:: wikimiki.org ::
| Bátori-barlang |
Bátori-barlangA Bátori-barlang (más néven Hárs-hegyi-barlang) a tengerszint felett kb. 440 m magasban nyíló barlang Budapest II. kerületében. Ismert hossza 339 m, függőleges kiterjedése 40,7 m. Valószínűleg a pliocén korszakban alakították ki a hévvizek. A gömbfülkéken túl számos képződmény (kalcit, borsókövek, cseppkövek) található benne.
Fekvése
Nyílása közvetlenül a Nagy-Hárs-hegy 458 m magas csúcsa alatt, a hegy északnyugati oldalán található. A barlang megközelíthető a Gyermekvasút Szépjuhászné illetve Hárs-hegy állomásairól.
A barlang elnevezése
A barlang Bátori (egyes források szerint Báthory) László pálos szerzetesről kapta a nevét, aki - a hagyomány szerint - a 15. század közepén remeteként élt itt és elsőként fordította magyar nyelvre a Bibliát.
A Bátori-barlang újrafelfedezése(i)
A 19. században
A középkor óta feledésbe merült barlangot 1830-ban egy Tomola Nándor nevű kereskedő fedezte fel ismét. Tomola egy mécsessel világítva járta be a kusza, szerteágazó járatokat és térképvázlatokat is készített. Később a kor neves geológusa, Szabó József is leszállt a mélybe, és arról számolt be, hogy a barlang folytatását mesterséges eltömés zárja el, amelyről feltételezte, hogy a budaszentlőrinci pálos kolostorral állhat összeköttetésben.
A 20. században
Mindezt azonban az 1961-1974 közötti, először Szitár Ferenc, majd Vajna György barlangkutató szakembergárdája és önkéntesek által végzett alapos feltárás sem erősítette meg. A feltáró munkálatok során megtalálták a pálos kápolnát, a szerzetesi lakhelyet, és a lépcsősorokat, amelyek a közlekedést segítették. Gyönyörű cseppkőformái mellett gazdag őskori leletanyag került elő (többek között gyapjas orrszarvú, és gímszarvas csontvázak), de találtak benne Zsigmond, és Miksa korabeli ezüst érméket, Mária Terézia idejéből származó bronzpénzt is. A barlangot tehát a neolitikum, a rézkor, a bronzkor, és a középkor emberei is használták. Valaha bányászat is folyt itt, arany és ezüst reményében. Miután felelőtlen és amatőr kutatók több balesetet is szenvedtek, a barlangot, értékekben való gazdagsága és veszélyessége miatt, Vajnáék lezáratták a nyilvánosság elől.
Jelenleg
A barlang ma is le van zárva; csak kísérettel látogatható. Ma az egykori szerzetesnek nincs emléktáblája a helyen, és a barlangra is csupán egy felirat nélküli vasajtó utal.
Külső hivatkozások
- [http://www.fsz.bme.hu/mtsz/barlang/zip/kordos4.htm A Bátori-barlangról (Kordos László)]
- [http://mek.oszk.hu/00500/00575/html/mojelent/budaihsg/batoribg/szoveg.htm A Bátori-barlangról] (MEK)
- Vajna György: A rejtélyes Bátori-barlang (Budapest, 1974)
Batori-barlang
Batori-barlang
BarlangBarlangnak nevezzük a természetes úton létrejött, 2méternél nagyobb, ember által bejárható méretű föld alatti üregeket. Tudománya a szpeleológia, másnéven barlangtan, bejárói a barlangászok, bejárása barlangászás.
- Szpeleogenetikának azt a tudományágat nevezzük, amelyik az eltérő kőzetsajátosságokat és a reájuk ható természeti erők eredményeit a barlangképződés szempontjából vizsgálja.
Elsődleges barlangok
A barlangok egyik fajtája a szingenetikus barlangok, melyek a befoglaló kőzet keletkezésével egyidőben jöttek létre.
Lávacsatorna
Ha a nyugalmi állapotba került lávaömlés újra megindul, akkor csatorna keletkezhet benne, ami a kihűlés után bejárat találása esetén akár kilométereken át bejárható.
Kristálykamra
A forró lávából kiváló gáz gyakran buborékot alkot, mely a kihűléssel rögzül. Ezeknek nincs természetes bejárata, bányászati tevékenység során találnak rájuk. nagyon szép kristályok borítják belülről, innen kapta a nevét.
Mésztufa barlang
A mésszel telített vizű karsztpatakok vízeséseinek lábánál, hogy a lezuhanó és szétszóródó, porlódó vízből, a víztükörtől bizonyos távolságra lassanként mésztufa-dombok, -gátak épülnek, amelyek idővel a tulajdonképpeni vízfolyást és vízesést körülölelik, sőt később be is boltozhatják. Ehhez a folyamathoz hozzájárul a vízesések küszöbén fennakadó ágak, fűszálak, mohok lassan elmeszesedő, alálógó függönye is, amely újabb és újabb térrészecskéket zár el a napvilágtól. Az elsődleges mésztufabarlangok nem alkotnak kiterjedt, összefüggő nagyobb barlanghálózatot, hanem csak egymástól elszigetelt, kisebb természetes fülkék sorozatát, amelyeket mesterségesen vájt folyosók készítésével az ember fejleszthet egységes barlangrendszerré.
Világszinten ritkaság, Magyarországon ilyen keletkezésű mésztufabarlang a lillafüredi Anna-barlang és a tatai Feszty-barlang.
Korall barlangok
A tengerfenéken élő, mész-szirteket építő koralltelepek állatkái, ágas-bogas lakhelyeiket készítvén, gyakran üregeket zárnak körül, s így formálják e kétségtelenül érdekes, de ritkán szárazra kerülő kisebb barlangüregeket.
Másodlagos barlangok
Ezeket posztgenetikus (később keletkezett) üregeknek nevezzük.
A legfontosabb másodlagos barlangképző hatások, illetve folyamatok a következők:
- a Föld kérgében végbemenő mechanikai feszültségkiegyenlítődések okozta, ún. tektonikai mozgások,
- a víz oldó (korróziós) és erőművi koptató (eróziós) hatása,
- alárendeltebb fontossággal a szél munkája.
Kőzethasadék-barlangok
Más néven szerkezeti barlangok: a Föld szilárd kérgét formáló, ún. hegyképző vagy tektonikus erők hozzák létre őket. E hasadékok néha több méter szélesek, több száz méter hosszúak és mélyek lehetnek, s egymást sokszor rácsos alaprajzú szövevényes keresztezésekkel harántolva át, igen bonyolult, labirintusszerű hasadékbarlang-rendszereket képezhetnek.
Hévforrás-barlangok
A hévizes kioldású üregek általában a mészkőhöz kötöttek, de ritkán kifejlődhetnek más kőzetben is (pl. dolomitban, helyenként kősóban és gipszben is ismeretesek).
A Föld mélyéről feltörő hévizek rendszerint igen sok oldott kémiai anyagot tartalmaznak, a bennük gyakori szénsav, és a gyakran előforduló kénsav nagyon erőteljesen képes a hasadékokat üregekké tágítani.
Abráziós barlang
Ezeket a barlangokat a tengervíz hullámmozgásának ereje és a hullámzó víz által mozgatott partszegélyi kőzettörmelék koptatómunkája hozta létre.
Eróziós barlangok
A vízfolyások mészkőterület (karszt) repedéshálózatába jutva a karsztvízcsatornák kialakulása után a szállított törmelék és az omlások által barlangokat alakít ki. Ismeretesek helyenként mészkövön kívül homokkőben, dolomitban, andezitben és más kőzetekben is. A vízfolyások kőzetbe hatolásánál alakulhat ki a függőleges aknabarlang, míg a kibukkanásuknál a forrásbarlang.
Az eróziós karszt-barlangokban gyakori cseppkőképződés menete azon alapszik, hogy a barlangrendszert magába záró hegység mészkőanyaga oldódik a vízben, mely azután alkalmas feltételek között ismét szilárd mészkőként kristályosodhat ki az oldatból.
Gleccser-barlangok
A gleccserek és a jéghegyek belsejében összegyűlő olvadékvizek gyakran szerteágazó és nagyméretű barlanghálózatokat képesek a jégtömbben kioldani. Ha a jégtömeg belsejében mozgó olvadékvizek elérik a jégtömb talpát, a jég alatti kőzet apró törmelékszemcséit is magukkal sodorhatják a vízfolyások. Az ilyen folyók mederágyukat ezután már csiszolómunkájával bővítik tovább, így a barlangképződés üteme jelentősen felgyorsul, de most már az üreg formálásában a fő szerepet nem a korrózió (oldás), hanem a víz hordalékmozgásának mechanikai koptatóhatása, az ún. erózió jelenti. (Sok kutató, a jégben képzödő üregekett nem tekinti barlangnak, mert a jég
nem a Föld kőzetburkának a része.)
Jégbarlangok (jeges barlangok)
Jégbarlangoknak azokat a barlangokat nevezzük, amelyeknek (vagy egyes szakaszaiknak) hőmérséklete 0 C° alatti, így a barlangban tartósan megmarad a jég. Ennek oka rendszerint az, hogy a bejárat körzetének évi középhőmérséklete fagypont alatti, lehet ez egy magashegyi barlang (pl. Eisriesenwelt – Ausztria), vagy egy északra nyíló völgy zsákszerű meredek barlangbejárata, ahova télen a hideg
levegő könnyen befolyik, de nyáron huzat hiányában bentreked (pl. Dobsinai-jégbarlang, Szilicei-jégbarlang – Szlovákia). A Dobsinai-jégbarlang jó példája az érzékeny klimatológiai egyensúlynak:
mikor a jégbarlangot összekötötték a Stratenai-barlangrendszer járataival, a megváltozott huzatviszonyok miatt a hosszú idő alatt felhalmozódott jégtömeg olvadni kezdett, s mikor az átjárót ajtóval lezárva megszűntették a huzatot, a jelenség megszűnt, visszaálltak a jól ismert régi viszonyok. (Sok kutató, a jégben képzödő üregekett nem tekinti barlangnak, mert a jég
nem a Föld kőzetburkának a része.)
Klímája
- A barlangokra jellemző, a hőmérsékleti kiegyenlítettség. Télen, nyáron és minden évszakban legfeljebb csak 1-2°C -ot változik az évi középhőmérséklet, sőt az "egyedi hőfok" is (a barlang egy-egy részének valamely időszakában mért hőfoka). Több magyar barlangban végzett hőfokmérés összesítése alapján ilyenforma értékek adódnak; a bejárati régiókban 12-13°C, az üregek mélyén 8-10°C.
- Az ősember éppen a hőmérséklet eme nagyszerű kiegyenlítettsége miatt választotta lakóhelyéül a barlangokat. A jégkorszakban még a felmelegedések idején is hidegebb volt az éghajlat, mint ma, így érthető, ha a télen-nyáron egyforma, jól kibírható klímájú barlangokba költöztek.
- Magas a barlangi levegő páratartalma. A tipikus barlangi részek értékei 98-99% érték körül mozognak. A páratartalom kiegyenlített,a hőmérséklethez hasonlóan ez a tényező is egyforma minden évszakban.
- Minél beljebb haladunk a barlangba, annál kevesebb fényt észlelünk, végül elérkezünk olyan járatba, ahol már abszolút sötétség van. A fény csökkenése - az abszolút sötétség tartományának határáig - egyenesen arányos a távolság vagy a mélység növekedésével.
