:: wikimiki.org ::

Bedő

Bedő

A Bedő magyar eredetű férfinév, az ismeretlen eredetű Bed név származéka, estleg a Benedek névből származik. __NOTOC__

Alakváltozatok

- Bedecs

Névnapok

- május 25.
- október 16.

Becenevek

Híres Bedők, Bedecsek

Magyar nyelv

Nyelvek > Nyelvcsaládok > Uráli nyelvcsalád > Finnugor nyelvek > Magyar nyelv ----

Besorolás

A magyar nyelv besorolása nyelvészeti körökben nem képezi vita tárgyát: az uráli nyelvcsalád tagja, ezen belül a finnugor nyelvek közé tartozik.

Földrajzi eloszlás

A magyart Magyarországon kívül többek között a környező Kárpát-medencei országokban beszélik: (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia (főként Erdélyben), Szerbia és Montenegró (a Vajdaságban), Horvátország, Szlovénia).

Beszélők száma

Beszélőinek száma kb. 14,5 millió (ezzel az uráli nyelvcsalád legnépesebb tagja), közülük kb. 10 millióan élnek Magyarországon. A magyar nyelv Magyarország hivatalos nyelve és az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike. Hivatalos nyelv a szlovén mellett Szlovénia három járásában (Dobrónak, Hodos és Lendva), valamint a Vajdaságban. – Az Európai Unióban anyanyelvileg, vagyis etnikai magyarként kb. 12 millió magyar él. 13 millióan beszélik az Európai Unióban a magyar nyelvet első vagy második nyelvként. A magyar nyelvet a nyelvek sorában a 66. helyre tesszük az anyanyelvileg beszélők száma szerint. A Földön 30 millió magyar származású ember él, nagyobb részük a nyelvet nem beszéli. A beolvadás (asszimiláció) szempontjából több szempontból is beoszhatjuk őket: a beolvadás az angol, spanyol, szlovák, román, szerb-horvát nyelvekbe valamint a magyarab, berber és arab nyelvekbe történt, de a német, cseh és más nyelvterületek is jelentős számú magyart olvasztottak magukba.

Írás

A magyar nyelv a latin írást használja, kiegészítve annak ábécéjét néhány speciális magyar betűvel. A latin írásjegyek előtt a nyelvet rovásírással írták. A magyar rovásírás néhány kutató szerint az i. e. 5. században már létezett és használt írás volt, ennek eldöntéséhez a jelenlegi adatok valójában nem elégségesek. Szent István király korában a kereszténységre való áttéréskor bevezették a ma használt latin betűs írásunk ősét (néhány írásjel eltért a ma használatostól). Ekkor az ország hivatalos nyelve a latin nyelv lett. A magyar nyelv 1844 óta Magyarország hivatalos nyelve.

Nyelvjárások

Nyolc fő nyelvjárást tartanak számon:
- tiszai (más néven: alföldi),
- dunántúli,
- déli (más néven: Duna-Tisza-közi),
- északkeleti,
- palóc (más néven: északnyugati),
- mezőségi (más néven: Királyhágón túli),
- nyugati,
- székely,
- csángó. (A mai hivatalos nyelv az északkeleti nyelvjárásból fejlődött ki.)

Származás

A nyelvrokonság témája századok óta vitatott téma: a finnugor eredet mellett a türk (turáni) és a sumér eredet, továbbá az ősnyelv elmélete is felmerült. Jelenlegi ismereteink és a bevett kutatási módszerek alapján az uralkodó nyelvtudományi irányzat csak a finnugor rokonságot fogadja el. Nádasdy Ádám szerint: : „A hangváltozások és a nyelvtani szerkezet öröklött volta más nyelvcsoporttal való rokonítást jelen tudásunk szerint nem tesz lehetővé. Azaz: túl jól működik a finnugor rokonítás, és túl rosszul bármi más.” [http://origo.hu/csevegoszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3] A finnugor nyelvi kapcsolat egyrészt az alapszókincs összevetésével, másrészt a rendszeres hangmegfelelésekkel (pl. a magyar f hangnak más finnugor nyelvekben rendszeresen p felel meg, a magyar h-nak k stb.), harmadrészt a nyelvi rendszer hasonlóságával (agglutináció, nyelvtani nemek hiánya stb.) igazolható. Egy átlagos mai magyar szöveg elemzése során a finnugor, azaz magyar szavak arányát kb. 90%-nak találjuk, ami nem kis részben az egyes tövekből eredő gazdag szóbokroknak köszönhető (gyökök.) A nyelv mai jellegét természetesen egyéb nyelvek is jelentősen befolyásolták. A nyelvrokonság – egyéb társadalmi tényezők folytán – nem mindig van közvetlen összefüggésben a népek vér szerinti rokonságával, tehát a népességgenetikai kutatások csak támpontként szolgálhatnak a nyelvészeti kutatásokhoz. (Erről bővebben lásd: Czeizel Endre: A magyarság genetikája. Galenus, 2003.)

