:: wikimiki.org ::

Ausztria

Ausztria

Történelem

Ausztria földje régóta lakott. Éltek itt egykor illír és kelta törzsek. Időszámításunk szerint 15-ben rómaiak foglalták el, majd az 5. századtól kezdve a medencékben szlávok telepedtek le, a Keleti-Alpok vidékét pedig germán törzsek (alemannok, bajorok) szállták meg. Nagy Károly idején az egész területet a Frank Birodalomhoz csatolták. 1278-ban Habsburg Rudolf megszerezte az osztrák hercegséget,majd a 14. százdban Karintiát, Krajnát, Tirolt, Triesztet és Voralberget, ezzel kialakultak az osztrák örökös tartományok. 1438-1806 között a Habsburg-házból kerülte ki a Német-római birodalom császárai. A Habsburg Birodalom Közép-Európa leghatalmasabb állama lett. A Habsburg uralkodóház 1918-ig volt hatalmon Ausztriában. A Habsburgok rafinált házasságpolitikájuknak köszönhetően világhatalommá emelték az országot, mely akkor (16. század) magában foglalta Csehországot, Magyarországot, Németalföldet és Spanyolországot gyarmataival együtt. Az 1867-ben létrehozott soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia az első világháborúban szétesett, s utódállamainak egyike lett az első Osztrák Köztársaság. 1848-ban I. Ferenc József császár ült a trónra, aki feleségül vette Erzsébet bajor hercegnőt, ismertebb nevén Sissi-t. Sissi-t mind a mai napig kultikus tisztelet övezi Ausztriában. 1916-ban I. Ferenc József halálakor az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása megkezdődött. A császárt követő I. Károly 2 évvel később lemondásra kényszerült. I. Károly 1918-as lemondó okiratát ceruzával írta alá, de visszatérési kísérletei rendre kudarcot vallottak, s Ausztriában kikiáltották a köztársaságot. Függetlensége azonban 1938-ban az Anschluss miatt átmenetileg megszűnt (Hitler szülőföldjét 1938-ban csatolta a Német Birodalomhoz). A második világháború befejeztével a győztes nagyhatalmak csapatai elfoglalták és egy évtizeden át megszállva tartották Ausztriát, mely csak 1955. május 15-én nyerte el újbóli szuverenitását. Ezzel megalakult a 9 tartományból álló második Osztrák Köztársaság. A tartományokat tartományi kormányok (Landesregierung) kormányozzák.

Államszervezet, politika

Ausztria köztársasági elnökei

Közigazgatási beosztás

Ausztria szövetségi tartományai (Bundesland):

- Alsó-Ausztria (Niederösterreich) – székhely: Sankt Pölten [http://also-ausztria.lap.hu/ Starlap linkgyűjtemény]
- Bécs (Wien) – székhely: Bécs (Wien)
- Felsőőrvidék (Burgenland) – székhely: Eisenstadt (Kismarton)
- Felső-Ausztria (Oberösterreich) – székhely: Linz [http://felso-ausztria.lap.hu/ Starlap linkgyűjtemény]
- Karintia (Kärnten) – székhely: Klagenfurt
- Salzburg (Salzburger Land) – székhely: Salzburg
- Stájerország (Steiermark) – székhely: Graz
- Tirol (Tirol und Osttirol) – székhely: Innsbruck
- Vorarlberg – székhely: Bregenz

Földrajzi helyzet, éghajlat

Ausztria Közép-Európa déli részén, a Duna felső szakasza mentén fekszik. Területének felét magashegységek, harmadát középhegységek uralják és csak alig ötödére terjednek a medencék, illetve az alacsonyabb dombvidékek. Ausztria területén öt tájegységet különíthetünk el: #Legnagyobb tája a Keleti-Alpok, amelyet szélesen és részarányosan elhelyezkedő nyugat-keleti csapásirányú vonulatok jellemeznek. A Keleti-Alpok három övezetből áll. A legkiterjedtebb a Magas-Tauern, melynek legmagasabb csúcsa a Grossglockner, amely 3797 m magas. A Grossglockner északi lábainál a Keleti-Alpok leghosszabb gleccsere, a Pasterze található, mely 10,3 km hosszú. A legszebb kilátás a glecserre a Heiligenbluttól 4 óra járásnyira fekvő, 2418 m magas Ferenc József-magaslatról tárul elénk. A hegyvidéken átvezető alagutak és hágók fontos útvonalak. ##Az északi üledékes övezet részei: ##
- Északi Mészkő-Alpok (pl. Wetterstein, Karwendel, Dachstein, Totes Gebirge, Rax, Schneeberg) ##A középső kristályos övezet részei: ##
- Ötz-völgyi Alpok ##
- Stubai-Alpok ##
- Zillervölgyi-Alpok ##
- Magas-Tauern ##
- Alacsony-Tauern ##
- Eisenerzi-Alpok ##
- Gurk-völgyi-Alpok ##
- Glein-Alpok ##
- Lajta-hegység ##
- Stájer-Alpok ##A kristályos övezettől délre húzódó részek: ##
- Déli Mészkő-Alpok ##
- Karni-Alpok ##
- Karavankák #Az alpi vonulatokat északról harmadkori dombvidék kíséri. Ez az Elő-Alpok. A hajdani gleccserek által lerakott morénatakarót a Duna mellékfolyói hullámos dombvidékké szabdalták fel. #A Keleti-Alpok északi mészkőhegyei által közrefogott Bécsi-medence területén a mélyre süllyedt ókori kristályos kőzeteket közép- és harmadkori tengeri üledékek borítják. Itt és a Lajta-hegység előtt nyújtózó Felsőőrvidék (Burgenland) domb- és síkvidékén a legmagasabb a szántók aránya. #A Dunától északra eső területet a Cseh-masszívum déli része, az Osztrák-gránitfennsík foglalja el, amely ódiei kristályos kőzetekből (gránit, gneisz) áll. 300-600 m magasságú területén erdőségek termékeny mezőgazdasági tájakkal váltakoznak. #A központi kristályos vonulat és a déli mészkőövezet között a jégkorszaki morénák által felduzzasztott tavakban bővelkedő Klagenfurti-medence és a harmadkori üledékekkel borított Grazi-medence helyezkedik el. E vidéket a Rába, a Mura és a Dráva változatos dombvidékké formálta. Legmagasabb pont: Grossglockner (3797 m)
Legalacsonyabb pont: Fertő-tó (Neusiedler See) (115 m)
Legjelentősebb folyók:
- Duna (Donau) (350 km) – vízgyűjtő területe csaknem az egész országra kiterjed
- Inn (360 km) További folyók:
- Mura (Mur)
- Dráva (Drau) Tavak: A számtalan tó közül a Salzkammerguti-tóvidék és a karintiai tavak igen nagy vonzerővel rendelkeznek.
- Fertő-tó (Neusiedler See) - 232 km²
- Attersee - 46,7 km²
- Traunsee - 25,7 km²
- Wallersee
- Bodeni-tó (Bodensee)
- Wörthi-tó (Wörthersee)
- Faakersee Legjelentősebb repülőterek:
- Schwechat (Bécs)
- Graz
- Salzburg
- Innsbruck
- Klagenfurt
- Linz Fontosabb kikötők:
- Linz
- Bécs
- Enns
- Krems Az ország éghajlata mérsékelt, kontinentális. A tél hideg (a hegyekben síelésre alkalmas hó, az alacsonyabb vidékeken gyakoribb az eső). A nyár hűvös, alkalmanként záporokkal.