- Egyes barlangokban, főleg a rendszereknek számító nagyobbakban, különböző irányú és jelentőségű légmozgást (huzatott) tapasztalhatunk. Általában légmozgásváltozással függ össze a jégbarlangok keletkezése.
Magyar rekordok
1994 -es adatok
#Leghosszabbak:
##Baradla-Domica barlangrendszer 24 816 m
##Pálvölgyi-cseppkőbarlang 11 450 m
##Béke-barlang 6408 m
##Mátyás-hegyi barlang 4 862 m
##József-hegyi barlang kb. 4 800m
##István-lápai barlang 4 500 m
##Ferenc-hegyi barlang 4 000 m
##Szabadság-barlang 3 319 m
##Budai Vár-barlang kb. 3 300 m
##Csodabogyós-barlang kb. 3 000 m
#Legmélyebbek:
##István-lápai barlang 250 m
##Vecsem-bükki-zsomboly 235 m
##Alba Regia-barlang 200 m
##Jáspis-barlang 190 m
##Naszályi-víznyelőbarlang 171 m
##Szepesi-Láner-barlangrendszer 166 m
##Fekete-barlang 163 m
##Diabáz-barlang kb. 153 m
##Szabó-pallagi-zsomboly (Baglyok szakadéka) 151 m
##Csengő-zsomboly 134 m
- Legnagyobb terem:
- Meteor-barlang, Titánok csarnoka, 90méter hosszú és 30méter széles.
- Leghosszabb egybe függő akna:
- Vecsem-bükki-zsomboly 90méter
Nemzetközi rekordok
#Az öt leghoszabb barlang:
##Mammoth Cave System, USA, Kentucky, 590629méter
##Optimisticeskaja, Ukrajna, 214000méter
##Jewel Cave, USA, South Dakota, 207718méter
##Hoelloch, Svájc, 191909méter
##Wind Cave, USA, South Dakota, 186780méter
#Az öt legmélyebb barlang:
##Krubera (Voronja), Grúzia, 2080méter
##Lamprechtsofen Vogelschacht Weg Schacht, Ausztria, 1632méter
##Gouffre Mirolda / Lucien Bouclier, Franciaország,1626méter
##Reseau Jean Bernard, Franciaország,1602méter
##Torca del Cerro del Cuevon (T.33)-Torca de las Saxifragas, Spanyolország, 1589méter
A legnagyobb egybefüggő függöleges járat, 603méter mély, a Vrtoglavica-barlangban, Szlovéniában található, ezt követi a Patkov Gušt, 553méterrel a Velebit hegyen, Horvátországban.
A világ legnagyobb barlangi terme a Sarawak Chamber -ben, a Gunung Mulu Nemzeti Parkban (Sarawak, Borneo, Malájzia) található. Méretei: 600méter szer 400méter és 80méter magas.
Lásd még
- Magyar barlangok listája
Külső hivatkozás
- [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/termesz/foldtud/barlang/html/index.htm Kordos László:
Magyarország barlangjai]
ms:Gua
ja:洞窟
Budapest II. kerületeBudapest Főváros, II. kerülete
Területe: 36,34 km²
belterület: 22,64 km²
külterület: 13,70 km²
Állandó lakosok száma: 90 020 fő (2001)
Népsűrűség: 2 477,2 fő/km² (2001)
Fekvése
Buda északi részén terül el, északon és északkeleten a III. kerület, keleten a Duna folyam, délen az I. és a XII. kerület, míg nyugaton a főváros közigazgatási határa határolja.
Kerületrészek
- Adyliget,
- Budaliget,
- Budakeszi erdő,
- Csatárka,
- Erzsébetliget,
- Kurucles,
- Lipótmező,
- Máriaremete,
- Moszkva tér,
- Nyék
- Országút,
- Pasarét,
- Pálvölgy,
- Pesthidegkút-Ófalu,
- Petneházy-rét
- Remetekertváros,
- Rózsadomb,
- Szépvölgy,
- Törökvész
Múzeumok
- Öntödei Múzeum
Kultúra
- művészetoktatás: Járdányi Pál Zeneiskola, Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneiskola
Utcák, terek (irányítószámokkal)
__NOTOC__
A
Bp.II.211 1028
Bp.II.223 1029
Bp.II.224 1029
Bp.II.Ábránd utca 1029
Bp.II.Ábrányi utca 1026
Bp.II.Abroncs utca 1116
Bp.II.Áchim A.utca 1028
Bp.II.Ady E utca 1024
Bp.II.Áfonya utca 1025
Bp.II.Áldás utca 1025
Bp.II.Áldás utca 1025
Bp.II.Ali utca 1025
Bp.II.Álmosvezér utca 1029
Bp.II.Alsótörökvész utca 1022
Bp.II.Alsóvölgy utca 1021
Bp.II.Alsózöldmáli utca 1025
Bp.II.Alvinci utca 1022
Bp.II.Apolka utca 1025
Bp.II.Apostol utca 1023
Bp.II.Arad utca 1028
Bp.II.Aranka utca 1022
Bp.II.Arany J.utca 1029
Bp.II.Aranybulla utca 1029
Bp.II.Árpád tér 1029
Bp.II.Árpád fejedelem utca 1023
Bp.II.Árpád utca 1028
Bp.II.Árvácska utca 1022
Bp.II.Aszú K. 1028
Bp.II.Attila utca 1028
Bp.II.Avedik utca 1026
B
Bp.II.Baba utca 1025
Bp.II.Badacsony utca 1029
Bp.II.Bajnok utca 1029
Bp.II.Bajvívó utca 1027
Bp.II.Baka utca 1024
Bp.II.Bakfark utca 1027
Bp.II.Balogh-köz. 1026
Bp.II.Barkó utca 1201
Bp.II.Barlang utca 1025
Bp.II.Barsi utca 1022
Bp.II.Báthori L.utca 1029
Bp.II.Battai utca 1025
Bp.II.Batyú utca 1025
Bp.II.Bécsi utca 1023
Bp.II.Bég utca 1022
Bp.II.Bem utca 1027
Bp.II.Bercsényi utca 1029
Bp.II.Berkenye utca 1025
Bp.II.Bethlen G.utca 1028
Bp.II.Bimbó utca 1022
Bp.II.Bimbó-K 1026
Bp.II.Bírsalma utca 1029
Bp.II.Bocskai I.utca 1029
Bp.II.Bodnár utca 1021
Bp.II.Bodrog utca 1027
Bp.II.Bogár utca 1022
Bp.II.Bólyai utca 1023
Bp.II.Borbolya utca 1023
Bp.II.Boróka utca 1025
Bp.II.Botond vezér utca 1029
Bp.II.Bölény utca 1029
Bp.II.Bölöni Gy. utca 1021
Bp.II.Branyiszkó utca 1026
Bp.II.Brassó utca 1028
Bp.II.Budai J.utca 1028
Bp.II.Budai L.utca 1024
Bp.II.Budakeszi utca 1021
Bp.II.Budavezér utca 1029
Bp.II.Budenz utca 1021
Bp.II.Bujdosó-köz 1028
Bp.II.Bulcsú vezér utca 1029
Bp.II.Búzavirág utca 1025
Bp.II.Bükkfa utca 1028
C
Bp.II.Cenk utca 1028
Bp.II.CimbÁlom utca 1025
Bp.II.Cirbolya utca 1025
Bp.II.Cirok utca 1026
Bp.II.Csalán utca 1025
Bp.II.Csalán-K 1025
Bp.II.Csalit utca 1025
Bp.II.Csalogány utca 1027
Bp.II.Csapláros utca 1027
Bp.II.Császárfürdő utca 1023
Bp.II.Csatárka utca 1025
Bp.II.Csatárka-K 1025
Bp.II.Csatlós utca 1029
Bp.II.CsejteI utca 1025
Bp.II.CsejteI-K 1025
Bp.II.Csepkő utca 1025
Bp.II.Cserfa utca 1023
Bp.II.Cserge utca 1029
Bp.II.Cserje utca 1025
Bp.II.Csévi utca 1025
Bp.II.Csíbor utca 1021
Bp.II.Csíksomlyó utca 1025
Bp.II.Csokonai utca 1028
Bp.II.Csongor utca 1029
Bp.II.Csopaki utca 1022
Bp.II.Csúrgó utca 1029
D
Bp.II.Dámvad utca 1029
Bp.II.Dara utca 1023
Bp.II.Darázs utca 1023
Bp.II.Daru utca 1023
Bp.II.Deák F. utca 1028
Bp.II.Dékán utca 1024
Bp.II.Delta utca 1028
Bp.II.Dénes utca 1021
Bp.II.Dér utca 1028
Bp.II.Dés utca 1028
Bp.II.Detrekő utca 1022
Bp.II.Díszfű utca 1029
Bp.II.Ditró utca 1026
Bp.II.Dombos utca 1029
Bp.II.Dózsa György utca 1028
Bp.II.Duna utca 1029
Bp.II.Dutka A.utca 1029
E
Bp.II.Egres utca 1029
Bp.II.Ellák utca 1029
Bp.II.Előd vezér 1029
Bp.II.Emelkedő utca 1029
Bp.II.Emese utca 1029
Bp.II.Endrődi 1026
Bp.II.Endrődi S.utca 1022
Bp.II.Érmelléki utca 1026
Bp.II.Ernő utca 1096
Bp.II.Erőd utca 1027
Bp.II.Ervin utca 1026
Bp.II.Eskü utca 1029
Bp.II.Eszter utca 1022
Bp.II.Ezredes utca 1024
F
Bp.II.Fajd utca 1025
Bp.II.Fáklyaliliom utca 1029
Bp.II.Farkasvölgyi utca 1121
Bp.II.Fazekas utca 1027
Bp.II.Fejsze utca 1028
Bp.II.Fekete I.utca 1021
Bp.II.Feketefej utca 1029
Bp.II.Feketerigó utca 1029
Bp.II.Feketesas utca 1027
Bp.II.Felhévizi utca 1023
Bp.II.Felsőzöldmáli utca 1025
Bp.II.Felvinci utca 1022
Bp.II.Fény utca 1024
Bp.II.Fényes Elek utca 1024
Bp.II.Fenyves L 1026
Bp.II.Ferenchegyi L 1025
Bp.II.Ferenchegyi utca 1025
Bp.II.Fillér L 1022
Bp.II.Fillér utca 1026
Bp.II.Forint utca 1024
Bp.II.Fő utca 1027
Bp.II.Frankel L.utca 1027
Bp.II.Fucks szőlő utca 1174
Bp.II.Fullánk utca 1026
Bp.II.Furulya utca 1021
Bp.II.Fuvola utca 1028
Bp.II.Füge utca 1022
G
Bp.II.Gábor A.K. 1026
Bp.II.Galóca utca 1028
Bp.II.Ganz 1027
Bp.II.Garamvölgyi utca 1029
Bp.II.Garas utca 1026
Bp.II.Garas utca 1026
Bp.II.Gazda utca 1028
Bp.II.Gellért utca 1029
Bp.II.Gémes utca 1029
Bp.II.Gerbera utca 1028
Bp.II.Gerecse utca 1028
Bp.II.Gesztenyefa utca 1028
Bp.II.Géza fejedelem utca 1029
Bp.II.Glück F. 1025
Bp.II.Golfpálya utca 1121
Bp.II.Gomba utca 1025
Bp.II.Görgényi utca 1025
Bp.II.Guggerhegyi KIOSZK 1025
Bp.II.Guyon K. 1026
