Home About us Products Services Contact us Bookmark
:: wikimiki.org ::
Halotti Beszéd

Halotti beszéd

A Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi magyar nyelvű szövegemlék, 1192 és 1195 közötti. Egy latin nyelvű egyházi könyvben, az úgynevezett Pray-kódexben maradt fenn. A szöveget valószínűleg Schier Xystus fedezte fel (ez még vitatott), nyilvánosan elsőként Pray György számolt be róla (ő csak egy hétsoros szemelvényt tett közzé, teljes szövegét Sajnovics János publikálta 1771-ben). Az eredeti szöveg jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár-ban van, utoljára 1997 januárjában volt megtekinthető. A beszéd szövege két részből áll: egy 26 soros temetési beszédből és egy 6 soros könyörgésből. A temetési beszéd a kódex következő oldalán található latin szöveg szabad fordítása, a könyörgés pedig a néhány oldallal előrébb található latin szöveg pontos fordítása. __TOC__

Eredeti szöveg

Latiatuc feleym ʒumtuchel mic vogmuc. ýſa pur eſ chomuv uogmuc. Menýi miloſtben terumteve eleve mív iſemucut adamut. eſ odutta vola neki paradiſumut haʒóá. Eſ mend paradiſumben uolov gimilcíctul munda nekí elnie. Heon tilutoa wt ig fa gimilcetvl. Ge mundoa nekí meret nū eneẏc. ẏsa kí nopun emdul oʒ gimilſ twl. halalnec halaláál holʒ. Hadlaua choltat terumteve iſten tvl. ge feledeve. Engede urdung intetvinec. eſ evec oʒ tiluvt gimilſtwl. eſ oʒ gimilſben halalut evec. Eſ oʒ gimilſnec wl keſeruv uola viʒe. hug turchucat mige ʒocoʒtia vola. Num heon muga nec. ge mend w foianec halalut evec. Horoguvec iſten. eſ veteve wt eʒ muncaſ vilagbele. eſ levn halalnec eſ puculnec feʒe. eſ mend w nemenec. Kic oʒvc. miv vogmuc. Hug eſ tiv latiatuc ſʒumtuchel. iſa eſ num igg ember mulchotia eʒ vermut. yſa mend oʒchuʒ iarov vogmuc. Wimagguc uromc iſten kegilmet eʒ lelic ert. hug iorgoſſun w neki. eſ kegiggen. eſ bulſcaſſa mend w bunet. Eſ vimagguc ſʒen achſcin mariat. eſ bovdug michael archangelt. eſ mend angelcut. hug uimaggonoc erette. Eſ uimagguc ſʒent peter urot. kinec odut hotolm ovdonia. eſ ketnie. hug ovga mend w bunet. Eſ vimagguc mend ſʒentucut. hug legenec nekí ſeged uromc ſcine eleut. hug iſten ív ui- madſagucmia bulſaſſa w bunet. Eſ ʒoboducha wt urdung ildetuitvl. eſ pucul kinzotviatwl. eſ veʒeſſe wt paradiſū nugulmabeli. eſ oggun neki munhi uruʒagbele utot. eſ mend iovben reʒet. Eſ keaſſatuc uromchuʒ charmul. Kirł. Scerelmeſ bratým uimagguc (javítás fölötte: omuc) eʒ ſcegin ember lilki ert. kit vr eʒ nopun eʒ homuſ vilag timnucebelevl mente. kinec eʒ nopun teſtet tumetívc. hug ur uvt kegilmehel abraam. ẏſaac. iacob. kebeleben helheʒie. hug birſagnop iv́tua mend w ſʒentíí eſ unuttei cuzicun iov felevl iochtotnia ileʒie wt. Eſ tiv bennetuc. Clamate III. K̄.

Feltehető egykori olvasat

Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isá, por ës homou vogymuk. Mënyi milosztben terömtevé elevé miü isëmüköt Ádámot, ës adutta
- valá neki pa
- ra
- adicsumot házoá. Ës mënd pa
- ra
- dicsumben valou gyimilcsëktül mondá neki élnië. Hëon tilutoá űt igy fá gyimilcsétűl. Gye mondoá neki, mérët nüm ënëik: isa
- , ki napon ëmdöl az gyimilcs- tűl, ha
- lálnek ha
- láláa
- l holsz. Ha
- dla
- vá holtát terömtevé Isten- tűl, gye feledevé. Engedé ürdüng intetüinek, ës ëvék az tilvot gyimilcstűl. Ës az gyimilcsben ha
- lálu evék. Ës az gyimilcsnek úl keseröü vala
- vizë, hugy turkola
- t migé szakasztja valá. Nüm hëon mogánek, gye mënd ű fajánek ha
- lálut ëvék. Haraguvék Isten, ës vetevé űt ez munkás világ belé: ës lëün ha
- lálnek ës pukulnek fëszë, ës mënd ű nemének. Kik azok? Miü vogymuk. Hugy ës tiü látjátuk szümtükhel: isa
- , ës nüm igy embër múlhatja
- ez vermöt, isa
- mënd azhuz járou vogymuk. Vimádjuk Uromk Isten këgyilmét ez lélekért, hugy jorgasson ű neki, ës kegyigygyën, ës bulcsássa
- mënd ű bűnét! Ës vimádjok szen[t] a
- hszin Máriát ë boudog Miháël a
- rha
- ngyëlt ës mënd a
- ngyëlkot, hugy vimádjanak érëttë! Ës vimádjok szent Pétër urat, kinek adot hatalm oudania
- ës këtnië, hogy oudja
- mënd ű bűnét! Ës vimádjok mënd szentököt, hugy lëgyenek neki segéd Uromk szinë eleüt, hugy Isten iü vi- mádságok miá bulcsássa
- ű bűnét! Ës szobodohha
- űt ürdüng ildetüitűl ës pukul kínzatujátúl, ë vezessë űt pára
- dicsum nyugalma
- belí, ës adjon neki münyi uruszág belé utat ës mënd jouben részët! Ës kíássátuk Uromkhuz hármúl: kyrie eleison! Szerelmes brátim! vimádjomuk ez szëgín embër lilkíért, kit Úr ez napon ez hamus világ timnücë belől menté, kinek ez napon tëstét tömetjök; hogy Úr űt këgyilméhel Ábra
- ám, Izsák, Ja
- kob kebelében helhezjë; hugy bírságnap jutván mënd ű szentëi ës ünüttei küzëkön jou felől johtatnia
- íleszjë űt! Ës tiü bennetük. Clamate ter: kyrie eleison!

