci/. Például a nātīs, totīus, suggestiō, Attius, Sextius szavakban /ti/, a nātiō szóban viszont /ci/.) A c kiejtése a restituált kiejtés szerint minden helyzetben egységesen /k/. A kora középkortól fogva azonban magas magánhangzók (ae, e, i, oe, y) előtt /c/-nek ejtették, és csak mélyek előtt maradt meg a /k/; ez a kiejtés honosodott meg hazánkban is. (Olasz nyelvterületen egy harmadikféle ejtésmód ismeretes, amikor magas magánhangzók előtt /cs/-nek ejtik; itt magas magánhangzók előtt a g is /dzs/-nek hangzik, a gn hangkapcsolat pedig [ny]-ként ejtendő.) Így például Cicero neve lehet [ciceró] vagy [kikeró] (Olaszországban [csicseró]), Caesaré [cézár] vagy [kaiszár] (esetleg [csézár]), Latiumé pedig [lacium] vagy [latium]. Bármelyik elfogadható, csak a következetességre érdemes odafigyelni. A hangsúly többnyire hátulról a második szótagra esik; de ha ez a szótag rövid, a hangsúly eggyel előbbre kerül (például amīcus, de fābula, mert az u rövid). – A szótagok (illetve a magánhangzók) hosszúsága vagy rövidsége általában nem jósolható meg, a szóval együtt kell megtanulni őket. A mássalhangzóra végződő szótagok mindig hosszúak. Itt csak az úgynevezett muta cum liquida hangkapcsolatot kell figyelembe venni, amikor a magánhangzót a p, b, t, d, g, c betűk valamelyike, majd r vagy l követi, például librum: itt a két hang együtt kezdi a második szótagot, és a li- szótag rövid marad.

Nyelvtana

A latin részint flektáló nyelv, emellett agglutináló jelleget is mutat (a szavak toldalékolhatóak, noha nem olyan rugalmasan, mint a magyarban; olyasfajta ragozási rendszerről, mint a magyarban, nem beszélhetünk, és egyáltalán ragokról sem). A toldalékoló jellegnek megfelelően kiterjedt „névszó- és igeragozási rendszert” találunk, a szavaknak állandó szótöve van, melyekhez jelentésmódosító toldalékokat lehet ragasztani. A névszók (főnevek, melléknevek, számnevek és névmások) ragozási típusait deklinációknak, az igeragozási típusokat konjugációknak hívják. A névszók ötféle, az igék négyféle ragozási csoportba tartozhatnak attól függően, hogy a szótövük milyen hangra végződik. Az egyes deklinációk, ill. konjugációk ragjai kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól. Két névszó akkor tartozik egy deklinációba, ha bármelyik esetet is szemeljük ki, a névszók ragjai megegyeznek. Néhány főnév és ige rendhagyó, nem illeszkedik egyik ragozási rendszerbe sem, vagy azokon belül alcsoportokba sorolható. A latin szórend, eltérően indoeurópai rokonaitól, majdnem olyan szabad, mint a magyar nyelvé. Ez alighanem nem kis részben a köztársaságkor íróinak, költőinek is köszönhető, akik a művészi szabadság kedvéért néha jelentősen áthágták a kötöttségeket, és a művelt világ átvette tőlük nyelvi szokásaikat.

