:: wikimiki.org ::

John Bowring

John Bowring

Sir John Bowring (1792. október 17. Exeter, - 1872. november 23. Claremont, Nagy-Britannia) angol nyelvész, közgazdász, politikus, író és utazó. Az első angol nyelvű magyar versantológia (Poetry of the Magyars, 1830) szerzője.

Élete

A Devonshire-i Exeterben született régi puritán családba. 1805-ben otthagyta az iskolát, hogy ruhakereskedő apjának dolgozhasson. 1810-től a cég londoni irodájában dolgozott, 1813 és 1816 között pedig a spanyolországi képviseletet vezette. Üzleti útjain Európa számos országába eljutott. 1821-ben találkozott Jeremy Bentham-mel, az utilitarizmus alapító atyjával, akinek legfontosabb tanítványa lett. 1824-től a a Bentham által alapított Westminster Review munkatársa, 1825-től 1830-ig pedig politikai szerkesztője volt. Később ő szerkesztette Bentham műveinek első gyűjteményét és ő írta meg életrajzát is. Bentham az ő karjai közt halt meg. Bowring nagy hatással volt kortársaira. Bár ő és Byron sohasem találkoztak, a vele folytatott levelezése meggyőzte Byront, hogy Görögországba utazzon és csatlakozzon a török elnyomás elleni szabadságharchoz. Mikor Byron meghalt, holltestét Bowring címére küldték vissza egy rumoshordóban. Számos költeményt és népdalt fordított le angolra. Néhány ezen munkái közül: Specimens of Russian Poets, 1820; Ancient Poetry and the Romance of Spain, 1824; Sketch of the Language and Literature of Holland, 1829; Poetry of the Magyars, 1830; and Cheskian Anthology (Cseh antológia), 1832. 1828-ban németalföldi kiküldetésben az ország pénzügyi viszonyait tanulmányozta. A Morning Herald-ban e tárgyról közzétett leveleiért a Gröningeni Egyetem jogi doktorátust adományozott neki 1829-ben. 1832-37. és 1841-49. az angol alsóház tagja volt és tagja lett annak a bizottságnak, mely Angliának Franciaországgal való kereskedelmét tárgyalta. Erről a Villiers-szel közösen a parlament számára készített jelentése Reports on the commercial relations between France and Great-Britain címen jelent meg (1834/35, London, 2 kötet). Szintén a kormány megbízásából írta Report on the commerce and manufactures of Switzerland (London 1836) című művét a szabadkereskedelem előnyeiről. Belgiumba, Olaszországba, Egyiptomba és Sziriába is küldték kereskedelmi ügyekben, és a nagy vámszövetségi gyűlésen is résztvett Berlinben (1838). Bowring pénzügyi helyzete egyre romlott. 1848-ban egy elhibázott befektetés szinte tönkretette. Vitatott nézetei és csődközeli pénzügyi helyzete miatt, Lord Palmerston miniszterelnök szerette volna minél távolabb juttatni Angliától, ezért kinevezte konzulnak Kantonba (1849-53). 1854-ben lovaggá ütötték. Ettől az időponttól 1859-ig következett életének legellentmondásosabb időszaka Hongkongban. Kormányzóként agresszívan képviselte a brit érdekeket, gyakran megalázva az ázsiai lakosságot. 1855-ös látogatása előtt például így írt Sziám királyához: „Bár hatalmas flotta áll rendelkezésemre, mégis inkább barátként látogatnám meg önt, mintsem egy fenyegető üzenetet hozva.” A szerződés, melyet ezek után Sziámra kényszerített megnyitotta az országot a „szabadkereskedelem” előtt. Katonai diplomáciájának stílusát más gyarmattartó országok is átvették Ázsiában. 1856-ban egy kínai kereskedelmi hajóra, az engedély nélkül brit zászló alatt hajózó Arrow-ra, a kínai hatóságok tüzet nyitottak. Erre válaszul Bowring elrendelte Kanton ágyúzását, ami majdnem Lord Palmerston kormányának bukásához vezetett, és később a második ópiumháború (1856-1860) egyik kiváltó oka lett. Hazautazóban a Fülöp-szigeteken is járt, és erről szól Visit to the Philippine Islands (London, 1859) című műve. Hongkongi kormányzósága idején Sziámban is járt egy kereskedelmi szerződés megkötése okán, és ekkor írt könyvet The kingdom and people of Siam (London, 1857, 2 kötet) címmel. ...

Magyar nyelvvel kapcsolatos munkássága

Sir John Bowring az első angol nyelvű magyar versantológia (Poetry of the Magyars, 1830) szerzője. E műve főleg német nyelvű fordítások alapján, de magyar források felhasználásával is készült. A Magyar Tudományos Akadémia 1832. március 10-én külföldi levelező tagjává választotta. Magyarországon mindössze 1838-ban járt, bár ez a tartózkodás is szinte egyetlen estére szorítkozott. Évtizedekkel később 1866-ban ismét foglalkozott a magyar költészettel, ekkor adta ki Petőfi válogatott műveit. A Translations from Alexander Petőfi, the Magyar Poet című, 240 oldalas, szintén németből fordított könyv, ötvennégy mű, köztük a János Vitéz fordítását tartalmazta. Irodalmi antológiájával úttörő szerepet játszott a magyar kultúra angliai megismertetésében.

