Home About us Products Services Contact us Bookmark
:: wikimiki.org ::
Finnugor Nyelvek

Finnugor nyelvek

A finnugor nyelvek közé 15 élő és 2 holt nyelv tartozik. (A dialektus jellegű nyelveket külön számolva összesen 30 nyelv.) Ezek a nyelvek egymással bizonyos rokon vonásokat mutatnak a szerkezetüket és az alapszókincsüket tekintve. A finnugor nyelveket mintegy 24 millió ember beszéli a Kárpát-medencében, valamint Észak-Európa, Kelet-Európa és Nyugat-Szibéria hatalmas kiterjedésű területén.
- A finnugor nyelvek családfájáról lásd: Uráli nyelvcsalád
- A nyelvrokonság igazolásáról: Finnugor nyelvrokonság
- A finnugor nyelveket kutató tudományágról: Finnugrisztika A finnugor nyelvek távolabbi rokoni kapcsolatát állapították meg a Szibériában beszélt szamojéd nyelvekkel. A két nyelvcsoport együtt alkotja az uráli nyelvcsaládot.

Földrajzi elterjedés

A finnugor nyelvek területi csoportosítása: szamojéd nyelvek
- Közép-Európa:
  - magyar
- Észak-Európa:
  - Észak-skandináviai csoport: számi (lapp) nyelvek (összesen 10 nyelv vagy dialektus)
  - Balti-finn csoport: finn, észt, vót, lív, izsór, karjalai, vepsze, merja (kihalt)
- Kelet-Európa:
  - Volgai csoport: mari, mordvin (erza és moksa), muroma (kihalt)
  - Permi csoport: udmurt, komi, permják komi
- Ázsia (Nyugat-Szibéria):
  - Obi-ugor csoport: manysi, hanti A nagyobb finnugor nyelvek a beszélőik száma és főbb lakóhelyei szerint
- Magyar nyelv kb. 14,5 millió fő
  - Magyarország
  - Románia, Szlovákia, Vajdaság, Ukrajna, Horvátország, Szlovénia, Ausztria
  - USA, Kanada, Ausztrália, Izrael
- Finn nyelv - kb. 5,1 millió fő
  - Finnország
  - Svédország, Oroszország, USA, Kanada
- Észt nyelv - 1,1 millió fő
  - Észtország
  - Finnország, Svédország, USA, Kanada
- Erza nyelv (erza mordvin) - kb. 500.000 fő
  - Oroszország, Mordvin Köztársaság
- Mari nyelv - 488.000 fő (2002)
  - Oroszország, Mari Köztársaság
  - Kazahsztán (volt kitelepítettek)
- Udmurt nyelv - 464.000 fő (2002)
  - Oroszország, Udmurt Köztársaság
- Komi nyelv (zürjén és permják dialektus)
  - Oroszország, Komi Köztársaság - 285.000 fő (2002)
  - Oroszország, Permják Autonóm Körzet - 94.000 fő (2002)
- Moksa nyelv (moksa mordvin) - kb. 250.000 fő
  - Oroszország, Mordvin Köztársaság

Wikipédiák a finnugor nyelveken


- [http://fi.wikipedia.org Finn wikipédia]
- [http://et.wikipedia.org Észt wikipédia]
- [http://se.wikipedia.org Számi wikipédia] (északi lapp nyelv)
- [http://udm.wikipedia.org Udmurt wikipédia]
- [http://kv.wikipedia.org Komi wikipédia] (zürjén dialektus) Kategória:Nyelvek

Természetes nyelv

A nyelveket feloszthatjuk természetes nyelvekre és mesterséges nyelvekre. Természetes nyelvnek az emberek által használt olyan nyelvet nevezzük, amely egy közösség (törzs vagy nemzet) életében nemzedékről-nemzedékre spontán vagy tudatos folyamatok (pl. nyelvújítás) során szabadon fejlődik, változik. Ma egyes források szerint 5-6000 (mások szerint még több) mindennapos használatban elterjedt természetes nyelvről beszélhetünk. Nyelvészeti szempontból az egymással kisebb-nagyobb hasonlósággal rendelkező természetes nyelveket csoportosítani lehet. A csoportosítás legfelsőbb szintje a nyelvcsaládokba történő szelektálás. Vannak emberek által használt, de nem természetes, hanem mesterséges nyelvek is, melyeket nyelvelméleti, matematikai vagy informatikai célból alkottak. A mesterséges nyelvek közül ismertek a programozási nyelvek, amelyeket szokás környezet-független nyelveknek is tekinteni. Környezet-függő (context-sensitive) tulajdonsága ellenére újabban a természetes nyelvek feldolgozása (Natural Language Processing, vagy NLP) óriási fejlődésnek indult, és a számítástechnika egyik vezető alkalmazási tématerületévé vált. Az említett terület azonban egy még szélesebb ismertekörbe, az emberi nyelv technológia (Human Language Technologies vagy HLT) magyarul csak nyelvtechnológia-ként emlegetett témakörbe tartozik, amelynek szintén óriási a szétágazása.

Külső hivatkozások


- [http://www.matud.iif.hu/03mar/proszeky.rtf A természetes nyelvek leírásának bonyolultsági kérdései (Prószéky Gábor írása)] RTF Kategória:Nyelvészet ja:自然言語 ko:자연어 th:ภาษาธรรมชาติ

Szibéria

Szibéria (oroszul: Сиби́рь / Sibir' , a név valószínűleg „nyugodt föld”-et jelent mongolul) egy nagytáj neve Oroszország területén, Ázsia északi részén. Területe 16,2 millió km2, népessége kb. 30.000.000 lakos. Kelet-nyugati irányban az Urál hegységtől a Csendes-óceánig nyúlik, észak-déli irányban a Jeges-tengertől Észak-Közép-Kazahsztánig, valamint Mongólia és Kína határáig terjed. Majdnem teljes területe Oroszországban található, és oroszországi területe az ország teljes területének 75%-át képezi.

Közigazgatási beosztása

Szibéria területén található Oroszország tartományai közül az Uráli tartomány, a Szibériai tartomány és a Jakut Köztársaság, ami a Távol-keleti tartomány része. Történelmi szempontból Oroszország egész távol-keleti része Szibériához tartozónak számít.

Nagyobb városok

Bár Szibéria népsűrűsége nagyon alacsony, van néhány nagyobb város is a területén. Ezek:
- Novoszibirszk (1 446 800 l.)
- Omszk (1 166 800 l.)
- Cseljabinszk (1 148 300 l.)
- Krasznojarszk (924 400 l.)
- Vlagyivosztok (648 000 l.)
- Irkutszk (640 500 l.)
- Habarovszk (613 300 l.)
- Novokuznyeck (601 900 l.)
- Kemerovo (520 700 l.)
- Tomszk (506 600 l.)
- Magnyitogorszk (445 500 l.)
- Csita (377 000 l.)
- Ulan-Ude (362 400 l.)
- Petropavlovszk-Kamcsatszkij (270 000 l.)
- Angarszk (266 000 l.)
- Bratszk (255 000 l.)
- Szurgut (248 000 l.)
- Blagovescsenszk (206 000 l.)
- Jakutszk (180 000 l.)
- Abakan (158 200 l.)

Története

Szibériát több különböző nomád népcsoport is lakta, köztük a hunok és az ujgurok. Szibéria kánja jelentős személyiség volt. A 13. században a területet meghódították a tatárok, és létrejött az autonóm Szibériai Kánság. A kánság hatalmát a 16. században kezdte veszélyeztetni Oroszország növekvő jelentősége. Eleinte csak kereskedők és kozákok telepedtek meg a környéken, majd a cári hadsereg egyre keletebbre hozott létre erődöket, és a 17. századra a terület orosz befolyás alá került, de továbbra is nagyrészt feltáratlan és lakatlan terület maradt. Az elkövetkezendő évszázadokban csak bűnözőket küldtek ide. Az első nagy változást az 1891 és 1905 között megépült transzszibériai vasút hozta, ami szorosabbra fűzte a kapcsolatot Szibéria és a II. Miklós cár uralma alatt egyre gyorsabban iparosodó Oroszország többi része között. A 20. században megindult Szibéria gazdag ásványkincskészletének kitermelése, és ipari városok születtek a vidéken. A 19. század végén Oroszország megszerezte Dél-Szahalint, valamint az Amur és az Usszuri folyók melleti területeket. 1922-től egész Szibéria a Szovjetunióhoz tartozott, majd ennek felbomlása, 1991 óta Oroszország része. Már a cári időkben sokakat száműztek a világ végének számító Szibériába. A szovjethatalom évei alatt a Gulág munkatáborainak jelentős része Szibériában volt; különösen rettegettek voltak a Kolimai terület bányái.

Földrajz és geológia

Szibéria területe több, mint 9 653 000 km2, Oroszország területének nagyjából háromnegyede. Nagyobb földrajzi tájegységei közé tartoznak a Nyugat-szibériai Síkság és a Közép-szibériai Fennsík. A Nyugat-szibériai síkság kainozoikumi hordalékos terület, és annyira sík, hogy ha a tengerszint ötven méterrel emelkedne, a Jeges-tenger és Novoszibirszk városa között minden víz alá kerülne. A hordaléklerakódást főként az eredményezi, hogy jéggátak visszafordítják az Ob és Jenyiszej folyók folyását, és a Kaszpi-tenger felé irányítják őket. A vidék nagyon mocsaras, talaja nagyrészt tőzegtalaj. A síkság déli részén, ami nem állandóan fagyott, a kazah sztyeppék folytatásaként nagy füves terület terült el, mára az eredeti vegetáció nagyrészt elpusztult. A Közép-szibériai fennsík földtörténetileg igen régi tájegység, a perm korszak előtt önálló kontinens volt. Ásványkincsekben (arany, gyémánt, mangán, ólom, cink, nikkel, kobalt, molibdén) rendkívül gazdag. A terület szinte mindig fagyott, az egyetlen fa, ami megél itt, a szibériai vörösfenyő (Larix sibirica). Eastern and central Sakha is comprised of numerous north-south mountain ranges of varying age. These mountains extend up to almost three thousand metres in elevation, but above a few hundred metres they are extraordinarily devoid of vegetation. The Verkhoyansk Range was extensively glaciated in the Pleistocene, but the climate was too dry for glaciation to extend to low elevations. These low elevations are numerous valleys, many of them deep, and covered with larch forest except in the extreme north, where tundra dominates. Soils are mainly Turbels and the active layer tends to be less than a metre except near rivers..