Névszóragozás

Minden deklinációban alapjában véve ötféle főnévi alak (úgynevezett eset) van. Az öt eset:
- nominativus (alanyeset, az alany és a névszói állítmány kifejezésére),
- accusativus (tárgyeset, direkt tárgy, ill. egyes elöljárók után),
- genitivus (birtokos eset, a birtoklás jelölésére),
- dativus (részeseset vagy az úgynevezett indirekt tárgy esetén),
- ablativus (határozói eset, számos elöljáró után). Két további eset létezik, melyek szűkebb körben használatosak, és számos névszónál nem is lehetségesek:
- vocativus (megszólító eset: „Te is, fiam, Brutus?” latinul „Et tu mi fili, Brute?” ) – alakjai egy-két kivételtől eltekintve megegyeznek az alanyesettel;
- locativus, amely a helyre utal (ezt máskülönben az ablativus fejezi ki az in elöljáróval), de ez az indoeurópai maradvány csak egyes városok, szigetek és pár más szó esetében lelhető fel. Az indoeurópai instrumentalis eset (eszközeset) funkciója (mely például a mai orosz nyelvben még megvan) már korán beleolvadt az ablativusba, mely ezáltal alapvetően háromféle jelleget tud kifejezni: az elválasztást (valahonnan, valamiből), a társat vagy eszközt (valamivel, valakivel) és – a locativusszal osztozva – a helyet (valamikor, valahol). A névszók az általuk jelölt dolog alábbi tulajdonságait fejezhetik ki:
- szám (egyes vagy többes),
- eset (a fenti hét eset valamelyike),
- nem (hím-, nő- vagy semlegesnem). Érdekesség, hogy az igen archaikus latin a névszók egyes (singularis), kettes (dualis) és többes (pluralis) számát is megkülönböztette; a kettes számot a klasszikus latin csak néhány névmásban őrizte meg (például mindkettő, melyik a kettő közül?).

Igeragozás

Az igeragozás során az igetőhöz – a magyarhoz hasonlóan – toldalékok kapcsolódnak. Egy ragozott ige az alábbiakról hordoz információt:
- igenem (genus, cselekvő vagy szenvedő)
- mód (modus, kijelentő, kötő- vagy felszólító)
- idő (tempus, jelen, múlt vagy jövő)
- állapot (actio, egyidejű vagy előidejű, más szóval folyamatos vagy befejezett)
- szám (numerus, egyes vagy többes) és
- személy (persona, első, második vagy harmadik). A személyragos igékből (verbum finitum) igeneveket (verbum infinitum) lehet képezni, melyeknek önálló ragozásuk van. Az igenevek közé tartozik háromféle főnévi igenév: az infinitivus, a gerundium és a supinum, valamint kétféle melléknévi igenév: a participium és a gerundivum (e kettő alakilag részben egybeesik, de az utóbbi jelentés terén nem valódi melléknévi igenév). Az infinitivus és a participium lehet cselekvő vagy szenvedő; egyidejű, előidejű vagy utóidejű, olykor a számot és nemet is jelölhetik, sőt egyes névszói eseteket is megkaphatnak. Az infinitivus szükséges az accusativus cum infinitivo és a nominativus cum infinitivo szerkezetek képzéséhez is, a participiummal pedig a participium coniunctum, a gerundivumos szerkezet és az ablativus absolutus képezhető. Az igenevekkel alkotott mondatrövidítő szerkezetek más mai nyelvekben is általánosak (az indoeurópai nyelvekben éppúgy, mint a magyarban), de a latinban ennek számos eszköze áll rendelkezésre. A latinra e szerkezetek különösen jellemzőek, ezek teszik lehetővé tömör kifejezésmódját, sajátos, lapidáris („kőtömbszerű”) stílusát.

Elöljárószók

Az elöljárószók vagy prepozíciók (latinos alakban: praepositio) olyan, a főnevek vagy igék elé vagy (más nyelvekben) után tett szócskák, melyek cselekvés, történés mellett azok körülményeit adják meg: irányát, helyét, idejét stb. (Magyarra legtöbbször raggal vagy névutóval fordítjuk.) Az igék és származékaik előtt szereplő, azokkal összeolvadó változatukat praefixumnak hívják. A leggyakoribb latin elöljárószók és vonzataik:
- ā, ab – -tól/-től (ablativus)
- contrā – szemben, ellen (accusativus)
- dē – -ról/-ről (ablativus)
- ē, ex – -ból, -ből (ablativus)
- in
- – -ban/-ben (ablativusszal)
- – -hoz/-hez/-höz, ellene, szembe (accusativussal)
- per – keresztül, révén
- prae – elé (accusativus), előtt (ablativus)
- prō – -ért, helyett
- sub – alatt (ablativus)
- super
- – fölött, -on/-en/-ön (ablativus)
- – fölé, -ra/-re (accusativus)
- ultrā – fölé, túl-