Értelmezés

Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: íme, por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban teremté kezdetben [Úr] mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki paradicsomot házzá. És mind[en] paradicsomban való gyümölcsöktől monda neki élnie. Csupán tiltá őt egy fa gyümölcsétől. De mondá neki, mért ne ennék: „Bizony, [a]ki napon eendel az[on] gyümölcs- től, halálnak halálával halsz”. Hallá holtát teremtő Isten- től, de feledé. Engede ördög intetének, és evék az[on] tiltott gyümölcstől, és az[on] gyümölcsben halált evék. És az[on] gyümölcsnek oly keserű vala leve, hogy torkát megszakasztja vala. Nem csupán magának, de mind[en] ő fajának halált evék. Haraguvék Isten, és veté őt ez munkás világba: és lőn halálnak és pokolnak martaléka, és mind[en] ő nemének. Kik azok? mi vagyunk. [A]hogy is ti látjátok szemetekkel: Bizony, egy ember sem kerülheti el ez vermet, bizony, mind ahhoz járó vagyunk. Imádjuk Urunk Isten kegyelmét e lélekért, hogy irgalmazzon őneki, és kegyelmezzen, és bocsássa mind[en] ő bűnét! És imádjuk Szent Asszony Máriát és Boldog Mihály arkangyalt és mind[en] angyalokat, hogy imádjanak érte! És imádjuk Szent Péter urat, akinek ad[at]ott hatalom oldania és kötnie, hogy oldja mind[en] ő bűnét. És imádjuk mind[en] szenteket, hogy legyenek neki segedelmére Urunk színe előtt, hogy Isten ő i- mádságuk miá bocsássa ő bűnét! És szabadítsa őt ördög üldözésétől és pokol kínzásától, és vezesse őt paradicsom nyugalmába, és adjon neki mennyországba utat, és mind[en] jóban részt! És kiáltsátok Urunkhoz háromszor: kyrie eleison! Szerelmes Testvéreim! imádjunk e szegény ember lelkéért, [a]kit Úr e napon e hamis világ tömlöcéből mente, [a]kinek e napon testét temtejük, hogy Úr őt kegyelmével Ábrahám, Izsák, Jákob kebelében helyezze, hogy bírságnap jutva mind[en] ő szentei és kiválasztottai között jobb felől iktatnia élessze fel őt! És tibennetek. Clamate ter: kyrie eleison!

Megjegyzések


- Pray-kódex, VIII. rész, 154a lap. (A könyörgés latin eredetije a 152a lapon található.)
- E. Abaffy Erzsébet 1990. Korai kis szövegemlékeink újabb olvasata. MNy. 86: 124–7.

Lásd még


- Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd
- Márai Sándor: Halotti beszéd
- Durkó Zsolt

Források


- [http://www.jezsuita.hu/adattar/pray.htm Pray György életrajza] a jezsuita.hu-n

Külső hivatkozások


- [http://www.sulinet.hu/tananyag/97103/on/ID19.HTM Benkő Loránd] olvasata
- [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1253/125309.htm A Halotti beszéd és könyörgés értelmezése], [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1261/126111.htm Pótlólagos megjegyzések] – A. Molnár Ferenc írásai a Magyar Nyelvőrben. (Az eredeti szöveg, egy lehetséges olvasat és magyarázatok.)
- [http://membres.lycos.fr/clary/hu/omgy/halotti_beszed.html Francia fordítás]
- [http://mek.oszk.hu/01900/01955/html/index282.html Angol nyelvű háttérinformáció]
- [http://users.tpg.com.au/etr/oldhu/halotti.html Angol fordítás] Kategória:Nyelvészet

1192

Események


- szeptember 2 Befejeződik a harmadik keresztes hadjárat. I. Richard angol király és Szaladin szultán fegyverszünetet kötnek, Szaladin engedményeket tesz a keresztény kereskedők és zarándokok számára Jeruzsálem látogatására vonatkozóan.
- I. Richard elfoglalja Ciprust Bizánctól.
- I. Richard angol király V. Lipót osztrák herceg fogságába esik, aki kiszolgáltatja VI. Henrik német-római császárnak. A király csak 1194-ben váltságdíj ellenében szabadul ki.
- Enrico Dandolo lesz Velence uralkodója (1205-ig uralkodik).
- III. Edó burgundi herceg trónralépése (1218-ig uralkodik).
- I. László királyt szentté avatják.

Születések

Halálozások


- május 5. - IV. Ottokár stájer herceg, Stájerország utolsó független uralkodója
- augusztus 25. - III. Hugó burgundi herceg ko:1192년

Latin nyelv

A latin nyelv eredetileg azt a nyelvet jelentette, amelyet a Rómát környező Latium vidékén beszéltek. Kiemelkedő jelentőségre tett szert a Római Birodalom hivatalos nyelveként. Az újlatin nyelvek egyaránt a latin szülőtől származnak. Sok latin alapú szó (elsősorban nemzetközi szavak) található más modern nyelvekben is, mint például az angolban és a magyarban is. Egyes kifejezések annyira beépültek a magyar nyelvbe, hogy latin eredetüket már észre sem vesszük (nevezetes példa a „persze” szócska, ami a latin „per sē intellegitur” = „magától értetődik” kifejezésből rövidült le). Európa nagy részén ezenkívül a latin lingua franca volt, a tudományos és politikai körök tanult nyelve több mint ezer éven át, míg végül kiszorította a francia a XVIII. században s az angol a XIX. század végén. Magyarországon 1844-ig volt államnyelv. Mind a mai napig a Római Katolikus Egyház hivatalos nyelve, ezáltal a Vatikán hivatalos államnyelve is. A göröggel együtt az élőlények tudományos osztályozás szerinti elnevezésére és nemzetközi orvosi szaknyelvként is használják.