Művei

- Specimens of the Russian poets, 2 kötet, London (1821-1823)
- Ancient poetry and romances of Spain, London (1824)
- Batavian anthology, London (1824)
- Specimens of the Polish poets, London (1827)
- Servian popular poetry, London (1827)
- Sketch of the Language and Literature of Holland, (1829)
- Poetry of the Magyars, London (1830)
- Esthonian anthology, London (1832)
- Cheskian Anthology (Cseh antológia), London (1832)
- The kingdom and people of Siam, 2 kötet London (1857)
- Visit to the Philippine Islands London (1859)
- Translations from Alexander Petofi, the Magyar Poet Trübner & Co, London (1866)

Külső hivatkozások

- [http://www.matud.iif.hu/04apr/08.html Sir John Bowring, a magyar nyelv és irodalom barátja] Bánhegyi Zsolt írása Bowring és a magyar nyelv kapcsolatáról, a neki tulajdonított idézetekről (Magyar Tudomány 2004./4)
- [http://hjem.get2net.dk/hamv.laz/MagyNyelv.html A széles körben elterjedt Bowring idézet helyesbítése]
- [http://www.uua.org/uuhs/duub/articles/sirjohnbowring.html Sir John Bowring életrajza] Az unitárius életrajzi lexikonban
- [http://www.npg.org.uk/live/search/person.asp?LinkID=mp00516 Sir John Bowring 8 portréja] Az angol National Portrait Gallery oldalán Bowring, John

1792

Események

- április 20. - Franciaország hadat üzen Ausztriának
- április 24. - A guillotine első gyakorlati alkalmazása Franciaországban

Születések

- február 29. - Gioacchino Rossini, olasz zeneszerző (†1868)
- augusztus 4. - Percy Bysshe Shelley, brit költő (†1822)
- október 17. - Sir John Bowring, angol nyelvész, közgazdász, politikus, író és utazó, az első angol nyelvű magyar versantológia szerzője.
- december 1. - Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij, orosz matematikus (†1856)

Halálozások

- április 18. - Hell Miksa csillagász ko:1792년 simple:1792 th:พ.ศ. 2335

November 23

Névnapok: Kelemen, Dániel, Daniló, Dános, Felicita, Felicitás, Felicitász, Kelemér, Kelen, Klélia, Klemencia, Klementin, Klementina, Kolumbán

Események

- Kr. e. 626 - Nabú-apal-uszurt Babilónia királyává koronázzák - az Újbabiloni Birodalom megalakulása
- 1971 - A Kínai Népköztársaságot (Tajvan helyett) az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjává választják.

Születések

- 912 – I. Ottó német-római császár
- 1804 – Gáspár András honvéd tábornok
- 1870 – Ráth-Végh István jogász, művelődéstörténész, író
- 1872 – Schimanek Emil Kossuth-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár
- 1896 – Klement Gottwald kommunista politikus, Csehszlovákia elnöke
- 1944 - Joe Eszterhas forgatókönyvíró
- 1945 – Dennis Nilsen, brit sorozatgyilkos

Halálozások

- 1457 - V. László magyar király
- 1872 - Sir John Bowring, angol nyelvész, közgazdász, politikus, író és utazó, az első angol nyelvű magyar versantológia szerzője
- 1927 - Rippl-Rónai József festőművész
- 1991 - Klaus Kinski színész, rendező
- 2005 - Tábori Nóra Kossuth-díjas színésznő

Nemzeti ünnepek, évfordulók, események

ja:11月23日 ko:11월 23일 simple:November 23 th:23 พฤศจิกายน

Nagy-Britannia

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (magyarul rövidítve többnyire Nagy-Britannia, ám egyre többet használt és pontosabb elnevezéssel: az Egyesült Királyság) nyugat-európai ország, az Európai Unió tagja. Országrészei Anglia, Wales, Skócia (ez a voltaképpeni Nagy-Britannia), valamint Észak-Írország. Előbbi három Nagy-Britannia szigetén, utóbbi az Ír-szigeten helyezkedik el. Nyugat-Skócia partjai mellett van a Hebridák szigetcsoport, a skót szárazföldtől északkeletre fekszik Orkney és Shetland, melyek közigazgatásilag Skóciához tartoznak. Az Ír-tengerben van a Man-sziget, és a francia partok mellett a Csatorna-szigetek – ezek a brit korona függő területei, nem tartoznak az Egyesült Királysághoz. Az ENSZ, az Európai Unió, a Nato, az OECD tagja.

Történelem

A Britannia név görög és latin nevekből származik, azoknak meg valószínűleg kelta eredetije volt. A kelták viszonylag későn jöttek a brit szigetekre, de az írott történelem velük kezdődik. A kelta név általában a későbbi angolszász hódítók előtt a szigeteken élő népek neve volt. Julius Caesar i.e. 55-ben és 54-ben két expedíciót küldött Britanniába, mígnem i.u. 43-ban megtörtént a római megszállás, amely délről lassan haladt észak felé. I.u. 409-ben vonultak ki, amely korszak után az angolok, a szászok és a jüt törzsek jöttek hódítani Észak-Európából. Az újak is letelepedtek, és több kis angol királyság jött létre a ma Walesként és Cornwallként ismert területeken. A kis királyságok közül egyesek kiemelkedtek (Northumbria) északon, (Mercia) Közép-Angliában és (Wessex) délen. Jöttek azonban tovább a vikingek Skandináviából, mígnem a Wessex-dinasztia legyőzte a dánokat a 10. században, és Anglia uralkodójává vált.

