:: wikimiki.org ::
| A Magyar Nyelv Rokonsága Más Nyelvekkel |
A magyar nyelv rokonsága más nyelvekkel
Bevezetés
Az általánosan elfogadott nyelvészeti álláspont szerint a magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba, ezen belül a finnugor nyelvek közé tartozik. A magyar nyelv finnugor eredetének elmélete jelenleg az akadémikusok többsége által leginkább elfogadott, de nem az egyetlen tudományos elmélet.
A rendszerváltás után újból szabad út nyílt a hivatalos elméletek (indokolt vagy indokolatlan) megkérdőjelezésére. A 20. század végén ez a gondolatszabadság magával hozta a finnugor rokonságot ellenző vélemények és a magyar nyelv rokonságára vonatkozó alternatív elméletek terjedését is.
A szocializmus idején a finnugrisztika művelői áltudósnak, polgárinak, fasisztának stb., egyszóval ellenségnek bélyegezték az alternatív elméletek hirdetőit, és nem voltak hajlandók elismerni, hogy a finnugor nyelvrokonság egyáltalán nem megingathatatlan; a másik oldal pedig „álmagyarnak”, „nemzetietlennek” stb. nevezi a finnugrista nyelvészeket. A vita ilyen hevessége, mely napjainkban sem csökkent, nagyban hozzájárult a finnugor nyelvrokonság elméletének sokak általi megkérdőjelezéséhez éppúgy, mint az azt támadók fanatikusnak és egyebeknek bélyegzéséhez, és ahhoz, hogy a tudományos vita a dogmák vitájává váljon.
A finnugor nyelvrokonság elméletét elutasító nézeteknél gyakran megfigyelhető az összehasonlító nyelvészet széles körben bevett és bevált módszereinek elutasítása is. Így például nem tekintik mérvadónak a rendszeres hangmegfelelések létét vagy hiányát, amely a finnugor rokonságot támasztaná alá, noha ezt a módszert más nyelvcsaládok esetén is sikerrel alkalmazták. (Az újlatin nyelvek vizsgálatában például a latin nyelvvel összhangban álló eredményre vezetett.)
A magyar nyelv rokonításának története
A magyar-finnugor nyelvrokonság elméletének története
A finnugor nyelvrokonság gondolatát először Szamosközy István történetíró vetette fel a 16. században. Ekkor még csak az obi-ugorok és a magyarok nyelvrokonsága merült fel. 1671-ben Georg Stiernhielm svéd tudós beszámolt a finn és magyar közti hasonló szavakról. A német Martin Vogel szintén kísérletet tett a finn, lapp és magyar nyelvek rokonítására.
A finnugor nyelvrokonság elmélete a 18. században alakult ki. 1717-ben Olaf Rudbeck svéd professzor körülbelül száz szóegyezést talált a finn és a magyar között. A finnugor elmélet tudományos kutatásának kiindulópontja Sajnovits János 1770-ben megjelent latin nyelvű tanulmánya volt, Demonstratio Idioma Ungarorum et Lapponum Idem Esse, azaz A lapp és a magyar nyelv azonosságáról. 1790 körül Göttingában a kolozsvári orvos, Gyarmathi Sámuel a német Schlözer befolyására tanulmányt írt Affinitas címmel, melyben a magyar és az északi nyelvek hasonlóságát ecseteli.
A következő lépés Hunfalvy Pál 1851-es akadémiai bejutása volt, aki barátját, a német Budenz Józsefet Magyarországra hívta Göttingából. Budenz mintegy 20 éven keresztül a finnugrisztika legnagyobb magyarországi szaktekintélyének számított, és nagyban hozzájárult az elmélet elterjesztéséhez.
Vámbéry Ármin magyar-török nyelvrokonság elmélete
Vámbéry Ármin 1869-ben Magyar és török-tatár szóegyeztetések címen adta ki munkáját. A mű nyomán kirobbant az ugor-török háború néven elhíresült nyelvtudományi vita, melynek során Budenz József és Hunfalvy Pál cáfolatai után végül Vámbéry elállt elméletétől, mely szerint a magyar török eredetű nyelv volna.
Sumer-magyar nyelvrokonság
A sumér-magyar nyelvrokonság elméletének képviselői a 20. században:
- Varga Zsigmond, debreceni egyetemi tanár, lelkész, teológus, nyelvész és vallástörténész,
- Bobula Ida
- Badiny Jós Ferenc
- Érdy Miklós
További kísérletek a magyar nyelv rokonítására
Zsirai Miklós Őstörténeti csodabogarak című munkájában (1943) megpróbálja felsorolni, hogy a magyar nyelvet a finnugor és török nyelveken kívül milyen más nyelvekkel próbálták egyeztetni:
zsidó, egyiptomi, sumér, etruszk, hettita, baszk, perzsa, pelazg, görög, kínai, szanszkrit, angol, tibeti, tamil, korják, kamcsadál, jukagir, japán, ajno, dravida, maori, magar, csin, lepcsa, dafla, abor-miri, khasszi, mikir, munda, gondi, örmény, bodó, kocs, garo, kacsari, manipur, teluga, migal, brahui, tapka, manyók, szokpa, hórpa, szerpa, szunvár, garung, rodong, csuruszja, kulungya, bahingya, lehorong, szangpang, dumi, bután, kamu, humi
Alternatív elméletek napjainkban
Turáni elmélet
Az ú.n. turáni elmélet szerint a magyar az altáji nyelvcsaláddal, ezen belül a török nyelvekkel áll közelebbi rokonságban. Ez a török vagy türk (ujgur, kazah, oszmán-török, kipcsak, stb.), mongol, mandzsu, szkíta, hun, avar, stb. nyelveket öleli föl, de magában foglalja a finnugor nyelveket is. Ilyen értelemben szoktak urál-altáji nyelvekről beszélni, amelyben az uráli a finnugor nyelveket jelöli. (A hivatalos nyelvészek között ma már nem elfogadott az altáji nyelvek (török nyelvek és mongol nyelvek) rokonságának bizonyítása sem, bár sokáig az volt. A mandzsu, szkíta, hun, avar nyelvek idetartozása pedig különösen kérdéses. A szkíta (szittya), hun és avar nyelvet csak személynevekből ismerjük, magáról a nyelvről szinte semmit sem tudunk. (Többek között Dr. Detre Csaba ettől eltérő véleményen van, lásd még a külső hivatkozásoknál.)
Az elmélet mellett szólnak a nyelvi kapcsolatok mellett a magyarság belső-ázsiai („turáni”) kulturális kapcsolatai, a zenei, néprajzi, életmódbeli párhuzamok, továbbá történeti hagyományaink hun-magyar azonosságtudata. Ellene szól azonban, hogy a nagyjából a finnugor nyelvészet által is használt paradigmarendszerben mozog, amely módszerek ma már erősen megkérdőjelezettek. A rendszeres hangmegfelelések „törvényei” elismerten nem természeti törvények, legfeljebb tendenciák. Az ezekre épített összehasonlítások sokak szerint nem csak a finnugor nyelvrokonságnál, hanem itt is ingatagok. (Természetesen ezt a mai nyelvészek nem így látják.) Maguknak a nyelvcsaládoknak a létjogosultságát is sokan vonják kétségbe, hiszen ahogy a népek eredete sem fa szerkezetű, egyenes leszármazású, úgy a nyelvek is keveredtek egymással, eredetük nem egyenes leágazás, hanem sok-sok keveredés, hatás összessége.
