:: wikimiki.org ::

A Magyar Nyelv Eredete

A magyar nyelv eredete

A magyar nyelv eredetéről számos elmélet létezik, melyek részben átfedik egymást, részben pedig ellent mondanak egymásnak. Az „igazi” elméletet gyakran nem csak nyelvészeti, de politikai és világnézeti hatások is befolyásolják, és az egyes korokban mindig találunk „elfogadott” és „kritizált” elméleteket. Ezen cikkben megpróbáljuk az egyes elméleteket felsorolni.

Finnugor, uráli eredet

Jelenleg a finnugor eredetű magyar nyelv elmélete a hivatalos tudományos álláspont Magyarországon és külföldön; ez része az iskolai tananyagnak, illetve ezt vallja a Magyar Tudományos Akadémia is. Ezen elmélet szerint a nyelv az uráli nyelvcsalád része, és a jelenleg is élő nyelvek között nyelvrokonai a finn, az észt valamint számos kis, a mai Oroszország területén élő népcsoport nyelve, mint amilyen a vogul és az osztják.

Források

- Fodor István, Hajdú Péter, Kristó Gyula, Róna-Tas András

Külső hivatkozások

- [http://www.nytud.hu/oszt/finnugor/ Magyar Tudományos Akadémia]
- [http://www.helsinki.fi/hum/sugl/ A Helsinki Egyetem]
- http://finnugor.lap.hu/

Hun, szittya, török eredet

Hun eredet

Források

[http://www.csaba.varga.hu/HONLAP_uj/HUN%20szavak_%20hun%20szotar.htm Dr. Detre Csaba: HUN SZAVAK,SZÖVEGEK (A)] [http://www.kitalaltkozepkor.hu/magyarnyelveszet.php Dr. Detre Csaba: HUN SZAVAK, SZÖVEGEK (B)]

Szittya eredet

Források

Török eredet

Források

- Kiszely István, [http://istvandr.kiszely.hu/ostortenet/005.html A magyarok őstörténete: a magyar nyelv eredete], a török rokonság gondolatát támogatja

Közel keleti eredet

Egyiptomi eredet

Források

- Baráth Tibor

Észak-indiai eredet

Források

Sumér eredet

Források

- Varga Zsigmond a debreceni egyetem tanára volt, lelkész, teológus, nyelvész és vallástörténész
- Bobula Ida
- Badiny Jós Ferenc
- Érdy Miklós

Szkíta eredet

Források

- Pap Gábor

Egyéb elméletek

Zsirai Miklós Őstörténeti csodabogarak című munkájában (1943) megpróbálja felsorolni, a magyar nyelvet az uráli és altáji nyelveken kívül milyen más nyelvekkel próbálták egyeztetni:
- zsidó, egyiptomi, sumér, etruszk, hettita, baszk, perzsa, pelazg, görög, kínai, szanszkrit, angol, tibeti, tamil, korják, kamcsadál, jukagir, japán, ajno, dravida, maori, magar, csin, lepcsa, dafla, abor-miri, khasszi, mikir, munda, gondi, örmény, bodó, kocs, garo, kacsari, manipur, teluga, migal, brahui, tapka, manyók, szokpa, hórpa, szerpa, szunvár, garung, rodong, csuruszja, kulungya, bahingya, lehorong, szangpang, dumi, bután, kamu, humi A lista nem teljes, azóta is történtek további rokonítási kísérletek. Csicsáky Jenő A magyar nemzetcsalád útja Távol-Nyugatról Távol-Keletig (Sydney, 1961) című könyvében a magyarokat egy elsüllyedt földrész lakóitól eredezteti. A James Churchward angol ezredes által népszerűsített Mu kontinensre vonatkozó elméletekből kiindulva így ír: „a Csendes-óceánban egykor létezett három halomból álló óriási földrész, amely Kr. e. 11 542. év május havának 13. napján az ottani éjjelen vulkanikus lángörvénytől elárasztva az Óceán mélyére süllyedt...”. Az elsüllyedt földrészt Csicsáky szerint Munak, Anyának, Földanyának stb. hívták. Lakói a magyák (=magyarok) tanították meg a népeket nyelvre, írásra és emberi életre. Elmélete szerint magyák egy része Muból Amerikába költözött és nyelvük feltűnően egyezik a magyarral. A magyák többi ága pedig a Föld többi részén szóródott szét.

Források

Egyéb kapcsolódó szócikkek

- Magyar nyelv
- Esetek a magyar nyelvben
- Finnugor nyelvrokonság
- A magyar nyelv rokonsága más nyelvekkel
- A finnugorokra vonatkozó elméletek kritikái

Irodalom

- Rédei Károly: Őstörténetünk kérdései, A nyelvészeti dilettantizmus kritikája, Balassi Kiadó, Bp., 2003. ISBN 963-506-515-9 Eredete

Magyar nyelv

Nyelvek > Nyelvcsaládok > Uráli nyelvcsalád > Finnugor nyelvek > Magyar nyelv ----

Besorolás

A magyar nyelv besorolása nyelvészeti körökben nem képezi vita tárgyát: az uráli nyelvcsalád tagja, ezen belül a finnugor nyelvek közé tartozik.

Földrajzi eloszlás

A magyart Magyarországon kívül többek között a környező Kárpát-medencei országokban beszélik: (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia (főként Erdélyben), Szerbia és Montenegró (a Vajdaságban), Horvátország, Szlovénia).

Beszélők száma

Beszélőinek száma kb. 14,5 millió (ezzel az uráli nyelvcsalád legnépesebb tagja), közülük kb. 10 millióan élnek Magyarországon. A magyar nyelv Magyarország hivatalos nyelve és az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike. Hivatalos nyelv a szlovén mellett Szlovénia három járásában (Dobrónak, Hodos és Lendva), valamint a Vajdaságban. – Az Európai Unióban anyanyelvileg, vagyis etnikai magyarként kb. 12 millió magyar él. 13 millióan beszélik az Európai Unióban a magyar nyelvet első vagy második nyelvként. A magyar nyelvet a nyelvek sorában a 66. helyre tesszük az anyanyelvileg beszélők száma szerint. A Földön 30 millió magyar származású ember él, nagyobb részük a nyelvet nem beszéli. A beolvadás (asszimiláció) szempontjából több szempontból is beoszhatjuk őket: a beolvadás az angol, spanyol, szlovák, román, szerb-horvát nyelvekbe valamint a magyarab, berber és arab nyelvekbe történt, de a német, cseh és más nyelvterületek is jelentős számú magyart olvasztottak magukba.

Írás

A magyar nyelv a latin írást használja, kiegészítve annak ábécéjét néhány speciális magyar betűvel. A latin írásjegyek előtt a nyelvet rovásírással írták. A magyar rovásírás néhány kutató szerint az i. e. 5. században már létezett és használt írás volt, ennek eldöntéséhez a jelenlegi adatok valójában nem elégségesek. Szent István király korában a kereszténységre való áttéréskor bevezették a ma használt latin betűs írásunk ősét (néhány írásjel eltért a ma használatostól). Ekkor az ország hivatalos nyelve a latin nyelv lett. A magyar nyelv 1844 óta Magyarország hivatalos nyelve.

Nyelvjárások

Nyolc fő nyelvjárást tartanak számon:
- tiszai (más néven: alföldi),
- dunántúli,
- déli (más néven: Duna-Tisza-közi),
- északkeleti,
- palóc (más néven: északnyugati),
- mezőségi (más néven: Királyhágón túli),
- nyugati,
- székely,
- csángó. (A mai hivatalos nyelv az északkeleti nyelvjárásból fejlődött ki.)

Származás

A nyelvrokonság témája századok óta vitatott téma: a finnugor eredet mellett a türk (turáni) és a sumér eredet, továbbá az ősnyelv elmélete is felmerült. Jelenlegi ismereteink és a bevett kutatási módszerek alapján az uralkodó nyelvtudományi irányzat csak a finnugor rokonságot fogadja el. Nádasdy Ádám szerint: : „A hangváltozások és a nyelvtani szerkezet öröklött volta más nyelvcsoporttal való rokonítást jelen tudásunk szerint nem tesz lehetővé. Azaz: túl jól működik a finnugor rokonítás, és túl rosszul bármi más.” [http://origo.hu/csevegoszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3] A finnugor nyelvi kapcsolat egyrészt az alapszókincs összevetésével, másrészt a rendszeres hangmegfelelésekkel (pl. a magyar f hangnak más finnugor nyelvekben rendszeresen p felel meg, a magyar h-nak k stb.), harmadrészt a nyelvi rendszer hasonlóságával (agglutináció, nyelvtani nemek hiánya stb.) igazolható. Egy átlagos mai magyar szöveg elemzése során a finnugor, azaz magyar szavak arányát kb. 90%-nak találjuk, ami nem kis részben az egyes tövekből eredő gazdag szóbokroknak köszönhető (gyökök.) A nyelv mai jellegét természetesen egyéb nyelvek is jelentősen befolyásolták. A nyelvrokonság – egyéb társadalmi tényezők folytán – nem mindig van közvetlen összefüggésben a népek vér szerinti rokonságával, tehát a népességgenetikai kutatások csak támpontként szolgálhatnak a nyelvészeti kutatásokhoz. (Erről bővebben lásd: Czeizel Endre: A magyarság genetikája. Galenus, 2003.)

Történet, kialakulás

:Korszakairól lásd: Nyelvtörténeti korszakok a magyarban Önálló fejlődése az ősmagyar korban indult meg, majd az ómagyar korban jelentek meg írott szórványok, szövegemlékek (első szövegemlék a tihanyi apátság alapítólevelében található, az első összefüggő szövegek pedig a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom). A középmagyar kor jelzi az első magyar nyomtatványok megjelenését és a magyar költészet kezdeteit (Tinódi, Balassi) – ez a korszak már nem különbözik lényegesen a mai nyelvtől. Az újmagyar korban alakul ki az egységes nemzeti nyelv és a modern irodalmi nyelv, a 18–19. századi írók, költők, valamint a nyelvújítás révén (Kazinczy Ferenc vezetésével).