Történet, kialakulás

:Korszakairól lásd: Nyelvtörténeti korszakok a magyarban Önálló fejlődése az ősmagyar korban indult meg, majd az ómagyar korban jelentek meg írott szórványok, szövegemlékek (első szövegemlék a tihanyi apátság alapítólevelében található, az első összefüggő szövegek pedig a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom). A középmagyar kor jelzi az első magyar nyomtatványok megjelenését és a magyar költészet kezdeteit (Tinódi, Balassi) – ez a korszak már nem különbözik lényegesen a mai nyelvtől. Az újmagyar korban alakul ki az egységes nemzeti nyelv és a modern irodalmi nyelv, a 18–19. századi írók, költők, valamint a nyelvújítás révén (Kazinczy Ferenc vezetésével).

Szókincs

A magyar nyelv szókincse a szótöveket tekintve kb. 21%-ban finnugor eredetű (A nyelv és a nyelvek, ISBN 963-05-7959-6, 134. o.), szóelőfordulás szerint azonban 80-90%-os arányt kapunk. Emellett számos iráni, türk, szláv, latin, német, francia, olasz és angol eredetű szó található nyelvünkben. A magyar nyelv szavainak száma az önálló jelentésű összetett szavakat is beleértve kb. 240 000-re tehető. Részletesen lásd: Magyar szókincs

Jellemzők, sajátosságok

Hangtan

Jellemző rá az első szótagra eső hangsúly (ebben a finnugor és a szlovák nyelvekre hasonlít), a magánhangzó-harmónia (barnulásotokról - zöldülésetekről), valamint a magánhangzó-hosszúság és a hangsúly egymástól független volta (amely szinte egyedüliként lehetővé teszi az antik időmértékes verselés alkalmazását). Hangrendszerére ezenkívül a lágy mássalhangzók (ny, ty, gy), az aspirálatlan zárhangok (h nélkül ejtett p, t, k, szemben a germán nyelvekkel) és a palatális magánhangzók előtti kemény mássalhangzók jelenléte jellemző (azaz lehetséges ne, ti stb. hangkapcsolat, nye, tyi helyett; szemben például az orosszal). Nincsenek benne valódi diftongusok (mint például a finnben vagy németben) és redukált magánhangzók (mint például az angolban, németben). A speciális magyar a hang (mely a svédben és a perzsában is megvan) nehézséget okozhat a nyelvtanulóknak .

Alaktan

Az agglutináló jelleg toldalékok halmozását is lehetővé teszi (a finnugor, perzsa, baszk, sumér és a török nyelvekhez hasonlóan). Szintén jellemző a többféle alakváltozat mind a szótövek, mind a toldalékok terén, a gazdag esetrendszer és az irányhármasság (honnan? hol? hová?) a helyhatározók használatában. Kevés az igeidő (a mondá, mondja vala, mondta vala, mondtam légyen alakok gyakorlatilag kihaltak, a Székelyföldön viszont ma is aktívan használják a mondta volt formát), és hiányzik a habeo ige („én birtoklok valamit” helyett „nekem van valamim”). A magyar nyelv megkülönbözteti a határozatlan („alanyi”) és a határozott („tárgyas”) ragozást: olvasok, olvasom, a főnévi igenév pedig ragozható (látnom, látnod, látnia stb., amely egyébként a portugálban is megtalálható).