Az ősnyelv elmélete
Az ősnyelvkutatás egészen új keletű tudomány. Két fő iránya van. Az egyik az úgynevezett nosztratikus nyelvcsalád kutatása. Ennek nincsenek különösebb magyar vonatkozásai jelenleg.
A másik a szóbokor vagy más néven gyök rendszerből indul ki, de ennek létjogosultsága tudományosan nincs bizonyítva. Az elmélet szerint a magyar nyelv egységes szóbokorrendszere nem jöhetett létre utólagos keveredésekből. A szóbokrok hálózata átszövi a nyelvet, és ez a hálózat egységes. A hálózat széttöredezve megtalálható más nyelvekben is, de csak romjaiban, míg a magyarban teljesen. Az utólagos keveredések hatására ez a hálózat szétszakadozott volna. Ezért ez a nyelv vagy egy műnyelv, mint pl.: az eszperantó, vagy az emberi elme fejlődésével párhuzamosan fejlődött, és ahogy az emberi gondolkodás fejlődött, úgy fejlődött a nyelv is, az alapfogalmak köré úgy bokrosodtak a szóbokrok. Az ily módon létrejött ősnyelv legtisztábban a ma magyarnak nevezett nyelvben őrződött meg. Az elmélet ellenzői szerint ez nem elsősorban nyelvészeti, hanem „romantikus” nacionalista indíttatású feltételezés, s ez ellene szól.
További elméletek
Itt kell szólni azokról a feltételezett nyelvi kapcsolatokról, amelyek jelenleg bizonyítatlanok.
A magyar nyelv kapcsolatát a sumérrel ma is sokan vizsgálják, sokféle eredménnyel. A kapcsolatot tagadó hivatalosnak is tekinthető álláspont és a sumér-magyar nyelvrokonságot vallók között széles skálán oszlanak el a vélemények.
A laikus rokonítók életét nehezíti, hogy kevés a közvetlen magyar fordítás.
Megemlítendő a kelta-magyar nyelvkapcsolat, a kecsua-magyar hasonlóságok, a Bibliában fellelhető magyar nevek, továbbá a Tamana-kutatás, amely a világ bármely táján föllelhető magyarul érthető földrajzi neveket vizsgálja. Ezen elméletek sincsenek tudományos igénnyel bizonyítva.
Legutóbb az etruszk-magyar nyelvrokonság elmélete került előtérbe Mario Alinei olasz nyelvész kutatásai alapján.
Nehézségek az egyes elméletek alkalmazása során
A finnugor elmélet elsősorban a régészeti adatokkal vagy inkább ezek nemlétével vagy különféle értelmezéseivel egyeztethető össze nehezen; egyes régészek szerint pedig az adatok alapján a nép finnugorságának elmélete egyenesen cáfolható, vagy legalábbis valószínűtlen, és ebből (a nyelvtudományi szempontoktól függetlenül) a nyelvrokonság valószínűtlen voltára is következtetnek.
Lásd: Finnugor nyelvrokonság ("A finnugor őshaza kritikái" című rész)
A türk rokonítást a régészet ugyan alátámasztja, de a rokonítható szavak köre a török nyelvek esetén sokkal távolabb esik az úgynevezett alapszókincstől (amit a nyelvek összehasonlításakor elsődlegesen vizsgálnak), mint a finnugor nyelvek esetében. (Magyarán: a finnugor nyelvekkel rokonítható szavak rendszerint elemibbek, alapvetőbbek, primitívebb fogalomkörökbe tartoznak, mint a türk nyelvekkel rokonítható szavak.)
A sumér nyelvi eredetkutatás talán legsúlyosabb módszertani hiányossága, hogy nem a lehető legkorábbi magyar nyelvemlékeket, hanem a mai, 20–21. századi nyelvállapotot veszik alapul.
További érvek, amelyek kétségbe vonják e kutatások hitelét:
#a korabeli magyar kiejtést hallgatólagosan a maival azonosnak veszik;
#a többi nyelv rokonításában bevált összehasonlító módszereket (például rendszeres hangmegfelelések) nemigen alkalmazzák;
#a szavak összevetése gyakran a következetesség igénye nélkül, ötletszerűen történik.
Ezenkívül a sumér nyelv hangzása nem pontosan ismert, hiszen jeleinek kiejtését csak más nyelvű (pl. akkád) szövegek alapján tudják rekonstruálni, és a két nyelv eltérő hangrendszere miatt nyilvánvaló torzulással. Ezen kívül az akkád nyelv is kihalt már, csak ma is élő nyelvrokonainak kiejtését tudják a múltba vetíteni.
A magyar nyelv rokonságára vonatkozó többi elméletet, mivel érveik nincsenek összhangban a nyelvtudomány bevett módszertanával, a nyelvészek többsége szintén elveti, s a finnugor elmélet ellenzői közül sem mindenki támogatja őket. Ez a tény is jelzi, hogy a nyelvtudományról való ismeretterjesztésnek még igen nagy szerepe van az elkövetkezendő évtizedekben, hogy ki-ki maga is eldönthesse, mely érvek szerepelhetnek a tudományos értelemben vett nyelvészet eszköztárában, és melyek nem.
Lásd még
A magyar nyelv eredete
A finnugorokra vonatkozó elméletek kritikái
Külső hivatkozások
- [http://www4.tpgi.com.au/etr/demo/demonstrH.html Sajnovics János: Bizonyítás, hogy a magyarok és lappok nyelve ugyanaz] (1770)
- [http://www.kitalaltkozepkor.hu/maracz_finnugor.html Marácz László tanulmánya a finnugor nyelvekről]
- Kiszely István, [http://istvandr.kiszely.hu/ostortenet/005.html A magyarok őstörténete: a magyar nyelv eredete], a török rokonság gondolatát támogatja
- [http://www.csaba.varga.hu/HONLAP_uj/HUN%20szavak_%20hun%20szotar.htm Dr. Detre Csaba: HUN SZAVAK,SZÖVEGEK (A)]
- [http://www.kitalaltkozepkor.hu/magyarnyelveszet.php Dr. Detre Csaba: HUN SZAVAK, SZÖVEGEK (B)]
- [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=10819 Ősvita] A magyar nyelv rokonítási kísérleteiről (mancs.hu)
Magyar nyelv
Magyar nyelv
Nyelvek > Nyelvcsaládok > Uráli nyelvcsalád > Finnugor nyelvek > Magyar nyelv
----
Besorolás
A magyar nyelv besorolása nyelvészeti körökben nem képezi vita tárgyát: az uráli nyelvcsalád tagja, ezen belül a finnugor nyelvek közé tartozik.
Földrajzi eloszlás
A magyart Magyarországon kívül többek között a környező Kárpát-medencei országokban beszélik: (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia (főként Erdélyben), Szerbia és Montenegró (a Vajdaságban), Horvátország, Szlovénia).
Beszélők száma
Beszélőinek száma kb. 14,5 millió (ezzel az uráli nyelvcsalád legnépesebb tagja), közülük kb. 10 millióan élnek Magyarországon. A magyar nyelv Magyarország hivatalos nyelve és az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike. Hivatalos nyelv a szlovén mellett Szlovénia három járásában (Dobrónak, Hodos és Lendva), valamint a Vajdaságban. – Az Európai Unióban anyanyelvileg, vagyis etnikai magyarként kb. 12 millió magyar él. 13 millióan beszélik az Európai Unióban a magyar nyelvet első vagy második nyelvként. A magyar nyelvet a nyelvek sorában a 66. helyre tesszük az anyanyelvileg beszélők száma szerint.
