Home About us Products Services Contact us Bookmark
:: wikimiki.org ::
Kevevára

Kevevára

Kevevára (1899-ig Temeskubin, szerbül Ковин / Kovin, románul Cuvin, németül Temeschkubin): falu a mai Szerbiában a Vajdaságban a Dél-Bánáti körzetben.

Fekvése

Szendrőtől 13 km-re északkeletre a Duna északi partja közelében fekszik. Közigazgatásilag Deliblát, Dunadombó, Emánueltelep, Gálya, Homokbálványos, Homokos, Kevepallós, Kisbálványos és Székelykeve települések tartoznak hozzá. ()

Története

Itt a Duna mellett állnak az Árpád-kori Keve várának romjai. A várat 1053-ban említik először. A vár az egykori krassó-kevei ispánság birtoka volt. 1457-ben előbb szerb, majd 1556-ban török kézbe került. A törökkel együtt az elmenekült lakosság helyére délről szerbek jöttek. Ebben az időszakban Bánátot Raskának nevezték. A török kiűzése után a Mária Terézia által kialakított határőrvidék része lett. A 18. század második felében kezdődött a románok tervszerű betelepítése, mely a 19. század elejéig tartott. A 19. század végére a település a dél-bánáti térség központja lett. 1910-ben 7345 lakosából 2650 német, 2200 szerb, 1726 román és 711 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Kevevárai járásának székhelye volt. 2002-ben 14250 lakosából 11513 szerb, 786 magyar, 418 román, 286 cigány volt. Kategória: Szerbia települései Kategória: Vajdaság települései

1899

Események


- május 3. - a Ferencvárosi Torna Club megalapítása
- július 30. - az első magyarországi vízilabda-mérkőzés Siófokon

Az év témái

1899 a filmművészetben

1899 az irodalomban


- Gárdonyi Géza: Egri csillagok

1899 a zenében

1899 a tudományban


- Felix Hoffmann, a Bayer gyógyszergyár vegyésze előállítja az acetilszalicilsavat, amelyet még ugyanezen évben szabadalmaztatnak, és 1903-ban piacra kerül Aspirin néven.

1899 sporteseményei

Születések


- március 13. – Kodolányi János író
- május 8. – Friedrich August von Hayek Nobel-díjas osztrák közgazdász, filozófus
- június 3. – Békésy György magyar származású Nobel-díjas biofizikus
- július 20. – Náray-Szabó István vegyész, az MTA levelező tagja
- augusztus 13. – Alfred Hitchcock brit filmrendező
- augusztus 24. – Jorge Luis Borges argentin író
- szeptember 18. – Eugene Ormándy, magyar származású amerikai karmester († 1985)
- december 25. – Humphrey Bogart amerikai színész

Halálozások


- május 23. Perczel Mór honvéd tábornok ja:1899年 ko:1899년 ms:1899 simple:1899 th:พ.ศ. 2442

Szerb nyelv

Beszélőinek száma

Az 1960-as adatok szerint is beszélőinek száma meghaladta a 12 milliót (Enciklopedija Jugoslavije). Ezen belül a szerbek és horvátok aránya 2,5:1. Ez az arányszám a nemzethez való tartozást jelzi, nem fedi le pontosan az irodalmi nyelv és nyelvjárás (dialektus) fogalmát. A két nemzet nyelve még egy nyelvnek minősül, történelmileg azonban az idők folyamán külön is válhatnak. A horvát-szerb (szerbhorvát, horvát és szerb, szerb és horvát) nyelvterület ma nagyjából Horvátország (Hrvatska), Bosznia-Hercegovina (Bosna i Hercegovina / Босна и Херцеговина) és Szerbia és Montenegró (Србија и Црна Гора) területét fedi le, de határai nem teljesen azonosak a politikai határokkal. A horvátot/szerbet természetesen a nyelvterülettel szomszédos országokban, elszórva beszélik még. A hivatalos nyelv ma Horvátországban a horvát (hrvatski) Jugoszláviában a szerb (српски), Boszniában mindkettőt beszélik, sőt a bosnyákok kialakították saját nyelvjárásukból a bosnyák (bosanski) nyelvet, amely azonban alig különbözik a másik két nyelvtől. A nyelv legközelebbi rokonai északon a szlovén, délkeleten pedig a macedón és a bolgár. Alapjában véve egy nyelvről van szó, ezért nem beszélhetünk horvát és szerb nyelvről külön-külön, hiszen ezek csak úgymond egymás nyelvjárásai. Ez a cikk is egy nyelvnek tekinti ezt.

Kiejtés és írás

A horvát és a szerb ábécé

A latin betűs horvát ábécé

A betűk: A, B, C, Č, Ć, D, DŽ, Đ, E, F, G, H, I, J, K, L, LJ, M, N, NJ, O, P, R, S, Š, T, U, V, Z, Ž A betűk nevei: a, be, ce, če, će, de, dže, đe, e, ef, ge, ha, i, je, ka, el, elj, em, en, enj, o, pe, er, es, eš, te, u, ve, ze, že

A cirillbetűs szerb ábécé és átírása

A betűk: А (A), Б (B), В (V), Г (G), Д (D), Ђ (Đ), Е (E), Ж (Ž), З (Z), И (I), Ј (J), К (K), Л (L), Љ (LJ), М (M), Н (N), Њ (NJ), О (O), П (P), Р (R), С (S), Т (T), Ћ (Ć), У (U), Ф (F), Х (H), Ц (C), Ч (Č), Џ (DŽ), Ш (Š) A betűk nevei: а (a), бе (be), ве (ve), ге (ge), де (de), ђе (đe), е (e), же (že), зе (ze), и (i), је (je), ка (ka), ле (le), ље (lje), ме (me), не (ne), ње (nje), о (o), пе (pe), ре (re), се (se), те (te), ће (će), у (u), фе (fe), ха (ha), це (ce), че (če), џе (dže), ша (ša)

Kiejtés

Ebben a részben a latin betűs ábécét veszem alapul, ahhoz kapcsolom a cirill betűket.

Magánhangzók

A magánhangzók lehetnek rövidek és hosszúak, hangsúlytól függően lehetnek emelkedőek vagy ereszkedőek. Az írásban sem a hosszat, sem a hanglejtést nem jelölik.
- a (а): hosszan, mint a magyar á [a:], röviden, mint a palóc nyelvjárásbeli rövid á [a]: sat (сат) [sa:t↘], pas (пас) [pas↘]
- e (е): hosszan, mint a magyar é [e:], röviden, mint a nyelvjárásokban előforduló zárt e [e]: pet (пет) [pe:t↘], džep (џеп) [ʤep↘]
- i (и): hosszan, mint a magyar í [i:], röviden, mint a magyar i [i]: tip (тип) [ti:p↘], sir (сир) [sir↘]
- o (о): hosszan, mint a magyar ó [o:], röviden, mint a magyar o [o]: bol (бол) [bo:l↘], noga (нога) ['noga↗]
- u (у): hosszan, mint a magyar ú [u:], röviden, mint a magyar u [u]: put (пут) [pu:t↘], cura (цура) ['ʦura↘]
- r (р): mássalnahgzók között magánhangzóként viselkedik, kiejtése erősebben pergetett magyar r [r]: prst (прст) [prst↘]

Mássalhangzók

A b (б), c (ц), d (д), f (ф), g (г), j (ј), k (к), l (л), m (м), n (н), p (п), r (р), t (т), z (з) betűk kiejtése megegyezik a magyarral ([b], [ʦ], [d], [f], [g], [j], [k], [l], [m], [n], [p], [r], [t], [z]). Példák: bas (бас) [bas↘], cura (цура) ['ʦura↘], dan (дан) [da:n↘], fonetika (фонетика) [fo'nětika], gol (гол) [go:l↘], ja (ја) [ja:↘], kap (кап) [ka:p↘], lud (луд) [lu:t↘], most (мост) [mo:st↘], noga (нога) ['no:ga↗], pas (пас) [pas↘], ruka (рука) ['ru:ka↗], tip (тип) [ti:p↘], zid (зид) [zi:t↘]. A többi betűt a következő módon ejtjük:
- č (ч): magyar cs [ʧ]: čar (чар) [ʧa:r↘]
- ć (ћ): magyar cs és ty közötti hang [ʧj]: noć (ноћ) [noʧj↘]
- dž (џ): magyar dzs [ʤ]: džep (џеп) [ʤep↘]
- đ (ђ): magyar dzs és gy közötti hang [ʤj]: đak (ђак) [ʤja:k↘]
- h (х): mint a magyar technika szó ch-ja [x]: hod (ход) [xo:t↘]
- lj (љ): lágy l [ʎ]: ljut (љут) [ʎut↘]
- nj (њ): mint a magyar ny [ɲ]: njiva (њива) ['ɲiva↘]
- s (с): magyar sz [s]: sat (сат) [sa:t↘]
- š (ш): magyar s [ʃ]: šef (шеф) [ʃef↘]
- v (в): magyar v-szerű oldalréshang [ʋ]: vid (вид) [ʋi:t↘]
- ž (ж): magyar zs [ʒ]: žena (жена) ['ʒena↗]

Hangsúly

A szerb és horvát nyelvnek négy hangsúly-formája van:
- hosszú ereszkedő: moj (мой) [mo:j↘]
- hosszú emelkedő: ruka (рука) ['ru:ka↗]
- rövid ereszkedő: kuća (кућа) ['kuʧja↘]
- rövid emelkedő: voda (вода) ['voda↗] A hangsúly, az utolsó szótag kivételével bármelyik szótagra esehet. Az ereszkedő hangsúly a többszótagú szavaknál csak az első szótagra eshet. Az egyszótagú szavaknak csak ereszkedő hangsúlyuk lhet. Hangsúlytalan hosszú szótag csak hangsúlyos szótag után következhet.

Megjegyzések

A hangsúly változó, bármelyik szótagra eshet. A q, w, x, y csak idegen nevekben fordul elő. Zöngés mássalhangzók előtt a zöngétlen hangok zöngéssé válnak: šef bi (шеф би) ['ʃe:vbi], zec bi (зец би) ['ze:dzbi], dah bi (дах би) ['daɢbi]. Zöngétlen mássalhangzók előtt és szó végén a zöngés hangok zöngétlenné válnak: arabski (арабски) [a'ra:pski], rad (рад) [rat]. Lágy mássalhangzók előtt az š és ž meglágyul: miš će (миш ће) ['miʃjʧje], ruž Đine (руж Џине) ['ru:ʒj'ʤjine]. Az m hang f, v előtt, az n pedig g, k előtt hasonul: tramvaj (трамвај) ['traɱʋaj], banka (банка) ['baŋka]. Az egyszerűség kedvéért ebben a dokumentumban csak latinbetűs formákat használom, cirillbetűs alakokat csak ott írok, ahol hangsúlyozni kívánom a szerb és a horvát alakok különbségét.

Alaktan

Hangváltozások

Mozgó a: szóvégi mássalhangzó-torlódást egy közbeékelt -a- oldja fel, amely a ragozás során eltűnik. Idegen eredetű szavaknál ez általában nem érvényesül, de Többes szám Birtokos esetben mindenképpen fellép: mačk-: mačak, mačku; sestr-: sestra, sestara. o - e változás: lágy mássalhangzók után lép fel (hím és semlegesnemben): selo, piće. l - o változás: szó végén magánhangzó után, ragozás közben visszaalakul: pepel-: pepeo, pepela. t, d hangkiesés: két esetben fordul elő: két mássalhangzó között, ha az első mássalhangzó sziszegő hang: bolestn-: bolestan, bolesna; nuždn-: nuždan, nužna; valamint k, g, h-ból ragozás közben átalakult c, z, s előtt: zagoretk-: zagoretka, zagoreci. Ragozás közben végbemenő mássalhangzó-hasonulások:
- s - š lágy mássalhangzó előtt: danas, današnji
- z - ž lágy mássalhangzó előtt: noz, nožljik
- k - c: i előtt: radnik, radnici
- g - z: i előtt: predlog, predlozi
- h - s: i előtt: orah, orasi
- k - č: e előtt: radnik, radniče
- g - ž: e előtt: vrag, vraže
- h - š: e előtt: duh, duše
- d+j - đ: mlad, mlađi
- t+j - č: ljut, ljući
- g+j - ž: drag, draži
- k+j - č: povikati, povičem
- h+j - š: njihati, njišem
- s+j - š: pisati, pišem
- z+j - ž: brz, brži
- b+j - blj: grub, grublji
- p+j - plj: skup, skuplji
- m+j - mlj: Rim, Rimljanin
- v+j - vlj: zdrav, zdravlje

A főnév

Általában a főnevekről

A főnévnek 3 neme van: hím-, nő-, semlegesnem. Ragozható, az esetek: Alanyeset, Birtokos eset, Részeshatározó eset, Tárgyeset, Hívó (megszólító) eset, Eszközhatározó eset, Elöljárós eset. A horvátban nincs névelő. A főnév töve: a mássalhangzóra végződő szavaknál a szó maga a tő (a mozgó -a- ilyenkor kiesik); a magánhangzóra végződőeknél a szóvégi magánhangzót elhagyjuk (az -ao, -eo töve -al-, -el- lesz); idegen szavak a szóvégi magánhangzójukat megtartják; akad néhány kivétel is (pl. tő bővülése valamilyen szótaggal, stb.). Példák: voz - voz-, zadatak - zadatk-; majka - majk-, posao - posl-; pire - pire-; vreme - vremen-. A főnév nemét a szótári alakból tudhatjuk meg. Általában hímneműek a mássalhangzóra végződőek; az -ao, -eo végűek; az -i végű többes számú szavak; az -a végű, férfi-foglalkozást jelentő szavak; valamint a sto. Nőneműek az -a végűek; az -e végű többes számú szavak; a mássalhangzóra végződő különleges szavak (pl.: -ost); a so. Semlegesneműekaz -o, -e végű szavak; az -a végű többes számú szavak; a doba.