Bp.II.Gülbaba utca 1023
Bp.II.Gyergyó utca 1026
Bp.II.Gyíkfű utca 1029
Bp.II.Gyopár utca 1028
Bp.II.Gyöngyvér utca 1029
Bp.II.Gyöngyvirág utca 1028
Bp.II.Gyorskocsi utca 1027
Bp.II.Gyulai P.utca 1029
H
Bp.II.Hágó utca 1026
Bp.II.Hankóczy J.utca 1022
Bp.II.Harangvirág utca 1026
Bp.II.Harangvölgyi utca 1121
Bp.II.Harcsa utca 1023
Bp.II.Hargita utca 1026
Bp.II.HarmatCsepp utca 1028
Bp.II.Hársalja utca 1029
Bp.II.Hárshegyi krt.. 1021
Bp.II.Határ utca 1029
Bp.II.Házmán utca 1026
Bp.II.Hegyi utca 1026
Bp.II.Heinrich I.utca 1021
Bp.II.Henger utca 1027
Bp.II.Hermann O.utca 1022
Bp.II.Hidász utca 1026
Bp.II.Hideg utca 1028
Bp.II.Hidegkúti utca 1028
Bp.II.Hímes utca 1029
Bp.II.Hírnök utca 1029
Bp.II.Hiúz utca 1026
Bp.II.Hollós utca 1121
Bp.II.Homokóra utca 1029
Bp.II.Honvéd utca 1028
Bp.II.Horvát utca 1027
Bp.II.Huba vezér utca 1029
Bp.II.Hunyadi J.utca 1028
Bp.II.Hűvösvölgyi utca 1026
I
Bp.II.Imola utca 1028
Bp.II.Irányi dülő utca 1029
Bp.II.Irén utca 1021
J
Bp.II.Jánosbogár utca 1028
Bp.II.Járóka utca 1028
Bp.II.Jókai utca 1028
Bp.II.József A.utca 1029
Bp.II.Józsefhegyi L 1025
Bp.II.Júlia utca 1026
Bp.II.Jurányi utca 1027
K
Bp.II.Kacsa utca 1027
Bp.II.Kádárka utca 1028
Bp.II.Kandó K.utca 1027
Bp.II.Kánya utca 1029
Bp.II.Kapás utca 1027
Bp.II.Káplár utca 1024
Bp.II.Kapor utca 1022
Bp.II.Kapy utca 1025
Bp.II.Karabély utca 1026
Bp.II.Kardos utca 1028
Bp.II.Kárpát utca 1029
Bp.II.Kassa utca 1028
Bp.II.Kecskehegyi utca 1028
Bp.II.Kelemen L.utca 1142
Bp.II.Keleti K.utca 1024
Bp.II.Kelzi utca 1029
Bp.II.Kenyérmező utca 1028
Bp.II.Kér utca 1029
Bp.II.Kerecsányi utca 1025
Bp.II.Kerékhegyi utca 1029
Bp.II.Kerényi F.utca 1028
Bp.II.Kerényi F.utca 1028
Bp.II.Kertváros utca 1028
Bp.II.Keselyű utca 1025
Bp.II.Keskeny utca 1021
Bp.II.Kevélyhegyi utca 1028
Bp.II.Kifaludi utca 1029
Bp.II.Kilátás utca 1025
Bp.II.Kilincs utca 1028
Bp.II.Kinizsi P.utca 1029
Bp.II.Kisasszony utca 1028
Bp.II.Kisgazda utca 1028
Bp.II.Kisrókus utca 1024
Bp.II.Kokárda utca 1028
Bp.II.Kolozsvár utca 1028
Bp.II.Kolozsvári T.utca 1023
Bp.II.Komjádi B.utca 1023
Bp.II.Kondor utca 1025
Bp.II.Kondorkert utca 1025
Bp.II.Kont vezér utca 1029
Bp.II.Kopogó lépcső 1022
Bp.II.Koppány vezér utca 1029
Bp.II.Kő utca 1028
Bp.II.Kőfejtő utca 1029
Bp.II.Kőhárs utca 1021
Bp.II.Kőhegyi utca 1028
Bp.II.Kökény utca 1028
Bp.II.Kölcsey utca 1028
Bp.II.Kőrózsa utca 1028
Bp.II.Kőrös utca 1028
Bp.II.Kővári utca 1028
Bp.II.Kövidinka utca 1028
Bp.II.Köztársaság utca 1029
Bp.II.Községház utca 1028
Bp.II.Kulcs utca 1028
Bp.II.Kulpa utca 1025
Bp.II.Kupeczky utca 1025
Bp.II.Kuruc utca 1021
Bp.II.Kuruclesi utca 1021
Bp.II.Kút utca 1024
Bp.II.Kútföldi utca 1029
Bp.II.Küküllő utca 1026
L
Bp.II.Labanc utca 1021
Bp.II.Labdarózsa utca 1029
Bp.II.Lajos utca1|41. 1023
Bp.II.Láncfű utca 1029
Bp.II.Látóhegyi utca 1029
Bp.II.Léc utca 1029
Bp.II.Lehel utca 1028
Bp.II.Len utca 1028
Bp.II.Lepke utca 1026
Bp.II.Leshegy utca 1028
Bp.II.Lévay utca 1022
Bp.II.Levél utca 1023
Bp.II.Liliom utca 1028
Bp.II.Lipótmezei utca 1021
Bp.II.Lipthay utca 1027
Bp.II.Líra utca 1029
Bp.II.Livia utca 1025
Bp.II.Lóczy L.utca 1022
Bp.II.Lórántffy Zs.lépcső 1026
Bp.II.Lórántffy Zs.utca 1022
Bp.II.Lotz K.utca 1026
Bp.II.Lövőház utca 1024
Bp.II.Lublói utca 1023
Bp.II.Lukács utca 1023
Bp.II.Lupény utca 1026
M
Bp.II.Madár utca 1025
Bp.II.Magdolna utca 1029
Bp.II.Majális utca 1025
Bp.II.Mák utca 1022
Bp.II.Malomcsárda utca 1028
Bp.II.Mandula utca 1025
Bp.II.Marcibányi tér 1022
Bp.II.Margít tér 1023
Bp.II.Margít utca 1023
Bp.II.Mária hegy 1028
Bp.II.Mária utca 1028
Bp.II.Máriaremetei utca 1028
Bp.II.Maros utca 1028
Bp.II.Mártírok utca 1027
Bp.II.Mátra utca 1028
Bp.II.Mecenzéf utca 1025
Bp.II.Mechwart L. tér 1024
Bp.II.Mechwart liget És tér 1024
Bp.II.Mecset utca 1023
Bp.II.Medve utca 1027
Bp.II.Méh utca 1029
Bp.II.Mester utca 1028
Bp.II.Mészégető utca 1029
Bp.II.Miatyánk utca 1028
Bp.II.Mikes K.utca 1028
Bp.II.Mikszáth K.utca 1028
Bp.II.Modori utca 1021
Bp.II.Moszkva tér 1024
Bp.II.Muflon utca 1029
Bp.II.Muhar utca 1028
Bp.II.Muraközi utca 1025
N
Bp.II.Nádasdy F.utca 1029
Bp.II.Nádor utca 1029
Bp.II.Nagy I.tér 1027
Bp.II.Nagy L.tér 1026
Bp.II.Nagyajtai utca 1026
Bp.II.Nagybányai L. 1025
Bp.II.Nagybányai utca 1025
Bp.II.Nagykovácsi utca 1029
Bp.II.Nagyrét utca 1029
Bp.II.Nagyvárad utca 1028
Bp.II.Napraforgó köz 1021
Bp.II.Napraforgó utca 1021
Bp.II.Napsugár L. 1025
Bp.II.Napsugár utca 1025
Bp.II.Napvírág utca 1025
Bp.II.Nedű utca 1028
Bp.II.Noémi utca 1028
Bp.II.Nóra utca 1028
Bp.II.Nóra utca 1028
Bp.II.Nyár utca 1028
Bp.II.Nyáry P.utca 1029
Bp.II.Nyéki utca 1021
Bp.II.Nyúl utca 1024
O,Ó
Bp.II.Orgona utca 1023
Bp.II.Orom utca 1029
Bp.II.Orsó utca 1026
Ö,Ő
Bp.II.Ördögárok 1029
Bp.II.Ördögárok 1028
Bp.II.Őrlő utca 1026
Bp.II.Örökzöld utca 1028
Bp.II.Ösvény utca 1028
Bp.II.Ötvös János utca 1021
Bp.II.Őzgida utca 1025
P
Bp.II.Páfrány utca 1026
Bp.II.Páfránykert utca 1025
Bp.II.Páfrányliget utca 1025
Bp.II.Pajzs utca 1022
Bp.II.Palánta utca 1025
Bp.II.Palatinus utca 1025
Bp.II.Pálos utca 1021
Bp.II.Pálvölgyi utca 1037
Bp.II.Párás utca 1029
Bp.II.Pasaréti 1026
Bp.II.Patróna utca 1029
Bp.II.Pázsit 1026
Bp.II.Péch A. 1029
Bp.II.Pengő 1024
Bp.II.Pentelei M. 1025
Bp.II.Petőfi 1028
Bp.II.Petrezselyem utca 1024
Bp.II.Pinceszer utca 1028
Bp.II.Pipitér utca 1029
Bp.II.Piszke utca 1028
Bp.II.Pitypang utca 1025
Bp.II.Pozsonyi utca 1028
Bp.II.Présház utca 1022
Bp.II.Prímás utca 1026
Bp.II.Pusztaszeri köz 1025
R
Bp.II.Radna utca 1026
Bp.II.Rákóczi utca 1028
Bp.II.Rákos utca 1028
Bp.II.Remetevölgyi utca 1029
Bp.II.Repkény utca 1023
Bp.II.Rét utca 1022
Bp.II.Retek utca 1024
Bp.II.Rezeda utca 1028
Bp.II.Rézsű 1029
Bp.II.Rhédey 1026
Bp.II.Riadó 1026
Bp.II.Ribáry 1022
Bp.II.Rigó utca 1029
Bp.II.Ringató 1031
Bp.II.Rókushegyi lépcső 1022
Bp.II.Romer Flóris 1023
Bp.II.Rózsa 1028
Bp.II.Rózsahegy 1024
Bp.II.Ruszti 1022
Bp.II.Ruthén 1025
Bp.II.Rügy 1026
S
Bp.II.Sajka utca 1023
Bp.II.Sarolta utca 1025
Bp.II.Sasbérc utca 1029
Bp.II.Selyemakác utca 1025
Bp.II.Simon utca 1029
Bp.II.Síp utca 1028
Bp.II.Sodrás utca 1026
Bp.II.Sólyomvölgy utca 1029
Bp.II.Som utca 1029
Bp.II.Sóvírág utca 1028
Bp.II.Sövény utca 1026
Bp.II.Spáhi utca 1022
Bp.II.Sz.gellért utca 1029
Bp.II.Sz.háromság utca 1029
Bp.II.Sz.józsef utca 1029
Bp.II.Sz.lászló utca (Ady lige 1029
Bp.II.Szabadság tér 1029
Bp.II.Szabadság utca 1028
Bp.II.Szakadék út 1021
Bp.II.Szalamandra 1025
Bp.II.Szalonka út 1025
Bp.II.Szalonkales utca 1025
Bp.II.Szamorodni utca 1028
Bp.II.Szamos utca 1028
Bp.II.Szanatórium utca 1021
Bp.II.Szarvashegy utca 1028
Bp.II.Szász K.utca 1027
Bp.II.Széchenyi utca 1028
Bp.II.Szegedi R.utca 1029
Bp.II.Szegfű utca 1028
Bp.II.Szeher utca 1021
Bp.II.Szemlőhegy utca 1025
Bp.II.Széna T 1024
Bp.II.Szépecske utca 1025
Bp.II.Szepesi utca 1028
Bp.II.Széphalom utca 1021
Bp.II.Szépilona utca 1029
Bp.II.Szépjuhászné utca 1021
Bp.II.Széplak utca 1026
Bp.II.Szépvölgyi dülő 1025
Bp.II.Szerb Antal utca 1021
Bp.II.Szeréna K. 1025
Bp.II.Szikla utca 1025
Bp.II.Szilágyi Erzsébet F. 1026
Bp.II.Szilágyi Erzsébet utca 1028
Bp.II.Szílfa utca 1025
Bp.II.Szipka utca 1021
Bp.II.Szirom utca 1029
Bp.II.Szirt utca 1029
Bp.II.Szivacsfa K. 1025
Bp.II.Szívvírág utca 1029
T
Bp.II.Táltos utca 1029
Bp.II.Tamara utca 1029
Bp.II.Táncsics Mihály utca 1028
Bp.II.Tapolcsányi utca 1022
