:: wikimiki.org ::
| Tegza |
TegzaA Tegza magyar eredetű női név, jelentése: tegez (nyilak tartására szolgáló eszköz).
__NOTOC__
Névnapok
- október 15.
Becenevek
Híres Tegzák
Magyar nyelv
Nyelvek > Nyelvcsaládok > Uráli nyelvcsalád > Finnugor nyelvek > Magyar nyelv
----
Besorolás
A magyar nyelv besorolása nyelvészeti körökben nem képezi vita tárgyát: az uráli nyelvcsalád tagja, ezen belül a finnugor nyelvek közé tartozik.
Földrajzi eloszlás
A magyart Magyarországon kívül többek között a környező Kárpát-medencei országokban beszélik: (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia (főként Erdélyben), Szerbia és Montenegró (a Vajdaságban), Horvátország, Szlovénia).
Beszélők száma
Beszélőinek száma kb. 14,5 millió (ezzel az uráli nyelvcsalád legnépesebb tagja), közülük kb. 10 millióan élnek Magyarországon. A magyar nyelv Magyarország hivatalos nyelve és az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike. Hivatalos nyelv a szlovén mellett Szlovénia három járásában (Dobrónak, Hodos és Lendva), valamint a Vajdaságban. – Az Európai Unióban anyanyelvileg, vagyis etnikai magyarként kb. 12 millió magyar él. 13 millióan beszélik az Európai Unióban a magyar nyelvet első vagy második nyelvként. A magyar nyelvet a nyelvek sorában a 66. helyre tesszük az anyanyelvileg beszélők száma szerint.
A Földön 30 millió magyar származású ember él, nagyobb részük a nyelvet nem beszéli. A beolvadás (asszimiláció) szempontjából több szempontból is beoszhatjuk őket: a beolvadás az angol, spanyol, szlovák, román, szerb-horvát nyelvekbe valamint a magyarab, berber és arab nyelvekbe történt, de a német, cseh és más nyelvterületek is jelentős számú magyart olvasztottak magukba.
Írás
A magyar nyelv a latin írást használja, kiegészítve annak ábécéjét néhány speciális magyar betűvel.
A latin írásjegyek előtt a nyelvet rovásírással írták. A magyar rovásírás néhány kutató szerint az i. e. 5. században már létezett és használt írás volt, ennek eldöntéséhez a jelenlegi adatok valójában nem elégségesek. Szent István király korában a kereszténységre való áttéréskor bevezették a ma használt latin betűs írásunk ősét (néhány írásjel eltért a ma használatostól). Ekkor az ország hivatalos nyelve a latin nyelv lett. A magyar nyelv 1844 óta Magyarország hivatalos nyelve.
Nyelvjárások
Nyolc fő nyelvjárást tartanak számon:
- tiszai (más néven: alföldi),
- dunántúli,
- déli (más néven: Duna-Tisza-közi),
- északkeleti,
- palóc (más néven: északnyugati),
- mezőségi (más néven: Királyhágón túli),
- nyugati,
- székely,
- csángó.
(A mai hivatalos nyelv az északkeleti nyelvjárásból fejlődött ki.)
Származás
A nyelvrokonság témája századok óta vitatott téma: a finnugor eredet mellett a türk (turáni) és a sumér eredet, továbbá az ősnyelv elmélete is felmerült. Jelenlegi ismereteink és a bevett kutatási módszerek alapján az uralkodó nyelvtudományi irányzat csak a finnugor rokonságot fogadja el. Nádasdy Ádám szerint:
: „A hangváltozások és a nyelvtani szerkezet öröklött volta más nyelvcsoporttal való rokonítást jelen tudásunk szerint nem tesz lehetővé. Azaz: túl jól működik a finnugor rokonítás, és túl rosszul bármi más.” [http://origo.hu/csevegoszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3]
A finnugor nyelvi kapcsolat egyrészt az alapszókincs összevetésével, másrészt a rendszeres hangmegfelelésekkel (pl. a magyar f hangnak más finnugor nyelvekben rendszeresen p felel meg, a magyar h-nak k stb.), harmadrészt a nyelvi rendszer hasonlóságával (agglutináció, nyelvtani nemek hiánya stb.) igazolható. Egy átlagos mai magyar szöveg elemzése során a finnugor, azaz magyar szavak arányát kb. 90%-nak találjuk, ami nem kis részben az egyes tövekből eredő gazdag szóbokroknak köszönhető (gyökök.) A nyelv mai jellegét természetesen egyéb nyelvek is jelentősen befolyásolták.
