Home About us Products Services Contact us Bookmark
:: wikimiki.org ::
Kazinczy Ferenc

Kazinczy Ferenc

Kazinczy Ferenc, kazinczi és alsóregmeczi (Érsemlyén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.): a magyar irodalom legnagyobb reformátora, a nyelvújítás vezéralakja, az MTA tagja. Kazinczy Ferenc régi, jómódú nemesi családból származott, Kazinczy József, Abaúj megyei táblabíró és Bossányi Zsuzsanna fia volt. A nyolcadik életéve betöltéséig anyai nagybátyjánál, Bossányi Ferenc bihari főjegyző és országgyűlési követ házánál nevelkedett. Első ismert levelét 1764 decemberében szüleinek írta, akik akkor Regmecen laktak. 1766-ban nagynénje megbetegedett, a család gyógyíttatása érdekében Debrecenben tartózkodott, Kazinczy három hónapig a Református Kollégium hallgatója. Nagynénje azonban 1767-ben meghalt, és ő visszakerült a szülői házhoz, ahol magántanulóként egy késmárki diáktól tanult latinul és németül. 1768-ban nyelvi tanulmányait Késmárkon folytatta. 1769. szeptember 11-én Sárospatakra ment, ahol autodidakta módon elsajátította az ógörög nyelvet. 1773-ban felvették a retorikai osztályba. 1773 decemberében hivatalos kiküldetésen vett részt, gróf Beleznai Miklós tábornokot neve napján a sárospataki iskola nevében az iskolai küldöttség élén annak bugyi birtokán üdvözölte. 1774. március 20-án meghalt édesapja. 1775-ben megjelent első kötete, amelynek kiadását özvegy édesanyja támogatása tette lehetővé. 1775-től a főiskolán a korábban már felvett jogi tantárgyak mellé felvette a teológiai tárgyakat is. Ugyanebben az évben az iskolába érkezett egy francia katonatiszt, akitől franciául tanult. 1777-ben Zemplén vármegye küldöttsége Bécsbe utazott Albert szász herceghez. E küldöttség tagja volt nagybátyja, Kazinczy Ferenc, aki őt magával vitte. Egy másik útján édesanyjával Kazmérba, később a bihari főispán, Andrássy István beiktatására Nagyváradra ment. 1779. július 15-én az utolsó vizsgái után elbúcsúzott az iskolától. Szeptember 9-én Milecz Sámuel tornai ügyészhez utazik, akinek birtokán szerelmes lesz Rozgonyi Erzsébetbe. Egy nagyváradi út alkalmával 1780-ban megismerkedik Révai Ferenccel, október 18-án Kassára utazik. 1781. január 11. és 1782. június 2. között Eperjesen jogot tanult. Jogi tanulmányai mellett sokat foglalkozik a művészetekkel is: táncolni, fuvolázni, rajzolni és festeni tanult. Szerelmes lesz egy „mívelt leányba", Ninos Steinmetz özvegy katonaorvosné leányába, aki nagy hatással van rá. 1782 augusztusában édesanyja felkíséri Pestre, ahol Bernáth Józsefnél ügyvéd lesz, szeptember 21-én pedig jegyző. 1783-ban elhagyta Pestet, visszatért édesanyjához Alsóregmecre, akinek sürgetésére augusztusban báró Orczy Lőrinchez utazott Tarnaőrsre, tiszteleti jegyzői állásért folyamodni. 1784. október 13-án ki is nevezték ez állásra, majd október 25-én Abaúj megyei táblabíróvá nevezték ki. [November 29]]-én helyettesi aljegyzői tisztséget is nyer Zemplén megyében, de a főjegyzővel összekülönbözik, s az állását szinte azonnal fel is adta. 1784. január 16-án gróf Török Lajos, a kassai tankerület főigazgatója hatására belép a miskolci szabadkőműves páholy tagjai közé. 1785 augusztusában Bécsbe utazik, hogy Van Swieten közoktatásügyi miniszternek bemutatkozzon, s a Szepes, Sáros, Zemplény, Ung, Bereg, Gömör, Torna, Abaúj, Borsod, Heves, Jászság és Kis-Kunság megyei iskolák tanfelügyelőségét kérje, melyet november 11-én meg is kap. E tisztséget öt éven át töltötte be, II. József császár rendelkezései szerint mintegy kétszáz iskolát állított fel, s ezzel nagy elismerést szerzett magának. 1787. november 13-án több társával együtt megindítja a Magyar Múzeum című lapot, társaival azonban hamarosan összekülönbözik, s a folyóirat második negyede megjelenése után visszavonul, és 1790-ben új folyóiratot alapít, az Orpheust, amelyből nyolc füzet jelenik meg két kötetben. 1789. május 31.-én Szepesbe utazik. Visszatérte után súlyosan megbetegszik, olyannyira, hogy június 19-én már lemondanak életéről. Kassán már halottnak hirdetik, amikor hirtelen jobban lesz, és meggyógyul. 1790 tavaszán, a Szent Korona Magyarországra hozatalakor tagja a koronaőrségnek, itt, a korona őrszobájában írja Prónay László csanádi főispánnak azt a levelét, amelyben a magyar színészet érdekében emel szót. Ezután Kassára megy, ezalatt Budan elkezdődnek a magyar színészet életre hívásáért küzdő törekvések, melyek szeptember 12-től erősödnek fel, amikor Kazinczy Budára érkezik. Októberben azonban hivatalos ügyeinek intézéséért haza kell utaznia. 1791-ben elveszíti állását s ezzel jövedelmének jelentős részét. Nem akart újra szolgálatba lépni, de anyjának és nagybátyjának, Kazinczy Andrásnak kérésére május 7-én felrándult Bécsbe, azonban sikertelenül járt: a király éppen Pisaban volt. Hajóval érkezett vissza Pestre, tíz nap ittartózkodás után Székesfehérvárra utazott Virág Benedekhez és Pálóczi Horváth Ádámhoz. Innen ismét visszatért Bécsbe, de a király helyett a trónörökös Ferenc főherceg fogadta augusztus 15-én, kérése azonban nem talált meghallgatásra. Bécsben köt viszont egy, később végzetesnek számító barátságot: megismerkedik Hajnóczy Józseffel. Szeptember 10-én érkezik vissza Széphalomra. A telet Alsóregmecen töltötte. II. Lipót halála után utóda, I. Ferenc országgyűlést hirdetett Budára, Kazinczy 1792 májusában az alsó táblában mint báró Vécsey Ferenc követe foglalt helyet. Június 17-én megjelent a királynál udvari kamarai titoknokságot kérni, de hiába: ez a hivatal már Hajnóczy Józsefnek volt adva. Az országgyűlés után Kazinczy hazatért, és másfél évig csak az alsóregmeci birtokkal foglalkozott. Belekeveredett a Martinovics Ignác-féle összeesküvésbe, és 1794. december 14-én éjjel a birtokán elfogták. Az újhelyi fogadóba szállították, december 16-án Budára szállították. December 29-én lépett bírái elé először, azzal vádolták, a Hajnóczy Ferenc által neki kézbesített reformkátét lemásolta és terjesztette. 1795. május 8-án fővesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, de ezt az ítéletet a király várfogsággá enyhítette. Június 10-én átadták a katonaságnak. Szeptember 27-ig Budán tartották fogva, utána Brünnbe szállították tovább. Útközben, szeptember 29-én, Győrben elvált Kis Jánostól. Október 1–október 2 között Pozsonyban volt, október 5-én lépték át a magyar határt Holicsnál. Brünnbe október 7-én érkezett meg, délután kettőkor vitték fel a spielbergi várhegyre, ahol Barco tábornok fogadta. Nedves, föld alatti börtönbe került, ahol annyira lebetegedett, hogy nem tudott már felkelni a szalmazsákjáról. Később sora jobbra fordul: József főherceg utasítására egy felsőbb szobába helyezték át december 21-én, ahol saját költségén élhetett, illetve használhatta könyveit is. 1796. január 6-án átszállították az obroviczi börtönbe, innen 1799. június 22-én továbbvitték Kufstein várába. A francia hadak közeledtével 1800. június 30-án továbbszállították Pozsonyon és Pesten át Munkácsra. 1801. június 28-án kegyelmet kapott a királytól. 2387 napot töltött börtönben. Bebörtönzésekor ingatlanai mintegy húszezer forint értékre rúgtak, ez a rabsága idejében részére tett költségek miatt teljesen elenyészett, anyja nem adott mást neki, mint az általa Széphalomnak nevezett bányácskai dombot és egy csekély szőlőt. 1804. november 11-én feleségül veszi gróf Török Lajos leányát, Török Zsófiát. Széphalomra települt, ahol mindössze három szoba állt készen az új udvarházból. Anyagi gondokkal küzdött: fogsága után őt terhelő számlákat kellett tisztáznia, gyermekeit kellett nevelnie, apósa halála (1810) után a neje örökségét lefoglaló sógora ellen indított és számára kedvezően eldöntött, de haláláig végre nem hajtott per költségei, anyja halála, 1812. november 12 után a testvéreivel való osztozkodás, stb. 1806-ban kénytelen volt könyvtárát is eladnia a sárospataki evangélikus főiskolának kétezer forintért. Dacára a sanyarú anyagi körülményeknek, Kazinczy továbbra is élete minden percét nagy célja, a magyar nyelv megújítására és nemesítésére szánta. Fellépett az időközben felkapott debreceni népiesség és laposság ellen levelezéseiben és dolgozataiban. 1803-ban ismét Pesten volt, azután Tatára utazott. 1804 telén ismét súlyosan megbetegszik, melyből Szentgyörgyi József gyógyítja ki, akivel a későbbi években élénk levelezést folytatott. Az 1820-as évekig Széphalom lett a magyar irodalom központja, addig, ameddig sikerült Kisfaludy Károlynak Pestet irodalmi központtá tennie. Az új írók – mint például Szemere Pál, Kölcsey Ferenc, Berzsenyi Dániel, Fáy András– Kazinczynak mutatták be kézirataikat, tőle vártak kritikát és ítéletet műveik felől. Az ő agitációja folytán lett a nyelvújítás ügye országossá. A hívatlan és vakmerő újítók ellen így nyilatkozott: „Újítani a nyelven csak annak szabad, a ki a maga nyelvét nem csak tudja, hanem tanulta is, a ki a régibb és újabb classikusok munkáival ismeretes...” Kazinczy kiterjesztette a nyelvújítást a frazeológiára, a jelentéstanra, mondatszerkezetre és szókötési fordulatokra is. Ez időben két nevezetes utazása volt: 1815-ben a pest–győr–bécsi illetve 1816-os erdélyi, amely valóságos diadalmenet volt. A kezdeti ingerültség, amely nyelvújítási küzdelmeit kísérte, lassan megszűnt. Kibékült Kisfaludy Károllyal is, és munkatársa lett az Aurora lapnak. A pesti írók is őt tisztelték a magyar írók vezéréül. Tevékeny részt vállalt a megyei közigazgatásban is: 1804-ben Bihar megyében népszámláló, 1809-ben Zemplén megyében szervezte a nemesi felkelést, 1810-ben a Győrnél elesetteknek emléket állítani kívánó bizottság tagja. 1820-ban rábízzák a Zemplén megyei levéltár rendezését. 1830. november 17-én a Magyar Tudományos Akadémiai igazgatóság a történelmi osztály tagjává nevezte ki. 1831-ben az összes akadémiai gyűlésen részt vett. Júniusban tért haza, ekkor nyomtatta utolsó kiadványát. Ez évben az országos kolerajárvány kitört Zemplén megyében is. Augusztus 22-én ő is a járvány áldozata lesz.