Gazdasága

A hűvös és csapadékos Alpok magasabban fekvő területeit az erdőgazdálkodás, a havasi pásztorkodás és a turizmus hasznosítja, míg a védett völgyekben a zöldmező-gazdálkodás és a könnyűipar honosodott meg. Mezőgazdaság Sokoldalú és önálló mezőgazdaság, valamint fejlett étkezési kultúra jellemzi Ausztriát. A mezőgazdaság belterjes, 90 %-ban önellátó mezőgazdasága a lakosság kis részét foglalkoztatja. Földterület megoszlása a művelési ágak arányában:
- erdő 39,5%
- egyéb 15,6%
- legelő 25%
- szántó 18,7%
- kert 1,2% Legjelentősebb termesztett növények:
- árpa
- kukorica
- burgonya
- cukorrépa
- búza
- rozs
- zab
- alma
- körte
- szilva
- cseresznye
- ribizli Legjelentősebb tenyésztett állatok:
- sertés
- baromfi
- szarvasmarha
- juh Ipar Feldolgozóipar:
- vas-, acélipar - jelentős
- színesfém-, alumíniumkohászat
- gépgyártás - jelentős
- vegyipar - jelentős
- fa-, papíripar - jelentős
- textilipar
- élelmiszeripar
- sörgyártás
- építőanyag- és építőipar Bányászat Ausztria ásványkincsekben gazdag ország. Bányászati termékek:
- magnezit - jelentős
- grafit
- volfrám
- barnaszén
- vas
- kőolaj
- földgáz
- lignit
- kősó - nagymúltú (Salzburg, Hallstatt)
- rézérc - jelentős
- cink - jelentős
- antimon - jelentős
- ólom - jelentős
- arany
- timber
- copper
- tungsten
- hydropower Idegenforgalom Az ország kulturális színvonala, fejlett infrastruktúrája az idegenforgalom alapja. Mindezek évről-évre biztosítják az idegenforgalomból származó bevételt. Idegenforgalmi bevételeit tekintve a világelsők között van.

Népessége

Kultúra

Tudósok

- Othenio Abel, evolúciókutató
- Max Adler, szociológus
- Peter L. Berger, szociológus
- Eugen von Böhm-Bawerk, közgazdász
- Karl Frisch, viselkedéskutató, orvos, Nobel-díjas
- Kurt Gödel, matematikus
- Alfred Gürtler, szociológus
- Julius von Hann, meteorológus
- Hans Hass, mélytengeri búvár, tengerkutató
- Berthold Hatschek, zoológus
- Friedrich August Hayek, Nobel-díjas közgazdász
- Nicolaus Joseph Jacquin, orvos-botanikus
- Hans Kelsen (Prag), jogász
- Leo Kofler, szociológus
- Leopold Kohr, közgazdász
- Otto König, viselkedéskutató
- Paul Felix Lazarsfeld, szociológus
- Konrad Lorenz, Nobel díjas viselkedéskutató, orvos
- Gregor Mendel (Morvaország), biológus, az örökléstan alapítója
- Oskar Morgenstern, a játékelmélet megalkotója
- Josef Maximilian Petzval, matematikus, fizikus
- Rupert Riedl, zoológus
- Helmut Schoeck, szociológus

Kémikusok

- Walter Kohn, Nobel díjas
- Richard Kuhn, Nobel díjas
- Johann Josef Loschmidt (Csehország)
- Fritz Pregl (Szlovénia), Nobel-díjas
- Max Ferdinand Perutz, Nobel-díjas
- Carl Auer von Welsbach

Történészek

- Heinrich Appelt
- Ernst Bruckmüller
- Otto Brunner
- Karl Brunner
- Gerhard Botz
- Alphons Dopsch
- Heinrich Fichtenau
- Julius von Ficker
- Othmar Hageneder
- Brigitte Hamann
- Gerhard Jagschitz
- Alfred Kohler
- Alfons Lhotsky
- Wolfgang Neugebauer
- Leo Santifaller
- Theodor von Sickel
- Gerald Stourzh
- Erika Weinzierl
- Herwig Wolfram
- Erich Zöllner

Orvosok

- Lorenz Böhler
- Karl Fellinger
- Ernst Freiherr von Feuchtersleben,orvos, költő
- Otto Gross,
- Karl Landsteiner, Nobel-díjas
- Siegmund Lustgarten
- Franz Xaver Mayr,
- Rudolf Pöch, antropológus
- Carl Rabl,
- Julius Wagner-Jauregg, Nobel-díjas

Filozófusok

- Martin Buber
- Christian von Ehrenfels
- Paul Feyerabend
- Franz Hillebrand
- Karl Popper
- Ludwig Wittgenstein

Fizikusok

- Christian Doppler
- Ludwig Boltzmann, a termodinamika elmélet megalkotója
- Victor Franz Hess, Nobel-díjas
- Lise Meitner
- Wolfgang Pauli, Nobel-díjas
- Erwin Schrödinger, Nobel-díjas
- Anton Zeilinger, a kvantumfizika úttörője

Pszichológusok, lélekkutatók

- Alfred Adler
- Viktor Frankl
- Sigmund Freud
- Wilhelm Reich
- Erwin Ringel
- Paul Watzlawick A popzenében nemzetközi sikert ért el Falco popénekes, az Opus együttes. Gyermekirodalomban népszerűek Thomas Brezina művei.

Ünnepek

- január 1. Munkaszüneti nap
- január 6. Egyházi ünnep: Három királyok
- Húsvét hétfő: Egyházi ünnep (2005-ben március 28.)
- május 1. A munka ünnepe/május napja
- május 5. Egyházi ünnep: Krisztus mennybemenetele
- Pünkösd hétfő: Egyházi ünnep (2005-ben május 16.)
- Az Úr napja: Egyházi ünnep (2005-ben május 26.)
- augusztus 15: Egyházi ünnep: Mária mennybemenetele
- október 26. Állami ünnep: az örökös semlegesség törvénybe iktatásának napja
- november 1. Egyházi ünnep: Mindenszentek
- december 8. Egyházi ünnep: Mária fogantatása
- december 25. Egyházi ünnep: Karácsony első napja
- december 26. Egyházi ünnep: Karácsony második napja

Források

Könyvek

- A Világ országai (Nyír - Karta Bt., 2004) ISBN 963-951664-3
- A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3

Más nyelvű Wikipédia

- [http://de.wikipedia.org/wiki/Liste_bedeutender_%C3%96sterreicher A német Wikipédia cikke]

Külső hivatkozások

- [http://www.winterreisen.de/ski_a.htm Alpok]
- [http://www.ausztria.lap.hu/ Startlap linkgyűjtemény] Kategória:Ausztria als:Österreich fiu-vro:Austria ja:オーストリア ko:오스트리아 ms:Austria simple:Austria th:ประเทศออสเตรีย zh-min-nan:Tang-kok

5. század

Az 5. század az időszámításunk szerinti 401 - 500 közötti éveket foglalja magába.