Módosító-, határozó- és kötőszók

- atque – és
- et – és
- nē – hogy ne; nehogy
- sed – ám, (ám)de, viszont
- semper – mindig
- sic – így, ily módon, ekképp(en), ezért
- sine – nélkül
- sive, seu – vagy
- quasi – majdnem, fél-, ál-
- -que – és (simuló kötőszó: a szó végéhez ragad)
- ut – hogy, azért, a célból

Indulatszók

- heu – jaj!
- mehercle – biz a!, nahát! (sz. sz. "Herkulesre!")
- o! – oh, ó!
- vae! – jaj!

A latin nyelv mai leszármazottai

Az újlatin nyelvek nem a klasszikus latinból, hanem az úgynevezett vulgáris latinból (más szóval: népi, köznyelvi latinból) erednek. A latin és az újlatin nyelvek (többek közt) abban térnek el, hogy az újlatinban megkülönböztető hangsúlyt találunk, a latinban viszont megkülönböztető magánhangzó-hosszúságot. Az olasz és a szárd nyelvben a mássalhangzóknak megkülönböztető hossza van, és hangsúlyt is találunk, a spanyolban csak megkülönböztető hangsúlyt, a franciában pedig már a hangsúly sem megkülönböztető értékű. Egy másik fontos különbség az újlatin és a latin között, hogy az újlatin nyelvek, a románt kivéve, a legtöbb szónál elvesztették esetvégződésüket (egyes főnevek kivételével). A románban még mindig öt eset van (bár az ablativus már nem használatos).

A magyar és a latin

A latin nyelvtanírás hagyománya sokáig éreztette hatását a magyar nyelvtanokon, s az egyéb alapokon nyugvó elméletek csak az utóbbi időben alakultak ki. A latin egyes helyeken a beszélt nyelvre is kihatott (pl. a kötőmód (coniunctivus), vagy az igeneves szerkezetek használata), bár ezek jó része már feledésbe merült (például kérte, hogy adná neki oda szerkesztés). A középkortól fogva számos latin szó került nyelvünkbe, például az egyházi életből (vallási, hitéleti fogalmak), vagy más kulturális területekről (iskola, növény- és állatnevek, hónapnevek, orvosi kifejezések). A XIX–XX. századtól kezdve további jövevényszavak áramlottak és áramlanak nyelvünkbe a tudományos fejlődés és a nemzetközi érintkezés nyomán, bár e szavak egy része már a latinba is a görögből került. A latin eredetű (elsősorban francia és olasz) jövevényszavak is gazdagították nyelvünket, csakúgy, mint az angol jövevényszavak némelyike, melyek (az ófrancia közvetítésével) szintén a latinból erednek. A latin a 20. század elejéig a középiskolai oktatás szerves része volt (lásd például a Légy jó mindhalálig című regényben), ismerete az alapműveltséghez tartozott. Ma – az egyetemek mellett – néhány középiskolában és egyházi iskolákban oktatják, gyakran kötelezően választható nyelvként.