Írás és kiejtés

A latin nyelv a ma is ismert latin ábécét használta, eredetileg csakis nagybetűkkel (maiuscula): ABCDEFGHIKLMNOPQRSTVX, e 21 betűhöz járult a görögből átvett szavak miatt az Y és a Z (egy-két szóban a K-val is találkozhatunk). Érdemes megfigyelni, hogy az U és a V ugyanaz a betű: a nagybetűk közt csak a V létezett, a (később kialakult) kisbetűk (minuscula) közt viszont csak u betűt találunk. Így például a venio („jövök”) szó írásmódja nagybetűkkel VENIO, míg kisbetűkkel uenio alakban volt szokásos. – A /j/ hangra szintén nem volt önálló betű, ezt mindig I-vel írták. A nyelvtörténeti és fonológiai kutatások (többek közt az egymással rokon alakváltozatok, az idők során följegyzett változások és az utódnyelvek megfelelései alapján) feltárták a latin valószínűsíthető hangrendszerét, kiejtését is; e kiejtés alkalmazását nevezik restituált (helyreállított) kiejtésnek. A V és az u betű például a rövid /u/ félhangzóra utalhatott (mint a magyar autó vagy kalauz szóban). A magánhangzókon előforduló vízszintes vonalak és ívek (ā ē ī ō ū ; ă ě ĭ ŏ ŭ) az eredeti latin nyelvben nem szerepeltek; csak nyelvtanulási célból teszik ki őket néha a hosszúság és a rövidség jelölésére (mely a latinban sokszor megkülönböztető szerepet kap). A legtöbb betű kiejtése megegyezik a magyar megfelelőjének ejtésével. Kivételek:
- az a rövid /á/-nak hangzik,
- az s a magyar /sz/-nek felel meg,
- az i-t magánhangzó előtt /j/-nek ejtik,
- az y /ü/-nek olvasandó,
- a qu, ngu és su kiejtése /kv/, /ngv/ és /szv/,
- a ph ejtése /f/, az rh-é /r/, a ch-é /kh/, a th pedig /th/. Az ae, az oe és a ti kiejtéséről két különböző szokás van forgalomban.
- A restituált kiejtés követői e hangkapcsolatokat /ai/-nak, /oi/-nak és /ti/-nek ejtik. Ez az elterjedtebb Nyugat-Európában.
- Mások a középkorban meghonosodott /é/, /ő/ és (bizonyos helyzetekben) /ci/ kiejtést használják; Magyarországon ez az ismertebb. (Az utóbbi ejtésmód szerint a ti kiejtése mássalhangzók előtt, valamint a tī, sti, tti, xti hangcsoportokban és görög szavakban /ti/, egyébként /ci/. Például a nātīs, totīus, suggestiō, Attius, Sextius szavakban /ti/, a nātiō szóban viszont /ci/.) A c kiejtése a restituált kiejtés szerint minden helyzetben egységesen /k/. A kora középkortól fogva azonban magas magánhangzók (ae, e, i, oe, y) előtt /c/-nek ejtették, és csak mélyek előtt maradt meg a /k/; ez a kiejtés honosodott meg hazánkban is. (Olasz nyelvterületen egy harmadikféle ejtésmód ismeretes, amikor magas magánhangzók előtt /cs/-nek ejtik; itt magas magánhangzók előtt a g is /dzs/-nek hangzik, a gn hangkapcsolat pedig [ny]-ként ejtendő.) Így például Cicero neve lehet [ciceró] vagy [kikeró] (Olaszországban [csicseró]), Caesaré [cézár] vagy [kaiszár] (esetleg [csézár]), Latiumé pedig [lacium] vagy [latium]. Bármelyik elfogadható, csak a következetességre érdemes odafigyelni. A hangsúly többnyire hátulról a második szótagra esik; de ha ez a szótag rövid, a hangsúly eggyel előbbre kerül (például amīcus, de fābula, mert az u rövid). – A szótagok (illetve a magánhangzók) hosszúsága vagy rövidsége általában nem jósolható meg, a szóval együtt kell megtanulni őket. A mássalhangzóra végződő szótagok mindig hosszúak. Itt csak az úgynevezett muta cum liquida hangkapcsolatot kell figyelembe venni, amikor a magánhangzót a p, b, t, d, g, c betűk valamelyike, majd r vagy l követi, például librum: itt a két hang együtt kezdi a második szótagot, és a li- szótag rövid marad.

Nyelvtana

A latin részint flektáló nyelv, emellett agglutináló jelleget is mutat (a szavak toldalékolhatóak, noha nem olyan rugalmasan, mint a magyarban; olyasfajta ragozási rendszerről, mint a magyarban, nem beszélhetünk, és egyáltalán ragokról sem). A toldalékoló jellegnek megfelelően kiterjedt „névszó- és igeragozási rendszert” találunk, a szavaknak állandó szótöve van, melyekhez jelentésmódosító toldalékokat lehet ragasztani. A névszók (főnevek, melléknevek, számnevek és névmások) ragozási típusait deklinációknak, az igeragozási típusokat konjugációknak hívják. A névszók ötféle, az igék négyféle ragozási csoportba tartozhatnak attól függően, hogy a szótövük milyen hangra végződik. Az egyes deklinációk, ill. konjugációk ragjai kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól. Két névszó akkor tartozik egy deklinációba, ha bármelyik esetet is szemeljük ki, a névszók ragjai megegyeznek. Néhány főnév és ige rendhagyó, nem illeszkedik egyik ragozási rendszerbe sem, vagy azokon belül alcsoportokba sorolható. A latin szórend, eltérően indoeurópai rokonaitól, majdnem olyan szabad, mint a magyar nyelvé. Ez alighanem nem kis részben a köztársaságkor íróinak, költőinek is köszönhető, akik a művészi szabadság kedvéért néha jelentősen áthágták a kötöttségeket, és a művelt világ átvette tőlük nyelvi szokásaikat.

Névszóragozás

Minden deklinációban alapjában véve ötféle főnévi alak (úgynevezett eset) van. Az öt eset:
- nominativus (alanyeset, az alany és a névszói állítmány kifejezésére),
- accusativus (tárgyeset, direkt tárgy, ill. egyes elöljárók után),
- genitivus (birtokos eset, a birtoklás jelölésére),
- dativus (részeseset vagy az úgynevezett indirekt tárgy esetén),
- ablativus (határozói eset, számos elöljáró után). Két további eset létezik, melyek szűkebb körben használatosak, és számos névszónál nem is lehetségesek:
- vocativus (megszólító eset: „Te is, fiam, Brutus?” latinul „Et tu mi fili, Brute?” ) – alakjai egy-két kivételtől eltekintve megegyeznek az alanyesettel;
- locativus, amely a helyre utal (ezt máskülönben az ablativus fejezi ki az in elöljáróval), de ez az indoeurópai maradvány csak egyes városok, szigetek és pár más szó esetében lelhető fel. Az indoeurópai instrumentalis eset (eszközeset) funkciója (mely például a mai orosz nyelvben még megvan) már korán beleolvadt az ablativusba, mely ezáltal alapvetően háromféle jelleget tud kifejezni: az elválasztást (valahonnan, valamiből), a társat vagy eszközt (valamivel, valakivel) és – a locativusszal osztozva – a helyet (valamikor, valahol). A névszók az általuk jelölt dolog alábbi tulajdonságait fejezhetik ki:
- szám (egyes vagy többes),
- eset (a fenti hét eset valamelyike),
- nem (hím-, nő- vagy semlegesnem). Érdekesség, hogy az igen archaikus latin a névszók egyes (singularis), kettes (dualis) és többes (pluralis) számát is megkülönböztette; a kettes számot a klasszikus latin csak néhány névmásban őrizte meg (például mindkettő, melyik a kettő közül?).

Igeragozás

Az igeragozás során az igetőhöz – a magyarhoz hasonlóan – toldalékok kapcsolódnak. Egy ragozott ige az alábbiakról hordoz információt:
- igenem (genus, cselekvő vagy szenvedő)
- mód (modus, kijelentő, kötő- vagy felszólító)
- idő (tempus, jelen, múlt vagy jövő)
- állapot (actio, egyidejű vagy előidejű, más szóval folyamatos vagy befejezett)
- szám (numerus, egyes vagy többes) és
- személy (persona, első, második vagy harmadik). A személyragos igékből (verbum finitum) igeneveket (verbum infinitum) lehet képezni, melyeknek önálló ragozásuk van. Az igenevek közé tartozik háromféle főnévi igenév: az infinitivus, a gerundium és a supinum, valamint kétféle melléknévi igenév: a participium és a gerundivum (e kettő alakilag részben egybeesik, de az utóbbi jelentés terén nem valódi melléknévi igenév). Az infinitivus és a participium lehet cselekvő vagy szenvedő; egyidejű, előidejű vagy utóidejű, olykor a számot és nemet is jelölhetik, sőt egyes névszói eseteket is megkaphatnak. Az infinitivus szükséges az accusativus cum infinitivo és a nominativus cum infinitivo szerkezetek képzéséhez is, a participiummal pedig a participium coniunctum, a gerundivumos szerkezet és az ablativus absolutus képezhető. Az igenevekkel alkotott mondatrövidítő szerkezetek más mai nyelvekben is általánosak (az indoeurópai nyelvekben éppúgy, mint a magyarban), de a latinban ennek számos eszköze áll rendelkezésre. A latinra e szerkezetek különösen jellemzőek, ezek teszik lehetővé tömör kifejezésmódját, sajátos, lapidáris („kőtömbszerű”) stílusát.