A Földön 30 millió magyar származású ember él, nagyobb részük a nyelvet nem beszéli. A beolvadás (asszimiláció) szempontjából több szempontból is beoszhatjuk őket: a beolvadás az angol, spanyol, szlovák, román, szerb-horvát nyelvekbe valamint a magyarab, berber és arab nyelvekbe történt, de a német, cseh és más nyelvterületek is jelentős számú magyart olvasztottak magukba.
Írás
A magyar nyelv a latin írást használja, kiegészítve annak ábécéjét néhány speciális magyar betűvel.
A latin írásjegyek előtt a nyelvet rovásírással írták. A magyar rovásírás néhány kutató szerint az i. e. 5. században már létezett és használt írás volt, ennek eldöntéséhez a jelenlegi adatok valójában nem elégségesek. Szent István király korában a kereszténységre való áttéréskor bevezették a ma használt latin betűs írásunk ősét (néhány írásjel eltért a ma használatostól). Ekkor az ország hivatalos nyelve a latin nyelv lett. A magyar nyelv 1844 óta Magyarország hivatalos nyelve.
Nyelvjárások
Nyolc fő nyelvjárást tartanak számon:
- tiszai (más néven: alföldi),
- dunántúli,
- déli (más néven: Duna-Tisza-közi),
- északkeleti,
- palóc (más néven: északnyugati),
- mezőségi (más néven: Királyhágón túli),
- nyugati,
- székely,
- csángó.
(A mai hivatalos nyelv az északkeleti nyelvjárásból fejlődött ki.)
Származás
A nyelvrokonság témája századok óta vitatott téma: a finnugor eredet mellett a türk (turáni) és a sumér eredet, továbbá az ősnyelv elmélete is felmerült. Jelenlegi ismereteink és a bevett kutatási módszerek alapján az uralkodó nyelvtudományi irányzat csak a finnugor rokonságot fogadja el. Nádasdy Ádám szerint:
: „A hangváltozások és a nyelvtani szerkezet öröklött volta más nyelvcsoporttal való rokonítást jelen tudásunk szerint nem tesz lehetővé. Azaz: túl jól működik a finnugor rokonítás, és túl rosszul bármi más.” [http://origo.hu/csevegoszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3]
A finnugor nyelvi kapcsolat egyrészt az alapszókincs összevetésével, másrészt a rendszeres hangmegfelelésekkel (pl. a magyar f hangnak más finnugor nyelvekben rendszeresen p felel meg, a magyar h-nak k stb.), harmadrészt a nyelvi rendszer hasonlóságával (agglutináció, nyelvtani nemek hiánya stb.) igazolható. Egy átlagos mai magyar szöveg elemzése során a finnugor, azaz magyar szavak arányát kb. 90%-nak találjuk, ami nem kis részben az egyes tövekből eredő gazdag szóbokroknak köszönhető (gyökök.) A nyelv mai jellegét természetesen egyéb nyelvek is jelentősen befolyásolták.
A nyelvrokonság – egyéb társadalmi tényezők folytán – nem mindig van közvetlen összefüggésben a népek vér szerinti rokonságával, tehát a népességgenetikai kutatások csak támpontként szolgálhatnak a nyelvészeti kutatásokhoz. (Erről bővebben lásd: Czeizel Endre: A magyarság genetikája. Galenus, 2003.)
Történet, kialakulás
:Korszakairól lásd: Nyelvtörténeti korszakok a magyarban
Önálló fejlődése az ősmagyar korban indult meg, majd az ómagyar korban jelentek meg írott szórványok, szövegemlékek (első szövegemlék a tihanyi apátság alapítólevelében található, az első összefüggő szövegek pedig a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom). A középmagyar kor jelzi az első magyar nyomtatványok megjelenését és a magyar költészet kezdeteit (Tinódi, Balassi) – ez a korszak már nem különbözik lényegesen a mai nyelvtől. Az újmagyar korban alakul ki az egységes nemzeti nyelv és a modern irodalmi nyelv, a 18–19. századi írók, költők, valamint a nyelvújítás révén (Kazinczy Ferenc vezetésével).
Szókincs
A magyar nyelv szókincse a szótöveket tekintve kb. 21%-ban finnugor eredetű (A nyelv és a nyelvek, ISBN 963-05-7959-6, 134. o.), szóelőfordulás szerint azonban 80-90%-os arányt kapunk. Emellett számos iráni, türk, szláv, latin, német, francia, olasz és angol eredetű szó található nyelvünkben.
A magyar nyelv szavainak száma az önálló jelentésű összetett szavakat is beleértve kb. 240 000-re tehető.
Részletesen lásd: Magyar szókincs
Jellemzők, sajátosságok
Hangtan
Jellemző rá az első szótagra eső hangsúly (ebben a finnugor és a szlovák nyelvekre hasonlít), a magánhangzó-harmónia (barnulásotokról - zöldülésetekről), valamint a magánhangzó-hosszúság és a hangsúly egymástól független volta (amely szinte egyedüliként lehetővé teszi az antik időmértékes verselés alkalmazását). Hangrendszerére ezenkívül a lágy mássalhangzók (ny, ty, gy), az aspirálatlan zárhangok (h nélkül ejtett p, t, k, szemben a germán nyelvekkel) és a palatális magánhangzók előtti kemény mássalhangzók jelenléte jellemző (azaz lehetséges ne, ti stb. hangkapcsolat, nye, tyi helyett; szemben például az orosszal). Nincsenek benne valódi diftongusok (mint például a finnben vagy németben) és redukált magánhangzók (mint például az angolban, németben). A speciális magyar a hang (mely a svédben és a perzsában is megvan) nehézséget okozhat a nyelvtanulóknak .
Alaktan
Az agglutináló jelleg toldalékok halmozását is lehetővé teszi (a finnugor, perzsa, baszk, sumér és a török nyelvekhez hasonlóan). Szintén jellemző a többféle alakváltozat mind a szótövek, mind a toldalékok terén, a gazdag esetrendszer és az irányhármasság (honnan? hol? hová?) a helyhatározók használatában. Kevés az igeidő (a mondá, mondja vala, mondta vala, mondtam légyen alakok gyakorlatilag kihaltak, a Székelyföldön viszont ma is aktívan használják a mondta volt formát), és hiányzik a habeo ige („én birtoklok valamit” helyett „nekem van valamim”). A magyar nyelv megkülönbözteti a határozatlan („alanyi”) és a határozott („tárgyas”) ragozást: olvasok, olvasom, a főnévi igenév pedig ragozható (látnom, látnod, látnia stb., amely egyébként a portugálban is megtalálható).
Mondattan
A magyarban puszta névszó is állhat állítmányként (az oroszhoz hasonlóan), a jelen idejű, egyes és többes szám 3. személyben (pl. Pista tanár Ø, elmarad a 'van'). Szórendi szempontból a magyar az SOV nyelvek közé sorolható (alany–tárgy–állítmány), bár a magyar mondat kitüntetett összetevői valójában nem ezek, hanem a topik és a fókusz (vagy téma és réma; az ismertnek tekintett információ, amiről állítást teszünk, és az újonnan említett, hangsúlyos információ, ami az állítás magvát alkotja). A magyar nyelv újabb kutatásai elsőként mutattak rá az utóbbi felbontás jelentőségére a nyelvek általános leírásában.