Fontosabb évszámok

- 597 Szent Ágoston megérkezik, hogy megtérítse az angolszászokat a kereszténységre
- 789-95 Az első viking támadásaok
- 832-60 A skótok és apiktek Kenneth Macalpin vezetésével megalakítják a mai Skót királyság elődjét
- 860 A dánok Leigázzák Kelet-Angliát, Northumbriát és kelet Merciát.
- 871-99 Nagy Alfréd uralkodása Wessex-ben
- Normann hódítás. 1066 Hódító Vilmos legyőzi Harold Godwinson-t a hastingsi csatában és övé lesz a trón
- 1215 Földnélküli János király aláírja a Magna Charta-t
- 1301 I. Edward meghódítja Wales-t.
- 1314 A Bannockburn-i ütközet megmenti a külön skót királyságot
- 1337 Megkezdődött a 100 éves háború Franciaország és Anglia között
- 1348-49 Pestisjárvány pusztítja el Anglia lakosságának egy harmadát
- 1381 Prasztlázadás Angliában (Wat Tyler)
- 1455-87 A rózsák háborúja a York és a Lancasteri ház hívei között. A végén VI. Henrik (Richmond) trónra lépésével egyesül a két dinasztia, és megkezdődik a Tudor korszak.
- 1477 Az első nyomtatott könyvet készíti William Caxton Angliában
- 1534-40 Az angol reformáció. VIII. Henrik önállósítja magát a pápaságtól, szekularizálja a szerzetesrendeket és megalakítja az anglikán egyházat.
- 1536-42 Anglia és Wales uniója
- 1547-53 A protestantizmus hivatalos vallássá válik.
- 1553-58 Katolikus reagálás I. (Véres) Mária alatt.
- 1558 Elvész Calais, az utolsó angol birtok Franciaországban
- 1558-1603 I. Erzsébet, a mérsékelt protestantizmus kialkulása
- 1588 Legyőzik a spanyol armadat 1590-1613 (kb) Ekkor íródnak Shakespeare művei 1603 Skót és az angol királyság uniója, a Stuart dinasztia uralkodásának kezdete. 1642-51 Polgárháború a király és a parlament között 1649 Kivégzik I. Károlyt. 1653-58 Oliver Cromwell "protektorátusa" 1660 A monarchia vissazállítása: II. Károly 1688 A dicsőséges forradalom. A Stuartokat száműzik, Orániai Vilmos és Mária trónrakerülése. 1707 Anglia és Skócia egyesítése 1760-1830 (kb.) Az ipari forradalom 1761 a csatornák építésének megkezdése 1775-83 Amerikai függetlenségi háborúban elvész a 13 új-angliai gyarmat 1793-1815 Napoleoni háborúk 1801 Nagy-Britannia és Íroszág egyesítése 1825 Az első vasútvonal (személyvonat) megnyitása 1829 A katolikusok emancipációja 1825-től Viktória királynő uralkodása. 1840-es évek India meghódítása, majd a század második felében afrikai gyarmatok. Kiépül a Brit Birodalom. 1898-1902 A búr háború 1914-18 Az I. világháború 1921 Angol-ír szerződés Szabad Ír állam megalakulása 1939-45 A II. világháború 1952 II. Erzsébet trónrakerülése 1950-es évek második fele-60-as első fele. A gyarmatok többsége függetlenséget kap. 1973 belépés a Közös Piacba

Politika

A brit alkotmány ú.n. történelmi alkotmány, amely nem egy dokumentum, hanem folyamatosan alakul különböző törvényhozási aktusokkal. A legfőbb törvényhozó szerv a Parlament. A végrehajtó hatalom a kormány és a kabinet (miniszterek), a minisztériumok, a helyi önkormányzatok, állami szervek, amelyek az állami tulajdonban lévő intézmények irányításáért, vezetéséért felelősek.

A monarchia

A királynő nemcsak az államfő, hanem a nemzet egységének jelképe. Az elmúlt 1000 év alatt ez csak egyszer szakadt meg 1649 és 1660 között, amikor forradalom és polgárháború volt.

A Parlament

Két részből áll, a Lordok Házából és a választott Alsóházból. A parlament alsó házában Angliát 524 képviselő képviseli. Valamennyien egyéni választókerükletekből kerülnek be. A Munkáspárti (Labour), konzervatív (Tory) és liberális (Whig) képviselők aránya :... A konzervatív pártot főleg a kertvárosi és vidéki lakosság támogatja, területileg Anglia déli és keleti részéből. A Munkáspárt támogatói főleg városi, ipari terüeletekről kerülnek ki. Az önkormányzat kétszintű, kivéve a 32 londoni kerületet és 36 egyéb városi kerületet. Az anglikán egyház az állam vallása, feje az uralkodó, legmagasabb szintű püspöke a Canterbury érdek. Az angol jogrendszer a régi "common" és "equity" jogágakból, illetőleg egyéb parlamenti és uniós jogszabályból áll. A common jog bírósági esetjog, precedenseken nyugszik, míg az equity vagy méltányossági jog, az egyéb joggal nem szabályozott, a kancelláriához beadott kérvényekre adott döntésekből és ítéletekből összeálló joganyag.

Közigazgatás (Civil Service)

A köztisztviselők (civil servants) a Korona szolgálói, a minisztereknek tartoznak felelősséggel. Ha a miniszter megy, a köztisztviselő marad. Számuk 1990-ben fél millió körül volt.

Földrajz

Kép:Uk-terkep.png
- Anglia
- Skócia
- Wales
- Észak-Írország

Gazdaság

Népesség

Jog

Az angol jognak három jogforrása van, nevezetesen 1. a common law, amely az emberi jogok iratlan szabályaiból áll. Egyes bűncselekmények (offense) még ma is ide tartoznak, mert sosem kerültek meghatározásra vagy kodifikálásra, (pl a gyilkosság = murder) 2. a civil law, amelynek tartalma a kodifikált, azaz a parlamenti jogalkotók által hozott, kötelező törvények és jogszabályok (statutory acts, statutory law). Az állampolgári polgári jogok témakörével a Civil Rights Act foglalkozik. 3. a criminal law, azaz az előbbi jogforrásnak a bűncselekményekkel foglalkozó része (Criminal Law Act) A bíróságok (court of law) szerveződése is eltér a magyartól, az egyszerűbb ügyek a Magistrate's Court-hoz tartoznak, a bonyolultabbak a Crown's Court-hoz. Az ügyvédek közt is különbség van aszerint, hogy képviselhetnek-e valakit a bíróságon peres ügyben, vagy sem. A solicitor kapja a klienstől a megbízást, dolgozza ki az ügyet (védekezés, stb.), majd a munkáját felhasználva a barister jár el a bíróságon, és neki kell a végén komoly összeget fizetni, amiből kifizeti a solicitor-t. Nevezetes tulajdonsága az angol jogrendszernek, hogy az Egyesült Királyságban törvényesen vagy jogosan nem lehet erőt, erőszakot alkalmazni. Ebből az alapelvből számos olyan sajátosság következik, amely csak így érthető meg (pl. fegyvertelenül járőröző, de két méteres rendőrök, stb.) További érdekesség, hogy a törvény szerint mindeki csak olyasmivel foglalkozhat, amihez ért, vagy amire ki van képezve. Így illegális cselekedetnek számí, ha valaki nem jogász létére másnak jogi tanácsot ad. Végül az is ide tartozik, hogy míg Nagy Británia a szabad véelménymegfogalmazás és nézethangoztatás egyik élharcosa, a bíróságon tilos véleményt nyilvánítani, csak a tényeket szabad elmondani - véleménye peres ügyben csak az igazságügyi szakértőknek lehet.