A latin mint nemzetközi közvetítő nyelv

A latin nyelv, még akkor is, mikor már holt nyelvnek számított, sokáig az európai civilizáción belül a kultúra és a tudományok nyelvének számított. Valójában ma is nagyon sokan tanulják és - bármennyire is meglepő - kommunikálnak vele, különösen Nyugat-Európa egyes országaiban. Történtek kísérletek arra is, hogy a latint a 20. században újra a nemzetköziség, a közös Európa nyelvévé tegyék. Ezt némelyek nyelvészeti, történelmi és politikai okokra hivatkozva szerencsésebbnek is látnák, mint az angol nyelv vagy egy mesterséges nyelv, például az eszperantó alkalmazását, mivel a latin egyrészt ugyanúgy sok tekintetben logikus, mint az angol; indoeurópai nyelv, tehát kifejez Európában bizonyos népességarányokat, de mégsem egy létező politikai alakulat nyelve, tehát nem tölthet be olyan erőszakos kultúraterjesztő szerepet, mint például a német (a Habsburg-kor és a világháborúk alatt) vagy az orosz (a szovjet megszállás idején); ami sem az angolról, sem a más, vezető szerepre törekvő nyelvekből létrehozott mesterséges nyelvekről sem mondható el. Ezenkívül több mint egy évezredes történelme során már bizonyította, hogy tényleg használható a nemzetközi kommunikációra. E nézet ellenzői felvetik, hogy a latinban is számos kivétel akad (például az igék szótári alakjában), több esetben bonyolult szabályok határozzák meg az alakot (l. például az i tövű főneveket); nyelvtanának egyes pontjai mind a napig nincsenek jól felderítve (például a kötőmód használata stilisztikai okokból, l. attractio modi); (szintetikus alapú) szerkezetei a mai analitikus világnyelvek beszélői számára idegenek; szerkezete önmagában is a tömörséget segíti elő inkább, mint az átláthatóságot; és mindenekelőtt: nincs olyan nyelvi közösség, amelynek nyelvhasználatára a vitás esetekben támaszkodni lehetne (hacsak nem az újlatin nyelvek...), tehát használata ugyanúgy kívülről meghatározott elveken alapulhatna, mint a mai mesterséges nyelveké. A latin ezenkívül ugyanúgy nem mentes a negatív asszociációktól, mint a vele szembeállított világnyelvek, hiszen hosszú időn át a római katolikus liturgia nyelve volt szerte a világban, és mind a mai napig a Vatikán hivatalos államnyelve. A vallási, világnézeti kötődés s annak a politikához való viszonya mindmáig érzékeny társadalmi kérdés. A katolikus egyház – minden kulturális, társadalmi erénye és jelentősége mellett – évszázadokon át számottevő politikai tényező is volt, mely céljait nemegyszer erőszakos módon is igyekezett érvényre juttatni (keresztes háborúk, inkvizíció, Galilei és mások elhallgattatása). A világnyelv kérdésére tehát nem adható könnyű és egyértelmű válasz. Mint sokan mondják, az egyes nyelvek alkalmasságát ma már inkább azok hajlékonysága, kifejezőkészsége, egyértelműsége és elsajátíthatósága szempontjából érdemes megítélni, semmint az azokat beszélő népek, közösségek történelme, vezetőik mai vagy hajdani döntései alapján. – Mások arra hivatkoznak, hogy történelmi szempontból egy-egy világnyelv elterjedését sokkal inkább a beszélő közösség katonai kvalitásai, gazdasági ereje és hasonló nyelven kívüli szempontok határozták meg, mint a nyelvük bármiféle „belső” tulajdonsága: logikája, könnyűsége, alkalmazhatósága vagy bármi más. A történelem során ez valóban vonatkozott a latin nyelvre is, de a történelem még nem ért véget, és a mai nyelvek terjedésére, akár a mesterséges nyelvekére is, ebből a szempontból feltehetőleg ugyanazok a szabályszerűségek vonatkoznak. Mindent egybevetve a nemzetközi kommunikációra használható nyelvek kérdése igen bonyolult és érzékeny pontokat érintő kérdés.

Kapcsolódó cikkek

- A latinból létrejött ábécék
- Latin fonémák
- A latin főnévragozás
- Latin igeragozás
- Latin szókincs
- Latin kifejezések jegyzéke
- Ablativus absolutus
- Latin előtagokból és latin igékből álló összetett igék a magyarban
- A rendszertani nevekben gyakran használt latin és görök szavak listája
- Latin szórend

Lásd még

- Latin
- Latin irodalom
- Latin mondások
- Latin kifejezések jegyzéke
- Brocard
- Római Birodalom
- Az élő latin
- Európai városok latin neve
- Európai folyók latin neve