Szókincs

A magyar nyelv szókincse a szótöveket tekintve kb. 21%-ban finnugor eredetű (A nyelv és a nyelvek, ISBN 963-05-7959-6, 134. o.), szóelőfordulás szerint azonban 80-90%-os arányt kapunk. Emellett számos iráni, türk, szláv, latin, német, francia, olasz és angol eredetű szó található nyelvünkben. A magyar nyelv szavainak száma az önálló jelentésű összetett szavakat is beleértve kb. 240 000-re tehető. Részletesen lásd: Magyar szókincs

Jellemzők, sajátosságok

Hangtan

Jellemző rá az első szótagra eső hangsúly (ebben a finnugor és a szlovák nyelvekre hasonlít), a magánhangzó-harmónia (barnulásotokról - zöldülésetekről), valamint a magánhangzó-hosszúság és a hangsúly egymástól független volta (amely szinte egyedüliként lehetővé teszi az antik időmértékes verselés alkalmazását). Hangrendszerére ezenkívül a lágy mássalhangzók (ny, ty, gy), az aspirálatlan zárhangok (h nélkül ejtett p, t, k, szemben a germán nyelvekkel) és a palatális magánhangzók előtti kemény mássalhangzók jelenléte jellemző (azaz lehetséges ne, ti stb. hangkapcsolat, nye, tyi helyett; szemben például az orosszal). Nincsenek benne valódi diftongusok (mint például a finnben vagy németben) és redukált magánhangzók (mint például az angolban, németben). A speciális magyar a hang (mely a svédben és a perzsában is megvan) nehézséget okozhat a nyelvtanulóknak .

Alaktan

Az agglutináló jelleg toldalékok halmozását is lehetővé teszi (a finnugor, perzsa, baszk, sumér és a török nyelvekhez hasonlóan). Szintén jellemző a többféle alakváltozat mind a szótövek, mind a toldalékok terén, a gazdag esetrendszer és az irányhármasság (honnan? hol? hová?) a helyhatározók használatában. Kevés az igeidő (a mondá, mondja vala, mondta vala, mondtam légyen alakok gyakorlatilag kihaltak, a Székelyföldön viszont ma is aktívan használják a mondta volt formát), és hiányzik a habeo ige („én birtoklok valamit” helyett „nekem van valamim”). A magyar nyelv megkülönbözteti a határozatlan („alanyi”) és a határozott („tárgyas”) ragozást: olvasok, olvasom, a főnévi igenév pedig ragozható (látnom, látnod, látnia stb., amely egyébként a portugálban is megtalálható).

Mondattan

A magyarban puszta névszó is állhat állítmányként (az oroszhoz hasonlóan), a jelen idejű, egyes és többes szám 3. személyben (pl. Pista tanár Ø, elmarad a 'van'). Szórendi szempontból a magyar az SOV nyelvek közé sorolható (alany–tárgy–állítmány), bár a magyar mondat kitüntetett összetevői valójában nem ezek, hanem a topik és a fókusz (vagy téma és réma; az ismertnek tekintett információ, amiről állítást teszünk, és az újonnan említett, hangsúlyos információ, ami az állítás magvát alkotja). A magyar nyelv újabb kutatásai elsőként mutattak rá az utóbbi felbontás jelentőségére a nyelvek általános leírásában. :A magyar nyelv természettudományos módszerekkel való vizsgálata, azaz az elmúlt 25 év magyar generatív nyelvészete a magyart az emberi nyelvek olyan sajátságos típusaként állította elénk, mely fontos jellegzetességeiben különbözik a legismertebb indoeurópai nyelvektől. A magyarban a szórendet a mondat elemeinek nem a mondatrészi szerepe, azaz alany, tárgy volta, hanem a logikai funkciója határozza meg. A magyar mondat ige előtti nevezetes szerkezeti pozícióit a logikai műveleteket kifejező mondatrészek foglalják el, köztük a mondat logikai alanyát megnevező topik, a disztributív kvantorok (például a minden elemet tartalmazó mondatrészek), valamint a kizárólagos azonosítást kifejező fókusz. ::Forrás: [http://www.nyelveszet.hu/nyelveszet/ É. Kiss Katalin: A nyelv formális rendszerének leírása]

Idézetek

Ács Tivadar Akik elvándoroltak című művében (1940) így ír az angol Sir John Bowring-ról [http://www.matud.iif.hu/04apr/08.html]: :„Az angol követ híres nyelvtudós volt, s a magyar nyelvnek őszinte bámulója. Önönmagából következetesen és szilárdan alkotott beszédnek jellemezte, amelyben logika van, sőt matézis, az erő, a hangzat minden hajlékonyságával és formázhatóságával. Szerinte az angol legyen büszke arra, hogy az ő nyelve az emberi történelem époszát tünteti fel. Ki lehet mutatni eredetét, kivehetők, szétválaszthatók benne az idegen rétegek, melyek különböző népekkel való érintkezés idején rávakolódtak. A magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, melyen az idők viharai karcolást sem ejthettek. Nem az idők változásától függő kalendárium. Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem trafikál, nem ád, nem vesz senkitől. Nyelvünk nemzeti önállóságunknak, szellemi függetlenségünknek legrégibb, legfényesebb élő emléke. Amit a tudósok nem tudnak megmagyarázni, azt mellőzik. Ez a nyelvészetben is így van, ép úgy az archeológiában. Az egyiptomi régi templomok egyetlen kőből készült padlatait sem tudják megmagyarázni. Honnan, melyik hegységből vágták ki e csodálatos tömeget, miként szállították le, vagy emelték fel egy templom tetejéig? A mi nyelvünk eredetisége ennél csodálatosabb tünemény. Aki megfejti, az isteni titkot fogja boncolni, annak is az első tételét: »Kezdetben vala az Ige s az Ige vala az Isten s az Isten vala az Ige«.”

Lásd még

- A magyar nyelv eredete
- A finnugor elmélet kritikája
- A magyar nyelv rokonsága más nyelvekkel
- Árvíztűrő tükörfúrógép
- Magyar nyelvű forrásszövegek a Wikisource-ban
- Magyar szókincs

Külső hivatkozások

- [http://www.e-nyelv.hu/ A magyar nyelv fóruma]
- [http://www.ozhun.net/a-olvasok_irtak.php?cikkID=111&count=60 A magyar nyelv (Australian Hungarian Community Web Site)]
- [http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Afal&url=/eletestudomany/archiv/2000/0012/neheze/nehzea.htm Nehéz-e a magyar nyelv?] (Oswald Gschnitzer, Heidelberg, Élet és Tudomány, 2000/12.)
- [http://www.c3.hu/~magyarnyelv/00-4/pusztai.htm A magyar nyelv 20. sz.-i változásai] (Pusztai Ferenc)

Nyelvtan

- [http://www.yudit.org/magyar/Contents.html Magyar nyelvtani táblázatok]

Nyelvművelés (pro és kontra)

- [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1231/123102.htm A magyar nyelvművelés állapota – Balázs Géza írása a Magyar Nyelvőrben]
- [http://dragon.unideb.hu/~tkis/ A nyelvművelés kártékonyságáról és ármánykodásáról]
- [http://mek.oszk.hu/00000/00022/html/ Egy emberközpontú nyelvműveló – Margócsy József írása Lőrincze Lajosról és a nyelvművelésről]
- [http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking.html Modern Talking – Nádasdy Ádám cikkeinek gyűjteménye a Magyar Narancs sorozatából]
- [http://www.muszeroldal.hu/MMK/nr71/kigyomlaltuk71.html szaknyelvi igényesség]

Származás

- [http://www.kitalaltkozepkor.hu/maracz_finnugor.html Marácz László cikke a finnugor elméletről]
- [http://www.kitalaltkozepkor.hu/langeiren_amagyarnyelv.html Lange Irén: A magyar nyelv sajátosságai hagyománytörő lingvisztikai szemszögből]

Egyéb

- [http://mek.oszk.hu/01200/01228/01228.htm Illyés Gyula: Ki a magyar?]
- [http://bme-tk.bme.hu/other/kuszob/ Küszöbszint a magyar mint idegen nyelven (Műegyetemi Távoktatási és Felnőttképzési Központ)]
- [http://www.nyariegyetem.hu/ Debreceni Nyári Egyetem, a magyarnyelv-oktatás egyik specialistája]
- [http://www.magyarora.com/ Magyaróra: Új utak a magyar nyelvhez]
- [http://www.geocities.com/erdelyilobby/jpg/Magyarok.jpg Magyarok a Kárpát-medencében]
- [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=10165 Nádasdy Ádám a nyelvek és a népek rokonságáról]
- [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1274/127402.pdf Pusztai Ferenc cikke az általa szerkesztett, átdolgozott Magyar értelmező kéziszótárról] (PDF)
- [http://corpus.nytud.hu/mnsz/ Magyar Nemzeti Szövegtár] (az MTA 153,7 millió szövegszót tartalmazó adatbázisa többféle kortárs szövegből; ingyenes regisztrációval böngészhető)
- [http://wikisource.org/wiki/Anyanyelvemr%C5%91l%2C_huszonegy_t%C3%A9telben Dr. Végvári József: Anyanyelvemről, huszonegy tételben]. A magyar nyelv és a hivatalos nyelvészet a szerves műveltség szempontjából

Külső hivatkozások angolul

- [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=HNG Hungarian language (Ethnologue.com)]
- [http://www.ut.ee/Ural/num.html Numerals of some Uralic languages]
- [http://www.geocities.com/Athens/Acropolis/3093/finnugor.html Uralic page]
- [http://www.lmp.ucla.edu/profiles/profh02.htm Hungarian Profile]
- [http://www.people.fas.harvard.edu/~arubin/hungarian.html A Hungarian Language Course by Aaron Rubin]
- [http://www.afs.hu/hungary/hungary/study.html Study Hungarian! (AFS.com)]
- [http://www.hungarotips.com/hungarian/ Hungarian Lessons (Hungarotips.com)]
- [http://www.single-serving.com/Hungarian/index.html Hungarian Phrase Guides]

További irodalom

- É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan (Osiris Kiadó, Budapest, 2003)
- Keresztes László: [http://www.nyariegyetem.hu/html/db/hun/main33_.html Gyakorlati magyar nyelvtan] (Debreceni Nyári Egyetem, 1995, Hungarolingua sorozat)
- Végvári József: „És mégsem mozog ...” - tanulmányok anyanyelvről, hitről, tudománytörténetről és nevelésről, világképről, szerves műveltség és hivatalos tudomány viszonyáról. Főnix Könyvműhely, 2005. ISBN 963-7051-05-8 . ja:ハンガリー語 ko:헝가리어

Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete.