Kultúra

Kapcsolódó szócikkek

Külső hivatkozások

- [http://www.earth-photography.com/Countries/England Angliai képek]
- [http://www.freeworldmaps.net/europe/united-kingdom/map.html Nagy-Britannia domborzati térképe] Kategória:Nagy-Britannia ja:イギリス ko:영국 ms:United Kingdom simple:United Kingdom th:สหราชอาณาจักร zh-min-nan:Liân-ha̍p Ông-kok

Nyelvész

Általánosságban a nyelvészet az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli. A nyelvészet szerteágazó területét három fő szempont alapján szemlélhetjük:
- Szinkronikus vagy diakronikus: az első típus a nyelvek jelenlegi formájával, míg a második a nyelvek múltjával, nyelvcsaládok alakulásával foglalkozik;
- Elméleti vagy alkalmazott: az elméleti nyelvészet azon elvekkel foglalkozik, mely a nyelvek leírását, kialakulását írják le, vagy a nyelvek univerzális tulajdonságait vizsgálja, az alkalmazott nyelvészet pedig az adott nyelvek alkalmazását, működését tanulmányozza;
- Kontextuális vagy független: (ezen kifejezések nem kialakult formák; az Encyclopædia Britannica például a „makrolingvisztika" és „mikrolingvisztika" kifejezéseket használja, analóg módon a közgazdaságtan „mikroökonómia" kifejezéséhez) az első megközelítés a nyelvet a világba illesztve vizsgálja: kapcsolatát a társadalommal, elsajátítását, használatát és alakulását; míg a független megközelítés a nyelvet saját magában, önállóan vizsgálja.

Az elméleti (vagy általános) nyelvészet területei

Az elméleti nyelvészetet gyakran számos jól ekülöníthető területre bontják, melyeket egymástól többnyire függetlenül is lehet vizsgálni. Az alábbi felosztás általánosan elfogadott:
- fonetika: azaz hangtan, a beszédhangokkal foglakozó tudomány (fóné = hang);
- fonológia: azaz hangnyelvtan, a nyelv legkisebb egységeivel, a fonémákkal foglalkozó tudomány;
- morfológia: azaz szóalaktan, a szavak belső szerkezetének, felépítésének tudománya: miként lesznek az egyszerűbb és bonyolultabb szóelemekből (morfémákból) szavak (morfé = alak);
- szintaxis: magyarul mondattan, annak tudománya, hogy a szavakból hogyan építünk nyelvtani szerkezeteket, mondatokat (szün-tattó = összerak, alkot);
- szemantika: a nyelvi jelentés tudománya (szémeion = jel);
- pragmatika: a nyelvhasználat vizsgálata, azaz hogyan alkalmazzuk az egyes nyelvi megnyilatkozásokat a kommunikációs környezetben (kontextusokban) (praxisz = gyakorlat). Ezek a szakterületek olykor átfedik egymást: pl. létezik morfofonológia, morfoszintaxis stb. A szemantika az összes jelentéses nyelvi elemmel foglalkozik, a morfémától a szintagmáig, sőt talán nagyobb szövegegységekkel is. Ettől eltekintve azonban mindegyik terület rendelkezik egy központi koncepcióval ami köré kutatása és tudományos vizsgálata csoportosul.

Történeti nyelvészet

Fő szócikk: Történeti nyelvészet A nyelvet diakrón szempontból vizsgálja, tehát azzal foglalkozik, hogy az idők során milyen változásokon ment keresztül az adott nyelv hangtana, alaktana, mondattana stb. Ehhez összehasonlító adatokat (rokon, szomszéd és egyéb nyelvek), valamint nyelvemlékes adatakat használ forrásként.