Művei

# Magyarország geographica az az földi állapotjának lerajzolása, melyet egynehány fő geographusok munkájából ki szedegetett. (Kassa, 1775.) # Az amerikai podocz és Kazimir keresztyén vallásra való megtérése. (Kassa, 1775.) # Gessner Salamon Idylliumi. (Kassa, 1788.) # Bácsmegyeinek öszveszedett levelei. Költött történet. (Kassa, 1789.) Kazinczy jelentése nyolcz levélen. Egy rég elfeledett német regény: Adolf's Briefe után szabadon dolgozva. [http://mek.oszk.hu/00700/00725 Megtalálható a Magyar Elektronikus Könyvtárban] # Hivatalba vezető beszéd, melyet a kassai tudománybeli megye nemzeti oskoláinak legelső királyi visitatoraihoz tartott, mint a megnevezett oskoláknak királyi districtualis inspectora (Kassán december 20. 1789.)(Ugyanez németül. Kassa, 1789.) # Kazinczy Ferencz Külföldi Játszó-Színjének első darabja hamlet, Shakespeare és Schröder után, szomorújáték 6 felv., úgy a mint az a mi játszó szineinkre léphet. (Kassa, 1790.) # Helikoni virágok 1791-re. Pozsony és Komárom. (Az utolsó években megjelent és új költeményei, másokéival együtt.) # Lanaszsza, szomorújáték 4 felv. németből. (Pest, 1793.) # Herdernek Paramythionjai. (Széphalom (Bécs), 1793.) (Hozzá: Lessing meséi három könyvben Aszalay János] által, de általa átdolgozva és saját költségén.) # Sokrates Mainomanos, az az a Sinopei Diogenes Dialogusai, Wielandból. (Pest, [[1793]].) # Sztella, dráma öt felv. azoknak, a kik szeretnek. Goethe után. (Pozsony, [[1794.) # Magyar régiségek és ritkaságok. I. kötet. (Pest, 1808.) Hozzá: Ortographia Vugarica és Varjas Jánosnak E vocalisú Éneke. # Kazinczynak fordított egyveleg írásai. I. kötet. (Széphalom (Bécs), 1808.)Marmontel szívképző regéi két könyvben, hat rézmetszettel. # Herczeg Rochefoucauldnak maximái és morális reflexiói, három nyelven. Németre fordította Schultz, magyarra Kazinczy Ferenc. (Bécs és Trieszt, 1810.) Bevezetéssel Kis Jánostól. # Kazinczy Ferencz méltós. báró Wesselényi Miklós úrhoz, Miklósnak fiához, midőn 13-ik esztendejébe belépvén, a Közép-Szolnok vármegyei felköltek között, mint kapitány-segédtisztje az atyjának szolgálni kezdett s századját Mart. 23. 1809. Nagy-Károlyban nádorispán ő cs. kir. fensége előtt a fegyverben gyakorlatta. Buda. # A nagyság és szépség diadalma. Napoleonnak és Luizának menyegzőjöknél. (Sárospatak, március 1810.) # Kazinczy Ferencz, cs. kir. kamarás és major mélt. Cserei Farkas úrhoz, midőn autographiai gyűjteménye öregbítése végett néhány nagybecsű leveleket küldte. (Széphalom, Júliusban 1810.) Kolozsvár 1810. # Gróf Dessewffy József és Kazinczy Ferencz kiküldött táblabírónak Vélemények tekint. Zemplény vármegye Rendeihez a Győrnél 1809. június 14. elesett vitézeknek állítandó emlék dolgában. Sátoraljaújhely, a közgyűlés alatt okt. 16. 1809. Sárospatak. 1811. (2. megigazított kiadás. U. ott, 1811.) # Poetai epistola Vitkovics Mihály barátomhoz, a budai görög püspökség consistoriumi fiscálisához, azon felekezetből első, sőt mint eddig egyetlen irónkhoz.( Széphalom (Buda), 1811.) # Tövisek és virágok. Kevés számú példányokban, (Széphalom (Sárospatak), 1811.) Epigrammák. # Hat sonett Kazinczítól és Szemerétől, kiadta Horvát István. (Pest, 1812.) # Kazinczynak Poetai berke. (Pest, 1813.) Dayka Gábor verseihez függelékeül jelent meg: 3 levél, 145–243. 1. és 10 levél. # Özvegy Kazinczy Józsefné szül. Bossányi Susánna emlékezete. Írta első szülöttje K. F. rokonainak s barátjainak gyászlevél helyébe; maradékainak a dolgok tudása végett. (Sárospatak, 1813.) # Kazinczy Ferencz munkái. Szépliteratura. Pest, 1814–16. Kilencz kötet. (I. Szívképző regék, Marmonteltől. Paramythek Herdertől. Révai arczk. 1814, II., III. Gessner Salamon munkái. b. Orczy Lőrincz és gr. Barkóczy Ferencz arczk. 1815., IV. Yorick és Eliza levelei. Raynalnak keservével Eliza után. Érzékeny utazások Franczia- és Olaszországban, Sterne után, A római carneval, Goethe után, Csehy József arczk. 1815., V. Esztelle, Clavigo, előadatott Miskolczon 1832. jan. 29., Nagyváradon 1835. máj. 19., Debreczenben 1835. aug. 15., A testvérek, előad. 1794. decz. 17., Goethe drámái, gr. Ráday Gedeon arczk. 1815., VI., VII. Ossziánnak minden énekei, Spissich János és br. Wesselényi Miklós arczk., 1815., VIII. A Szalamandrin és a képszobor, Wieland ut., Egmont, Goethe ut., gr. Teleki József arczk., 1816 IX. Bácsmegyeinek gyötrelmei (ez utóbbi [http://mek.oszk.hu/00700/00726/00726.htm letölthető a Magyar Elektronikus Könyvtárból], németből, egy eredeti toldalékkal, A vak lantos, Weber Vida ut., A repülő szekér, Herder ut., Az Etna, Brydonut., Mesék, Lessing ut., Pászthory Sándor arczk., 1814. Ism. Tudom. Gyűjtem. 1818. IV.) # Fegyverneki s Felső-Penczi Vida László úrhoz. (Széphalom, december 11. 1815.) U. ott, 1816. # Kazinczy előbeszéde az általa fordított Sallustiushoz. A Cicero első Catilinariájának első fejezetével (Kassa, 1824.) # Nikolaus Zrinyi in Szigeth. Frei nach dem Ungarischen. Mit einigenWorten über Krafft und seine Kunstausstellung im Monat Mai 1825. (Wien, 1825.) # A szent hajdan gyöngyei, Felsőőri Pyrker J. László után. (Buda, 1830.) # Galotti Emilia. Lessing után németből. (Pest, 1830.) # Kazinczy útja Pannonhalmara, Esztergomra, Váczra. (Pest, 1831. április 30.) # Szent történetek az ó- és új-testamentom könyvei szerint. (Sárospatak, 1831.) # A hajdan Garázda-, ma már Teleki-ház, leágazása. (Kassa, 1831.) # A bot-csinálta doktor, vígj. három felv. Molére után ford. (Buda, 1834.) # Barnhelmi Minna vagy a katona-szerencse, vígj. öt felv. Lessing után ford. (Buda, 1834.) # Kazinczy Ferencz eredeti munkái. Összeszedék Bajza és Schedel. I. kötet. (Pest, 1836. Dalok és ódák, Vegyesek, Epigrammák görög értelemben, Tövisek és virágok, Uj tövisek és virágok, Epistolák, Költemények prosában. 1837-ben a m. tudom. akadémia 200 aranyos nagyjutalmát nyerte. # Sallustius C. C. épen maradt minden munkái. Magyarra... (Pest, 1836.) # M. T. Ciceróból beszédek, levelek és Scipio álma. (Pest, 1837.) # Kazinczy Ferencz utazásai. U. ott, 1839. (K. F. eredeti munkái II. Magyarországi utak, Erdélyi levelek, Toldalékok és Pest, 1861. Ism. Athenaeum 1873. 14–17. sz. Hon 64. sz. Utazásai br. Eötvös Józsefnek K. fölött tartott emlékbeszédével együtt. Bpest, 1885. A m. nemzet Családi Könyvtára 99–100. és XXVIII., Magyarországi utak cz. U. ott, 1895. Olcsó Könyvtár 114., 115.) # Kénytelen házasság, vígj. egy felv. M. után ford. (Pest, 1839.)