Események

- 451 - A catalaunumi csata
- 476 - A Nyugatrómai Birodalom bukása, az ókor vége

Híres emberek

- Szent Ágoston (Augustinus) püspök, teológus
- Szent Jeromos egyházatya, bibliafordító

Találmányok, felfedezések

Évtizedek és évek

Megjegyzés: Az ötödik század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva. 05 ja:5世紀 ko:5세기 simple:5th century th:คริสต์ศตวรรษที่ 5

Nagy Károly

Nagy Károly több ember neve volt:
- frank király
- magyar csillagász és matematikus (1797 - 1868)
- magyar fizikus, akadémikus több egyetemi tankönyv szerzője [http://www.rkk.hu/forras/0410/staar.html]

1918

Események

- január 14. - Finnország önálló államiságát nemzetközileg is elfogadták (kikiáltása 1917. december 6-ra esett);
- február 1. - A cattarói matrózlázadás;
- február 14 - Szovjet-Oroszország áttér a Julián naptárról a Gergely-naptár használatára.
- március 3. - Szovjet-Oroszország aláírja a breszt-litovszki békeszerződést Németországgal;
- március 9. - A szovjet kormány Moszkvába költözik
- március 21. - Megindul a németek végső támadása a nyugati arcvonalon (mely hamarosan összeomlik)
- április 9. - Kikiáltják Lettország a függetlenségét
- július 16. - Kivégzik II. Miklós orosz cárt és családját
- július 18. - Megindul az antant ellentámadása, mely az I. világháború befejezéséhez vezet
- augusztus 30. - Lenin ellen merényletet követnek el, a bolsevik vezető súlyosan megsebesül
- október 3. - Németországban Max von Baden alakít kormányt, és fegyverszüneti ajánlatot állít össze;
- október 17. - Tisza István a parlamentben kijelenti: a háborút elvesztettük - ugyanaznap Magyarország kikiálja függetlenségét, létrejön a perszonálunió
- október 28. - Csehország elnyeri függetlenségét (a monarchiától)
- október 31. - Győz az őszirózsás forradalom, Károlyi Mihály kormányt alakít;
- október 31. - Lakásán lelövik Tisza Istvánt;
- november 11. - Németország aláírja a fegyverszünetet a compiègne-i erdő vasúti kocsijában: véget ér az I. világháború
- november 12. - Ausztriában kikiáltják a köztársaságot
- november 13. - IV. Károly király lemond Magyarország trónjáról;
- november 15. - Megalakul a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE);
- november 16. - A király visszavonul, felbomlik a monarchia, kikiáltják az első Magyar Köztársaságot;
- november 18. - Létrejön az Szovjet-Oroszország független önálló Lettország;
- november 19. - Németországban a forradalmat követően lemond a császár: megszületik a Weimari köztársaság
- november 24. - Kun Béla vezetésével megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP);
- december 1. - Izland elnyeri függetlenségét Dániától;
- Ernest Rutherford felfedezi a protont
- Világszerte 25 millió áldozattal jár az 1918-ban kitört spanyolnátha-járvány
- Izland ujra önálló állam, perszonálunióban Dániával.

Az év témái

1918 a filmművészetben

1918 az irodalomban

1918 a zenében

- március 3 - Bartók: II. vonósnégyes bemutatója
- Ezen kívül A kékszakállú herceg vára bemutatója

1918 a politikában

1918 sporteseményei

Születések

- január 20. – Tardos Tibor író
- január 26. – Nicolae Ceauşescu román diktátor
- március 8. – Szigligeti Ede drámaíró, műfordító
- március 16. – Frederick Reines, Nobel-díjas fizikus
- április 25. – Ella Fitzgerald amerikai jazzénekesnő
- április 26. – Perczel Zita színésznő,
- május 11. – Richard Feynman fizikus
- július 14. – Ingmar Bergman svéd filmrendező
- július 14. – Jay Wright Forrester, amerikai egyetemi tanár, a számítógéptudomány egyik úttörője
- július 18. – Nelson Mandela béke Nobel-díjas dél-afrikai politikus
- augusztus 22. – Benkő Gyula Jászai Mari-díjas színész
- november 7. – Billy Graham amerikai baptista prédikátor
- december 11. – Alexander Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz író

Halálozások

- január 6. – Georg Cantor matematikus
- február 16. – Khuen-Héderváry Károly politikus, miniszterelnök
- március 25. – Claude Debussy francia zeneszerző
- május 19. – Ferdinand Hodler svájci festő
- július 3. – V. Mehmed, az Oszmán Birodalom 36. szultánja
- július 4. – Lévay József költő, műfordító
- július 16. – II. Miklós orosz cár
- október 25. – Quittner Zsigmond építész
- október 31. – Tisza István politikus, miniszterelnök (
- 1861)
- november 9. – Guillaume Apollinaire francia költő
- december 1. – Kaffka Margit író, költő
- december 2. – Edmond Rostand francia költő, drámaíró ja:1918年 ko:1918년 simple:1918

Magyarország

A Magyar Köztársaság független állam Közép-Európában. Nyugaton Ausztriával, északon Szlovákiával, északkeleten Ukrajnával, keleten Romániával, délen a volt Jugoszlávia néhány utódállamával, Szerbia és Montenegróval, Horvátországgal és Szlovéniával határos. Tagja az Európai Uniónak, valamint Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával együtt a visegrádi országok csoportjának.