Bp.II.Tarkay utca 1029
Bp.II.Tárnok utca 1028
Bp.II.Tárogató L. 1021
Bp.II.Tass vezér utca 1029
Bp.II.Tátra utca 1029
Bp.II.Temető utca 1028
Bp.II.Templom K. 1028
Bp.II.Templom utca 1028
Bp.II.Templomkert utca 1029
Bp.II.Testvér K. 1028
Bp.II.Tisza utca 1029
Bp.II.Tiszafa utca 1025
Bp.II.Titán utca 1028
Bp.II.Tizedes utca 1024
Bp.II.Tokhegyi utca 1028
Bp.II.Toldi Miklós utca 1029
Bp.II.Tompa Mihály utca 1029
Bp.II.Torda utca 1029
Bp.II.Tótasszonyi út 1028
Bp.II.Töhötöm vezér utca 1029
Bp.II.Tölgyfa utca 1027
Bp.II.Tömörkény utca 1025
Bp.II.Törőczkó 1026
Bp.II.Török utca 1023
Bp.II.Törökvész 1025
Bp.II.Tövis utca 1022
Bp.II.Trombitás utca 1026
Bp.II.Tujafa utca 1029
Bp.II.Tulipán utca 1022
Bp.II.Turbán utca 1023
Bp.II.Túrista utca 1025
Bp.II.Turul utca 1029
Bp.II.Türbe tér 1023
Bp.II.Tüske utca 1026
U,Ú
Bp.II.Újsor utca 1028
Bp.II.Úrbéres utca 1028
Bp.II.Utas utca 1025
Bp.II.Uzsoki utca 1029
Ü,Ű
Bp.II.Üdülő út 1021
Bp.II.Ürömi utca 1023
Bp.II.Üstökös utca 1027
Bp.II.Üvegház utca 1028
V
Bp.II.Vadalma utca 1028
Bp.II.Vadaskerti utca 1021
Bp.II.Vadétető utca 1028
Bp.II.Vadkörte utca 1028
Bp.II.Vadorzó utca 1026
Bp.II.Vadrózsa utca 1022
Bp.II.Vajk fejedelem utca 1029
Bp.II.Vakond utca 1029
Bp.II.Várhegy utca 1028
Bp.II.Városhatár utca 1029
Bp.II.Varsányi utcadv 1027
Bp.II.Váry K. 1028
Bp.II.Véka utca 1028
Bp.II.Vend utca 1025
Bp.II.Verecke út 1025
Bp.II.Verecke-K 1025
Bp.II.Verecke-L. 1025
Bp.II.Vérhalom 1025
Bp.II.Vérhalom tér 1025
Bp.II.Veronika utca 1023
Bp.II.Versec s. 1021
Bp.II.Verseghy Ferenc utca 1026
Bp.II.Vezér utca 1029
Bp.II.Vidra utca 1027
Bp.II.Vihorlát utca 1025
Bp.II.Világifjúság P. 1023
Bp.II.Villám utca 1029
Bp.II.Vince utca 1024
Bp.II.Viola utca 1028
Bp.II.Virág árok 1026
Bp.II.Vitéz utca 1027
Bp.II.Vízesés utca 1028
Bp.II.Viziváros tér 1027
Bp.II.Vízmosás utca 1028
Bp.II.Volkmann utca 1026
Bp.II.Völgy utca 1021
Bp.II.Vörösberkenye utca 1025
Bp.II.Vörösmarty utca 1028
Bp.II.Vöröstorony L. 1025
Z
Bp.II.Zerind vezér 1029
Bp.II.Zilah utca 1022
Bp.II.Zivatar utca 1024
Bp.II.Zozmo utca 1029
Bp.II.Zöldkert utca 1025
Bp.II.Zöldkő utca 1025
Bp.II.Zöldlomb utca 1025
Bp.II.ZöldmáliI L. 1025
Bp.II.Zrínyi Miklós út 1029
Bp.II.Zrínyi utca 1028
Bp.II.Zsellér utca 1028
Bp.II.Zsemlye utca 1021
Bp.II.Zsigmond K. 1023
Bp.II.Zsindely utca 1025
Bp.II.Zsírosshegyi utca 1029
Bp.II.Zsolt fejedelem utca 1029
Bp.II.Zuhany utca 1025
Bp.II.Zuhatag s. 1021
Lásd még
- Bátori-barlang
- Budaszentlőrinci pálos kolostor
- Szépjuhászné
- Gyermekvasút
Külső hivatkozások
- [http://www.masodikkerulet.hu/ II. kerületi honlap]
- [http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9088281 Alternatív kerületi fórum]
Kategória:Budapest
Gyermekvasút
A Gyermekvasút Budapest egyik látványossága Budapest II. kerületében. A Hűvösvölgy és a Széchenyi-hegy között közlekedik, 11,2 km hosszú, 235 m szintkülönbségű, egyvágányú vonalon. Eredeti neve Úttörővasút, mai hivatalos neve a MÁV RT. Széchenyi-hegyi Gyermekvasútja.
Kisvasúti napja: április második szombatja
Építése
A Gyemekvasút építésére több egyéb helyszín is szóba került. Végül a budai hegyek mellett döntöttek.
A keskeny nyomközű (760 mm) vasút építése 1948. április 11-én kezdődött. A munkálatokat a Széchenyi-hegyen kezdék. Az első, 3 km-es szakaszt 1948. július 31-én nyitották meg. 1949. A pályát június 24-én Sáváriliget, 1950. augusztus 20-án Hűvösvölgy állomásig adták át.
Működése
A vasút üzemét – a gépészeken kívül – 10-14 éves gyermekek látják el, felnőtt felügyelet mellett. Hivatalosan a vasút célja a vasutas-utánpótlás nevelése.
Eredetileg (ötvenes évek) a budapesti általános iskolák legjobb tanulóinak volt módja úttörővasutassá válni egy tanfolyam sikeres elvégzése után. A szolgálatot 15 rajba tartozó, rajonként kb. egy osztálynyi gyerek látta el. Minden nap más raj volt szolgálatban, így amikor legközelebb felment valaki dolgozni, az a hét más napjára esett.
Volt speciális raj is, az énekkar és a (fúvós)zenekar. Nyáron kéthetes táborba is lehetett menni, ami Hűvösvölgyben volt.
A szolgálat reggel 7 körül kezdődőtt és este 6-ig tartott, amit zászló felvonás és zászlólevonás ceremóniák kísértek. A megjelentek aznap reggel önkéntesen jelentkeztek egy-egy munkakörre és helyszínre. Az érkezés után átöltöztek egyenruhába. Külön téli és nyári egyenruhák voltak rendszeresítve. Este visszaöltöztek. A munkába utazáshoz "nem-kalauzi" felülbélyegzésű előreváltott villamos gyermek átszálló menetjegyeket kaptak.
Volt pénztáros, jegykezelő, naplóvezető, rendelkező és váltókezelő beosztás is, és mindenkinek kellett tudni egy rövid szöveget Morse-jelekkel továbbítani. Az egész napi munkáért százalékos osztályzatot kaptak, a jók akár 150%-ot is elértek.
A menetidő kb. 45 perc volt, a menetsűrűség hasonló, így ha elment egy vonat, a gyerekek az időtől függően az állomás körül vagy odabenn játszottak. Az ebédet, uzsonnát a vonaton hozták ki napközben.
A gyermekek vasúti szolgálatának pedagógiai értelme
A vasút valószínűleg részben propaganda céllal épült. A gyakorlatban azonban semmivel sem volt átpolitizáltabb intézmény, mint az 1950-es és 1960-as években bármely másik gyermekintézmény.
A gyerekek ingyenes, játékos foglalkoztatása az Úttörővasút megnyitása előtt vitát váltott ki. A gyakorlati tapasztalatok cáfolták az ellenvetéseket. Az elmúlt csaknem 60 év bebizonyította, hogy a gyermekvasutas közösség és a játékos formában teljesített szolgálatok hasznosak, és szinte összehasonlíthatatlanok bármilyen fiatal- és felnőttkori tapasztalatszerzéssel.
A Gyermekvasúton végzett szolgálatokban a gyerekek viszonylag önállóan, a szokásos iskolai kötöttségek nélkül tevékenykednek. Felelősségérzetüket növeli, hogy munkájuknak tétje van: gyakorlati – és nem csupán elméleti – feladatokat kell megoldani, továbbá az, hogy gyermekvasutasnak lenni saját korosztályuk és a felnőttek szemében egyaránt presztízzsel bír.
A gyerekek jegyvizsgálóként és pénztárosként megtanultak az idegen utasokkal szemben viselkedni, feladatukat (jegykezelés) magabiztosan végezni, információt nyújtani, kisebb gyermekekkel, felnőttekkel egyaránt kommunikálni.
A pénztárosok megtanultak pénzzel bánni, számolni, a pénzt felelősséggel kezelni.
A rendelkezők, naplózók és váltókezelők a vonatok közlekedése és tolatási mozgások lebonyolítása kapcsán végzendő cselekvéssorokat, egymás munkájának irányítását (jelzők, váltók, sorompó kezelését), a szomszéd állomással való kapcsolattartást, utastájékoztató berendezések működtetését, az események naplózását, stb. sajátítják el. Munkájukat felnőtt (felelős) vasutas dolgozók irányítják. Rendkívüli helyzetekben a felnőtt dolgozók végzik a rendszerint a gyermekvasutasok által végzett teendőket.
Az állomások
Hét állomása és két táblás megállóhelye van:
- Hűvösvölgy,
- Hárs-hegy,
- Szépjuhászné (eredetileg Ságvári-liget),
- Vadaspark megállóhely,
- János-hegy,
- Virágvölgy,
- Csillebérc,
- Normafa megállóhely,
- Széchenyi-hegy.
A megnyitáskor Hárs-hegy és Ságvári-liget állomások között egy további táblás megállóhely (Kis-hárs-hegy) üzemelt. A megállóhelyet vontatási nehézségek miatt rövidesen megszüntették.
Vadaspark megállóhelyet 2004-ben rendkívüli megállóhelyként nyitották meg. A menetrend szerinti vonatok megállítása előzetes bejelentéshez kötött.