Elöljárószók

Az elöljárószók vagy prepozíciók (latinos alakban: praepositio) olyan, a főnevek vagy igék elé vagy (más nyelvekben) után tett szócskák, melyek cselekvés, történés mellett azok körülményeit adják meg: irányát, helyét, idejét stb. (Magyarra legtöbbször raggal vagy névutóval fordítjuk.) Az igék és származékaik előtt szereplő, azokkal összeolvadó változatukat praefixumnak hívják. A leggyakoribb latin elöljárószók és vonzataik:
- ā, ab – -tól/-től (ablativus)
- contrā – szemben, ellen (accusativus)
- dē – -ról/-ről (ablativus)
- ē, ex – -ból, -ből (ablativus)
- in
  - – -ban/-ben (ablativusszal)
  - – -hoz/-hez/-höz, ellene, szembe (accusativussal)
- per – keresztül, révén
- prae – elé (accusativus), előtt (ablativus)
- prō – -ért, helyett
- sub – alatt (ablativus)
- super
  - – fölött, -on/-en/-ön (ablativus)
  - – fölé, -ra/-re (accusativus)
- ultrā – fölé, túl-

Módosító-, határozó- és kötőszók


- atque – és
- et – és
- nē – hogy ne; nehogy
- sed – ám, (ám)de, viszont
- semper – mindig
- sic – így, ily módon, ekképp(en), ezért
- sine – nélkül
- sive, seu – vagy
- quasi – majdnem, fél-, ál-
- -que – és (simuló kötőszó: a szó végéhez ragad)
- ut – hogy, azért, a célból

Indulatszók


- heu – jaj!
- mehercle – biz a!, nahát! (sz. sz. "Herkulesre!")
- o! – oh, ó!
- vae! – jaj!

A latin nyelv mai leszármazottai

Az újlatin nyelvek nem a klasszikus latinból, hanem az úgynevezett vulgáris latinból (más szóval: népi, köznyelvi latinból) erednek. A latin és az újlatin nyelvek (többek közt) abban térnek el, hogy az újlatinban megkülönböztető hangsúlyt találunk, a latinban viszont megkülönböztető magánhangzó-hosszúságot. Az olasz és a szárd nyelvben a mássalhangzóknak megkülönböztető hossza van, és hangsúlyt is találunk, a spanyolban csak megkülönböztető hangsúlyt, a franciában pedig már a hangsúly sem megkülönböztető értékű. Egy másik fontos különbség az újlatin és a latin között, hogy az újlatin nyelvek, a románt kivéve, a legtöbb szónál elvesztették esetvégződésüket (egyes főnevek kivételével). A románban még mindig öt eset van (bár az ablativus már nem használatos).

A magyar és a latin

A latin nyelvtanírás hagyománya sokáig éreztette hatását a magyar nyelvtanokon, s az egyéb alapokon nyugvó elméletek csak az utóbbi időben alakultak ki. A latin egyes helyeken a beszélt nyelvre is kihatott (pl. a kötőmód (coniunctivus), vagy az igeneves szerkezetek használata), bár ezek jó része már feledésbe merült (például kérte, hogy adná neki oda szerkesztés). A középkortól fogva számos latin szó került nyelvünkbe, például az egyházi életből (vallási, hitéleti fogalmak), vagy más kulturális területekről (iskola, növény- és állatnevek, hónapnevek, orvosi kifejezések). A XIX–XX. századtól kezdve további jövevényszavak áramlottak és áramlanak nyelvünkbe a tudományos fejlődés és a nemzetközi érintkezés nyomán, bár e szavak egy része már a latinba is a görögből került. A latin eredetű (elsősorban francia és olasz) jövevényszavak is gazdagították nyelvünket, csakúgy, mint az angol jövevényszavak némelyike, melyek (az ófrancia közvetítésével) szintén a latinból erednek. A latin a 20. század elejéig a középiskolai oktatás szerves része volt (lásd például a Légy jó mindhalálig című regényben), ismerete az alapműveltséghez tartozott. Ma – az egyetemek mellett – néhány középiskolában és egyházi iskolákban oktatják, gyakran kötelezően választható nyelvként.

A latin mint nemzetközi közvetítő nyelv

A latin nyelv, még akkor is, mikor már holt nyelvnek számított, sokáig az európai civilizáción belül a kultúra és a tudományok nyelvének számított. Valójában ma is nagyon sokan tanulják és - bármennyire is meglepő - kommunikálnak vele, különösen Nyugat-Európa egyes országaiban. Történtek kísérletek arra is, hogy a latint a 20. században újra a nemzetköziség, a közös Európa nyelvévé tegyék. Ezt némelyek nyelvészeti, történelmi és politikai okokra hivatkozva szerencsésebbnek is látnák, mint az angol nyelv vagy egy mesterséges nyelv, például az eszperantó alkalmazását, mivel a latin egyrészt ugyanúgy sok tekintetben logikus, mint az angol; indoeurópai nyelv, tehát kifejez Európában bizonyos népességarányokat, de mégsem egy létező politikai alakulat nyelve, tehát nem tölthet be olyan erőszakos kultúraterjesztő szerepet, mint például a német (a Habsburg-kor és a világháborúk alatt) vagy az orosz (a szovjet megszállás idején); ami sem az angolról, sem a más, vezető szerepre törekvő nyelvekből létrehozott mesterséges nyelvekről sem mondható el. Ezenkívül több mint egy évezredes történelme során már bizonyította, hogy tényleg használható a nemzetközi kommunikációra. E nézet ellenzői felvetik, hogy a latinban is számos kivétel akad (például az igék szótári alakjában), több esetben bonyolult szabályok határozzák meg az alakot (l. például az i tövű főneveket); nyelvtanának egyes pontjai mind a napig nincsenek jól felderítve (például a kötőmód használata stilisztikai okokból, l. attractio modi); (szintetikus alapú) szerkezetei a mai analitikus világnyelvek beszélői számára idegenek; szerkezete önmagában is a tömörséget segíti elő inkább, mint az átláthatóságot; és mindenekelőtt: nincs olyan nyelvi közösség, amelynek nyelvhasználatára a vitás esetekben támaszkodni lehetne (hacsak nem az újlatin nyelvek...), tehát használata ugyanúgy kívülről meghatározott elveken alapulhatna, mint a mai mesterséges nyelveké. A latin ezenkívül ugyanúgy nem mentes a negatív asszociációktól, mint a vele szembeállított világnyelvek, hiszen hosszú időn át a római katolikus liturgia nyelve volt szerte a világban, és mind a mai napig a Vatikán hivatalos államnyelve. A vallási, világnézeti kötődés s annak a politikához való viszonya mindmáig érzékeny társadalmi kérdés. A katolikus egyház – minden kulturális, társadalmi erénye és jelentősége mellett – évszázadokon át számottevő politikai tényező is volt, mely céljait nemegyszer erőszakos módon is igyekezett érvényre juttatni (keresztes háborúk, inkvizíció, Galilei és mások elhallgattatása). A világnyelv kérdésére tehát nem adható könnyű és egyértelmű válasz. Mint sokan mondják, az egyes nyelvek alkalmasságát ma már inkább azok hajlékonysága, kifejezőkészsége, egyértelműsége és elsajátíthatósága szempontjából érdemes megítélni, semmint az azokat beszélő népek, közösségek történelme, vezetőik mai vagy hajdani döntései alapján. – Mások arra hivatkoznak, hogy történelmi szempontból egy-egy világnyelv elterjedését sokkal inkább a beszélő közösség katonai kvalitásai, gazdasági ereje és hasonló nyelven kívüli szempontok határozták meg, mint a nyelvük bármiféle „belső” tulajdonsága: logikája, könnyűsége, alkalmazhatósága vagy bármi más. A történelem során ez valóban vonatkozott a latin nyelvre is, de a történelem még nem ért véget, és a mai nyelvek terjedésére, akár a mesterséges nyelvekére is, ebből a szempontból feltehetőleg ugyanazok a szabályszerűségek vonatkoznak. Mindent egybevetve a nemzetközi kommunikációra használható nyelvek kérdése igen bonyolult és érzékeny pontokat érintő kérdés.