Történelem

Fő szócikk: magyar történelem Magyarország területén a magyar törzsek megérkezése előtt – a pannóniai római jelenléten kívül – kelták (eraviszkuszok), illírek (pannonok), germánok, szlávok, valamint különböző lovasnomád népek, szkíták (szittyák), hunok és avarok éltek. A magyarok 895-tel kezdődően az egész Kárpát-medencét birtokukba vették. A 10. század első felében kalandozó hadjárataikkal rémületben tartották Nyugat- és Dél-Európát („A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!”), aminek az augsburgi csata (955) vetett véget. Ezután a magyarok egyre jobban rákényszerültek a letelepedett életmódra, a földművelésre. Géza fejedelem felismerte, hogy ha a magyar nép nem veszi fel a kereszténységet és nem szilárdítja meg a feudális rendet határain belül, akkor a környező feudális államok előbb vagy utóbb felmorzsolják a népét. Papokat hozatott a Német-Római Birodalomból, de munkáját már fia, az „államalapító” I. (Szent) István fejezte be. István (akinek pogány neve Vajk volt) 1000-ben III. Ottó közbenjárására és biztatására koronát kért és kapott II. Szilveszter pápától (Szent Korona), így a Magyar Királyságot a keresztény országok közösségéhez kapcsolta. A 11. század végén - I. (Szent) László és Könyves Kálmán tevékenységének köszönhetően - Magyarország perszonálunió révén magába olvasztotta a Horvát Királyságot, amely 1918-ig a Magyar Királyság része volt. A Magyar Királyságot 1241–42-ben, a Mongol Birodalom nyugati terjeszkedése során Batu kán Kék Hordája szállta meg közel egy éven át, majd hirtelen elhagyták az ország területét. A megszállás idejét az adriai Trau várában átvészelő, „második honalapító”-nak is nevezett IV. Béla ezt követően rendelte el a kővárak építését az addig szokványos földvárak helyett. 1301-ben meghalt az utolsó Árpád-házi uralkodó, utána pár évig hatalmi harcok gyengítették az országot. Végül az Árpád-házzal leányágon rokon Anjou-dinasztia szerezte meg a hatalmat, és a 14. században ezt meg is tartották. Károly Róbert, az első Anjou-házi király újra központosította a királyi hatalmat. Fia, Nagy Lajos uralkodása alatt érte el az ország legnagyobb kiterjedését. A 15. században Magyarország Európa egyik jelentős nagyhatalma volt, és Mátyás király uralkodása alatt kulturális szempontból is felzárkózott a legfejlettebb országokhoz (reneszánsz korszak). Ekkor azonban már fenyegetett a török megszállás, ami a 16. században véget vetett Magyarország nagyhatalmi helyzetének és hosszú időre függetlenségének is. A mohácsi csata (1526) után az ország három részre szakadt, egy részét az Oszmán Birodalom foglalta el, más része a Habsburgoké lett, csak Erdély maradt független. A 17. század végére egyesített keresztény seregek visszafoglalták a törökök által elfoglalt területeket. Ettől az időtől Magyarország a Habsburg Birodalom része volt. A függetlenség kivívására két jelentősebb kísérlet történt, a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc a 18. század elején, valamint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. A nemzeti öntudatra ébredés nemcsak politikai, hanem kulturális síkon is zajlott: erre az időre tehető a nyelvújítási mozgalom és a magyar nyelv irodalmi szintre emelése, melynek betetőzéseként az 1844-es országgyűlésen a magyar lett az ország hivatalos nyelve (ezt azonban a forradalom után eltörölték.) Az Ausztriával történt kiegyezésre – melyet nagyban elősegített az, hogy az olasz függetlenségi törekvések és az osztrák-porosz háború következtében a Habsburg Birodalom nagyhatalmi helyzete alaposan meggyengült – végül 1867-ben került sor. Ezután Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia társországa lett. A Monarchia az I. világháború után szétesett. A trianoni békeszerződés értelmében Magyarország területének majdnem kétharmada és magyar nemzetiségű lakosságának majdnem egyharmada a környező országokhoz került. A II. világháború elvesztése – és néhány éves többpárti parlamentáris demokrácia – után a szovjetek vették át a hatalmat, és az országban egypártrendszer alakult ki. 1956-ban forradalom tört ki, Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki a népfelkelés sodrában szakított a Varsói Szerződéssel, kikiáltotta Magyarország semlegességét, és visszaállította a többpártrendszert. A forradalmat szovjet csapatok verték le, és új kormány alakult Kádár János vezetésével. Visszaállt a kommunista egypártrendszer. Nagy Imrét és a forradalom néhány vezetőjét, valamint több száz résztvevőjét kivégezték, majd 1963-ban amnesztia következett. Az ország konszolidálásához külföldi segélyeket is igénybe vettek, ami az 1973-as olajválság után Magyarország teljes eladósodásához vezetett. A rendszerváltás 1989-ben következett be. Magyarország innentől arra törekedett, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz, amelynek 2004. május 1-jén lett tagja. Lásd még: magyar uralkodók listája, Magyarország kormányzói és köztársasági elnökei.

Politikai rendszer

Magyarország államformája köztársaság. A hatályos magyar alkotmány a többször módosított 1949. évi XX. törvény. Az alkotmány átfogó módosítása 1989. október 23-án lépett életbe, mivel a népköztársasági államformát felváltotta a köztársaság. A köztársasági elnököt 5 évre választja meg az Országgyűlés. Leginkább reprezentatív funkciókat tölt be, ő fejezi ki a nemzet egységét. Ő nevezi ki a miniszterelnököt és ő a hadsereg főparancsnoka. A parlament által hozott törvényeket újratárgyalásra visszaküldheti, illetve az Alkotmánybíróság elé terjesztheti, ha úgy véli, hogy az alkotmánnyal bármilyen formában összeférhetetlen. A 386 parlamenti képviselőt négyévente választják, 176-ot egyéni választókerületekben, 210-et a pártok által állított listákról. A képviselők megválasztják a miniszterelnököt, aki kinevezi kormányát. Abban az esetben, ha a miniszterelnök szembekerül a parlamenttel, konstruktív bizalmatlansági indítványt terjeszthetnek be ellene. Ebben minden esetben meg kell nevezni az új miniszterelnök-jelöltet is.

Jelenlegi parlamenti pártok:

- Magyar Szocialista Párt (MSZP) (178 mandátum) – elnöke: Hiller István
- Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (Fidesz) (169 mandátum) – elnöke: Orbán Viktor
- Szabad Demokraták Szövetsége – a Magyar Liberális Párt (SZDSZ) (20 mandátum) – elnöke: Kuncze Gábor
- Magyar Demokrata Fórum (MDF) (8 mandátum) – elnöke: Dávid Ibolya. A jelenlegi kormányt (2002–től) az MSZP és az SZDSZ koalíciója alkotja, az MSZP-s Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök. (2002 és 2004 között Medgyessy Péter) volt a kormányfő.)

Közigazgatási beosztás

Magyarország egy fővárosra (Budapest), 24 megyei jogú városra (Budapestet is beleszámítva), valamint tizenkilenc megyére van osztva. Az országot 1999-ben 7 tervezési-statisztikai régióra, valamint kistérségekre osztották, az Európai Unió követelményeinek megfelelően. Európai Unió

Földrajzi helyzet, éghajlat

Magyarország a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei között és az északi félgömb 45° és 49° szélességi körei között, nagyjából Európa közepén helyzekedik el, a Kárpát-medencében. Tőle csaknem egyforma távolságra van az Atlanti-óceán és az Urál hegység, illetve a Földközi-tenger és az Északi-tenger. Az országnak nincs közvetlen tengeri határa, legközelebb az Adriai-tengerhez fekszik, attól körülbelül 300 kilométer távolságra. Területe 93 036 négyzetkilométer, amivel az országok méret szerinti rangsorában a középmezőnyben található. Az ország területén nicsenek nagy szintkülönbségek, legalacsonyabb pontja tengerszint felett 78 méter, amit Szegedtől délre, Gyálaréten mértek, legmagasabb pontja pedig tengerszint felett 1014 méter, a Mátra Kékes nevű csúcsán található. Az államhatár hossza 2217 kilométer, amely az 1920-as trianoni békeszerződés során alakult ki. Magyarország
- legnyugatibb települése: Felsőszölnök (Vas megye),
- legkeletibb települése: Garbolc (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye),
- legészakibb települése: Hollóháza (Borsod-Abaúj-Zemplén megye),
- legdélibb települése: Kásád (Baranya megye). Az ország természetföldrajz szempontjából az alábbi nagytájakra oszlik: # Alföld #
- Mezőföld #
- Duna–Tisza köze: Kiskunság, Jászság, Pesti-síkság #
- Tiszántúl: Maros-Körös köze, Nagy-Sárrét, Kis-Sárrét, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség, Szatmári-síkság # Kisalföld: Szigetköz, Rábaköz, Marcal-medence # Alpokalja: Kőszegi-hegység, Soproni-hegység # Dunántúli-dombság: Zalai-dombság, Somogyi-dombság, Tolnai-hegyhát, Baranyai-dombság, Mecsek és Villányi-hegység # Dunántúli-középhegység #
- Bakony: Déli Bakony, Északi Bakony, Balatonfelvidék, Keszthelyi - hegység #
- Vértes #
- Dunazug-hegység: Gerecse, Pilis, Budai-hegység, Visegrádi-hegység #
- Velencei-középhegység # Északi-középhegység #
- Börzsöny #
- Cserhát #
- Mátra: Mátraalja, Nyugat-Mátra, Közép-Mátra, Észak-Mátra #
- Bükk és Bükkalja #
- Zempléni-hegység és Hegyalja #
- Cserehát A Kárpát-medence csaknem teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Az ásványi anyagokban dús gyógyvizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja.