A jelenlegi Normafa megállóhely 1973 óta üzemel. 1948 és 1973 között egy másik, megszüntetett megállóhely üzemelt Normafa néven.
Látványosságok a gyermekvasút környékén
- Bátori-barlang
- Budakeszi Vadaspark
- Budaszentlőrinci pálos kolostor
- Erzsébet-kilátó
- Libegő
- [http://www.gyermekvasut.hu/latv.html További látványosságok]
Külső hivatkozások
- http://kisvasut.hu/
- http://www.gyermekvasut.hu/
Kategória:Budapest
Kategória:Budapest közlekedése
Kategória:Magyarország közlekedése
Kategória:Vasút
PálosEnnek a szónak több értelme van:
# Pálos - pálos szerzetes, a pálos szerzetesrend: a lengyelországi központú Pálos Rend, hazánkban a Magyar Pálos Rend tagja.
# Pálos - tágabb értelemben a pálosok ősi magyar szellemiségével rokonszenvező, vagy azt követő világi személy.
15. század
A 15. század az 1401-1500-ig tartó éveket foglalja magába.
Események
- Humanizmus a tudományokban Itáliában
- Reneszánsz művészet Itáliában
- Konstantinápoly eleste 1453-ban és a Balkán-félsziget török uralom alá kerülése
- A keresztények nándorfehérvári (belgrádi) győzelme 1456-ban, ami fél évszázadig megállítja a törökök közép-európai terjeszkedését
- A középkori Magyarország fénykora, Buda a 15. századi Európa első reneszánsz központja Itálián kívül
- Rózsák háborúja, 30 éves polgárháború Angliában
- Spanyolország és Portugália felemelkedése, az Ibériai-félsziget teljes visszafoglalása az araboktól, a spanyolországi zsidók kiűzése és az inkvizíció kezdete
- A huszita vallási reformmozgalom Csehországban
- Nagy földrajzi felfedezések: a kínai hajósok felfedező útjai Indiába és Kelet-Afrikába, a portugálok elérik Indiát Afrika megkerülésével
- A mexikói Azték Birodalom és a perui Inka Birodalom virágzása, az észak-amerikai pueblo civilizáció pusztulása
- A Malakkai Szultánság megalapítása a Hátsó-Indiában és Indonéziában, a malájok felveszik az iszlám vallást
Híres személyek
- Lorenzo di Medici, firenzei reneszánsz uralkodó
- Hunyadi János, magyar kormányzó és hadvezér
- Hunyadi Mátyás, magyar király
- V. Henrik, angol király
- XI. Konstantin, az utolsó bizánci császár
- III. Vlad ("Drakula"), havasalföldi román fejedelem
- II. Mohamed, oszmán-török szultán
- Husz János, cseh vallási reformátor
- Jeanne d'Arc (Szent Johanna), francia hadvezér
- Masaccio, itáliai festő, a reneszánsz művészet úttörője
- Filippo Brunelleschi, itáliai építész
- Donatello, itáliai szobrász
- Hyeronimus Bosch, holland festő
- Leonardo da Vinci, itáliai művész és tudós
- Sandro Botticelli, itáliai festő
- Girolamo Savonarola, itáliai prédikátor
- Antonio Bonfini, olasz humanista történetíró
- Janus Pannonius, magyar költő
- Johann Gutenberg, német nyomdász
- Kolumbusz, olasz felfedező
- Amerigo Vespucci, olasz felfedező
- Vasco da Gama, portugál felfedező
- Cseng Ho, kínai felfedező
Találmányok, felfedezések
- 1492-ben Amerika felfedezése
- A könyvnyomtatás feltalálása Európában
Évek és Évtizedek
Megjegyzés: A 15. század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.
Kategória:Évszázadok
ja:15世紀 ko:15세기 simple:15th century th:คริสต์ศตวรรษที่ 15
BibliaA Biblia a zsidóságból kinőtt kereszténység szent könyveinek gyűjteménye a 4. század óta, mely két fő részből áll: Ó- és Újszövetségből. (A régi fordításokban az Ó- és Újtestamentum.) Ez a cikk a vallásos iratok, különösen a keresztény szent iratok természetét, fordítását és eredeti szerkesztését (kanonizálását) tárgyalja. Az Ó- és Újszövetség és az apokrif iratok részletesebb témájáról a „Biblia Könyvei” című cikkben van szó, ezenfelül pedig tekintsd meg a különböző bibliafordításokról szóló cikket is.
A Szentírás természete
A világ vallásainak szent iratai változatos műfajokat használnak az imádságoktól a látomásokon, szertartási leírásokon, erkölcsi normákon, mondákon és regéken, történelmi leírásokon, legendákon keresztül egészen a jelenésszerű tanulmányokig. Az ilyen szövegek rendesen szájhagyomány útján terjedtek és csak egy későbbi időszakban lettek leírva. Ez igaz a keresztény Biblia túlnyomó részére úgy, mint a hindu Védákra, vagy a zsidó Mishnára is.
Az ilyen iratok szentséges jellegét az általuk megtestesített hagyományokat értékelő közösségek nyújtják. Bizonyos értelemben az ilyen szent írásokat mennyei eredetűnek is fogják fel. Erre jó példa a Korán, vagy a Mormon Könyve. A vallásos közösségek nagy tiszteletben tartják azokat, akik szent irataikat nekik tolmácsolják akár tudományos-, akár népszerű szinten is. Egyes vallásos hagyományok ellenállása ellenére, az írások nemzeti nyelvre való lefordítása általános jelenség. (Mivel a Korán eredeti arab nyelvű szövegét Isten tényleges beszédének tartják, amely szent és sérthetetlen, a fordítást csak az eredetivel együtt nyomtatják ki.) A fordítás maga is elérheti az ihletett szöveg státuszát ahogy azt a zsidó Szentírás görög fordítása, a Szeptuaginta (jelentése 'hetven') is tette a hellén zsidók és a keresztények közösségeiben. Az iratok kanonizálási folyamata meglehetősen körültekintő és időigényes eljárás majdnem minden vallás gyakorlatában, mint azt a zsidó, keresztény és buddhista hitekben egyaránt láthatjuk. Más vallások viszont, mint a szikhek, muszlimok és manikánusok, szent irataikat sokkal egyszerűbben hitelesítették, hagyták jóvá, mondván, az ihletettség velejár a szent iratok isteni tekintélyének eszméjével.
A közösség életében a szent iratoknak meglehetősen jelentős szerepe van: istentisztelet alkalmával hangosan elmondják, vagy felolvassák részeit, a könyvet mint szent tárgyat tisztelik, valamint nyilvános imákban és szertartásokban hivatkoznak rá. A hívek vallásos magánéletében a szent írások az elmélkedések központját, tárgyát képezik. Sokaknak a gonosztól való védelem vagy a gyógyítás előídézésének funkcióját is betölti. Mindezen felül a Szentírás a művészet minden ágában (a festészetben, zenében, irodalomban, filmművészetben) a kulturális kifejezés ihletését is szolgálja.
A Biblia, mint keresztény Szentírás
A Bibliáról alkotott hagyományos keresztény nézet az, hogy az Isten vezérletével volt megírva, és így az Igazságot szószerint, vagy átvitt értelemben közvetíti az emberiségnek. Az utóbbi időkben sok keresztény nézetét erősen befolyásolták az ún. bibliakritikusok, és ezen változás ellenhatásaként egy fundementalista irányzat is kialakult, amelynek fő célja a Biblia szószerinti tökéletességének biztosítása. Idővel a Biblia értelmezése vált a protestáns és a római katolikus felekezetek közötti hagyományos különbségek kulcspontjává. Míg előbbiek úgy hiszik, hogy a Szentírás önmagáért beszél, utóbbiak azt tartják, hogy az egyház feladata az Írásokat megfelelően értelmezni.
A Biblia elnevezései
A biblia szó 'könyvek'-et jelent, a görög biblion (annyi mint 'könyvtekercs') szó többes száma és a biblosz szóból származik, amely eredetileg az egyiptomi papiruszt, az ókorban íráshoz használt anyagot jelölte. Az Ószövetségben egyedül Dániel próféta nevezi „könyvek”-nek a szent iratok gyűjteményét (Dániel 9:2). Keresztények a Kr.u. 2. századtól fogva kezdték ezt a nevet az Istentől ihletettnek vallott iratgyűjteményükre alkalmazni. Ez az egyszerű név találóan fejezi ki, hogy e könyvnek a rendkívülisége nem külső, emberi formájában van, hiszen csak könyveket, látszatra más emberi művekhez hasonló írásokat tartalmaz. A Bibliát gyakran egyszerűen Írásnak, Írásoknak (Jézus és az Újszövetség írói is használják ezt az elnevezést mint Márk 12:24 és 2Tim3:16 stb.), továbbá Isten Igéjének, Szentírásnak, Könyvek Könyvének is nevezik. Az „Isten Igéje” elnevezés a Szentírásból származik: Isten prófétákon keresztül közölt kinyilatkoztatásának megkülönböztető jelölésére szolgál mint Dániel 9:2; Ján17:17; 1Pét.1:23-ben. Ezen kívül Ézsaiás 34:16-ban „Úr könyve” néven szerepel, ami igen kifejező és jelentőségteljes, miszerint a Biblia „Isten könyve” az embereknek.
A Biblia két fő részből áll: Ó- és Újszövetségből vagy Ó- és Újtestamentumból. A latin testamentum elnevezést a Vulgata (a Biblia latin nyelvű fordítása) nyomán használják. Az Ó- és Újszövetség megjelölés Isten Izráellel (2Móz24:8 alapján) és a keresztény egyházzal kötött szövetségére (Máté26:28 szerint) utal, a testamentum szó pedig azt fejezi ki, hogy ezek az írások szent hagyatékok, amiket a keresztények hite szerint Isten Izráelre és az őskeresztény egyházra hagyott. Míg az Ószövetség az Izráel népével kötött szövetség keretén belül adott kinyilatkoztatásokat (Isten cselekedeteit és prófétái által közölt üzeneteit) örökíti meg, addig az Újszövetség a keresztény egyházzal kötött szövetség keretén belül közölt kinyilatkoztatásokat (Jézus életét, az ősegyház tapasztalatait, az apostoli tanításokat, az egyház további útjára vonatkozó jövendöléseket) tartalmazza. Az Ószövetség 39, az Újszövetség 27 iratot tartalmaz, amelyek mintegy 1500 esztendő folyamán, az Kr.e. 15. századtól kb. Kr.e. 400-ig Izráel népe körében, és a Kr.u. 1. században pedig az őskeresztény egyház körében keletkeztek.