:A magyar nyelv természettudományos módszerekkel való vizsgálata, azaz az elmúlt 25 év magyar generatív nyelvészete a magyart az emberi nyelvek olyan sajátságos típusaként állította elénk, mely fontos jellegzetességeiben különbözik a legismertebb indoeurópai nyelvektől. A magyarban a szórendet a mondat elemeinek nem a mondatrészi szerepe, azaz alany, tárgy volta, hanem a logikai funkciója határozza meg. A magyar mondat ige előtti nevezetes szerkezeti pozícióit a logikai műveleteket kifejező mondatrészek foglalják el, köztük a mondat logikai alanyát megnevező topik, a disztributív kvantorok (például a minden elemet tartalmazó mondatrészek), valamint a kizárólagos azonosítást kifejező fókusz.
::Forrás: [http://www.nyelveszet.hu/nyelveszet/ É. Kiss Katalin: A nyelv formális rendszerének leírása]
Idézetek
Ács Tivadar Akik elvándoroltak című művében (1940) így ír az angol Sir John Bowring-ról [http://www.matud.iif.hu/04apr/08.html]:
:„Az angol követ híres nyelvtudós volt, s a magyar nyelvnek őszinte bámulója. Önönmagából következetesen és szilárdan alkotott beszédnek jellemezte, amelyben logika van, sőt matézis, az erő, a hangzat minden hajlékonyságával és formázhatóságával. Szerinte az angol legyen büszke arra, hogy az ő nyelve az emberi történelem époszát tünteti fel. Ki lehet mutatni eredetét, kivehetők, szétválaszthatók benne az idegen rétegek, melyek különböző népekkel való érintkezés idején rávakolódtak. A magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, melyen az idők viharai karcolást sem ejthettek. Nem az idők változásától függő kalendárium. Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem trafikál, nem ád, nem vesz senkitől. Nyelvünk nemzeti önállóságunknak, szellemi függetlenségünknek legrégibb, legfényesebb élő emléke. Amit a tudósok nem tudnak megmagyarázni, azt mellőzik. Ez a nyelvészetben is így van, ép úgy az archeológiában. Az egyiptomi régi templomok egyetlen kőből készült padlatait sem tudják megmagyarázni. Honnan, melyik hegységből vágták ki e csodálatos tömeget, miként szállították le, vagy emelték fel egy templom tetejéig? A mi nyelvünk eredetisége ennél csodálatosabb tünemény. Aki megfejti, az isteni titkot fogja boncolni, annak is az első tételét: »Kezdetben vala az Ige s az Ige vala az Isten s az Isten vala az Ige«.”
Lásd még
- A magyar nyelv eredete
- A finnugor elmélet kritikája
- A magyar nyelv rokonsága más nyelvekkel
- Árvíztűrő tükörfúrógép
- Magyar nyelvű forrásszövegek a Wikisource-ban
- Magyar szókincs
Külső hivatkozások
- [http://www.e-nyelv.hu/ A magyar nyelv fóruma]
- [http://www.ozhun.net/a-olvasok_irtak.php?cikkID=111&count=60 A magyar nyelv (Australian Hungarian Community Web Site)]
- [http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Afal&url=/eletestudomany/archiv/2000/0012/neheze/nehzea.htm Nehéz-e a magyar nyelv?] (Oswald Gschnitzer, Heidelberg, Élet és Tudomány, 2000/12.)
- [http://www.c3.hu/~magyarnyelv/00-4/pusztai.htm A magyar nyelv 20. sz.-i változásai] (Pusztai Ferenc)
Nyelvtan
- [http://www.yudit.org/magyar/Contents.html Magyar nyelvtani táblázatok]
Nyelvművelés (pro és kontra)
- [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1231/123102.htm A magyar nyelvművelés állapota – Balázs Géza írása a Magyar Nyelvőrben]
- [http://dragon.unideb.hu/~tkis/ A nyelvművelés kártékonyságáról és ármánykodásáról]
- [http://mek.oszk.hu/00000/00022/html/ Egy emberközpontú nyelvműveló – Margócsy József írása Lőrincze Lajosról és a nyelvművelésről]
- [http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking.html Modern Talking – Nádasdy Ádám cikkeinek gyűjteménye a Magyar Narancs sorozatából]
- [http://www.muszeroldal.hu/MMK/nr71/kigyomlaltuk71.html szaknyelvi igényesség]
Származás
- [http://www.kitalaltkozepkor.hu/maracz_finnugor.html Marácz László cikke a finnugor elméletről]
- [http://www.kitalaltkozepkor.hu/langeiren_amagyarnyelv.html Lange Irén: A magyar nyelv sajátosságai hagyománytörő lingvisztikai szemszögből]
Egyéb
- [http://mek.oszk.hu/01200/01228/01228.htm Illyés Gyula: Ki a magyar?]
- [http://bme-tk.bme.hu/other/kuszob/ Küszöbszint a magyar mint idegen nyelven (Műegyetemi Távoktatási és Felnőttképzési Központ)]
- [http://www.nyariegyetem.hu/ Debreceni Nyári Egyetem, a magyarnyelv-oktatás egyik specialistája]
- [http://www.magyarora.com/ Magyaróra: Új utak a magyar nyelvhez]
- [http://www.geocities.com/erdelyilobby/jpg/Magyarok.jpg Magyarok a Kárpát-medencében]
- [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=10165 Nádasdy Ádám a nyelvek és a népek rokonságáról]
- [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1274/127402.pdf Pusztai Ferenc cikke az általa szerkesztett, átdolgozott Magyar értelmező kéziszótárról] (PDF)
- [http://corpus.nytud.hu/mnsz/ Magyar Nemzeti Szövegtár] (az MTA 153,7 millió szövegszót tartalmazó adatbázisa többféle kortárs szövegből; ingyenes regisztrációval böngészhető)
- [http://wikisource.org/wiki/Anyanyelvemr%C5%91l%2C_huszonegy_t%C3%A9telben Dr. Végvári József: Anyanyelvemről, huszonegy tételben]. A magyar nyelv és a hivatalos nyelvészet a szerves műveltség szempontjából
Külső hivatkozások angolul
- [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=HNG Hungarian language (Ethnologue.com)]
- [http://www.ut.ee/Ural/num.html Numerals of some Uralic languages]
- [http://www.geocities.com/Athens/Acropolis/3093/finnugor.html Uralic page]
- [http://www.lmp.ucla.edu/profiles/profh02.htm Hungarian Profile]
- [http://www.people.fas.harvard.edu/~arubin/hungarian.html A Hungarian Language Course by Aaron Rubin]
- [http://www.afs.hu/hungary/hungary/study.html Study Hungarian! (AFS.com)]
- [http://www.hungarotips.com/hungarian/ Hungarian Lessons (Hungarotips.com)]
- [http://www.single-serving.com/Hungarian/index.html Hungarian Phrase Guides]
További irodalom
- É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan (Osiris Kiadó, Budapest, 2003)
- Keresztes László: [http://www.nyariegyetem.hu/html/db/hun/main33_.html Gyakorlati magyar nyelvtan] (Debreceni Nyári Egyetem, 1995, Hungarolingua sorozat)
- Végvári József: „És mégsem mozog ...” - tanulmányok anyanyelvről, hitről, tudománytörténetről és nevelésről, világképről, szerves műveltség és hivatalos tudomány viszonyáról. Főnix Könyvműhely, 2005. ISBN 963-7051-05-8 .
ja:ハンガリー語 ko:헝가리어
Finnugor nyelvekA finnugor nyelvek közé 15 élő és 2 holt nyelv tartozik. (A dialektus jellegű nyelveket külön számolva összesen 30 nyelv.) Ezek a nyelvek egymással bizonyos rokon vonásokat mutatnak a szerkezetüket és az alapszókincsüket tekintve. A finnugor nyelveket mintegy 24 millió ember beszéli a Kárpát-medencében, valamint Észak-Európa, Kelet-Európa és Nyugat-Szibéria hatalmas kiterjedésű területén.