Kapcsolódó cikkek


- A latinból létrejött ábécék
- Latin fonémák
- A latin főnévragozás
- Latin igeragozás
- Latin szókincs
- Latin kifejezések jegyzéke
- Ablativus absolutus
- Latin előtagokból és latin igékből álló összetett igék a magyarban
- A rendszertani nevekben gyakran használt latin és görök szavak listája
- Latin szórend

Lásd még


- Latin
- Latin irodalom
- Latin mondások
- Latin kifejezések jegyzéke
- Brocard
- Római Birodalom
- Az élő latin
- Európai városok latin neve
- Európai folyók latin neve

Külső hivatkozások angolul


- [http://www.perseus.tufts.edu/ The Perseus Project] has many useful pages for the study of classical languages and literatures, including [http://www.perseus.tufts.edu/cgi-bin/resolveform?lang=Latin an interactive Latin dictionary].
- [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=LTN Ethnologue report for Latin]
- Ingyenes online latintanfolyamok (angolul)
  - http://www.sprachprofi.de.vu/latin
  - http://wikibooks.org/wiki/Latin
- [http://www.thelatinlibrary.com The Latin Library] contains many Latin etexts
- [http://www.textkit.com Textkit] has Latin textbooks and etexts.
- [http://www.websters-online-dictionary.org/definition/Latin-english/ Latin - English Dictionary]: from Webster's Rosetta Edition. ---- Megjegyzés: létezik [http://la.wikipedia.org/ Latin Wikipédia] is! Kategória:Nyelvek als:Latein ja:ラテン語 ko:라틴어 simple:Latin language th:ภาษาละติน zh-min-nan:Latin-gí

Országos Széchényi Könyvtár

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Magyarország nemzeti könyvtára. Feladata a magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és hozzáférhetővé tétele.

Története

Gróf Széchényi Ferenc (Széchenyi István apja) alapította a könyvtárat 1802. november 25-én. 1808-tól az abban az évben létrehozott Magyar Nemzeti Múzeum keretén belül működött a könyvtár. 1949-ben lett ismét önálló az OSZK, s 1985 óta található jelenlegi helyén, a Budavári Palota „F” épületében.

Állománya, gyűjteményei

Az OSZK alapításakor 13 000 nyomtatott könyvet, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címereket, metszeteket tartalmazott; 2003 márciusában a könyvtári gyűjtemény hét és fél millió tételből állt. A könyvtár gyűjteménye elsősorban könyvekből és folyóiratokból (törzsgyűjtemény), továbbá kéziratokból, kis- és régi nyomtatványokból, mikrofilmekből, fényképekből és térképekből (különgyűjtemények) áll. Szintén a különgyűjteményeket gazdagítja a színháztörténeti tár, a könyvtártudományi szakkönyvtár, a történeti interjúk videotára és a zeneműtár. Az OSZK digitális gyűjteménye az 1994-ben alapított és 1999-ben szervezetileg az Országos Széchényi Könyvtárhoz került Magyar Elektronikus Könyvtár. A könyvtár őrzi Mátyás király könyvtárának korvináit is.

Vezetője

Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója [http://www.staff.u-szeged.hu/~monok/ Monok István] (2004. nyár)

Elérhetősége

Postai cím: 1827 Budapest, Budavári Palota F épület
Központi telefon: 224-3700
Központi tájékoztatás: 224-3845, 224-3848
Központi fax: 202-0804
Internetcím: [http://www.oszk.hu/ www.oszk.hu]
A könyvtárnak nincs központ e-mail címe; az egyes osztályok és főosztályok, valamint a munkatársak elektronikus levelezési címei a honlapon megtalálhatók.

Külső hivatkozások


- [http://www.oszk.hu/ Országos Széchényi Könyvtár]

- [http://mek.oszk.hu/ Magyar Elektronikus Könyvtár]

- [http://www.corvina.oszk.hu/ Bibliotheca Corviniana Digitalis program] (Mátyás korvinái) Kategória:Budapest Kategória:Magyar kulturális intézmények

Isten

Istennek azon természetfeletti lényt vagy lényeket nevezik, aki, vagy akik a vallások, vagy a mitológiák szerint a világot teremtették, vagy annak működését, történéseit irányítják vagy ellenőrzik. A különböző vallások más-más tulajdonságokat tulajdonítanak neki(k), és általában egyetértenek abban, hogy képességei(k) az emberekét meghaladják. Az Isten és istenek léte erősen vitatott. A nagybetűs Isten szóval általában a egyistenhívő vallások legfőbb lényét jelezzük, mint amilyen a judaizmusnak a Tórában és a Talmudban, a kereszténységnek a Bibliában és az iszlámnak a Koránban megfogalmazott Istene. A monoteizmus első és legkorábbi jelei már az ókori Egyiptomban megjelentek, de hatással csak a perzsa Zoroaszter és istene, Ahura Mazdá valamivel későbbi vallásának egyistenhívő elemei voltak a többi egyistenhívő vallásra. Ezt a vallást Zoroaszter (Zarathusztra) perzsa próféta alapította, aki tanításában beszél a jó és a rossz küzdelméről, a mennyországról és a pokolról, az eljövendő megváltóról, a halottak feltámadásáról és az utolsó ítéletről. Kisbetűvel használva az isten szó köznévként jelzi a vallások teremteni képes lényeit, mint amilyenek például az egyiptomi, a görög vagy a római vallás istenei. Az emberiség feltárt és összegyüjtött istenei igen változatosak és nagyon nagy az összámuk. Több álláspont és becslés szerint ez legalább tízezer feletti. Az emberek által már nem gyakorolt vallások isteneit mitológiai alakoknak is szoktuk nevezni. Nagyon sok vallásban az istenek külön társadalmat alkotnak. Például az ókori görögök uralkodó vallásában maguknak az isteneknek is volt istene, akit mi Zeuszként ismerünk. Ezen kívül voltak félistenek és más isteni alakok is.