A nyelvrokonság – egyéb társadalmi tényezők folytán – nem mindig van közvetlen összefüggésben a népek vér szerinti rokonságával, tehát a népességgenetikai kutatások csak támpontként szolgálhatnak a nyelvészeti kutatásokhoz. (Erről bővebben lásd: Czeizel Endre: A magyarság genetikája. Galenus, 2003.)
Történet, kialakulás
:Korszakairól lásd: Nyelvtörténeti korszakok a magyarban
Önálló fejlődése az ősmagyar korban indult meg, majd az ómagyar korban jelentek meg írott szórványok, szövegemlékek (első szövegemlék a tihanyi apátság alapítólevelében található, az első összefüggő szövegek pedig a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom). A középmagyar kor jelzi az első magyar nyomtatványok megjelenését és a magyar költészet kezdeteit (Tinódi, Balassi) – ez a korszak már nem különbözik lényegesen a mai nyelvtől. Az újmagyar korban alakul ki az egységes nemzeti nyelv és a modern irodalmi nyelv, a 18–19. századi írók, költők, valamint a nyelvújítás révén (Kazinczy Ferenc vezetésével).
Szókincs
A magyar nyelv szókincse a szótöveket tekintve kb. 21%-ban finnugor eredetű (A nyelv és a nyelvek, ISBN 963-05-7959-6, 134. o.), szóelőfordulás szerint azonban 80-90%-os arányt kapunk. Emellett számos iráni, türk, szláv, latin, német, francia, olasz és angol eredetű szó található nyelvünkben.
A magyar nyelv szavainak száma az önálló jelentésű összetett szavakat is beleértve kb. 240 000-re tehető.
Részletesen lásd: Magyar szókincs
Jellemzők, sajátosságok
Hangtan
Jellemző rá az első szótagra eső hangsúly (ebben a finnugor és a szlovák nyelvekre hasonlít), a magánhangzó-harmónia (barnulásotokról - zöldülésetekről), valamint a magánhangzó-hosszúság és a hangsúly egymástól független volta (amely szinte egyedüliként lehetővé teszi az antik időmértékes verselés alkalmazását). Hangrendszerére ezenkívül a lágy mássalhangzók (ny, ty, gy), az aspirálatlan zárhangok (h nélkül ejtett p, t, k, szemben a germán nyelvekkel) és a palatális magánhangzók előtti kemény mássalhangzók jelenléte jellemző (azaz lehetséges ne, ti stb. hangkapcsolat, nye, tyi helyett; szemben például az orosszal). Nincsenek benne valódi diftongusok (mint például a finnben vagy németben) és redukált magánhangzók (mint például az angolban, németben). A speciális magyar a hang (mely a svédben és a perzsában is megvan) nehézséget okozhat a nyelvtanulóknak .
Alaktan
Az agglutináló jelleg toldalékok halmozását is lehetővé teszi (a finnugor, perzsa, baszk, sumér és a török nyelvekhez hasonlóan). Szintén jellemző a többféle alakváltozat mind a szótövek, mind a toldalékok terén, a gazdag esetrendszer és az irányhármasság (honnan? hol? hová?) a helyhatározók használatában. Kevés az igeidő (a mondá, mondja vala, mondta vala, mondtam légyen alakok gyakorlatilag kihaltak, a Székelyföldön viszont ma is aktívan használják a mondta volt formát), és hiányzik a habeo ige („én birtoklok valamit” helyett „nekem van valamim”). A magyar nyelv megkülönbözteti a határozatlan („alanyi”) és a határozott („tárgyas”) ragozást: olvasok, olvasom, a főnévi igenév pedig ragozható (látnom, látnod, látnia stb., amely egyébként a portugálban is megtalálható).