Bibliafordítások
A Biblia szövege eredetileg óhéber, arámi és az ógörög nyelven íródtak (utóbbinak ún. koiné változatán). Sok vallás kinyilatkoztatásnak tartott szövegeit sokáig nem volt szabad (pl. a mennyben állítólag arabul már megírt és Mohamednek csak lediktált Koránt), vagy nem volt érdemes lefordítani (mint pl. a szanszkrit nyelvű hindu szövegek más nyelvre áttéve elvesztik misztikus spirituális hatásukat). Egy fordítás akkor jó, ha az eredeti szöveg gondolatsora hiánytalanul megjelenik benne. Az egyik fő szempont tehát a szöveghűség. Kérdés azonban, hogy a nyelvtani formahűség vagy az értelemi hűség fontosabb? A másik fő szempont a nyelvezet. Itt a kérdés az, hogy a fordítás régies vagy modern legyen? A különféle fordítások ezen a négyirányú skálán könnyen elhelyezhetők. Ezek mellett a fordítóknak más szempontokat is figyelembe kell venniük, például egyes héber és görög szavaknak nincs magyar megfelelője, csak körülírni lehet őket, illetve éppenhogy sok kifejezés közül kell választanunk a szövegkörnyezettől és az egész Biblia tanításától függően (pl. a szóma jelentése lehet 'test, létforma, egész valónk' stb.). Vagy egyes Amazonas menti törzsek számára a „kenyér” ismeretlen fogalom, s nekik érthetőbb lehet Jézust „az élet banánjának” nevezni, és bár nincs olyan elvont fogalmuk, mint a Jézusba vetett „hit”, pontosan értik, mit jelent „Jézusra akasztani a függőágyat”.
Az ún. parafrázis egy kifejezést több szóval ad vissza, körülírja, hogy kibonthassa az összes nyelvtani adatot. Például a „...nem cselekszik bűnt, aki az Istentől született” mondat (1Ján 3:9) sok hívőt ejtett már kétségbe; a görög ige alakja azonban folyamatos vagy ismétlődő cselekvésre utal, így teljes (és ezért pontos) értelem szerinti fordítása ez: „...az nem vétkezik folyamatosan (azaz nem él bűnben) aki az Istentől született” (nagy különbség, hogy valaki egyáltalán nem vétkezik, vagy vétkezik is, de képtelen bűnben élni). Héber fülnek példáúl természetes lehet „felövezni elménk derekait” (1Pét1:13), de ez már annak idején, az első görög és latin anyanyelvű hallgatóságnak is magyarázatra szorult. Ennek a sajátosan héberes, képi fordulatnak a magyar idiomatikus megfelelője 'gondolatban legyünk rá készek, hogy...' lehet. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az eredeti héber és a görög szövegek korszerű, modern köznyelvi szövegek voltak akkor, amikor elmondták, illetve leírták őket. Isten az emberhez sosem beszélt ódon, vallásosnak ható nyelvezettel (az Károli-féle vala, sömörgőzés stb. kifejezések sem hangzottak régiesnek a 16. század végén), de modernkedő stílussal sem (pl. a katolikus fordításokból a -tatik/-tetik többesszám harmadik személyraggal helyettesítése helyenként értelemzavarónak tűnik).
Ugyanakkor léteznek olyan parafrázisok is, amelyek helyenként inkább belemagyarázásoknak tűnnek, vagy kifejezetten egy bizonyos teológiai felfogást vannak hivatva "szentírásként" megjeleníteni (pl. az adventista Tiszta Szó Biblia, de főleg a bibliahamisítás klasszikus példája, a jehovista Új Világ fordítás).
Egyesek a régies, kedvelt fordításukat szinte ihletettnek, sérthetetlennek tekintik (mint az angolszászok a King Jamest, a németek a Luthert, a magyarok a Károlit), a modern fordításokat pedig elvetik. Ihletettnek azonban csak az eredeti szöveget lehet tekinteni, és a legjobb fordítások is emberöltőnként megérnek a nyelvi revízióra.
Végül, további szempont lehet az is, kiknek készül a fordítás. Vannak külön gyermekbibliák, tájnyelvi változatok, illetve a korlátozott nyelvi kifejezőképességűeknek készült, drasztikusan egyszerűsített szókincsű és mondatszerkezetű fordítások is mint pl. a süketnémáknak (NT for the Deaf) vagy az angolt idegen nyelvként beszélőknek (pl. Today's English Version). A következő táblázat a mai fordításokat csoportosítja:
Mint ahogy még az eredeti írott szöveg is csupán a hívők hite által tekinthető hitelesnek, úgy tökéletes fordítás is csak az eredeti szöveget sugalmazó lélek ihletése által készülhet. A forgalomban lévő fordítások különbözősége a fordítás korábban említett szakmai problémáin túl, a sugalmazó lélek különbözősége által magyarázható. Ez az oka annak, hogy sokan próbálják ma is az eredeti szövegekhez közelebb álló régi forrásokat tanulmányozni, ami nem lényegileg különbözik a kereszténység kezdetén elvégzett és az eredeti Bibliát a 4. század előtt létrehozó, kanonizálási munkától.
A két legelterjedtebb hiteles modern fordítás a Magyar Biblia Tanács (MBT) által készített [http://www.kereszteny.hu/biblia/showtrans.php?reftrans=2 Református Biblia] és a Szent István Társulat (SzIT) által kiadott [http://www.kereszteny.hu/biblia/showtrans.php?reftrans=1 Katolikus Biblia].
A kanonizáció
A kánon szó görög eredetű és 'vesszőt, vonalzót, botot, mérővesszőt' jelent. Valószínűleg közös eredetű a héber kaneh szóval, amely 'nád, sás, vessző, mérővessző' jelentésű (Ezékiel 40:3 és 42:16). Már az ókori klasszikus irodalomban is használták 'norma, szabály, példa, minta' értelemben és az Újszövetségben is megtaláljuk (2Kor 10:13 és Gal 6:16 stb.).
A kánon szó a bibliai iratokra alkalmazva a hit szabályát tartalmazó, az Istentől ihletett iratok együttesét, gyűjteményét jelenti. Már a Kr.u. 2. századtól fogva találkozunk a keresztény irodalomban olyan kifejezésekkel, mint az egyház kánona, az igazság kánona, a hit kánona. A kifejezést először és egyértelműen Athanasius püspök alkalmazta a Szentírásra Kr.u. 350 körül.
A kanonikus irat a kánonhoz tartozó bibliai iratot jelent. A kanonikus gyűjtemény kifejezés arra utal, hogy a Biblia az Istentől ihletett iratokat teljességükben tartalmazza. A kanonizáció kifejezés azt jelenti, hogy az egyház elismerte az egyes iratok isteni ihletettségét és ezzel a kánonhoz való tartozását. Ha a kanonizáció folyamatáról beszélünk az ó- és újszövetségi egyházban, akkor arról van szó, hogy mikor, miként ismerték fel, vagy ismerték el az egyes iratok kanonikus voltát és csatolták véglegesen a kánonhoz.
A kanonizáció folyamata
A keresztények úgy hiszik, hogy a Biblia tanítása szerint Isten kiválasztott „szent embereit”, a prófétákat használta fel arra, hogy az emberiségnek szóló üzeneteit tolmácsolják. A prófétai írások megőrzését és minden néppel, emberrel való megismertetését pedig egyházára bízta. Pál apostol az ószövetségi egyház jelentőségéről szólva az első helyen említi, hogy „Isten rájuk bízta az Ő beszédeit” (Róm3:2). A bibliai iratok által közölt kinyilatkoztatások csak bizonyos időszakban adattak, mert csak bizonyos időszakban volt alkalmas az egyház arra, hogy a szent iratok ihletett jellegét felismerje, és a kanonikus iratokat egybegyűjtse.
Az ószövetségi egyház fennállásának utolsó négy évszázada alatt, amikor Izráel vallása jóvátehetetlenül eltorzult, és a Jézus korából ismert farizeusi és rabbinikus vallásossággá változott, már nem adatott prófétai kinyilatkoztatás, így az ószövetségi kánon addigra lezárult. Az újszövetségi kánon pedig az első három évszázad még egységes keresztény egyházában szilárdult meg, a 4. századi súlyos torzulás, a pogány vallásokkal és a világi hatalommal való szövetkezés és az ebből származó szétszakadás megindulása előtt.
Az igazi eszmei és gyakorlati tisztaságtól azonban mind az ó-, mind az újszövetségi egyház még a kinyilatkoztatás időszakaiban is távol állt. Éppen ezért figyelemreméltónak tűnik az a tény, hogy a kánon tekintetében oly nagy a megegyezés mind a mai napig. A. Vaucher L'Histoire du Salut című könyvében (Párizs, 1951) így ír erről:
:„Isten beavatkozását kell felismernünk abban a biztonságban, amellyel a zsidó nép az Ószövetség kánonját kialakította. A hívők – akik az igazi Izráelt alkották a nép között – felülről kaptak világosságot, a Szentlélek világosította meg őket, hogy felismerjék az ihletett írásokat és kialakítsák belőlük azt a gyűjteményt, amelyet mi is átvettünk tőlük, amely számunkra Isten szava, miután maga Jézus is határozottan elismerte mint ilyet. Bizonyos fokig Isten keze látható abban, ahogyan korszakokon keresztül őrizték ezt a gyűjteményt anélkül, hogy ebben a tekintetben bármiféle vita lett volna a különböző zsidó iskolák, farizeusok, szadduceusok vagy esszéneusok között. Konzervatív és modern zsidók valamennyien, mindig megegyeztek ebben a lényeges kérdésben. Hasonló módon bízta Isten a keresztény egyházra az újszövetségi kánon kialakítását és őrzését… Az Újszövetség ugyanannak a Léleknek a befolyására alakult ki, mint az Ószövetség.”
Az újszövetségi iratok néhány évtized alatt keletkeztek, mégis bizonyos időt vett igénybe az újszövetségi kánon kialakulása, mert az egyes iratok általános, az egész Római Birodalomra kiterjedő elterjedése, illetve ismertté válása szükséges volt a kánon lezárulásához. A szent iratok széles körű megismerése istentiszteleti felolvasás által történt a Jel1:3 alapján: „Boldog, aki olvassa, és akik hallgatják e prófétálás beszédeit”.
A kanonizáció dokumentumai
Az Ószövetség kanonizációjának dokumentumai
#A legtöbb ószövetségi könyv említést tesz a már létező egyéb szent iratokról, vagy azok gyűjtéséről; ezeket abszolút tekintélyű, ihletett kinyilatkoztatásnak ismerték el. Pl. „Még ezek is Salamon példabeszédei, melyeket összeszedegettek Ezékiásnak, a Júda királyának emberei” (Péld. 25:1).
#Az Ószövetség Kr.e. 250 körül Alexandriában elkészített görög fordítása, a Septuaginta tanúsítja, hogy a kánon gyűjteménye akkor már teljes volt.
#A Kr.e. 132 körüli „Jézus, Sirák fia könyve” című apokrif irat bevezetése szerint ez idő tájt már nemcsak egységes gyűjteményként voltak ismertek a szent iratok, hanem az Újszövetségből ismert hármas felosztás is megvolt: a törvény, a próféták és az írások.
#Az újszövetségi iratok, azon belül különösképpen Jézus bizonyságtétele az Írásokról, szintén igen fontos tanúság. Az Kr.u. 1. század első felében a szent iratok egységes gyűjteményként voltak használatban, és a kettes („a törvény és a próféták”) vagy hármas felosztás („a törvény, a próféták és az írások” vagy „zsoltárok”) is érvényben volt. „Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem” (Máté5:17).
#Philón, az alexandriai hellén műveltségű zsidó filozófus Kr.u. 40 körül szintén úgy beszél a szent iratokról, mint amelyek „a törvény, a próféták, a himnuszok és a többi írás” gyűjteményét foglalják magukba, amelyek „nevelik és tökéletesítik a tudást és a kegyességet”. (De Vita Contemplativa, III. 25.)