Mondattan

A magyarban puszta névszó is állhat állítmányként (az oroszhoz hasonlóan), a jelen idejű, egyes és többes szám 3. személyben (pl. Pista tanár Ø, elmarad a 'van'). Szórendi szempontból a magyar az SOV nyelvek közé sorolható (alany–tárgy–állítmány), bár a magyar mondat kitüntetett összetevői valójában nem ezek, hanem a topik és a fókusz (vagy téma és réma; az ismertnek tekintett információ, amiről állítást teszünk, és az újonnan említett, hangsúlyos információ, ami az állítás magvát alkotja). A magyar nyelv újabb kutatásai elsőként mutattak rá az utóbbi felbontás jelentőségére a nyelvek általános leírásában. :A magyar nyelv természettudományos módszerekkel való vizsgálata, azaz az elmúlt 25 év magyar generatív nyelvészete a magyart az emberi nyelvek olyan sajátságos típusaként állította elénk, mely fontos jellegzetességeiben különbözik a legismertebb indoeurópai nyelvektől. A magyarban a szórendet a mondat elemeinek nem a mondatrészi szerepe, azaz alany, tárgy volta, hanem a logikai funkciója határozza meg. A magyar mondat ige előtti nevezetes szerkezeti pozícióit a logikai műveleteket kifejező mondatrészek foglalják el, köztük a mondat logikai alanyát megnevező topik, a disztributív kvantorok (például a minden elemet tartalmazó mondatrészek), valamint a kizárólagos azonosítást kifejező fókusz. ::Forrás: [http://www.nyelveszet.hu/nyelveszet/ É. Kiss Katalin: A nyelv formális rendszerének leírása]

Idézetek

Ács Tivadar Akik elvándoroltak című művében (1940) így ír az angol Sir John Bowring-ról [http://www.matud.iif.hu/04apr/08.html]: :„Az angol követ híres nyelvtudós volt, s a magyar nyelvnek őszinte bámulója. Önönmagából következetesen és szilárdan alkotott beszédnek jellemezte, amelyben logika van, sőt matézis, az erő, a hangzat minden hajlékonyságával és formázhatóságával. Szerinte az angol legyen büszke arra, hogy az ő nyelve az emberi történelem époszát tünteti fel. Ki lehet mutatni eredetét, kivehetők, szétválaszthatók benne az idegen rétegek, melyek különböző népekkel való érintkezés idején rávakolódtak. A magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, melyen az idők viharai karcolást sem ejthettek. Nem az idők változásától függő kalendárium. Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem trafikál, nem ád, nem vesz senkitől. Nyelvünk nemzeti önállóságunknak, szellemi függetlenségünknek legrégibb, legfényesebb élő emléke. Amit a tudósok nem tudnak megmagyarázni, azt mellőzik. Ez a nyelvészetben is így van, ép úgy az archeológiában. Az egyiptomi régi templomok egyetlen kőből készült padlatait sem tudják megmagyarázni. Honnan, melyik hegységből vágták ki e csodálatos tömeget, miként szállították le, vagy emelték fel egy templom tetejéig? A mi nyelvünk eredetisége ennél csodálatosabb tünemény. Aki megfejti, az isteni titkot fogja boncolni, annak is az első tételét: »Kezdetben vala az Ige s az Ige vala az Isten s az Isten vala az Ige«.”

Lásd még

- A magyar nyelv eredete
- A finnugor elmélet kritikája
- A magyar nyelv rokonsága más nyelvekkel
- Árvíztűrő tükörfúrógép
- Magyar nyelvű forrásszövegek a Wikisource-ban
- Magyar szókincs

Külső hivatkozások

- [http://www.e-nyelv.hu/ A magyar nyelv fóruma]
- [http://www.ozhun.net/a-olvasok_irtak.php?cikkID=111&count=60 A magyar nyelv (Australian Hungarian Community Web Site)]
- [http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Afal&url=/eletestudomany/archiv/2000/0012/neheze/nehzea.htm Nehéz-e a magyar nyelv?] (Oswald Gschnitzer, Heidelberg, Élet és Tudomány, 2000/12.)
- [http://www.c3.hu/~magyarnyelv/00-4/pusztai.htm A magyar nyelv 20. sz.-i változásai] (Pusztai Ferenc)

Nyelvtan

- [http://www.yudit.org/magyar/Contents.html Magyar nyelvtani táblázatok]

Nyelvművelés (pro és kontra)