Tavak és folyók


- Szibéria folyói: Anabar, Angara, Indigirka, Irtis, Kolima, Léna, Ob, Tunguzka folyó, Jana, Jenyiszej.
- Szibéria legfontosabb tava a Bajkál-tó.

Hegységek

Anadir-hegység, Cserszkij-hegység, Dzsugdzsur-hegység, Gydan-hegység, Korják-hegység, Szajan-hegység, Urál, Verhojanszki-hegység, Jablonoi-hegység. A hideg éghajlat miatt Szibéria fejlődése és népességnövekedése mindig is lassúnak volt mondható. A terület természeti és ásványkincsekben rendkívül gazdag, többek közt nagy olajmezők találhatóak itt, azonkívül nagy kiterjedésű erdők és sokféle ásvány. A terület nagy részét évente legalább hat hónapig hó borítja, a hőmérséklet -68°C alá is süllyedhet. A partvidéki tavak és folyók nagy része szinte állandóan be van fagyva.

Demográfia

Szibéria népsűrűsége kb. 3 fő/km². A lakosság nagy része orosz és eloroszosodott ukrán, de előfordulnak mongolok és török népcsoportok, valamint turjékok és jakutszkok is. Szibéria népességének körülbelül 70%-a városokban él, többségük zsúfolt lakásokban, de sok ember él vidéken is, nagyobb, kényelmesebb faházakban. Novoszibirszk Szibéria legnagyobb városa, népessége kb. 1,5 millió fő. Tobolszk, Tomszk, Irkutszk és Omszk régebbi, történelmi városok. Ojmjakon városa a Föld leghidegebb települése, a rekordot -71,2°C-kal tartja.

Könyv

George St. George: Szibéria; Kossuth, 1982

Külső hivatkozások


- [http://perso.wanadoo.fr/gallieni/lycee/projet/histoire20s/transiberien.html A Transzszibériai vasútvonalról franciául]
- [http://www.baikal-lake.org A Bajkál-tóról franciául]
- [http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/22het/foldrajz/foci22.html A FÁK regionális földrajza; sulinet] Kategória:Oroszország ja:シベリア

Finnugor nyelvrokonság

A finnugor nyelvrokonság elméletének lényege a magyar, a finn, az észt és több kelet-európai, észak-európai és nyugat-szibériai kisebb nyelv (összesen 15 élő és 2 holt nyelv) rokonsága. Ezeket a nyelveket együttesen finnugor nyelveknek nevezik. A finnugor nyelvek távolabbi rokoni kapcsolatát állapították meg ezenkívül a Szibériában beszélt szamojéd nyelvekkel. Mindezek a nyelvek együtt az uráli nyelvcsaládot alkotják. A magyar nyelvet a finnugor nyelveken belül az ugor nyelvek csoportjába sorolják. Ide tartozik még a Szibériában, az Urál hegységtől keletre élő obi-ugorok, a manysik (vogulok) és hantik (osztjákok) nyelve. A finnugor nyelvrokonság vizsgálatával, a finnugor nyelvek és az ezeket beszélő népek kultúrájának összehasonlító tanulmányozásával a finnugrisztika foglalkozik. Művelői, a finnugristák elsősorban magyar, finn és észt nyelvészek, de számos más országban is vannak finnugrista kutatók.

A finnugor nyelvrokonság bizonyítékai

A finnugor nyelvek rokonsága a nyelvi rendszer hasonlóságával (toldalékok használata, nyelvtani nemek hiánya stb.), főként pedig az alapszókincs összevetésével és a rendszeres hangmegfelelésekkel (pl. a magyar f hangnak más finnugor nyelvekben rendszeresen p felel meg, a magyar h-nak k stb.) igazolható.

A finnugor nyelvek jellemzői


- nagyszámú toldalék használata, vagyis agglutináció
- tárgyas igeragozás (az ugor nyelvekben és néhány további uráli nyelvben)
- a jelző megelőzi a jelzett szót
- a jelző nincs egyeztetve a jelzett szóval (pl. gyönyörű kuvaszokat, nem "gyönyörűeket kuvaszokat")
- a névszói állítmány gyakorisága (azaz a kopula hiánya), például Pista tanár, nem "Pista tanár van"
- számos nyelvtani eset használata (az indoeurópai 4-7 esetnél jóval több, a magyarban például 18)
- birtokos személyragozás (kutyám, kutyád stb.)
- a birtoklást a habere ('birtokolni') ige nélkül, birtokos személyjellel és részeshatározóval fejezzük ki (például Nekem van lovam, nem "Én birtoklok lovat")
- magánhangzó-harmónia (hangrend) az ősi szavaknál
- nincs nyelvtani nem
- számnevek után egyes szám áll (sok ember, nem "sok emberek") Megjegyzendő, hogy a fenti vonások az altaji nyelvekre is jellemzőek, lásd: Urál-altáji nyelvcsalád.

A finnugor nyelvek alapszókincse

60 véletlenszerűen kiválasztott alapvető szó összehasonlítása

A szavak kiválasztása a magyar nyelvből történt a 207 legalapvetőbbnek ítélt fogalmat tartalmazó Swadesh-lista alapján. A szavak között vannak névmások, kérdőszavak, a testrészek, rokonság, természeti jelenségek, érzékelés és fő tevékenységek (jön, megy, mond, tud, lát). Az összehasonlított nyelvek a finnugor nyelvek négy fő csoportját képviselik: ugor csoport - magyar, balti-finn csoport - észt, "volgai" csoport - mordvin, permi csoport - komi. Mivel a szavak kiválasztásánál az volt a szempont, hogy azok alapvető jelentésűek legyenek, és nem az, hogy rokonságban álljanak, ezért így láthatóvá válik, hogy az egyes nyelvek alapszókincsében milyen arányban szerepelnek a hasonló alakú, azonos jelentésű szavak. Ezek közül vastag betűvel ki vannak emelve azok, amelyek mind a négy nyelvben azonos kezdőhangúak. (Ez a szavak rokonságának nem feltétele, de statiszikai alapon nem lehet véletlen egyezés, ha többször is előfordul.) A mordvin és komi nyelv cirill betűs szavai után dőlt betűvel a megközelítő kiejtés magyar fonetikus átírásban. Forrás: [http://en.wiktionary.org/wiki/Swadesh_lists_for_Finno-Ugric_languages Wikisource: a finnnugor nyelvek 207 alapvető szavának összehasonlító listája]

Nyelvrokonságmondatok

Vogul-magyar

:Hurem né vitnel huligel husz hul pugi. :Három nő a vízből hálóval húsz halat fog. :Hurem-szát-husz hulach-szem empem viten eli. :Háromszázhúsz hollószemű ebem vízen él.

Osztják-magyar

:Pegte lau lasinen menl tou szilna. :Fekete ló lassan megy a tó szélén. Forrás: [http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/213.htm]

Finn-magyar

:Jään alla talvella elävät kalat uiskentelevat. :Jég alatt télen eleven halak úszkálnak. :Kivistä verinen oli vävyn käsi. :Kövektől véres volt veje keze. :Orvon silmä kyyneliä täynnä. :Árva szeme könnyel tele. :Kuka meni meidän edessämme? :Ki ment mielőttünk? :Miniäni antoi voita. :Menyem adott vajat. Forrás: [http://www.histdoc.net/sounds/hungary.html]

Finn-mari (cseremisz)

:Padassa on kuusi kalaa. :Poδəšto kut kol ulo. :Tuli palaa ja siksi lumi sulaa. :Tul jüla δa satlan lum šula. A fenti mondatoknál, mint az összehasonlító nyelvészetben általában, nem a hasonlóságnak van bizonyító érvénye, sem a különbségeknek nincs cáfoló ereje (hiszen egy nyelvcsalád tagjaiból épp úgy lesznek önálló nyelvek, hogy az idők folyamán különféle változások zajlanak le bennük, melyek révén eltávolodnak egymástól): a nyelvészet a rendszeres hangmegfeleléseket fogadja el döntő érvként, amit az uráli nyelvcsalád tagjai közt is meg lehet figyelni. A hasonlóság véletlen és rendszertelen is lehet, de a rendszeres eltérések keresése minimálisra csökkenti a véletlen esélyét. Ilyenek például a p ~ f (pl. pegte ~ fekete, pugi ~ fog), k ~ h (kalat ~ halak), t ~ z (viten ~ vízen), mp ~ b (empem ~ ebem), nt ~ d (antoi ~ adott) stb., amelyek kb. ezer, alapvető jelentésű szónál következetesen megfigyelhetőek, mi több, fonológiailag értelmes, önálló rendszert alkotnak.

A finnugor őshaza elmélete

A szókincsbeli egyezések és a rendszeres hangmegfelelések alapján a 19-20. századi nyelvészek rekonstruálták azt a feltételezett ősnyelvet, amit a mintegy 6000 évvel ezelőtt még együtt élő „finnugor ősnép” beszélhetett. A nyelvi rekonstrukció alapja az a feltevés, hogy a finnugor nyelveket beszélő népek genetikailag is rokonok. A finnugor őshaza széles körben elterjedt elmélete szerint e népek évezredekkel ezelőtt közös területen éltek, majd vándorlásaik során elváltak egymástól. A finnugrisztika képviselői ma megosztottnak mutatkoznak a genetikai rokonság léte és szorossága kérdésében.