Története

A magyar reformkor egyik vezéralakjának, gróf Széchenyi Istvánnak a kezdeményezésére 1825-ben határozták el a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását a magyar nyelv ápolására, a tudományok és művészetek magyar nyelven való művelésére. Az Akadémia 1948-ig eredményes munkát fejtett ki a magyar nyelv és irodalom, a nemzeti színjátszás fejlesztésében. Felkarolta a magyar népköltészet gyűjtését. Országos érdekű kérdések megoldására pályázatokat hirdetett, színműveket íratott és fordíttatott. Megalapozta a hazai tudományos könyv- és folyóiratkiadást. Rendszeresen jutalmazta a kiemelkedő tudományos és szépirodalmi teljesítményeket. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után szüneteltetni kellett tevékenységét, majd csak szoros hatósági ellenőrzés mellett, korlátozottan működhetett. Az 1870-es évektől vált az ország tudományos életének központjává. A magyar nyelv és irodalom ápolása mellett a tudományok művelése került működésének előterébe. Az Akadémia tagjai három tudományos osztályt alkottak: nyelv- és széptudományi; bölcselet, társadalmi és történettudományi; matematikai és természettudományi. Ebben a szervezetben működött az Akadémia 1946-ig. Ekkor a természettudományi osztályok számát kettőre emelték. A magyar politikai, gazdasági és kulturális intézményrendszer szovjet mintára történő átalakításakor került sor az MTA átszervezésére is. 1949-ben törvény deklarálta: az MTA az ország legfelsőbb tudományos intézménye, főhatósági jogkörrel ruházták fel. Lényegesen csökkentették az akadémikusok számát. A régi tagok többségét politikai és ideológiai szempontok miatt tanácskozó taggá minősítették, gyakorlatilag kizárták. Az átszervezés során megszüntették a széptudományi alosztályt, amelyhez az írók és a művészek tartoztak. Kezdetben hat, majd tíz osztályt létesítettek. A tudományos osztályok széleskörű bizottsági hálózatot hoztak létre, amelybe bevonták az Akadémia tagjai mellett a tudományos fokozatokkal rendelkező kutatókat is. Az 1950–60-as években elsősorban a természettudományi alapkutatások, valamint a társadalomtudományok művelésére akadémiai kutatóintézeteket szerveztek. Az 1980-as évek végén új akadémiai törvény kezdeményezésével reformfolyamat bontakozott ki az Akadémián. 1989-ben rehabilitálták az 1949-ben méltatlanul kizárt tagokat, 1990-ben új alapszabályt fogadtak el. Az MTA nem gyakorolta tovább főhatósági jogkörét. A rehabilitációs folyamat arra is kiterjedt, hogy az irodalom és művészetek ugyancsak kizárt, kiemelkedő képviselői visszavétele céljából az MTA kezdeményezésére ún. társult, de önálló intézményként megalakult a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia. A reformfolyamat betetőzését jelentette az 1994 áprilisában kihirdetett, MTA-ról szóló új törvény és az annak alapján elfogadott új alapszabály. Az 1994. évi XL. törvény szerint az MTA önkormányzati elven alapuló tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete. Magyar Tudomány néven az MTA 1840 óta megjelentet egy folyóiratot is. [http://www.matud.iif.hu/mthon.html]

Székháza

1860-ban országos gyűjtés indult a székház felépítésére. A tervpályázatot 1861-ben írták ki. A győztes, neoreneszánsz stílusú tervet Friedrich August Stüler nyújtotta be. A kivitelezés 1862 tavaszán kezdődött Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezetésével. A felavatásra 1865. december 11. napján került sor. A homlokzati szobrokat Emil Wolff, az alapítást ábrázoló bronz domborművet Holló Barnabás készítette. A díszterem freskói Lotz Károly alkotásai. Ligeti Antal tájképei ékesítik a kis üléstermet. A székház Budapest V. kerületében, a Roosevelt tér 9. alatt található.

Osztályai

Napjainkban 11 tudományos osztálya működik, ebből nyolc természet-, három társadalomtudományi:
- I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
- II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
- III. Matematikai Tudományok Osztálya
- IV. Agrártudományok Osztálya
- V. Orvosi Tudományok Osztálya
- VI. Műszaki Tudományok Osztálya
- VII. Kémiai Tudományok Osztálya
- VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
- IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
- X. Földtudományok Osztálya
- XI. Fizikai Tudományok Osztálya

Az Akadémiai Könyvtár

A Budapest V. Arany János u. 1. alatt található Akadémiai Könyvtárat (hivatalos nevén a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárát) 1826-ban alapították. Az ország egyik legnagyobb tudományos szakkönyvtára. A mintegy 2 millió könyvtári egységet őrző könyvtárhoz több különgyűjtemény (Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Keleti Gyűjtemény, valamint Mikrofilmtár) tartozik.

A Magyar Tudományos Akadémia adatbázisai

MTA Akadémikusok

Az MTA Tagjainak adataiból az Akadémia adatbázist hozott létre, amely tartalmazza a Magyar Tudományos Akadémia mindenkori rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjainak, valamint a közgyűlésen szavazati joggal rendelkező doktor képviselőknek az életrajzi adatait.

MTA Köztestület

Az MTA Köztestületi Adatbázisa annak a mintegy tízezer köztestületi tagnak az adatait tartalmazza, akik Magyarországon szerzett vagy honosított tudományos fokozattal rendelkeznek és a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján bejelentik, hogy a köztestület tagjai kívánnak lenni. Az adatbázis 1994 óta épül, hozzáférhető az interneten, illetve nyomtatott formában is megjelenik.

Lásd még

- Magyar akadémikusok listája

Külső hivatkozások

- [http://www.mta.hu A Magyar Tudományos Akadémia honlapja]
- [http://www.sk-szeged.hu/kiallitas/tudomany/tortenet.html A Magyar Tudományos Akadémia története]
- [http://www.matud.iif.hu/mthon.html Az MTA folyóirata]
- [http://www.mta.hu/index.php?id=823&backPid=823&tt_news=227&cHash=18587a8df2 Tavalyi kinevezések]
- [http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/259.htm A Magyar Tudományos Akadémia alapítói, tagozódása, elnökei, főtitkárai] Kategória:Magyar tudomány Kategória:Budapest

Finn nyelv

A finn nyelv (suomi vagy suomen kieli [ejtsd: szuomi]) az uráli nyelvcsalád balti-finn ágának legnagyobb nyelve; Finnország és az Európai Unió egyik hivatalos nyelve. Igen közel áll az észt nyelvhez: a kettő beszélői kölcsönösen megértik egymást. A karjalai (karél), az észt, az inkeri, a vót, a lív rokon nyelve. Beszélőinek száma 5 millió 150 ezer. Finnországban 4 millió 713 ezer (1992) finn él. Svédországban mintegy 250 ezer, közülük 20 ezer őslakos finn, az ország északkeleti határa mentén, a többi bevándorló. A svéd hivatalos nyelv Finnországban, a finn pedig ún. hivatalos kisebbségi nyelv Svédországban (ti. Svédországban nincs hivatalos nyelv). Finnek élnek a Jeges-tenger partján, a mai Észak-Norvégiában is, mintegy kétezren, a 16.–17. század óta, a norvég statisztikai központi iroda (Statistisk sentralbyrå) a számukat 2001-es adatok szerint 3000-re teszi. Az utolsó szovjet népszámlálás szerint Karjalában 67 ezren (1989) vallották magukat finnek. Nagyobb finn közösség él az Egyesült Államokban (40 ezer), Kanadában (40 ezer), Ausztráliában (10 ezer) és Németországban (10 ezer). Ezen kívül még tízezren az EU más tagállamaiban. A finn statisztikai hivatal (Tilastokeskus) adatai szerint 2003-ban a lakosság 92,02 %-a beszélte a finnt, ami több mint 4,8 millió embert tesz ki az anyaországban. Az észt statisztikai hivatal (Statistikaamet) 2001-es adati szerint a finnt Észtországban 4932-en beszélik anyanyelvükként.

Nyelvjárások és beszélt nyelv

A nyelvjárások két fő csoportra oszthatók: nyugati és keleti nyelvjáráscsoportra. A nyugatiak általában öt, a keletiek két további nyelvjárásra osztódnak. A nyugati csoport: #délnyugati #hämei #dél-pohjanmaai #közép és észak-pohjanmaai #hátsó-pohjanmaai A keleti csoport: #savoi #délkeleti oszlik. Összesen tehát hét fő nyelvjárás van. A nyugati nyelvjárás szorosabb kapcsolatot mutat az észttel, különösen a tengerparti észttel, míg a keleti az inkerivel és észak-karjalaival. A közéletben használt irodalmi nyelv és a hétköznapi nyelv között viszonylag nagy különbségek akadnak, a beszélt nyelv, amely a szlengból és a nyelvjárásokból is táplálkozik, sokkal lazább, kötetlenebb, „kiejt” bizonyos hangokat, elsősorban mássalhangzókat. Gyakoriak a szórövidítések és az idegen nyelvekből (a svédből és újabban az angolból) kölcsönzött szavak. Az idegen eredetű szavakat természetesen az „őshonos” szavakhoz hasonlóan ragozzák, s mivel a finn szavak alapvetően magánhangzóra vagy n-re, r-re, s-re végződnek, így az idegen szavak ragozásánál, annak megkönnyítésére egy i-vel pótolják ki a „hiányzó” szóvégi magánhangzót, pl. Finnair ~ Finnarin. A csak irodalmi nyelvet beszélő nyelvtanuló számára a beszélt nyelv vagy a nyelvjárások megértése átmeneti nehézséget jelent, akár az egyszerűbb mondatok is fejtörőt okozhatnak.

Nyelvtan

A hangok és az ábécé

A finn hangrendszer egyszerű, ha nem számítjuk a kizárólag újabb idegen szavakban előforduló b, f, g, š fonémákat,akkor mindössze 22 vagy a ts-vel együtt 23 fonémát tartalmaz. Hiányoznak belőle a magyarra vagy a szláv nyelvekre jellemző „lágy” ny, ty, gy, zs hangok. Eltérő betű-hang kapcsolatok: (finn betű-magyar hangértéke) y=ü, s=sz (ahol az sz "selypes"), a a=(rövid)á, e=(zárt)e, ä=(nyílt)e. Az idegen eredetű szavakban, márkanevekben is gyakori a finnes ejtés, így pl. a zöngés mássalhangzók zöngételenekkel való helyettesítésében: a Peugeot [pözsó] finnül sokszor [pösó]-nak hangzik. Ugyancsak gyakran ingadozik a tš/tsh [cs] ejtése is pl. Tšekinmaa („Csehország”) szót néha Tsekinmaa-nak [tszekinmá] ejtik. A finn helyesírás egyik sajátossága a nagyfokú következetesség mellett a hosszú hangok írásbeli jelölése: a betűket megkettőzik, mégpedig mind a mással-, mind a magánhangzókat. A hosszúságnak-rövidségnek jelentésbeli különbségei vannak, pl.: tuli („tűz”), tulli („vám”), tuuli („szél”), stb. A magyartól eltérően pedig a szóvégi o, ö is lehet rövid, pl. talo, Töölö, szemben a magyar kiejtéssel, amely önkéntelenül is megnyújtja a szóvégi o-t és ö-t. Sajátos viszont az ún. gégezárhang, amelyet írásban nem jelölnek. Ez a hangszalagok hirtelen összerándulását jelenti. Ha a gégezárhangot mássalhangzó követi, akkor az előbbi hasonul a mássalhangzóhoz, klasszikus példa: Terve tuloa! („Isten hozott!”) kiejtése: [tervettuloa]. A végződéseket a magánhangzó-harmónia szerint illeszti, azaz magas hangrendű szavakhoz magas, mély hangrendű szavakhoz mély végződés járul. Pl. talo - talossa („ház - házban”) mökki - mökissä („házikó - házikóban”) A finn nyelv a svéd ábécét használja: A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z Å Ä Ö. Az Å å betű svéd eredetű nevekben vagy szavakban fordul elő, pl. Ståhlberg e.: svédesen [sztólberj] és nem németesen [stálberg] (Finnország egyik korai elnöke). A svéd családneveket természetesen a svéd kiejtési szabályok szerint ejtik ki: pl. Lönnrot [lonrut]. Régebben V helyett gyakran használták a W-t, pl. Waasa (ma: Vaasa) Helsingin Wiikko-Sanomia (egy 19. századi finn lap címe) (ma a wiikko helyesírása: viikko).