Források

Kategória:Magyar költők, írók Kategória:Magyar nyelvészek

1759

Események

Születések


- május 24. - Wilhelm Friedrich Ernst Bach, német zeneszerző
- október 27. - Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás vezzéralakja
- november 10. - Friedrich von Schiller német író

Halálozások

ko:1759년

Október 27

Névnapok: Szabina, Bese, Salómé, Szabella, Szabrina

Események


- 2005 - Zavargások törnek ki Párizs több külkerületében, miután két rendőrök elöl menekülő fiatalt halálos áramütés ér. Az összecsapások és a gépjármű gyújtogatások egész Franciaországra kiterjednek.

Születések


- 1759 - Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás vezéralakja
- 1782 - Niccolo Paganini (1782-1840), itáliai hegedűvirtuóz, zeneszerző
- 1854 - Déri Miksa (1854-1938) mérnök, elektrotechnikus
- 1858 - Theodore Roosevelt (1858-1919) az Amerikai Egyesült Államok 26. elnöke
- 1907 - Acsády Károly, író, újságíró
- 1923 - Roy Lichtenstein amerikai festő (pop-art)

Halálozások


- 1439 - Albert magyar király (uralkodott: 1437-1439) (II. Albert néven német-római császár)
- 1553 - Szervét Mihály megégetése Genfben
- 1716 - Bethlen Miklós államférfi, történész
- 1939 - Csonka János (1852-1939) mérnök, a porlasztó feltalálója
- 1990 - Xavier Cugat katalán-kubai zenekarvezető

Nemzeti ünnepek, évfordulók, események

ja:10月27日 ko:10월 27일 ms:27 Oktober simple:October 27 th:27 ตุลาคม

1831

Események


- július 21. – Belgium elnyeri függetlenségét, az első belga király I. Leopold megkoronázása
- november 21. – „Canut”-k (szövőgyári munkások) felkelése Lyonban a szövőgép ellen

Születések


- június 13. – James Clerk Maxwell skót fizikus
- június 18. – Joachim József, világhírű magyar hegedűművész († 1907)
- szeptember 9. – Izsó Miklós szobrász
- november 10. – Károlyi Sándor, politikus, kórházalapító, az MTA tagja († 1906)

Halálozások


- augusztus 23. - Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás vezzéralakja
- november 14. - Georg Hegel német filozófus ja:1831年 ko:1831년 ms:1831 simple:1831

Augusztus 23

Névnapok: Bence, Aszter, Fajsz, Farkas, Filip, Fülöp, Kurd, Minerva, Rózabella, Rózamari, Rózsa, Rózsi, Szidi, Szidónia, Teónia, Zágon, Zakeus, Zdenka, Zekő, Zsadány

Események


- 1849 - Szemere Bertalan miniszterelnök többedmagával Orsovánál elássa a magyar koronát és a koronázási ékszereket rejtő ládát. A császári hatóságok, miután megszerezték a leírást, 1853. szeptember 8-án akadnak a kincsekre, amelyeket előbb Bécsbe, majd Budára szállítanak.
- 1914 - Japán hadat üzen az Egyesült Államoknak
- 1938 - a bledi értekezleten a kisantant hatalmak elismerik Magyarország fegyverkezéshez fűződő jogát
- 1939 - A Molotov-Ribbentrop paktum aláírása Moszkvában.
- 1950 - A köztársasági elnöki tisztséget felváltja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke pozíció. Szakasits Árpád közjogi méltósága folyamatos
- 1990 - Örményország és Türkmenisztán önálló, független állammá vált, kiszakadva a Szovjetunióból.

Születések


- 1813 - Simor János bíboros, esztergomi érsek
- 1880 - Guillaume Apollinaire francia költő;
- 1877 - Medgyaszay István építész, szakíró
- 1903 - William Primrose brácsaművész
- 1912 - Gene Kelly amerikai színész
- 1917 - André Waterkeyn belga építész, az Atomium tervezője
- 1924 - Efrájim Kishon, magyar nevén Kishont Ferenc, magyar származású, izraeli író († 2005)
- 1926 - Hernádi Gyula író († 2005)
- 1929 - Czibor Zoltán futballista, az Aranycsapat balszélsője

Halálozások


- 1831 - Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás vezéralakja
- 1858 - Reguly Antal nyelvész
- 1944 - II. Abdul-Medzsid, az Oszmán Birodalom utolsó szultánja
- 1991 - Nemes Nagy Ágnes Kossuth-, József Attila-, és Baumgarten-díjas költő, író, műfordító
- 1994 - Fábri Zoltán Kossuth-díjas színház- és filmrendező

Nemzeti ünnepek, évfordulók, események

ja:8月23日 ko:8월 23일 ms:23 Ogos simple:August 23 th:23 สิงหาคม

MTA

A Magyar Tudományos Akadémia tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete.

Története

A magyar reformkor egyik vezéralakjának, gróf Széchenyi Istvánnak a kezdeményezésére 1825-ben határozták el a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását a magyar nyelv ápolására, a tudományok és művészetek magyar nyelven való művelésére. Az Akadémia 1948-ig eredményes munkát fejtett ki a magyar nyelv és irodalom, a nemzeti színjátszás fejlesztésében. Felkarolta a magyar népköltészet gyűjtését. Országos érdekű kérdések megoldására pályázatokat hirdetett, színműveket íratott és fordíttatott. Megalapozta a hazai tudományos könyv- és folyóiratkiadást. Rendszeresen jutalmazta a kiemelkedő tudományos és szépirodalmi teljesítményeket. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után szüneteltetni kellett tevékenységét, majd csak szoros hatósági ellenőrzés mellett, korlátozottan működhetett. Az 1870-es évektől vált az ország tudományos életének központjává. A magyar nyelv és irodalom ápolása mellett a tudományok művelése került működésének előterébe. Az Akadémia tagjai három tudományos osztályt alkottak: nyelv- és széptudományi; bölcselet, társadalmi és történettudományi; matematikai és természettudományi. Ebben a szervezetben működött az Akadémia 1946-ig. Ekkor a természettudományi osztályok számát kettőre emelték. A magyar politikai, gazdasági és kulturális intézményrendszer szovjet mintára történő átalakításakor került sor az MTA átszervezésére is. 1949-ben törvény deklarálta: az MTA az ország legfelsőbb tudományos intézménye, főhatósági jogkörrel ruházták fel. Lényegesen csökkentették az akadémikusok számát. A régi tagok többségét politikai és ideológiai szempontok miatt tanácskozó taggá minősítették, gyakorlatilag kizárták. Az átszervezés során megszüntették a széptudományi alosztályt, amelyhez az írók és a művészek tartoztak. Kezdetben hat, majd tíz osztályt létesítettek. A tudományos osztályok széleskörű bizottsági hálózatot hoztak létre, amelybe bevonták az Akadémia tagjai mellett a tudományos fokozatokkal rendelkező kutatókat is. Az 1950–60-as években elsősorban a természettudományi alapkutatások, valamint a társadalomtudományok művelésére akadémiai kutatóintézeteket szerveztek. Az 1980-as évek végén új akadémiai törvény kezdeményezésével reformfolyamat bontakozott ki az Akadémián. 1989-ben rehabilitálták az 1949-ben méltatlanul kizárt tagokat, 1990-ben új alapszabályt fogadtak el. Az MTA nem gyakorolta tovább főhatósági jogkörét. A rehabilitációs folyamat arra is kiterjedt, hogy az irodalom és művészetek ugyancsak kizárt, kiemelkedő képviselői visszavétele céljából az MTA kezdeményezésére ún. társult, de önálló intézményként megalakult a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia. A reformfolyamat betetőzését jelentette az 1994 áprilisában kihirdetett, MTA-ról szóló új törvény és az annak alapján elfogadott új alapszabály. Az 1994. évi XL. törvény szerint az MTA önkormányzati elven alapuló tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete. Magyar Tudomány néven az MTA 1840 óta megjelentet egy folyóiratot is. [http://www.matud.iif.hu/mthon.html]

Székháza

1860-ban országos gyűjtés indult a székház felépítésére. A tervpályázatot 1861-ben írták ki. A győztes, neoreneszánsz stílusú tervet Friedrich August Stüler nyújtotta be. A kivitelezés 1862 tavaszán kezdődött Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezetésével. A felavatásra 1865. december 11. napján került sor. A homlokzati szobrokat Emil Wolff, az alapítást ábrázoló bronz domborművet Holló Barnabás készítette. A díszterem freskói Lotz Károly alkotásai. Ligeti Antal tájképei ékesítik a kis üléstermet. A székház Budapest V. kerületében, a Roosevelt tér 9. alatt található.

Osztályai

Napjainkban 11 tudományos osztálya működik, ebből nyolc természet-, három társadalomtudományi:
- I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
- II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
- III. Matematikai Tudományok Osztálya
- IV. Agrártudományok Osztálya
- V. Orvosi Tudományok Osztálya
- VI. Műszaki Tudományok Osztálya
- VII. Kémiai Tudományok Osztálya
- VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
- IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
- X. Földtudományok Osztálya
- XI. Fizikai Tudományok Osztálya

Az Akadémiai Könyvtár

A Budapest V. Arany János u. 1. alatt található Akadémiai Könyvtárat (hivatalos nevén a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárát) 1826-ban alapították. Az ország egyik legnagyobb tudományos szakkönyvtára. A mintegy 2 millió könyvtári egységet őrző könyvtárhoz több különgyűjtemény (Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Keleti Gyűjtemény, valamint Mikrofilmtár) tartozik.

A Magyar Tudományos Akadémia adatbázisai

MTA Akadémikusok

Az MTA Tagjainak adataiból az Akadémia adatbázist hozott létre, amely tartalmazza a Magyar Tudományos Akadémia mindenkori rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjainak, valamint a közgyűlésen szavazati joggal rendelkező doktor képviselőknek az életrajzi adatait.