Hímnemű főnevek ragozása

Egyes számban: -, -a, -u, A/B, -e, -om, -u; többes számban: -i, -a, -ima, -e, -i, -ima, -ima. (Egyes szám tárgyesetben az élőt jelentő főnevek birtokos ragot kapnak, az élettelenek nem kapnak végződést.) Példák: jelen, jelena, jelenu, jelena, jelene, jelenom, jelenu; jeleni, jelena, jelenima, jelene, jeleni, jelenima, jelenima ("szarvas"); most, mosta, mostu, most, moste, mostom, mostu; mosti, mosta, mostima, moste, mosti, mostima, mostima ("híd"). (Az egyes esetek sorrendje: A, B, R, T, H, Esz, El.) Hívó esetben a lágy, -ar, -je tövű főneveknél, népneveknél, néhány egyéb főnévnél a végződés egyes számban -u: kovač - kovaču; ribar - ribaru; genije - geniju; Francuz - Francuzu, držak - dršku. Lágy, -c, -je tövű főneveknél az egyes számú eszközhatározós eset végződése -em lesz: kovač - kovačem; lovac - lovcem; genije - genijem. Néhány szónál a többes szám birtokos eset végződése -iju: gost - gostiju; másoknál hosszan ejtett -i lesz: sat - sati. A többes szám birtokos esetet kivéve a mozgó -a- mindenhol kiesik. Az -ao végű főnevekben ragozás folyamán az -ao -l-re változik: čavao - čavla. Az -eo végű főnevekben ragozás folyamán az -eo -el-re változik: pepeo - pepela. Néhány -io végű főnévben ragozás folyamán az -io -(i)jel-re változik: udio - udjela, dio - dijela. Ezek a szavak szerbben -eo végű;ek, így ezek hangváltozása -eл- lesz: део - дела. Néhány -o végű főnév ragozás közben -l-lel bővül: đavo - đavola. A kieső -a- miatti mássalhangzótorlódásban a kezdő mássalhangzó hasonul a következőhöz: držak - drška; bogac - bokca. Egyes szám hívó esetben a k, g, h hangokból č, ž, š lesz az e előtt, többes számban az -i-vel kezdődő ragok előtt pedig c, z, s-re változik: junak - junče, junaci; bubreg - bubreže, bubrezi; Vlah - Vlaše, Vlasi. Többes számban az -i kezdetű ragok előtt álló c előtt a t, d kiesik: predak - preci; pretka - preci. Az -ac végű szavakban, ha előtte -al- szótag volt, a ragok az -aoc- szótaghoz járulnak: čitalac - čitaoca. Néhány főnév többes számban -ov- (lágy tőnél -ev-) szótaggal bővül: grad - gradovi; orao - orlovi; muž - muževi. Az -in végű főnevek többes számu ragozásukkor elvesztik ezt a szótagot: građanin - građana. Sok -o végű főnév (főleg a kicsintítőképzősök) ragozásukkor a végző -o-t elvesztik: dinamo - dinama. Idegen eredetű szavak mindig megtartják szóvégi -e, -o hangjukat:biro - biroa; bife - bifea. Rendhagyó ragozású főnevek:
- brat: brat, brata, bratu, brata, brate, bratom, bratu; braća, braće, braći, braću, braćo, braćom, braći
- čovjek (szerbben човек): čovjek, čovjeka, čovjeku, čovjeka, čovječe, čovjekom, čovjeku; ljudi, ljudi, ljudima, ljude, ljudi, ljudima, ljudima
- gospodin: gospodin, gospodina, gospodinu, gospodina, gospodine, gospodinom, gospodinu; gospoda, gospode, gospodi, gospodu, gospodo, gospodom, gospodi
- juni (így ragozódik a juli is): juni, juna, junu, juna, june, junom, junu; juni, juna, junima, june, juni, junima, junima
- knez: knez, kneza, knezu, kneza, kneže, knezom, knezu; kneževi/knezovi, knezeva, kneževima/knezovima, knezova/knezeva, knezeva, kneževima/knezovima, kneževima/knezovima
- Turčin: Turčin, Turčina, Turčinu, Turčina, Turčine, Turčinom, Turčinu; Turci, Turaka, Turcima, Turke, Turci, Turcima, Turcima
- vitez: vitez, viteza, vitezu, viteza, viteže, vitezom, vitezu; vitezi/vitezovi, vitezeva, vitezima/vitezovima, viteza/vitezova, vitezeva, vitezima/vitezovima, vitezima/vitezovima

Nőnemű főnevek ragozása

A nőnemű főneveket két csoportra oszthatjuk. Az elsőben a magánhangzóra végződő főnevek tartoznak (így ragozzuk az -a-ra végződő hímnemű főneveket is): egyes számban: -a, -e, -i, -u, -o, -om, -i; többes számban: -e, -a, -ama, -e, -e, -ama, -ama. Példa: igla, igle, igli, iglu, iglo, iglom, igli; igle, igla, iglama, igle, igle, iglama, iglama ("tű"). (Az egyes esetek sorrendje: A, B, R, T, H, Esz, El.) Egyes számú hívó esetben az -ica végű szavaknál -e (pejoratív használatban lehet -o is), míg női nevek és rokonsági kapcsolatoknál -a lesz a végződés: prijateljica - prijateljice; Anka - Anka; tetka - tetka. Többes szám birtokos esetben egyes főnevek -i ragot is kaphatnak, a ruka és noga megfelelő alakja -u: sestra - sestara/sestri; ruka - ruku; noga - nogu. A szó végi mássalhangzó-torlódás feloldható a mozgó a-val: sestra - sestara. Néhány főnévben az -a végződés előtt álló k, g, h mássalhangzó az -i rag előtt c, z, s hangra változik. Ezen hangok előtt álló t, d ilyenkor kiesik: ruka - ruci; noga - nozi; snaha - snasi; zagonetka - zagoneci. Rendhagyó ragozású főnevek:
- kći: kći, kćeri, kćeri, kćer, kćeri, kćerju/kćeri, kćeri; kćeri, kćeri, kćerima, kćeri, kćeri, kćerima, kćerima
- mati (így ragozódik a nemati is): mati, matere, materi, mater, mati, materom, materi; matere, matera, materama, matere, matere, materama, materama A másik csoport a mássalhangóra vagy -o-ra végződő nőnemű főnevek: egyes számban: -, -i, -i, -, -i, -i/-ju, -i, többes számban: -i, -i, -ima, -i, -i, -ima, -ima. Példa: stvar, stvari, stvari, stvar, stvari, stvari/stvarju, stvari; stvari, stvari, stvarima, stvarima, stvari, stvari, stvarima, stvarima ("dolog"). Néhány szóban többes szám birtokos esetben -iju a végződés: kokoš - kokošiju; prsi - prsiju. A mozgó -a- a ragozás során kiesik: bojazan - bojazni. A mahánhangzó + -o-ra végződő főneveknél a ragozás folyamán az -o -l-re cserélődik: misao - misli. A szó végi d, t összeolvad az egyes szám eszközhatározós esetében álló -ju-val; a b, p, v végződésű főnevek -lju ragot kapnak: ispovijed - ispovijeđu; smrt - smrću, zob - zoblju, kap - kaplju, ljubav - ljubavlju. A lágy tövű főnevek egyes szám esközhatározós esetben -u ragot kapnak: noć - noću, čađ - čađu, obitelj - obitelju. A végszótag előtt álló s, z hang š, ž hanggá válik ć, lj, nj előtt: mast - mašću, misao - mišlju, plesan - plešnju.

Semleges nemű főnevek

A semleges nemű főnevek ragozása a következő: egyes számban: -o/-e, -a, -u, -o/-e, -o/-e, -om/-em, -u; többes számban: -a, -a, -ima, -a, -a, -ima, -ima (az -e-re végződő főnevek esetében az -e-vel kezdődő végződéseket használjuk). Példák: selo, sela, selu, selo, selo, selom, selu; sela, sela, selima, sela, sela, selima, selima ("falu"); polje, polja, polju, polje, polje, poljem, polju; polja, polja, poljima, polja, polja, poljima, poljima ("mező"). Néhány szóban a mozgó -a- segítségével feloldhatjuk a mássalhangzó-torlódást: rebre - rebara. A -ce kicsinyítőképzős főneveknél, ahol az -l-ből -o lett, ez ragozáskor visszaáll: krioce - krilaca. Egyes főnevek egyes szám alany, tárgy- és hívó esetének kivételével -en-nel bővülnek: ime - imena. Egyes főnevek egyes szám alany, tárgy- és hívó esetének kivételével -et-tel bővülnek: tane - taneta. Rendhagyó ragozású főnevek:
- bure (így ragozódik még sok más főnév is ): bure, bureta, buretu, bure, bure, buretom, buretu; burad, buradi, buradi, burad, buradi, burađu, buradi
- čudo: čudo, čuda, čudu, čudo, čudo, čudom, čudu; čud(es)a, čud(es)a, čud(es)ima, čud(es)a, čud(es)a, čud(es)ima, čud(s)ima
- dijete (szerbben дете): : dijete, djeteta, djetetu, dijete, dijete, djetetom, djetetu; djeca, djeca, djeci, djecu, djeco, djecom, djeci
- nebo: nebo, neba, nebu, nebo, nebo, nebom, nebu; neb(es)a, neb(es)a, neb(es)ima, neb(es)a, neb(es)a, neb(es)ima, neb(es)ima
- oko: oko, oka, oku, oko, oko, okom, oku; oči, očiju, očima, oči, oči, očima, očima
- pile (így ragozódik még sok más főnév is): pile, pila, pilu, pile, pile, pilem, pilu; pilad/pilići, piladi/pilića, piladi/pilićima, pilad/piliće, piladi/pilići, pilađu/pilićima,
piladi/pilićima
- srce: srce, srca, srcu, srce, srce, srcem, srcu; srca, srdaca, srcima, srca, srca, srcima, srcima
- štene (így ragozódik még sok más főnév is): štene, štena, štenu, štene, štene, štenem, štenu; štenad/štenci, štenadi/štenaca, štenadi/štencima, štena d/štence, štenadi/štenci,
štenađu/štencima, štenadi/štencima
- tijelo (szerbben тело): : tijelo, tijela, tijelu, tijelo, tijelo, tijelom, tijelu; tjel(es)a, tjel(es)a, tjel(es)ima, tje(es)a, tjel(es)a, tjel(es)ima, tjel(es)ima
- uho: uho, uha, uhu, uho, uho, uhom, uhu; uši, ušiju, ušima, uši, uši, ušima, ušima
- veče/večer: veče/večer, večera/večeri, večeru/večeri, veče/večer, veče/večeri, večerom/vešeri/
večerju, večeru/večeri; večeri, večeri, večerima, večeri, večeri, večerima, večerima

A melléknév

A mellékneveknek kétféle formája létezik, a határozott (zeleni "a zöld") és a határozatlan (zelen "zöld") alak, amely formailag csak a hímnem alanyesetben tér el egymástól, egyébként az alakok közötti különbségek csak a magánhangzók hosszában különbözik.

A melléknevek határozatlan alakjának ragozása:

Hímnem, egyes szám: -, -a, -u, A/B (élőlénynél birtokos, élettelennél alanyeset), -/-i, -im, -u; többes szám: -i, -ih, -im(a), -e, -i, -im(a), -im(a). Példa: zelen, zelena, zelenu, zelen, zeleni, zelenim, zelenu; zeleni, zelenih, zelenim(a), zelene, zeleni, zelenim(a), zelenim(a). (Csak az -im(a) végződések kezdőhangja hosszú!) Nőnem, egyes szám: -a, -e, -oj, -u, -a, -om, -oj; többes szám: -e, -ih, -im(a), -e, -e, -im(a), -im(a). Példa: zelena, zelene, zelenoj, zelenu, zelena, zelenom, zelenoj; zelenih, zelenim(a), zelene, zelene, zelenim(a), zelenim(a). (Csak az -im(a) végződések kezdőhangja hosszú!) Semlegesnem, egyes szám: -o/-e, -a, -u, -o/-e, -o/-e, -im, -u; többes szám: -a, -ih, -im(a), -a, -a, -im(a), -im(a). Példa: zeleno, zelena, zelenu, zeleno, zeleno, zelenim, zelenu; zelena, zelenih, zelenim(a), zelena, zelena, zelenim(a), zelenim(a). (Csak az -im(a) végződések kezdőhangja hosszú!) Lágy mássalhangzó után hím- és semlegesnemben a rag -o-ja -e-re változik: vruće.

A melléknevek határozott alakjának ragozása:

Hímnem, egyes szám: -i, -og(a)/-eg(a), -om(u/e)/-em(u), A/B (élőlénynél birtokos, élettelennél alanyeset), -i, -im, -om(u/e)/-em(u); többes szám: -i, -ih, -im(a), -e, -i, -im(a), -im(a). Példa: zeleni, zelenog(a), zelenom(e), zeleni, zeleni, zelenim, zelenom(e); zeleni, zelenih, zelenim(a), zelene, zeleni, zelenim(a), zelenim(a). (A végződés kezdőhangja hosszú!) Nőnem, egyes szám: -a, -e, -oj, -u, -a, -om, -oj; többes szám: -e, -ih, -im(a), -e, -e, -im(a), -im(a). Példa: zelena, zelene, zelenoj, zelenu, zelena, zelenom, zelenoj; zelenih, zelenim(a), zelene, zelene, zelenim(a), zelenim(a). (A végződés kezdőhangja hosszú!) Semlegesnem, egyes szám: -o/-e, -og(a)/-eg(a), -om(u/e)/-em(u), -o/-e, -o/-e, -im, -om(u/e)/-em(u); többes szám: -a, -ih, -im(a), -a, -a, -im(a), -im(a). Példa: zeleno, zelenog(a), zelenom(e), zeleno, zeleno, zelenim, zelenom(e); zelena, zelenih, zelenim(a), zelena, zelena, zelenim(a), zelenim(a). (A végződés kezdőhangja hosszú!) Lágy mássalhangzó után hím- és semlegesnemben a rag -o-ja -e-re változik: vruće.