Alkalmazott nyelvészet

Az alkalmazott nyelvészet egyik szakága a nyelvfeldolgozás (Human Language Processing vagy HLT). Lényegében az emberi vagy természetes nyelvnek gépi (számítógépes eszközökkel való) feldolgozását jelenti. A feldolgozás vagy kutatás/alkalmazás témája vagy közelebbi célja a megrendelőtől függ. Főbb megrendelőnek számítanak az egyes nemzeti egyetemek és kutatóintézetek, a kormányok, nemzetközi hatalmi csoportosulások, az Európai Unió, az iparvállalatok, stb. A terület nem válik élesen el önálló ágakra, sok az átfedés a hasonló névvel jelölt tevékenységek vagy témák közös, kategória jellegű elnevezése között. További széleskörű elnevezések e területről: nyelvtechnológia, természetes-nyelv feldolgozás (Natural Language Processing vagy NLP), illetve számítógépes nyelvészet (computational linguistics), stb. A nyelvészet erőforrásait (pl. korpuszok, nyelvtanok, tudásleíró eszközök, stb.), módszereit és eszközeit nem tudományos célra, hanem az adott terület saját célrendszere érvényesülésének támogatására használják. Érdekes ebből a szempontból az Európai Unió esete, amelynél az EU egyes programjainak alárendelve találhatók meg az alkalmazott nyelvészeti kutatások. Alkalmazott nyelvészeti kutatások az EU kutatási központjában Az Európai Unió Közös Kutatási Központot (Joint Research Centre vagy JRC) tart fenn a közöség kutatási céljainak érvényesítése érdekében. Ennek a központnak van egy olyan intézete, amelynek feladata, hogy pl. az állampolgárok védelme és biztonsága témában a megfelelő nevű intézetben (Institute for the Protection and Security of the Citizen vagy IPSC) a témába vágó kutatásokat irányítsa. Szűkebb területet jelöl meg a nyelvtechnológiának a webtechnológiában való alkalmazása, amely a világháló található szövegek feldolgozásával foglalkozik további, még mindig széles és általános bontásban a következő témákra koncentrálva:
- szövegfeldolgozás
- dokumentum visszakeresés
- képi megjelenítés vagy vizualizálás Az EU már régen foglalkozik ezzel a témával, bár előtte az ezirányú kutatás és "tudomány" még más neveken szerepelt. Így érthető, hogy már saját (korábbi finanszírozásban megvalósított vagy megvásárolt) termékei vagy eszközei is vannak, amelyek külön szócikket érdemelnek. A témáról bővebben itt lehet olvasni: http://www.jrc.cec.eu.int/langtech/index.html A nyelvtechnológia központ Nyelvtechnológia központnak nevezik (HLTCentral) az inetrnete a beszéd- és nyelvtechnológia szakterület által nyújtott lehetőséget "kapuját", amely az ezt a szakmát művelők ebbe a témakörbe és a kapcsolódó területekről szóló online információs tárháza. Az oldalt két uniós finaszírozású projekt tartja fenn, az ELSENET és az EUROMAP. A honlap témáinak csoportosítása hírek, K+F, technológiai és üzledi fejlemények a beszéd, a nyelv, a többnyelvűség, a gépi (automatikus) fordítás és a lokalizáció területeiről az egész világról, de európai szemszögből. A központ honlapja itt http://www.hltcentral.org/ található. A 6. keretprogramban (F6) az e tudományágban 2006-ig folyó kutatásokra már évekkel ezelőtt kellett pályázni konkrét tudományos témákkal és tervekkel, azonban azoknak illeszkedniük kellett az EU információs társadalmi technológia (IST vagy Information Society Technology) célrendszeréhez, és azon belül a következők programpontoknak kellett megfelelnie: IST-2002-2.3.1.7 - Szemantikai alapú tudás rendszerek (Semantic-based knowledge systems) IST-2002-2.3.1.6 - Multimodális interfészek (Multimodal interfaces) Nyelvtechnológiai eredmények az Egyesült Államokban Az Egyesült Államokban az U.S. Commerce Department’s Technology Administration nevű kormányszerv NIST nevű ügynöksége foglalkozik a HLT terén elért eredmények értékelésével. Még konkrétabban annak az Information Access Division (IAD) nevű részlegének van egy Information Technology Laboratory nevű intézete, amely a multimédia és más komplex információkhoz való hozzáféréssel foglalkozó fejlett technológiákhoz szolgáltat méréseket és szabványokat. Az IASD honlapon (itt: http://www.itl.nist.gov/iad/ ) A beszédfelismerés mérése és kiértékelés, a beszélő azonosítása, a beszélt nyelv megértése, az információ-keresés, visszakeresés és szűrés, a dokumentum megértés, összefoglalás, és az interaktív beszédmegértés témákkal foglalkoznak. Azonban az egyes termékek vagy szolgáltatások értékeléséhez, bírálatához meghívják a szélesebb felhasználói közönséget, illetve a szakembereket, ezzel is megkönnyítve a területen működők kapcsolatát és összefogását. Évente meghirdetik, hogy milyen témákban van szükség értékelő munkára, kritikai véleményekre. 2005-ben és 2004-ben a következő alkalmazott nyelvészeti témakörök kerültek elő ezen a honlapon: http://www.nist.gov/speech/tests/summaries/index04.htm Nyelven kívüli információ kiderítés, kivonatolás és összegzés (Translingual Information Detection Extraction and Summarization vagy TIDES) főcsoportban:
- Gépi fordítás
- Információ kiderítés
- Téma kiderítés és témakövetés
- Új esemény felfedezés
- Link felfedezés
- Történet tagolás
- Több nyelvi áttételes információ visszakeresés
- Nagypontosságú dokumentum visszakeresés
- Automatikus tartalom kivonatolás
- Entitás beazonosítás
- Kapcsolat/Viszony felismerés
- Összegzés
- Dokumentum megértési konferencia
- Információ-gazdag átírás
- Hatékony és megfizethető beszédfelvétel újrahasznosítás
- Beszéd írássá való átalakítása
- Meta-adatok kinyerése
- Beszélők naplózása
- Akadozott beszéd felismerése
- Beszédhatár felismerés
- Találkozókon folytatot felismerés
- Beszéd írott szövegé való átalakítása
- Meta-adat kinyerés
- Beszélő naplózása Ezekről (pl. szöveg visszakeresés vagy a beszélő felismerés) konferenciákat és további ismertetőket is szerveznek, de az egész alkalmazott nyelvészeti kutatásügy lényegében az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának az ARDA (Advanced Research and Development Activity = ARDA) nevű fejlett K+F kutatási projektjébe tartozik, mivel az pénzeli. Alkalmazott nyelvészeti kutatások Magyarországon A magyar kutatók több egyetemen is foglalkoznak alkalmazott nyelvészeti témákkal, de nem szükségszerűen a nyelvészeti oktatási (bölcsészkari) programokon belül. Pl. a BME (Távközlési és Médiainformatikai Tanszék) a témákat a doktorandusz képzésben vezetik elő, ahol a kiindulási pont, a társadalmi igény az interneten keletkező információmennyiség hatékony kezelése, rendszerezése, lekérdezése és keresése. Feltételezve, hogy a nagy portálok [yahoo, google, origo, stb.] hierarchikus kategóriarendszerekben tárolt és kikeresett dokumentumgyűjteményeit a felhasználói visszakeresés során a felhasználás szempontjai szerint hasonló strukturált szerkezetben kell tárolni, olyan módszerekre van szükség, amelyek ezt az előkeresett anyagot minél kevesebb ráfordítással lehetőleg automatikusan és természetesen minél kisebb hibával lehessen besorolni a (felhasználó szempontjából) megfelelő kategóriákba. Az egyik lehetséges módszer kategorizálási módszer hiánya esetén a dokumentumoknak valamilyen hasonlósági reláció alapján való csoportosítása, idegen szóval klaszterezése. (A dokumentumok természetesen nem csak szöveges adatok, hanem tetszőleges entitások, pl. képek, paraméterek, stb. is lehetnek) A praktikus alkalmazás területei magukba foglalják a többnyelvű dokumentum-osztályozási feladatokat (multi-lingual categorization); képek megfelelő feldolgozását és osztályozását, az orvosi diagnosztizáló, döntéstámogató rendszer kidolgozását ismert kórismék és kórtörténetek alapján; többnyelvű tematikus glosszáriumok automatikus készítése, stb.) témákat. Tipikus témák:
- Dokumentumgyűjtemények automatikus osztályozása, erre szolgáló algoritmusok
- Mintafelismerési algoritmusok alkalmazása képek osztályozására.
- Számítógépes nyelvtechnológia módszerek alkalmazása szöveges dokumentumok hatékonyabb feldolgozására
- Orvosi diagnosztizáló-döntéstámogató rendszer ismert kórismék és kórtörténetek alapján Ugyanazon a BME tanszéken Olaszy Gábor és Németh Géza foglalkozik a beszédfelismeréssel, szintetikus magyar beszédgenerálással, illetve írott szövegből hangzó beszéd generálásával. (Ugyanezzel a témával az MTA egyik intézete is foglalkozik.) A különböző beszélő ill. beszéddel vezérelt alkalmazások (e-levél és SMS felolvasás, automatizált tudakozó, stb.) képezi it az alkalmazott nyelvészet tárgyát. Különösen és konkrétan foglalkoznak a beszédtechnológiai technológiák, keretrendszerek és felhasználói felületek felmérésével és elemzésével különös tekintettel a nyelvfüggési és mobil technológiai szempontokra, foglalkoznak keretrendszerek és felhasználói felületek továbbfejlesztésével és implementálásával, illetve interdiszciplináris megközelítésű, újszerű minta és tesztrendszerek tervezésével és megvalósításával, valamint felhasználó orientált értékelésével. További kutatási téma a beszédkeltési eljárásokban egyre növekvő szerepet kaptak a nagy mennyiségű természetes beszédből álló adatbázis címkézésére, feldolgozására és az így kialakított elemek összefűzésére építő módszerek. Ennek viszonylag nagy -de kötött- szókészletű alkalmazási területeken (pl. időjárásjelentés, menetrend) van az elsődleges alkalmazási területe. Azonban egyre több esetben merül fel ezen technikák alkalmazása kötetlen szókészletű szövegfelolvasó rendszerekben is. E témákhoz a szó- vagy mondat alapú beszédkeltési módszerek vizsgálata, kritikai elemzése és megvalósítása szükséges a fenti tanszéken fejlesztett Profivox TTS rendszerkörnyezetben. A fenti kutatási témában ismerni kell a korpusz alapú adatbázis módszereket és a Profivox rendszert. A kutatás konkrétan adott személy spektrális és prozódia jellemzőinek vizsgálatára irányul, változó beszédprofilok kialakítása céljából. (v.ö. fent a beszélő felismerés témával) Olaszy Gábor publikációi: http://fonetika.nytud.hu/og/publist_hu.htm Az alkalmazott nyelvész "profilja" A fenti IST témában 1999-ben újabb magyar cég, a Morphologic nyerte el, a Recognita és a Cygron Kft. után a harmadik, a kitüntető IST díjat. Az alkalmazott nyelvészet művelőinek alapképzettsége vagy nyelvészeten kívüli szakterülete rendszerint matematika, számítástechnika, könyvtár- vagy információtudomány, illetve gyakori a villamosmérnöki vagy egyéb műszaki háttérrel ide érkező szakember. A témába vágó irodalomból: Intelligens szövegkezelés számítógéppel: http://www.szakkonyv.hu/konyv.php?i=6236 Az EU terminológia magyarításának vitafóruma, a HUTERM Az EU 2005-ben mintegy 500 magyar nyelvészt alkalmazott közvetve vagy közvetlenül. A fordítók, jogász-nyelvészek, tolmácsok és korrektorok valamint célközönségük: az EU-szakétők, kormányzati döntéshozók, EP-képviselők, újságírók és újságolvasók 2003 óta internetes fórumon vitatják meg egymással terminológiai problémáikat, közösen keresik az új EU-terminusok legtalálóbb magyar megfelelőit. A fórum címe: http://groups.yahoo.com/group/HUterm/ Az EU fordítói és tolmácsai a http://www.huterm.com honlapon helyezik el a munkájukhoz fontos nyilvános nyelvészeti erőforrásokat.