MTA Köztestület

Az MTA Köztestületi Adatbázisa annak a mintegy tízezer köztestületi tagnak az adatait tartalmazza, akik Magyarországon szerzett vagy honosított tudományos fokozattal rendelkeznek és a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján bejelentik, hogy a köztestület tagjai kívánnak lenni. Az adatbázis 1994 óta épül, hozzáférhető az interneten, illetve nyomtatott formában is megjelenik.

Lásd még


- Magyar akadémikusok listája

Külső hivatkozások


- [http://www.mta.hu A Magyar Tudományos Akadémia honlapja]
- [http://www.sk-szeged.hu/kiallitas/tudomany/tortenet.html A Magyar Tudományos Akadémia története]
- [http://www.matud.iif.hu/mthon.html Az MTA folyóirata]
- [http://www.mta.hu/index.php?id=823&backPid=823&tt_news=227&cHash=18587a8df2 Tavalyi kinevezések]
- [http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/259.htm A Magyar Tudományos Akadémia alapítói, tagozódása, elnökei, főtitkárai] Kategória:Magyar tudomány Kategória:Budapest

1766

Események


- Lotaringia Franciaországhoz kerül

Születések

Halálozások

ko:1766년 simple:1766

Debrecen

Debrecen Magyarország második legnagyobb városa és Hajdú-Bihar megye székhelye; egyike az ország 7 regionális központjának.

Földrajzi elhelyezkedés

Az Alföldön fekszik.

Története

A Honfoglalás előtt a területen több különböző népcsoport élt. Az ókortól kezdve számos népcsoport (vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok) telepedett le hosszabb-rövidebb időre a mai Debrecen területén. Írott forrásban elsőként 1235-ben tűnik fel Debrecen neve, mégpedig a Váradi Regestrumként ismert ítéletgyűjteményben, ekkor még „Debrezun” alakban (a név feltehetőleg a szlovák dobre zljiem, „jó termőföld” kifejezésből ered, mások szerint török eredetű.) A több falu egyesülésével létrejött település a tatárjárást követő évtizedekben indult gyors fejlődésnek, rövid idő alatt az ország egyik meghatározó városává vált, elsősorban földesurának, Károly Róbert bizalmasának, Debreceni Dósának köszönhetően. A mezővárosi kiváltságokat Nagy Lajos adományozta Debrecennek 1361-ben, ekkortól rendelkeztek az itt élők a szabad bíró- és tanácsválasztás jogával. 1450 és 1507 között a Hunyady család birtoka volt. 1507 A 15. század elejétől a város számos újabb kiváltságot nyert el az uralkodótól, illetve földesurától. Legfontosabbak ezek közül talán a vásárok tartását engedélyező kiváltságlevelek, hiszen a következő évszázadokban a kereskedelem, a vásárok biztosították a város gazdagságát, folyamatos fejlődését. A török hódítás, az ország három részre szakadása sem jelentett végzetes csapást a városra nézve, sőt a 17. században Debrecen gazdagsága és jelentősége tovább nőtt, elsősorban fellendülő marhakereskedelemnek köszönhetően. Debrecen az Alföldet Erdéllyel és a Felvidékkel összekötő kereskedelmi utak mentén feküdt, emellett a város kereskedői a legjelentősebb német piacokra szállították portékáikat, szarvasmarhákat, lovakat, búzát és bort. Debrecen gyakran került nehéz helyzetbe földrajzi helyzete miatt és amiatt, hogy nem rendelkezett várral vagy városfallal, és csak a városatyák diplomáciai lavírozása mentette meg. A városnak hol a terjeszkedő törököket, hol az osztrákokat, hol Rákóczit támogatva sikerült fennmaradnia. Talán ez is hozzájárult a polgárok nyitott gondolkodásához, ami előkészítette az utat a reformáció számára. A gazdag kereskedőváros polgársága körében hamar visszhangra találtak a kálvini reformáció tanai, és lehetőségeiket kihasználva a korszakban szinte egyedülállóan fejlett iskolahálózat kiépítetését kezdték meg. Ekkoriban alakult ki cívis mentalitás, amiben a református vallás morális értékrendje egyesült az itt élők pragmatikusan puritán életfelfogásával. A XVI. század közepén már a város teljes lakossága protestáns. Így nyerte el a város a „kálvinista Róma” nevet. Róma A város gazdasági és kulturális jelentőségét is elismerve adományozta I. Lipót Debrecennek a szabad királyi városi rangot 1693-ban. 1715-ben pedig visszatért a városba a katolikus egyház, és a várostól kapott telken a piarista szerzetesek felépítették a mai Szent Anna székesegyházat. Ebben az időben a város már fontos kulturális, kereskedelmi és mezőgazdasági központ. Református Kollégiumában (a mai egyetem elődje) későbbi tudósok és költők tanulnak. A gyors fejlődés ellenére a következő közel másfél évszázadban inkább a maradandóság városa címet érdemelte ki. A történelem mégis úgy hozta, hogy az utóbbi két évszázadban kétszer is meghatározó szerepet játszhatott Magyarország történetében. Először 1849 januárjában lett az ország fővárosa, és vált, Kossuth szavaival élve a „magyar szabadság őrvárosává”, amikor a forradalmi kormány Pest-Budáról ide menekült. 1849 áprilisában Kossuth a debreceni Nagytemplomban mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. Debrecen tanúja volt a szabadságharc bukásának is: a döntő csata, melyben a Habsburg-párti orosz sereg legyőzte a magyar honvédséget, a város nyugati részén zajlott. A szabadságharc után Debrecen lassan újra virágzásnak indult. 1857-ben elérte a vasútvonal, amely összeköti a mai Budapesttel, és hamarosan vasúti gócponttá vált. Új iskolák, kórházak, gyárak, malmok épültek, bankok és biztosítótársaságok telepedtek meg a városban. Új, magasabb épületek, villák épültek, parkokat alakítottak ki, és a városnak lassan sikerült maga mögött hagynia a kisvárosias külsőt. 1884-ben az országban elsőként elindult a gőzvasút (helyét 1911-ben a villamos vette át, amely a mai napig nagyrészt a régi gőzvasút nyomvonalán halad). 1911 Az I. világháború után, amikor Magyarország elvesztítette Erdélyt, Debrecen újra határközeli várossá vált. A gazdasági válságból a turizmus nyújtott kiutat. A Nagyerdőben kikapcsolódási és sportolási lehetőséget nyújtó épületek épültek, köztük fedett uszoda és az ország első stadionja. A városhoz tartozó Hortobágy turistalátványossággá vált. A II. világháború alatt Debrecen hatalmas veszteségeket szenvedett, az épületek fele elpusztult, további 20%-uk megrongálódott. 1944 után megkezdődik az újjáépítés, és Debrecen rövid időre másodszor is az ország fővárosa lett, amikor itt ülésezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés, és száz napig itt tevékenykedett az Ideiglenes Nemzeti Kormány is. A polgárok nekiláttak a város újjáépítésének, azonban a háború előtti állapotok teljes visszaállítását az új rendszer nem tette lehetővé. Az államosítások során a város területének felét elvesztette, ezeket újonnan kialakított községekhez csatolták, ezenkívül Debrecen a Hortobágy feletti rendelkezési jogát is elveszítette. Az újonnan épült lakótelepek megváltoztatták a város arculatát, de otthont nyújtottak azoknak, akiknek háza elpusztult a háborúban. Napjainkban Debrecen Kelet-Magyarország legnagyobb városa, ezenkívül az ország egyik fontos kulturális központja.

Turistalátványosságok

Ideiglenes Nemzetgyűlés
- Debreceni Református Nagytemplom
- Nagyerdő (gyógyfürdővel, kis tóval, állatkerttel, mókusokkal, az egyetem szép főépületével)
- Déri Múzeum ([http://www.derimuz.hu/DeriMuzeum/index.htm honlapja]) (gazdag gyűjtemény, többek között Munkácsy Mihály festményei; ókori egyiptomi gyűjtemény)
- Virágkarnevál minden évben augusztus 20.-án
- A Debreceni Református Kollégium Múzeuma (könyvtár, képtár, iskolatörténet) [http://silver.drk.hu/konyvtar/muzhon.html]

Híres debreceniek

Debrecenben születtek


- Fésüs Nelli (1968–) musicalszínésznő
- Fonyó Barbara (1972–) énekesnő, színésznő.
- Hajdú István (Stív) (1968–) színész
- Molnár Levente (1972–) a TankCsapda gitárosa
- Szabó Magda (1917–) írónő
- Tóth Anita (1972–) színésznő

Debrecenben éltek

1972
- Ady Endre költő, újságíró
- Bay Zoltán fizikus, a Református Kollégium diákja
- Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) költő
- Haraszty Árpád botanikus
- Hatvani István (1717–1786) professzor, természettudós
- Hofi Géza a Csokonai Színház tagja (1960-63-ig).
- Hódos Imre (1928-1989) Olimpikon bírkózó
- Konrád György író
- Kovács Tibor Ferenc orvos, kutató
- Láposi Lőrinc rendőrtiszt
- Maróthi György (1715–1744), a Kollégium fiatalon elhunyt matematika-fizika professzora, a Kántus (többszólamú kórus) megalapítója
- Medgyessy Ferenc szobrász
- Móricz Zsigmond író
- Pünkösti Árpád újságíró
- Segner János András orvos, fizikus, a Református Kollégium diákja
- Szalay Sándor (1909–1987) fizikus, az ATOMKI alapítója
- Tóth Árpád (1886–1928) költő

Testvérvárosai


- Cattolica (Olaszország)
- Jyväskylä (Finnország)
- Klaipeda (Litvánia)
- Lublin (Lengyelország)
- Nagyvárad (Románia)
- New Brunswick (New Jersey, USA)
- Paderborn (Németország)
- Rishon LeZion (Izrael)
- Setúbal (Portugália)
- Szentpétervár (Oroszország)
- Sumen (Bulgária)
- Tajtung (Tajvan)