#Josephus Flavius, zsidó történetíró (kb. Kr.u. 37-100) írja: „Artaxerxész (Longimanusz 464-424) óta egészen a mi időnkig ugyancsak mindent feljegyeztek. Ezeket az írásokat mégsem tartjuk az előbbiekkel azonos hitelességűeknek, mivelhogy megszakadt a próféták pontosan nyilvántartott láncolata. A gyakorlat mutatja meg, miként közeledünk mi saját írásainkhoz. Bár roppant idő telt el azóta, sem hozzátenni, sem elvenni belőlük, sem megváltoztatni bármit is nem merészelt senki, mert minden zsidóban már születésétől fogva benne gyökerezik az a meggyőződés, hogy ezek Isten végzései...” (Apión ellen, avagy a zsidó nép ősi voltáról, Budapest, 1984 – Hahn István fordítása) A végleges héber kánon is csak 24 könyvbe sorolja az Ószövetség iratait, szemben a keresztény 39-es felosztással, amely a Septuaginta (az alexandriai görög fordítás) felosztását követi. A különbözőség abból adódik, hogy a héber kánonban I-II. Sámuel, valamint I-II. Királyok és I-II. Krónikák csak egy-egy könyv, a 12 kis próféta is egy könyv, ill. Ezsdrás-Nehémiás is egy könyv.
#Korábban feltételezték, hogy Kr.u. 90 körül Jochanan ben Zakkai rabbi vezetésével zsinatot tartottak Jamniában, amely a zsidó vallásosság központja lett Jeruzsálem pusztulása után. Általában ehhez a feltételezett zsinathoz kötik a héber kánon máig érvényben lévő, 24 könyvet tartalmazó katalógusának megállapítását. Az újabb kutatások azonban ezt a feltételezést megalapozatlannak tartják. A héber kánon Kr.e. 400 körül rögzítve volt már, ezen semmit sem változtattak az Kr.u. 1. században, a zsidó írástudók körében lefolytatott viták egynémely könyv kanonikusságáról. A palesztinai kánon jelenleg is érvényes sorrendjéről az első dokumentum Melita sárdisi keresztény püspöktől való a Kr.u. 170 körülről, aki a Közel-Keletre utazott azért, hogy pontosan megtudakolja az iratok számát és sorrendjét a héber kánonban, és ennek a kutatásnak az eredményét közli. Végül az Kr.u. 5. századból való Babilóniai Talmud a mai héber kánon felosztásával és sorrendjével pontosan azonos, teljes katalógust közöl, amelyet az alábbiakban ismertetünk. (Ebben a sorrendben találjuk az iratokat a mai kiadású héber nyelvű bibliákban is.)
Az Újszövetség kanonizációjának dokumentumai
#Lukács 1:1-4 tanúsága szerint az evangélium írása idején már számos, Jézus életét és tanításait megörökítő írás volt ismert.
#A 2-4. századi egyházatyák, Papias, Polycarpus, Ignatius, Justinus Martyr, Irenëus idéznek különböző újszövetségi iratokból „ezt mondja az Úr”, „meg van írva”, „ezt mondja az Írás” formulával. A legkorábbi, legfontosabb tanú pedig a Didaché című irat, amely szintén így idéz.
#Az úgynevezett Muratori kánonjegyzék Kr.u. 170 körül keletkezett, latin nyelvű, töredékes irat. 22 újszövetségi iratot sorol fel, és rövid megjegyzéseket tesz az egyes iratokkal kapcsolatos adatokról a kanonikusság szempontjából. Szerzője ismeretlen.
#A régi szír és latin fordítások, amelyek a 2. század végén keletkeztek, 22 illetve 23 iratot tartalmaznak az Újszövetség 27 iratából.
#A Kr.u. 206-ból való Codex Baroccio, amely „A 60 könyv” címet viseli, az Ó- és Újszövetség 66 iratából 64-et tartalmaz, csak Eszter könyve és Jelenések könyve hiányzik belőle.
#Az egyháztörténetíró Euszebiosz (340 körül) az Újszövetség valamennyi iratát felsorolja, de megemlíti, hogy hat könyvvel kapcsolatban egyesek ellenvetéseket támasztanak.
#Athanasius püspök 367-ben kelt 39. számú húsvéti levelében felsorolja mind a 27 újszövetségi iratot, mint amelyeket kizárólagosan szabad használni az istentiszteleteken és az egyházi életben. Athanasiusnak ez a levele az újszövetségi kánon kialakulásának és lezárulásának dokumentuma.
Csoportosítás kanonikusság alapján
Az összes iratot, amelyek a kanonizáció folyamán megvizsgálásra kerültek, négy csoportba oszthatjuk. Az első századok egyházatyáitól valók az alábbi fogalmak és a csoportosítás.
;Homologoumena csoport:Azok az iratok tartoznak ide, amelyeket egyhangúlag, azonnal mindenki kanonikusnak fogadott el. (Az elnevezés a homologeo igéből származik, amelynek jelentése: 'egyetérteni'.)
;Antilegomena csoport:Az a néhány ó- és újszövetségi irat tartozik ide, amelyeket szintén sokan és azonnal elismertek, egyesek azonban később kétségbe vonták a kanonikusságukat. (Az elnevezés az antilego igéből származik, amelynek jelentése: 'ellentmondani'.) Ezek az ellenvetések, melyekről bebizonyosodott, hogy félreértésen, illetve meg nem értésen alapultak, nem rendítették meg e könyvek kánoni tekintélyét.
;A pszeudoepigráf iratok csoportja:Azok az írások tartoznak ide, amelyeket egyöntetűen mindenki elvetett, mint a prófétai, apostoli iratok utánzásával próbálkozó hamisítványokat. (A pseudoepigrafo kifejezés jelentése: 'álírások, hamisítványok'.)
;Az apokrif iratok csoportja:Azok az iratok tartoznak ide, amelyeket általánosan nem fogadtak el kanonikusnak, egyesek vagy egyes zsinatok azonban igen. (Az apokripha görög kifejezés jelentése: 'elrejtett'. Arra utal, hogy ezeket az iratokat nem volt szabad olvasni a zsinagóga, illetve a keresztény gyülekezet istentiszteletein.)
A Biblia elfogadott könyvei
Az Ó- és Újszövetség homologoumena könyvei
A Biblia vitatott könyvei
Az Ószövetség antilegomena könyvei
#Salamon Énekek Éneke könyvének kanonikusságát vonta kétségbe Sammai iskolája az Kr.u. 1. században arra hivatkozva, hogy egyesek érzékinek találják.
#Eszter könyve iránt támasztottak kétségeket egyesek arra hivatkozva, hogy nem lelki, Isten neve elő sem fordul benne.
#Ezékiel könyvét is megkérdőjelezte Sammai iskolája, mert a mózesi törvénnyel való harmónia hiányát állapította meg, az első tíz fejezetben pedig gnosztikus tendenciát vélt felfedezni.
#A Példabeszédek könyvével kapcsolatban az észrevétel az volt, hogy nem logikus, ellentmond önmagának.
Az Újszövetség antilegomena könyvei
#A Zsidókhoz írt levelet csak a 4. században fogadták el véglegesen a nyugati egyházban, mivel szerzője kérdéses volt, az apostoli szerzőséget pedig a kanonicitás egyik legfontosabb ismérvének tekintették. A keleti egyházban viszont Pál levelének tekintették kezdettől fogva, és könnyen elfogadták.
#Jakab levelét Pál megigazulástanával való látszólagos ellentéte miatt kérdőjelezték meg egyesek, tehát a tartalmi hitelesség oldaláról vált kétségessé. Origenész, Euszebiosz, Hieronymus, Augustinus és mások rámutattak azonban kiegészítő jellegére Pál leveleinek tanításaihoz képest, és támogatták kanonikusságának elismerését.
#Péter 2. levelének péteri szerzőségét is vitatták azon az alapon, hogy stílusában eltér Péter 1. levelétől. A különbözőségek mellett azonban – amit a téma mássága indokol – nagyon sok belső hasonlóság is van a két levél között nyelvileg és tartalmilag egyaránt. Ez esetben is az előző pontban felsorolt tekintélyes ókori egyházi tanítók támogatták a levél kanonizálását.
#János apostol 2. és 3. levele személyes jellegük miatt nem terjedtek el széles körben a korai időkben, kanonizálásuk egyrészt ezért késett. Másrészt a szerző nem apostolnak, hanem presbiternek, vénnek nevezi magát. Az alábbi érvek támogatták viszont kanonizálásukat: a stílus és a gondolatok hasonlósága az apostol első levelével, valamint Péter apostol hasonló szóhasználata, aki szintén presbiternek nevezi magát (1Pét 5:1).
#Júdás levele a hitelesség szempontjából vált megkérdőjelezetté, ugyanis az Énokh könyve c. pszeudoepigráf iratból idéz (14-15. vers). Nyilvánvaló lett azonban, hogy csak a maga céljainak megfelelő részletet ragadja ki, olyan jelleggel, ahogy Pál is idéz pogány, görög szerzőktől (ApCsel 17:28; 1Kor 15:32; Tit 1:12). Egyáltalán nem hitelesíti a művet mint egészet, nem a szent írások idézésénél használt formulával idézi. Egyesek bizonytalannak tartják Énokh könyve Kr.e. 1. századra datálását is, és azt vallják, hogy a könyv későbbi, és Énokh könyve idéz Júdás leveléből, és nem fordítva.
#A Jelenések könyve a korai egyházatyák írásainak tanúsága szerint a homologoumena, vagyis a mindenki által egyetemesen elfogadott könyvekhez tartozott a 3. század közepéig. Akkor Dionysius alexandriai püspök megkérdőjelezte hitelességét, mert a montanisták eretnek irányzata ennek a könyvnek téves interpretációjára alapozta millenista nézeteit. Nyilvánvalóvá lett azonban, hogy egy ilyen visszaélés miatt nem rekeszthető ki a kánonból a Jelenések könyve, amely egyébként a kanonikusság minden kívánalmának megfelel.
A Biblia apokrif (ú.n. hamisított) iratai
Az Ószövetség pszeudoepigráf iratai
Kr.e. 200 és Kr.u. 200 között keletkeztek, bibliai szerzők művének tüntetik fel magukat. Sok közülük álmokat, látomásokat tartalmaz Ezékiel, Dániel és Zakariás stílusában. Jellemző rájuk a messiási királyság dicsőségének érzékletes leírása, úgyszintén élénk fantáziával írnak a teremtésről, angyalokról stb. A katolikus egyházban apokrifoknak nevezik ezt a csoportot, protestáns körökben pedig tágabb értelemben vett apokrifusoknak vagy apokaliptikus irodalomnak. A legismertebbek:
Az Újszövetség pszeudoepigráf iratai
Számuk igen magas: a IX. században Phótiosznak 280-ról volt tudomása. Néhány közülük:
A Biblia apokrif iratai
Biblia kritikák
A Bibliában egyes ateista, szabadgondolkodó, de vallástudományi és valláskritikai nézetek szerint is rengeteg [http://www.freeweb.hu/ateizmus/ellent.html önellentmondás] található. Ezek közzül csak egyet idéznénk, a többi az itt megadott link mögött található.
Szabad-e ölni?
- 2 Móz. 20,13 "Ne ölj."
:ezzel szemben
- 2 Móz. 32,27 "Ezt mondja az Úr, Izráel Istene: Kössön mindenitek kardot az oldalára, ... és kiki ölje meg az ő attyafiát, barátját és rokonságát."
Ennek fényében érdemes megvizsgálni a szövegkörnyezetet is, mivel bármiben lehet ellentmondást találni, ha kiemelünk egy-egy mondatot.