Nagyobb folyók

- Duna, magyarországi szakaszának hossza 417 km
- Tisza, magyarországi szakaszának hossza 596 km
- Lajta
- Rábca
- Rába, magyarországi szakaszának hossza 211 km
- Zala, hossza 139 km
- Dráva
- Ipoly, magyarországi szakaszának hossza 143 km
- Zagyva
- Sajó, magyarországi szakaszának hossza 125 km
- Hernád, magyarországi szakaszának hossza 118 km
- Bodrog, magyarországi szakaszának hossza 52 km
- Szamos
- Hármas-Körös
- Maros

Nagyobb tavak

- Balaton, felülete 596 km²
- Fertő-tó, magyarországi felülete 75 km²
- Velencei-tó, felülete 26 km²

Éghajlata

Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el; időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja. Az évi középhőmérséklet +8–12 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, −2–4 °C, júliusban a legmagasabb, 23–25 °C. A napsütéses órák száma évente 1700–2100 óra között van; ez az Alföldön a legmagasabb és a hegyvidéken a legkisebb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–1000 mm, az Alföldön 500–600 mm, a hegyvidéken 800–1000 mm. A csapadék majdnem fele télen, hó formájában hull a földre.

Gazdaság

Magyarország gazdasági rendszere alkotmánya szerint a tisztességes piaci versenyre és a mindenkinek járó, államilag garantált minimális gazdasági biztonságra épülő szociális piacgazdaság. Magyarország tagjai a fejlett ipari országokat tömörítő OECD-nek, gazdasági teljesítménye alapján a világban gazdag, fejlett országnak, az Európai Unió gazdaságának részeként között azonban inkább szegénynek számít. Bruttó hazai terméke (GDP) 2004-ben folyó áron 20 338,2 Mrd forint volt. Az egy főre eső bruttó hazai termék közepesen szóródik. Magyarország régiói közül a leggazdagabb régió 2002-ben Közép-Magyarország volt (675 157 forint/fő), a legszegényebb pedig a Dél-Alföld (529 347 forint/fő). A magyar gazdaságban egyre erősebb a szolgáltató szektor szerepe; a szállításba és más szolgáltató ágazatokba kimagaslóan sok beruházás történt az elmúlt tizenöt évben. Ezzel együtt a gazdasági szerkezet leginkább fejlett ipari országként írható le. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából kimagasló jelentőségű a döntően multinacionális tulajdonú cégek által végzett feldolgozóipari tevékenység, gépgyártás, autógyártás. Néhány ilyen vállalkozás termeli meg a exportra kerülő termékek több mint felét, és fizeti be az adónak is több mint felét. Magyarország természeti kincsekben szegény ország, gazdasága jelentős behozatalra szorul, fizetési mérlege és külkereskedelmi mérlege is deficites. Magyarországon világviszonylatban magasak, az Európai Unió átlagához képest alacsonyak a bérek, a bruttó bérek átlaga 2004-ben 155 ezer forint. A munkanélküliségi ráta 7,1%-os szintje viszonylag alacsony, de egyre inkább a tőkeintenzív ágazatok fejlődnek, amelyek a magasan képzett munkavállalóknak biztosítanak megélhetést. A nem piacképes tudással vagy alacsony képzettséggel rendelkező emberek körében magas a strukturális jellegű munkanélküliség, és jelentős a szegénység is. Magyarország a fejlett ipari országokhoz hasonlóan egyre korosodó népességgel rendelkezik, az aktivitási ráta 54%-os szintje kifejezetten alacsony, vagyis kevés, nagy értékű munkát végző népesség sok inaktív (tanuló, nyugdíjas, állástalan) embert tart el. Magyarország több javat fogyaszt el, mint amennyit megtermel, államháztartása deficites, az államadósság szintje az éves bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 60%-ára tehető. A magyar gazdaság célja 1989 után az átmenet volt a tervgazdaságból a piacgazdaságba. Magyarország az Európai Unió tagjaként a világ legnagyobb egységes piacának tagja, és az Európai Unió gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megfelelően törekszik pénzének, a forintnak az euróra cserélésére, alacsony kamatok, kezelhető mértékű költségvetési deficit és államadósság, az alacsony infláció által meghatározott maastrichti kritériumok teljesítésére, melyek közül az első kettő nehezebben, a második kettő könnyebben teljesíthető.
- [http://www.gkm.gov.hu/ Gazdasági és Közlekedési Minisztérium]
- [http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,327489&_dad=portal&_schema=PORTAL Központi Statisztikai Hivatal Stadat rendszer (hivatalos gazdaságstatisztikák)]
- [http://www.pm.gov.hu/ Pénzügyminisztérium]

Népességi adatok

- Magyarország nemzetiségei

Kultúra, tudomány

- Világhírű magyarok listája
- Magyarországi egyetemek listája
- Magyarországi főiskolák listája
- Magyar Tudományos Akadémia
- Magyar építészet
- Magyar festészet
- Magyar szobrászat
- Magyar irodalom
- Magyar zene
- Magyar film
- Magyar színházak listája

Természetvédelem

- Magyarország természetvédelmi területei
- Magyar barlangok listája

Egyéb

- Magyarország-portál az [http://en.wikipedia.org/wiki/Portal:Hungary angol] és a [http://en.wikipedia.org/wiki/Portal:Ungarn német] Wikipédiában
- [http://www.magyarorszag.hu/orszaginfo A Magyarország.hu országinformációkat tartalmazó allapjai]
- [http://www.earth-photography.com/Countries/Hungary/Budapest_photos.html Budapesti képek]
- [http://www.idg.hu/expo/milkonyv/cont-eng.html Ismertetés és képek a millennium korából]
- [http://www.whcmeeting.hu/hu/information/venue.html Világörökségi helyszínek]
- [http://www.nemzetismeret.hu Nemzetismeret.hu]
- [http://www.freeworldmaps.net/europe/hungary/map.html Magyarország domborzati térképe]
- [http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/ruzsa/magyarorszag.htm Magyarország és a Kárpát-medence topográfiája – játék]
- [http://www.dmoz.org/World/Magyar/T%c3%a1rsadalom/%c3%81llam_%c3%a9s_korm%c3%a1nyzat/ Open Directory - World: Magyar: Társadalom: Állam és kormányzat (90)]
- [http://www.demos.hu/Audit Stratégiai Audit] - Magyarország átmenetének 15 éve és jelenlegi fejlettségi szintje

Lásd még

[http://hu.wikibooks.org/wiki/Ir%C3%A1ny%C3%ADt%C3%B3sz%C3%A1m | Magyarország településeinek irányítószámai]

Kapcsolódó szócikkek

- Magyarország települései, Magyarország városai
- Magyar névnapok
- Magyar uralkodók listája
- Magyarország kormányzói és köztársasági elnökei
- Magyarország repülőterei
- Magyarországi vasúttörténet als:Ungarn fiu-vro:Ungari ja:ハンガリー ko:헝가리 ms:Hungary simple:Hungary th:ประเทศฮังการี zh-min-nan:Magyar-kok

Spanyolország

A Spanyol Királyság dél-európai ország. Portugáliával és Gibraltárral osztoznak az Ibériai-félszigeten. Északon a Pireneusok vonalán Franciaország és a kis hercegség Andorra. A királyság része a Baleári-szigetek a Földközi-tengeren, a Kanári-szigetek az Atlanti-óceánban, Ceuta és Melilla városok Afrika északi részén és számos lakatlan sziget a Földközi-tengeren a Gibraltári-szoros közelében. Spanyolország alkotmányos monarchia és parlamentáris demokrácia az 1978. évi alkotmány bevezetése óta.