Mondattan
A magyarban puszta névszó is állhat állítmányként (az oroszhoz hasonlóan), a jelen idejű, egyes és többes szám 3. személyben (pl. Pista tanár Ø, elmarad a 'van'). Szórendi szempontból a magyar az SOV nyelvek közé sorolható (alany–tárgy–állítmány), bár a magyar mondat kitüntetett összetevői valójában nem ezek, hanem a topik és a fókusz (vagy téma és réma; az ismertnek tekintett információ, amiről állítást teszünk, és az újonnan említett, hangsúlyos információ, ami az állítás magvát alkotja). A magyar nyelv újabb kutatásai elsőként mutattak rá az utóbbi felbontás jelentőségére a nyelvek általános leírásában.
:A magyar nyelv természettudományos módszerekkel való vizsgálata, azaz az elmúlt 25 év magyar generatív nyelvészete a magyart az emberi nyelvek olyan sajátságos típusaként állította elénk, mely fontos jellegzetességeiben különbözik a legismertebb indoeurópai nyelvektől. A magyarban a szórendet a mondat elemeinek nem a mondatrészi szerepe, azaz alany, tárgy volta, hanem a logikai funkciója határozza meg. A magyar mondat ige előtti nevezetes szerkezeti pozícióit a logikai műveleteket kifejező mondatrészek foglalják el, köztük a mondat logikai alanyát megnevező topik, a disztributív kvantorok (például a minden elemet tartalmazó mondatrészek), valamint a kizárólagos azonosítást kifejező fókusz.
::Forrás: [http://www.nyelveszet.hu/nyelveszet/ É. Kiss Katalin: A nyelv formális rendszerének leírása]
Idézetek
Ács Tivadar Akik elvándoroltak című művében (1940) így ír az angol Sir John Bowring-ról [http://www.matud.iif.hu/04apr/08.html]:
:„Az angol követ híres nyelvtudós volt, s a magyar nyelvnek őszinte bámulója. Önönmagából következetesen és szilárdan alkotott beszédnek jellemezte, amelyben logika van, sőt matézis, az erő, a hangzat minden hajlékonyságával és formázhatóságával. Szerinte az angol legyen büszke arra, hogy az ő nyelve az emberi történelem époszát tünteti fel. Ki lehet mutatni eredetét, kivehetők, szétválaszthatók benne az idegen rétegek, melyek különböző népekkel való érintkezés idején rávakolódtak. A magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, melyen az idők viharai karcolást sem ejthettek. Nem az idők változásától függő kalendárium. Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem trafikál, nem ád, nem vesz senkitől. Nyelvünk nemzeti önállóságunknak, szellemi függetlenségünknek legrégibb, legfényesebb élő emléke. Amit a tudósok nem tudnak megmagyarázni, azt mellőzik. Ez a nyelvészetben is így van, ép úgy az archeológiában. Az egyiptomi régi templomok egyetlen kőből készült padlatait sem tudják megmagyarázni. Honnan, melyik hegységből vágták ki e csodálatos tömeget, miként szállították le, vagy emelték fel egy templom tetejéig? A mi nyelvünk eredetisége ennél csodálatosabb tünemény. Aki megfejti, az isteni titkot fogja boncolni, annak is az első tételét: »Kezdetben vala az Ige s az Ige vala az Isten s az Isten vala az Ige«.”
Lásd még
- A magyar nyelv eredete
- A finnugor elmélet kritikája
- A magyar nyelv rokonsága más nyelvekkel
- Árvíztűrő tükörfúrógép
- Magyar nyelvű forrásszövegek a Wikisource-ban
- Magyar szókincs
Külső hivatkozások
- [http://www.e-nyelv.hu/ A magyar nyelv fóruma]
- [http://www.ozhun.net/a-olvasok_irtak.php?cikkID=111&count=60 A magyar nyelv (Australian Hungarian Community Web Site)]
- [http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Afal&url=/eletestudomany/archiv/2000/0012/neheze/nehzea.htm Nehéz-e a magyar nyelv?] (Oswald Gschnitzer, Heidelberg, Élet és Tudomány, 2000/12.)