A finnugor őshaza és nyelvrokonság kritikái

A finnugor őstörténet elmélete ellen a bírálói sok érvet felhoznak, azonban ezek vagy nem nyelvi jellegűek, vagy pedig - a finnugorelmélet hívei szerint - nem alkalmazzák a mai (elsősorban indo-európai nyelvekre kidolgozott) nyelvtudományok apparátusát. Fölhozzák a régészeti alátámasztottság hiányát, továbbá a néprajzi, zenei és kulturális kapcsolatok hiányát is. Ezek a jogos bírálatok ugyanakkor nem feltétlenül döntőek, figyelembe véve, hogy az őshaza-elmélet szerint az egyes népek igen régen elváltak egymástól (i.e. 4. évezred!) Az őshaza elmélet elleni súlyosabb érv az, hogy a finnugor nyelvű népek között nem mutatható ki szoros genetikai kapcsolat. Ennek ugyanis az antropológiai kutatások ellentmondanak. Sőt a legújabb DNS alapú kutatások a finnugor genetikai rokonságot szintén nem támasztják alá. Így például az időben is közelebbinek (i.e. 1. évezred) gondolt ugor nyelvi csoport tagjai, a magyarság és a vogulok, osztjákok között sem. Más alternatív kutatók szerint a finnugorizmus aluldeterminál, nem veszi figyelembe a magyarnak a más nyelvekkel való kapcsolatát. A finnugor-magyar nyelvi kapcsolatok szerintük tagadhatatlanok, de ez nem zárja ki a más nyelvekkel való rokonságot, és a kapcsolat magyarázata, oka, iránya nem tisztázott, mint ahogy a magyar nyelv egyéb nyelvekhez való viszonya sem elég föltárt.

Lásd még

A finnugorokra vonatkozó elméletek kritikái
A magyar nyelv eredete
A magyar nyelv rokonsága más nyelvekkel
Urál-altáji nyelvcsalád

Külső hivatkozások


- [http://finnugor.lap.hu Finnugor linkgyűjtemény]
- [http://www.histdoc.net/sounds/hungary.html Weöres Gyula a finn és a magyar nyelv kapcsolatáról]

Irodalom


- Csepregi Márta (ed.): Finnugor kalauz. Budapest: Panoráma, 1998., ISBN 9632438620
- A magyar szókészlet finnugor elemei. Etimológiai szótár. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967-1978.

Magyar nyelv

Nyelvek > Nyelvcsaládok > Uráli nyelvcsalád > Finnugor nyelvek > Magyar nyelv ----

Besorolás

A magyar nyelv besorolása nyelvészeti körökben nem képezi vita tárgyát: az uráli nyelvcsalád tagja, ezen belül a finnugor nyelvek közé tartozik.

Földrajzi eloszlás

A magyart Magyarországon kívül többek között a környező Kárpát-medencei országokban beszélik: (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia (főként Erdélyben), Szerbia és Montenegró (a Vajdaságban), Horvátország, Szlovénia).

Beszélők száma

Beszélőinek száma kb. 14,5 millió (ezzel az uráli nyelvcsalád legnépesebb tagja), közülük kb. 10 millióan élnek Magyarországon. A magyar nyelv Magyarország hivatalos nyelve és az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike. Hivatalos nyelv a szlovén mellett Szlovénia három járásában (Dobrónak, Hodos és Lendva), valamint a Vajdaságban. – Az Európai Unióban anyanyelvileg, vagyis etnikai magyarként kb. 12 millió magyar él. 13 millióan beszélik az Európai Unióban a magyar nyelvet első vagy második nyelvként. A magyar nyelvet a nyelvek sorában a 66. helyre tesszük az anyanyelvileg beszélők száma szerint. A Földön 30 millió magyar származású ember él, nagyobb részük a nyelvet nem beszéli. A beolvadás (asszimiláció) szempontjából több szempontból is beoszhatjuk őket: a beolvadás az angol, spanyol, szlovák, román, szerb-horvát nyelvekbe valamint a magyarab, berber és arab nyelvekbe történt, de a német, cseh és más nyelvterületek is jelentős számú magyart olvasztottak magukba.

Írás

A magyar nyelv a latin írást használja, kiegészítve annak ábécéjét néhány speciális magyar betűvel. A latin írásjegyek előtt a nyelvet rovásírással írták. A magyar rovásírás néhány kutató szerint az i. e. 5. században már létezett és használt írás volt, ennek eldöntéséhez a jelenlegi adatok valójában nem elégségesek. Szent István király korában a kereszténységre való áttéréskor bevezették a ma használt latin betűs írásunk ősét (néhány írásjel eltért a ma használatostól). Ekkor az ország hivatalos nyelve a latin nyelv lett. A magyar nyelv 1844 óta Magyarország hivatalos nyelve.

Nyelvjárások

Nyolc fő nyelvjárást tartanak számon:
- tiszai (más néven: alföldi),
- dunántúli,
- déli (más néven: Duna-Tisza-közi),
- északkeleti,
- palóc (más néven: északnyugati),
- mezőségi (más néven: Királyhágón túli),
- nyugati,
- székely,
- csángó. (A mai hivatalos nyelv az északkeleti nyelvjárásból fejlődött ki.)

Származás

A nyelvrokonság témája századok óta vitatott téma: a finnugor eredet mellett a türk (turáni) és a sumér eredet, továbbá az ősnyelv elmélete is felmerült. Jelenlegi ismereteink és a bevett kutatási módszerek alapján az uralkodó nyelvtudományi irányzat csak a finnugor rokonságot fogadja el. Nádasdy Ádám szerint: : „A hangváltozások és a nyelvtani szerkezet öröklött volta más nyelvcsoporttal való rokonítást jelen tudásunk szerint nem tesz lehetővé. Azaz: túl jól működik a finnugor rokonítás, és túl rosszul bármi más.” [http://origo.hu/csevegoszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3] A finnugor nyelvi kapcsolat egyrészt az alapszókincs összevetésével, másrészt a rendszeres hangmegfelelésekkel (pl. a magyar f hangnak más finnugor nyelvekben rendszeresen p felel meg, a magyar h-nak k stb.), harmadrészt a nyelvi rendszer hasonlóságával (agglutináció, nyelvtani nemek hiánya stb.) igazolható. Egy átlagos mai magyar szöveg elemzése során a finnugor, azaz magyar szavak arányát kb. 90%-nak találjuk, ami nem kis részben az egyes tövekből eredő gazdag szóbokroknak köszönhető (gyökök.) A nyelv mai jellegét természetesen egyéb nyelvek is jelentősen befolyásolták. A nyelvrokonság – egyéb társadalmi tényezők folytán – nem mindig van közvetlen összefüggésben a népek vér szerinti rokonságával, tehát a népességgenetikai kutatások csak támpontként szolgálhatnak a nyelvészeti kutatásokhoz. (Erről bővebben lásd: Czeizel Endre: A magyarság genetikája. Galenus, 2003.)

Történet, kialakulás

:Korszakairól lásd: Nyelvtörténeti korszakok a magyarban Önálló fejlődése az ősmagyar korban indult meg, majd az ómagyar korban jelentek meg írott szórványok, szövegemlékek (első szövegemlék a tihanyi apátság alapítólevelében található, az első összefüggő szövegek pedig a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom). A középmagyar kor jelzi az első magyar nyomtatványok megjelenését és a magyar költészet kezdeteit (Tinódi, Balassi) – ez a korszak már nem különbözik lényegesen a mai nyelvtől. Az újmagyar korban alakul ki az egységes nemzeti nyelv és a modern irodalmi nyelv, a 18–19. századi írók, költők, valamint a nyelvújítás révén (Kazinczy Ferenc vezetésével).

Szókincs

A magyar nyelv szókincse a szótöveket tekintve kb. 21%-ban finnugor eredetű (A nyelv és a nyelvek, ISBN 963-05-7959-6, 134. o.), szóelőfordulás szerint azonban 80-90%-os arányt kapunk. Emellett számos iráni, türk, szláv, latin, német, francia, olasz és angol eredetű szó található nyelvünkben. A magyar nyelv szavainak száma az önálló jelentésű összetett szavakat is beleértve kb. 240 000-re tehető. Részletesen lásd: Magyar szókincs

Jellemzők, sajátosságok

Hangtan

Jellemző rá az első szótagra eső hangsúly (ebben a finnugor és a szlovák nyelvekre hasonlít), a magánhangzó-harmónia (barnulásotokról - zöldülésetekről), valamint a magánhangzó-hosszúság és a hangsúly egymástól független volta (amely szinte egyedüliként lehetővé teszi az antik időmértékes verselés alkalmazását). Hangrendszerére ezenkívül a lágy mássalhangzók (ny, ty, gy), az aspirálatlan zárhangok (h nélkül ejtett p, t, k, szemben a germán nyelvekkel) és a palatális magánhangzók előtti kemény mássalhangzók jelenléte jellemző (azaz lehetséges ne, ti stb. hangkapcsolat, nye, tyi helyett; szemben például az orosszal). Nincsenek benne valódi diftongusok (mint például a finnben vagy németben) és redukált magánhangzók (mint például az angolban, németben). A speciális magyar a hang (mely a svédben és a perzsában is megvan) nehézséget okozhat a nyelvtanulóknak .

Alaktan

Az agglutináló jelleg toldalékok halmozását is lehetővé teszi (a finnugor, perzsa, baszk, sumér és a török nyelvekhez hasonlóan). Szintén jellemző a többféle alakváltozat mind a szótövek, mind a toldalékok terén, a gazdag esetrendszer és az irányhármasság (honnan? hol? hová?) a helyhatározók használatában. Kevés az igeidő (a mondá, mondja vala, mondta vala, mondtam légyen alakok gyakorlatilag kihaltak, a Székelyföldön viszont ma is aktívan használják a mondta volt formát), és hiányzik a habeo ige („én birtoklok valamit” helyett „nekem van valamim”). A magyar nyelv megkülönbözteti a határozatlan („alanyi”) és a határozott („tárgyas”) ragozást: olvasok, olvasom, a főnévi igenév pedig ragozható (látnom, látnod, látnia stb., amely egyébként a portugálban is megtalálható).