Történelem

Ókor

Középkor

Újkor

19. század

20. század

Államszervezet

Spanyolország államformája alkotmányos monarchia.

Törvényhozás

Az ország kétkamarás parlamenttel rendelkezik, amelynek neve Cortes Generales. A törvényhozó ágat a következők alkotják:
- a Képviselői Kongresszus (Congresso de los Diputados) 350 közvetlenül, 4 évre megválasztott tagja
- a Szenátus (Senado) 259 tagja, melyből 208 közvetlenül kerül megválasztásra, 51-et pedig a területi törvényhozó testületek jelölnek ki, szintén 4 évre.

Végrehajtó hatalom

A végrehajtó hatalmat az uralkodó által javasolt, az Országgyűlés által megválasztott kormányfő által vezetett Miniszterek Tanácsa irányítja.

Helyi autonómia

Ma Spanyolország ugyan hivatalosan egységes, de valójában inkább autonóm közösségek szövetségeként működik, melyben mindegyik autonóm közösség saját törvényekkel és több-kevesebb önállósággal kormányozhatja magát. Például egyes autonóm közösségek rendelkeznek önálló oktatási és egészségügyi rendszerrel, míg mások nem. Ezzel a rendszerrel ma több probléma is adódik, mert míg az autonóm kormányok (különösképpen a nacionalista pártok által irányítottak) függetlenebb kapcsolatokat szeretnének kialakítani Spanyolországgal, a központi kormány éppen egyes autonóm közösségek (pl. Baszkföld és Katalónia) olyan jogait szeretné korlátozni, melyeket egyesek a túlzott önállóság jelének tartanak.

Politikai élet

Az ETA (Baszk Haza és Szabadság) néven ismert terrorszervezet erőszakos eszközökkel próbálja elérni Baszkföld függetlenségét. Ilyen eszközök az időről-időre előforduló robbantások, és egyes politikusok, illetve rendőrségi személyek meggyilkolása. Bár a baszk autonóm kormányzat elítél minden erőszakos cselekményt, a függetlenségi törekvések különböző megközelítése feszültségforrást jelent a központi kormánnyal szemben. 2005. május 17-én a Néppártot (Partido Popular) kivéve a Képviselői Kongresszus minden pártja támogatta a kormány javaslatát az ETA-val való, feltétel nélküli megadásról szóló béketárgyalások megkezdésére. A PSOE, a CiU, az ERC, a PNV, az IU-ICV, és egy vegyes csoport 192 szavazatával támogatta az elképzelést, a Néppárt 147 ellenszavazatával szemben. 2005. február 20-án Spanyolország volt az első olyan állam, amelyik népszavazásra bocsátotta az Európai Unió 2004 októberében aláírt alkotmányának kérdését. Bár az érvényben lévő szabályok értelmében bármely ország elutasító szavazata elegendő ahhoz, hogy az alkotmányt semmisnek tekintsék, a népszavazás eredménye a spanyol szavazók erős támogatását mutatta, így Spanyolország válhatott az első olyan taggá, amely népszavazás útján fogadta el a tervezetet.

Közigazgatási beosztás

Földrajz

október Spanyolország területének nagy részét fennsíkok és olyan hegységek, mint a Pireneusok és a Sierra Nevada teszik ki. Ilyen magasságokból ered Spanyolország számos nagyobb folyója is, mint a Tajo, az Ebro, a Duero, a Guadiana és a Guadalquivir. A partok mentén előfordulnak hordalékos síkságok is. A legnagyobb ilyen terület a Guadalquivir mentén található, Andalúziában. Az ország keleti részén is számos hordalékos síkság fordul elő, közepes méretű folyók mellett, mint amilyen a Segura, a Júcar, és a Turia. Spanyolországot keletről a Földközi-tenger (benne a Baleár-szigetekkel), északról a Vizcayai-öböl, nyugatról pedig az Atlanti-óceán (az afrikai partok mentén a Kanári-szigetekkel) határolja. Spanyolország klímáját négy főbb részre oszthatjuk:
- mediterrán: Esős tavasz és ősz. Mérsékelt nyár kellemes hőmérseklettel.
- Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Murcia 47,2 ºC, Malaga 44,2 ºC, Valencia 42,5 ºC, Alicante 41,4 ºC, Palma de Mallorca 40,6 ºC, Barcelona 39,8 ºC.
- Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Gerona -13,0 ºC, Barcelona -10,0 ºC, Valencia -7,2 ºC, Murcia -6,0 ºC, Alicante -4,6 ºC, Malaga -3,8 ºC.
- kontinentális: Hideg tél (gyakori havazásokkal északon), forró nyár.
- Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Sevilla 47,0 ºC, Córdoba 46,6 ºC, Badajoz 45,0 ºC, Albacete és Zaragoza 42,6 ºC, Madrid 42,2 ºC, Burgos 41,8 ºC, Valladolid 40,2 ºC.
- Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Albacete -24,0 ºC, Burgos -22,0 ºC, Salamanca -20,0 ºC, Teruel -19,0 ºC, Madrid -14,8 ºC, Sevilla -5,5 ºC.
- óceáni: Az észak-atlanti partvonal mentén. Csapadékos tél, mérsékelt, hűvös nyár.
- Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Bilbao 42,0 ºC, La Coruña 37,6 ºC, Gijón 36,4 ºC.
- Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Bilbao -8,6 ºC, Oviedo -6,0 ºC, Gijon és La Coruña -4,8 ºC.
- szubtrópusi: A Kanári-szigeteken. A hőmérséklet 18 és 24 ºC között mozog az egész év során.
- Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Santa Cruz de Tenerife 42,6 ºC.
- Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Santa Cruz de Tenerife 8,1 ºC.

Gazdaság

Spanyolország egyike Európa legnagyobb gazdaságainak, és a világon is a nyolcadik helyet foglalja el. Ipara: Mezőgazdasága: Kereskedelmi ágazatai: A szolgáltató szektorban a foglalkoztatottak 57%-a dolgozik. Kiemelkedő jelentőségű állami bevételforrás a turizmus.