Lásd még


- Debreceni Egyetem
- ATOMKI
- Debrecen tömegközlekedése

Külső hivatkozások


- [http://www.debrecen.hu/ Hivatalos oldal]
- [http://www.deol.hu/ Debrecen Önkormányzatának ingyenes lapja]
- [http://www.dvsc.hu/ Debrecen focicsapata]
- [http://www.duvad.hu/ Vadkakasok (kosárlabda) ]
- [http://www.debrecen.com/debrecen/ Debrecen.com]
- [http://www.vagy.hu/ vagy.hu független online újság]
- [http://debrecen.freeblog.hu/ Debrecenfalu - közösségi blog]
- [http://www.basahalom.hu/ Basahalom boulevard - városkritikai blog]
- [http://www.unideb.hu/ Debreceni Egyetem]
- [http://www.debrecen.com/viragk/ Virágkarnevál (2002)]
- [http://www.debrecen.webmania.hu/ Debrecen.webmania.hu]
- [http://www.debrecen.lap.hu/ Debrecen.lap.hu]
- [http://www.debon.hu/ Debrecen Online] portál
- [http://www.earth-photography.com/Countries/Hungary/Debrecen_photos.html Debreceni képek] Kategória:Magyarország városai ja:デブレツェン

1767

Események

Születések

Halálozások


- június 25. - Georg Philipp Telemann, német zeneszerző ko:1767년 simple:1767 th:พ.ศ. 2310

Latin nyelv

A latin nyelv eredetileg azt a nyelvet jelentette, amelyet a Rómát környező Latium vidékén beszéltek. Kiemelkedő jelentőségre tett szert a Római Birodalom hivatalos nyelveként. Az újlatin nyelvek egyaránt a latin szülőtől származnak. Sok latin alapú szó (elsősorban nemzetközi szavak) található más modern nyelvekben is, mint például az angolban és a magyarban is. Egyes kifejezések annyira beépültek a magyar nyelvbe, hogy latin eredetüket már észre sem vesszük (nevezetes példa a „persze” szócska, ami a latin „per sē intellegitur” = „magától értetődik” kifejezésből rövidült le). Európa nagy részén ezenkívül a latin lingua franca volt, a tudományos és politikai körök tanult nyelve több mint ezer éven át, míg végül kiszorította a francia a XVIII. században s az angol a XIX. század végén. Magyarországon 1844-ig volt államnyelv. Mind a mai napig a Római Katolikus Egyház hivatalos nyelve, ezáltal a Vatikán hivatalos államnyelve is. A göröggel együtt az élőlények tudományos osztályozás szerinti elnevezésére és nemzetközi orvosi szaknyelvként is használják.

Írás és kiejtés

A latin nyelv a ma is ismert latin ábécét használta, eredetileg csakis nagybetűkkel (maiuscula): ABCDEFGHIKLMNOPQRSTVX, e 21 betűhöz járult a görögből átvett szavak miatt az Y és a Z (egy-két szóban a K-val is találkozhatunk). Érdemes megfigyelni, hogy az U és a V ugyanaz a betű: a nagybetűk közt csak a V létezett, a (később kialakult) kisbetűk (minuscula) közt viszont csak u betűt találunk. Így például a venio („jövök”) szó írásmódja nagybetűkkel VENIO, míg kisbetűkkel uenio alakban volt szokásos. – A /j/ hangra szintén nem volt önálló betű, ezt mindig I-vel írták. A nyelvtörténeti és fonológiai kutatások (többek közt az egymással rokon alakváltozatok, az idők során följegyzett változások és az utódnyelvek megfelelései alapján) feltárták a latin valószínűsíthető hangrendszerét, kiejtését is; e kiejtés alkalmazását nevezik restituált (helyreállított) kiejtésnek. A V és az u betű például a rövid /u/ félhangzóra utalhatott (mint a magyar autó vagy kalauz szóban). A magánhangzókon előforduló vízszintes vonalak és ívek (ā ē ī ō ū ; ă ě ĭ ŏ ŭ) az eredeti latin nyelvben nem szerepeltek; csak nyelvtanulási célból teszik ki őket néha a hosszúság és a rövidség jelölésére (mely a latinban sokszor megkülönböztető szerepet kap). A legtöbb betű kiejtése megegyezik a magyar megfelelőjének ejtésével. Kivételek:
- az a rövid /á/-nak hangzik,
- az s a magyar /sz/-nek felel meg,
- az i-t magánhangzó előtt /j/-nek ejtik,
- az y /ü/-nek olvasandó,
- a qu, ngu és su kiejtése /kv/, /ngv/ és /szv/,
- a ph ejtése /f/, az rh-é /r/, a ch-é /kh/, a th pedig /th/. Az ae, az oe és a ti kiejtéséről két különböző szokás van forgalomban.
- A restituált kiejtés követői e hangkapcsolatokat /ai/-nak, /oi/-nak és /ti/-nek ejtik. Ez az elterjedtebb Nyugat-Európában.
- Mások a középkorban meghonosodott /é/, /ő/ és (bizonyos helyzetekben) /ci/ kiejtést használják; Magyarországon ez az ismertebb. (Az utóbbi ejtésmód szerint a ti kiejtése mássalhangzók előtt, valamint a tī, sti, tti, xti hangcsoportokban és görög szavakban /ti/, egyébként /ci/. Például a nātīs, totīus, suggestiō, Attius, Sextius szavakban /ti/, a nātiō szóban viszont /ci/.) A c kiejtése a restituált kiejtés szerint minden helyzetben egységesen /k/. A kora középkortól fogva azonban magas magánhangzók (ae, e, i, oe, y) előtt /c/-nek ejtették, és csak mélyek előtt maradt meg a /k/; ez a kiejtés honosodott meg hazánkban is. (Olasz nyelvterületen egy harmadikféle ejtésmód ismeretes, amikor magas magánhangzók előtt /cs/-nek ejtik; itt magas magánhangzók előtt a g is /dzs/-nek hangzik, a gn hangkapcsolat pedig [ny]-ként ejtendő.) Így például Cicero neve lehet [ciceró] vagy [kikeró] (Olaszországban [csicseró]), Caesaré [cézár] vagy [kaiszár] (esetleg [csézár]), Latiumé pedig [lacium] vagy [latium]. Bármelyik elfogadható, csak a következetességre érdemes odafigyelni. A hangsúly többnyire hátulról a második szótagra esik; de ha ez a szótag rövid, a hangsúly eggyel előbbre kerül (például amīcus, de fābula, mert az u rövid). – A szótagok (illetve a magánhangzók) hosszúsága vagy rövidsége általában nem jósolható meg, a szóval együtt kell megtanulni őket. A mássalhangzóra végződő szótagok mindig hosszúak. Itt csak az úgynevezett muta cum liquida hangkapcsolatot kell figyelembe venni, amikor a magánhangzót a p, b, t, d, g, c betűk valamelyike, majd r vagy l követi, például librum: itt a két hang együtt kezdi a második szótagot, és a li- szótag rövid marad.

Nyelvtana

A latin részint flektáló nyelv, emellett agglutináló jelleget is mutat (a szavak toldalékolhatóak, noha nem olyan rugalmasan, mint a magyarban; olyasfajta ragozási rendszerről, mint a magyarban, nem beszélhetünk, és egyáltalán ragokról sem). A toldalékoló jellegnek megfelelően kiterjedt „névszó- és igeragozási rendszert” találunk, a szavaknak állandó szótöve van, melyekhez jelentésmódosító toldalékokat lehet ragasztani. A névszók (főnevek, melléknevek, számnevek és névmások) ragozási típusait deklinációknak, az igeragozási típusokat konjugációknak hívják. A névszók ötféle, az igék négyféle ragozási csoportba tartozhatnak attól függően, hogy a szótövük milyen hangra végződik. Az egyes deklinációk, ill. konjugációk ragjai kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól. Két névszó akkor tartozik egy deklinációba, ha bármelyik esetet is szemeljük ki, a névszók ragjai megegyeznek. Néhány főnév és ige rendhagyó, nem illeszkedik egyik ragozási rendszerbe sem, vagy azokon belül alcsoportokba sorolható. A latin szórend, eltérően indoeurópai rokonaitól, majdnem olyan szabad, mint a magyar nyelvé. Ez alighanem nem kis részben a köztársaságkor íróinak, költőinek is köszönhető, akik a művészi szabadság kedvéért néha jelentősen áthágták a kötöttségeket, és a művelt világ átvette tőlük nyelvi szokásaikat.

Névszóragozás

Minden deklinációban alapjában véve ötféle főnévi alak (úgynevezett eset) van. Az öt eset:
- nominativus (alanyeset, az alany és a névszói állítmány kifejezésére),
- accusativus (tárgyeset, direkt tárgy, ill. egyes elöljárók után),
- genitivus (birtokos eset, a birtoklás jelölésére),
- dativus (részeseset vagy az úgynevezett indirekt tárgy esetén),
- ablativus (határozói eset, számos elöljáró után). Két további eset létezik, melyek szűkebb körben használatosak, és számos névszónál nem is lehetségesek:
- vocativus (megszólító eset: „Te is, fiam, Brutus?” latinul „Et tu mi fili, Brute?” ) – alakjai egy-két kivételtől eltekintve megegyeznek az alanyesettel;
- locativus, amely a helyre utal (ezt máskülönben az ablativus fejezi ki az in elöljáróval), de ez az indoeurópai maradvány csak egyes városok, szigetek és pár más szó esetében lelhető fel. Az indoeurópai instrumentalis eset (eszközeset) funkciója (mely például a mai orosz nyelvben még megvan) már korán beleolvadt az ablativusba, mely ezáltal alapvetően háromféle jelleget tud kifejezni: az elválasztást (valahonnan, valamiből), a társat vagy eszközt (valamivel, valakivel) és – a locativusszal osztozva – a helyet (valamikor, valahol). A névszók az általuk jelölt dolog alábbi tulajdonságait fejezhetik ki:
- szám (egyes vagy többes),
- eset (a fenti hét eset valamelyike),
- nem (hím-, nő- vagy semlegesnem). Érdekesség, hogy az igen archaikus latin a névszók egyes (singularis), kettes (dualis) és többes (pluralis) számát is megkülönböztette; a kettes számot a klasszikus latin csak néhány névmásban őrizte meg (például mindkettő, melyik a kettő közül?).