Kontextuális nyelvészet

Egyedi beszélők és nyelvi közösségek

Valójában, és ez könnyen belátható, mindenki más nyelvet beszél, hiszen a nyelvelsajátítás egyénileg történik, a világról alkotott képzetek és az ezekhez kapcsolódó nyelvi jelentések az illető beszélő nyelvi és egyéb tapasztalataitól, illetve készségeitől függenek. A nyelv mégis kizárólag közösségben létezik, mégpedig az egymással nyelvi kommunikációt folytatni képes beszélők közösségeiben.

Leíró és előíró nyelvtanok

Leíró (deskriptív) nyelvész, aki a nyelvi jelenségeket megpróbálja mások számára is érthetően leírni. Előíró (preskriptív) az, aki a megpróbálja megmondani, hogyan kell helyesen beszélni.

Beszéd vagy írás

A nyelvészeti kutatás területei

Interdiszciplináris nyelvészeti kutatások

- [http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/cog/11eload.htm A tudat kérdése a kognitív tudományban - előadás]
- [http://www.vein.hu/german/phd-hil.html Interkulturális nyelvészet 1.]
- [http://www.vein.hu/german/text.pdf Interkulturális nyelvészet 2.]

Jelentős nyelvészek és irányzatok

A beszéd reprezentációja

A nyelvészet szűkebb értelmezése

Lásd még

[http://www.uni-miskolc.hu/~alknyelv Miskolci Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék]

Irodalomjegyzék

Külső hivatkozások

- [http://crl.nmsu.edu/cgi-bin/Tools/CLR/clrcat#TOC Egy lexikográfiai adatbázis]
- [http://www.rovidites.hu/index.php Rövidítések kategóriákba csoportosítva]
- [http://fox.klte.hu/~keresofi/ magyarító szójegyzék] ja:言語学 ko:언어학 th:ภาษาศาสตร์

1830

Események

- Gibraltár brit koronagyarmattá válik
- elindul az első modern gőzüzemű vasút a Liverpool – Manchester vonalon
- január 28. - megjelenik a Hitel, Széchenyi István műve, amely a magyar reformmozgalom programjává válik

Születések

- február 9. – Abdul-Aziz, az Oszmán Birodalom 33. szultánja
- március 18. – Szinnyei József, bibliográfus, könyvtáros, irodalomtörténész († 1913)
- május 18. – Goldmark Károly, zeneszerző
- augusztus 15. – Lebstück Mária honvédtiszt
- augusztus 18. – Ferenc József osztrák császár, magyar király

Halálozások

- november 21. - Kisfaludy Károly költő, író;
- december 17. - Simón Bolívar venezuelai forradalmár ko:1830년 ms:1830 simple:1830 th:พ.ศ. 2373

1805

Események

- október 21. - Az angol hadiflotta legyőzi a franciákat Trafalgarnál;
- december 2. - Az austerlitzi csata ("a három császár csatája"): Bonaparte Napóleon legyőzi az osztrákokat és az oroszokat, és hamarosan bevonul Bécsbe.