Turizmus

- Jelentősége: Az ország jelenkori fejlődésében a tengerpartok jutottak előnyhöz - ezért ezek ma is a legsűrűbben lakott területek, ahol 80-500 fő él km2 - ként. Fő központok: a Costa Brava, a Costa del Sol, a Baleári - szigetek (sp. Islas Baleares) és a Kanári -szigetek.1978 -ban 3 millió külföldi látogatott az országba, ez manapság 49-54 millió turista/év. 1998 - ban 57 millió látogató tette a világ 5. leglátogatottabb, és Európa 2. leglátogatottabb országává (1. Franciaország). A 12-15 milliárd USD idegenforgalomból származó bevétel, útépítésre és a helyi iparágak fejlesztésére fordítják. Az idegenforgalom részesedése a nemzeti termékből: 21, 2 % (1989.)
- Vonzását egyrészt tengerpartjai, másrészt kultúrájának sokszínűsége alapozza meg:
- partjai:
- Földközi-tenger: Costa Brava, Costa Dorada, Costa del Azahar, Costa Blanca, Costa del Sol, Costa de la Luz
- Atlanti-óceán: Costa de Rías Bajas, Costa Verde, Costa Real
- látnivaló városai, turisztikai látványosságai az idegenforgalom felosztása szerint:
- Észak -Spanyolország:
- Baszkföld: Bilbao, San Sebastian, Vitoria Gasteiz
- Kantábria: Santander
- Asztúria: Oviedo, Gijón
- Galícia: La Coruna, Santiago de Compostela, Lugo, Orense, Pontevedra, Vigo
- Levante:
- Katalónia: Barcelona, Lleida, Girona, Figuéres, Tarragona, Sitges
- Valencia: Castellón, Peniscola, Oropesa del Mar, Alicante, Benidorm
- Murcia: Murcia, Cartagena, Mar Menor
- Belső - Spanyolország:
- La Rioja: Logrono, Haro
- Kasztilia és León: Segovia, Ávila, Soria, Burgos, León, Zamora, Salamanca
- Kasztília - La Mancha: Toledo, Cuenca, Ciudad Real, Albacete, Guadalajara
- Extremadura: Cáceres, Plasencia, Trujillo, Badajoz, Mérida
- Madrid: Madrid, El Escorial, Alcalá de Henares, Aranjuez
- Navarra: Pamplona
- Aragónia: Zaragoza, Huesca, Teruel
- Dél - Spanyolország:
- Andalúzia: Sevilla, Córdoba, Granada, Málaga, Mijas, Ronda, Jaén, Almería, Cádiz, Huelva, Jerez de la Frontera
- Spanyol - szigetvilág:
- Baleárok: Palma de Mallorca, Mahón, Ciudadela, Ibiza
- Kanári - szigetek: Santa Cruz de Tenerife, Las Palmas de Gran Canaria, Arrecife
- Spanyolország UNESCO kincsei: 2000-ben az ország vezető helyen állt a világörökség kincseinek ranglistáján, ekkor 38 volt számuk. Néhány a jelentősebbek közül:
- 1984: A cordobai Nagymecset La Mezquita, Az Alhambra, az El Generalife és Albayzin, Granada, A burgosi katedrális, El Escorial, a királyi kolostor Madridban, Gaudi épületei: a Güell Park, a Güell Palota és a Casa Milá
- 1985: Az Altamira – barlangszikla festményei, Segovia óvárosa és római vízvezetéke, Az Asztúriai Királyság templomai, Santiago de Compostela óvárosa, Ávila óvárosa
- 1986: Toledo történelmi városrésze, Aragón mudejar stílusú épületei, Garajonay Nemzeti Park (La Gomera), Cáceres óvárosa
- 1987: A sevillai katedrális, az Alcazar és az India - archívum
- 1988: Salamanca történelmi negyede
- 1991: A Poblet - kolostor
- 1993: Merida régészeti leletegyüttese, Santiago de Compostela zarándokútja, Santa Maria de Guadalupe királyi kolostor, Caceres
- 1994: Donana Nemzeti Park
- 1996: Cuenca történelmi negyede, La Lonja de la Seda, Valencia
- 1997: a Las Medulas, León, Palau de la Musica Catalana és a Hospital de Sant Pau Barcelona, San Millán de la Cogolla és a Suso kolostor, Pireneusok: Perdu - hegy
- 1998: Az Ibériai - félsziget sziklaművészete, Az Alcalá de Henares Egyetem
- 1999: San Cristobal de la Laguna, Ibiza változatos élővilága és kultúrája
- 2000: Tarraco régészeti területe, Lugo római kori városfala, római-kori katalán templomok Vall de Boiban, Atapuerca régészeti feltárása, Palmeral de Elche
- 2001: Aranjuez kultúrtája
- 2003: Reneszánsz műemlékek Úbeda és Baeza városában
- 2005: Gaudí alkotásai: a Casa Vicens, a Casa Battló és a Sagrada Família Születés Kapuja felőli homlokzata és kriptája, Barcelonában illetve Santa Coloma de Cervello Güell Teplomának sírboltja

Népesség

A születésnél várható életkor világviszonylatban az első három között található.

Kultúra

A spanyol földön született irodalom legkiemelkedőbb alakjai az ókorban: Martialis (40-101) zaragozai születésű és Lucius Annaeus Seneca (ie.04-isz.65) andalúz származású rómaiak voltak. A spanyol irodalom virágkora, a "siglo de oro" vagy magyarul "Aranyszázad" Miguel de Cervantes Saavedra (1547-1616), Félix Lope de Vega y Carpio (1562-1635) komédiaíró, Pedro Calderón de la Barca (1600-1681) eposzteremtő és Gracián y Morales (1601-1658) korszaka. Irodalmilag újat az 1800-1900 - as évek vége hozott egy új nemzedék képviselőivel, kiemelkedő alkotók a prózairodalomban Miguel de Unamuno (1864-1936) baszk származású esszéista és José Ortega y Gasset (1883-1955) esszéíró. A költészet világhírű egyénisége az andalúziai Federico García Lorca (1898-1936). Spanyolország több Nobel-díjas íróval is büszkélkedhet, mint Juan Ramón Jimenez (1881- 1958, 1956 Nobel -díj) és Jorge Guillén (1977 Nobel-díj). Ld.: Spanyol irodalom Az építészet meghatározó egyénisége: Antonio Gaudí (1852-1926) katalán építész. Ld: Spanyol építészet A legnevesebb spanyol festők, szobrászok, képzőművészek: Diego de Silva y Velázquez (1599-1660) andalúz festő, El Greco (Domenikosz Theotokopulosz) (1541-1614) görög származású festőművész, Francisco Goya y Lucientes (1746-1828), a romantika meghatározó festőalakja, Ignacio Zuloaga (1870-1945) baszk képzőművész, Juan Gris (1887-1927), Joan Miró (1893-1983) katalán képzőművész, a rendkívül termékeny Pablo Picasso (1881-1973) andalúz festő, és a "szürrealizmus atyjaként" ismert Salvador Dalí (1904-1989) katalán festő, szobrász, ékszerkészítő. Ld: Spanyol festészet, Spanyol szobrászat A spanyolországi zeneművészet kiválóságai: Manuel de Falla (1867-1946) zeneszerző, Pablo Casals katalán csellóművész, Andrés Segovia (1893 - ) gitárművész, Paco de Lucia gitárművész, Carlos Montoya gitárművész. Az operaszínpad világhírű előadói: Placido Domingo, José Carreras, és Montserrat Caballé. Ld: Spanyol zene A modern európai filmművészet kiemelkedő mesterei: Luis Bunuel Portolés (1900-1983), Carlos Saura (1932- ) és Pedro Almodóvar (1949.09.24- , Oscar-díj) rendezők. Ld: Spanyol film Hagyományok Az ország mindennapi életében nagy szerepet játszanak a színpompás népi ünnepek (fiesta), a vallási eredetű romériák, a helyi látványos több napos vígasságok. Minden városnak megvan a maga szentje, és annak az adott szent napjának ünnepe, azaz a fiesta mayor. Az egyik legszínesebb spanyol népünnepély a feria, azaz országos vásár, melyet minden évben, minden fontos helyen megrendeznek. Spanyolország legnevezetesebb tradíciója a bikaviadal (corrida de toros). Az országban több mint 300 aréna szolgálja a véleményeket megosztó "nemzeti sportot" vagy a tüntetők és környezetvédők szerint "véres mészárlást". Az újságokban a sportrovatokban szerepel. Ismert spanyol népi táncok: a kasztíliai charrada, a galíciai muneira, az andalúziai flamenco, fandango, sequidilla, sevillana, bolero és zapateado, a katalán sardanya, az aragóniai jota. Elterjedt népi labdajáték a Baszkföldről származó pelota, amelyet ma már az ország más területein is szívesen játszanak.