- [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1231/123102.htm A magyar nyelvművelés állapota – Balázs Géza írása a Magyar Nyelvőrben]
- [http://dragon.unideb.hu/~tkis/ A nyelvművelés kártékonyságáról és ármánykodásáról]
- [http://mek.oszk.hu/00000/00022/html/ Egy emberközpontú nyelvműveló – Margócsy József írása Lőrincze Lajosról és a nyelvművelésről]
- [http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking.html Modern Talking – Nádasdy Ádám cikkeinek gyűjteménye a Magyar Narancs sorozatából]
- [http://www.muszeroldal.hu/MMK/nr71/kigyomlaltuk71.html szaknyelvi igényesség]

Származás

- [http://www.kitalaltkozepkor.hu/maracz_finnugor.html Marácz László cikke a finnugor elméletről]
- [http://www.kitalaltkozepkor.hu/langeiren_amagyarnyelv.html Lange Irén: A magyar nyelv sajátosságai hagyománytörő lingvisztikai szemszögből]

Egyéb

- [http://mek.oszk.hu/01200/01228/01228.htm Illyés Gyula: Ki a magyar?]
- [http://bme-tk.bme.hu/other/kuszob/ Küszöbszint a magyar mint idegen nyelven (Műegyetemi Távoktatási és Felnőttképzési Központ)]
- [http://www.nyariegyetem.hu/ Debreceni Nyári Egyetem, a magyarnyelv-oktatás egyik specialistája]
- [http://www.magyarora.com/ Magyaróra: Új utak a magyar nyelvhez]
- [http://www.geocities.com/erdelyilobby/jpg/Magyarok.jpg Magyarok a Kárpát-medencében]
- [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=10165 Nádasdy Ádám a nyelvek és a népek rokonságáról]
- [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1274/127402.pdf Pusztai Ferenc cikke az általa szerkesztett, átdolgozott Magyar értelmező kéziszótárról] (PDF)
- [http://corpus.nytud.hu/mnsz/ Magyar Nemzeti Szövegtár] (az MTA 153,7 millió szövegszót tartalmazó adatbázisa többféle kortárs szövegből; ingyenes regisztrációval böngészhető)
- [http://wikisource.org/wiki/Anyanyelvemr%C5%91l%2C_huszonegy_t%C3%A9telben Dr. Végvári József: Anyanyelvemről, huszonegy tételben]. A magyar nyelv és a hivatalos nyelvészet a szerves műveltség szempontjából

Külső hivatkozások angolul

- [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=HNG Hungarian language (Ethnologue.com)]
- [http://www.ut.ee/Ural/num.html Numerals of some Uralic languages]
- [http://www.geocities.com/Athens/Acropolis/3093/finnugor.html Uralic page]
- [http://www.lmp.ucla.edu/profiles/profh02.htm Hungarian Profile]
- [http://www.people.fas.harvard.edu/~arubin/hungarian.html A Hungarian Language Course by Aaron Rubin]
- [http://www.afs.hu/hungary/hungary/study.html Study Hungarian! (AFS.com)]
- [http://www.hungarotips.com/hungarian/ Hungarian Lessons (Hungarotips.com)]
- [http://www.single-serving.com/Hungarian/index.html Hungarian Phrase Guides]

További irodalom

- É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan (Osiris Kiadó, Budapest, 2003)
- Keresztes László: [http://www.nyariegyetem.hu/html/db/hun/main33_.html Gyakorlati magyar nyelvtan] (Debreceni Nyári Egyetem, 1995, Hungarolingua sorozat)
- Végvári József: „És mégsem mozog ...” - tanulmányok anyanyelvről, hitről, tudománytörténetről és nevelésről, világképről, szerves műveltség és hivatalos tudomány viszonyáról. Főnix Könyvműhely, 2005. ISBN 963-7051-05-8 . ja:ハンガリー語 ko:헝가리어

Május 25

Névnapok: Orbán, Bagita, Bársonyka, Bedecs, Bedő, Csatád, Gergely, Gergő, Gerő, Györe, György, Györk, Györke, Madlen, Madléna, Magda, Magdaléna, Magdó, Magdolna, Mahália, Márk, Márkus, Marléne, Megara, Szofi, Szófia, Urbána, Zsófi, Zsófia