Hangsúly

A magyarhoz hasonlóan az első szótag hangsúlyos, a szavakon belül pedig a páratlan számú szótagok. A kérdőmondatokban is „esik” a hangsúly, ezért a kérdő mondatokban mindig szerepelni kell kérdőszónak vagy az eldöntendő kérdésekben a -ko/kö toldatnak, amely a kérdésessé tett mondatrészhez tapad. pl.: Eldöntendő kérdésnél: - Oletko sinä ruotsilainen? - Te svéd vagy? - Oletteko te nyt kotona? - Otthon vagytok ti most? Kérdőszó esetén: - Minkälainen ilma on? - Milyen idő van? - Missä maassa Liisa on tässä? - Melyik országban van Liisa?

Névelők

A finn (és észt) nyelv a szláv nyelvekhez hasonlóan nem ismeri sem a határozott, sem a határozatlan névelőt.

Alaktan, igék

A finn igének személye, száma, ideje, módja és igeneme van. A legnagyobb terjedelmű Nykysuomen sanakirja finn értelmező szótár 45 igetípust különböztet meg. A gyakorlati nyelvtanok és egyes szótárak egy igen jól használható, hatos felosztást követnek. Ragozási példa kijelentő mód jelen időben: A finn és észt nyelv nem ismeri a bír (angolul: have) igét. A birtoklást un. habeo-szerkezettel fejezi ki, minulla on ... („nekem van...”) A nemmel való válasz ún. negatív segédigével történik, pl. emme maksa: nem fizetünk (maksaa: fizetni). A negatív segédigét szám és személy szerint ragozzák.

Névszók

A névszóknak van számuk, esetük, abszolút és birtokos ragozásuk, de nincs nemük. 15 eset van. A többesszámot vagy a t, vagy az i végződés jelzi, tehát nem egységes a jelölési mód, mint a magyarban. Példa a névszóragozásra: maa ("ország"). Megjegyzések: nem minden eset feleltethető meg a magyar eseteknek, a genitivus és a partitivus a magyar nyelvben nem is létezik. Ez utóbbi (a részleges „tárgyeset”) többféle funkcióval bír: pl. számnév után a névszó általában partitivusban áll, pl. kaksi maata (ti. kettő az országok közül, tehát nem az összes), de kifejezi azt is, hogy a beszéd tárgya valamilyen mértékegység alapján meghatározható anyag, pl. kahvia („valamennyi kávé”). Jelentésbeli megkülönböztető szerepe van, pl. Juon kahvia („Kávét iszok” - tehát valamennyit) <--> Juon kahvin („Megiszom a kávét.” - ti. a szóban forgó összes kávét). A névszókhoz a magyarhoz hasonlóan birtokosragok is kapcsolódhatnak, vagyis alapvetően mindkét nyelven a birtokos névmás helyett a birtokragok fejezik ki a birtokviszonyt. Pl. elämä-ni - élet-e-m. Ha a szó birtokos ragot kap, akkor már a birtokos névmást sem kell használni, eltérően az indo-európai nyelvektől, ahol többnyire ez elmaradhatatlan. (my life stb.) A finn beszélt nyelvben azonban gyakori, hogy a birtokviszonyt a birtokos névmással fejezik ki, és a birtokosragok elmaradnak: mun elämä ~ (minun) elämäni. A magyarhoz hasonlóan lehetséges az is, hogy egy névszó egyszerre esetragot és birtokos ragot is kapjon, pl. elämä-ssä-ni ~ élet-e-m-ben. Fontos különbség azonban, hogy ilyenkor a ragozás sorrendje a két nyelvben fordított. Míg a magyar először a birtokosragot, addig a finn az esetragot kapcsolja először a szótőhöz. Nyelvjárási és köznyelvi sajátosság az esetragok „lekopása”. Különösen jellemző például a translativus „-ksi” ragjának „-ks”-re rövidülése: Opiskelen lääkariks. ~ Opiskelen lääkäriksi. "Orvosnak tanulok".
Melléknevek
A mellékneveket a magyartól eltérően együtt ragozza a főnévvel, pl. kaunis kukka (sg.) kauniit kukat: „szépek virágok”.
Mondattan
Funkciójuk szerint a finn mondatok kijelentők, kérdők, felkiáltók, felszólítők vagy óhajtók lehetnek. Formailag 3 alaptípusuk van: egyszerű mondat, összetett mondat és mondatpótló. Névszói állítmány nincs. Háromféle bővítmény van: tárgy, határozó, jelző. Az egyszerű mondat általában SVO szerkezetű. Három vagy több valenciájú igével a mondat SVO+ többi mondatrész szerkezetű.
Szövegminta
A Kalevala első néhány sora: Mieleni minun tekevi, aivoni ajattelevi lähteäni laulamahan, saa'ani sanelemahan, sukuvirttä suoltamahan, lajivirttä laulamahan. Sanat suussani sulavat, puhe'et putoelevat, kielelleni kerkiävät, hampahilleni hajoovat. Veli kulta, veikkoseni, kaunis kasvinkumppalini! Lähe nyt kanssa laulamahan, saa kera sanelemahan yhtehen yhyttyämme, kahta'alta käytyämme! Harvoin yhtehen yhymme, saamme toinen toisihimme näillä raukoilla rajoilla, poloisilla Pohjan mailla.a Miatyánk finn nyelven Isä meidän, joka olet taivaissa. Pyhitetty olkoon sinun nimesi. Tulkoon sinun valtakuntasi. Tapahtukoon sinun tahtosi myös maan päällä niin kuin taivaassa. Anna meille tänä päivänä jokapäiväinen leipämme. Ja anna meille anteeksi velkamme, niin kuin mekin annamme anteeksi velallisillemme. Äläkä saata meitä kiusaukseen, vaan päästä meidät pahasta. (Sillä sinun on valtakunta ja voima ja kunnia iankaikkisesti.) Aamen. Esti dal finnül: Iltalaulu Metsän laitaan ilta ehti, viitan käärin pielukseksi. Ristin kädet rinnalleni puhuissani Luojalleni. Taivaan Isä, kotiin kaipaan, uupunut oon vaeltamaan. Vaeltamaan, piileksimään vieraan talon tanhuvilla. Taivaan Isä, hyvää yöte, enkelisi anna myöte. Rohkeaks' tee sydämeni, taivaan Isä, hyvää yöte. Taivaan Isä, hyvää yöte.
Külső hivatkozások

- [http://www.101languages.net/finnish/ Finnish 101] Finnish for beginners and travelers
- [http://www.finnhun.com/ FinnHun: finn-magyar-angol internetes szótár és szinonimaszótár]
- [http://www.magyarintezet.hu/cities/openpage.jsp?HomeID=6&lang=HUN Helsinki Magyar Kulturális Intézet] Kategória:Nyelvek Kategória:Finnország ja:フィンランド語 ko:핀란드어

Oroszország

Az Orosz Államszövetség (oroszul: Росси́йская Федера́ция, kiejtve: Rosszijszkaja Federacija), vagy Oroszország (oroszul: Росси́я, kiejtve: Rosszija), egy ország, mely Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig szélesen terül el. 17 075 400 km²-es területével a világ legnagyobb országának számít, majdnem kétszer beleférne Kanada vagy az USA; Magyarország területének több mint 180-szorosa. Lakóinak száma szerint a hetedik legnépesebb, megelőzi Kína, India, az USA, Indonézia, Brazília, és Pakisztán. Fennhatósága alá tartozik a Kalinyingrádi Terület nevű enklávé is.

Története

Fő cikk: Oroszország történelme

Politika

Fő cikk: Oroszország politikája

Földrajz

Oroszország északon végignyúlik az Eurázsia kontinens legnagyobb részén, ezenkívül sarki területet is tartozik hozzá. A kedveződlen időjárási viszonyok miatt kis népsűrűséggel, viszonylag kis gazdasági szereppel rendelkezik, de nagy méretei miatt hihetetle éghajlati változékonysággal rendelkezik. Területének nagy részét óriási síkságok borítják, az északi síkságot Szibériának nevezik. Délen hatalmas pusztaságok, északon sűrű erdők, még északabbra tundra a jellemző látkép. Délről a Kaukázus hegység határolja (itt található az Elbrusz, Oroszország legmagasabb pontja (5633 m), keleten az Altaj-hegység, és Kamcsatka. Közepén észak-déli irányban húzódik az Ural-hegység, mely elválaszja Európát Ázsiától. Oroszországnak hatalmas 37.000 kilométeres partvonala van a Jeges-tengerrel és a Csendes-óceánnal. Kisebb szigetei vannak a Balti-, Fekete- és a Kaszpi-tengeren. Néhány vízterület, mellyel határos, valójában nem külön tenger, de saját neve van: Barents-tenger, Fehér-tenger, Kara-tenger, Laptyev-tenger és a Kelet-szibériai-tenger, ezek Jeges-tengerhez tartoznak. A Bering-tenger, Okhotszki-tenger és a Japán-tenger pedig a Csendes-óceánhoz tartozik. Legnagyobb orosz szigetek : Novaja Zemlja (Új-Föld), Ferenc József-föld, Új-Szibériai-szigetek, Vrangel-sziget, a Kuril-szigetek és Szahalin. Legfontosabb tavai : Bajkál-tó, Ladoga-tó, Onyega-tó. Határai A következő országokkal határos : szárazföldön : Norvégia, Finnország, Grúzia, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kína, Mongólia, Észak-Korea, Észtország, Lettország, Belorusszia, Ukrajna Kiterjedés Oroszország legtávolabbi pontjai 8.000 km-re vannak egymástól(a föld felszínén mérve). Ezek a pontok: a Lengyelországgal közös határ(60km) földnyelv amely elválasztja a Gdanski-öblöt a Visztulától; és a legmesszebbi délkeleti Kuril-szigetek, néhány kilométerre a Japán Hokkaido szigettől. Oroszországban 11 időzóna is használatban van. Különleges pontok :
- legészakibb pontja : Fligeli-fok, Rudolf-sziget, Ferenc József-föld, Nenetsia (81°52'N)
- legdélibb pontja : Bazardüzü Dag, Dagesztán
- legnyugatibb pontja : Narmel'n, Visztula-földnyelv, Kalinyingrádi Terület (19°38'E)
- legkeletibb pontja : Diomida-szigetek, Bering-szoros
- legmagasabb pontja : Elbrusz, Kaukázus (5633m)