A melléknevek fokozása:

Alapfok: szótári alak; középfok: egytagú, hosszúmagánhangzós-tövű, -ak, -ek, -ok végű melléknevek: -ji, -ja, -je, többi melléknév: -iji, -ija,- ije; felsőfok: naj- + középfok. Kivételek:
- lijep (szerbben леп): - ljepši - najlepši ("szép")
- mek - mekši - najmekši ("puha")
- lak - lakši - najlakši ("könnyű")
- dobar - bolji - najbolji ("jó")
- zao - gori - najgori ("későn")
- velik - veči - največi ("nagy")
- malen - manji - najmanji ("kicsi")

A névmások

Személyes névmások


- "én": ja, me(ne), m(en)i, me(ne), ja, mnom(e), meni
- "te": ti, te(be), t(eb)i, te(be), ti, tobom, t(eb)i
- "ő (h/n/s)": o/ona/ono, (nje)ga/(n)je/(nje)ga, (nje)mu/(n)joj/(nje)mu, (nje)ga/(n)ju/ono, -, njim(e)/njom(e)/njim(e), njemu/njoj/(nje)mu
- "mi": mi, nas, nam(a), nas, mi, nama, nama
- "ti": vi, vas, vam(a), vas, vi, vama, vam(a)
- "ők (h/n/s)": oni/one/ona, (nj)ih, (nj)im(a), (nj)ih, -, njima, njima Birtokos eset csak vonzatként használatos. A rövid alakok hangsúlytalan formák. A magázó forma a Vi.

Visszaható névmás

A visszaható névmás alakjai: -, sebe (csak elöljáróval!), s(eb)i, se(be) (lásd visszaható igék!), -, sobom, sebi (csak elöljáróval!).

Kérdő névmások

tko (szerbben ко) ("ki"): tko, koga, komu/kom(e), koga, kom(e), kim(e) što (szerbben шта) ("mi"): što/(шта), čega, čemu, što/(шта), čem(u), čim(e)

Birtokos névmások

Az összes birtokos névmás a következő rendszer szerint ragozódik:
- Himnem: moj, mo(je)g(a), mo(je)m(u), A/B (élőlénynél birtokos, élettelennél alanyeset), , moj, mo(je)m(u), mojim; moji, mojih, mojim(a), moje, moje, mojim(a), mojim(a)
- Nőnem: moja, moje, mojoj, moju, moja, mojoj, mojom; moje, mojih, mojim(a), moje, moje, mojim(a), mojim(a)
- Semlegesnem: moje, mo(je)g(a), mo(je)m(u), moje, moje, mo(je)m(u), mojim; moja, mojih, mojim(a), moja, moja, mojim(a), mojim(a)

A többi névmás ragozása

A kud(a), kad(a), koliko, kako nem ragozható. A koliki, -a, -o ("mekkora"), kakav, -kva, -kvo ("milyen"), ovakov, -kva, -kvo ("ilyen" - beszélőhöz közeli), takav, -kva, -kvo ("olyan" - megszólítotthoz közeli), onakov, -kva, -kvo ("olyan" - mindkettőtől távoli), ovoliki, -a, -o ("ennyi" - beszélőhöz közeli), toliki, -a, -o ("annyi" - megszólítotthoz közeli), onoliki, -a, -o ("annyi" - mindkettőtől távoli) melléknévként ragozódik. Az egyéb névmások általános ragozási formái:
- Himnem: -/-i, -og(a)/-eg(a), -om(u)/-em(u), A/B (élőlénynél birtokos, élettelennél alanyeset), , -/-i, -im(e), -om(u)/-em(u); -i, -ih, -im(a), -e, -i, im(a), -im(a)
- Nőnem: -a, -e, -oj, -u, -a, -om, -oj; -e, -ih, -im(a), -e, -e, -im(a), -im(a)
- Semlegesnem: -o/-e, -og(a)/-eg(a), -om(u)/-em(u), -o/-e, -o/-e, -im(e), -om(u)/-em(u); -a, -ih, -im(a), -a, -a, im(a), -im(a)

Határozatlan névmások:

Kérdő/vonatkozó névmásokból képezzük a ne- (vala-), ni- (sen-), i- (bár-), sva- (minden-) képzővel. Az összetételben szereplő főnévi alakok névmásként ragozódnak. A neki, -a, -o, a svaki, -a, -o, a drugi, -a, -o és a mnogi, -a, -o határozott melléknévként, a többi melléknévi alak határozatlan melléknévként ragozódik. Az elöljárószó mindig a képző után kerül, és ekkor külön írjuk a szavakat: ničiji - ni u čijemu.

A számnév

Tőszámnevek

0 - 9: nula, jedan/jedna/jedno, dva/dve/dva, tri, četiri, pet, šest, sedam, osam, devet 10 - 19: deset, jednaest, dvanaest, tinaest, četrnaest, petnaest, šestnaest, sedamnaest, osamnaest. devetnaest 20, 30, ..., 90: dvadeset, trideset, četrdeset, petdeset, šezdeset, sedamdeset, osamdeset, devetdeset 100, ..., 900: sto(tina), dvjesto/dvjesta, tristo/trista, četiri sto(tina), pet sto(tina), šest sto(tina), sedam sto(tina), osam sto(tina), devet sto(tina) 1000, 1000000: tisuća (хиљада), milijun (милион) 129: stotina dvaeset (i) devet A számnevek ragozása:
- jedan: hímnemben: jedan, jednog(a), jednom(u), A/B, jednom, jednim; jedni, jednih, jednim(a), jedne, jednim(a), jednim(a); nőnemben: jedna, jedne, jednoj, jednu, jednoj, jednom; jedne, jednih, jednim(a), jedne, jednim(a), jednim(a); semlegesnemben: jedno, jednog(a), jednom(u), jedno, jednom, jednim; jedna, jednih, jednim(a), jedna, jednim(a), jednim(a).
- dva, oba(dva), tri, četiri: hímnemben: dva, dvaju, dvama, dva, dvama, dvama; nőnemben: dve, dveju/dviju, dvema, dve, dvema, dvema; semlegesnemben: dva, dvaju, dvama, dva, dvama, dvama.
- A sto semlegesnemű, a milijun (милион) hímnemű, a sta, stotina, tisuća (хиљада) nőnemű főnévként ragozódik. Ez utóbbi három tárgyesetű alakja (stu, stotinu, tisaću (хиљаду)) bármelyik alakot helyettesítheti. A többi tőszámnév nem ragozható.

Sorszámnév:

1.-10.: prvi/prva/prvo, drugi/druga/drugo, treći/treća/treće, četvrti/četvrta/četvrto,. peti/peta/peto, šesti/šesta/šesto, sedmi/sedma/sedmo, osmi/osma/osmo, deveti/deveta/deveto, deseti/deseta/deseto 100, 1000: stoti/stota/stoto, tisući/tisuća/tisuće (хиљади/хиљада/хиљадо) A többi (20-tól felfelé csak az utolsó tag) -i, -a, -o végződést kap. A sorszámneveket a melléknévragozás szerint ragozzuk.

Gyűjtőszámnevek

dvoje ("ketten"): dvoje, dvoga, dvoma, dvoje, dvoma, dvoma troje ("hárman"): troje, troga, troma, troje, troma, troma četrovo ("négyen"): četrovo, četvorga, četvorma, četrovo, četvorma, četvorma petoro ("öten"): petoro, petorga, petorma, petoro, petorma, petorma

Szorzószámnevek

Tőszámnevek + puta (egytől hćromig lehet + -put is): jedanput - prvi put, dvaput - dva puta, triput - tri puta, četiri puta, ...

Osztószámnevek

po + Tőszámnév birtokos esete (ha ragozható): po pet.

Törtszámnevek

Sorszámnév + -na: 1/2 po/polovina/pola (a pola és a polovina ragozható); 1/3 trećina; 1 3/4 jedan i tri četvrtine; 1,25 jedan koma/zarez dvadeset pet

Dátum:

A dátum formája: nap, hónap, év. A napot jelölő sorszámnév hímnem alanyesetben van, az évet jelölő viszont nőnem birtokos esetben. A "hányadikán?" kérdésre válaszolva hímnem birtokos esetbe tesszük a napot jelentő sorszámnevet. Leírva mindkettő: 22. 12. 1994 vagy 22. XII 1994 . Hónapok: januar - siječanj, februar- veljača, mart - ožujak, april - travanj, maj - svibanj, juni - lipanj, juli - srpanj, august - kolovoz, septembar - rujan, oktobar - listopad, novembar - studeni, decembar - prosinac (az alakok területfüggőek) Napok: ponedjeljak, utorak, srijeda, četvrtak, petak, subota, nedjelja (szerb alakoknál az -(i)je- forma helyett -e- áll!)

Az ige

Általában az igéről

Az igének két száma (egyes és többes), és mindkét számban három személye van. Lehet folyamatos és befejezett is. Az igéknek három módjuk van: kijelentő, parancsoló és feltételes mód. A kijelentő módban hét időt különböztetünk meg: jelen idő, I. jövő idő, II. jövő idő, aorisztosz (olyan múlt cselekvés, amely a beszéd pillanata előtt fejeződőtt be), imperfektum (olyancselekvés, mely a múltban hosszan tartott, vagy ismétlődött), I. összetett múlt, II. öszetett múlt. Parancsoló módban csak jelen idő létezik, feltételes mód ban pedig jelen és múlt idő van. Mindezeken kívül az igéknek van főnévi igenevük, jelen és múlt idejű határozói igenevük, cselekvő és szenvedő múlt idejű melléknévi igenevük.

Az igető és a végződések

Az igék különböző alakjai az igetőből képezzük. Az egytövű igéknél a ragozás közben az igető változatlan marad. Az ilyen igék tövét úgy kapjuk meg, hogy az jelen idő többes szám 3. személyének -u, -ju ragját elhagyjuk: plesti: pletu - plet-. Az egytövű igéknél is felléphetnek a megfelelő hangváltozások, esetleg hangátvetés, de ezek az igék akkor is egytövűek maradnak. A kéttövű igék nél az ige tövét a kijelentő mód többes szám 3. személy -u, -e végződésének elhagyásával kapjuk meg, de a tővégi hangváltozások miatt figyelembe kell venni a főnévi igenév tövét is (ezt a -ti elhagyásával kapjuk): plaču - plakati: plak-. Az igetőből megfelelő végződések hozzáadásával képzett alakokat egyszerű igealakoknak nevezzük, az igenevek és segédigék kombinációjából létrejövő alakok pedig az öszetett (segédigés) igealakok.

Az igék ragozása:


- Kijelentő mód:
  - Jelen: a jelen idő tövéből; három típus létezik:
    - e típus: -em, -eš, -e, -emo, -ete, -u: tresem, treseš, trese, tresemo, tresete, tresu
    - je típus: -jem, -ješ, -je, -jemo, -jete, -ju: čujem, čuješ, čuje, čujemo, čujete, čuju
    - i típus: -im, -iš, -i, -imo, -ite, -e: hvalim, hvališ, hvali, hvalimo, hvalite, hvale
  - I. jövő:
    - személyes névmással (raditi): ja ću raditi, ti ćeš raditi, on/ona/ono će raditi, mi ćemo raditi, vi ćete raditi, oni/one/ona će raditi
    - személyes névmás nélkül (radit): radit ću, radit ćeš, radit će, radit ćemo, radit ćete, radit će. Ugyanez szerbül: радићу, радићеш, радиће, радићемо, радићете, радиће.
    - A -ći végű igék a végződésüket mindig megtartják: pomoći ću.
  - II. jövő: budem, budeš, bude, budemo, budete, budu + radio/radila/radilo
  - Aorisztosz:
    - mássalhangzóra végződő főnévi igenévi igető (tresti): -oh, -e, -e, -osmo, -oste, -oš: tresoh, trese, trse, tresosmo, tresoste, tresoše
    - magánhangzóra végződő főnévi igenévi igető (brati): -h, -, -, -smo, -ste, -še: brah, bra, bra, brasmo, braste, braše
  - Imperfektum:
    - -ati végű igék a főnévi igenévi tőből (pjevati): -h, še, -še, -smo, -ste, -hu: pjvah, pjevaše, pjevaše, pjevasmo, pjevaste, pjvahu
    - a többi ige a jelen idejű tőből (tresti, čuti): -(ij)ah, -(ij)aše, -(ij)aše, -(ij)asmo, -(ij)aste, -(ij)ahu: tres(ij)ah, tres(ij)aše, tres(ij)aše, tres(ij)amo, tres(ij)aste, tres(ij)ahu; -jah, -jaše, -jaše, -jasmo, -jaste, -jahu: čujah, čujaše, čujaše, čujasmo, čujaste, čujahu
  - I. összetett múlt: radio/radila/radilo + sam, si, je, smo, ste, su
  - II. öszett múlt: bijah/bjeh, bijaše/bješe, bijaše/bješe, bijasmo/bjesmo, bijaste/bjeste, bijahu/bjehu + radio/radila/radilo; bio/bila/lűbilo + sam, si, je, smo, st, su + radio/radila/radilo. (A szerbben a bija-/bje- helyett беја-/бе- áll.)
- Parancsoló mód:
  - Jelen idő: csak egyes szám 2. személyben és többes szám 1., 2. személyben, harmadik személyben a nek(a) + jelen időt használhatjuk.
    - Jelen idő egyes szám 1. személyben -am, -jem, -jim végződésű igék (čuti): čuj, čujmo, čujte
    - A többi ige (tresti): tresi, tresimo, tresite
    - Kivételek (tajiti, umjeti/умети): taji, tajimo, tajite; imej/umij, umejmo/umijmo, umejt/umijte
- Feltételes mód
  - Jelen idő: radio/radila/radilo + bih, bi, bi, bismo, biste, bi
  - Múlt idő: radio/radila/radilo + bih, bi, bi, bismo, biste, bi + bio/bila/bilo
- Főnévi igenév végződése -ti vagy -ći lehet: čuti, pleći.
- Határosói igenév
  - Jelen: jelen idő többes szám harmadik személye +-ći: tresti - tresu - tresući.
  - Múlt: a főnévi igenév töve + -(a)vši: gledati - gledavši.
- Múlt idejű melléknévi igenév
  - Cselekvő: végződése -l (hímnemben -o): gledati - gledao, gledala, gledalo.
  - Szenvedő: mássalhangzó, -i végű igék: -en: tresti - tresen; strići - strižen; videti - viđen; magánhangzó végű igék: -n: pitati - pitan; a -n(u)-, -r- tövű igék: -t: prokleti - proklet; maknuti - maknut; odreti - odrt.