Mondattan

A magyarban puszta névszó is állhat állítmányként (az oroszhoz hasonlóan), a jelen idejű, egyes és többes szám 3. személyben (pl. Pista tanár Ø, elmarad a 'van'). Szórendi szempontból a magyar az SOV nyelvek közé sorolható (alany–tárgy–állítmány), bár a magyar mondat kitüntetett összetevői valójában nem ezek, hanem a topik és a fókusz (vagy téma és réma; az ismertnek tekintett információ, amiről állítást teszünk, és az újonnan említett, hangsúlyos információ, ami az állítás magvát alkotja). A magyar nyelv újabb kutatásai elsőként mutattak rá az utóbbi felbontás jelentőségére a nyelvek általános leírásában. :A magyar nyelv természettudományos módszerekkel való vizsgálata, azaz az elmúlt 25 év magyar generatív nyelvészete a magyart az emberi nyelvek olyan sajátságos típusaként állította elénk, mely fontos jellegzetességeiben különbözik a legismertebb indoeurópai nyelvektől. A magyarban a szórendet a mondat elemeinek nem a mondatrészi szerepe, azaz alany, tárgy volta, hanem a logikai funkciója határozza meg. A magyar mondat ige előtti nevezetes szerkezeti pozícióit a logikai műveleteket kifejező mondatrészek foglalják el, köztük a mondat logikai alanyát megnevező topik, a disztributív kvantorok (például a minden elemet tartalmazó mondatrészek), valamint a kizárólagos azonosítást kifejező fókusz. ::Forrás: [http://www.nyelveszet.hu/nyelveszet/ É. Kiss Katalin: A nyelv formális rendszerének leírása]

Idézetek

Ács Tivadar Akik elvándoroltak című művében (1940) így ír az angol Sir John Bowring-ról [http://www.matud.iif.hu/04apr/08.html]: :„Az angol követ híres nyelvtudós volt, s a magyar nyelvnek őszinte bámulója. Önönmagából következetesen és szilárdan alkotott beszédnek jellemezte, amelyben logika van, sőt matézis, az erő, a hangzat minden hajlékonyságával és formázhatóságával. Szerinte az angol legyen büszke arra, hogy az ő nyelve az emberi történelem époszát tünteti fel. Ki lehet mutatni eredetét, kivehetők, szétválaszthatók benne az idegen rétegek, melyek különböző népekkel való érintkezés idején rávakolódtak. A magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, melyen az idők viharai karcolást sem ejthettek. Nem az idők változásától függő kalendárium. Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem trafikál, nem ád, nem vesz senkitől. Nyelvünk nemzeti önállóságunknak, szellemi függetlenségünknek legrégibb, legfényesebb élő emléke. Amit a tudósok nem tudnak megmagyarázni, azt mellőzik. Ez a nyelvészetben is így van, ép úgy az archeológiában. Az egyiptomi régi templomok egyetlen kőből készült padlatait sem tudják megmagyarázni. Honnan, melyik hegységből vágták ki e csodálatos tömeget, miként szállították le, vagy emelték fel egy templom tetejéig? A mi nyelvünk eredetisége ennél csodálatosabb tünemény. Aki megfejti, az isteni titkot fogja boncolni, annak is az első tételét: »Kezdetben vala az Ige s az Ige vala az Isten s az Isten vala az Ige«.”

Lásd még


- A magyar nyelv eredete
- A finnugor elmélet kritikája
- A magyar nyelv rokonsága más nyelvekkel
- Árvíztűrő tükörfúrógép
- Magyar nyelvű forrásszövegek a Wikisource-ban
- Magyar szókincs

Külső hivatkozások


- [http://www.e-nyelv.hu/ A magyar nyelv fóruma]
- [http://www.ozhun.net/a-olvasok_irtak.php?cikkID=111&count=60 A magyar nyelv (Australian Hungarian Community Web Site)]
- [http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Afal&url=/eletestudomany/archiv/2000/0012/neheze/nehzea.htm Nehéz-e a magyar nyelv?] (Oswald Gschnitzer, Heidelberg, Élet és Tudomány, 2000/12.)
- [http://www.c3.hu/~magyarnyelv/00-4/pusztai.htm A magyar nyelv 20. sz.-i változásai] (Pusztai Ferenc)

Nyelvtan


- [http://www.yudit.org/magyar/Contents.html Magyar nyelvtani táblázatok]

Nyelvművelés (pro és kontra)


- [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1231/123102.htm A magyar nyelvművelés állapota – Balázs Géza írása a Magyar Nyelvőrben]
- [http://dragon.unideb.hu/~tkis/ A nyelvművelés kártékonyságáról és ármánykodásáról]
- [http://mek.oszk.hu/00000/00022/html/ Egy emberközpontú nyelvműveló – Margócsy József írása Lőrincze Lajosról és a nyelvművelésről]
- [http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking.html Modern Talking – Nádasdy Ádám cikkeinek gyűjteménye a Magyar Narancs sorozatából]
- [http://www.muszeroldal.hu/MMK/nr71/kigyomlaltuk71.html szaknyelvi igényesség]

Származás


- [http://www.kitalaltkozepkor.hu/maracz_finnugor.html Marácz László cikke a finnugor elméletről]
- [http://www.kitalaltkozepkor.hu/langeiren_amagyarnyelv.html Lange Irén: A magyar nyelv sajátosságai hagyománytörő lingvisztikai szemszögből]

Egyéb


- [http://mek.oszk.hu/01200/01228/01228.htm Illyés Gyula: Ki a magyar?]
- [http://bme-tk.bme.hu/other/kuszob/ Küszöbszint a magyar mint idegen nyelven (Műegyetemi Távoktatási és Felnőttképzési Központ)]
- [http://www.nyariegyetem.hu/ Debreceni Nyári Egyetem, a magyarnyelv-oktatás egyik specialistája]
- [http://www.magyarora.com/ Magyaróra: Új utak a magyar nyelvhez]
- [http://www.geocities.com/erdelyilobby/jpg/Magyarok.jpg Magyarok a Kárpát-medencében]
- [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=10165 Nádasdy Ádám a nyelvek és a népek rokonságáról]
- [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1274/127402.pdf Pusztai Ferenc cikke az általa szerkesztett, átdolgozott Magyar értelmező kéziszótárról] (PDF)
- [http://corpus.nytud.hu/mnsz/ Magyar Nemzeti Szövegtár] (az MTA 153,7 millió szövegszót tartalmazó adatbázisa többféle kortárs szövegből; ingyenes regisztrációval böngészhető)
- [http://wikisource.org/wiki/Anyanyelvemr%C5%91l%2C_huszonegy_t%C3%A9telben Dr. Végvári József: Anyanyelvemről, huszonegy tételben]. A magyar nyelv és a hivatalos nyelvészet a szerves műveltség szempontjából

Külső hivatkozások angolul


- [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=HNG Hungarian language (Ethnologue.com)]
- [http://www.ut.ee/Ural/num.html Numerals of some Uralic languages]
- [http://www.geocities.com/Athens/Acropolis/3093/finnugor.html Uralic page]
- [http://www.lmp.ucla.edu/profiles/profh02.htm Hungarian Profile]
- [http://www.people.fas.harvard.edu/~arubin/hungarian.html A Hungarian Language Course by Aaron Rubin]
- [http://www.afs.hu/hungary/hungary/study.html Study Hungarian! (AFS.com)]
- [http://www.hungarotips.com/hungarian/ Hungarian Lessons (Hungarotips.com)]
- [http://www.single-serving.com/Hungarian/index.html Hungarian Phrase Guides]

További irodalom


- É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan (Osiris Kiadó, Budapest, 2003)
- Keresztes László: [http://www.nyariegyetem.hu/html/db/hun/main33_.html Gyakorlati magyar nyelvtan] (Debreceni Nyári Egyetem, 1995, Hungarolingua sorozat)
- Végvári József: „És mégsem mozog ...” - tanulmányok anyanyelvről, hitről, tudománytörténetről és nevelésről, világképről, szerves műveltség és hivatalos tudomány viszonyáról. Főnix Könyvműhely, 2005. ISBN 963-7051-05-8 . ja:ハンガリー語 ko:헝가리어

Lapp nyelv

A számik (lappok) Skandinávia északi felében (Norvégiában, Svédországban, Finnországban ill. Oroszországban, a Kola-félszigeten) élő, finnugor nyelvet beszélő nép. Nyelvük nem egységes, nem is beszélhetünk egyetlen számi nyelvről: mintegy kilenc-tíz nyelv van. Három fő csoportba soroljuk ezen nyelveket: #déli-számi #
- (tényleges) déli-számi nyelv #
- umei-számi #északi-számi #
- pitei-számi #
- lulei-számi #
- (tényleges) északi-számi #keleti-számi #
- inari-számi #
- kolta-számi #
- kildini-számi #
- teri-számi #
- akkalai-számi Beszélőik számát tekintve nincsenek pontos adataink, 30–70 ezer körülire teszik. Az elmúlt évtizedek asszimilációs politikája és a számi státus bizonytalan meghatározása miatt adódik ez a bizonytalan szám. A legnagyobb számi nép az északi-számi, ők 15–30 ezren lehetnek. Könyvek, folyóiratok, újságok jelennek meg ezen a nyelven. Hasonlóan fejlődő nyelv a lulei-számi, ill. most már a déli-számi is. Inari és kolta nyelven jelennek meg még – ritkán – írások. Számi nyelven több rádió- és televízióadás is van: ezen a nyelven műsort sugároz a finn YLE, a svéd és a norvég rádió is. A lappok maguk nem szeretik a lapp megjelölést (lappalainen, lappisk stb.,) mivel az északi nyelvekben a lapp szónak pejoratív, lenéző hangneme alakult ki vö. a cigány és a roma szó esete) , ezért a saját önmegnevezésüket (sámi) használják. Korábban a svédül a lappokat "finn"-nek nevezték, így a lappok által lakott terület egy részét is Finnmarknak nevezik. Lappföld lapp neve: Sápmi .

Külső hivatkozások


- [http://szami.lap.hu Számi (lapp) linkgyűjtemény] Kategória:Nyelvek

Balti-tenger

A Balti-tenger vagy Keleti-tenger Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják. A Balti-tenger három dán tengerszoroson kapcsolódik az Északi-tengeren keresztül az Atlanti-óceánhoz (a Kattegat öblön át): Öresund, Nagy Belt (Storebælt) és Kis Belt (Lillebælt). A Fehér-tengerrel Oroszországban a Fehér-tengeri csatorna, közvetlenül az Északi-tengerrel pedig Németországban a Kiel csatorna köti össze. A Balti-tenger területe kb. 370 000 km², térfogata 21 000 km³ körül van. Az átlagos mélysége csupán 55 méter, legnagyobb mélysége 459 méter (Stockholmtól délre). Vízgyűjtő területe a határoló országokon túl Fehéroroszország, Csehország, Szlovákia, Norvégia és Ukrajna területére is benyúlik. Mintegy 80 millió ember él a Balti-tenger vízgyûjtő területén.