Gazdaság

Fő cikk: Oroszország gazdasága

Népesség

Kultúra

Fő cikk: Oroszország kultúrája

Kapcsolódó szócikkek

Külső hivatkozások

als:Russland ja:ロシア ko:러시아 ms:Russia roa-rup:Rusii simple:Russia th:สหพันธรัฐรัสเซีย zh-min-nan:Lō·-se-a

Osztják nyelv

Beszélőinek száma

Az osztjákok lélekszáma az 1989-es statisztika szerint 22 500 fő, de csak 14 ezer az anyanyelvi beszélők száma (61%). A hozzá legközelebbi nyelv a vogul nyelv ill. távolabbi a magyar nyelv, amelyekkel a leginkább elfogadott nyelvészeti elméletek szerint ugor nyelveket alkotják. Kategória:Nyelvek

Badiny Jós Ferenc

Badiny Jós Ferenc (Gács, 1909. április 3.- ) ellentmondásos történész, sumerológus. A sumér-magyar nyelvazonosság és Jézus párthus származásának hirdetője. Nyelvészeti, történelmi módszereit és következtetéseit, teológiai elméleteit a tudományos és vallásos közösség túlnyomó többsége elutasítja.

Élete

Gimnáziumi tanulmányait Balassagyarmaton végezte. A Ludovika Akadémia tüzér-, majd repülő kiképzése után kezdte el tiszti pályafutását. A magyar királyi hadseregből 1940-ben kivált és a Budapesti Műszaki Egyetemem folytatta tanulmányait. 1946-ban érkezett Argentínába. Itt kezdett sumerológiával foglalkozni. Az első irányítást a római Institutum Pontificum Biblicum-tól kapta, és mint Anton Deimel iskolájának a követője tanult. Ugyanezen intézettől nyerte képesítését, mely jóváhagyja tanterveit és kidolgozott tananyagát a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetemen felállítandó sumerológia tanszék létesítéséhez, mely tanszéknek a vezetésével az egyetem rektora 1966-ban bízta meg. A miskolci Nagy Lajos Király Magánegyetemen megalapította 1997-ben az Ókori-közel-keleti és sumerológiai tanszéket, melynek tanszékvezetö egyetemi tanára. A Nemzetközi Orientalista Kongresszus tagja, ahol 1967-ben - Ann Arborban (Michigan, USA) az esztergomi királyi kápolna oroszlános díszítésének sumér és babiloni eredetét vizsgálta „Altaic People's Theocracy” című munkájában. 1971-ben a Canberra-i (Ausztrália) kongresszuson - Argentína képviseletében - vett részt, ahol a párthus nép magyar vonatkozásait vizsgálta „The Ethnic and Linguistic Problem of the Parthians” című előadásában. Néhány külföldön kiadott művének szerzőjeként, mint Francisco Jos Badiny szerepel. Badiny elméletei a sumerológián belül is vitatottak, fordításainak és következtetéseinek helyessége nem általánosan elfogadott.

Könyvei

- Etnographical Map of Turanians, Uralo-Altaians, 1966
- Signos Cunciformes, 1966
- A megtalált magyar őstörténelem, Ausztrália, 1967
- A sumir-magyar nyelvazonosság bizonyító adatai, Buenos Aires, 1968
- Kaldeától Ister-gamig. 1-2, Buenos Aires, 1971,1981
- Magyar-hit és a hitben való megerősítés könyve, 1974
- Mah-Gar a magyar, Buenos Aires, 1976
- Magyar Hit követésében indulás a magyar vallásban ... az „új ezredévre” (ahogy én látom), Buenos Aires, 1977
- Az Ister-Gami oroszlánok titka, Buenos Aires, 1979
- A kettős honfoglalás, Buenos Aires, 1979
- Nyelvtudomány és őstörténet, Buenos Aires, 1982
- Kaldeusok írása szerinti Magyar Biblia, mely a magyaroknak a Könyvek Könyve és az Énekek Éneke. Magyar Biblia Munkaközösség kiadása, Buenos Aires, 1985. (szerk.)
- A magyar nemzet történetének kis tükre. I., Buenos Aires, 1984 [Budapest, 1996]
- A Magyar Szent Korona arányrendszerének és mitológiájának közel-keleti kozmológikus vonatkozásai, Buenos Aires, 1986
- Az istenes honfoglalók. Árpád kagán, Torontó, 1986
- The Godly Conquerors, Canberra, 1987
- Termékeny bizonyságaink [h. n. USA], 1988
- Alapelvek a magyar őstörténet kutatásában, Buenos Aires, 1989
- Betlehemi herceg. A pártus Jézus, Buenos Aires, 1996
- A magyarság eredete és a Boldogasszony
- Ballada – az Istentől nyert világosság, tudás és kötelesség könyve
- Jézus király – a pártus herceg
- Káldeától Ister-gamig III. – a sumir-magyar hitvilág
- A sorsdöntő államalapítás, Budapest : Ősi Örökségünk Alapítvány, 2000.

Külső hivatkozások

- [http://www.angelfire.com/realm3/hmult1/konyvek/kaldeaist1.htm Badiny Jós Ferenc: Káldeától Ister-Gamig] (angelfire.com)
- [http://ujember.katolikus.hu/Archivum/000820/1201.html] [http://ujember.katolikus.hu/Archivum/000903/0701.html] [http://ujember.katolikus.hu/Archivum/000910/0601.html] Jelenits István könyvkritikája Badiny Jós Ferenc Jézus király - a pártus herceg című könyvéhez, Új Ember 2000. augusztus 20-27., szeptember 3., 10. Kategória:Híres magyarok

Zsirai Miklós

Zsirai Miklós (Mihályi, 1892. október 10. – Budapest, 1955. szeptember 9.) Kossuth-díjas nyelvész, egyetemi tanár, az MTA tagja "Szeretem nyelvemet, ezt a minden előttem élt magyarnak lelkével átitatott drága örökséget, ezt a minden utánam élő magyarra átszármaztatandó szent muzsikát. " - Zsirai Miklós

Élete

Szülei jómódú, mezőgazdasággal foglalkozó emberek voltak, a családban ő volt az első gyerek 1896-ban halt meg édesanyja és egyik testvére, 1904-ben pedig édesapja is. Elemi iskolai tanulmányait Mihályiban kezdte, egy osztatlan iskolában, majd 1904 szeptemberében Sopronba, az evangélikus líceumba került. A líceum önképzőkörének, a Magyar Társaságnak tagja lett, verseket írt, fordított, de biológiai, történelmi, és irodalomtörténeti írásai is voltak. 1910-ben a líceum gyorsíró körének jegyzője lett, valamint a „Soproni Gyorsíró” folyóirat társszerkesztője. A líceumban ébredt fel a magyarságtudata is, szerette meg a könyveket és a tudományokat. Sikeres érettségi vizsgája után 1912-ben a Báró Eötvös József Collegium hallgatója lett, magyar- latin- görög szakon. Az alapvizsgákat letéve saját költségén 1914-ben Finnországba utazott, a finn nyelvtudásának tökéletesítése céljából. Az I. világháború kitörésekor, mivel Finnország orosz fennhatóság alatt volt, hazatért. Jelentkezett katonának. Sopronban vonult be, majd kiképzés után az orosz frontra került, 1915. március 29.-én orosz hadifogságba esett az uzsoki csatában, Turka város közelében levő Suchy-Richy falu mellett. 1920. november 20.-án sikerült csak hazatérnie. A hadifogság alatt döntően a tobolszki táborban (Szibéria) volt. (Erről az időszakról utólag [http://www.c3.hu/~magyarnyelv/99-3/vandor.htm Vándor Anna] végzett alapos kutatásokat) Sokat nélkülözött, de ezen időszak alatt az a tábor őreinek segítségével megtanulta az orosz és zűrje nyelveket. A Vöröskereszten keresztül pedig olvasnivalókhoz is hozzájutott, mellyel megismerhette a nyelvet, az ország néprajzát is. Hazatérte után tudta meg, hogy másik öccse a délvidéki fronton eltűnt, halottnak nyilvánították. Újra beiratkozott az egyetemre, és figyelmét a finnugor és szlavisztikai területre összpontosította (nyelvtudása miatt is) 1921-ben fejezte be az egyetemi tanulmányokat, bölcsészdoktori címmel. Még ugyanebben az évben az MTA főtitkári irodájának vezetője lett. Az itt eltöltött idő alatt elegendő tapasztalatokat szerzett a tudományszervezésben, valamint sok tapasztalatot gyűjtött a tudománypolitika világáról is. 1924-ben kinevezték az Eötvös Kollégium tanárává, majd a budapesti tudományegyetem tanára lett 1929-ben. 1935-ben tanszékvezető lett, a finnugor tanszéké, ennek haláláig vezetője volt. Ő indítványozta tanszék nevének a „Finnugor Összehasonlító Nyelvészeti Tanszék”-re történő elnevezését, mely a tanítási filozófiáját is tükrözte: bevezette a komplex megközelítést, nemcsak nyelvi, hanem a rokon népek néprajzával, történelmével, népköltészetével is foglalkoztak a tanszéken és az oktatásban. 1932-ben az MTA levelező, 1945-ben pedig rendes tagja lett. A háborúig budapesti lakásán könyvtárnyi anyagot hozott létre könyvekből és feljegyzésekből. Az 1944-es évben már beteg volt, orvosai pihenést javasoltak neki. Az évforduló telét szülőfalujában, rokonoknál töltötte családostul. (az egyik jelentős nyelvész, Országh László is Mihályiban töltötte a budapesti ostrom ideje alatti heteket, ahol többször találkozott Zsiraival is.) Hazatérve tapasztalta, hogy az addig felhalmozott anyaga szinte teljesen megsemmisült könyvtárával együtt budapesti lakásában Budapest ostromakor, soha nem tudta pótolni. Lakását kifosztották, lakhatatlanná vált, családjával közel két évig az egyetem Trefort utcai gyakorló gimnáziumának, a „Mintának” egyik helységében lakott. Szorult helyzete miatt politikai zsarolás része lett, be kellet lépnie a pártba (még a koalíciós időszak alatt történt) és kinevezték a Szent-Györgyi Albert által vezetett Országos Köznevelési Tanács igazgatóságába Bibó István, Illyés Gyula, Kodály Zoltán és mások társaságában. A Tanács csak tanácsadói testület volt, érdemi döntést nem hozhattak. A kor tudományos kutatási és oktatási lehetőségeinek azonban örült. Az 1949-es évtől kedve élete zaklatottá vált, egyre inkább kiábrándult a közéletből és a politikából is. Szakmailag is támadták (marrizmus képviselői), nem tudott segíteni internált mihályi rokonain, csalódások érték kollégái, tanítványai viselkedése miatt, eljárt, de sikertelenül Révainál nemzetközi tudóstársai érdekében, Rajk László letartóztatása is elgondolkodtatta, a besúgói rendszer létrejötte, és mindaz, ami a Rákosi rendszerben történt, aggodalommal töltötte el. Ezekről csak a szűk családján belül osztotta meg gondolatait. Utolsó életéveiben életkedvét is elvesztette, 1955. szeptember 9.-én halt meg Budapesten.