Megjegyzések az igeragozáshoz

A kijelentő mód jelen idejű ragozása szerint az igéket a következő módon csoportosíthatjuk:
- -e típusú, ha az igető b, d, g, k, m, n, p, r, s, t, z hangra végződik;
- -je típusú, ha az ige egytövű és a tő magánhagzóra (esetleg n-re) végződik;
- -i típusú, ha a ragozáson -i- tőhangzó vonul végig. Egyes e és je típusú igék a főnévi igenév és a múlt idő kivéteelével kiegészülhetnek egy -n(u)- szótaggal: dići/dignuti - dignem; stati - stanem. Az -ati végű főnévi igenevű igék jelen időben -e (je típusúaknál -a-val) ill. o- hanggal bővülhetnek, ugyanakkor a mozgó a általában kiesik: brati - berem; zvati - zovem; orati - orem. Egyes je és i típusú igék tővégi -je-je -i/ije-re változhat: umjeti/умети - umijem/умем, vidjeti/видети - vidim. A je típusú igék főnévi igenevében szerepló -ova-, -eva-, -iva- szótag jelen időben lecserélődik -u-ra, vagy a -va- része teljesen eltűnik: darovati - darujem; vojevati - vojujem; kazivati - kazujem; davati; dajem. A h+j, s+j, z+j, t+j, d+j, k+j, c+j, g+j p+j, b+j, m+j, v+j, st+j betűkapcsolatokból rendre š, š, ž, ć, đ, č, č, ž, plj, blj, mlj, vlj, šć/št lesz. A múlt idejű cselekvő melléknévi igenévben a tő végi t, d eltűnik, valamint az -r- tövű igék a főnévi igenév végződése előtt álló -ije-/-e- szótagot elvesztik: plesti - pleo, plela; umrijeti/умрети - umro, umrla.

Rendhagyó ragozású igék

A felsorolásban csak az egyszerű alakok találhatóak meg! A biti ige ragozása:
- Kijelentő mód jelen idő: (je)sam, (je)si, je(st), (je)smo, (je)sti, (je)su - kijelentő forma; nisam, nisi, nije, nismo, niste, nisu - tagadó forma; jesam li, jesi li, sest li, jesmo li, jesti li, jesu li - kérdő forma
- Kijelentő mód jövő idő: budem, budeš, bude, budemo, budete, budu
- Kijelentő mód aorisztosz: bih, bi, bi, bismo, biste, biše
- Kijelentő mód imperfektum: bijah/bjeh, bijaše/bješe, bijaše/bješe, bijasmo/bjesmo, bijaste/bjeste, bijahu/bjehu (A szerbben a bija-/bje- helyett беја-/бе- áll.)
- Parancsoló mód: -, budi, neka bude, budimo, budite, neka budu
- Főnévi igenév: biti
- Határozói igenév: budući; bivši
- Cselekvő melléknévi igenév: bio, bila, bilo A htjeti ige ragozása:
- Kijelentő mód jelen idő: (ho)ću, (ho)ćeš, (ho)će, (ho)ćemo, (ho)ćete, (ho)će
- Kijelentő mód aorisztosz: htje(do)h, htje(de), htje(de), htje(do)smo, htje(do)ste, htje(do)še (A szerbben a htje- helyett хте- áll.)
- Kijelentő mód imperfektum: h(o)tijah/hoćah, h(o)tijaše/hoćaše, h(o)tijaše/hoćaše, h(o)tijasmo/hoćasmo, h(o)tijastehoćaste, h(o)tijahu/hoćahu
- Parancsoló mód: htedni, htednino, htednite (nem használatos)
- Főnévi igenév: htjeti
- Határozói igenév: hoteći; h(o)tevši
- Melléknévi igenév: htio, htjela, htjelo Az ići ige ragozása:
- Kijelentő mód jelen idő: idem, ideš, ide, idemo, idete, idu
- Kijelentő mód aorisztosz: idoh, ide, ide, idosmo, idoste, idoše
- Kijelentő mód imperfektum: idah/iđah, idaše/iđaše, idaše/iđaše, idasmo/iđasmo, idaste/iđaste, idahu/iđahu
- Parancsoló mód: idi, idimo, idite
- Főnévi igenév: ići
- Határozói igenév: idući; išavši
- Melléknévi igenév: išao, išla, išlo Hasonlóképpen ragozódik a doći, poći, izići, otići is (némelyiknél d-đ változás).

A két nyelv összehasonlítása

A két nyelv között a legszembetűnőbb különbség az eltérő írásrendszer használata, amint azt már az előzőekben láthattuk. A cirill írás előnye, hogy egy fonémának egy betű felel meg, pl: њ - nj. A másik nagy eltérés a szóhasználatban, szóképzésben van. A szerbben számos idegen eredetű szó található, a horvátban ezzel ellentétben az idegen szavaknak megfelelő neologizmusok használata a gyakoribb. Pl.: szerb абонман - horvát pretplata ("előfizet"), szerb географија - horvát zemljopis ("földrajz"). Számos eltérés van a szláv eredetű szavak esetén is. Ezek egyik formája, amikor a két nyelv más tőből származó szót használ: szerb пут - horvát cesta ("út"), szerb воз - horvát vlak ("vonat"). A másik változat, amikor a tő ugyanaz, de más (pl. igei - főnévi) alakból képzik a szót: szerb научник - horvát znastvenik ("tudós" - szerb "megtanul"-ból, horvát "tud"-ból). Előfordul, hogy szinoním szavakból képződnek az egyes nyelvi szavak: szerb буквалан - horvát doslovan ("betű szerinti" - a буква és a slovo jelentése is betű). Külön kategóriának tekintjük az azonos tőből, de különböző képzővel képzett szavakat: szerb лекар - horvát liječnik ("orvos"). Ilyen képzőpárok: -ар/-nik, -ик/-ac, -је/-ja, -ење/-ost, -ење/-ba, -ац/-telj, -тати/-ćati. Hasonlóan: -овати/-исати - irati: агитовати - agitirati ("agitál"); -овати - ati: лифровати - lifrati ("szállít"). Általános, hogy a latin eredetű szavakban a horvátok az -um végződést elhagyják, a szerbek nem: акваријум - akvarij. Ilyen az -иста - -ist végződés is: егоиста - egoist. A horvát jobban tűri a szóvégi mássalhangzó-torlódásokat, a szerbben ilyen helyeken egy mozgó (ragozás közben kiső) -a- iktatódik be: концепат - koncept. Jellemző különbség még a francia eredetű -eur végződés megfelelője: a szerbben mindig -ер, a horvátban pedig -or vagy -ar: филтер - filtar. Általános a mellékneveknél a szerb -в- horvát -h-, valamint idegen eredetű szavaknál a szerb -в-, -к-, -т- horvát -c-, -b-, -c- csere, pl.: глув - gluh; океан - ocean, варварски - barbarski, дипломатија - diplomacija.

Nyelvjárások

A horvát/szerb nyelv nyelvjárásait többféle szempont szerint osztályozhatjuk:
- Az ősszláv eredetű jat továbbfejlődése szerint:
  - ije (ије): a legelterjedtebb horvát változat, a horvát irodalmi nyelvben is ez a forma található (Horvátország, Nyugat-Bosznia): mlijeko (млијеко), brijeg (бријег),
  - e (е): a legelterjedtebb szerb változat, a szerb irodalmi nyevben is ez található; valamint egyes boszniai területeken használják: mleko (млеко), breg (брег),
  - i (и): Szlavóniában, Isztria egyes részein, Nyugat-Vajdaság kis területén, valamint Crna Gora nyugat-tengermelléki területein: mliko (млико), brig (бриг).
- A "mi? mit?" kérdőszó alapján:
  - što (што): a legelterjedtebb változat, mindkét (horvát és szerb) irodalmi nyelvben is ez a forma található,
  - ča (ча): a tengermelléken és a szigeteken, valamint a nyugat-magyarországi és burgenlandi horvátok is ezt használják,
  - kaj: Zágráb környékén, az egykori Zágráb, Varasd, Körös vármegyék területén - szlovén hatásra. Kategória:Nyelvek ja:セルビア語 ko:세르비아어

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română, româneşte) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, legközelebbi rokonai az újlatin nyelvek, közülük az olasz nyelv. Az anyaországon (România - kb. 20 millió) kívül Délkelet-Magyarországon (10 000), a szerbiai Bánátban (60 000), Moldovában (2,7 millió), Dél-Ukrajnában (350 000), a bulgáriai Dobrudzsában, valamint elszórva a görögországi Pindosz-hegység környékén, Dél-Albániában, Macedóniában (ezeket a déli nyelvjárásokat Aromunnak is nevezik), valamint Isztrián (itt Istroromân a neve) is beszélik (összesen kb. 100 000).

A román ábécé

A román nyelvet ma a latin írás betűivel írják. 1860-ig a románt cirill betűkkel írták. A betűk: A, Ă, Â, B, C, D, E, F, G, H, I, Î, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, Ş, T, Ţ, U, V, W, X, Y, Z A betűk nevei: a, ă, â, be, ce, de, e, fe, ghe, ha, i, î lunga, je, ca, le, me, ne, o, pe, chiu, re, se, şe, te, ţe, ve, dublu ve, ics, igrec, ze A q, w, y betűket csak idegen eredetű nevekben és még meg nem honosodott idegen szavakban használják. A nyelv Moldovában, a Szovjetunió idején használatos változatát cirill betűkkel írták (Moldovai ábécé). Jelenleg Moldovában is a latin írás a hivatalos, néhány apró különbséggel (pl. az â és î betűk használata más, Romániában mindkettőt használják, Moldovában pedig csak az î-t, az â csak a Român szóban és származékaiban használatos, valamint a Moldovai változatban a szókincsben nagy volt az orosz és az ukrán nyelv hatása is).

Kiejtés

Magánhangzók

A magánhangzóknál nem különböztetünk meg hosszú és rövid hangokat.
- a: a palóc nyelvjárásban található rövid á [a]: cal [kal]
- ă: hátul képzett ajakkerekítés nélküli, közepesen zárt a-szerű hang [ʌ]: văd [vʌd]
- â, î: hátul képzett ajakkerekítés nélküli, közepesen zárt i-szerű hang [ɨ]: român [ro'mɨn], în [ɨn]
- e: zárt e [e]; néhány szóban, szó elején kiegészül egy kezdő j hanggal [je]; cea, gea kapcsolatban néma [-]: galben [gal'ben], e [je], ei [jej], el [jel], ele ['jele], este ['jeste], eu [jew], geană ['ʤanʌ]
- i: általában mint a magyar i [i]; szó végén nincs hangértéke, csak az előtte álló mássalhangzót lágyítja (kivéve egyes mássalhangzó-torlódások után, valamint az -i végű igék főnévi igenevénél) [j]; cio, ciu, gio, giu, valamint szó végi ci, gi kapcsolatban néma [-]: vine ['vine], intri ['intri], eşti [eştj], picior [pi'ʧor], fagi [faʤ]
- o: magyar o [o]: pom [pom]
- u: magyar u [u]: drum [drum] Megjegyzés: Az î csak szó elején, az â pedig csak szó belsejében, esetleg végén állhat. Az â-t a XX. század második felében, egészen 1993-ig csak a Român szóban, és származékaiban használták. 1993-ban tért vissza a helyesírás az eredeti használatra.

Kettőshangzók


- magánhangzók + i összetételben az i [j]-vé válik:
  - ai: [aj]: tai [taj]
  - ăi: [ʌj]: răi [rʌj]
  - âi: [ɨj]: mâine ['mɨjne]
  - ei: [ej]: ulei [u'lej]
  - ii: [ij]: copii [ko'pij]
  - oi: [oj]: oi [oi]
  - ui: [uj]: pui [puj]
- i + magánhangzók összetételben az i [j]-vé válik:
  - ia: [ja]: iar [jar]
  - ie: [je]: iepure ['jepure]
  - io: [jo]: fuior [fujor]
  - iu: [ju]: iute ['jute]
- magánhangzók + u összetételben az u félhangzóvá ([w]) válik:
  - au: [aw]: dau [daw]
  - ău: [ʌw]: rău [rʌw]
  - âu: [ɨw]: râu [rɨw]
  - eu: [ew]: leu [lew]
  - ou: [ow]: ou [ow]
  - uu: [uw]: continuu [konti'nuw]
- egyebek:
  - ea: [ea]: deal [deal], de: ea [ja]
  - eo: [eo]: vreodată [vreo'datʌ]
  - oa: [oa]: floare ['floare] Ha két teljes magánhangzó kerül egymás mellé, akkor mindkettőt kiejtjük, nem képződik kettőshangzó: iunie ['juniʔe], poezie [poʔe'ziʔe].

Hármashangzók

Ebben az esetben mindig a középső hang marad változatlan:
- eai: [eaj]: spuneai [spun'eaj]
- eau: [eaw]: beau [beaw]
- iai: [jaj]: tăiai ['tʌjaj]
- iei: [jej]: miei [mjej]
- iau: [jaw]: iau [jaw]
- oai: [oaj]: englezoaică [englez'oajcʌ] Kivétel:
- ouă: [owʌ]: nouă [nowʌ]

Mássalhangzók

A b, d, f, h, k, l, m, n, p, r, t, v, z betűk kiejtése megegyezik a magyarral ([b], [d], [f], [h], [k], [l], [m], [n], [p], [r], [t], [v], [z]). Példák: obicei [obiʧej], drum [drum], chiflă [kiflʌ], hol [hol], kilo ['kilo], splendid ['splendid], arme ['arme], Leon ['leʔon], fapt [fapt], arde ['arde], pantof [pan'tof], voi [voj], grozav [gro'zav]. A többi mássalhangzó kiejtése:
- c: e, i előtt magyar cs [ʧ], egyébként magyar k [k]: circ [ʧirk], când [kɨnd]
- ch: csak e, i előtt állhat, magyar k: chem [kem]
- g: e, i előtt magyar dzs [ʤ], egyébként magyar g [g]: fagi [faʤj], târg [tɨrg]
- gh: csak e, i előtt állhat, magyar g: ghişeu [gi'şew]
- j: magyar zs [ʒ]: joc [ʒok]
- s: magyar sz [s]: satiră [sa'tirʌ]
- sc: e, i előtt magyar s [ʃ], egyébként szk kapcsolat [sk]: scenă ['ʃenʌ], scoate ['skoate]
- sch: csak e, i előtt állhat, megfelel az szk kapcsolatnak: schimb [skimb]
- ş: magyar s [ş]: poştă ['poʃtʌ]
- ţ: magyar c [ʦ]: ţigară [ʦi'garʌ]
- x: mint a magyar x vagy a gz kapcsolat (ez utóbbi csak a szó eleji ex- kapcsolatban) [ks]/[gz]: taxi [tak'si], examen [eg'zamen]

Megjegyzések

A k, q, w, y csak idegen eredetű nevekben fordul elő, és a hozzá legközelebbi hangnak ejtjük (általában: [k], [k], [v], [i]/[j]). A szóvégi néma i előtt a b, j, l, m, n, p, r, ş, ţ, v hangok lágyulnak (de nem annyira, mint pl. a magyar gy, ny, ty, ...). Sohasem választjuk el a kettős és hármashangzókat, a mássalhangzó + l, r, valamint a ch, gh betűkapcsolatokat. A ct, cţ kapcsolatokat viszont mindig elválasztjuk.