- A finnugor nyelvek családfájáról lásd: Uráli nyelvcsalád
- A nyelvrokonság igazolásáról: Finnugor nyelvrokonság
- A finnugor nyelveket kutató tudományágról: Finnugrisztika
A finnugor nyelvek távolabbi rokoni kapcsolatát állapították meg a Szibériában beszélt szamojéd nyelvekkel. A két nyelvcsoport együtt alkotja az uráli nyelvcsaládot.
Földrajzi elterjedés
A finnugor nyelvek területi csoportosítása:
szamojéd nyelvek
- Közép-Európa:
- magyar
- Észak-Európa:
- Észak-skandináviai csoport: számi (lapp) nyelvek (összesen 10 nyelv vagy dialektus)
- Balti-finn csoport: finn, észt, vót, lív, izsór, karjalai, vepsze, merja (kihalt)
- Kelet-Európa:
- Volgai csoport: mari, mordvin (erza és moksa), muroma (kihalt)
- Permi csoport: udmurt, komi, permják komi
- Ázsia (Nyugat-Szibéria):
- Obi-ugor csoport: manysi, hanti
A nagyobb finnugor nyelvek a beszélőik száma és főbb lakóhelyei szerint
- Magyar nyelv kb. 14,5 millió fő
- Magyarország
- Románia, Szlovákia, Vajdaság, Ukrajna, Horvátország, Szlovénia, Ausztria
- USA, Kanada, Ausztrália, Izrael
- Finn nyelv - kb. 5,1 millió fő
- Finnország
- Svédország, Oroszország, USA, Kanada
- Észt nyelv - 1,1 millió fő
- Észtország
- Finnország, Svédország, USA, Kanada
- Erza nyelv (erza mordvin) - kb. 500.000 fő
- Oroszország, Mordvin Köztársaság
- Mari nyelv - 488.000 fő (2002)
- Oroszország, Mari Köztársaság
- Kazahsztán (volt kitelepítettek)
- Udmurt nyelv - 464.000 fő (2002)
- Oroszország, Udmurt Köztársaság
- Komi nyelv (zürjén és permják dialektus)
- Oroszország, Komi Köztársaság - 285.000 fő (2002)
- Oroszország, Permják Autonóm Körzet - 94.000 fő (2002)
- Moksa nyelv (moksa mordvin) - kb. 250.000 fő
- Oroszország, Mordvin Köztársaság
Wikipédiák a finnugor nyelveken
- [http://fi.wikipedia.org Finn wikipédia]
- [http://et.wikipedia.org Észt wikipédia]
- [http://se.wikipedia.org Számi wikipédia] (északi lapp nyelv)
- [http://udm.wikipedia.org Udmurt wikipédia]
- [http://kv.wikipedia.org Komi wikipédia] (zürjén dialektus)
Kategória:Nyelvek
20. század
Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek
A huszadik század, az 1901-2000-ig terjedő időszak. A huszadik századot tekinthetjük az egészségügyi, szociális, tudományos és technikai fejlődés, valamint a nemzetközi egységesülés korszakának, ugyanakkor megjelölhetjük a példátlan méretű háborúk és népirtások koraként is. A 19. században elkezdődött a termelés és a szolgáltatások gépesítése, a globális kommunikációs hálózatok kiépítése, ami egyre gyorsuló iramban folytatódott a 20. században. Ebben az évszázadban tulajdonképpen megváltozott az élet minden területe és az egész emberi társadalom alapvetően átalakult.
Lásd még: 2. évezred, Újkor (az újkor vége), Legújabb kor
Fontos dátumok
- 1903 - Első repülőgép és első autógyár az USA-ban
- 1912 - A Titanic katasztrófája
- 1914-1918 - I. világháború
- 1917 - Bolsevik forradalom Oroszországban
- 1919 - Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása
- 1920 - Első rádióadás az USA-ban
- 1928 - Sztálini diktatúra kezdete
- 1929 - Nagy gazdasági világválság
- 1933 - Náci hatalomátvétel Németországban
- 1936 - Spanyol polgárháború
- 1939-1945 - II. világháború
- 1945 - Az atombomba ledobása
- 1946 - Első katonai komputer az USA-ban
- 1949 - Kínai Népköztársaság kikiáltása, arab-izraeli háború
- 1950 - Koreai háború
- 1954 - Első atomerőmű a Szovjetunióban
- 1956 - Szuezi válság és magyar forradalom
- 1958 - Közös Piac létrehozása Nyugat-Európában
- 1959 - Kubai forradalom
- 1960 - Beatles megalakulása
- 1961 - Jurij Gagarin űrutazása
- 1963 - Kennedy-gyilkosság
- 1964-1973 - Vietnami háború
- 1968 - Nyugat-európai diákmozgalmak, "prágai tavasz"
- 1969 - Woodstocki rockfesztivál a békért és az első holdraszállás
- 1972 - Merénylet a Müncheni Olimpián
- 1975 - Szovjet-amerikai űrtalálkozó
- 1979 - Margaret Thatcher, a világ első női miniszterelnöke
- 1979-1989 - Afganisztáni háború
- 1986 - Challenger űrhajó katasztrófája
- 1989 - A berlini fal ledöntése és a kommunizmus összeomlása
- 1991 - A Szovjetunió felbomlása, Öböl-háború
- 1992 - World Wide Web megjelenése
- 1995 - Az ENSZ Kyotoi Egyezménye a földi légkör védelméről
- 1999 - Az USA és a NATO katonai támadása Jugoszlávia ellen
A 20. század hat legnagyobb népirtása
# II. világháború, Adolf Hitler uralma és a holokauszt (1937-1945), kb. 55 millió halott.
# Mao Cetung uralma a Kínai Népköztársaságban (1949-1976), több mint 48 millió halott.
# Kínai polgárháború (1925-1948), több mint 40 millió halott.
# Joszif Sztálin uralma (1924-1953), minimum 20 millió halott
# I. világháború (1914-1918), több mint 15 millió halott.
# Orosz polgárháború (1918-1921), több mint 8.5 millió halott.
A számadatok némelyike vitatott, a történészi vita és kutatás folyamatos e területen.
Lásd még:
háborúk a 20. században
A 20. század legnagyobb tettei a béke és az élet védelmében
- 1913: Albert Schweitzer és felesége kórházalapítása Afrika egyik legszegényebb vidékén, ötven éven alatt sokezer ember megmentése.
- 1922: Mahatma Gandhi és az indiai nép erőszakmentes szabadságharcának kezdete, India békés felszabadulása a 40-es évekre.
- 1944-1945: Raoul Wallenberg és több más diplomata embermentő küzdelme Budapesten, a háború poklában, kb. 200 000 ember megmentése
- 1946: Teréz anya betegápoló rendjének alapítása Kalkuttában, az évszázad végéig a világ legszegényebb országaiban többszázezer ember megmentése.