Tevékenysége

Zsirai számára természetes volt, hogy a nyelvészet nemcsak a nyelvi kérdések, hanem néprajzi, őstörténeti, vallástörténeti kérdések összessége is. Elsősorban „obi-ugrista” volt, de élete, tevékenysége nem választható szét a finnugorisztika területétől. Abban a korban, amikor kutatásait elkezdte, a nyelvkutatás mostoha körülmények között volt, mind anyagi, szervezeti, személyi és publikációs feltételeiben. Az I. világháború után Finnország és Észtország függetlenné vált, 1917-ben megalakult a Szovjetunió, Magyarország a Tanácsköztársaság és a trianoni békeszerződés sokkjában, külpolitikai elszigeteltségben volt. A külpolitikai elszigeteltség feloldásának a nyelvrokonság kutatása az egyik legjobb területe volt, ezért ebben az időszakban a szakma reputációja is nőtt. Ugyanakkor a kutatásokat sok nehézség is hátráltatta. A Szovjetunió megalakulás után gyakorlatilag lehetetlenné vált az oroszországi kutatások helyszíni végzése is. (a Vogul- vagy Osztjákföld felkeresése illuzórikussá vált, ráadásul, mint orosz (szovjet) hadifogoly 1938-ig nem is kaphatott útlevelet) 1914-ben, első utazásakor lett Finnország szerelmese, sajnos életében nem sok lehetőség adódott arra, hogy személyesen kutatásokat folytasson a területén. Összesen négy alkalommal sikerült Finnországba jutnia, ezek közül a meghatározó az 1914-ben, még egyetemi hallgatóként, majd 1923-ben több hónapos utazása. A II. világháború után Finnország politikailag a nem baráti országok közé tartozott, nemhogy kiutazásról, de személyes kapcsolattartásról sem lehetett szó. (1944 után 1953-ban volt először lehetősége arra, hogy finn szakembert fogadhasson tanszékén.) Ebben a helyzetben a meglévő és korábbi anyagok tanulmányozás, rendszeresítése, kiadása, a még publikálatlan korábbi nagy gyűjtések közzététele tartozott egyik fő tevékenységébe. (eredeti nyelvű könyvek nem juthattak el hozzá, már annak is örült, ha hébe-hóba egy vogul vagy osztják ábécéskönyvet kapott) Így került sor többek között Reguly Antal még kiadatlan chanti népköltészeti gyűjteményének megjelentetésére is. Pályája 1943-ig töretlenül ívelt felfelé, ekkor jelentek meg jelentős tanulmányai és kötetei, a Jugria (1930), Az obi-ugor igekötők (1933) és a Finnugor rokonságunk (1937) A II. világháború törést hozott életében, mind a külső körülmények megváltozása (politika), mint a belső értékrendi válsága miatt, 1949-től kezdve új témába nem fogott bele, keveset publikált, az új eredményeket a nyelvterületen már nem követte. Tanárként is már csak néhány órán tartott előadást, akkor is árnyéka volt önmagának. 1953-ban nyilatkozott meg utoljára, Molnár Erikkel szemben védte meg a nyelvtudománynak az őstörténeti kutatásokban való szerepét s a nyelvészeti paleontológia vallomásának fontosságát. Sok terve volt, de keveset sikerült megvalósítania. (Tematikus monográfiák megírását tervezte, valamint Gombocz halála után a Magyar Etymologiai Szótár megjelentetését) Oroszul kitűnően beszélt, publikációiban ő hivatkozott a legtöbbször orosz nyelvű forrásokra, ennek ellenére egyetlen orosz nyelvű tanulmányt sem tett közzé. Finnország lelkes híve volt élete végéig Fő műve a „Finnugor rokonságunk” című műve volt, egy enciklopédikus jellegű könyv. Ebben a könyvben a finnugorisztika történetében először jelent meg az egyes finnugor nyelvű népek történelme, művelődéstörténet (néprajzával, népköltészetével és irodalmával együtt)

Nyelvművelés és oktatási tevékenysége

1932-1936 között szerkesztője, társszerkesztője volt a „Magyarosan” című folyóiratnak, főleg a nyelv művelésével foglalkozó folyóiratnak. 1935-től a Nyelvtudományi Közlemények szerkesztője volt, (1953-ig töltötte be ezt a pozíciót) Az 1950-es évek elején rádióműsorban népszerűsítette a magyar nyelvet a „Nyelv és rádió” című műsorban (1995-ben Fábián Pál rendezte sajtó alá)

Tevékenysége a Magyar Nyelvtudományi Társaságban

1913-ban Gombocz Zoltán javaslatára a Magyar Nyelvtudományi Társaság tagja lett, ekkor másodéves volt az Eötvös József Kollégiumban, de már írásai megjelentek a Magyar Nyelv folyóiratban. 1922-ben lett az utódja, tanárának, Horger Antalnak, jegyzői beosztásban, 1937-től alelnöke, 1944-től pedig elnöke lett a Társaságnak. Elnökségének idején meg kellett küzdenie az Intézet fennmaradásáért, mellette eljárt zsidó származású nyelvtudósok érdekében, a II. világháború bejezése után, szembesülnie kellett azzal, hogy a Társaság anyagi lehetőségei kritikán aluliak voltak, és a döntéseket is mások hozták meg az intézet vezetői nélkül. Ezért 1952-ben lemondott elnöki tisztségéről, de haláláig alelnöke maradt a Társaságnak.

Díjai, elismerései

- Kossuth-díj (1949)
- Sámuel-díj (1923)
- Sámuel - Kölber-jutalom (1928)
- MTA nagyjutalom a „Finnugor rokonságunk” című könyvéért (1939)
- Több magas finn és észt tudományos és állami kitüntetést kapott

Főbb művei

- Jugria (1930)
- Az obi-ugor igekötők (1933)
- Merja. Adalékok egy kihalt finnugor nép ismeretéhez. (1934).
- Finnugor rokonságunk (1937)
- Osztják hősénekek (I. kötet: 1944, II. kötet 1951)
- A modern nyelvtudomány magyar úttörői. (1952)
- A finnugorság ismertetése (1952)
- Őstörténeti csodabogarak
- A finnugorság ismertetése
- A modern nyelvtudomány magyar úttörői (1952);

Emlékezete

- Utcanév és emléktábla Budapesten, és Mihályiban
- Lánya által alapított díjat ad ki a Magyar Nyelvtudományi Társaság 1998 óta
- iskola viseli nevét Óbudán, mely utóbbiban Zsirai-emlékszoba is be van rendezve személyes tárgyaiból.

Külső hivatkozás

[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/img/5_109a.jpg fényképe] Kategória:Magyar irodalom Kategória:Magyar nyelvészek

Sumér nyelv

A sumer (régiesen sumér, szumír) nyelv az ókori dél-Mezopotámia (ma főként Irak területe) nyelve mára kihalt, és egészen a 19. századig feledésbe merült. Nincs ismert nyelvrokona - sem az élő, sem a holt nyelvek közt - (noha egyes (alternatív) elméletek szerint kapcsolható a magyarhoz, baszkhoz, etruszkhoz és más nyelvekhez), és ez megkülönbözteti a terület más nyelveitől, mint amilyen a héber, akkád, melyek rokonai a szír és arámi nyelveknek, s ez utóbbiak a sémi nyelvek közé tartoznak. A sumer az első ismert írott nyelv, első írásos emlékei i.e. 3200. körül keletkeztek. Ékírását később az akkád nyelv használta. Alkalmazták azonban az indoeurópai nyelvek közül a hettita (melynek hieroglifikus írása is volt, akár az egyiptomi nyelvnek) és az óperzsa nyelvre is, bár az utóbbi csak hasonló elvekre épült, a jelek alakja eltért. A sumer nép eltűnése, lassú beolvadása (?) után a sumer nyelvet több, a térségben lévő országban még századokig a diplomáciai levelezés és a tudományok nyelveként használták, hasonlóan, mint a középkorban a latint, fontos részét képezte az írnokképzésnek, és megmaradt a mágikus-rituális, ill. a tudományos nyelvhasználatban is. A sumer agglutináló nyelv, vagyis a szavakat és szóelemeket (toldalékokat) összeragasztva képez új szavakat vagy azok jelentés-árnyalatait (lásd a lentebbi példákat); . A sumer ergatív nyelv. Ez annyit tesz, hogy a mondat alanya, amely direkt tárgyra utal, úgynevezett ergatív esetben van, amit az -e utótag jelöl. A tárgyatlan igék alanyát a rag nélküli abszolutív eset jelöli. Például:
- lugal-e e2 mu-du3 – „a király felépítette a házat”,
- lugal i3-gen – „a király elment”. Megjegyzés: a „lugal” (király) szó az ember („lu2”) és a nagy („gal”) szavak összetételéből keletkezik.

Alternatív elméletek

Az itt felsorolt elméleteket a tudomány mai állása alapján kétségbe vonják; egy részüket a tudomány elavultnak, más részüket tudományos alapokon nem bizonyíthatónak tartja.