Igeragozás

Az igeragozás során az igetőhöz – a magyarhoz hasonlóan – toldalékok kapcsolódnak. Egy ragozott ige az alábbiakról hordoz információt:
- igenem (genus, cselekvő vagy szenvedő)
- mód (modus, kijelentő, kötő- vagy felszólító)
- idő (tempus, jelen, múlt vagy jövő)
- állapot (actio, egyidejű vagy előidejű, más szóval folyamatos vagy befejezett)
- szám (numerus, egyes vagy többes) és
- személy (persona, első, második vagy harmadik). A személyragos igékből (verbum finitum) igeneveket (verbum infinitum) lehet képezni, melyeknek önálló ragozásuk van. Az igenevek közé tartozik háromféle főnévi igenév: az infinitivus, a gerundium és a supinum, valamint kétféle melléknévi igenév: a participium és a gerundivum (e kettő alakilag részben egybeesik, de az utóbbi jelentés terén nem valódi melléknévi igenév). Az infinitivus és a participium lehet cselekvő vagy szenvedő; egyidejű, előidejű vagy utóidejű, olykor a számot és nemet is jelölhetik, sőt egyes névszói eseteket is megkaphatnak. Az infinitivus szükséges az accusativus cum infinitivo és a nominativus cum infinitivo szerkezetek képzéséhez is, a participiummal pedig a participium coniunctum, a gerundivumos szerkezet és az ablativus absolutus képezhető. Az igenevekkel alkotott mondatrövidítő szerkezetek más mai nyelvekben is általánosak (az indoeurópai nyelvekben éppúgy, mint a magyarban), de a latinban ennek számos eszköze áll rendelkezésre. A latinra e szerkezetek különösen jellemzőek, ezek teszik lehetővé tömör kifejezésmódját, sajátos, lapidáris („kőtömbszerű”) stílusát.

Elöljárószók

Az elöljárószók vagy prepozíciók (latinos alakban: praepositio) olyan, a főnevek vagy igék elé vagy (más nyelvekben) után tett szócskák, melyek cselekvés, történés mellett azok körülményeit adják meg: irányát, helyét, idejét stb. (Magyarra legtöbbször raggal vagy névutóval fordítjuk.) Az igék és származékaik előtt szereplő, azokkal összeolvadó változatukat praefixumnak hívják. A leggyakoribb latin elöljárószók és vonzataik:
- ā, ab – -tól/-től (ablativus)
- contrā – szemben, ellen (accusativus)
- dē – -ról/-ről (ablativus)
- ē, ex – -ból, -ből (ablativus)
- in
  - – -ban/-ben (ablativusszal)
  - – -hoz/-hez/-höz, ellene, szembe (accusativussal)
- per – keresztül, révén
- prae – elé (accusativus), előtt (ablativus)
- prō – -ért, helyett
- sub – alatt (ablativus)
- super
  - – fölött, -on/-en/-ön (ablativus)
  - – fölé, -ra/-re (accusativus)
- ultrā – fölé, túl-

Módosító-, határozó- és kötőszók


- atque – és
- et – és
- nē – hogy ne; nehogy
- sed – ám, (ám)de, viszont
- semper – mindig
- sic – így, ily módon, ekképp(en), ezért
- sine – nélkül
- sive, seu – vagy
- quasi – majdnem, fél-, ál-
- -que – és (simuló kötőszó: a szó végéhez ragad)
- ut – hogy, azért, a célból

Indulatszók


- heu – jaj!
- mehercle – biz a!, nahát! (sz. sz. "Herkulesre!")
- o! – oh, ó!
- vae! – jaj!

A latin nyelv mai leszármazottai

Az újlatin nyelvek nem a klasszikus latinból, hanem az úgynevezett vulgáris latinból (más szóval: népi, köznyelvi latinból) erednek. A latin és az újlatin nyelvek (többek közt) abban térnek el, hogy az újlatinban megkülönböztető hangsúlyt találunk, a latinban viszont megkülönböztető magánhangzó-hosszúságot. Az olasz és a szárd nyelvben a mássalhangzóknak megkülönböztető hossza van, és hangsúlyt is találunk, a spanyolban csak megkülönböztető hangsúlyt, a franciában pedig már a hangsúly sem megkülönböztető értékű. Egy másik fontos különbség az újlatin és a latin között, hogy az újlatin nyelvek, a románt kivéve, a legtöbb szónál elvesztették esetvégződésüket (egyes főnevek kivételével). A románban még mindig öt eset van (bár az ablativus már nem használatos).

A magyar és a latin

A latin nyelvtanírás hagyománya sokáig éreztette hatását a magyar nyelvtanokon, s az egyéb alapokon nyugvó elméletek csak az utóbbi időben alakultak ki. A latin egyes helyeken a beszélt nyelvre is kihatott (pl. a kötőmód (coniunctivus), vagy az igeneves szerkezetek használata), bár ezek jó része már feledésbe merült (például kérte, hogy adná neki oda szerkesztés). A középkortól fogva számos latin szó került nyelvünkbe, például az egyházi életből (vallási, hitéleti fogalmak), vagy más kulturális területekről (iskola, növény- és állatnevek, hónapnevek, orvosi kifejezések). A XIX–XX. századtól kezdve további jövevényszavak áramlottak és áramlanak nyelvünkbe a tudományos fejlődés és a nemzetközi érintkezés nyomán, bár e szavak egy része már a latinba is a görögből került. A latin eredetű (elsősorban francia és olasz) jövevényszavak is gazdagították nyelvünket, csakúgy, mint az angol jövevényszavak némelyike, melyek (az ófrancia közvetítésével) szintén a latinból erednek. A latin a 20. század elejéig a középiskolai oktatás szerves része volt (lásd például a Légy jó mindhalálig című regényben), ismerete az alapműveltséghez tartozott. Ma – az egyetemek mellett – néhány középiskolában és egyházi iskolákban oktatják, gyakran kötelezően választható nyelvként.

A latin mint nemzetközi közvetítő nyelv

A latin nyelv, még akkor is, mikor már holt nyelvnek számított, sokáig az európai civilizáción belül a kultúra és a tudományok nyelvének számított. Valójában ma is nagyon sokan tanulják és - bármennyire is meglepő - kommunikálnak vele, különösen Nyugat-Európa egyes országaiban. Történtek kísérletek arra is, hogy a latint a 20. században újra a nemzetköziség, a közös Európa nyelvévé tegyék. Ezt némelyek nyelvészeti, történelmi és politikai okokra hivatkozva szerencsésebbnek is látnák, mint az angol nyelv vagy egy mesterséges nyelv, például az eszperantó alkalmazását, mivel a latin egyrészt ugyanúgy sok tekintetben logikus, mint az angol; indoeurópai nyelv, tehát kifejez Európában bizonyos népességarányokat, de mégsem egy létező politikai alakulat nyelve, tehát nem tölthet be olyan erőszakos kultúraterjesztő szerepet, mint például a német (a Habsburg-kor és a világháborúk alatt) vagy az orosz (a szovjet megszállás idején); ami sem az angolról, sem a más, vezető szerepre törekvő nyelvekből létrehozott mesterséges nyelvekről sem mondható el. Ezenkívül több mint egy évezredes történelme során már bizonyította, hogy tényleg használható a nemzetközi kommunikációra. E nézet ellenzői felvetik, hogy a latinban is számos kivétel akad (például az igék szótári alakjában), több esetben bonyolult szabályok határozzák meg az alakot (l. például az i tövű főneveket); nyelvtanának egyes pontjai mind a napig nincsenek jól felderítve (például a kötőmód használata stilisztikai okokból, l. attractio modi); (szintetikus alapú) szerkezetei a mai analitikus világnyelvek beszélői számára idegenek; szerkezete önmagában is a tömörséget segíti elő inkább, mint az átláthatóságot; és mindenekelőtt: nincs olyan nyelvi közösség, amelynek nyelvhasználatára a vitás esetekben támaszkodni lehetne (hacsak nem az újlatin nyelvek...), tehát használata ugyanúgy kívülről meghatározott elveken alapulhatna, mint a mai mesterséges nyelveké. A latin ezenkívül ugyanúgy nem mentes a negatív asszociációktól, mint a vele szembeállított világnyelvek, hiszen hosszú időn át a római katolikus liturgia nyelve volt szerte a világban, és mind a mai napig a Vatikán hivatalos államnyelve. A vallási, világnézeti kötődés s annak a politikához való viszonya mindmáig érzékeny társadalmi kérdés. A katolikus egyház – minden kulturális, társadalmi erénye és jelentősége mellett – évszázadokon át számottevő politikai tényező is volt, mely céljait nemegyszer erőszakos módon is igyekezett érvényre juttatni (keresztes háborúk, inkvizíció, Galilei és mások elhallgattatása). A világnyelv kérdésére tehát nem adható könnyű és egyértelmű válasz. Mint sokan mondják, az egyes nyelvek alkalmasságát ma már inkább azok hajlékonysága, kifejezőkészsége, egyértelműsége és elsajátíthatósága szempontjából érdemes megítélni, semmint az azokat beszélő népek, közösségek történelme, vezetőik mai vagy hajdani döntései alapján. – Mások arra hivatkoznak, hogy történelmi szempontból egy-egy világnyelv elterjedését sokkal inkább a beszélő közösség katonai kvalitásai, gazdasági ereje és hasonló nyelven kívüli szempontok határozták meg, mint a nyelvük bármiféle „belső” tulajdonsága: logikája, könnyűsége, alkalmazhatósága vagy bármi más. A történelem során ez valóban vonatkozott a latin nyelvre is, de a történelem még nem ért véget, és a mai nyelvek terjedésére, akár a mesterséges nyelvekére is, ebből a szempontból feltehetőleg ugyanazok a szabályszerűségek vonatkoznak. Mindent egybevetve a nemzetközi kommunikációra használható nyelvek kérdése igen bonyolult és érzékeny pontokat érintő kérdés.