- [http://www.c3.hu/~magyarnyelv/00-4/pusztai.htm A magyar nyelv 20. sz.-i változásai] (Pusztai Ferenc)
Nyelvtan
- [http://www.yudit.org/magyar/Contents.html Magyar nyelvtani táblázatok]
Nyelvművelés (pro és kontra)
- [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1231/123102.htm A magyar nyelvművelés állapota – Balázs Géza írása a Magyar Nyelvőrben]
- [http://dragon.unideb.hu/~tkis/ A nyelvművelés kártékonyságáról és ármánykodásáról]
- [http://mek.oszk.hu/00000/00022/html/ Egy emberközpontú nyelvműveló – Margócsy József írása Lőrincze Lajosról és a nyelvművelésről]
- [http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking.html Modern Talking – Nádasdy Ádám cikkeinek gyűjteménye a Magyar Narancs sorozatából]
- [http://www.muszeroldal.hu/MMK/nr71/kigyomlaltuk71.html szaknyelvi igényesség]
Származás
- [http://www.kitalaltkozepkor.hu/maracz_finnugor.html Marácz László cikke a finnugor elméletről]
- [http://www.kitalaltkozepkor.hu/langeiren_amagyarnyelv.html Lange Irén: A magyar nyelv sajátosságai hagyománytörő lingvisztikai szemszögből]
Egyéb
- [http://mek.oszk.hu/01200/01228/01228.htm Illyés Gyula: Ki a magyar?]
- [http://bme-tk.bme.hu/other/kuszob/ Küszöbszint a magyar mint idegen nyelven (Műegyetemi Távoktatási és Felnőttképzési Központ)]
- [http://www.nyariegyetem.hu/ Debreceni Nyári Egyetem, a magyarnyelv-oktatás egyik specialistája]
- [http://www.magyarora.com/ Magyaróra: Új utak a magyar nyelvhez]
- [http://www.geocities.com/erdelyilobby/jpg/Magyarok.jpg Magyarok a Kárpát-medencében]
- [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=10165 Nádasdy Ádám a nyelvek és a népek rokonságáról]
- [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1274/127402.pdf Pusztai Ferenc cikke az általa szerkesztett, átdolgozott Magyar értelmező kéziszótárról] (PDF)
- [http://corpus.nytud.hu/mnsz/ Magyar Nemzeti Szövegtár] (az MTA 153,7 millió szövegszót tartalmazó adatbázisa többféle kortárs szövegből; ingyenes regisztrációval böngészhető)
- [http://wikisource.org/wiki/Anyanyelvemr%C5%91l%2C_huszonegy_t%C3%A9telben Dr. Végvári József: Anyanyelvemről, huszonegy tételben]. A magyar nyelv és a hivatalos nyelvészet a szerves műveltség szempontjából
Külső hivatkozások angolul
- [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=HNG Hungarian language (Ethnologue.com)]
- [http://www.ut.ee/Ural/num.html Numerals of some Uralic languages]
- [http://www.geocities.com/Athens/Acropolis/3093/finnugor.html Uralic page]
- [http://www.lmp.ucla.edu/profiles/profh02.htm Hungarian Profile]
- [http://www.people.fas.harvard.edu/~arubin/hungarian.html A Hungarian Language Course by Aaron Rubin]
- [http://www.afs.hu/hungary/hungary/study.html Study Hungarian! (AFS.com)]
- [http://www.hungarotips.com/hungarian/ Hungarian Lessons (Hungarotips.com)]
- [http://www.single-serving.com/Hungarian/index.html Hungarian Phrase Guides]
További irodalom
- É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan (Osiris Kiadó, Budapest, 2003)
- Keresztes László: [http://www.nyariegyetem.hu/html/db/hun/main33_.html Gyakorlati magyar nyelvtan] (Debreceni Nyári Egyetem, 1995, Hungarolingua sorozat)
- Végvári József: „És mégsem mozog ...” - tanulmányok anyanyelvről, hitről, tudománytörténetről és nevelésről, világképről, szerves műveltség és hivatalos tudomány viszonyáról. Főnix Könyvműhely, 2005. ISBN 963-7051-05-8 .