Események

- 1571 - a rendek Báthory Istvánt választják erdélyi fejedelemnek
- 1955 - A Kanchendzönga (tszf. 8586 m) első megmászása George Band és Joe Brown hegymászók által
- 1977 - a "Csillagok háborúja IV: Egy új remény" sci-fi film megjelenése a mozikban
- 1983 - a "Csillagok háborúja VI: A jedi visszatér" sci-fi film megjelenése a mozikban

Születések

- 1550 - Lellisi Szent Kamill (Camillo de Lellis) itáliai katolikus pap, rendalapító
- 1865 - John Raleigh Mott Nobel-békedíjas (1946)
- 1879 - Dienes Valéria táncpedagógus, az első magyar női egyetemi tanár
- 1890 - Várnai Zseni József Attila-díjas költő, író

Halálozások

- 1914 - Kossuth Ferenc mérnök, politikus, képzőművész, Kossuth Lajos fia
- 1963 - Burghardt Rezső Munkácsy-díjas festő

Nemzeti ünnepek, évfordulók, események

- Szent Orbán vértanúhalált szenvedett pápa (223-230) ünnepe
- Törülközőnap Douglas Adams angol író emlékének. ja:5月25日 ko:5월 25일 simple:May 25 th:25 พฤษภาคม

Yellow-crowned Night Heron

The Yellow-crowned Night Heron, Nycticorax violaceus, is a smaller heron, similar in appearance to the Black-crowned Night Heron. Adults are 61 cm long and weigh 625 g. They have a white crown and back with the remainder of the body greyish, red eyes and short yellow legs. They have a white stripe below the eye. Juveniles resemble young Black-crowned Night-Herons, being mainly brown flecked with white or grey. Their breeding habitat is swamps and marshes in the eastern United States to north-eastern South America. They often nest in colonies, usually on platforms of sticks in trees or shrubs overhanging water. they lay 3-5 pale blue-green eggs. In warmer locations, some are permanent residents; others migrate to Central America and the West Indies. They may occasionally wander north to the lower Great Lakes or Ontario after the breeding season. These birds stalk their prey or stand still at the water's edge and wait to ambush prey, mainly at night. They mainly eat crustaceans, mollusks, frogs, aquatic insects and small fish.

References

- A guide to the birds of Costa Rica by Stiles and Skutch ISBN 0-0814-9600-4

External links

- [http://audubon-print.com/yellow-crowned-heron.html Yellow Crowned Heron by John Audubon] Category:Nycticorax

encyklopedia Hotele w Warszawie spielautomaten domeny keno

:: RELATED NEWS ::

Yarrambat
Yarrambat is a suburb in Melbourne, Victoria, Australia. Its Local Government Area is the Shire of Nillumbik.

Shire of Nillumbik Read More...
William Howard Allen William Howard Allen (July 8, 1790 - November 9, 1822) was a United States naval officer. He was born in Hudson, New York in 1790; appointed midshipman in 1808; commanded Read More...
Lalor Lalor is a suburb in Melbourne, Victoria, Australia. Its Local Government Area is the City of Whittlesea and its postcode is 3075. Lalor is named after Peter Lalor, the leader of the Eureka Stockade rebellion. La Read More...
Thomastown :This article is about the town in Ireland. There is also a suburb of Melbourne, Australia named Thomastown. Thomastown (Baile Mhic Andáin in Irish) is a town in County Kilkenny, Republic of Ireland, south of Kilkenny city Read More...
History of the Kings of Britain Geoffrey of Monmouth's Historia Regum Britanniæ (English: The History of the Kings of Britain) was written around 1136. It chronicles the lives of the kings of the Britons in a chronological narrative spanning a time of two thousand years. It begins with the Trojans in Homer's The Illiad and Read More...
Van de Graaff (crater) Van de Graaff is an unusual lunar formation that has the appearance of two merged craters, approximately in a figure-8 shape with no intervening rim separating the two halves. The crater is located on the far side of the Moon, on the northeast edge of Mare Ingenii. The Hansa-Brandenburg B.I was an unarmed military reconnaissance biplane of World War I flown by the Austro-Hungarian Air Corps. It was one of the earliest designs of Ernst Heinkel, who was working for Hansa-Brandenburg at the time. The aircraft was produced under licence Read More...
Daniel Ammen Daniel Ammen (May 15, 1820-July 11, 1898) was a U.S. naval officer during the U.S. Civil War. Born in Brown County, Ohio, his brother was Jacob Ammen, who became a General in Read More...