Kapcsolódó cikkek


- A latinból létrejött ábécék
- Latin fonémák
- A latin főnévragozás
- Latin igeragozás
- Latin szókincs
- Latin kifejezések jegyzéke
- Ablativus absolutus
- Latin előtagokból és latin igékből álló összetett igék a magyarban
- A rendszertani nevekben gyakran használt latin és görök szavak listája
- Latin szórend

Lásd még


- Latin
- Latin irodalom
- Latin mondások
- Latin kifejezések jegyzéke
- Brocard
- Római Birodalom
- Az élő latin
- Európai városok latin neve
- Európai folyók latin neve

Külső hivatkozások angolul


- [http://www.perseus.tufts.edu/ The Perseus Project] has many useful pages for the study of classical languages and literatures, including [http://www.perseus.tufts.edu/cgi-bin/resolveform?lang=Latin an interactive Latin dictionary].
- [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=LTN Ethnologue report for Latin]
- Ingyenes online latintanfolyamok (angolul)
  - http://www.sprachprofi.de.vu/latin
  - http://wikibooks.org/wiki/Latin
- [http://www.thelatinlibrary.com The Latin Library] contains many Latin etexts
- [http://www.textkit.com Textkit] has Latin textbooks and etexts.
- [http://www.websters-online-dictionary.org/definition/Latin-english/ Latin - English Dictionary]: from Webster's Rosetta Edition. ---- Megjegyzés: létezik [http://la.wikipedia.org/ Latin Wikipédia] is! Kategória:Nyelvek als:Latein ja:ラテン語 ko:라틴어 simple:Latin language th:ภาษาละติน zh-min-nan:Latin-gí

Német nyelv

A német nyelv ma hivatalos nyelv Németországban, Ausztriában, Svájcban, Luxemburgban és Liechtensteinben. Mintegy 100 millió ember anyanyelve. A legnépesebb kisebbségként élnek ma Oroszországban Nyugat-Szibériában és Kazahsztánban, ahová jelentős német csoportokat telepítettek ki az 1930-as és 1940-es években az egykori Volga-menti német köztársaságból, mely a 18. században jött létre német betelepítés révén. Az Egyesült Államokban ma is különösen egybefüggő területeken sokan élnek Pennsylvaniában és Texasban. Kanadában, Brazíliában, Chilében, Argentínában, Mexikóban, Ausztráliában, Dél-Afrikában és a volt német gyarmatokon (Namíbia, Togo, Kamerun, stb). Beszélőinek száma 130 millió körüli. Több nyelvjárása van (némelyik annyira különbözőnek tűnik, hogy egyesek külön nyelveknek tartják őket), ezeket három nagyobb csoportra oszthatjuk:
- északi csoport
  - északi alsószász (Niedersachsen - Alsó-Szászország, Schleswig-Holstein, Norddänemark - Dél-Dánia)
  - vesztfáliai (Nordrhein-Westphalen - Északrajna-Vesztfália északi részén)
  - osztfáliai (Alsó-Szászország délkeleti vidéke, Sachsen-Anhalt - Szász-Anhalt)
  - kelet-elbai (Mecklenburg-Vorpommern - Mecklenburg-Előpomeránia, Brandenburg, Északnyugat-Lengyelország, a volt königsbergi területek)
- centrális csoport
  - ripuari (Északrajna-Vesztfália déli részén, Belgium keleti csücskében - Ostbelgien)
  - mózeli frank (Rheinland Pfalz - Rajnavidék-Pfalz északnyugati részén, Luxemburgban)
  - rajnai frank (Rajnavidék-Pfalz keleti részén, Hessenben, Bajorország északi részén - Frankföldön)
  - keleti középnémet vagy szász (Sachsen - Szászország, Thüringien - Türingia, magyarországi és erdélyi területek)
- déli csoport
  - bajor (Bayern - Bajorország, Österreich - Ausztria, Südtirol - Dél-Tirol)
  - sváb (Bajorország, Baden-Württenberg határvidéke)
  - alemann (Schweiz - Svájc, Voralberg)

Kiejtés

Szócikk: Német kiejtés Általában törekszik az olvasás szerinti kiejtésre.
- A szóvégi en zártan ejtendő (gehen= géhn, vagy géen)
- A szóvégi e-t ritkán i-nek vagy ö-nek ejtik (Welle)
- Kettős mássalhangzók előtti magánhangzó megrövidül és e esetén mélyül, példa: Ebbe kiejtése eebe, (az első e hosszan ejtett e), eben kiejtése ébn (első é hosszú). Maga a kettős mássalhangzó rövidebb, mint magyarban lenne. (Ebbe kiejtése eebe)
- Duisburg város nevét Dűzburgnak kell ejteni (kivétel)
- Idegen szavaknál sokszor megtartják a forrásnyelv írásmódját (Genie: zseni, Journal=zsurnál, Gymnasium=gümnázium (y a görögöknél ü)) Magyartól eltérő betűk:

Nyelvtan

Főnevek

Azon kevés nyelvek egyike, melyek a főneveket következetesen nagybetűvel irják. A főnevekhez egyedi nyelvtani nemet rendel, névelői is ezt tükrözik (der, die, das). Ez onnan ered, hogy a régi germánok a tárgyakhoz és az állatokhoz is hímnenű, nőnemű vagy semlegesnemű tulajdonságokat rendeltek. Például a macska (die Katze) mint élőlény nőnemű, de ennek kandúrja (der Kater) már hímnemű, a kutya (der Hund) mint élőlény hímnemű, de ennek szukája (die Hündin) nőnemű. A főnevek ragozási osztályokba oszthatók (kb. 100 ilyen osztály van). A többes szám képzése idegen szavak esetén sokszor az eredeti nyelv többesszámát követi Towarisch - Towarischi, Cherum-Cherubim), ami a ragozási osztályok számát jelentősen megnöveli. Többes szám esetén akkor is a többesszámú formát használja, ha a mondat értelme egyébként is kifejezné a többes számot (pl. zehn Jungen: tíz fiú). Ezt a többi ún. indoeurópai nyelv (germán, szláv, latin) is így csinálja. Támogatja az összetett szavakat a magyarhoz teljesen hasonló módon. A német nyelv szókészlete - a magyarhoz hasonlóan - 1 millió szó körüli nagyságrendű.

Melléknevek és határozószavak

Érdekes módon nem tesz különbséget a hogy és milyen kérdésre felelő szavak esetén, azaz a határozókat és a tulajdonságokat ugyanazzal a szóval fejezi ki. Pl. Milyen a ház? schön- szép. Hogy csináltad meg? schön- szépen. Kötött szabály azonban a melléknevek ragozása: a "szép ház" kifejezésben a melléknév a "ház" (das Haus) főnév semleges neme miatt "s" ragot kap, tehát "schönes Haus" vagy gyenge ragozásban (ami a névelő és a melléknév együttes jelenlétét jelenti): "das schöne Haus". A melléknév-ragozásban megkülönböztetünk: - erős ragozást (amikor a jelző előtt nem áll semmi) pl. "schönen Tag!" - gyenge ragozást (amikor a jelző előtt határozott névelő áll) pl. "das schöne Haus" - vegyes ragozást (amikor a jelző előtt határozatlan névelő, birtokos névmás (mein, dein, stb.) vagy a „kein" áll) pl. "ein schönes Haus"

Igék

Mivel az igék végződése a különféle számokban és személyekben nem mindenütt különböző, alapvetően és kötelező módon hozzájuk kell fűzni a személyt. pl. Ich gehe - megyek, gehe = megyek vagy menj (felszólító mód). A van segédigét minden esetben ki kell tenni, ha az értelem megértése ezt nem is követelné meg, pl. Er ist klug: ő okos. Er klug: nem értelmes német kijelentés. Az igekötők használata hasonló a magyar igekötőhasználathoz. Eltérő a magyartól, hogy vannak elváló és nem elváló igekötők is. A német aktívan háromféle múltidőt használ: Egyszerű múlt (er ging), melyet történések elbeszélésénél használnak, a segédigés múlt (er ist gegangen), mellyel a történés múltbeliségét fejezik ki, és a régmúltat (er war gegangen), amikor egy múltbeli történés előtt lezajlott cselekvésről van szó. Összefoglaló példa: Maria ging heim= Mária hazament. Was hat er gesagt? Mit mondott? Er sah, daß Peter schon gegangen war= Látta, hogy Péter már elment.

Számnevek

Formájuk visszatükrözi a régi germánok 12-es számrendszerét, ugyanis a tizenegy és tizenkettő szó a tíztől független formájú (10: zehn, 11: elf, 12: zwölf).

Személyes névmások

ich - én, du - te, er, sie, es - ő, wir - mi, ihr - ti, sie, Sie - (ön) ők A sein (lenni) létige ragozása: ich bin, du bist, er/sie/es ist; wir sind, ihr seid, sie/Sie sind A haben (birtokolni) ige ragozása (az utána következő mondatrészt tárgyesetbe kerül!): ich habe; du hast; er/sie/es hat; wir haben; ihr habt; sie/Sie haben. Pl.: Ich habe einen Hund - Van egy kutyám (szószerint: Én bírok egy kutyát), (der Hund → den Hund) → (ein Hund → einen Hund)

A német helyesírás reformja

Az 1960-as évektől egy bizottság saját érvei szerint összhangba akarta hozni a német nyelvű országok helyesírását. Az eredmény, melyet az 1990-es évek végén hoztak nyilvánosságra az lett, hogy tudatosan különbségeket hagytak meg (Geschoss és Geschoß Ausztriában), emellett igen sok összetett igét angol mintára különírandóvá tettek, amivel kritikusok szerint ezeket az önálló jelentéssel bíró szavakat gyakorlatilag megsemmisítették, ezzel szegényítve a nyelvet. (pl. alleistehend, allein stehend = egyedülálló vagy egyedül álló).