Isten fogalma az ábrahámita vallásokban

Isten fogalmát a zsidó, keresztény és muzulmán vallású ember
- a lét vonatkozásában az 'örökkévalóként',
- a világ viszonylatában a 'teremtőként',
- az emberi élet vonatkozásában az 'atyaként',
- szociális viszonylatban tanúként, gondviselőként és bíróként
- az okság viszonylatában a mindenhatóként,
- a teleologikus viszonylatban az úrként, vagy az üdvösség (értsd: a helyes vagy erényes élet után esedékes jutalma) osztogatójaként nevezi vagy határozza meg. Isten ilyen felfogása rokonságot mutat más vallásokkal is. A legnagyobb közös nevezője ezen isteni „elképzeléseknek” az, hogy Isten a hit elnevezésű lelki tevékenység absztrakciója, míg az egyes tulajdonságokkal való konkretizálás eredményeképpen különböző, tudományosan nehezen bizonyítható létező megtestesítője. (A hit valamire vonatkozó, a cselekvést, a jövőre irányuló lépéseket illető, nem bizonyítható feltételezések köre.) Isten absztrakciójának társadalmi hasznosságát a lelkiismeret nevű önkontroll megerősítése adja, amely istennek, mint arccal, de főleg mindent látni képes, tekintettel rendelkező személynek a képzetét tételezi, amely bevált viselkedés-irányítási szociális innováció. Ezen kívül Istennel azonosítjuk a gondolkodást lehetővé tevő „elhatárolás” legszélesebb, legáltalánosabb megfogalmazásait, a kezdő- vagy fix kindulási pontot (origó), illetve a kezdetet és a véget (alfa és az omega). Ilyen fogalmak, illetve az elhatárolás művelete nélkül ugyanis nagyon nehéz bármit is elgondolni, megragadni. A zsidó, keresztény és muzulmán vallási, kulturális körben a vallásalapítók tiltották Isten közelebbi mibenlétének meghatározását, látványának megjelenítését. Lásd: „Vagyok, aki vagyok”, és az Isten szó értelmezései, továbbá az ábrázolás tilalma.

Az emberi sors fordulatainak, alakulásának értelmezése Isten cselekedeteként

A szabad akaratban vagy az eleve elrendelésben is hisznek vallásos emberek. Az Isten fogalmához a következő cselekvések kapcsolódnak:
- ha jutalmaz, akkor áldásban részesít
- ha megbocsát, akkor kegyelemben részesít
- ha büntet, akkor elfordítja rólunk tekintetét
- ha megnyugtat, akkor megvilágosít, stb. Az ember és Isten viszonylatában az ember Istenről úgy vesz tudomást, hogy
- imádja, imádkozik hozzá
- kér tőle, könyörög neki és fohászkodik hozzá
- tanúságot tesz mellette, illetve hitéről, stb. Végül Isten fogalmát átszövik az egyéb mindent magába foglaló fogalmakhoz kötődő képzetek, így a természet, az ismeretlen, a csoda, a felfoghatatlan, stb.

Istenérvek és kritikáik

Isten létezése mellett - vagy ellen - számos úgynevezett istenérvet ismerünk a filozófiában.
- Anzelm ontológiai istenérve
- Descartes ontológiai istenérve
- kozmológiai istenérv
- Pascal valószínűségi érve
- Aquinói Szent Tamás, az „első mozgató”-érv
- moralitás-érv
- Kurt Gödel ontológiai istenérve Ezek legtöbbjéről ma is viták folytak a filozófia történetében: már Aquinói Szent Tamás, Descartes, Kant foglalkoztak elődeik istenérvével. Anzelm istenérvét például Tamás nem fogadta el, Descartes újrafogalmazta, majd Kant ismét elvetette. Egyes ateisták (pl. Michael Martin), szabadgondolkodók és sok hívő az ismert istenérveket - természetesen - megcáfoltnak tartja. Mások szerint az istenérveket csak az ateisták és szabadgondolkodók tartják logikailag hibásnak vagy a tudomány által megcáfoltnak (jóllehet sokat közülük éppenséggel vallásos emberek cáfoltak meg). A történeti vallások egyes irányzataiban (ld. tomizmus) és bizonyos mai vallásokban és világnézetekben (ld. Swimburne, Plantigua) is fellelhető, hogy Istennek racionális úton értelmezhetőnek, és igazolhatónak kell lennie. Az istenek létezése tekintetében konszenzus van általában a teológusok, a hívők egy része és a tudósok között abban, hogy ez tudományosan nem értelmezhető, ezért nem igazolható és nem cáfolható. Ennek megfelelően Isten nem szerepel a tudományos elméletekben. Ez alól kivétel például az előbb említett Swimburne és Plantigua.

Az isten fogalmának memetikai értelmezése

„Isten létezik, ha másként nem is, olyan mém formájában, amelynek az emberi kultúra kínálta környezetben nagy túlélési értéke, vagy fertőzőképessége van.” — Richard Dawkins A memetika képviselői (többek között Dawkins és Blackmore) szerint isten eszméje egy a mémek közül, a vallási mémkomplex egyik tagja. Egy nagyon régóta létező, mutációk során többször függetlenül kialakult mémről van szó, amelynek nagy a túlélési értéke a mémkészletben. Ennek főbb okai a következők lehetnek: # Rendkívüli másolási sebessége: #
- Nagy lélektani vonzerő: #
  - A lélek örök életét ígérve megoldást kínál a haláltól való félelemre #
  - Biztonságérzetet ad az e világi cselekedetek igazságos másvilági jutalmát és büntését előrevetítve #
  - Támaszt nyújt saját fogyatékosságaink miatti aggályainkkal kapcsolatban, placebóként működve #
- Önmaga terjesztésére biztat # Nagy másolási pontossága: #
- Dogmatikus # Stabilitása: #
- Dogmatikus, készen kapott válaszokat kínál #
- Könnyen együttműködik más, hozzá közel álló mémekkel, amik hatékonyan növelik stabilitását (lásd: vakhit)

Az isten mint érzelmi, pszichológiai alapú konstrukció

Sok eltérő nézet és álláspont van arról, hogy mik az istenek, főként a bibliában leírt Isten iránti emberi érzelmek és kötődések mozgatórugói. Freud ezt abban látta, hogy az egyén nem tud érzelmileg felnőni és továbbra is szüksége van egy óvó és büntető uralkodó apaképre. (Freud 1927)

Irodalom


- Sigmund Freud, 1927: Egy illúzió jövõje. (Die Zukunft einer Illusion.)
- Richard Dawkins, 1989: Az önző gén (The Selfish Gene)