- 1963: Martin Luther King és a feketék erőszakmentes polgárjogi mozgalmának győzelme az Egyesült Államokban.
- 1979: Az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi védőoltás-kampányának eredménye: a himlő végleges felszámolása a Földön.
- 1994: Nelson Mandela mozgalmának békés győzelme Dél-Afrikában, több évtizedes erőszakmentes küzdelem után.
- 1978-2005: II. János Pál pápa több mint száz utazása a háborúk és a szegénység ellen, valamint a vallások közötti megbékélésért.
Tudomány és technika
- Jelentős fejlődés ment végbe a fizika alapjaiban: megszületett a relativitáselmélet és a kvantummechanika. Ezek vezettek többek között az atombomba, az atomenergia, a félvezetők és a lézer kifejlesztéséhez.
- Jelentős továbblépés történt az anyag legkisebb alkotórészeinek kutatásában: felfedezték az atommag szerkezetét, majd a nukleonok kvarkszerkezetét.
- A levegőnél nehezebb repülő eszközök, a repülőgép és a sugárhajtás kifejlesztésével a világ "kisebb" lett. Az űrrepülés növelte a tudásunkat a Földről és a világ többi részéről, és lehetővé tette az azonnali kommunikációt a földi irányítású műholdak által.
- A csillagászat területén kidolgozták az ősrobbanás elméletét (kozmológia).
- A mikroelektronika (a tranzisztor felfedezésétől az integrált áramkörig) lehetővé tette a tömegkommunikáció, a távközlés, és mindenféle intelligens alkalmazás használatának rohamos fejlődését. Ezek az eszközök széleskörű alkalmazásra kerültek a természettudományokban, például a fizikában felhasználták az állandóan növekvő számítási lehetőségeket (szuperszámítógép).
- A mezőgazdaságban a nitrogén alapú műtrágya, illetve a gombaölő- és gyomirtószerek kifejlesztése jelentősen magasabb terméshozamot eredményezett.
- A futószalag-szerű sorozatgyártás, a tömegtermelés segítségével mind nagyobb mennyiségű olcsó gépi eszköz és iparcikk vált előállíthatóvá. Ez tette lehetővé, hogy az automobil a legelterjedtebb közlekedési eszközzé válhasson.
- A tömegkommunikációs eszközök, mint a rádió, és a televízió a hírközlés és a szórakoztatás soha nem látott fejlődését eredményezték.
- A telefon, később a számítógép és az Internet a kommunikációs lehetőségek számát megsokszorozták.
Egészségügy
- Az orvostudomány fejlődése számos betegséget jelentősen visszaszorított. Kifejlesztették a fogamzásgátlókat és a szervátültetést. A gyógyszerek óriási ütemben fejlődtek. (Például: antibiotikumok felfedezése.) A DNS-molekula felfedezésével és a molekuláris bilógia megjelenésével lehetővé vált a klónozás és a genetikai tervezés.
- Annak ellenére, hogy a modern orvostudomány eredményesebb lett mint valaha, az influenzajárvány (spanyolnátha) 25 millió embert ölt meg 1918-1919 között, és az AIDS, amely számos ember halálát okozta különösen a fejlődő országokban, gyógyíthatatlan maradt (1981-2000 között 22 millió áldozat, amelynek 70%-a fekete-afrikai).
Lásd még:
halálozási ráta a 20. században
gyermekhalandóság a 20. században
fertőző betegségek a 20. században
várható élettartam a 20. században
Ember és környezete
- A kőolaj széleskörű felhasználása az iparban - például az erőművekben, kémiai alapanyagként a műanyaggyártásban, vagy az autók és a repülőgépek üzemanyagaként. Az évszázad végén a természetes nyersanyag-források kifogyása. Az fúrási technológia fejlesztésével a probléma ideiglenes megoldása. (Kitermelt kőolaj nettó mennyiségének növelése.)
- A levegő, a természetes vizek és a tengerek drámai mértékű ipari szennyezése. Következményei a globális felmelegedés és az ózonlyuk tágulása. Az ENSZ által 1995-ben elkészített Kyotoi Egyezmény az üvegházhatást okozó ipari anyagok kibocsátásának fokozatos csökkentéséről. (Az évszázad végéig csak a tagországok egy része ratifikálta.)
- Erdőirtás a fejlődő világban, következménye a biodiverzitás további leépülése.
- A 20. század legsúlyosabb természeti katasztrófái: a kínai Sárga-folyó 1931-es, 1939-es és 1959-es pusztító árvízei összesen kb. 6 millió, az 1970-es bangladesi hurrikán kb. egymillió, a szintén 1970-es perui földrengés kb. 100 000, az 1976-os kínai Hupej-tartományi földrengés mintegy félmillió áldozatot követelt.
Ember okozta ökológiai katasztrófák a 20. században:
Londoni szmog, 1952
Aral-tó szennyezése és kiszárítása, Szovjet Közép-Ázsia, 1960-es évektől
Bhopali vegyi üzem katasztrófája, India, 1984
Csernobil, Ukrajna, 1986
Exxon Valdez tankhajó katasztrófája, Alaszka, 1989
Öböl-háború: Perzsa-öböl elszennyezése, 1991
Trópusi rablóvadászat (szafari, orvvadászat)
Savas esők miatti erdőpusztulás
Amazóniai esőerdők irtása
Társadalom
Fejlett világ
- A női egyenjogúság kivívása a század folyamán.
- Fogyasztói társadalom kialakulása. Az olyan találmányok, mint a mosógép vagy a villanyvilágítás, megnövelték az emberek szabadidejének minőségét és mennyiségét.
- Az autó vezető szimbóluma a modern társadalomnak, az autó stílusa a különböző életformák védjegye lett. A gépkocsi-forgalom igényeit a városok tervezésénél is figyelembe vették.
- A sport fontos részévé vált az életnek, már aktivitásnak, nem privilégiumnak számít. Sportot nézni, később televízióban is, népszerű időtöltés lett. 20. századi Olimpiai játékok. Valamennyit sikeresen megtartottak, a két világháború időszaka és 1984 kivételével.
Harmadik világ
- Az európai-amerikai civilizáció a Föld minden pontjára elért. Hatása sokszor csak felszíni, csak az elit csoportoknak hozott jobb életszínvonalat. A hagyományos közösségi önellátó életforma felbomlása és a tömeges városokba özönlés (nyomornegyedek) a többség számára inkább az életszínvonal romlását eredményezte Afrika, Ázsia és Latin-Amerika jelentős részén.
- Az évszázad során folyamatos éhínségek és a járványok. A 20. század első felében ezek elsősorban az ázsiai országokat sújtották (Kína, Indo-Kína). A 70-es évektől ezekben az országokban nagyarányú fejlődés vette kezdetét. Az életszínvonal Japánban, majd az évszázad végére más távol-keleti országokban is megközelítette az európai országokét. Fekete-Afrikában ugyanakkor a növekvő aszály és a háborúk nyomán tovább fokozódott a nyomor. A 80-as években például Etiópiában, a 90-es évek végén pedig a közép-afrikai országokban követelte milliók életét az éhínség.
Népesedési mutatók a 20. században
Életszínvonal alakulása a 20. században
Kultúra
- A modern művészet olyan irányzatokat szült, mint az expresszionizmus, a szürrealizmus, a hiperrealizmus, a képzőművészetben a kubizmus, op art, land art és pop art, a zenében a dzsessz, a beat és a rock.