Hangsúly

A hangsúly hátulról számolva az ötödik szótagig bármelyik szótagra eshet. A mássalhangzós végű szavak általában véghangsúlyosak, a magánhangzóra végződőek pedig az utolsó előtti szótagon hangsúlyosak.

Nyelvtan

Hangváltakozások

A románban a következő hangváltozások a leggyakoribbak:
- Magánhangzó-váltakozások
  - a - ă, főnevek többes számában, igeragozásban: gară - gări
  - a - e, főnevek többes számában, igeragozásban: băiat - băieţi
  - ă - e, főnevek többes számában, igeragozásban: învăţ - înveţi
  - e - a, igeragozásban, mellékneveknél: înveţi - învaţă
  - e - ea, igeragozásban, mellékneveknél: întreb - întreabă, negru - neagră
  - ea - e, főnevek többes számában, mellékneveknél: fereastră - ferestre, neagră - negre
  - î - i, főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: cuvânt - cvuvinte, vând - vinzi, tânăr - tineri
  - o - oa, főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: covor - covoare, pot - poate, frumos - frumoasă
  - oa - o, főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: floare - flori, a scoate - scot, moale - moi
  - u - o, igeragozásban: a zbura - zbor
- Mássalhangzó-váltakozások
  - c [k] - c [ʧ], főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: slovac - slovaci, plec - pleci, mic - mici
  - d - z, főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: brad - brazi, răspund - răspunzi, verde - verzi
  - g [g] - g [ʤ], főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: pungă - pungi, merg - mergi, lung - lungi
  - l - i [j], főnevek többes számában, mellékneveknél: copil - copii, mititel - mititei
  - n - i [j], igeragozásban: rămân - rămâi
  - s - ş, főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: rus - ruşi, cos - coşi, frumos - frumoşi
  - sc - şt, főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: cască - căşti, vorbesc - vorbeşti, românesc - româneşti
  - st - şt, főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: turist - turişti, prost - proşti, albastru - albaşti
  - şc - şt, főnevek többes számában, mellékneveknél: ceaşcă - ceşti, mişc - mişti
  - t - ţ, főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: băiat - băieţi, caut - cauţi, înalt - înalţi

A főnév és a névelő

A főnév hím-, nő- és semlegesnemű lehet. A hímnemű szavak egyes számban leggyakrabban mássalhangzóra, valamint u, e, i, ă hangokra (ban - pénz); semlegesnemben mássalhangzóra, valamint u, e, i, o hangokra (toc - töltőtoll); nőnemben pedig ă, e, ie, ea, a, i hangokra (fată - lány) végződik. A nemeket legpontosabban a névelőből tudjuk megállapítani. Kérdőszavai személyre: cine? - ki?, tárgyra: ce? - mi? (foglalkozásra is). Hímneműek a férfit, férfifoglalkozást, hónapokat, a legtöbb hegyet, fát, pénznemeket, az ábécé betűit jelölő főnevek. Nőneműek a nőt, női foglalkozást, a napokat, évszakokat, gyümölcsöket, a legtöbb virágot, országokat és világrészeket jelölő főnevek. Semleges neműek a tárgyakat, anyagokat jelölő főnevek.

A határozatlan névelő

Megfelel a magyar egy határozatlan névelőnek. Alakja egyes szám hímnemben és semlegesnemben un, nőnemben o; többes számban minden nemben nişte. Példák: un ban, nişte ban; un toc, nişte toc; o fată, nişte fată.

A határozott névelő

A magyar a, az határozott névelőnek a románban egy hátravetett névelő felel meg. Képzése:
- mássalhangzóra végződő hím- és semlegesnemű szavaknál -ul: ban - banul (pénz);
- magánhangzóra végződő hím- és semlegesnemű szavaknál -le: frate - fratele (fiútestvér);
- hangsúlyos magánhangzó után nőnemű szavaknál -ua: zi - ziua (a hét egy napja);
- -ă-ra végződő nőnemű szavalnál az -ă-t lecseréljük -a-val: mamă - mama (anya);
- más esetben nőnemű szavaknál -a: floare - floarea (virág);
- többes számú hímnemű szavalnál -i: ban - bani (pénz);
- többes számú nő- és semlegesnemű szavaknál többes szám + -(i)le: toc - toculile (töltőtoll), floare - floareale (virág).

Birtokos névelő

Birtokos szerkezetben használjuk a tulajdonos előtt, valamint a birtokos eset kérdőszavainál, a birtokos névmás önálló alakjainál és azok kérdőszavainál használjuk. Alakjai: egyes szám hím- és semlegesnem: al, egyes szám nőnem: a; többes szám hím- és semlegesnem: ai, többes szám nőnem: ale. Példák: al ban - ai bani; al toc - ai tucuri; a floare - ale floare.

Melléknévi névelő

Jelzős szerkezetben használjuk, a főnév és a jelző között áll. Ha használjuk, a főnév mindig határozott névelőt kap. Alakjai: egyes szám hím- és semlegesnem: cel, egyes szám nőnem: cea; többes szám hím- és semlegesnem: cei, többes szám nőnem: cele. Példa: Andrei nu găseşte prosopul cel mic. András nem találja a kis törölközőt.

A főnevek többes száma

A főnevek nemek szerint különbözően képzik a többes számukat. Az egy kivételével a számnevek után a főnevek többes számban állnak.
- Hímnem
  - az -i végűek nem kapnak ragot: un ochi - nişte ochi (szem)
  - a magánhangzóra végződő alakok -i végződést kapnak, amelyet gyenge [i]-nek ejtenek, és a véghangzó helyett állnak: un leu - nişte lei [un'lew] - [nişte'lei] (oroszlán)
  - a mássalhangzóra végződő alakok szintén -i végződést kapnak, de ennek kiejtése [j]; ez utóbbi módosíthatja a tű mássalhangzójának kiejtését is: un pom - nişte pomi [um'pom] - [nişte'pomj] (gyümölcsfa); un copac - nişte copaci [unko'pak] - [nişteko'paʧ] (élő fa)
- Nőnem
  - az -ie, -e végűek nem kapnak ragot, némelyik még a végső -e hangot is elvesztik: o vânzătoare - nişte vânzătoare (elárusítás), o femeie - nişte femei (nő)
  - az -a, -i végűek -le ragot kapnak, ez a végződés elnyomja a hangsúlytalan magánhangzókat: o zi - nişte zile (nap), o cafea - nişte cafele (kávé)
  - a többi -i, -e végződést kap, amely módosíthatja a tű hangjait is: o mamă - nişte mame (anya); o maşină - nişte maşini (gép); o carte - nişte cărţi (könyv)
- Semlegesnem
  - az -e végűek nem kapnak ragot: un nume - nişte nume (név)
  - az -u végűek -e, -i ragot kapnak, ez a végződés elnyomja a hangsúlytalan magánhangzókat: un teatru - nişte teatre (színház), un serviciu - nişte servicii (foglalkozás)
  - a többi -uri [urj] végződést kap: un toc - nişte tocuri (töltőtoll)

A főnév ragozása

A román főnevek csak részelő-birtokos esetben kapnak ragot, melyeket a következőkben láthatunk:
- Határozatlan névelővel
  - Hímnem: un reporter, unui reporter; nişte reporteri, unor reporteri (riporter)
  - Nőnem: o maşină, unei maşini; nişte maşini, unor maşini (gép)
  - Semlegesnem: un aparat, unui aparat; nişte aparate, unor aparate (készülék)
- Határozott névelővel
  - Hímnem: reporterul, reporterului; reporterii, reporterilor (riporter)
  - Nőnem: maşina, maşinii; maşinile, maşinilor (gép)
  - Semlegesnem: aparatul, aparatului; aparatele, aparatelor (készülék)
A fenti esetek sorrendje: Esz. A/T, Esz. R/B; Tsz. A/T, Tsz. R/B.
A semleges nemű főneveket egyes számban hímneműként, többes számban nőnemőként kell ragozni.

A melléknév

A melléknév jelzőként a ce fel de? (milyen?) kérdésre felel, ilyenkor a főnév után áll. Ha a melléknevet hangsúlyozzuk, akkor a főnév előtt is állhat. Cum este/sunt (milyen?) kérdésre állítmánykiegészítőként ige után használatos.

A melléknév egyeztetése

A mellékneveket minden esetben egyeztetni kell a főnévvel személyben és számban. Ebből kifolyólag vannak négy-, három-, kettő- és egyalakú melléknevek, melyek használatát a következő táblázat szemlélteti:
Esz. H bun mic mare gri
S
N bună mică
Tsz. H buni mici mari
S bune
N

A melléknév ragozása

A román melléknevek hasonlóan ragozódnak, mint a főnevek.
- Határozatlan névelővel
  - Hímnem: un reporter tânăr, unui reporter tânăr; nişte reporteri tineri, unor reporteri tineri (fiatal riporter)
  - Nőnem: o maşină frumoasă, unei maşini frumoase; nişte maşini frumoase, unor maşini frumoase (szép gép)
  - Semlegesnem: un aparat bun, unui aparat bun; nişte aparate bune, unor aparate bune (jó készülék)
- Határozott névelővel
  - Hímnem: reporterul tânăr, reporterului tânăr; reporterii tineri, reporterilor tineri (a fiatal riporter)
  - Nőnem: maşina frumoasă, maşinii frumoase; maşinile frumoase, maşinilor frumoase (a szép gép)
  - Semlegesnem: aparatul bun, aparatului bun; aparatele bune, aparatelor bune (a jó készülék)
- Melléknévi névelővel
  - Hímnem: reporterul cel tânăr, reporterului cel tânăr; reporterii cei tineri, reporterilor cei tineri (a fiatal riporter)
  - Nőnem: maşina cea frumoasă, maşinii cea frumoasă; maşinile cele frumoase, maşinilor cele frumoase (a szép gép)
  - Semlegesnem: aparatul cel bun, aparatului cel bun; aparatele cele bune, aparatelor cele bune (a jó készülék)

Fokozás


- Alapfok: bun/bună/buni/bune
- Középfok: mai bun/bună/buni/bune
- Felsőfok: cel mai bun, cea mai bună, cei mai buni, cele mai bune
- Abszolút felsőfok: foarte/grozav de/extrem de/prea/tare bun/bună/buni/bune

Hasonlítás


- tot atât de ... ca şi - éppen olyan ..., mint: Ciocolata cu lapte este tot atât de bună ca şi ciocolata amăruie. - A tejcsokoládé éppen olyan jó, mint a keserű.
- mai ... decât - ...-bb, mint: Ciocolata cu lapte e mai bună decât ciocolata amăruie. - A tejcsokoládé jobb, mint a keserű.

A számnevek

A tőszámnevek


- 1-10: unu/una, doi/două, trei, patru, cinci, şase, şapte, opt, nouă, zece
- 11-20: unsprezece, doisprezece/douăsprezece, treisprezece, paisprezece/patrusprezece, cin(ci)sprezece, şaisprezece/, şaptesprezece, optsprezece, nouăsprezece, douăzeci
- 21-100: douăzeci şi unu/una, douăzeci şi doi/două, douăzeci şi trei, ...; treizeci, patruzeci, cin(ci)zeci, şaizeci, şaptezeci, optzeci, nouăzeci, o sută
- 101-110: o sută unu/una, o sută doi/două, o sută trei, ...
- 200-900: două sute, trei sute, patru sute, cinci sute, şase sute, şapte sute, opt sute, nouă sute
- 1000-9000: o mie, două mii, trei mii, ...
- 10000-90000: zece mii, douăzeci de mii, treizeci de mii, ...
- 100000-900000: o sută de mii, două sute de mii, trei sute de mii, ... A tőszámnevek után a főnevek többes számban állnak egyszerűen vagy de kötőszóval kapcsolódva: un turist (egy turista), doi turişti (két turista), şaptezeci de ani (hetven év).

Sorszámnevek

A sorszámneveket a tőszámnevekből képezzük a következő módon:
- hímnemben al névelővel és -(u)lea raggal: opt - al optulea (nyolcadik)
- nőnemben a névelővel és -a raggal: opt - a opta (nyolcadik)
- rendhagyó: unu/un - primul/întâi; una/o - prima/întâi (első); az întâi általában a főnév után áll és csak egy alakja van, a primul/prima felveheti a főnév ragjait. A sorszámnevek előtt a főnév mindig határozott névelővel áll.