Születések

- április 2. - Hans Christian Andersen dán költő, meseíró
- február 27. - Nyáry Pál politikus

Halálozások

- január 28. - Csokonai Vitéz Mihály magyar költő
- május 9. - Friedrich Schiller német drámaíró ko:1805년 ms:1805 simple:1805

London

which contains Big Ben]] London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, világváros, a korábbi Brit Birodalom fővárosaként a világ egyik politikai, pénzügyi és kulturális központja. Nagy-London népessége 7 421 228 (2005. január 1.), de az agglomerációval együtt ennél több millióval magasabb. Népességében rengeteg különböző nemzet, kultúra és vallás képviselteti magát, így Európa és a világ egyik legkozmopolitább városa. London rengeteg intézménynek, szervezetnek és cégnek ad otthont, több világhírű múzeum, színház, koncertterem, repülőtér, vasútállomás, palota és hivatal található itt. 2005. július 6-án Londont választották a 2012-es nyári olimpiai játékok színhelyének, így ez lesz az első város, ahol harmadszor is megrendezik a neves sporteseményt.

London definíciója

Ma Londonnak rendszerint a Nagy-London néven is ismert egész várost hívjuk, ami a belvárosból (City) és harminckét londoni kerületből (borough) áll. Történelmi szempontból a név a Cityre vonatkozik, amiből a mai város kinőtt. 1889 és 1965 között a korábbi London megyére is hivatkozott, ami a mai Belső-London területével egyezik meg. London központjának (Charing Cross) koordinátái: . Az ókori rómaiak Londinium város központját a London Kővel jelölték.

Fekvése

London Kő, tőle jobbra a Green Park és a St. James Park.]] Nagy-London területe (1579 km²). London kikötőváros a Temze partján. A folyó nagy hatással volt a város fejlődésére. Londont a Temze északi partján alapították és több száz éven át egyetlen híd, a London Bridge vezetett át a folyón. Emiatt a város központja sokáig az északi parton volt. Amikor a 18. században több hidat is építettek, a város nagyobb iramban kezdett terjeszkedni a környező sík és enyhén dombos vidékeken. Emiatt London nagyjából kör alakú lett. A Temze régebben sokkal szélesebb és sekélyebb folyó volt, mint ma. A partját beépítették, és több mellékfolyója ma a föld alatt folyik. Mivel a város közel fekszik ahhoz a helyhez, ahol a Temze a tengerbe folyik, az apály-dagály váltakozása áradással fenyegeti. Ezt fokozza a tengerszint lassú, de folyamatos emelkedése. Ezt gátakkal próbálják szabályozni. 18. század

Éghajlata

London éghajlata mérsékeltövi, meleg, de ritkán forró nyárral, hűvös, de ritkán hideg téllel és állandó, de nem sok csapadékkal. A nyári hőmérséklet ritkán magasabb, mint 33°C, bár az utóbbi években némi emelkedés volt megfigyelhető. A valaha mért legmagasabb hőmérséklet 37,9°C volt a Heathrow Repülőtéren 2003-ban. A nagy hóesés szinte ismeretlen. Az átlagos csapadék évente kb. 600 mm, ami alacsonyabb, mint Rómáé vagy Sydneyé. Londonra sajátos mikroklíma jellemző: a sűrűn beépített terület raktározza a hőt, így a városban gyakran 5°C-kal is melegebb van, mint a környező területeken.

Története

Sydney A rómaiak előtti korból kevés lelet maradt fenn. Londont a rómaiak alapították, mint Britannia provincia fővárosát. Neve a latin Londinium névből ered. A Római Birodalom bukása után Londont elhagyták a rómaiak. A 7. században Egy Lundenwic nevű szász város épült nem messze a mai Aldwychtől nyugatra. A régi római város a 9. században vagy a 10. század elején népesült be újra. Westminster egykor önálló város volt, a középkor óta az angol királyi udvar székhelye. Végül a két város egybeépült, így jött létre a mai London alapja, bár ekkor még nem volt főváros (a Hampshire-beli Winchester volt az a 12. századig.) London növekedésnek indult, és a következő pár évszázadban magába olvasztotta a környező kisvárosokat és falvakat. A 16. századtól a 20. század elejéig a Brit Birodalom fővárosa volt. 1666. szeptember 2-án kezdődött el a nagy londoni tűzvész, amely a belváros nagy részét elpusztította. A tűz egy pék faházából indult el, a következő három nap folyamán több, mint 13,000 ház pusztult el, köztük a St Paul Church. A város tíz év alatt újraépült. A 18. században a fejlődés felgyorsult. A 19. század elejére a világ legnagyobb városa lett. Az önkormányzat igyekezett teljesíteni a gyors növekedés okozta követelményeket. 1855-ben alapították a Metropolitan Board of Works-t arra a célra, hogy biztosítsa a megfelelő infrastruktúrát a gyorsan növekvő városnak. 1889-ben ehelyett hozták létre London megyét, amit London megye tanácsa irányított – az első szervezet, mely egész London közigazgatását irányította. A 20. század elején a londoniak szénnel fűtöttek, ami hatalmas füstmennyiséget okozott. Az éghajlati körülményekkel együtt ez gyakran szmogot okozott, a jól ismert „londoni köd”-öt. 1956-ban törvényt hoztak a tiszta levegőért, miután 1952. december 5. és 9. között öt napig szmog nehezedett a városra, több, mint 4000 ember halálát okozva. A törvény értelmében füstmentes zónákat alakítottak ki, ahol füstöt nem okozó fűtőanyagot kell használni. London arculatában a legnagyobb változást az elmúlt 100 évben a német bombázások okozták a II. világháború idején. A bombázás több, mint 30 000 embert ölt meg, és rengeteg épületet elpusztított. Az elpusztult részek az 1950-es, 60-as és 70-es években többféle különböző stílusban épültek újjá, ezért Londonra jellemző, hogy arculata építészetileg nem egységes. 1965-ben London megye tanácsát felváltotta Nagy-London tanácsa (Greater London Council, GLC). Több újabb település is a város része lett, a jelenlegi kerületek közül 20. A GLC-t 1986-ban eltörölték, mert összeütközésbe került a Thatcher-kormánnyal, és hatásköre átkerült az egyes kerületekhez. 2000-ben újra központosították a város feletti hatalmat, és polgármestert választottak Ken Livingstone személyében. Az 1997-es tűzszünetig London gyakran az IRA egyik célpontja volt az észak-írországi területek feletti egyet nem értés miatt. 2005. július 7-én Londont terrortámadás érte, alig 24 órával azután, hogy London megkapta a 2012-es olimpia rendezésének jogát.