Külső hivatkozások angolul

- [http://www.perseus.tufts.edu/ The Perseus Project] has many useful pages for the study of classical languages and literatures, including [http://www.perseus.tufts.edu/cgi-bin/resolveform?lang=Latin an interactive Latin dictionary].
- [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=LTN Ethnologue report for Latin]
- Ingyenes online latintanfolyamok (angolul)
- http://www.sprachprofi.de.vu/latin
- http://wikibooks.org/wiki/Latin
- [http://www.thelatinlibrary.com The Latin Library] contains many Latin etexts
- [http://www.textkit.com Textkit] has Latin textbooks and etexts.
- [http://www.websters-online-dictionary.org/definition/Latin-english/ Latin - English Dictionary]: from Webster's Rosetta Edition. ---- Megjegyzés: létezik [http://la.wikipedia.org/ Latin Wikipédia] is! Kategória:Nyelvek als:Latein ja:ラテン語 ko:라틴어 simple:Latin language th:ภาษาละติน zh-min-nan:Latin-gí

Hilária

A Hilária latin eredetű női név, jelentése: derűs, vidám, jókedvű. Férfi párja: Hiláriusz. __NOTOC__

Névnapok

- augusztus 12.

Becenevek

Híres Hiláriák

Január 14

Névnapok: Bódog, Ámon, Ámos, Edömér, Félix, Gotfrid, Hilár, Hilárion, Hiláriusz, Ilárion, Larion, Laurent, Malakiás, Oresztész, Orion, Uriás, Uriel, Uros, Vidor

Események

- 1688 - a császári haderők elfoglalják Munkács várát, amelyet Zrínyi Ilona védett hősiesen

Születések

- 1854 – Gelléri Mór közgazdasági szakíró, a magyar iparfejlesztés kiemelkedő alakja
- 1861 – VI. Mehmed, az Oszmán Birodalom 37. szultánja
- 1875 – Albert Schweitzer orvos, lelkész, Nobel-békedíjas († 1965)
- 1931 – Caterina Valente énekesnő
- 1941 – Faye Dunaway amerikai színésznő
- 1941 – Milan Kučan szlovén politikus, államfő

Halálozások

- 1742 - Edmond Halley angol csillagász
- 1957 - Humphrey Bogart amerikai színész
- 1967 - Kállay Miklós miniszterelnök
- 1978 - Kurt Gödel matematikus

Évfordulók, ünnepnapok

ja:1月14日 ko:1월 14일 simple:January 14

Március 16

Névnapok: Henriett, Ábris, Bálint, Cirják, Cirjék, Eszmeralda, Euzébia, Geréb, Gereben, Hamlet, Harriet, Helmut, Hendrik, Henrietta, Henrik, Herbert, Hilár, Hilárion, Hiláriusz, Jetta, Jetti, Nóna, Nónusz, Őzike, Valentin, Vidor, Zádor

Események

Születések

- 1787 - Georg Simon Ohm német fizikus
- 1856 - IV. Napóleon francia császári herceg
- 1910 - Gerevich Aladár olimpiai bajnok vívó († 1991)
- 1918 - Frederick Reines Nobel-díjas fizikus
- 1940 - Bernardo Bertolucci olasz filmrendező
- 1960 - Kaszás Attila színész

Halálozások

- 37 - Tiberius római császár
- 1457 - Hunyadi László magyar főúr, Hunyadi János fia.
- 1889 - Ernst Wilhelm Leberecht Tempel német csillagász, litográfus
- 1893 - Puskás Tivadar mérnök, feltaláló
- 1930 - Miguel Primo de Rivera spanyol katonatiszt, diktátor
- 1935 - Aaron Nimzovics, orosz sakk-nagymester

Nemzeti ünnepek, világnapok

ja:3月16日 ko:3월 16일 ms:16 Mac simple:March 16 th:16 มีนาคม

Augusztus 12

Névnapok: Klára, Dina, Hilár, Hilária, Hilárion, Hiláriusz, Hilda, Hildelita, Kiara, Klárabella, Klarina, Klarinda, Klarisz, Klarissza, Larina, Letícia, Létó, Letti, Orália, Sugár, Sugárka, Tícia