Külső hivatkozások


- [http://www.felfedezesek.hu/kicsiesnagy/0040.php Isten tulajdonságai - a Biblia alapján]
- [http://www.c3.hu/~mfsz/MFSZ_9813/98_SzalaiM.htm Szalai Miklós: "Swinburne Istenérvei", Magyar Filozófiai Szemle, 1998/1-2-3, 1998.]
- [http://plato.stanford.edu/entries/ontological-arguments/ Az ontológiai istenérvről (angol)]
- [http://www.theol.u-szeged.hu/konyvtar/isker/iskerbev.htm Turay Alfréd az istenérvekről]
- [http://www.typotex.hu/book/shermer.htm Michael Shermer:"Hogyan hiszünk - Istenkeresés a tudomány korában", Typotex, 2001. Részlet és Recenzió]
- [http://web.axelero.hu/t3t/reiki/tudomany.htm Riport Fehér Mártával. Nem hivatalos leirat.]] Kategória:Mitikus lények Kategória:Vallás simple:God

Ádám

Az Ádám bibliai férfinév, az első emberpár férfitagjának neve. A név valószínűleg a sumérra visszavezethetően héber eredetű, és a jelentése: atyám. __NOTOC__

Névnapok


- szeptember 9.
- december 24.

Idegen nyelvi változatai


- Adán (spanyol)
- Adam (angol)
- Adamo (olasz)

Becenevek

Ádi, Ádika

Híres Ádámok


- Ádám bibliai alak
- Adam Clayton zenész
- Adam Smith közgazdász

Az Ádámból képzett nevek


- Adamo énekes
- Adam Ant punk énekes

Kategória:Nyelvészet

Ebben a kategóriában a nyelvészeti témájú szócikkek szerepelnek. Kategória:Társadalomtudományok ja:Category:言語学 simple:Category:Linguistics th:Category:ภาษาศาสตร์ zh-min-nan:Category:Gí-giân-ha̍k

Frauenfußball

Seit es Fußball gibt, gab es auch immer Frauen, die diesen Sport ausübten. Heute ist der Frauenfußball in vielen Ländern bei jungen Mädchen und Frauen die beliebteste Sportart. Im 12. Jahrhundert beteiligten sich in Frankreich Frauen genau so wie Männer an einem Spiel namens la soule, einem Vorläufer des heutigen Fußballs. Auch bei den Inuit haben Frauen an einem fußballähnlichem Spiel teilgenommen. In Deutschland spielten Frauen um die Jahrhundertwende zum 20. Jahrhundert eine Art Fußball, bei dem sie sich im Kreis stehend den Ball gegenseitig zukickten. Das Spiel galt jedoch als moralisch verwerflich.

Großbritannien

Als 1863 Fußball durch die internationale Vereinheitlichung der Regeln zu einer Sportart wurde, spielten auch Mädchen an englischen Schulen dieses Spiel. 1894 wurde das erste britische Frauenfußballteam, die British Ladies von Nettie Honeyball gegründet. Das erste Spiel der Fußballerinnen, England-Nord gegen England-Süd am 23. März 1895, das mit 7:1 endete, wurde von gut 10.000 Zuschauern verfolgt. Die Fußballerinnen trugen Hütchen auf den Köpfen und Röckchen über Knickerbockern, um den Anstand zu wahren. In den 1920er Jahren war Frauenfußball auf der Insel eine große Publikumsattraktion. Jede größere Ortschaft hatte ihr eigenes Frauenteam. Dem Spitzenspiel zwischen den Dick Kerr's Ladies und den St. Helens Ladies in Everton im Jahr 1920 wurde von 53'000 zahlenden Zuschauern verfolgt. Nach dem Krieg war damit aber schnell Schluss: Am 5. Dezember 1921 verbot die Football Association den Frauen die Benutzung der Stadien. Fußball sei für Frauen «nicht geeignet und sollte deshalb nicht gefördert werden».

Frankreich

Während des Ersten Weltkriegs wurden in Frankreich die ersten Frauenteams gebildet. Wegen der Ablehnung der bestehenden Verbände (CFI und FFF) gegenüber dem Frauensport gründeten diese einen eigenen Frauensportverband (die FSFSF) und trugen unter dessen organisatorischem Dach bis 1932 regelmäßig Landesmeisterschaft und Pokalwettbewerb aus. 1920 kam es zur ersten internationalen Begegnung der Französinnen in England, bei der die Dick Kerr's Ladies einen 2:1-Sieg gegen eine Auswahl von Spielerinnen der Pariser Vereine Fémina Sport, En Avant und Les Sportives erzielten. 1924 trug eine weibliche Équipe Tricolore gegen Belgien das erste einer Reihe von Länderspielen aus. Das erste heutzutage als offiziell geltende Länderspiel fand allerdings erst 1971 statt. Genaueres siehe Fußball in Frankreich#Frauenfußball

Deutschland

In Deutschland war die Situation etwas schwieriger. Als der Frauenfußball in anderen europäischen Ländern in den 1920er Jahren einen ersten Höhepunkt erreichte, wurde der Sport in Deutschland verboten. Turnvereine akzeptierten keine Frauen, weshalb sportbegeisterte Frauen anfingen, sich in eigenen Vereinen zu organisieren. In den 1920er Jahren spielten auch die deutschen Frauen Fußball. Das "Sportgirl" kam in Mode, wurde jedoch stehenden Fußes von gutmeinenden Gynäkologen zurückgepfiffen, die vor der drohenden Vermännlichung der Sportlerinnen und der Ablenkung von ihrer eigentlichen Bestimmung, der Mutterschaft, warnten. Als das deutsche Männerteam 1954 die Fußball-Weltmeisterschaft gewann, kam die Diskussion um den Frauenfußball erneut auf. Der Deutsche Fußball-Bund (DFB) entschied sich, dass die sich bildenden Frauenmannschaften nicht in die Vereine zu integrieren seien, sondern dass die Bildung von Frauenteams fortan untersagt und die Zuwiderhandlung strafbar sei. Die Fußballerinnen ließen sich davon jedoch nicht abschrecken. In den 1960er Jahren wurde über die Gründung eines eigenen Frauenfußball-Verbandes diskutiert. Am 30. Oktober 1970 gab der DFB schließlich nach und beschloss einen ordentlichen Spielbetrieb für den Frauenfußball. Es gab jedoch einige Auflagen: So mussten die Frauenteams wegen ihrer "schwächeren Natur" eine halbjährige Winterpause einhalten, Stollenschuhe waren verboten und die Bälle waren kleiner und leichter. Das Spiel selbst dauerte nur 70 Minuten. Diese Einschränkungen sind heute weitestgehend abgeschafft: die Saisonpause dauert bei den Frauen nicht länger als bei den Männern, und die Spielzeit ist - wie bei den Männern - zweimal 45 Minuten. 1991 wurde die Frauen-Bundesliga eingeführt (vorerst zweigleisig, seit 1997 eingleisig) und zur Saison 2004/05 wurde die zweigleisige 2. Bundesliga realisiert. Trotzdem wirken in den Frauenmannschaften auch der Bundesliga in erster Linie Amateure, die neben dem "normalen" Beruf dem Training nachgehen. Frauen werden für ihre Leistungen im Fußball schlechter bezahlt als die Männer. Die deutsche Frauen-Fußball-Bundesliga ist neben der Schwedischen die führenden Fußball-Ligen in Europa. Bei den bisherigen vier Austragungen des UEFA Women's Cup erreichte der deutsche Meister bisher dreimal das Finale, wobei sowohl der 1. FFC Frankfurt als auch der 1. FFC Turbine Potsdam jeweils ein mal den Pokal holten. Nach dem Gewinn der Weltmeisterschaft 2003 hat der Frauenfußball in Deutschland zunehmend Zuspruch und eine erhöhte Öffentlichkeit erhalten. So wurde etwa ab der Spielzeit 2004/05 eine 2. Frauen-Fußball-Bundesliga eingeführt, um das Niveau noch weiter zu steigern. Trotzdem sind die Zuschauerzahlen bei Spielen der Bundesliga noch recht gering.