ja:ハンガリー語 ko:헝가리어
Október 15
Névnapok: Teréz, Aranka, Aurélia, Auróra, Berény, Hedda, Hédi, Hedvig, Rella, Relli, Rézi, Tegza, Tekla, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza, Vilma
Események
- 1673 - Claudia Felicitas főhercegnő férjhez megy I. Lipóthoz (második felesége)
- 1944 - a hungarista hatalomátvétel napja, "zöld október"
- Nemzetközi Gyalogló Nap
Születések
- 1608 – Evangelista Toricelli olasz fizikus, matematikus
- 1833 – Bakay Nándor szakíró, kötélgyáros († 1902)
- 1917 – Fábri Zoltán filmrendező
Halálozások
- 1959 - Fejér Lipót magyar matematikus
- 1965 - Adolf Abraham Halevi Fraenkel német-izraeli matematikus, a halmazelmélet Zermelo-Fraenkel-axiómarendszerének egyik névadója.
Nemzeti ünnepek, évfordulók, események
ja:10月15日 ko:10월 15일 simple:October 15 th:15 ตุลาคม Ken RosewallKen Robert Rosewall, born November 2, 1934 in Sydney, Australia, was a champion tennis player. He was born into a family that played tennis and owned tennis courts. A natural left-hander, Rosewall's father taught him to play right-handed. Perhaps as a result of this unorthodox training (or in spite of it), he developed a powerful and very effective backhand but never had anything more than an accurate but relatively soft serve. He was small (only 5 ft 7 in (1.70 m) and 135 pounds) and was called "Muscles" by his fellow-players because of his lack of them. He was, however, fast, agile, and tireless, with a deadly volley. His sliced backhand was his strongest shot, and, along with the very different backhand of the earlier player Don Budge, has generally been considered one of the two best backhands of all time.
He was only 18 years old when he won the Australian Championships and French Championships men's singles title. In 1956, partnered with Lew Hoad, he won the doubles Grand Slam in tennis, taking all four major championships that year. For several years in their youthful careers Rosewall and Hoad were known as "The Gold-dust Twins."
Rosewall turned professional in 1956 after his surprise victory over Hoad in the United States Championships at Forest Hills, thereby depriving Hoad of winning the Grand Slam. In a series of head-to-head matches against the reigning king of professional tennis, Pancho Gonzales, Rosewall was badly beaten, 51 matches to 26.
In 1963, with Gonzales in semi-retirement, and Rod Laver a newly fledged pro not yet at the height of his career, Rosewall was clearly the best player in the world on a day-to-day basis.
During an outstanding playing career he remained virtually injury-free, something that helped him to still win tournaments at the age of 43 and remain ranked in the top 15 in the world. Although he was a finalist 4 times at Wimbledon, it was the one major tournament that eluded him.
Rosewall was a finalist at the 1974 U.S. Open at 39 years 310 days old, making him the oldest player to participate in a Grand Slam finals.
He was inducted into the International Tennis Hall of Fame in Newport, Rhode Island, in 1980.
Grand Slam Tournament wins:
- Australian Championships:
- singles champion - 1953, 1955, 1971, 1972
- doubles champion - 1953, 1956, 1972
- French Championships:
- singles champion - 1953, 1968
- doubles champion - 1956
- Wimbledon Championships:
- doubles champion - 1953, 1956
- singles finalist - 1954, 1956, 1970, 1974
- US Championships
- singles champion - 1956, 1970
- doubles champion - 1956
Professional World Singles Tournament wins, Wembley, England:
- singles champion -- 1957, 1960-63, 1968-69
ATP Tour Singles Titles (25) since Open Era 1968
- 1968
- Roland Garros
- 1970
- Cincinnati, US Open
- 1971
- Australian Open, Boston WCT, Dallas, Newport, Vancouver WCT, Washington WTC
- 1972
- Australian Open, Brisbane, Charlotte WCT, Dallas WCT, Miami WCT
- 1973
- Charlotte WCT, Cleveland WCT, Houston WCT, Osaka, Tokyo
- 1975
- Gstaad, Houston, Jackson
- 1976
- Hong Kong, Jackson WCT
- 1977
- Hong Kong
Adapted from the article [http://www.wikinfo.org/wiki.phtml?title=Ken_Rosewall Ken Rosewall], from Wikinfo, licensed under the GNU Free Documentation License.