Keletkezése

A Balti-tenger egy viszonylag új tenger, a legutóbbi jégkorszak hozta létre. Jelenlegi formáját i.e. 4000 körül érte el. Ahogy a jég húzódott vissza és a föld felemelkedett a jég nyomása alól, a tenger folyamatosan változott. Hol tó volt csupán, hol az északi-tengeren keresztül az Atlanti-óceánhoz kapcsolódott, hol pedig észak fele a Jeges-tengerhez. A fejlődési szakaszok során a tenger hőmérséklete és sótartalma változott. Ennek megfelelően az élővilága is cserélődött. A tenger fejlődési szakaszait az adott korszak jellemző fajáról nevezték el:
- Balti Jeges-tó – ie. 13 000
- Yoldian-tenger – ie. 10 300
- Ancylus-tó – ie. 9500
- Mastogloia-tenger – ie. 8500
- Littorina-tenger – ie. 7500
- Post-Littorina-tenger – ie. 4000 - napjainkig A pleisztocén földtörténeti korban az Eridanos ősfolyó terült el Lappföldtől a Botteni-öböl helyén egészen a mai Északi-tengerig. Az első jégkorszak mintegy 700 000 évvel ezelőtt eltüntette a folyót és kiszélesítette a medret a mai Balti-tenger számára.

Megnevezése

Először egy XI.századi német krónikás, a brémai Adam (Adam Bremensis) használta a Balti-tenger kifejezést, valószínüleg egy észak-európai nagy sziget, Baltia nyomán, melyet már a görög Xenophon is említett az i.e. 4.században. Lehetséges, hogy a germán belt (dán szó a tengerszorosra) vagy a latin balteus (öv) szavon alapszik. Mások szerint az indo-európai bhel (fehér, fényes) szóból származhat. Mindenesetre a tenger után az egész régiót Baltikumnak nevezik. Használatos a Keleti-tenger és Nyugati-tenger elnevezés is különböző nyelveken:
- A germán nyelveken általában Keleti-tenger: Dánul: Østersøen, hollandul: Oostzee, németül: Ostsee, norvégul: Østersjøen és svédül: Östersjön. Mivel Finnország sokáig Svédország része volt, átvették a megnevezést, így finnül is Keleti-tenger (Itämeri), annak ellenére, hogy Finnországtól nyugatra található. Magyarul is sokáig Keleti-tenger néven ismerték.
- Észtül azonban logikusan Nyugati-tenger: Läänemeri
- Több nyelven (angolul, latin-alapú és szláv nyelveken) Balti-tenger: Franciául: Mer Baltique, olaszul: Mare Baltico; lengyelül: Morze Bałtyckie vagy Bałtyk, oroszul: Baltijszkoje More (Балтийское море); lettül: Baltijas jūra és litvánul: Baltijos jūra.

Történelme

A Római Birodalom idején a tengert Mare Suebicum vagy Mare Sarmaticum néven ismerték. Tacitus római történelemíró isz. 98-ban a De Origine et situ Germanorum című munkájában a germán svév törzsek (suebi -> Suebicum) után nevezi el a tengert, és brakkvízűnek (édes- és sósvíz keveréke) írja le. Késöbb, 551 táján Jordanes már mint Germán-tengernek nevezi a gótokról szóló munkájában. A Viking korban (9-11. század) Skandináviában mint Keleti-tó (pl. Austmarr, "Keleti-tenger"-ként említi a Heimskringla ó-norvég mondagyűjtemény) hivatkoznak a tengerre. Előfordul Gandvik néven is, a "-vik" jelentése ó-norvégul "öböl", ami azt jelzi, hogy a Vikingek – helyesen – tengeröbölnek és nem tónak ismerték. (Más felfogás szerint a Gandvik név csupán a Botteni-öblöt jelenti, nem az egész Balti-tengert). A tengerből jelentős mennyiségű borostyánt is nyertek főleg a déli partján lakók. Két Borostyán Múzeumban lehet megismerkedni a borostyán történetével Kalinyingrádban (Oroszország) és Palangában (Litvánia). A Baltikum országaiban és Lengyelországban is mind a mai napig nagyon népszerüek a borostyánból készült ékszerek, dísztárgyak. A korai középkorban a Vikingek a Promeránokkal (mai Lengyelország területén élő szláv törzsek) harcoltak a tenger ellenőrzéséért. A Vikingek végül Oroszország folyóit használva egészen a Fekete-tengerig és dél-Oroszországig jutottak. A 12-13. századi Balti Keresztes hadjáratok során az addig pogány vallású törzseket – Európában utolsóként – keresztény hitre térítették (először a svédek a finneket, majd a dánok és németek az észteket és letteket, végül a litvánokat). A Német Lovagrend (Teutonic Knights) a déli és keleti part nagy részének ura volt ekkor, legyőzvén mindenkit a környéken a Dánoktól az Oroszokig. A 13-17. század között a Hansa Szövetség uralta a Balti régiót, így biztosítva biztonságos kereskedelmi útvonalakat a tag-városai között. A 17. században Lengyelország, Dánia és Svédország háborúzott a Balti-tenger uralmáért (Dominium Maris Baltici), melyet végül a svédek nyertek meg. A svédek ezután csak mint Mare Nostrum Balticum (a mi Balti-tengerünk) néven hivatkoztak a tengerre. A 18. században Oroszország és Poroszország uralták a tengert. Nagy Péter cár meglátta a Balti-tenger stratégiai fontosságát és ezért új fővárosát, Szentpétervárt a Néva folyó torkolatánál, a Finn-öböl partján alapította meg. A Krími háború (1854-56) során brit-francia erők bombázták a Helsinkit védő Suomenlinna erődöt, a Szentpétervárt védő Kronstadtot, valamint elpusztították az Ålandon lévő Bomarsund erődöt. Németország 1871-es megalakulásakor az egész déli part ellenőrzésük alá került. Az I. világháború nyomán 1920-ban Lengyelország ismét Balti-tengeri ország lett, így Gdynia és Gdańsk jelentõs kikötői lettek a régiónak. A II. világháború során Németország nemcsak Lengyelországot foglalta vissza, de a Balti államokat is bekebelezte. 1945-ben számos menekülteket szállító hajót süllyesztettek el a Balti-tengeren. A legnagyobb veszteség ezek közül a Wilhelm Gustloff csapatszállító hajó volt, melyen mintegy kilencezren lelték halálukat január 30-án. A hajó koordinátáknál nyugszik, a roncs háborús emlékhely (nem szabad "kincsvadászni" a roncsok között). 2004 májusában – Lengyelország és a Balti államok belépésével – a Balti-tenger majdnem teljesen az Európai Unió beltengere lett: a part mentén csupán Szentpétervár és a Kalinyingrádi orosz exklávé nem része az EU-nak. A tenger ősszel-télen rendkívül nyugtalan, viharos, ennek több hajó is köszönheti vesztét. Az egyik legutóbbi szerencsétlenség 1994. szeptember 28-án a Tallinn és Stockholm között közlekedő Estonia komp 852 áldozatot követelő katasztrófája volt. A hajó alatt nyugszik. A hideg, édes-sós víz jól konzerválta az évszázados elsüllyedt fa hajókat is: egy szép példa erre a Stockholmban kiállított Vasa, mely 1628 augusztusában, az első útján süllyedt el a Stockholmi kikötő területén. Mivel elég sekély vízben és ráadásul függőlegesen süllyedt el, 1961-ben kiemelhették. Hosszú konzerválás után a hajó 1990 óta fogadja az érdeklődőket, a szárazdokk Stockholm leglátogatottabb múzeuma.

Részei

Északon a Botteni-öböl ékelődik Finnország és Svédország közé. Ettől délre található az Ålandi tenger. Keleten a Finn-öböl nyúlik Helsinki és Tallinn között egészen Szentpétervárig. Az északi Balti-tengert Stockholm, délnyugat Finnország és Észtország határolja. A keleti- és nyugati Gotlandi-medence alkotja a közép-Balti-tengert. A Rigai-öböl Riga és Saarenmaa szigete között található. A Gdański-öböl a Hel-félszigettől keletre a lengyel Gdańsk városnál van. A német/lengyel Usedom szigettől északra, a Rügen szigettől keletre fekszik a Pomerániai-öböl. A német part és a dán Falster-sziget között található a Mecklenburgi-öböl, itt fekszik az egykori Hansa Szövetség fővárosa, Lübeck is. A Balti-tenger nyugatra a Kieli-öböllel ér véget, mielött a három dán tengerszoroson keresztül az Északi-tenger vizével találkozna.

Sajátosságai

Mivel a dán szorosok elég keskenyek és sekélyek, mintegy 25-35 évbe telik, míg a Balti-tenger vize kicserélődik az Atlanti-óceán vizével. A tengerbe elég sok folyó hordja az édesvizet, ezért a Balti-tenger sótartalma elég alacsony, úgynevezett brakkvíz (édesvíz és sósvíz között). A tengeren gyakorlatilag nincs árapály jelenség. Ezek a sajátosságok is hozzájárultak speciális balti-tengeri álat és növény-fajok kialakulásához. A balti-hering például kisebb, mint az Északi-tengeri vagy Atlanti rokona. A környező mezőgazdasági területekről igen nagy mennyiségű (mű)trágya mosódik a vízbe, valamint Szentpétervár szennyvizének nagy része is tisztítatlanul ömlik a tengerbe. Ezért nyaranta a kék-zöld alga erősen elszaporodik, egyes esetekben a fürdőzést is megtiltják a fertőzöttebb területeken.

Országok

A Balti-tengerrel határos országok:
- Finnország
- Svédország
- Észtország
- Lettország
- Litvánia
- Oroszország
- Lengyelország
- Németország
- Dánia Vízgyüjtő területén található még:
- Fehéroroszország
- Csehország
- Szlovákia
- Norvégia
- Ukrajna

Külső hivatkozások


- [http://www.envir.ee/baltics/geograph.htm Észt leírás a Balti-tengerről] Kategória:Földrajz ja:バルト海 ko:발트 해 simple:Baltic Sea th:ทะเลบอลติก

Észt nyelv

Az észt nyelvet (eesti keel) főként Észtországban beszélik, egyben az Európai Unió egyik hivatalos nyelve. Az 1941-től 1990-ig tartó szovjet megszállás miatti kivándorlás következtében ezenkívül az USA-ban, Svédországban, Finnországban és Németországban, valamint az Egyesült Királyságban is van ezrekre menő számú észt nyelvű lakosság, és mintegy 3000-re teszik az ukrajnai észtek számát. Észtországban számos nyelvjárást beszélnek, és az ország kis területéhez képest az eltérések meglepőek.