Szótárak


- Német-német
- Wahrig- 460 ezer szó, nagyon alapos, jó nyelvtani összefoglaló.
- Mackensen- 300 ezer szó, nagyon jó fõnévi rész.
- Duden- 120 ezer szó, sajnos elég sok elavult (régies) szót tartalmaz; a leginkább ajánlható: Duden Universalwörterbuch. Mannheim/Wien/Zürich: Dudenverlag
- Magyar-német, német-magyar
- Halász Előd, 260 ezer szó, kb. 20-30% fantomszó, azaz nem létezõ szavak mindkét irányban. Német részben sok nem használt (régies) szó, mivel a Dudenen alapul.
- Halász Előd/Földes Csaba/Uzonyi Pál: Magyar-német nagyszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó 1998
- Halász Előd/Földes Csaba/Uzonyi Pál: Német-magyar nagyszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó 1998

Külső hivatkozások


- [http://www.101languages.net/german/ German 101] German for beginners and travelers
- [http://www.ids-mannheim.de/reform/ A helyesírási bizottság honlapja]
- [http://www.duden.de/index2.html?neue_rechtschreibung/crashkurs/crashkurs.html A Duden anyaga]
- [http://www.rechtschreibreform.com/ Kritikus vélemények németül]
- [http://www.phon.ucl.ac.uk/home/sampa/german.htm Német fonetikai táblázat (Sampa) ]
- [http://www.vein.hu/german/online.html Tanulmányok, cikkek a német nyelv(észet)ről] Kategória:Nyelvek als:Deutsche Sprache ja:ドイツ語 ko:독일어 ms:Bahasa Jerman simple:German language th:ภาษาเยอรมัน

1768

Események


- A törökök hadat üzennek Oroszországnak

Születések

november 21. - Friedrich Schleiermacher lelkész, teológus

Halálozások


- március 18. - Laurence Sterne angol író ko:1768년

1769

a 18-19. századi ipari forradalom. James Watt ekkor találja fel a gőzmozdonyt. James Hatris: kátrány mehanika

Születések

Halálozások

ko:1769년 simple:1769 th:พ.ศ. 2312

Szeptember 11

Névnapok: Teodóra, Dioméd, Elga, Emil, Emilián, Félix, Helma, Helza, Igor, Jácint, Milán, Milton

Események


- 1146 - II. Géza király a Lajtánál fényes győzelmet arat Henrik osztrák őrgróf felett, aki a trónkövetelő Borisz – Kálmán király állítólagos fia – érdekében támadt Magyarországra
- 1337 - I. Károly békét köt az osztrák herceggel
- 1526 - A török bevonul Budára
- 1609 - Henry Hudson e napon fedezi fel Manhattant.
- 1649 - Oliver Cromwell elfoglalja Drogheda városát. Az angolok tömeges kivégzéseket rendeznek
- 1697 - Savoyai Eugen győzelme Zentánál a Szulejmán nagyvezír vezette törökök ellen (Szulejmán elesik a csatában)
- 1709 - Savoyai Eugen győzelme Malplaquet mellett a franciák ellen
- 1741 - Pozsonyi országgyűlés, melyben a magyar nemesség felsorakozik Mária Terézia mögé. („Vitam et sanguinem pro rege nostro!”, azaz Életünket és vérünket királyunkért!), az országgyűlés általános nemesi felkelést határoz el
- 1760 - Mária Terézia Bécsben megalapítja a magyar nemesi testőrséget
- 1825 - Pozsonyban összeül az első magyar reformországgyűlés
- 1848 - lemond a Batthyány-kormány
- 1848 - elindul Jellasics őszi hadjárata
- 1869 - befejeződik a skóciai Wallace Monument építése
- 1906 - A spanyol püspöki kar pásztorlevélben ítéli el a polgári házasságot
- 1922 - a Palesztina feletti brit mandátum kezdete.
- 1926 - Szabadkőműves kongresszus. Megkezdődik Belgrádban az első nagyszabású szabadkőműves kongresszus, ahol a magyar küldöttséget Balassa József vezette.
- 1926 - Sikertelen merényletet követnek el Benito Mussolini ellen.
- 1941 - e napon kezdődik meg annak az ötszögletű épületnek az építése, amely később Pentagon néven az amerikai hadügyminisztérium székháza lesz.
- 1952 - Konrad Adenauer német kancellár ezen a napon írja alá a zsidók jóvátételéről szóló megállapodást.
- 1964 - Afganisztánban szeptember 11. a nemzeti egység megalakulásának a napja lesz.
- 1973 - Chilében katonai lázadás dönti meg Salvador Allende rendszerét
- 1996 - Megalakul az ORTT Panaszbizottsága.
- 2001 - Terrortámadás következtében összeomlik a világ egyik legmagasabb épülete, a New York-i World Trade Center. Eltérített utasszállító gépek csapódnak a World Trade Center ikertornyaiba, egy másik pedig a Pentagon épületébe. Hivatalos adatok szerint 2819-en halnak meg.

Születések


- 1524 - Pierre de Ronsard francia költő
- 1556 - Szent József (José Calasanza/Calasanatius) a piarista rend alapító tagja.
- 1816 - Carl Zeiss német mechanikus.
- 1855 - Katharina Schratt színésznő, Ferenc József barátnője.
- 1862 - O. Henry (er. William Sydney Porter) amerikai író
- 1865 - Abonyi Árpád író, újságíró
- 1881 - Asta Nielsen dán színésznő, a némafilmkorszak sztárja.
- 1881 - Theodor Adorno német filozófus, szociológus, esztéta
- 1885 - David Herbert Lawrence angol író, költő
- 1892 - Pinto Colvig , Goofy és Pluto eredeti hangja
- 1902 - Goldfinger Ernő építész
- 1917 - Ferdinand Marcos diktátor
- 1921 - Szeli István vajdasági kritikus, irodalomtörténész.
- 1930 - T. Sós Vera matematikus, akadémikus
- 1932 - Valentino divatdiktátor, ruhatervező
- 1933 - Susan Sontag , író
- 1933 - Szűrös Mátyás közgazdász, politikus
- 1935 - Tyitov űrhajós
- 1937 - Joszif Kobzon énekes
- 1938 - Tarjáni Ferenc kürtművész
- 1940 - Brian de Palma amerikai filmrendező
- 1945 - Franz Beckenbauer német labdarúgó
- 1945 - Gyimesi Éva irodalomtörténész
- 1953 - Kukely Júlia operaénekesnő
- 1965 - Moby (er. Richard Melville Hall) amerikai zenész
- 1968 - Paládi Zsolt író
- 1977 - Varró Dániel költő

Halálozások


- 1594 – Kovasóczi Farkas Erdély kancellárja, humanista
- 1594 – Báthory Boldizsár erdélyi politikus
- 1645 – gr. Eszterházy Miklós nádor
- 1733 – François Couperin francia zeneszerző
- 1809 – Horányi Elek (
- 1736)
- 1890 – Felice Casorati olasz matematikus
- 1919 – Csáth Géza író
- 1959 – Bölöni György író, újságíró
- 1971 – Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet politikus
- 1973 – Salvador Allende Gossens chilei politikus
- 1993 – Erich Leinsdorf karmester
- 1994 – Levendel László író, orvos
- 1994 – Jessica Tandy amerikai színésznő
- 1996 – Fehér Klára író, újságíró
- 2003 – Anna Lindh, Svédország külügyminiszter asszonya, miután szeptember 10.-én bevásárlás közben egy őrült megsebesítette

Nemzeti ünnepek

ja:9月11日 ko:9월 11일 simple:September 11 th:11 กันยายน

Sárospatak

Sárospatak észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Történelmi források gyakran csak Patakként emlegetik.

Fekvése

Miskolctól kb. 70 kilométerre északkeletre fekszik, az Északi-középhegység lábánál, a Bodrog folyó mentén.

Története

Bodrog Sárospatak már az őskorban is lakott volt. Városi kiváltságokat 1201-ben kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás (Lengyelország felé). Várát I. Endre király építtette. Itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet. Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot 1460-ban. 1575-ben nagy pestisjárvány pusztított a városban. 1531-ben megalapították a református kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt. 1650-től egy ideig itt tanított a haladó szellemű pedagógus, Comenius. Az intézmény ma az ő nevét viseli (Comenius Tanítóképző Főiskola, 2000-től a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara.) Sárospatak várát több híres nemesi család is birtokolta, többek között a Dobó család (itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával), a Lorántffyak, majd a Rákóczi család. I. Rákóczi Györgynek itt ajánlották fel az erdélyi fejedelemséget. A Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a várost; hol a kurucok, hol a labancok birtokolják. Itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést 1708-ban. A város lakói aktív részt vállaltak az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban is. Napjainkban Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor hangulatos történelmi jellege miatt csábító turistacélpont. 1848-49-es forradalom és szabadságharc

Látnivalók


- Rákóczi-vár (reneszánsz lakótorony, Perényi-loggia)
- Sárospataki Képtár
- Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény
- Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma
- Szinyei-ház

Érdekességek

A vár egyik kis szobácskájában a mennyezetet rózsák díszítik. Ebben a szobában tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. Latinul a „sub rosa” kifejezésnek két jelentése van: szó szerint: „a rózsa alatt”, átvitt értelemben: „titokban”.

Külső hivatkozások


- [http://www.sarospatak.hu Sárospatak honlapja]
- [http://sarospatak.lap.hu Startlap linkgyűjtemény]
- [http://www.csatolna.hu/hu/panorama/spatak.htm Interaktív panorámakép] – kilátás a várból Sarospatak

1773

Események


- december 16. - A Bostoni teadélután, az amerikai függetlenségi háború előzménye

Születések


- november 17. - Csokonai Vitéz Mihály magyar költő

Halálozások


- december 14. - Johann Lorenz Bach, német zeneszerző