London ma

július 7 Ma Nagy-London a belvárosból és 32 kerületből (borough; köztük Westminster városa) áll. A legjelentősebb központ Westminster, itt található a West End, London legfontosabb kulturális, szórakoztatóipari és bevásárlónegyede, itt található a pénzügyi intézmények kivételével a legtöbb, a városban található cég székhelye és az Egyesült Királyság kormányzati épületei. A londoni City a világ bankjainak központja és Európa fő üzleti központja. Itt található Európa 500 legnagyobb cége közül több, mint 100-nak a székhelye. A londoni tőzsde nagyobb forgalmat bonyolít, mint New York-é és Tokióé együtt. A City hétköznapokon rendkívül forgalmas, de hétvégeken meglehetősen csendes, mert lakónegyedek nemigen találhatóak itt. London nagyszámú látogatót és turistát vonz. A turistalátványosságok nagyrészt a város középső részén vannak (Central London), a Cityben, a West Enden, Westminsterben (Westminsteri Apátság, Buckingham-palota, Kensington és Chelsea kerület (Tudományos Múzeum, Victoria és Albert Múzeum) és a Hyde Park. Fontos turistalátványosságnak számítanak még a Szent Pál Katedrális, a Nemzeti Galéria, a Globe Színház, a Tate Galéria, a London Bridge, a Tower-híd és a Tower, a British Museum Bloomsburyben és sok más múzeum és látványosság.

London kerületei

Lásd még: Belső-London, Külső-London.

Central London

Külső-London]

A City

Külső-London A City az Egyesült Királyság legfontosabb és a világ egyik legfontosabb pénzügyi központja. Saját rendőrsége is van. A városképet egykor a Szent Pál katedrális uralta, ma rengeteg magas épület található itt, a legmagasabb a 42-es torony. A City népessége viszonylag alacsony (kb. 7000 fő), de munkanapokon ez 300 000-re emelkedik. Legfontosabb pénzügyi kerületként az utóbbi időben versenytársa lett a kelet-londoni Canary Wharf.

A West End

Canary Wharfön]] A West End London legnagyobb bevásárlónegyede és szórakoztatóipari központja. Legismertebb helye a Trafalgar Square. Az Oxford Street a világ egyik legismertebb bevásárlóutcája. Keleti végétől délre található a Soho, egy kis utcák hálózatából álló, éttermekkel, pubokkal, kisebb boltokkal, színházakkal és mozikkal teli városrész, ahol több film- és reklámcég központja található. A Piccadilly egy jelentős útvonal, ami a Piccadilly Circustől a Hyde Park Cornerig vezet.

Kelet-London

London korai ipari fejlődésének nagy része itt zajlott le. A városrészt jelenleg újjáépítik, hogy megfeleljen a 2012-es olimpiai játkokra.

Az East End

Az East End van a legközelebb az eredeti kikötőhöz, emiatt a legtöbb bevándorló itt telepedett le. Az East End a Citytől keletre terül el, és itt található Whitechapel, Mile End, Bethnal Green, Hackney, Bow és Poplar. Itt helyezkedik el London legtöbb piaca és számos múzeum.

London vasúti közlekedése

A londoni földalatti vasúti közlekedési vállalat (London Underground Ltd.) 392 km-es pályán üzemeltet helyi járatokat, amelyből kb. 167 km van a föld alatt. A rendszerben 248 állomás van csúcsidőben 459 vonat közlekedik. Tíz évvel ezelőtt több, mint 700 millió utas-utazás fordult elő egy évben.

Dokknegyed

Poplar 1993 óta az Egyesült Királyság legmagasabb épülete.]] A Dokknegyed az Isle of Dogs szigeten nagyfokú fejlődésen ment keresztül az 1980-as évek kezdete óta. Wappingban rengeteg volt raktárat foglaltak el művészek, hogy műteremként és olcsó, tágas lakásként használják. Ez magára vonzotta az ingatlanfejlesztők figyemét. A nagyarányú fejlesztések következtében kialakult a Canary Wharf, melynek legismertebb épülete az 1 Canada Square irodaépület, az Egyesült Királyság legmagasabb felhőkarcolója. Az elmúlt 3-4 évben több újabb felhőkarcoló épült, és több cég (befektetési bankok, jogi cégek) is megjelentek a környéken. Éttermek és night clubok nyíltak, bevásárlóközpontok és mozikomplexum is épült. A Docklands Light Railway köti össze a londoni metróval. Több lakónegyed is épült a negyedben. Kelet felé, Newham kerületben található a London Városi Repülőtér és az ExCel kiállítóterem.

Nyugat-London

Nyugat-Londonban található több is a régi, divatos és drága lakónegyedek közül, például Notting Hill, melyet nemrég egy mozifilm tett híressé. Tőle nem messze található a híres régiségpiac a Portobello Road-on. Kensington és Chelsea az ország legdrágább lakóhelyei. Híres még a Kings Road, egy elegáns bevásárlóutca. Nyugat felé, White City-nél található a BBC fő központja, még nyugatabbra, Hillingdon kerületben pedig a Heathrow Repülőtér. Richmond upon Thames kerületben található két gyönyörű folyóparti városrész, Richmond upon Thames és Twickenham. (Magát a kerületet gyakran egyébként nem Nyugat-London, hanem Délnyugat-London részének tartják, mivel ez az egyetlen londoni kerület, amely átnyúlik a Temzén.) Itt található London legnagyobb parkja, a Richmond Park, valamint a Twickenham stadion, az angol rögbiszövetség központja.