Bíráló könyvek
- Leó Taxil:A szórakoztató biblia
Lásd még
mítosz
Források
- [http://maranatha.uw.hu/Biblia/biblia.htm A Katolikus Biblia]
- [http://www.kereszteny.hu/biblia/showtrans.php?reftrans=2 Református Biblia]
- [http://www.kereszteny.hu/biblia/showtrans.php?reftrans=1 Katolikus Biblia]
- http://www.biblia.hu/bevez/elnevez.htm
Külső hivatkozások
- [http://biblia.hit.hu/ Kereshető Biblia-források]
- [http://biblia.lap.hu/ Bibliai linkek]
- [http://www.kereszteny.hu/biblia/showtrans.php?reftrans=2/ Új fordítású Biblia]
- [http://www.apologia.hu/xtianity/bib-transl.html Apologia.hu a bibliafordításról]
- [http://www.apologia.hu/xtianity/resp-bib.html Apologia.hu Biblia - Gy.I.K.]
- [http://www.freeweb.hu/ateizmus/ellent.html Bibliai ellentmondások]
- [http://biblia.uw.hu Leo Taxil: A szórakoztató Biblia]
- [http://www.wbtc.com/images/generic/barbara_bush_100kps_voice.mov Barbara Bush beszél a Bibliáról]
Angolul
- [http://bible.gospelcom.net/ The Bible Gateway] - index of various online (Christian) translations of the Bible.
- [http://www.bilderberg.org/tonyhom.htm A Biblia védelmében - angolul]
- [http://www.skepticsannotatedbible.com/ The Skeptic's Annotated Bible] - a version of the Bible annotated from a skeptical point of view.
- [http://www.usccb.org/nab/bible/index.htm The New American Bible] - Catholic translation authorized by the United States Council of Catholic Bishops.
- [http://www.bible.org/netbible/ The New English Translation] - The first Bible made for the Internet.
- [http://online.recoveryversion.org/ The Recovery Version New Testament] - a recent translation (1991) produced by Living Stream Ministries attempting to express the exact meaning of the original Greek with English that is to the point, easy to understand, and readable; includes extensive footnotes prepared by Witness Lee, founder of Living Stream Ministries, cross references, and outlines for Christian study
- [http://mdavies.for.ilstu.edu/polyglot/ The Polyglot Bible] - allows the user to view parallel versions of the Bible in numerous ancient and modern languages.
- [http://www.ccel.org/bible_names/title.html "An Interpreting Dictionary of Scripture Proper Names"] - from Hitchcock's New and Complete Analysis of the Holy Bible
- [http://cyberbuzz.gatech.edu/catholic/scriptures/saxon-bible.html Old English Bible] - Links to portions of the Bible in Old English.
- [http://www.centerplace.org/hs/iv/ "The Inspired Version"] - by Joseph Smith Jr.
- [http://www.thereverend.com/brick_testament The Brick Bible] - Scenes from the Bible staged by Lego characters
- [http://www.ffrf.org/index.php Freedom From Religion Foundation, Inc.]
- [http://www.ffrf.org/shop/books/details.php?cat=fbooks&ID=FB10 Woe to the Women — The Bible Tells Me So: The Bible, Female Sexuality and the Law]
Kategória:Kereszténység
Kategória:Mitológia
Biblia
ja:聖書 ko:성서 nb:Bibelen simple:Bible zh-min-nan:Sèng-keng
1974
Események
Az év témái
1974 filmjei
- Francis Ford Coppola: A Keresztapa 2
- Roman Polanski: Kínai negyed
- Mel Brooks: Ifjú Frankestein
- Francis Ford Coppola: Magánbeszélgetés
- Tobe Hooper: A texasi láncfűrészes gyilkos
- Irwin Allen-John Guillermin: Pokoli torony
- Sidney Lumet: Gyilkosság az Orient expresszen
- Richard Lester: A négy testőr, avagy a Milady bosszúja
- Just Jaeckin: Emanuelle
1974 az irodalomban
1974 a zenében
- Az Eurovíziós Dalfesztivált az ABBA együttes nyeri meg Waterloo című dalával
1974 a politikában
1974 a tudományban
1974 sporteseményei
Művészet, kultúra és divat
Születések
- augusztus 16. – Egerszegi Krisztina olimpiai bajnok úszó
- október 12. – Zádory Édua hegedűművész
Halálozások
- október 24. - David Ojsztrah hegedűművész
- június 24. - Lánczos Kornél matematikus, fizikus
- november 25. - U Thant ENSZ főtitkár (
- 1909)
als:1974 ja:1974年 ko:1974년 simple:1974 th:พ.ศ. 2517
Mária Terézia
Mária Terézia (1717. május 13., Bécs – 1780. november 29., Bécs) Magyarország Habsburg-házi uralkodója 1740 és 1780 között.
III. Károly leánya. A Pragmatica Sanctio ellenére háború indul az osztrák örökségért. 1740-ben hozzámegy Lotharingiai Ferenchez, 16 gyerekük születik. A háború során Ausztria elveszíti Sziléziát, amelynek a visszaszerzését később a hétéves háborúban (1756 -1763) sikertelenül kisérli meg. 1754-ben bevezeti a kettős vámrendszert,ami erősen visszaveti a magyar ipar fejlődését. Miután a jobbágykérdés rendezését a magyar rendi országgyűlés elutasítja, Mária Terézia e kérdést rendeleti úton szabályozza. 1767-ben kiadja jobbágyrendeletét (Urbárium). Szívügye az oktatás. 1773-ban feloszlatja a jezsuita rendet, a Nagyszombati Egyetemet áthelyezi Budára. Kiadja az iskolarendszert gyökeresen átalakító Ratio Educationis-t. (A nevelés rendje). Egységes világi iskolarendszer jön létre.
A trónon legidősebb fia, II. József, a kalapos király követi 1780-ban.
II. József
Mária Terézia gyermekei
- II. József, (1741-1790)
- Mária Krisztina, (1742-1798)
- Mária Amália, (1746-1804)
- II. Lipót, (1747-1792)
- Mária Karolina, (1752-1814)
- Mária Antónia, (1755-1793)
- Maximilian Franz, (1756-1801)
Kategória:Magyar uralkodók
ja:マリア・テレジア
MEK
A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) egy 1994-ben indult, jelenleg már több mint 3000 digitális könyvet tartalmazó Internetes szolgáltatás.
A MEK-ben csak magyar nyelvű vagy magyar, ill. közép-európai vonatkozású, tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható dokumentumok kapnak helyet: elsősorban szöveges művek (beleértve a hangoskönyveket is), kisebb részben pedig térképek és kották. Gyűjtik továbbá az elektronikus újságokat és folyóiratokat, valamint egyéb, könyvtári szempontból érdekes információforrások, szolgáltatások és dokumentumok címeit is. Hazánkban élenjáró fejlesztéseket végeznek az e-könyvtárak technológiájának kialakításában: ilyen például az akadálymentesített VMEK felület kifejlesztése, az URN azonosítók meghonosítása, a metaadatok nyilvántartására alkalmas ingyenes eleMEK rendszer kidolgozása, vagy a tématérkép technológia könyvtári alkalmazása.
A gyűjtemény gyarapodása sokféle forrásból származik, az önkéntes digitalizálók mellett közvetlenül a szerzőktől és a kiadóktól is érkeznek könyvek, és Internetre tesznek korábban CD-ROM-on kiadott terjedelmesebb műveket is, valamint az OSZK-ban indított Hungarológiai Alapkönyvtár Digitalizálási Program keretében elkészült szövegeket is szolgáltatják. Külön hangsúlyt fektetnek az Internet magyar oldalain levő értékes kulturális tartalom digitális megőrzésére, igyekeznek összegyűjteni és saját szerveren, metaadatokkal ellátva, hosszú távra archiválni ezeket az állományokat.
Története
- 1994 szeptemberében a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program indította a MEK projektet
- 1995 elején az NIIF gépén elkezdődött a központi MEK szolgáltatás építése, egy gopher szerverre alapozva.
- 1999-ben szeptemberében az Országos Széchényi Könyvtár adott otthont a MEK projektnek és létrejött egy 2 fős önálló osztály az OSZK-ban.
- 1999-ben novemberében megalakult a Magyar Elektronikus Könyvtárért Közhasznú Egyesület a MEK és a többi hazai e-könyvtári kezdeményezés támogatására.
- 2003-ban már saját szerveren, a mek.oszk.hu címen indult el egy új, fejlettebb könyvtári rendszer és kezelőfelület kialakítása, s ezzel párhuzamosan egy Elektronikus Periodika Archívum építése.
Külső hivatkozások
- http://mek.oszk.hu/ A Magyar Elektronikus Könyvtár webcíme
- http://vmek.oszk.hu/ A Magyar Elektronikus Könyvtár akadálymentesített felülete
- http://epa.oszk.hu/ Az Elektronikus Periodika Archívum webcíme
- http://elemek.oszk.hu/ Az eleMEK metaadatkezelő rendszer honlapja
- http://mek.oszk.hu/egyesulet/ A MEK Egyesület oldala
Kategória:Internet
Kategória:Könyvek
Kategória:BudapestFőcikk: Budapest
Kategória:Magyarország városai
Rougiers
Rougiers è un comune francese di 834 abitanti situato nel dipartimento del Var della regione della Provenza-Alpi-Costa Azzurra.
Categoria:Comuni del dipartimento del Var
Categoria:Comuni della regione della Provenza-Alpi-Costa Azzurra
Pozycjonowanie hotel a Venezia apartment madrid transport biaystok kalorie
|
|
|
| :: RELATED NEWS :: |
Swastika
Le svastika (parfois appelé par abus de langage la svastika au lieu de la croix en forme de svastika) 卐 tel qu'on le représente la plupart du temps, est un symbole religieux d'origine Aryen et indo-européen; on peut le décrire comme une croix co
|
Alter-mondialisme
L'altermondialisation ou altermondialisme est le nom d'un mouvement social qui, tout en se présentant comme non opposé à la mondialisation, demande que des valeurs telles que la démocratie, la justice économique, l'autonomie des peuples, la protection de l'environnement et les droits humains fondamentaux soient prépondérantes sur la logique économique dans ce processus
|
Amas d'Hercule
L'amas globulaire M13, très souvent appelé le Grand Amas d'Hercule ou simplement Hercule, est parmi les objets les plus imposants du catalogue Messier. Il a été découvert par Edmond Halley en 1714, et ajouté par Charles Messier dans son catalogue le 1 juin
|
Loi gaïenne
Les lois gaïennes ou lois de la Nature sont l'ensemble des contraintes permettant de préserver la stabilité de la biosphère ou de l'écosphère.
Pour que le système biosphérique conserve sa stabilité, il est nécessaire que tous les êtres vivants et toutes les communautés formés par ces êtres vivants, respectent une véritable hiérarchie de lois. Non absolues, ces lois peuvent être violées, au prix de la déstabilisation, de la
|
|
|
IMAP4
Internet Message Access Protocol (IMAP) est un protocole de messagerie électronique, fonctionnant pour la réception. Ce protocole permet de laisser ses e-mails sur le serveur dans le but de pouvoir les consulter de différents clients e-mails ou
|
Liste des ports logiciels
Ports, liste des Catégorie:Réseau informatique
Cet article concerne les ports logiciels .
Liste des ports TCP/UDP.
Afin de permettre aux clients de connecter des
|
|