Kapcsolódó szócikkek

Külső hivatkozások

- [http://www.economist.com/countries/Spain/ Spain]: The Economist Country Briefings entry (current)
- [http://www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/sp.html Spain]: CIA World Factbook entry (2003)
- [http://lcweb2.loc.gov/frd/cs/estoc.html Spain]: US Library of Congress Country Studies entry (1988)
- [http://www.spain.info/Portal/EN/Default.htm spain.info] Spain Tourist Information
- [http://www.spanishcourses.info/countries/ES_EN.asp Information on Spain]- General information on Spain
- [http://www.administracion.es administracion.es] e-government Portal
- [http://www.la-moncloa.es/webIngles/asp/inicio.asp La Moncloa.es] - Official governmental site
- [http://www.mae.es Ministro de Asuntos Extranjeros] Ministry of Foreign Affairs
- [http://www.congreso.es/ingles/area.htm Congreso de los Diputados] - Official site of the Congress of Deputies
- [http://www.senado.es/home_i.html El Senado] - Official site of the Senate
- [http://www.casareal.es/casareal/home2i.html Casa Real] - Official site of the Spanish Royal House
- [http://www.ine.es/inebase/cgi/um?L=0 INEBase] - National Institute of Statistics (Spanish)
- [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=EXT Ethnologue: EXT]
- [http://www.proel.org/lenguas.html Proel.org] Kategória:Spanyolország fiu-vro:Hispaania ja:スペイン ko:에스파냐 ms:Sepanyol simple:Spain th:ประเทศสเปน zh-min-nan:Se-pan-gâ

1848

Események

- március 15. - Pesten kitör a forradalom
- március 17. - V. Ferdinánd kinevezi Batthyány Lajost miniszterelnökké: az első felelős magyar kormány megalakulása.
- május 19. - az amerikai-mexikói háború vége: Mexikó ratifikálja a Guadalupe Hidalgo-i szerződést
- az aranyláz kezdete Kaliforniában
- Karl Marx és Friedrich Engels közzéteszik a Kommunista kiáltványt
- éhínség Írországban

Születések

- június 7. – Paul Gauguin impresszionista festő († 1903)
- július 6. – Baross Gábor közlekedési, majd kereskedelemügyi miniszter
- július 27. – Eötvös Loránd magyar fizikus, egyetemi tanár, miniszter
- szeptember 1. – Auguste-Henri Forel svájci pszichiáter, elmegyógyász, amatőr rovartankutató
- november 14. – Wekerle Sándor miniszterelnök († 1921)

Halálozások

ko:1848년 nb:1848 simple:1848

1916

Események

- február 21. - Megkezdődik a verduni csata, az I. világháború egyik legvéresebb csatája
- március 9. - Németország hadat üzen Portugáliának
- április 20. - Dublinban ír felkelés tör ki a Sinn Fein mozgalom vezetésével, amelyet az angolok tíz nap alatt levernek
- május 31. - Az I. világháború legnagyobb tengeri csatája a dán Jylland-félsziget közelében
- július 7. - David Lloyd George Nagy-Britannia új hadügyminisztere (elődje egy aknára futott brit hadihajón vesztette életét)
- augusztus 4. - A hatodik Isonzói csata kezdete
- augusztus 17. - Az antant és Románia titkos bukaresti megállapodása során területeket ígérnek Romániának
- augusztus 27. - Románia hadat üzen Magyarországnak és megkezdi Erdély elfoglalását
- augusztus 28. - Olaszország hadat üzen Németországnak, Németország pedig Romániának
- szeptember 1. - Bulgária hadüzenete Romániának
- szeptember 7. - Brassó román kézre kerül, a következő napokban a román csapatok Petrozsényig jutnak
- szeptember 16. - Publikálják a Barnard-csillag felfedezéséről szóló beszámolót
- november 7. - újraválasztják Woodrow Wilson elnököt az USA-ban
- december 18. - Wilson, az Amerikai Egyesült Államok elnöke kísérletet tesz az I. világháború lezárására, és folyamatos jegyzékváltásokba kezd a szembenálló felekkel
- december 30. - Megkoronázzák IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt

Az év témái

1916 a filmművészetben

1916 az irodalomban

- elindul Kassák LajosMa című folyóirata

Születések

- január 7. - Paul Keres, sakkozó († 1975)
- április 22. - Yehudi Menuhin amerikai zenész
- április 30. - Claude Shannon amerikai matematikus, az információelmélet megalapítója
-

390-es évek	390	391	392	393	394	395	396	397	398	399
400-as évek	400	401	402	403	404	405	406	407	408	409
410-es évek	410	411	412	413	414	415	416	417	418	419
420-as évek	420	421	422	423	424	425	426	427	428	429
430-as évek	430	431	432	433	434	435	436	437	438	439
440-es évek	440	441	442	443	444	445	446	447	448	449
450-es évek	450	451	452	453	454	455	456	457	458	459
460-as évek	460	461	462	463	464	465	466	467	468	469
470-es évek	470	471	472	473	474	475	476	477	478	479
480-as évek	480	481	482	483	484	485	486	487	488	489
490-es évek	490	491	492	493	494	495	496	497	498	499
500-as évek	500	501	502	503	704	505	506	507	508	509

Ausztria

Történelem

Államszervezet, politika

Ausztria köztársasági elnökei

Közigazgatási beosztás

Földrajzi helyzet, éghajlat

Gazdasága

Népessége

Kultúra

Zeneszerzők

Írók, költők

Képzőművészek

Tudósok

Kémikusok

Történészek

Orvosok

Filozófusok

Fizikusok

Pszichológusok, lélekkutatók

Ünnepek

Források

Könyvek

Más nyelvű Wikipédia

Külső hivatkozások

5. század

Események

Híres emberek

Találmányok, felfedezések

Évtizedek és évek

Nagy Károly

1918

Események

Az év témái

1918 az irodalomban

1918 a zenében

1918 a politikában

1918 sporteseményei

Születések

Halálozások

Magyarország

Történelem

Politikai rendszer

Jelenlegi parlamenti pártok:

Közigazgatási beosztás

Földrajzi helyzet, éghajlat

Nagyobb folyók

Nagyobb tavak

Éghajlata

Gazdaság

Népességi adatok

Kultúra, tudomány

Természetvédelem

Egyéb

Lásd még

Kapcsolódó szócikkek

Spanyolország

Történelem

Ókor

Középkor

Újkor

19. század

20. század

Államszervezet

Törvényhozás

Végrehajtó hatalom

Helyi autonómia

Politikai élet

Közigazgatási beosztás

Földrajz

Gazdaság

Turizmus

Népesség

Kultúra

Kapcsolódó szócikkek

Külső hivatkozások

1848

Események

Születések

Halálozások

1916