Hasonlítás a magyarhoz

A sumer nyelv más néven mahgar nyelv. A mahgar és sumír nyelv közötti különbség abból adódik,hogy magukat a sumírok mahgarnak mondják. Lásd: British Múzeum 81-7-27,130.jelzésű ékiratos szövegének alábbi része: "Eme-ku-mah-gar" ami akkád nyelven így hangzik: "Lisan-su-me-ri". J. Oppert a Societé Franceise de Numismatique et d'Archéologique 1869. január 13.-án tartott ülésén, az írást feltaláló népet a tudományos irodalomban legelőször SUMER névvel illeti és a nyelv rokonságát a török, finn és magyar nyelvekkel, azok gramatikájából és szókészletéből vett példákkal igazolta. A finnugor és uráli nyelvekben nincs igekötő vagyis az igei cselekvés befejezett voltát kifejező szóelem,kivéve a magyarban és a sumírban.Függetlenül,hogy az ige milyen időben és módban van ez jelzi az igei cselekvés befejezett voltát.pl.: jön,megjön,megjöhet,megjött,megjövetel.A meg funkciója ugyanaz,mint a mu szó a sumír-mahgar nyelvben különleges tökéletességgel rögzíti az igei cselekvés befejezett voltát,mint igei előrag. Arno Poebel ismerteti az igei prefixumot a Das Prefix MU fejezetben. Az igei cselekvés kifejezése hasonló a magyar nyelvéhez: mu-meg mu-gin megjön ki- ki ki-gin kijön ba- ba al- el Kijön ám Ki-gin-ám irányított és befejezett igei cselekvés. Az ám használata is hasonlít a mai magyar nyelvéhez. Az ősi nyelv igei cselekvés hátráltatásásra és lefékezésére a -da- vagy mai nyelvünkben -do- szótagot használja gyakorító igében: Ál-da-gál ma álldogál,ír-da-gál ma sírdogál. Az ír a mai rí,sír ige. A lu jelentése ember

Lásd még

- Ókori közel-keleti irodalom
- Urál-altáji nyelvcsalád
- A magyar nyelv eredete
- A magyar nyelv rokonsága más nyelvekkel

Külső hivatkozások

- http://enc.phil-inst.hu/1enciklopedia/fogalmi/muvelodestort/sumer_nyelv.htm
- http://www-etcsl.orient.ox.ac.uk/ Kategória:Nyelvek ko:수메르어

Baszk nyelv

A baszk nyelvet (baszkul euskera) ma kb. 600 ezer ember beszéli, ebből kb. 450 ezer Spanyolország északi részén, kb. 70 ezer Franciaországban, 80 ezer pedig Észak- és Dél-Amerikában. A baszkok több ezer éve élnek Európában. Vannak, akik az elő-Indo-Európai csoport egyetlen megmaradt leszármazottjának tartják őket. A baszk nyelvnek (euskera) a legtöbb nyelvész szerint nincs ismert rokona.

Nyelvtan

A nyelv ergatív, ez a következőt jelenti:
- (1) Kepa badator. 'Péter jön.'
- (2) Kepak ogia badakarkie. 'Péter kenyeret hoz önnek (ogia).' Azaz az alany ragja fejezi ki azt, hogy tárgya van. További sajátosságok:
- szórend nem kötött
- Az igék ragjai egyértelműek, ezért a személyes névmások elhagyhatók (írok, nem én írok)
- az igeragok kifejezik a személyt, a módot és az időt (jelen, múlt) mint a magyarban. Ragozás (a [] jelek elválasztják a szót és a ragot, csak a megértést szolgálják, nem részei a nyelvnek)
- [Bilboko kale bat]-ean = Bilbaó egyik utcájában
- [zazpi leiho]tatik = hét ablaktól A ragozás többszintű, mint a magyarban (A magyar hat szintet használ: ház-háza-házai-házaié-házaiéi-házaiéinak)
- A baszk (euskara nyelvű) Wikipédia kezdőlapja ]] [[Kategória:Nyelvek als:Baskisch ja:バスク語

Kínai nyelv

A kínai nyelv (汉语/漢語；中文) a sino-tibeti nyelvcsalád tagja. Habár több dialektusa létezik, írásban lényegében egy nyelv terjedt el. Azonban mindez nem jelenti azt, hogy egyfajta kínai írás létezne. A kínai karakterek már mintegy 3000 éve léteznek. Ezek az ősi betűk alkotják a tradícionális kínai írást, amely mára csak Tajvanon maradt hivatalos írásmód. A Kínai Népköztársaságban a Mao Ce-tung által bevezetett egyszerűsített kínai írást használják. A kínai legelterjettebb latin betűs átírása a pinjin. A kínai nyelv tonális nyelv, azaz egyes szótag kiejtésénél figyelni kell annak tónusára. A legelterjettebb mandarin nyelvben négy tónus van, de főleg a déli nyelvek általában több (6-10) tónusú nyelvek. Jelenleg a világon legtöbb ember a kínai nyelvet beszéli anyanyelveként, mintegy 1,2 milliárdan vannak ilyenek. Hivatalos nyelv a Kínai Népköztársaságban, Tajvanon, Szingapúrban, illetve az ENSZ hivatalos nyelvei között is szerepel. A kínaiak nyelvi elvei különböznek a nyugatiakéitól, részben a kínai írásjelek egységesítő hatása miatt, részben Kína Európától különböző társadalmi és politikai fejlődése miatt. Míg a Római Birodalom eltűnése után Európa nemzetekre oszlott, melyek azonosságát gyakran nyelvük adja, Kína ugyanekkor megőrizte kulturális és politika egységét és a birodalomban közös írott szabványt tartott érvényben, noha a beszélt nyelvek különbözősége összehasonlítható az európaiakéval. Ennek eredményeképpen a kínaiak élesen megkülönböztetik az írott nyelvet (wen/文) és a beszélt nyelvet (yu/語). Az írott és beszélt formák egységes megkülönböztetése kevésbé szigorú a kínai nyelv esetén, mint a nyugatiak esetén. Az írásra Kínában egyetlen szabvány van mindmáig.

Nyelvjárások

Kép:Sinitic_Languages.gif A kínai nyelv nem egységes, léteznek olyan nyelvjárások, amelyek egy máshonnan származó kínai számára érthetetlenek, bár szokásos jelenség, hogy a kínaiak több nyelvjárást is ismernek. Az ország nagy részén a mandarin nyelv az elterjedt, amely egyben a Kínai Népköztársaság, Szingapúr és Tajvan hivatalos nyelve, de jelentős még a wu és a kantoni nyelvjárás is, amely Makaó és Hongkong különleges státusú területein hivatalos nyelv. Mintegy 160 millióan beszélik továbbá a gan, a hakka, a xiang nyelvet, illetve a min nyelvcsalád jelentősebb képviselőit (tajvani, chaozhou, hainan).

Írásos nyelv

A kínai nyelvet négyféle karakterrendszerrel szokták leírni. Mind a tradícionális, mind az egyszerűsített kínai írás szótagokat jelölő karaktereket tartalmaz, amelyeket hanzinak nevezünk. A tradícionális kínai írást, amely mintegy 3000 éve létezik, már csak Tajvan szigetén használják. A karakterek nyolcféle (illetve azok variánsai) vonásból épülnek fel. Minden karakter egy szótagot, a legkisebb jelentéssel bíró egységet, jelöl. Valamennyi karakter tartalmazza a 214 jelentéstő egyikét, amely alapján rendszerezhetőek a karakterek. A Mao Ce-tung által bevezetett egyszerűsített kínai írást használják a Kínai Népköztársaságban. Az egyszerűsített írásban is vannak a tradícionális jelekkel egyező karakterek, de sok bonyolult (sok vonásból felépülő) jel helyett annak leegyszerűsítését vagy egy teljesen új karaktert használnak. Az írás elterjedésének köszönhető az analfabétizmus visszaszorulása, mivel az egyszerű írásjeleket a munkások, falusiak is könnyen meg tudják tanulni. A modern kínai nyelvben egyre több két- és többszótagú szó jelenik meg, amely azt is jelenti, hogy a leírásukhoz is több karakter szükséges. A legelterjettebb kínai latin betűs átírás a pinjin, amely lényegében fonetikus átírás. A különböző nyelvjárások tonális eltéréseihez igazodva a pinjin írás magánhangzóin ékezettel lehet a tónusokat jelölni. A Kirgizisztánban jellemző dungan nyelvnek cirill betűs írása van, és habár rendkívül közeli rokonságot mutat a mandarin nyelvvel, mégsem sorolják a kínai nyelvek közé.

Nyelvtan

- Valamennyi nyelvjárás tonális
- Általában egy szótag már önálló jelentéssel bíró egység
- Léteznek a nyelvben különböző önálló jelentés nélküli szótagok, amelyek a mondatban módot, intonációt és időt jelölnek.
- Jellemzőek az ige után kapcsolódó, irányultságot kifejező igekötők. Kategória:Nyelvek ja:中国語 ko:중국어 simple:Chinese language th:ภาษาจีน

Szanszkrit nyelv

A szanszkrit nyelv ( संस्कृता वाक्), amely az egyik legősibb indoeurópai nyelv, nemcsak ókori nyelv, de India egyik hivatalos nyelve is. Hasonló szerepet tölt be az indiai kultúrában, mint a latin és az ógörög az európaiban, központi szerepe van a hindu, a dzsainista és a buddhista hagyományokban. A legkorábbi ismert szanszkrit nyelvű írás a Rig-veda ( ऋग्वेद), amely része a korai hinduista kánonnak (Védák). A legtöbb szanszkrit szöveget az ókori és középkori Indiában írták. Kategória:Nyelvek ja:サンスクリット ko:산스크리트어 ms:Bahasa Sanskrit th:ภาษาสันสกฤต

Japán nyelv

A japán nyelvet (nihongo, nippongo, 日本語) kb. 121 millió ember beszéli anyanyelvként, ezzel a hatodik legnagyobb beszélőközösségű nyelv a világon. E közösség legnagyobb része Japánban él. Egyetlen más országban sem beszélik első vagy második nyelvként. Standardizált változata (hjódzsungo) a tokiói dialektuson alapszik. A japán ragozó nyelv, eredete máig sem tisztázott:
- az altaji nyelvekkel rokonítják,
- közelebbi rokonságot eddig az Okinaván beszélt rjúkjú nyelvvel igazoltak,
- koreai (a csekély számú rokonszavak miatt) nyelvrokonság,
- ajnu (Japán őslakosai) nyelvrokonság mellett elenyésző mennyiségű bizonyíték áll rendelkezésre.