Gyűjtőszámnevek

Egy ilyen van, két alakkal: amândoi/amândouă (mindkettő). Használható önállóan vagy jelzőként.
- Önállóan: Se aşează amândoi/amândouă la masă. (Mindketten leültek az asztalhoz.)
- Jelzőként: Amândoi elevii/Amândouă elevele învaţă. (Mindkét diák tanul.) Ilyenkor csak főnév előtt állhat, a főnév többes számba kerül és határozott névelőt kap. Ennek a gyűjtőszámnévnek van egy határozott alakja: ambii/ambele. Ez az alak csak jelzőként használható egy főnév előtt, a főnév többes számba kerül: Ambii elevi/Ambele eleve învaţă. (Mindkét diák tanul.) Megj.: létezik még egy ritkábban használt gyűjtőszámnév: tustrei (mindhárom)

Határozatlan számnév

Ilyenek:
- puţin, puţină, puţini, puţine (kevés, kis)
- mult, multă, mulţi, multe (sok)
- tot, toată, toţi, toate (teljes, mind, egész)
- câtva, câtăva, câţiva, câteva (némely) Mindig főnév előtt, egyeztetve használjuk: mulţi oameni (sok ember); cu toată viteza (teljes sebességgel). Tőszámnevekből is képezhetjük cam (körülbelül) és vreo (közel) segítségével: cam trei (kb. 3); vreo zece (közel tíz).

Szorzószámnév

Képzése: de + tőszámnév + ori: de zece ori (tízszer). Kivétel: o dată (időhatározóként: odată) (egyszer).

A névmások

A személyes névmások

A személyes névmások alakjai és ragozásuk:
Alanyeset Tárgyeset Birtokos eset Részeshatározós eset
E. 1. eu pe mine; mă mie; îmi
E. 2. tu pe tine; te ţie; îţi
E. 3. el/ea; dânsul/dânsa pe el/ea; îl/o; pe dânsul/dânsa lui/ei; dânsului/dânsei lui/ei; îi; dânsului/dânsei
T. 1. noi pe noi; ne noua; ne
T. 2. voi pe voi; vă voua; vă
T. 3. ei/ele; dânşii/dânsele pe ei/ele; îi/le; pe dânşii/dânsele lor; dânşilor/dânselor lor; le; dânşilor/dânselor
A fenti táblázatban található hangsúlytalan névmások általában illeszkednek a vonatkozó szavakhoz, mégpedig a következőképpen:
Eset Névmás Hangst. alak Példa Megjegyzés
T. e. mă -mă
m-		 întreabă-mă
m-ar		 felsz. mód, gerund
össz. múlt, felt. mód
te -te
te-		 scoală-te
te-aş		 felsz. mód, gerund
múlt idő, felt. mód
îl l-
-l		 l-am
mi-l		 múlt idő, felt. mód
névm., felsz. mód, gerund, hat., tag.
o -o n-o névm., múlt idő, gerund, tag.
ne ne-/ni-
-ne		 ne-a
întreabă-ne		 múlt idő, felt. mód
felsz. mód, gerund
vă v-/vi-
-vă		 v-a
sculaţi-vă		 múlt idő, felt. mód
felsz. mód, gerund
îi i-
-i		 i-am
mi-i		 múlt idő, felt. mód
névm., felsz. mód, gerund, hat., tag.
le le-
-le		 le-am
adu-le		 múlt idő, felt. mód
felsz. mód, gerund
R. e. îmi mi-
-mi		 mi-l
tu-mi		 névm., múlt idő, felt. mód
főnév, névm., felsz. mód, gerund, tag.
îţi ţi-
-ţi		 ţi-l
nu-ţi		 névm., múlt idő, felt. mód
névm., felsz. mód, gerund, tag.
î -i
i-		 ce-i
i-l		 névm., felsz. mód, gerund, tag.
névm., múlt idő, felt. mód
ne -ne
ne-		 spune-ne
ne-o		 felsz. mód; gerunf
névm., múlt idő, felt. mód
vă -vă
v-/vi-		 cumpăraţi-vă
v-o		 felsz. mód, gerund
névmás
le le-/li-
-le		 le-am
spune-le		 múlt idő, felt. mód
felsz. mód, gerund

Udvariassági névmások

Egyes számban a dumneata (B./R.: dumitale) névmás használatos, mely után egyes szám 2. személyű ige áll. Többes számban minden esetben a dumneavoastră használatos, mely után többes szám 2. személyű ige használatos. Magyarra mindkettőt az Ön(ök), Maga/Maguk névmásokkal fordíthatjuk.

Visszaható névmások

Nincs önálló alakjuk alanyesetben, ebben az esetben a hangsúlyos személyes névmásokat használjuk helyettük. Tárgyesetű alakok: mă, te, se; ne, vă, se; részeshatározós alakok: îmi, îţi, îşi; ne, vă, îşi.

Birtokos névmások

Használatuk és jelentésük megegyezik a magyarral, azzal a különbséggel, hogy a románban a névmás a vonatkozó szó után áll. Az önállóan álló alakok elé kitesszük a birtokos névelő megfelelő alakját. Formáik:
Egyes számú birtok Többes számú birtok
E. 1. meu/mea mei/mele
E. 2. tău/ta tăi/tale
E. 3. său/sa săi/sale
T. 1. nostra/noastră noştri/noastre
T. 2. vostra/voastră voştri/voastre
T. 3. lor lor

Kérdő/Vonatkozó névmások


- cine - (a)ki
- ce - (a)mi (foglalkozás is)
- care - (a)melyik
- cât - (a)hány, (a)mennyi Ez utóbbinak (cât) négy alakja van (cât, câtă, câţi, câte), melyből az első kettő megszámlálhatatlan, a másik kettő megszámlálható főnévre vonatkoztatható.
- unde - hol
- când - mikor
- până când - meddig (időben)
- până unde - meddig (térben)
- cu cine - kivel
- cu ce - mivel Az utóbbiak logikájára képezzünk a ki/mi nélkül, alatt, felett stb. kérdéseket is. Pl. Fără cine? - Fără ea. (Ki nélkül? - Nélküle.)

Mutató névmások

Melléknévként ragozzuk őket.
- acesta, aceasta, aceştia, acestea - ez
- acela, aceea, aceia, acelea - az
- ăsta, asta, ăştia, astea - ez (népies)
- ăla, aia, ăia, alea - az (népies)
- celălalt, cealaltă, ceilalţi, celelalte - az a másik
- acelaşi, aceeaşi, aceiaşi, aceleaşi - ugyanaz

Határozatlan névmások


- unul, una, unii, unele - (az) egyik
- altul, alta, alţii, altele - (a) másik
- tot, toată, toţi, toate - mindenki
- vreunul, vreuna, vreunii, vreunele - valamelyik
- oricare, oricire, orice - bárki, bármi, bármelyik
- careva, cineva, ceva - akármennyi, bármennyi
- altceva - valami más
- altcineva - valaki más

Tagadó névmások


- nimeni - senki
- nimic - semmi

Az ige

Az igéknél négy csoportot különböztetünk meg: I. -a tövű igék, II. -ea tövű igék, III. -e tövű igék és IV. -i/-î tövű igék (ez utóbbinál, ha -î tövű, akkor a ragozásban is -î szerepel -i helyett). Kövessük végig az igék ragozását a következő igék segítségével: I. a cânta - énekelni, II. a vedea - látni, III. a merge - menni, IV. a oferi - kínálni!

Cselekvő ragozás

Kijelentő mód


- Jelen idő
  - I. cânt, cânţi, cântă, cântăm, cântaţi, cântă; de: adresez, adresezi, adresează, adresăm, adresaţi, adresează - vkihez fordulni
  - II. văd, vezi, vede, vedem, vedeţi, văd
  - III. merg, mergi, merge, mergem, mergeţi, merg
  - IV. ofer, oferi, oferă, oferim, oferiţi, oferă; de: citesc, citeşti, citeşte, citim, citiţi, citesc - elolvasni
- Folyamatos múlt idő
  - I. cântam, cântai, cânta, cântam, cântaţi, cântau
  - II. vedeam, vedeai, vedea, vedeam, vedeaţi, vedeau
  - III. mergeam, mergeai, mergea, mergeam, mergeaţi, mergeau
  - IV. ofeream, ofereai, oferea, ofeream, ofereaţi, ofereau; de: citeam, citeai, citea, citeam, citeaţi, citeau - elolvasni
- Egyszerű múlt idő
  - I. cântai, cântaşi, cântă, cântarăm, cântarăţi, cântară
  - II. văzui, văzuşi, văzu, văzurăm, văzurăţi, văzură
  - III. mersei, merseşi, merse, merserăm, merserăţi, merseră
  - IV. oferii, oferişi, oferi, oferirăm, oferirăţi, oferiră
- Összetett múlt idő
  - I. am cântat, ai cântat, a cântat, am cântat, aţi cântat, au cântat
  - II. am văzut, ai văzut, a văzut, am văzut, aţi văzut, au văzut
  - III. am mers, ai mers, a mers, am mers, aţi mers, au mers
  - IV. am oferit, ai oferit, a oferit, am oferit, aţi oferit, au oferit
- Régmúlt múlt idő
  - I. cântasem, cântaseşi, cântase, cântaserăm, cântaserăţi, cântaseră
  - II. văzusem, văzuseşi, văzuse, văzuserăm, văzuserăţi, văzuseră
  - III. mersesem, merseseşi, mersese, merseserăm, merseserăţi, merseseră
  - IV. oferisem, oferiseşi, oferise, oferiserăm, oferiserăţi, oferiseră
- Jövő idő
  - I. voi cânta, vei cânta, va cânta, vom cânta, veţi cânta, vor cânta vagy am să cânt, ai să cânţi, are să cânte, avem să cântăm, aveţi să cântaţi, au să cânte vagy o să cânt, o să cânţi, o să cânte, o să cântăm, o să cântaţi, o să cânte
  - II. voi vedea, vei vedea, va vedea, vom vedea, veţi vedea, vor vedea vagy am să văd, ai să vezi, are să vadă, avem să vedem, aveţi să vedeţi, au să vadă vagy o să văd, o să vezi, o să vadă, o să vedem, o să vedeţi, o să vadă
  - III. voi merge, vei merge, va merge, vom merge, veţi merge, vor merge vagy am să merg, ai să mergi, are să meargă, avem să mergem, aveţi să mergeţi, au să meargă vagy o să merg, o să mergi, o să meargă, o să mergem, o să mergeţi, o să meargă
  - IV. voi oferi, vei oferi, va oferi, vom oferi, veţi oferi, vor oferi vagy am să ofer, ai să oferi, are să ofere, avem să oferim, aveţi să oferiţi, au să ofere vagy o să ofer, o să oferi, o să ofere, o să oferim, o să oferiţi, o să ofere

Kötőmód


- I. să cânt, să cânţi, să cânte, să cântăm, să cântaţi, să cânte
- II. să văd, să vezi, să vadă, să vedem, să vedeţi, să vadă
- III. să merg, să mergi, să meargă, să mergem, să mergeţi, să meargă
- IV. să ofer, să oferi, să ofere, să oferim, să oferiţi, să ofere

Feltételes/Óhajtó mód


- I. aş cânta, ai cânta, ar cânta, am cânta, aţi cânta, ar cânta
- II. aş vedea, ai vedea, ar vedea, am vedea, aţi vedea, ar vedea
- III. aş merge, ai merge, ar merge, am merge, aţi merge, ar merge
- IV. aş oferi, ai oferi, ar oferi, am oferi, aţi oferi, ar oferi

Parancsoló mód

Csak második személyű alakja van!
- I. Felszólítás: cântă! (de: adresează), cântaţi!; tiltás: nu cânta!, nu cântaţi!
- II. Felszólítás: vezi!, vedeţi!; tiltás: nu vedea!, nu vedeţi!
- III. Felszólítás: merge!, mergeţi!; tiltás: nu merge!, nu mergeţi!
- IV. Felszólítás: oferă! (de: citeşte), oferiţi!; tiltás: nu oferi!, nu oferiţi!

Főnévi igenév


- I. a cânta
- II. a vedea
- III. a merge
- IV. a oferi

Határozói igenév


- I. cântând
- II. văzând
- III. mergând
- IV. oferind

Melléknévi igenév


- I. cântat
- II. văzut
- III. mers (a többi igénél lehet még -(u)t is)
- IV. oferit

Szupinum

Ezzel az igeidővel a célhatározói jelentésű mellékmondatokat rövidíthetjük le.
- I. de cântat
- II. de văzut
- III. de mers (a többi igénél lehet még -(u)t is)
- IV. de oferit

Szenvedő ragozás

Képzése az a fi ragozott alakjának és az adott ige melléknévi igenevével történik.

Visszható ragozás

Képzése a legtöbb esetben a visszaható névmás és a ragozott igealak kapcsolatából áll: ma/îmi merg, te/îţi mergi, se/îşi merge, ne mergem, va mergeţi, se/îşi merg. Főnévi igeneves alakok esetében az a se/a-şi + főnévi igenévvel képezzük: a se merge vagy a-şi merge. A határozói igeneves alak képzése a következő: határozói igenév + u + névmások, azaz: mergânt u ma.