- A mozi és a média nagy befolyást gyakorolt a divatra és a szokásokra az élet minden területén. Mivel a legtöbb film és zene az Egyesült Államokból származott, az amerikai kultúra gyorsan terjedt a világban.
A 20 század legnépszerűbb zenei előadói
Toplista az eladott albumok száma alapján.
# Beatles (380 millió)
# Elvis Presley (350 millió)
# Michael Jackson (330 millió)
# ABBA (260 millió)
# Cliff Richard (260 millió)
A huszadik század legnagyobb bevételű filmjei
# Titanic (1997)
# Csillagok háborúja (1977)
# Csillagok háborúja I: Baljós árnyak (1999)
# E.T. - A földönkívüli (1982)
# Jurassic Park (1993)
A legkedvezőbb kritikákat kapott filmek
- Patyomkin páncélos (1925)
- Aranypolgár (1941)
- Psycho (1960)
- Óz, a csodák csodája (1939)
- 2001: Űrodisszeia (1968)
Rekordidő óta futó tévésorozatok az USA-ban
- Today Show (1952- )
- Sesame Street (1969- )
- A Simpson család (1989- )
Jelentős személyek
Politikai vezetők
- Afrika
- Nelson Mandela, Dél-Afrika
- Amerika
- Richard Nixon, USA
- Ronald Reagan, USA
- Bill Clinton, USA
- Juan Perón, Argentína
- Salvador Allende, Chile
- Ázsia
- Csang Kaj-sek, Kína
- Mahatma Gandhi, India
- Ho Chi Minh, Vietnam
- Európa
- Kemal Atatürk, Törökország
- Francisco Franco, Spanyolország
- Horthy Miklós, Magyarország
- Nagy Imre, Magyarország
- Benito Mussolini, Olaszország
- Gerhard Schröder, Németország
- II. Vilmos császár, Németország
- Oroszország és Szovjetunió
- Vlagyimir Iljics Lenin
- Lev Davidovics Trockij
Tudósok
- Albert Einstein (relativitás elmélet)
- Sigmund Freud (pszichológia)
- Kurt Gödel (matematikus)
- Neumann János (a modern számítógép atyja)
Közgazdaság és üzlet
- Henry Ford
- Bill Gates
- John Maynard Keynes
- Oskar Schindler
Felfedezők
- Roald Amundsen
- Jacques Cousteau
- Thor Heyerdahl
A repülés úttörői
- Neil Armstrong
- Jurij Gagarin
- Wright fivérek
Katonai vezetők
- Charles de Gaulle
- Dwight Eisenhower
Vallási vezetők
- II. János Pál
- Mahatma Gandhi
- Osho
Művészek
- Bartók Béla
- Ingmar Bergman
- Marc Chagall
- Csontváry Kosztka Tivadar
- Walter Gropius
- Paul Klee
- Akira Kuroszava
- Dmitrij Sosztakovics
- Francois Truffaut
Híres előadóművészek
- Louis Armstrong
- Charlie Chaplin
- Bob Marley
- Marilyn Monroe
Írók és költők
- Isaac Asimov
- Bertolt Brecht
- Jorge Luis Borges
- Mihail Bulgakov
- Agatha Christie
- Umberto Eco
- Gabriel García Márquez
- James Joyce
- József Attila
- Franz Kafka
- Stephen King
- Stanisław Lem
- Thomas Mann
- George Orwell
- Luigi Pirandello
- J. R. R. Tolkien
- Virginia Woolf
Sportolók
- Muhammad Ali
- Martina Navratilova
- Puskás Ferenc
Hírhedt emberek
- Adolf Hitler (német diktátor)
- Mao Ce-tung, (kínai diktátor)
- Joszif Sztálin (szovjet diktátor)
- Osama Bin Laden (terrorista vezér)
Évek és évtizedek
Megjegyzés: A huszadik század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.
| 1890-es évek |
1890 |
1891 |
1892 |
1893 |
1894 |
1895 |
1896 |
1897 |
1898
Szocializmus
A szocializmus mint eszmerendszer a kommunista gondolkodók által átmenetinek tekintett társadalmi állapot, mely csak addig marad fenn, míg bekövetkezik a kommunizmus térnyerése. Jellemzője, hogy míg a kommunizmusban szerintük majd mindenki képességei szerint dolgozik, ellenben szükségletei szerint részesedik a termelt javakból, addig a szocializmusban mindenki képességei szerint dolgozik, és munkája szerint részesül a termelt javakból.
E társadalmi rendszer - a kommunizmussal ellentétben - ténylegesen is kipróbálásra került a világ jelentős hányadán, ám az úgynevezett "szocialista blokk" országai elvesztették a gazdasági s főleg a fegyverkezési versenyt a gazdasági fejlődést jobban támogató kapitalista társadalmi rendszer szerint élő országokkal, főleg az Egyesült Államokkal szemben, emiatt a huszadik század végén e társadalmi berendezkedés lényegében megszűnt.
A szocializmust sokan igyekeznek összemosni egyrészt a kommunizmussal, másrészt az ateizmussal. A szocializmus és a kommunizmus közti alapvető különbséget fentebb már megadtuk. Ebből nyilvánvaló hogy a kommunizmussal már amiatt sem lehet azonosítani, mert az egyfajta megvalósíthatatlan utópia, ami ugyan gyakran szerepelt a propagandisták szóhasználatában, de - egyes kicsiny vallásos csoportosulásokat kivéve - gazdasági alapelveit sehol még csak meg sem kísérelték átültetni a gyakorlatba. Ateizmusnak sem lehet tekinteni, mert sok olyan eszmét tartalmaz mind a kommunizmus, mind a szocializmus, melyeknek alapvetően semmi közük az ateizmushoz. Valójában a kommunizmus csak mint a szocialista társadalomban élő (és abban hívő) emberek vallásos-utópisztikus jövőképe tekintendő, melyet a hivatalos ideológia a többi vallás, főként a keresztény irányzatok helyébe próbált ültetni, több-kevesebb sikerrel.
Vagyis megállapíthatjuk, hogy a kommunistákat nem szabad összemosni az ateistákkal - hiszen a kommunizmus is egy vallás - és főként nem a gyakorlatban is megvalósult szocializmussal.
Azért diszkriminálták pld a kereszténységet, mert új vallást vezettek be, a kommunizmust (nem mint gazdasági rendet de mint eszmét), és minden vallás ellenségének, vetélytársának tartja a többit, mert vallás vallásnak farkasa! A keresztény és kommunista szimbólumok közötti, fentebb felsorolt nagyfokú megfeleltethetőségen nem szabad csodálkozni - teljesen nyilvánvaló hogy a kereszt(y)én(y) szellemiségben felnevelkedett embereknek nem nyújthattak valami gyökresen újat, mert meg sem értették, el sem fogadták volna!
ja:社会主義 ms:Sosialisme simple:Socialism zh-min-nan:Siā-hoē-chú-gī
FinnugrisztikaA finnugrisztika története
A finnnugor nyelvrokonságot először a magyar Szamosközy István történetíró vetette fel a 16. században. Ekkor még csak az obi-ugorok és a magyarok nyelvrokonsága merült fel.
1671-ben Georg Stiernhielm svéd tudós beszámolt a lapp, észt és finn nyelv hasonlóságáról, illetve a finn és magyar közti hasonló szavakról. A német Martin Vogel szintén kísérletet tett a finn, lapp és magyar nyelvek rokonítására.