International

Weltmeisterschaft 2003 Den größten Aufschwung erlebte der Frauenfußball während des ersten Weltkrieges. Die klassische Rollenverteilung wurde aufgehoben, weil die Männer in den Krieg zogen. Durch die gemeinsame Arbeit der Frauen entstand ein Gemeinschaftsgefühl, und die Vorherrschaft der Männer wurde von der Emanzipation in allen Bereichen durchbrochen. Fußball als klassische Männerdomäne wurde von den Frauen in Anspruch genommen. Im November 1971 empfahl die UEFA, den Frauenfußball wieder aufzunehmen. Man befürchtete, die Frauen würden sich abspalten und das nicht ohne Grund: Im November 1969 wurde die Confederation of Independent European Female Football gegründet, und 1970 veranstaltete der Spirituosenhersteller Martini & Rossi eine erste inoffizielle Frauenweltmeisterschaft. Die UEFA veranstalltete seit 1984 Fußball-Europameisterschaften für Damenmannschaften. 1986 forderte die Norwegerin Ellen Wille auf dem 45. FIFA-Kongress dazu auf, den Frauenfußball stärker zu fördern. Beim damaligen FIFA-Präsidenten Havelange stieß sie auf offene Ohren. Die erste Frauen-Fußball-WM fand 1991 in China statt. Mittlerweile bewegt sich der Frauenanteil in der FIFA um die zehn Prozent, am höchsten liegt er in den USA mit 40%. In den USA ist der Frauenfußball so beliebt, dass Fußball geradezu als Frauensportart gilt. Auch gab es in den USA eine Profiliga WUSA (:en:Women's United Soccer Association), die allerdings aus Geldmangel wieder eingestellt werden musste. Aktuelle Weltmeisterinnen sind die deutschen Frauen. Seit der Spielzeit 2001/02 richtet die UEFA den UEFA Women's Cup aus, den europäischen Meisterpokal der Frauen.

Weblinks


- [http://www.Ich-spiele-Fussball.de DFB Mädchenfussball Portal]
- [http://www.fansoccer.de FanSoccer - Online-Magazin von Fans für Fans]
- [http://www.ffnews.de Frauenfußball-News, führendes Online-Magazin]
- [http://www.soccer-magazin.de Frauenfußballmagazin SOCCER]
- [http://www.ff-forum.net ff-forum.net, größtes deutschsprachiges Frauenfußballforum]
- [http://www.frauenfussball-guide.de Der Frauenfußball-guide]
- [http://www.pro-ff.de Pro-FF, Aktion für mehr Frauenfußball in den Medien]
- http://www.frauenfussball.ch/
- http://www.frauenfussball.at
- [http://derstandard.at/?id=965740 Artikel des Standard zum österreichischen Frauenfußball]
- [http://diestandard.at/?url=/?id=1706536 Interview zum Frauenfussball auf "dieStandard"]
- [http://www.fussballperspektiven.de/ fussballperspektiven.de im Gespräch mit Birgit Prinz, Nia Künzer, Sabine Töpperwien und Doris Fitschen] Kategorie:Fußball Fußball (Frauen) Kategorie:Frauensport ja:女子サッカー

hotels Vienna dieta BIELIZNA online casinos online casinos










































:: RELATED NEWS ::
Tumor suppressor p53
p53 also known as tumor protein 53 (TP53) is a transcription factor that regulates the cell cycle and hence functions as a tumor suppressor. It is very important for cells in multicellular organisms to suppress cancer. TP53 has been described as
Unhygienix
This is a list of recurring characters in the Asterix comics.

Major recurring characters

Asterix

Asterix

:Main article: Asterix Asterix is the main character. He is a brave, cunning warrior, of somewhat diminutive size. He eagerly volunteers for all the most perilous missions. Asterix has remained a bachelor for his entire life.

Bacteri
The Mint Las Vegas
The Mint Las Vegas was a Hotel and Casino in Downtown Las Vegas, Nevada. It opened in 1957. A 26-story hotel tower was added in 1965. Then in 1989 it was sold and became part on Binion's Horseshoe. Mint Las Vegas, The Singapore Night Safari is described as "the world's first and only night-time safari park", and is one of the most popular tourist attractions in Singapore. It was officially opened on 26 May 1994 and the entire area is 40 hectares. It is divided into eight geographical zones, which can be explored either on foot via three walking trails, or by tram. The walking trails there are named the Fishing Cat, Forest Giants & Leopard Trail. An interesting highlight i
Funkübertragungsstelle Bergen 1
The Funkübertragungsstelle Bergen 1 is a facility for directional radio services and FM-broadcasting at Bergen (Dumme), Lower-Saxony, Germany. It uses a 145 metre high tower built of concrete with a pulpit with a diametre of 40 metres in a height of 83 metres.
- http://en.structurae.de/structures/data/index.cfm?ID=s0017528

Position:


- 52° 53,483′ N, 10° 53,967 O See also: List of towers Category:To
Bacteria (comics)
This is a list of recurring characters in the Asterix comics.

Major recurring characters

Asterix

Asterix

:Main article: Asterix Asterix is the main character. He is a brave, cunning warrior, of somewhat diminutive size. He eagerly volunteers for all the most perilous missions. Asterix has remained a bachelor for his entire life.

Bacteri
Phosphoprotein p53
p53 also known as tumor protein 53 (TP53) is a transcription factor that regulates the cell cycle and hence functions as a tumor suppressor. It is very important for cells in multicellular organisms to suppress cancer. TP53 has been described as
Seawatching
Seawatching is a type of birdwatching where participants observe birds at sea. They may do this from a coastal location, usually a headland, looking out to sea, or from a boat or ship. Seawatching is commonly performed during migration
Antigen NY-CO-13
p53 also known as tumor protein 53 (TP53) is a transcription factor that regulates the cell cycle and hence functions as a tumor suppressor. It is very important for cells in multicellular organisms to suppress cancer. TP53 has been described as
Cellular tumor antigen p53
p53 also known as tumor protein 53 (TP53) is a transcription factor that regulates the cell cycle and hence functions as a tumor suppressor. It is very important for cells in multicellular organisms to suppress cancer. TP53 has been described as
All Rights Reserved 2005 wikimiki.org