Rendhagyó ragozású igék

Az "a fi" (lenni, létezni) ragozása


- Kijelentő mód
  - Jelen idő: sunt, eşti, e(ste), suntem, suinteţi, sunt
  - Folyamatos múlt idő: eram, erai, era, eram, eraţi, erau
  - Egyszerű múlt idő: fu(se)i, fu(se)şi, fu(se), fu(se)răm, fu(se)răţi, fu(se)ră
  - Összetett múlt idő: am fost, ai fost, a fost, am fost, aţi fost, au fost
  - Régmúlt idő: fusesem, fuseseşi, fusese, fuseserăm, fuseserăţi, fuseseră
  - Jövő idő: voi fi, vei fi, va fi, vom fi, veţi fi, vor fi vagy am să fiu, ai să fii, are să fie, avem să fim, aveţi să fiţi, au să fie vagy o să fiu, o să fii, o să fie, o să fim, o să fiţi, o să fie
- Kötőmód: să fiu, să fii, să fie, să fim, să fiţi, să fie
- Feltételes/Óhajtó mód: aş fi, ai fi, ar fi, am fi, aţi fi, ar fi
- Parancsoló mód: fii!, fiţi! - nu fi!, nu fiţi!
- Főnévi igenév: a fi
- Határozói igenév: fiind
- Melléknévi igenév: fost

Az "a avea" (bírni birtokolni) ragozása


- Kijelentő mód
  - Jelen idő: am, ai, are, avem, aveţi, au
  - Folyamatos múlt idő: aveam, aveai, avea, aveam, aveaţi, aveau
  - Egyszerű múlt idő: avu(se)i, avu(se)şi, avu(se), avu(se)răm, avu(se)răţi, avu(se)ră
  - Összetett múlt idő: am avut, ai avut, a avut, am avut, aţi avut, au avut
  - Régmúlt idő: avusesem, avuseseşi, avusese, avuseserăm, avuseserăţi, avuseseră
  - Jövő idő: voi avea, vei avea, va avea, vom avea, veţi avea, vor avea vagy am să am, ai să ai, are să aibă, avem să avem, aveţi să aveţi, au să aibă vagy o să am, o să ai, o să aibă, o să avem, o să aveţi, o să aibă
- Kötőmód: să am, să ai, să aibă, să avem, să aveţi, să aibă
- Feltételes/Óhajtó mód: aş avea, ai avea, ar avea, am avea, aţi avea, ar avea
- Parancsoló mód: ai!, aveţi! - nu avea!, nu aveţi!
- Főnévi igenév: a avea
- Határozói igenév: având
- Melléknévi igenév: avut
- Szupinum: de avut

Az "a vrea" (akarni) ragozása


- Kijelentő mód
  - Jelen idő: vreau, vrei, vrea, vrem, vreţi vor
  - Folyamatos múlt idő: voiam, voiai, voia, voiam, voiaţi, voian
  - Egyszerű múlt idő: vrui, vruşi, vru, vrurăm, vrurăţi, vrură
  - Összetett múlt idő: am vrut, ai vrut, a vrut, am vrut, aţi vrut, au vrut
  - Régmúlt idő: vrusem, vruseşi, vruse, vruseserăm, vruseserăţi, vruseseră
  - Jövő idő: voi vrea, vei vrea, va vrea, vom vrea, veţi vrea, vor vrea vagy am să vreau, ai să vrei, are să vrea, avem să vrem, aveţi să vreţi, au să vrea vagy o să vreau, o să vrei, o să vrea, o să vrem, o să vreţi, o să vrea
- Kötőmód: să vreau, să vrei, să vrea, să vrem, să vreţi, să vrea
- Feltételes/Óhajtó mód: aş vrea, ai vrea, ar vrea, am vrea, aţi vrea, ar vrea
- Főnévi igenév: a vrea
- Határozói igenév: vrând
- Melléknévi igenév: vrut
- Szupinum: de vrut

Az "a bea" (inni) ragozása


- Kijelentő mód
  - Jelen idő: beau, bei, bea, bem, beţi beau
  - Folyamatos múlt idő: beam, beai, bea, beam, beaţi, beau
  - Egyszerű múlt idő: băui, băuşi, bău, băurăm, băurăţi, băură
  - Összetett múlt idő: am băut, ai băut, a băut, am băut, aţi băut, au băut
  - Régmúlt idő: băusem, băuseşi, băuse, băuserăm, băuserăţi, băuseră
  - Jövő idő: voi bea, vei bea, va bea, vom bea, veţi bea, vor bea vagy am să beau, ai să bei, are să bea/beie, avem să bem, aveţi să beţi, au să bea/beie vagy o să beau, o să bei, o să bea/beie, o să bem, o să beţi, o să bea/beie
- Kötőmód: să beau, să bei, să bea/beie, să bem, să beţi, să bea/beie
- Feltételes/Óhajtó mód: aş bea, ai bea, ar bea, am bea, aţi bea, ar bea
- Parancsoló mód: bea!, beţi! - nu bea!, nu beţi!
- Főnévi igenév: a bea
- Határozói igenév: bând
- Melléknévi igenév: băut
- Szupinum: de băut

Az "a da" (adni) ragozása


- Kijelentő mód
  - Jelen idő: dau, dai, dă, dăm, daţi dau
  - Folyamatos múlt idő: dădeam, dădeai, dădea, dădeam, dădeaţi, dădeau
  - Egyszerű múlt idő: dădui, dăduşi, dădu, dădurăm, dădurăţi, dădură
  - Összetett múlt idő: am dat, ai dat, a dat, am dat, aţi dat, au dat
  - Régmúlt idő: dădusem, dăduseşi, dăduse, dăduserăm, dăduserăţi, dăduseră
  - Jövő idő: voi da, vei da, va da, vom da, veţi da, vor da vagy am să dau, ai să dai, are să dea/deie, avem să dăm, aveţi să daţi, au să dea/deie vagy o să dau, o să dai, o să dea/deie, o să dăm, o să daţi, o să dea/deie
- Kötőmód: să dau, să dai, să dea/deie, să dăm, să daţi, să dea/deie
- Feltételes/Óhajtó mód: aş da, ai da, ar da, am da, aţi da, ar da
- Parancsoló mód: dă!, daţi! - nu da!, nu daţi!
- Főnévi igenév: a da
- Határozói igenév: dând
- Melléknévi igenév: dat
- Szupinum: de dat

Az "a lua" (venni, vinni, tenni) rendhagyó alakjai


- Kijelentő mód, jelen idő: ian, iei, ia, luăm, luaţi, iau
- Kijelentő mód, jövő idő: voi lua, vei lua, va lua, vom lua, veţi lua, vor lua vagy am să iau, ai să iei, are să ia/ieie, avem să luăm, aveţi să luaţi, au să ia/ieie vagy o să iau, o să iei, o să ia/ieie, o să luăm, o să luaţi, o să ia/ieie
- Kötőmód: să iau, să iei, să ia/ieie, să luăm, să luaţi, să ia/ieie
- Parancsoló mód: ia!, luaţi! - nu lua!, nu luaţi!

Az "a mânca" (enni) rendhagyó alakjai


- Kijelentő mód, jelen idő: mănânc, mănânci, mănânca, mâncăm, mâncăţi, mănânca
- Kijelentő mód, jövő idő: voi mânca, vei mânca, va mânca, vom mânca, veţi mânca, vor mânca vagy am să mănânc, ai să mănânci, are să mănânca, avem să mâncăm, aveţi să mâncăţi, au să mănânca vagy o să mănânc, o să mănânci, o să mănânca, o să mâncăm, o să mâncăţi, o să mănânca
- Kötőmód: să mănânc, să mănânci, să mănânca, să mâncăm, să mâncăţi, să mănânca
- Parancsoló mód: mănânca!, mâncăţi! - nu mânca!, nu mâncăţi!

Az elöljárószók

A leggyakoribb román elöljárószók:
- contra - szemben
- de - valamennyi valamiből; birtokviszony; szóösszetételek
- deasupra - -ról, -ről
- de la - -tól, -től; -ból, -ből
- despre - felől
- din - -ból, -ből; -ról, -ről
- dinspre - felől
- împotriva - közepébe, középre; közé
- în - -ban, -ben; -ba, -be; -ra, -re
- înaintea - előtt
- în faţa - elöl; előtt (B. e.)
- la - -nál, -nél; -ra, -re; -hoz, -hez, -höz; -kor
- lânga - mellett; mellé
- pe - -on, -en, -ön; -ra, -re
- pe la - körül (idő)
- pe lânga - mellé
- până - -ig
- spre - felé

Kötő- és módosítószók

A leggyakoribb román kötőszók:


- ca... să - hogy
- cumcă - mivelhogy
- dar - de
- iar - ismét, megint; szintén
- însă - azonban
- şi - és; is

Módosítószók

Igenlés és tagadás: A románban az igenlés kifejezésére a da szót használjuk. Tagadásra a nu használatos, mely összeolvadhat a létigével: nu sunt - nu-s. Példa: Ai telefon? Da, am (telefon). / Nu, n-am (telefon). Van telefonod? Van (telefonom). / Nem, nincs (telefonom). További módosítószók: poate (talán)
(de) asemenea (szintén)
şi (is)

Indulatszók

A leggyakoribb román indulatszók:
- alo! - halló!
- bravo! - éljen!, bravó!, jól van!
- ei! - ejnye!, hát!, na!, no!
- hai! - gyerünk!
- ia! - no gyerünk!
- poftim! - tessék!
- ot! - ó!
- vai! - jaj! Kategória:Nyelvek ja:ルーマニア語 th:ภาษาโรมาเนีย

Német nyelv

A német nyelv ma hivatalos nyelv Németországban, Ausztriában, Svájcban, Luxemburgban és Liechtensteinben. Mintegy 100 millió ember anyanyelve. A legnépesebb kisebbségként élnek ma Oroszországban Nyugat-Szibériában és Kazahsztánban, ahová jelentős német csoportokat telepítettek ki az 1930-as és 1940-es években az egykori Volga-menti német köztársaságból, mely a 18. században jött létre német betelepítés révén. Az Egyesült Államokban ma is különösen egybefüggő területeken sokan élnek Pennsylvaniában és Texasban. Kanadában, Brazíliában, Chilében, Argentínában, Mexikóban, Ausztráliában, Dél-Afrikában és a volt német gyarmatokon (Namíbia, Togo, Kamerun, stb). Beszélőinek száma 130 millió körüli. Több nyelvjárása van (némelyik annyira különbözőnek tűnik, hogy egyesek külön nyelveknek tartják őket), ezeket három nagyobb csoportra oszthatjuk:
- északi csoport
  - északi alsószász (Niedersachsen - Alsó-Szászország, Schleswig-Holstein, Norddänemark - Dél-Dánia)
  - vesztfáliai (Nordrhein-Westphalen - Északrajna-Vesztfália északi részén)
  - osztfáliai (Alsó-Szászország délkeleti vidéke, Sachsen-Anhalt - Szász-Anhalt)
  - kelet-elbai (Mecklenburg-Vorpommern - Mecklenburg-Előpomeránia, Brandenburg, Északnyugat-Lengyelország, a volt königsbergi területek)
- centrális csoport
  - ripuari (Északrajna-Vesztfália déli részén, Belgium keleti csücskében - Ostbelgien)
  - mózeli frank (Rheinland Pfalz - Rajnavidék-Pfalz északnyugati részén, Luxemburgban)
  - rajnai frank (Rajnavidék-Pfalz keleti részén, Hessenben, Bajorország északi részén - Frankföldön)
  - keleti középnémet vagy szász (Sachsen - Szászország, Thüringien - Türingia, magyarországi és erdélyi területek)
- déli csoport
  - bajor (Bayern - Bajorország, Österreich - Ausztria, Südtirol - Dél-Tirol)
  - sváb (Bajorország, Baden-Württenberg határvidéke)
  - alemann (Schweiz - Svájc, Voralberg)

Kiejtés

Szócikk: Német kiejtés Általában törekszik az olvasás szerinti kiejtésre.
- A szóvégi en zártan ejtendő (gehen= géhn, vagy géen)
- A szóvégi e-t ritkán i-nek vagy ö-nek ejtik (Welle)
- Kettős mássalhangzók előtti magánhangzó megrövidül és e esetén mélyül, példa: Ebbe kiejtése eebe, (az első e hosszan ejtett e), eben kiejtése ébn (első é hosszú). Maga a kettős mássalhangzó rövidebb, mint magyarban lenne. (Ebbe kiejtése eebe)
- Duisburg város nevét Dűzburgnak kell ejteni (kivétel)
- Idegen szavaknál sokszor megtartják a forrásnyelv írásmódját (Genie: zseni, Journal=zsurnál, Gymnasium=gümnázium (y a görögöknél ü)) Magyartól eltérő betűk:

Nyelvtan

Főnevek

Azon kevés nyelvek egyike, melyek a főneveket következetesen nagybetűvel irják. A főnevekhez egyedi nyelvtani nemet rendel, névelői is ezt tükrözik (der, die, das). Ez onnan ered, hogy a régi germánok a tárgyakhoz és az állatokhoz is hímnenű, nőnemű vagy semlegesnemű tulajdonságokat rendeltek. Például a macska (die Katze) mint élőlény nőnemű, de ennek kandúrja (der Kater) már hímnemű, a kutya (der Hund) mint élőlény hímnemű, de ennek szukája (die Hündin) nőnemű. A főnevek ragozási osztályokba oszthatók (kb. 100 ilyen osztály van). A többes szám képzése idegen szavak esetén sokszor az eredeti nyelv többesszámát követi Towarisch - Towarischi, Cherum-Cherubim), ami a ragozási osztályok számát jelentősen megnöveli. Többes szám esetén akkor is a többesszámú formát használja, ha a mondat értelme egyébként is kifejezné a többes számot (pl. zehn Jungen: tíz fiú). Ezt a többi ún. indoeurópai nyelv (germán, szláv, latin) is így csinálja. Támogatja az összetett szavakat a magyarhoz teljesen hasonló módon. A német nyelv szókészlete - a magyarhoz hasonlóan - 1 millió szó körüli nagyságrendű.

Melléknevek és határozószavak

Érdekes módon nem tesz különbséget a hogy és milyen kérdésre felelő szavak esetén, azaz a határozókat és a tulajdonságokat ugyanazzal a szóval fejezi ki. Pl. Milyen a ház? schön- szép. Hogy csináltad meg? schön- szépen. Kötött szabály azonban a melléknevek ragozása: a "szép ház" kifejezésben a melléknév a "ház" (das Haus) főnév semleges neme miatt "s" ragot kap, tehát "schönes Haus" vagy gyenge ragozásban (ami a névelő és a melléknév együttes jelenlétét jelenti): "das schöne Haus". A melléknév-ragozásban megkülönböztetünk: - erős ragozást (amikor a jelző előtt nem áll semmi) pl. "schönen Tag!" - gyenge ragozást (amikor a jelző előtt határozott névelő áll) pl. "das schöne Haus" - vegyes ragozást (amikor a jelző előtt határozatlan névelő, birtokos névmás (mein, dein, stb.) vagy a „kein" áll) pl. "ein schönes Haus"

Igék

Mivel az igék végződése a különféle számokban és személyekben nem mindenütt különböző, alapvetően és kötelező módon hozzájuk kell fűzni a személyt. pl. Ich gehe - megyek, gehe = megyek vagy menj (felszólító mód). A van segédigét minden esetben ki kell tenni, ha az értelem megértése ezt nem is követelné meg, pl. Er ist klug: ő okos. Er klug: nem értelmes német kijelentés. Az igekötők használata hasonló a magyar igekötőhasználathoz. Eltérő a magyartól, hogy vannak elváló és nem elváló igekötők is. A német aktívan háromféle múltidőt használ: Egyszerű múlt (er ging), melyet történések elbeszélésénél használnak, a segédigés múlt (er ist gegangen), mellyel a történés múltbeliségét fejezik ki, és a régmúltat (er war gegangen), amikor egy múltbeli történés előtt lezajlott cselekvésről van szó. Összefoglaló példa: Maria ging heim= Mária hazament. Was hat er gesagt? Mit mondott? Er sah, daß Peter schon gegangen war= Látta, hogy Péter már elment.