Nyelvrokonság - nyelvcsalád

Az észt nyelv a finnel és más finnségi nyelvekkel (pl. vepsze, lív, vót, inkeri, karjalai stb.) rokon, olyannyira, hogy beszélőik kölcsönösen megértik egymást. Tallinnban lehet fogni a finn tévé adását (mivel Helsinkitől mindössze 80 km-re fekszik), így emiatt is sokan értenek finnül. Észtország EU-csatlakozása után fellendült a finn bevásárlóturizmus, amit a kedvezőbb árak mellett az is ösztönöz, hogy a finneknek szinte nincsenek nyelvi problémáik Észtföldön. Nagyon gyakran, ha a finn szavaknak „levágjuk” a végét, akkor megkapjuk az észt megfelelőjüket, az eredeti szóvégződések a ragozás során bukkanak elő, pl. lipp ~ lipu (vö. ~ finn lippu „zászló”). Sok olyan szó is van, amely mindkét nyelvben megvan, de teljesen mást jelent, ami sokszor komikus szituációkhoz vezet. (Ilyen azonos alakú szavak a két nyelvben pl. a „nézni” és „érinteni”, vagy az észt raamat „könyv” és a finn raamattu „Biblia”). Mindkét nyelvet jellemzi egyben az ún. fokváltakozás is, amely egyes mássalhangzóknak (és az észt esetében a maganhangzók) főnév- és igeragozás közben bekövetkező váltakozását jelenti. A fokváltakozás az észtben és a finnben is lehet mennyiségi és minőségi, ugyanakkor az észtben inkább csak alaktani, és kevésbé hangtani jelentősége van. Az észtet, de a magyart is jellemzi a gazdag névszóragozási esetrendszer. A magyar nyelvnek az észt, ahogy a finn is, csak távoli rokona, így a szavak szintjén csak elvétve találunk hasonlóságot. Pl. kala ~ hal, vesi ~ víz, vana ~ vén, käsi ~ kéz, puu ~ fa, kolm ~ három, me ~ mi, te ~ ti stb. A nyelvtani, szerkezeti hasonlóságok ugyanakkor sokkal jelentősebbek, a már említett, mindkét nyelvet jellemző esetrendszer választékossága mellett, a két nyelv mondattanában is találunk sajátosságokat: közös sajátosság az, hogy nincs kötött szórend így a mondaton belül az egyes mondatrészek helyzete szabad, így lehetséges pl. egyes mondatrészek hangsúlyossá tétele.

Betűrend - hangtan és fonetika

Az észt ábécé latin betűs és 32 betűt tartalmaz: A, B, (C), D, E, (F), G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, (Q), R, S, Š, Z, Ž, T, U, V, (W), Õ, Ä, Ö, Ü, (X), (Y) A betűk egy része (c, f, q, x, y) csak idegen szavakban és idegen eredetű nevekben fordulnak elő. A hullámvonalas „õ” önálló, a magyar nyelvből hiányzó fonémát takar, egyes nyelvjárásokban viszont az „ö”-vel azonosan ejtik. Ezzel a betűvel írják át általában az észtek az orosz „Ы” („jerü”, vagyis „kemény” i) hangot. Az észt nyelv helyesírása többé kevésbé következetes, azaz minden hangnak általában egy-egy betű feleltethető meg. Ezzel szemben vannak olyan hangok, amelyeket az íráskép nem jelöl. Ilyen jelenség a magánhangzók és a mássalhangzók három hosszúsági foka: I. hosszúsági fok : rövid, pl. kala ~ „hal” - mets ~ „erdő” II. hosszúsági fok: hosszú, pl. röövel ~ „rabló” - metsa ~ „erdőnek (a)” III. hosszúsági fok: igen hosszú. viies ~ „ötödik” - metsa ~ „(némi, valamennyi) erdő, erdőt” A hangzók hosszúsága fonológiai lehet, azaz megváltoztathatja adott esetben a szó értelmét is. Az íráskép a II-III. hosszúsági fok között nem tesz különbséget, mivel az igen hosszú fokot is kettőzött betűkkel (geminatæ) jelöli. A hosszúsági fokok a diftongusokat is jellemezhetik, pl. päev (III. hosszúsági fokú).

Hangzás

Az észt nyelv magánhangzókban gazdag nyelv: a magán- és mássalhangzók aránya 45:55; a 26 fonémából 9 magánhangzó: 'u', 'o', 'a', 'õ', 'ü', 'ö', 'ä', 'e', 'i' (a legnagyobb sziget, Saaremaa lakói csak 8 magánhangzót használnak: az 'õ'-t 'ö'-vel helyettesítik). A magánhangzókból 36 kettőshangzót (diftongust) lehet képezni, amik nagyon érdekesen kombinálhatók. Szavak állhatnak pusztán magánhangzókból is: öö (éjszaka), ei (nem). Összetett szavakban akár négyszeres magánhangzókat is találhatunk: Kuuuurijate töööö jäääärel. (A holdkutatók dolgos éjszakája a jég szélén.) Az észt nyelv nem szereti a mássalhangzótorlódást, különösen nem a szó elején; az ilyet mégis tartalmazó szavak általában jövevényszavak (pl. Prantsusmaa „Franciaország”). A szóbelsejei magánhangzók eltűnésével sok esetben alakultak ki mássalhangzótorlódások, melyek legtöbbször két mássalhangzóból állnak, de a vintskleb(kínlódik) szóban öt mássalhangzót találunk egymás mellett. Néhány kivételtől eltekintve az észt névszók főhangsúlya az első szótagra esik, amit gyakran mellékhangsúly követ a 3. vagy 5. szótagon.

Példaszöveg

A Miatyánk észt nyelven: :Meie Isa, kes Sa oled taevas, :pühitsetud olgu Sinu nimi, :Sinu riik tulgu, :Sinu tahtmine sündigu nii nagu taevas, :nõnda ka maa peal. :Meie igapäevast leiba anna meile tänapäev, :ja anna meile andeks meie võlad, :nagu meiegi andeks anname oma võlglastele, :ja ära saada meid kiusatusse, :vaid päästa meid ära kurjast. :Sest Sinu päralt on riik ja vägi ja au :nüüd, ikka ja igavesti. Aamen.

Külső hivatkozások


- [http://www.er.ee Az Észt Rádió honlapja] Eszt Nyelv ja:エストニア語

Vót nyelv

A vót nyelv az uráli nyelvcsalád finnugor ágának kihalás szélén álló tagja. Legközelebbi nyelvrokona az észt nyelv. Míg 1848-ban kb. 5 ezer volt a vótok száma, a lélekszámuk száz alá csökkent. 1989-ben 62-en beszélték a nyelvet; a legfiatalabb 1930-ban született. A mai statisztikák nem is tárgyalják a vótokat.

Külső hivatkozások


- [http://ludens.elte.hu/~briseis/finnugor/egyestort/vot.html A vótok története]
- [http://fu.nytud.hu/zlo/ A finnugor és szamojéd népek zászlói] Kategória:Nyelvek

Izsór nyelv

Az izsór vagy inkeri finnugor nyelv, közelebbről finn-permi, finn-volgai és balti-finn.

Beszélőinek száma

Az inkerik lélekszáma az 1989-es népszámláláskor kb. 800 fő volt, 2002-re számuk 327-re csökkent. Kategória:Nyelvek

Karjalai nyelv

A karjalai nyelv a finnel igen közeli rokonságban áll, attól annyiban tér el, hogy a XIX-XX. századi módosulásait nem követte. Nincs egységes karjalai nyelv, minden írója a helyi dialektust és a finn ábécé néhány betűvel bővített változatát használja.

Beszélőinek száma

A statisztikák szerint a karjalaiak lélekszáma 138 ezer, amelyből a Karjalai Köztársaságban kb. 85 ezer karjalai él. A Karjalai Köztársaság hivatalos nyelvei a finn és az orosz.

Külső hivatkozások

[http://www.prokarelia.net/hu/ Prokarelia.net] (magyar) ---- Kategória:Nyelvek

Vepsze nyelv

Beszélőinek száma

A vepszék lélekszáma kb. 8 ezer fő, amelyből kb. 35% beszéli a nyelvet anyanyelvként. A legközelebb áll hozzá a karjalai. Kategória:Nyelvek

Merja nyelv

A mára kihalt merja nép a mai Moszkvától 200 kilométerre északkeletre élt, a mai Jaroszlavl, Vlagyimir és Kosztroma városok vidékén. A merjákról szóló első híradásunk a VI. századból való, az utolsó 1500 körüli; ekkoriban olvadtak bele végérvényesen az orosz népbe. Az egykori nagy létszámú nép az ezredfordulót követően tért át fokozatosan az orosz szokásokra és nyelvre. Országukat Julianus barát Meroviaként emlegeti, amit a XIII. század első felében a tatárok dúltak fel. Ez a pusztítás adta meg a kegyelemdöfést a merjáknak, a XIV. és XV. sz. folyamán az egykori nép maradéka is elveszítette identitástudatát. A merják belső neve, a 'meri' nem véletlenül hasonlít a 'mari' (cseremisz) népnévre, de nem tudjuk biztosan megmondani, hogy ez a finnugor nyelv inkább a cseremiszhez, vagy inkább a finnségi nyelvekhez állt közelebb. Kategória:Nyelvek

Mordvin nyelv

A mordvin kifejezés külső megnevezése az erzáknak és moksáknak. Arról, hogy az erza és a moksa nyelvjárásoknak, vagy önálló nyelveknek tekintendők, jelenleg is vita folyik, amely vita a XX. század elején kezdődött, s mindvégig mindkét oldalon politikai érdekekkel is befolyásolt. Az erza és moksa szókészlet 80%-ban megegyezik, 3 komolyabb nyelvtani eltérés mutatkozik, s a moksa 5 betűvel (fonémával) gazdagabb az erzánál. A középkor folyamán az erzákra inkább hatott az orosz nyelv, míg a moksákra a török nyelvek közül a tatár. Az erzák keletebbre, a moksák nyugatabbra élnek az Inszar és Moksa folyók vidékén. Ez a törzsterületük, melyről különböző történelmi okok miatt a XVI. századtól java részük szétszóródott. Jelenleg a mordvinok alig harmada él a Mordvin Autonóm Köztársaság területén, szórványaik megtalálhatók Ukrajnától egészen a Szahalin szigetig. 1989-ben számuk 1 150 000 volt, a nyelvet 65%-uk használta. A többiek oroszul beszéltek már erza, vagy moksa öntudatuk mellett. Az erzák és moksák magukat ritkán engedik mordvinként emlegetni, egymás közt legtöbbször oroszul beszélnek. Kategória:Nyelvek

Muroma nyelv

A muromák mára kihalt nép, akik Moszkvától keletre éltek az Oka folyó alsó folyásánál. Régészeti leletek alapján a VII. században váltak ki az erza-mordvinokból, s a volgai bolgárok és oroszok 1088-ban vívott háborúja söpörte el végérvényesen ezt a gazdag, ám kis létszámú népet. Ma már csak Murom város neve emlékeztet a muromákra, bár azt az oroszok alapították a XI. században, a későbbi, keleti hódítások kiindulópontjaként.