A finnugor rokonság elmélete a 18. században alakult ki. 1717-ben Olaf Rudbeck svéd professzor körülbelül száz szóegyezést talált a finn és a magyar között, amiből a nyelvészek többsége 40-et még ma is elfogadhatónak tart.
A finnugor elmélet tudományos kutatásának kiindulópontja Sajnovits János 1770-ben megjelent latin nyelvű tanulmánya volt, Demonstratio Idioma Ungarorum et Lapponum Idem Esse, azaz A lapp és a magyar nyelv azonosságáról, mely mai szemmel nézve is tartalmaz figyelemre méltó elemeket. Nyilvánvaló hibái közül az egyik, hogy az állítólag hasonló szavakat ragozva újra beleteszi a szólistába, így többszörözve meg az ilyen szavak számát.
Sajnovicsot Hell Miksa a bécsi udvari csillagvizsgáló vezetője kérte fel, hogy legyen segítője egy északi expedícióban.
A csillagászati megfigyelések szüneteiben tanulmányozta Sajnovics a lappok nyelvét és életét. Hazatérése után visszatért a csillagászathoz és a matematikához, nyelvészeti tanulmányokkal többé nem foglalkozott.
1790 körül Göttingában a kolozsvári orvos, Gyarmathi Sámuel az némelyek által magyarellenesnek ítélt Schlözer befolyására tanulmányt írt Affinitas címmel, melyben a magyar és az északi nyelvek hasonlóságát ecseteli. A következő lépés Hunfalvy Pál 1851-es akadémiai bejutása volt, aki barátját, a 23 éves Budenz Józsefet Magyarországra hívta Göttingából.
Budenz mintegy 20 éven keresztül a finnugrisztika legnagyobb magyarországi szaktekintélyének számított, és nagyban hozzájárult az elmélet elterjesztéséhez. Ez a finnugor elmélet korabeli és mai ellenfelei szerint az osztrák hatalmi-politikai célok érdekeit, a magyar nemzeti büszkeség letörését célozta, mások szerint azonban mai tudásunkkal is összefér, és a kortárs magyar kutatók közül a legtöbben ezt vallják.
Magyarországon a 18. századig a magyarság szkíta, illetve hun eredetének elmélete volt elfogadott. A 18–19. századi magyar közvélemény ellenállással fogadta a kizárólagos északi rokonság gondolatát, mivel sokak szerint ez egyben a magyar múlt meghamisítását is jelentette. (Ekkor még a tudományban sem különböztették meg a nyelvrokonságot és a genetikai-antropológiai rokonságot.) Vámbéry Ármin 1869-ben megjelent Magyar és török-tatár szóegyeztetések című tanulmánya nyomán kirobbant az ugor-török háború néven elhíresült nyelvtudományi vita, melynek során Joseph Budenz és Hunfalvy Pál cáfolatai után végül Vámbéry elállt elméletétől, mely szerint a magyar török eredetű nyelv volna.
Lásd még
Uráli nyelvcsalád
Külső hivatkozások
- [http://finnugor.lap.hu Finnugor linkgyűjtemény]
- [http://www.nytud.hu/oszt/finnugor/ Magyar Tudományos Akadémia]
- [http://www.helsinki.fi/hum/sugl/ A Helsinki Egyetem]
- [http://www.univie.ac.at/Finno-Ugristik/ Bécsi Egyetem Finno-Ugristik Intézete]
Irodalom
- Finnugor kalauz, szerk. Csepregi Márta, írták Bereczki Gábor et al., Panoráma, Bp., 2001. ISBN 963-243-862-0
Kategória:Nyelvészet
Finnugor nyelvrokonságA finnugor nyelvrokonság elméletének lényege a magyar, a finn, az észt és több kelet-európai, észak-európai és nyugat-szibériai kisebb nyelv (összesen 15 élő és 2 holt nyelv) rokonsága. Ezeket a nyelveket együttesen finnugor nyelveknek nevezik. A finnugor nyelvek távolabbi rokoni kapcsolatát állapították meg ezenkívül a Szibériában beszélt szamojéd nyelvekkel. Mindezek a nyelvek együtt az uráli nyelvcsaládot alkotják. A magyar nyelvet a finnugor nyelveken belül az ugor nyelvek csoportjába sorolják. Ide tartozik még a Szibériában, az Urál hegységtől keletre élő obi-ugorok, a manysik (vogulok) és hantik (osztjákok) nyelve.
A finnugor nyelvrokonság vizsgálatával, a finnugor nyelvek és az ezeket beszélő népek kultúrájának összehasonlító tanulmányozásával a finnugrisztika foglalkozik. Művelői, a finnugristák elsősorban magyar, finn és észt nyelvészek, de számos más országban is vannak finnugrista kutatók.
A finnugor nyelvrokonság bizonyítékai
A finnugor nyelvek rokonsága a nyelvi rendszer hasonlóságával (toldalékok használata, nyelvtani nemek hiánya stb.), főként pedig az alapszókincs összevetésével és a rendszeres hangmegfelelésekkel (pl. a magyar f hangnak más finnugor nyelvekben rendszeresen p felel meg, a magyar h-nak k stb.) igazolható.
A finnugor nyelvek jellemzői
- nagyszámú toldalék használata, vagyis agglutináció
- tárgyas igeragozás (az ugor nyelvekben és néhány további uráli nyelvben)
- a jelző megelőzi a jelzett szót
- a jelző nincs egyeztetve a jelzett szóval (pl. gyönyörű kuvaszokat, nem "gyönyörűeket kuvaszokat")
- a névszói állítmány gyakorisága (azaz a kopula hiánya), például Pista tanár, nem "Pista tanár van"
- számos nyelvtani eset használata (az indoeurópai 4-7 esetnél jóval több, a magyarban például 18)
- birtokos személyragozás (kutyám, kutyád stb.)
- a birtoklást a habere ('birtokolni') ige nélkül, birtokos személyjellel és részeshatározóval fejezzük ki (például Nekem van lovam, nem "Én birtoklok lovat")
- magánhangzó-harmónia (hangrend) az ősi szavaknál
- nincs nyelvtani nem
- számnevek után egyes szám áll (sok ember, nem "sok emberek")
Megjegyzendő, hogy a fenti vonások az altaji nyelvekre is jellemzőek, lásd: Urál-altáji nyelvcsalád.
A finnugor nyelvek alapszókincse
60 véletlenszerűen kiválasztott alapvető szó összehasonlítása
A szavak kiválasztása a magyar nyelvből történt a 207 legalapvetőbbnek ítélt fogalmat tartalmazó Swadesh-lista alapján. A szavak között vannak névmások, kérdőszavak, a testrészek, rokonság, természeti jelenségek, érzékelés és fő tevékenységek (jön, megy, mond, tud, lát). Az összehasonlított nyelvek a finnugor nyelvek négy fő csoportját képviselik: ugor csoport - magyar, balti-finn csoport - észt, "volgai" csoport - mordvin, permi csoport - komi.
Mivel a szavak kiválasztásánál az volt a szempont, hogy azok alapvető jelentésűek legyenek, és nem az, hogy rokonságban álljanak, ezért így láthatóvá válik, hogy az egyes nyelvek alapszókincsében milyen arányban szerepelnek a hasonló alakú, azonos jelentésű szavak. Ezek közül vastag betűvel ki vannak emelve azok, amelyek mind a négy nyelvben azonos kezdőhangúa | | | |