Számnevek

Formájuk visszatükrözi a régi germánok 12-es számrendszerét, ugyanis a tizenegy és tizenkettő szó a tíztől független formájú (10: zehn, 11: elf, 12: zwölf).

Személyes névmások

ich - én, du - te, er, sie, es - ő, wir - mi, ihr - ti, sie, Sie - (ön) ők A sein (lenni) létige ragozása: ich bin, du bist, er/sie/es ist; wir sind, ihr seid, sie/Sie sind A haben (birtokolni) ige ragozása (az utána következő mondatrészt tárgyesetbe kerül!): ich habe; du hast; er/sie/es hat; wir haben; ihr habt; sie/Sie haben. Pl.: Ich habe einen Hund - Van egy kutyám (szószerint: Én bírok egy kutyát), (der Hund → den Hund) → (ein Hund → einen Hund)

A német helyesírás reformja

Az 1960-as évektől egy bizottság saját érvei szerint összhangba akarta hozni a német nyelvű országok helyesírását. Az eredmény, melyet az 1990-es évek végén hoztak nyilvánosságra az lett, hogy tudatosan különbségeket hagytak meg (Geschoss és Geschoß Ausztriában), emellett igen sok összetett igét angol mintára különírandóvá tettek, amivel kritikusok szerint ezeket az önálló jelentéssel bíró szavakat gyakorlatilag megsemmisítették, ezzel szegényítve a nyelvet. (pl. alleistehend, allein stehend = egyedülálló vagy egyedül álló).

Szótárak


- Német-német
- Wahrig- 460 ezer szó, nagyon alapos, jó nyelvtani összefoglaló.
- Mackensen- 300 ezer szó, nagyon jó fõnévi rész.
- Duden- 120 ezer szó, sajnos elég sok elavult (régies) szót tartalmaz; a leginkább ajánlható: Duden Universalwörterbuch. Mannheim/Wien/Zürich: Dudenverlag
- Magyar-német, német-magyar
- Halász Előd, 260 ezer szó, kb. 20-30% fantomszó, azaz nem létezõ szavak mindkét irányban. Német részben sok nem használt (régies) szó, mivel a Dudenen alapul.
- Halász Előd/Földes Csaba/Uzonyi Pál: Magyar-német nagyszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó 1998
- Halász Előd/Földes Csaba/Uzonyi Pál: Német-magyar nagyszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó 1998

Külső hivatkozások


- [http://www.101languages.net/german/ German 101] German for beginners and travelers
- [http://www.ids-mannheim.de/reform/ A helyesírási bizottság honlapja]
- [http://www.duden.de/index2.html?neue_rechtschreibung/crashkurs/crashkurs.html A Duden anyaga]
- [http://www.rechtschreibreform.com/ Kritikus vélemények németül]
- [http://www.phon.ucl.ac.uk/home/sampa/german.htm Német fonetikai táblázat (Sampa) ]
- [http://www.vein.hu/german/online.html Tanulmányok, cikkek a német nyelv(észet)ről] Kategória:Nyelvek als:Deutsche Sprache ja:ドイツ語 ko:독일어 ms:Bahasa Jerman simple:German language th:ภาษาเยอรมัน

Szerbia

Szerbia és Montenegró (szerbül: Србија и Црна Гора / Srbija i Crna Gora) Magyarország déli szomszédja, két volt jugoszláv tagköztársaságból, a nevében is szereplő Szerbiából és Montenegróból áll. A jelenlegi államszervezet 2003. február 4-én alakult, és egysége továbbra is kétséges. És bár európai nyomásra 2006-ig nem lehet szó különválásról, a montenegrói állam már 2005-ben el akar szakadni Szerbiától. Szerbia-Montenegró, a valaha igen ígéretes szocialista Jugoszlávia romjain megmaradt ország, amely mind gazdaságával, mind politikájával eltér a többi európai államtól. A 90-es években, míg a térség valamennyi országa komoly gazdasági fejlődést mutatott, az akkori Jugoszlávia gazdasági recesszióval küszködött.

Történelem

További részletek: Szerbia történelme, Montenegró történelme, Jugoszlávia történelme Mint ahogy az a későbbiekben is kiderül, nem véletlen, hogy a Balkánt „Európa puskaporos hordójának” nevezik. A történelme szinte minden korszakában szerepel a háború kifejezés. Szerbia-Montenegrót a görög időkben a trákok, a tengerparton az illírek lakták. Az első állam ezen a területen a Római Birodalom, amely a mai Szerbia-Montenegró területén több provinciával is rendelkezett: Moesia az ország keleti részén, Dalmatia az ország déli és középső vidékein, Pannónia a Duna és Száva környéki területeken, Dacia provincia a Temesköz vidékén terült el. Az ország északi része (a mai Vajdaság) a limesen túl helyezkedett el, nem volt a Római Birodalom része, Szerémségen kívül. Az ország mai domináns nemzetisége a szerbek a VII. század első felében foglalták el az ország déli részét, valószínűleg bizánci hívásra. Ekkor még laza törzsszövetségben éltek, a valószínűleg elromanizált nomád törzsek a vlachok (a románok feltételezett őse) mellett. A bolgárok 986-ban meghódítják ezt a területet, ám az ekkor megerősödő Bizánci Birodalom 1018-ban megszünteti a Nyugati-Bolgár Fejedelemséget, ezzel Szerbia-Montenegró területe bizánci fennhatóság alá kerül. A szerb törzseket Nemanja István nagyzsupán egyesíti, létrehozva 1190-ben a Szerb Fejedelemséget, amely 1217-ben Szerb Királyság néven függetlenedik Bizánctól, s megindul Szerbia virágkora. Az ország legnagyobb kiterjedését Dušan István (1331 - 1355) alatt éri el, amikor is Szerbia egészen az Égei-tengerig elér, illetve Albánia és Görögörszág északi része is hozzátartozik. Azonban az 1389-es és 1448-as rigómezei csata során Montenegró (amely 1499-ben hódol be) kivételével teljesen elveszti függetlenségét, a Török Birodalom részévé válik. Az 1699-es karlócai béke során Magyarország visszakapja a török által meghódított területeit. Ezen területek rendkívül gyéren lakottak, így sok szerb a magas török adóktól menekülve idevándorol. Ekkor népesül be szerbekkel a Vajdaság, Bácska, illetve északabra is a Duna-vidéke. (Ráckeve, Szentendre tipikusan ilyen város.) A másik oldalon Montenegró 1689-ben nyeri vissza függetlenségét, ezzel a szerb nép két eltérő ágra szakad, a déli (crna gorai vagy montenegrói) és az északi szerbekre, ez a kettéosztódás a forrása Szerbia és Montenegró jelenlegi ellentétének is. Szerbia csak 1817-ben lesz autonóm és 1878-ban függetlenedik, amikor is a törököket Koszovó és a Novi Pazari szandzsák kivételével az egész országból sikerül kiszorítani. Az első balkáni háború során (1913-ban) Szerbia megszerzi mai területét (a Vajdaságot leszámítva) és Macedóniát. A szerb nemzetiségű Gavrilo Princip adja az indító okot az I. világháborúhoz a szarajevói merénylettel. Az Osztrák-Magyar Monarchia által megtámadott Szerbia végül az Antant segítségével a nyertesek között szerepel az első világháborúban, ezért a Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország és az Ausztriától elcsatolt Krajna (a mai Szlovénia) egyesüléséből létrejövő Szerb-Horvát-Szlovén Királyság a trianoni békekonferencián a Magyarországtól elcsatolt Vajdaságot megkapja. Az egységes állam 1929-ben Jugoszlávia („Délszláv Állam”) nevet veszi fel. A II. világháborúban az állam megszűnik, Montenegrót az olaszok megszállják, Szerbia független lesz. 1945-ben újra egyesül az ország, új alkotmány elfogadásával népi demokrácia lesz Jugoszláviában, amely azonban nem csatlakozik a Szovjetunió által vezérelt szocialista blokkhoz. 1961-től kezdve Tito marsall vezetésével Jugoszlávia félig nyugati, kapitalista állammá válik, amely egészen a délszláv háború 1990-es kitöréséig a térségben fejlett államnak számított. A délszláv háború során a korábbi szocialista Jugoszlávia] felbomlott (1992-re), a tagköztársaságokból független államok jöttek létre. Jugoszlávia (Szerbia és Montenegró), Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Horvátország és Szlovénia teljesen önállóan működtek tovább. A délszláv háború bűnöseinek menedéket nyújtó Jugoszlávia nemzetközi helyzete a 90-es évek során fokozatosan romlott, amelyet az országot sújtó recesszió is tetézett. Végül 1999-ben a koszovói etnikai kérdés ürügyén a NATO légicsapást mért az országra, amely következtében a Milošević-rezsim megdőlt. Azóta Jugoszlávia a demokratikus átalakulás jegyében dolgozik, bár a politikai életében még mindig akad kivetni való. Ezt a tényt bizonyítja például Zoran Djindjic, volt miniszterelnök meggyilkolása. Pozitív lépésként kell értékelni a 2003. február 4-én történt megegyezést, mely során Jugoszlávia Szerbia és Montenegró néven államszövetségévé alakult.

Politikai megosztottság

Szerbia és Montenegró jelenleg több részre szakadt, különböző területek, különböző érdekeltséggel bírnak, ezért függetlenségért küzdenek, amelyet sem az Európai Unió sem a szerb-montenegrói kormányzat nem támogat. Egységek Szerbián belül:
- Szerbia (székhelye: Belgrád)
- Vajdaság (félautonóm tartomány, jelentős magyar nemzetiség; talán az egyetlen terület, amelyet nem fenyeget az elszakadás; Székhelye: Novi Sad (Újvidék))
- Koszovó (autonóm tartomány, jelentős albán nemzetiség; ENSZ és NATO (KFOR) megfigyelők ellenőrzése alatt; Székhelye: Priština)
- Montenegró (székhelye: Podgorica)

Földrajz

Természetföldrajz

Északon az Alföld síksága terül el egészen a Száva partjáig, de délebbre is benyúlik a Morava völgyébe. A Moravától nyugatra, illetve Montenegróban a Dínári-hegység, keletre a Balkán-hegység húzódik. Érdekes képződmény továbbá Montenegró tengerpartja, ahol Dél-Európa egyetlen fjordja található. Legmagasabb pontja: Mokra-hegységben (2755 m) Legnagyobb folyók: Duna (Dunav), Tisza (Tisa), Száva (Sava), Morava, Drína (Drina), Temes (Tamiš). Legnagyobb tavak: Szkadari-tó (Skadarsko jezero), Piva-víztároló Éghajlata igen változatos. Montenegróban mediterrán, attól északra nedves kontinentális, egyes belsőbb területeken száraz kontinentális éghajlat jellemző.

Jelentősebb városok

Az alábbiakban Szerbia-Montenegró legnépesebb városai láthatók.
- Belgrád (Beograd)
- Újvidék (Novi Sad, Vajdaságban)
- Niš
- Podgorica (Montenegróban)
- Szabadka (Subotica, Vajdaságban)
- Kragujevac
- Nagybecskerek (Zrenjanin, Vajdaságban)

Gazdaság

Népesség

Szerbia-Montenegró egy rendkívül sok nemzetiség által lakott terület. A legjelentősebb nemzetiség a szerbeké, akik a lakosság 62,6 %-át teszik ki. Továbbá jelentős albán (16,5 %), montenegrói, magyar, horvát, román, roma és szlovák kisebbség él az országban.

Kultúra, vallás

A sok nemzetiség és a változatos történelmi események következtében Szerbia-Montenegró igen színes kultúrával rendelkezik. Míg az 1920-ig Magyarországhoz tartozó Vajdaság területén a magyar kultúra komoly hatást gyakorolt, az ország többi vidékén a középkorban Bizánc, majd a törökök kulturális befolyása volt meghatározó, illetve az ország középső vidékein bolgár, Montenegróban pedig albán és olasz hatásról kell beszélni. Vajdaságtól délre bizánci stílusban épült ortodox kolostorokat és épületet láthatunk. Több török emlék is van az országban, de a legkiemelkedőbb Novi Pazar történelmi magja. A XX. század építészete — hasonlóan más szocialista országhoz — sokszor nyomot hagyott a történelmi emlékek között. Az ország vallás tekintetében is nagy változatosságot mutat. Mialatt északon, a Vajdaságban alapvetően a nyugati kereszténységhez tartozó római katolikusok, reformátusok és evangélikusok élnek, az ország délebbi vidékein az ortodox egyház a domináns, de a középső területeken szép számmal élnek mohamedánok is.

Ünnepek

als:Serbien-Montenegro ja:セルビア・モンテネグロ ko:세르비아 몬테네그로 ms:Serbia dan Montenegro th:ประเทศเซอร์เบียและมอนเตเนโกร zh-min-nan:Srbija kap O·-soaⁿ

Szendrő (Szerbia)

Szendrő (szerbül Смедерево / Szmederevo / Smederevo): város a mai Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.

Fekvése

Belgrádtól 48 km-re délkeltre a Duna jobb partján a Morava torkolatánál fekszik.

Nevének eredete

Neve a délszláv Smeder szemnélynévből származik, jelentése Smeder birtoka.

Története

Helyén a rómaiak idején Vinceium nevű település állott. Vára a Morava folyó bal oldali mellékfolyója a Jessova partján áll, háromszög alaprajzú, egykor 21 tornya volt. A hagyomány szerint Brankovics György szerb despota építtette 1433 körül, itt is halt meg 1457-ben. Először 1413-ban foglalta el a török, 1437-ben a török sikertelenül ostromolta, mivel Szentmiklósi Pongrác felmentette. 1439-ben már nem tudták megakadályozni elfoglalását. 1448-ban a vesztes rigómezei csata után itt tartotta fogva Brankovics György szerb despota Hunyadi János kormányzót, de mivel a magyar sereg