Udmurt nyelv

Az udmurt (saját nyelvükön: удмурт кыл - udmurt kyl, korábbi orosz nevén: votják) az uráli nyelvcsalád finnugor nyelveinek egyik tagja. Legközelebbi rokona a komi nyelv. A nyelvet cirill írással írják, melynek ábécéje a következő:
А/а, Б/б, В/в, Г/г, Д/д, Е/е, Ё/ё, Ж/ж, Ӝ/ӝ, З/з, Ӟ/ӟ, И/и, Ӥ/ӥ, Й/й, К/к, Л/л, М/м, Н/н, О/о, Ӧ/ӧ, П/п, Р/р, С/с, Т/т, У/у, Ф/ф, Х/х, Ц/ц, Ч/ч, Ӵ/ӵ, Ш/ш, Щ/щ, Ъ/ъ, Ы/ы, Ь/ь, Э/э, Ю/ю, Я/я
Az udmurtok száma napjainkban 670 ezer, de a nyelvet csak 72,8 %-uk beszéli. Az Orosz Föderációban található Udmurt Köztársaságban és a környező területeken élnek. Legközelebbi rokonaiktól, a komiktól (zürjénektől) a Kr. u. 8-9. században váltak szét. Kategória:Nyelvek

Ázsia

Ázsia a legnagyobb kontinens a Földön. Területe 44,7 millió km². A Föld összes szárazföldjének mintegy 30%-át teszi ki. Észak-déli irányban kiterjedése kb. 8600 km, nyugat-keleti irányban mintegy 11 000 km. Európával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Ázsia a négyötöd részét teszi ki.

Népesség

Éghajlata

Növény- és állatvilág

Kategória:Ázsia ja:アジア ko:아시아 ms:Asia simple:Asia th:ทวีปเอเชีย zh-min-nan:A-chiu

Magyarország

A Magyar Köztársaság független állam Közép-Európában. Nyugaton Ausztriával, északon Szlovákiával, északkeleten Ukrajnával, keleten Romániával, délen a volt Jugoszlávia néhány utódállamával, Szerbia és Montenegróval, Horvátországgal és Szlovéniával határos. Tagja az Európai Uniónak, valamint Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával együtt a visegrádi országok csoportjának.

Történelem

Fő szócikk: magyar történelem Magyarország területén a magyar törzsek megérkezése előtt – a pannóniai római jelenléten kívül – kelták (eraviszkuszok), illírek (pannonok), germánok, szlávok, valamint különböző lovasnomád népek, szkíták (szittyák), hunok és avarok éltek. A magyarok 895-tel kezdődően az egész Kárpát-medencét birtokukba vették. A 10. század első felében kalandozó hadjárataikkal rémületben tartották Nyugat- és Dél-Európát („A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!”), aminek az augsburgi csata (955) vetett véget. Ezután a magyarok egyre jobban rákényszerültek a letelepedett életmódra, a földművelésre. Géza fejedelem felismerte, hogy ha a magyar nép nem veszi fel a kereszténységet és nem szilárdítja meg a feudális rendet határain belül, akkor a környező feudális államok előbb vagy utóbb felmorzsolják a népét. Papokat hozatott a Német-Római Birodalomból, de munkáját már fia, az „államalapító” I. (Szent) István fejezte be. István (akinek pogány neve Vajk volt) 1000-ben III. Ottó közbenjárására és biztatására koronát kért és kapott II. Szilveszter pápától (Szent Korona), így a Magyar Királyságot a keresztény országok közösségéhez kapcsolta. A 11. század végén - I. (Szent) László és Könyves Kálmán tevékenységének köszönhetően - Magyarország perszonálunió révén magába olvasztotta a Horvát Királyságot, amely 1918-ig a Magyar Királyság része volt. A Magyar Királyságot 1241–42-ben, a Mongol Birodalom nyugati terjeszkedése során Batu kán Kék Hordája szállta meg közel egy éven át, majd hirtelen elhagyták az ország területét. A megszállás idejét az adriai Trau várában átvészelő, „második honalapító”-nak is nevezett IV. Béla ezt követően rendelte el a kővárak építését az addig szokványos földvárak helyett. 1301-ben meghalt az utolsó Árpád-házi uralkodó, utána pár évig hatalmi harcok gyengítették az országot. Végül az Árpád-házzal leányágon rokon Anjou-dinasztia szerezte meg a hatalmat, és a 14. században ezt meg is tartották. Károly Róbert, az első Anjou-házi király újra központosította a királyi hatalmat. Fia, Nagy Lajos uralkodása alatt érte el az ország legnagyobb kiterjedését. A 15. században Magyarország Európa egyik jelentős nagyhatalma volt, és Mátyás király uralkodása alatt kulturális szempontból is felzárkózott a legfejlettebb országokhoz (reneszánsz korszak). Ekkor azonban már fenyegetett a török megszállás, ami a 16. században véget vetett Magyarország nagyhatalmi helyzetének és hosszú időre függetlenségének is. A mohácsi csata (1526) után az ország három részre szakadt, egy részét az Oszmán Birodalom foglalta el, más része a Habsburgoké lett, csak Erdély maradt független. A 17. század végére egyesített keresztény seregek visszafoglalták a törökök által elfoglalt területeket. Ettől az időtől Magyarország a Habsburg Birodalom része volt. A függetlenség kivívására két jelentősebb kísérlet történt, a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc a 18. század elején, valamint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. A nemzeti öntudatra ébredés nemcsak politikai, hanem kulturális síkon is zajlott: erre az időre tehető a nyelvújítási mozgalom és a magyar nyelv irodalmi szintre emelése, melynek betetőzéseként az 1844-es országgyűlésen a magyar lett az ország hivatalos nyelve (ezt azonban a forradalom után eltörölték.) Az Ausztriával történt kiegyezésre – melyet nagyban elősegített az, hogy az olasz függetlenségi törekvések és az osztrák-porosz háború következtében a Habsburg Birodalom nagyhatalmi helyzete alaposan meggyengült – végül 1867-ben került sor. Ezután Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia társországa lett. A Monarchia az I. világháború után szétesett. A trianoni békeszerződés értelmében Magyarország területének majdnem kétharmada és magyar nemzetiségű lakosságának majdnem egyharmada a környező országokhoz került. A II. világháború elvesztése – és néhány éves többpárti parlamentáris demokrácia – után a szovjetek vették át a hatalmat, és az országban egypártrendszer alakult ki. 1956-ban forradalom tört ki, Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki a népfelkelés sodrában szakított a Varsói Szerződéssel, kikiáltotta Magyarország semlegességét, és visszaállította a többpártrendszert. A forradalmat szovjet csapatok verték le, és új kormány alakult Kádár János vezetésével. Visszaállt a kommunista egypártrendszer. Nagy Imrét és a forradalom néhány vezetőjét, valamint több száz résztvevőjét kivégezték, majd 1963-ban amnesztia következett. Az ország konszolidálásához külföldi segélyeket is igénybe vettek, ami az 1973-as olajválság után Magyarország teljes eladósodásához vezetett. A rendszerváltás 1989-ben következett be. Magyarország innentől arra törekedett, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz, amelynek 2004. május 1-jén lett tagja. Lásd még: magyar uralkodók listája, Magyarország kormányzói és köztársasági elnökei.

Politikai rendszer

Magyarország államformája köztársaság. A hatályos magyar alkotmány a többször módosított 1949. évi XX. törvény. Az alkotmány átfogó módosítása 1989. október 23-án lépett életbe, mivel a népköztársasági államformát felváltotta a köztársaság. A köztársasági elnököt 5 évre választja meg az Országgyűlés. Leginkább reprezentatív funkciókat tölt be, ő fejezi ki a nemzet egységét. Ő nevezi ki a miniszterelnököt és ő a hadsereg főparancsnoka. A parlament által hozott törvényeket újratárgyalásra visszaküldheti, illetve az Alkotmánybíróság elé terjesztheti, ha úgy véli, hogy az alkotmánnyal bármilyen formában összeférhetetlen. A 386 parlamenti képviselőt négyévente választják, 176-ot egyéni választókerületekben, 210-et a pártok által állított listákról. A képviselők megválasztják a miniszterelnököt, aki kinevezi kormányát. Abban az esetben, ha a miniszterelnök szembekerül a parlamenttel, konstruktív bizalmatlansági indítványt terjeszthetnek be ellene. Ebben minden esetben meg kell nevezni az új miniszterelnök-jelöltet is.

Jelenlegi parlamenti pártok:


- Magyar Szocialista Párt (MSZP) (178 mandátum) – elnöke: Hiller István
- Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (Fidesz) (169 mandátum) – elnöke: Orbán Viktor
- Szabad Demokraták Szövetsége – a Magyar Liberális Párt (SZDSZ) (20 mandátum) – elnöke: Kuncze Gábor
- Magyar Demokrata Fórum (MDF) (8 mandátum) – elnöke: Dávid Ibolya. A jelenlegi kormányt (2002–től) az MSZP és az SZDSZ koalíciója alkotja, az MSZP-s Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök. (2002 és 2004 között Medgyessy Péter) volt a kormányfő.)