Események

- 1099 - az askaloni csatában Gottfried vereséget mér al-Afdal vezír Jeruzsálem visszafoglalására indított seregére; ezzel véget ér az első keresztes háború.
- 1323 - aláírják Svédország és Novgorod között a nöteborgi békét
- 1687 - a nagyharsányi csatában Savoyai Jenő vereséget mér a török erőkre
- 1908 - elkészül az első Ford T-modell
- 1912 - Kínában megalakul a Nemzeti Párt (Kuomintang)
- 1914 - Franciaország és Nagy-Britannia hadat üzen Magyarországnak
- 1942 - a Walt Disney Company kiadja a Bambi című rajzfilmet
- 1966 - John Lennon nyilvánosan bocsánatot kér azon kijelentése miatt, miszerint a Beatles népszerűbb, mint Jézus

Születések

- 1608 – John Milton angol költő
- 1862 – Jules Antoine Richard francia matematikus, geométer, a Richard-antinómia névadója
- 1877 – Bartha Albert katonatiszt, politikus, a Károlyi-kormány hadügyminisztere
- 1904 – Lossonczy Tamás Kossuth-díjas festőművész
- 1913 – Tarján Róbert orvos, az orvostudományok doktora
- 1954 – Dávid Ibolya ügyvéd, politikus, az MDF elnöke
- 1954 – Turnovszky Tamás előadóművész
- 1969 – Tanita Tikaram brit énekesnő
- 1971 – Pete Sampras amerikai teniszező

Halálozások

- 1484 - IV. Sixtus pápa
- 1648 - I. Ibrahim, az Oszmán Birodalom 19. szultánja, a janicsárok meggyilkolták
- 1689 - XI. Ince pápa
- 1848 - George Stephenson a gőzmozdony feltalálója
- 1924 - Bródy Sándor író
- 1928 - Endre Béla festőművész
- 1955 - Thomas Mann, Nobel-díjas német író
- 1992 - John Cage zeneszerző

Nemzeti ünnepek, évfordulók, események

ja:8月12日 ko:8월 12일 simple:August 12 th:12 สิงหาคม

Október 21

Névnapok: Orsolya, Celina, Cettina, Hilár, Hilárion, Hiláriusz, Ilárion, Kende, Klementina, Kolombina, Larion, Laurent, Orsi, Orsika, Szelina, Ursula, Urszula, Viátor, Zelina, Zeline, Zelinke, Zselyke, Zsolt

Események

- 1805 - Az angol hadiflotta legyőzi a franciákat Trafalgarnál;
- 1990 - Antall József kormányt alakít;

Születések

- 1764 – Bihari János, cigány származású magyar zeneszerző és hegedűművész († 1827)
- 1833 – Alfred Nobel kémikus, a Nobel-díj alapítója
- 1901 – Gerhard von Rad német protestáns teológus
- 1927 – Körmendi János színész
- 1941 – Jankovics Marcell rajzfilmrendező, kultúrtörténész

Halálozások

- 1969 - Jack Kerouac amerikai író
- 1984 - François Truffaut francia filmrendező

Nemzeti ünnepek, évfordulók, események

- "Ne vásárolj semmit!" Nap

Népszokások

- A hajdúböszörményi pásztorok úgy tartották, ha ilyenkor szép (napos) az idõ, akkor az karácsonyig meg is marad. Úgy vélték, amilyen Orsolya-napkor az idõ, olyan lesz a tél. ja:10月21日 ko:10월 21일 ms:21 Oktober simple:October 21 th:21 ตุลาคม

Október 21

Események

- 1805 - Az angol hadiflotta legyőzi a franciákat Trafalgarnál;
- 1990 - Antall József kormányt alakít;

Születések

Halálozások

- 1969 - Jack Kerouac amerikai író
- 1984 - François Truffaut francia filmrendező

Nemzeti ünnepek, évfordulók, események

- "Ne vásárolj semmit!" Nap

Népszokások

Október 21

Események

- 1805 - Az angol hadiflotta legyőzi a franciákat Trafalgarnál;
- 1990 - Antall József kormányt alakít;

Születések

Halálozások

- 1969 - Jack Kerouac amerikai író
- 1984 - François Truffaut francia filmrendező