Írás és kiejtés

right A japán nyelvben három írásrendszer van:
- a hiragana,
- a katakana szótagírások,
- a kandzsi kínai eredetű képírás. Használatos még a rómadzsi, ami a latin betűs írás neve. 1947-ben az USA megszállók nyomására az addigi 50 ezres nagyságrendű jelrendszer helyett egy a szójelek számát 1850-re korlátozó jelrendszert vezettek be, mely ma is érvényben van. A kandzsival a szavak fogalmi részét, pl. a főneveket, az igetőt írjuk le, míg a hiraganával a toldalékokat és a határozószókat, az idegen szavakat általában katakanával írjuk. A következő táblázat bemutatja a japán nyelv alapvető szótagjait. A táblázatot úgy kell használni, hogy a bal oldali mássalhangzó után kiejtjük a felül lévő magánhangzót. Van néhány kivétel és egyszerű szabály a hiragana, ill. katakana olvasásához:
- ん/ン(N) – önálló szótagot képző n hang.
- Az sz-sor minden szótagja sz-szel kezdődik, kivéve し/シ(si), ami si-nek ejtendő; hasonlóan a z-sor, melyben minden z-vel, kivéve a じ/ジ(zi), ami zsi-nek ejtendő.
- A t-sor kiejtése: ta csi cu te to. A d-sor hasonlóan: da dzsi dzu de do.
- A ふ/フ(hu) mássalhangzója valójában egy f-szerű hang, amit nem a fogakkal, hanem az ajkakkal képzünk.
- A v-sor mássalhangzója az angol w-hez hasonlít; hasonlóan a ふ/フ(hu) f-szerű hangjához, ez sem v, hanem a fogak helyett az ajkakkal képzett hang. A を/ヲ(vo) hangot sokszor csak simán o-nak ejtik, ám ettől még nem ugyanaz a szerepe a két hangnak!
- Az あ/ア(a) egy a magyar á-hoz hasonló hang, viszont annyira nem nyílt, és rövid.
- Az i, e és o hangok olyanok, mint a magyarban.
- Az う/ウ(u) ajakkerekítés nélküli u hang, kiejtése gyakran kicsit ü-szerű.

Hiraganák
	a	i	u	e	o
-	あ	い	う	え	お
k	か	き	く	け	こ
sz	さ	し	す	せ	そ
t	た	ち	つ	て	と
n	な	に	ぬ	ね	の
h	は	ひ	ふ	へ	ほ
m	ま	み	む	め	も
j	や		ゆ		よ
r	ら	り	る	れ	ろ
v	わ				を
N	ん
g	が	ぎ	ぐ	げ	ご
z	ざ	じ	ず	ぜ	ぞ
d	だ	ぢ	づ	で	ど
b	ば	び	ぶ	べ	ぼ
p	ぱ	ぴ	ぷ	ぺ	ぽ

Katakanák
	a	i	u	e	o
-	ア	イ	ウ	エ	オ
k	カ	キ	ク	ケ	コ
sz	サ	シ	ス	セ	ソ
t	タ	チ	ツ	テ	ト
n	ナ	ニ	ヌ	ネ	ノ
h	ハ	ヒ	フ	ヘ	ホ
m	マ	ミ	ム	メ	モ
j	ヤ		ユ		ヨ
r	ラ	リ	ル	レ	ロ
v	ワ				ヲ
N	ン
g	ガ	ギ	グ	ゲ	ゴ
z	ザ	ジ	ズ	ゼ	ゾ
d	ダ	ヂ	ヅ	デ	ド
b	バ	ビ	ブ	ベ	ボ
p	パ	ピ	プ	ペ	ポ

A japán szavak magyar átírása az angolban használt Hepburn-átíráson alapul, de azzal nem azonos (az angol és a magyar nyelv különbségei miatt): Példák: Néhány szót nem szabályszerű, hanem hagyományos alakjában írunk: gésa (szabály szerint geisa), Tokió (Tókjó), Kiotó (Kjóto) stb. – L. még átírás.

Nyelvtan

A japán nyelv tipológiailag agglutináló, alany-tárgy-ige (SOV) sorrendű mondatokkal. A mutató névmások megelőzik a jelzett szót. A főneveknek nincs ragozásuk, az esetviszonyokat a főnévi csoportok után álló partikulák jelzik: wa- - topik jelölő, ga- - (nem topik) alany jelölője, o- - tárgyjelölő, ni- - mindenféle helyviszony jelölője, no- - mindenféle jelzői viszony jelölője (beleértve a vonatkozó mellékmondatot is), de instrumentális-partikula, stb. Többes szám nincs, ha ez nem derül ki a mondatból, akkor megduplázzák a főnevet: Ott hegy-hegy van = ott hegyek vannak. A személyes névmások gyakran kiesnek, ha referenciájuk a kontextusból kiderül. Az első személyben az udvariasság foka szerint többféle alak közül választ a beszélő, második személyben gyakran ugyancsak udvarias formula helyettesíti a névmást (pl. megszólított neve, tiszteleti -san/-sama / -szan/-szama szócskával toldva). A számneveknek 1-10-ig 2 sorozata létezik,az eredeti japán (J) és a kínai (K) eredetű: A japánban az igék nem vesznek fel személyragokat, viszont igeidő és mód tekintetében van igeragozás. Nincs főnévi igenév. Az igék formái a mondatban a különféle udvariassági fokot fejezik ki, pl: csináld meg- légyszíves csináld meg- tisztelettel kérlek, hogy csináld meg, stb...) Nincs magánhangzóharmónia. A magyarral azonos a nevek használata (vezetéknév, keresztnév), a dátum és cím használata, a birtokos eset használata (először jön a birtokos, utána a birtok, pl. a ház ajtaja). A címeket is hasonló módon írják ( nagyobb egységtől a kisebb felé haladva): város, városrész, háztömb stb. A japán nyelv nagy irodalommal és hagyományokkal rendelkező elsőrangú kultúrnyelv.

Nyelvjárásai

A japán nyelv elég homogén, köszönhetően a standardizációnak. Régebben voltak nagyobb eltérések. A nyelvjárások tanulmányozásának csekély a hagyománya. Három nagy nyelvjárásra osztható: keleti, nyugati, kjúsúi. Az első csoport a Tókió főváros (az i, u elnyelése); a nyugati csoport Kjótó és Ószaka (több udvarias forma, erősebb tónuskontraszt); a kjúsúi (je szótag megléte, és az e palatizáció hatása a megelőző mássalhangzóra). A hivatalos nyelv az iskolai oktatás révén a tókiói nyelvjárásra épülő standard nyelv. Az írás latinizációja, a szókölcsönzés máig is folyik, ez egy le nem zárult folyamat.

Külső hivatkozások

- [http://www.JapanMagyarSzotar.hu/ Japán-magyar / magyar-japán szótár (Tamino)] ---- Kategória:Nyelvek Kategória:Japán ja:日本語 ko:일본어 ms:Bahasa Jepun simple:Japanese language th:ภาษาญี่ปุ่น zh-min-nan:Ji̍t-pún-oē

Kategorie:User sv-3

Kategorie:User sv ja:Category:User sv-3 ko:분류:사용자 sv-3

mBank Strona Informacyjna programy programy albergue en madrid Nurkowanie

:: RELATED NEWS ::

Clerjus
Clerjus to miejscowość i gmina we Francji, w regionie Lotaryngia, w departamencie Vosges. Według danych na rok 1990 gminę zamieszkiwały 634 osoby, a gęstość zaludnienia wynosiła 19 osób/km² (wśród 2335 gmin Lotaryngii Clerjus plasuje się na 520. miejscu pod względem liczby ludności, natomiast pod względem powierzchni na miejscu 47.).

Linki zewnętrzne

Cleurie
Cleurie to miejscowość i gmina we Francji, w regionie Lotaryngia, w departamencie Vosges. Według danych na rok 1990 gminę zamieszkiwało 668 osób, a gęstość zaludnienia wynosiła 61 osób/km² (wśród 2335 gmin Lotaryngii Cleurie plasuje się na 501. miejscu pod względem liczby ludności, natomiast pod względem powierzchni na miejscu 538.).

Linki zewnętrzne

Clézentaine
Clézentaine to miejscowość i gmina we Francji, w regionie Lotaryngia, w departamencie Vosges. Według danych na rok 1990 gminę zamieszkiwało 181 osób, a gęstość zaludnienia wynosiła 14 osób/km² (wśród 2335 gmin Lotaryngii Clézentaine plasuje się na 864. miejscu pod względem liczby ludności, natomiast pod względem powierzchni na miejscu 426.).

Linki zewnętrzne
Read More...

Coinches
Coinches to miejscowość i gmina we Francji, w regionie Lotaryngia, w departamencie Vosges. Według danych na rok 1990 gminę zamieszkiwało 345 osób, a gęstość zaludnienia wynosiła 61 osób/km² (wśród 2335 gmin Lotaryngii Coinches plasuje się na 710. miejscu pod względem liczby ludności, natomiast pod względem powierzchni na miejscu 951.).

Linki zewnętrzne

Colroy-la-Grande
Colroy-la-Grande to miejscowość i gmina we Francji, w regionie Lotaryngia, w departamencie Vosges. Według danych na rok 1990 gminę zamieszkiwało 635 osób, a gęstość zaludnienia wynosiła 54 osób/km² (wśród 2335 gmin Lotaryngii Colroy-la-Grande plasuje się na 519. miejscu pod względem liczby ludności, natomiast pod względem powierzchni na miejscu 490.).

Linki zewnę

Read More...

Combrimont
Combrimont to miejscowość i gmina we Francji, w regionie Lotaryngia, w departamencie Vosges. Według danych na rok 1990 gminę zamieszkiwały 172 osoby, a gęstość zaludnienia wynosiła 33 osób/km² (wśród 2335 gmin Lotaryngii Combrimont plasuje się na 873. miejscu pod względem liczby ludności, natomiast pod względem powierzchni na miejscu 991.).

Linki zewnętrzne

Contrexéville
Contrexéville to miejscowość i gmina we Francji, w regionie Lotaryngia, w departamencie Vosges. Według danych na rok 1990 gminę zamieszkiwało 3 945 osób, a gęstość zaludnienia wynosiła 264 osób/km² (wśród 2335 gmin Lotaryngii Contrexéville plasuje się na 113. miejscu pod względem liczby ludności, natomiast pod względem powierzchni na miejscu 343.). Contrexévill

Corcieux
Corcieux to miejscowość i gmina we Francji, w regionie Lotaryngia, w departamencie Vosges. Według danych na rok 1990 gminę zamieszkiwało 1 718 osób, a gęstość zaludnienia wynosiła 99 osób/km² (wśród 2335 gmin Lotaryngii Corcieux plasuje się na 249. miejscu pod względem liczby ludności, natomiast pod względem powierzchni na miejscu 254.).

Linki zewnętrzne
Read More...

Cornimont
Cornimont to miejscowość i gmina we Francji, w regionie Lotaryngia, w departamencie Vosges. Według danych na rok 1990 gminę zamieszkiwały 4 042 osoby, a gęstość zaludnienia wynosiła 100 osób/km² (wśród 2335 gmin Lotaryngii Cornimont plasuje się na 110. miejscu pod względem liczby ludności, natomiast pod względem powierzchni na miejscu 23.).

Linki zewnętrzne <

Read More...

Courcelles-sous-Châtenois
Courcelles-sous-Châtenois to miejscowość i gmina we Francji, w regionie Lotaryngia, w departamencie Vosges. Według danych na rok 1990 gminę zamieszkiwało 75 osób, a gęstość zaludnienia wynosiła 32 osób/km² (wśród 2335 gmin Lotaryngii Courcelles-sous-Châtenois plasuje się na 970. miejscu pod względem liczby ludności, natomiast pod względem powierzchni na miejscu 1216.)