- List of male tennis players
Rosewall, Ken
Rosewall, Ken
online casinos Doda i Virgin dieta kopenhaska zakady sportowe Nurkowanie
|
|
|
| :: RELATED NEWS :: |
A.C. Cesena
Associazione Calcio Cesena - Società calcistica di Cesena (provincia di Forlì-Cesena)
Venne fondata nel 1940.
Campo di Gioco: Stadio "Dino Manuzzi" di Cesena (24.000 posti)
Colori Sociali: Nero e bianco.
Milita attualmente (stagione 2005/2006) nel camionato italiano di calcio di serie B
|
A.C. Pistoiese
Associazione Calcio Pistoiese - Società calcistica di Pistoia (provincia di Pistoia)
Venne rifondata nel 1988.
Campo di Gioco: Stadio Comunale di Pistoia (12.000 posti)
Colori Sociali: Arancione
Collegamenti esterni
- [http://www.acpistoiesecalcio.it Sito Ufficiale]
Pistoiese
|
A.S. Lucchese
Associazione Sportiva Lucchese-Libertas - Società calcistica di Lucca (provincia di Lucca)
Venne fondata nel 1905.
Campo di Gioco: Stadio "Porta Elisa" di Lucca (11.523 posti)
Colori Sociali: Rosso e nero.
Collegamenti esterni
- [http://www.lucchesecalcio.it Sito Ufficiale]
|
Atalanta B.C.
Atalanta Bergamasca Calcio - Società calcistica di Bergamo (provincia di Bergamo)
Campo di Gioco: Stadio "Atleti Azzurri d'Italia" di Bergamo (26.724 posti)
Colori Sociali: Nero e azzurro.
Storia
L'Atalanta è stata fondata nel 1907; esisteva già un club calcistico a Bergamo dal 1904, fondato da emigranti
|
SSC Napoli
Il Napoli Soccer è la principale squadra di Calcio della città di Napoli
Naples, Internazionale Napoli, Internaples e... Napoli
Il Napoli Soccer ha preso il posto della Società Sportiva Calcio Napoli che fu fondata nel 1926 ad opera di Giorgio Ascarelli fondendo le squadre denominate Naples ed Internazionale Napoli. La società prese inzialmente il nome di Internaples, che durò pe
|
|
Crotone Calcio
Football Club Crotone - Società calcistica di Crotone (provincia di Crotone)
Venne fondata nel 1956.
Campo di Gioco: Stadio "Ezio Scida" di Crotone (10.300 posti)
Colori Sociali: Rosso e blu.
Ha partecipato ai campionati anche con la denominazione di Kroton.
Collegamenti esterni
- [http://www.f
|
Wikipedia:Pagine da cancellare/Arbereshe
- 4 parole ed una virgola sono veramente un contenuto non sufficiente. Proviene dalla categoria "da aiutare"--Madaki 10:21, Giu 13, 2005 (CEST)
- +1 - Luisa 10:48, Giu 13, 2005 (CEST)
- +1 - Twice25 / αω - :þ 11:23, Giu 13, 2005 (CEST)
- +1 integrare in
|
Categoria:Allenatori di calcio cechi
Categoria che raccoglie le biografie di allenatori di calcio di nazionalità ceca di qualsiasi epoca, senza distinzione di sesso.
Sono compresi anche gli allenatori della Cecoslovacchia che successivamente hanno optato per la nazionalità ceca.
Cechi
Allenatori di calcio
|
|