Nemzeti ünnepek, évfordulók, események

- "Ne vásárolj semmit!" Nap

Népszokások

Szent Hilarius

Szent Hilarius (Pictavio, ma Poitiers, Franciaország, Kr. u. 315 körül - Pictavio, Kr. u. 367. november 1.): latinul alkotó ókeresztény író, az egyházatyák egyike. Pogány családból származott, szülővárosában retorikai és filozófiai tanulmányokat végzett. Miután keresztény hitre tért, 350-ben Pictabio püspökévé választották. Ellenezte II. Constantius római császár egységesítő egyházpolitikáját, ezért a császár 356-ban Phrügiába száműzte. Innen 360-ban tért haza, s folytatta harcár az ariánus eretnekség ellen. Teológiai művei közül a fontosabbak: „De Trinitate" (A Szentháromságról) és „De synodis" (A gyülekezeti énekről). Történelmi munkái közül magyarországi vonatkozása miatt érdekes a „Liber adversus Valentem ez Ursacium" (Könyv Valens és Ursacius ellen), amely két pannóniai püspök ellen íródott.

Források

- Teológiai kislexikon Kategória:Ókori római költők, írók Hilarius

Axiomatization

In mathematics, axiomatization is the process of defining the basic axiomatic systems from which mathematical theories can be derived. Every mathematical theory is based on a set of axioms. Usually these axioms are not mentioned when a mathematical equation is presented. Mathematicians know from their education on which axioms mathematical theories are based. Indeed, mathematical theories usually are based on very few axioms. Some of them are mentioned in the example below.

Example: The axiomatization of natural numbers

The mathematical system of natural numbers 0, 1, 2, 3, 4, ... is based on an axiomatic system that was first written down by the mathematician Peano in 1901. He defined the axioms (see Peano axioms) for the set N of natural numbers as being:
- There is a natural number 0.
- Every natural number a has a successor, denoted by a + 1.
- There is no natural number whose successor is 0.
- Distinct natural numbers have distinct successors: if a ≠ b, then a + 1 ≠ b + 1.
- If a property is possessed by 0 and also by the successor of every natural number it is possessed by, then it is possessed by all natural numbers. Any more-or-less arbitrarily chosen system of axioms is the basis of some mathematical theory, but such an arbitrary axiomatic system will not necessarily be free of contradictions, and even if it is, it is not likely to shed light on anything. Philosophers of mathematics sometimes assert that mathematicians choose axioms "arbitrarily", but the truth is that although they may appear arbitrary when viewed only from the point of view of the canons of deductive logic, that is merely a limitation on the purposes that deductive logic serves. Category:Mathematics ko:공리주의 (수학)

venice luxury hotels Varsovia hotel litera h Muzyczne gry online cheap tickets

:: RELATED NEWS ::

İbne Fazlan
Äxmät ibne âl-Ğabbas inbe Räşid ibne Xammad ibne Fazlan (ibne Fađlan) (Ğäräpçä:Aḥmad ibn Faḍlān أحمد ابن فضلان) (10. yöz) Ğäräp säyäxätçese. Bağdad xälifäse âl-Moqtädir sarayında xezmät itkän. 921-922. yıllarda Bağdad xälifäse İdel buyı Bolğarı idaräçese (iltäbäre). Möselmanlıqta alğan iseme Cäğfär bine Abdallah. Şilkineñ ulı. 10. yöz başında Xäzär qağanlığına buysınğan Urta İdäldäge il-bäklek xakime. Read More...

İskändär
İskändär (qayçakta "İskändär İke Mögezle", şlemda ike mögez totu öçen), Törki häm İran (Farsı) xalıqları mifoloiäse häm éposındağı Makedoniäle Aleksander; ideallaştırılğan xakim süräte. İskändär Tatar folklorında da tiñdäşsez qaharman, İdel buyı Bolğarı däwlätneñ qayber şähärlärenä nigez saluçı dip taswirlana. İskändär sürätenä Qör'ändäge Zälqärnäyn xikäyäte dä yoğıntı yasağan.