Közigazgatási beosztás

Magyarország egy fővárosra (Budapest), 24 megyei jogú városra (Budapestet is beleszámítva), valamint tizenkilenc megyére van osztva. Az országot 1999-ben 7 tervezési-statisztikai régióra, valamint kistérségekre osztották, az Európai Unió követelményeinek megfelelően. Európai Unió

Földrajzi helyzet, éghajlat

Magyarország a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei között és az északi félgömb 45° és 49° szélességi körei között, nagyjából Európa közepén helyzekedik el, a Kárpát-medencében. Tőle csaknem egyforma távolságra van az Atlanti-óceán és az Urál hegység, illetve a Földközi-tenger és az Északi-tenger. Az országnak nincs közvetlen tengeri határa, legközelebb az Adriai-tengerhez fekszik, attól körülbelül 300 kilométer távolságra. Területe 93 036 négyzetkilométer, amivel az országok méret szerinti rangsorában a középmezőnyben található. Az ország területén nicsenek nagy szintkülönbségek, legalacsonyabb pontja tengerszint felett 78 méter, amit Szegedtől délre, Gyálaréten mértek, legmagasabb pontja pedig tengerszint felett 1014 méter, a Mátra Kékes nevű csúcsán található. Az államhatár hossza 2217 kilométer, amely az 1920-as trianoni békeszerződés során alakult ki. Magyarország
- legnyugatibb települése: Felsőszölnök (Vas megye),
- legkeletibb települése: Garbolc (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye),
- legészakibb települése: Hollóháza (Borsod-Abaúj-Zemplén megye),
- legdélibb települése: Kásád (Baranya megye). Az ország természetföldrajz szempontjából az alábbi nagytájakra oszlik: # Alföld #
- Mezőföld #
- Duna–Tisza köze: Kiskunság, Jászság, Pesti-síkság #
- Tiszántúl: Maros-Körös köze, Nagy-Sárrét, Kis-Sárrét, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség, Szatmári-síkság # Kisalföld: Szigetköz, Rábaköz, Marcal-medence # Alpokalja: Kőszegi-hegység, Soproni-hegység # Dunántúli-dombság: Zalai-dombság, Somogyi-dombság, Tolnai-hegyhát, Baranyai-dombság, Mecsek és Villányi-hegység # Dunántúli-középhegység #
- Bakony: Déli Bakony, Északi Bakony, Balatonfelvidék, Keszthelyi - hegység #
- Vértes #
- Dunazug-hegység: Gerecse, Pilis, Budai-hegység, Visegrádi-hegység #
- Velencei-középhegység # Északi-középhegység #
- Börzsöny #
- Cserhát #
- Mátra: Mátraalja, Nyugat-Mátra, Közép-Mátra, Észak-Mátra #
- Bükk és Bükkalja #
- Zempléni-hegység és Hegyalja #
- Cserehát A Kárpát-medence csaknem teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Az ásványi anyagokban dús gyógyvizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja.

Nagyobb folyók


- Duna, magyarországi szakaszának hossza 417 km
- Tisza, magyarországi szakaszának hossza 596 km
- Lajta
- Rábca
- Rába, magyarországi szakaszának hossza 211 km
- Zala, hossza 139 km
- Dráva
- Ipoly, magyarországi szakaszának hossza 143 km
- Zagyva
- Sajó, magyarországi szakaszának hossza 125 km
- Hernád, magyarországi szakaszának hossza 118 km
- Bodrog, magyarországi szakaszának hossza 52 km
- Szamos
- Hármas-Körös
- Maros

Nagyobb tavak


- Balaton, felülete 596 km²
- Fertő-tó, magyarországi felülete 75 km²
- Velencei-tó, felülete 26 km²

Éghajlata

Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el; időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja. Az évi középhőmérséklet +8–12 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, −2–4 °C, júliusban a legmagasabb, 23–25 °C. A napsütéses órák száma évente 1700–2100 óra között van; ez az Alföldön a legmagasabb és a hegyvidéken a legkisebb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–1000 mm, az Alföldön 500–600 mm, a hegyvidéken 800–1000 mm. A csapadék majdnem fele télen, hó formájában hull a földre.

Gazdaság

Magyarország gazdasági rendszere alkotmánya szerint a tisztességes piaci versenyre és a mindenkinek járó, államilag garantált minimális gazdasági biztonságra épülő szociális piacgazdaság. Magyarország tagjai a fejlett ipari országokat tömörítő OECD-nek, gazdasági teljesítménye alapján a világban gazdag, fejlett országnak, az Európai Unió gazdaságának részeként között azonban inkább szegénynek számít. Bruttó hazai terméke (GDP) 2004-ben folyó áron 20 338,2 Mrd forint volt. Az egy főre eső bruttó hazai termék közepesen szóródik. Magyarország régiói közül a leggazdagabb régió 2002-ben Közép-Magyarország volt (675 157 forint/fő), a legszegényebb pedig a Dél-Alföld (529 347 forint/fő). A magyar gazdaságban egyre erősebb a szolgáltató szektor szerepe; a szállításba és más szolgáltató ágazatokba kimagaslóan sok beruházás történt az elmúlt tizenöt évben. Ezzel együtt a gazdasági szerkezet leginkább fejlett ipari országként írható le. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából kimagasló jelentőségű a döntően multinacionális tulajdonú cégek által végzett feldolgozóipari tevékenység, gépgyártás, autógyártás. Néhány ilyen vállalkozás termeli meg a exportra kerülő termékek több mint felét, és fizeti be az adónak is több mint felét. Magyarország természeti kincsekben szegény ország, gazdasága jelentős behozatalra szorul, fizetési mérlege és külkereskedelmi mérlege is deficites. Magyarországon világviszonylatban magasak, az Európai Unió átlagához képest alacsonyak a bérek, a bruttó bérek átlaga 2004-ben 155 ezer forint. A munkanélküliségi ráta 7,1%-os szintje viszonylag alacsony, de egyre inkább a tőkeintenzív ágazatok fejlődnek, amelyek a magasan képzett munkavállalóknak biztosítanak megélhetést. A nem piacképes tudással vagy alacsony képzettséggel rendelkező emberek körében magas a strukturális jellegű munkanélküliség, és jelentős a szegénység is. Magyarország a fejlett ipari országokhoz hasonlóan egyre korosodó népességgel rendelkezik, az aktivitási ráta 54%-os szintje kifejezetten alacsony, vagyis kevés, nagy értékű munkát végző népesség sok inaktív (tanuló, nyugdíjas, állástalan) embert tart el. Magyarország több javat fogyaszt el, mint amennyit megtermel, államháztartása deficites, az államadósság szintje az éves bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 60%-ára tehető. A magyar gazdaság célja 1989 után az átmenet volt a tervgazdaságból a piacgazdaságba. Magyarország az Európai Unió tagjaként a világ legnagyobb egységes piacának tagja, és az Európai Unió gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megfelelően törekszik pénzének, a forintnak az euróra cserélésére, alacsony kamatok, kezelhető mértékű költségvetési deficit és államadósság, az alacsony infláció által meghatározott maastrichti kritériumok teljesítésére, melyek közül az első kettő nehezebben, a második kettő könnyebben teljesíthető.
- [http://www.gkm.gov.hu/ Gazdasági és Közlekedési Minisztérium]
- [http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,327489&_dad=portal&_schema=PORTAL Központi Statisztikai Hivatal Stadat rendszer (hivatalos gazdaságstatisztikák)]
- [http://www.pm.gov.hu/ Pénzügyminisztérium]

Népességi adatok


- Magyarország nemzetiségei

Kultúra, tudomány


- Világhírű magyarok listája
- Magyarországi egyetemek listája
- Magyarországi főiskolák listája
- Magyar Tudományos Akadémia
- Magyar építészet
- Magyar festészet
- Magyar szobrászat
- Magyar irodalom
- Magyar zene
- Magyar film
- Magyar színházak listája

Természetvédelem


- Magyarország természetvédelmi területei
- Magyar barlangok listája

Egyéb


- Magyarország-portál az [http://en.wikipedia.org/wiki/Portal:Hungary angol] és a [http://en.wikipedia.org/wiki/Portal:Ungarn német] Wikipédiában
- [http://www.magyarorszag.hu/orszaginfo A Magyarország.hu országinformációkat tartalmazó allapjai]
- [http://www.earth-photography.com/Countries/Hungary/Budapest_photos.html Budapesti képek]
- [http://www.idg.hu/expo/milkonyv/cont-eng.html Ismertetés és képek a millennium korából]
- [http://www.whcmeeting.hu/hu/information/venue.html Világörökségi helyszínek]
- [http://www.nemzetismeret.hu Nemzetismeret.hu]
- [http://www.freeworldmaps.net/europe/hungary/map.html Magyarország domborzati térképe]
- [http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/ruzsa/magyarorszag.htm Magyarország és a Kárpát-medence topográfiája – játék]
- [http://www.dmoz.org/World/Magyar/T%c3%a1rsadalom/%c3%81llam_%c3%a9s_korm%c3%a1nyzat/ Open Directory - World: Magyar: Társadalom: Állam és kormányzat (90)]
- [http://www.demos.hu/Audit Stratégiai Audit] - Magyarország átmenetének 15 éve és jelenlegi fejlettségi szintje

Lásd még

[http://hu.wikibooks.org/wiki/Ir%C3%A1ny%C3%ADt%C3%B3sz%C3%A1m | Magyarország településeinek irányítószámai]

Kapcsolódó szócikkek


- Magyarország települései, Magyarország városai
- Magyar névnapok
- Magyar uralkodók listája
- Magyarország kormányzói és köztársasági elnökei
- Magyarország repülőterei
- Magyarországi vasúttörténet als:Ungarn fiu-vro:Ungari ja:ハンガリー ko:헝가리 ms:Hungary simple:Hungary th:ประเทศฮังการี zh-min-nan:Magyar-kok

List of prep-to-pro players

List of prep-to-pro players drafted by NBA / ABA teams (year of pro debut in brackets):

1962 NBA Draft


- Reggie Harding,