:: wikimiki.org ::
| Lengyelország |
LengyelországA Lengyel Köztársaság közép-európai állam, amely nyugaton Németországgal, délen Csehországgal és Szlovákiával, keleten Ukrajnával és Belorussziával, míg északon a Balti-tengerrel, Litvániával és végül Oroszországgal (a Kalinyingrádi Terület nevű exklávé révén) határos. Földrajzi helyzete is hozzájárult ahhoz, hogy Lengyelország története során igen sokszor hadszíntérré vált.
Az ország neve
Lengyelország hivatalos neve lengyelül Rzeczpospolita Polska, azaz Lengyel Köztársaság.
Az ország eredeti neve, Polska, és a nép neve is szláv eredetű. Egy népszerű legenda szerint a Polska név egy polán nevű szláv nomád nép nevéből ered. Azonban van egy másik felfogás is, miszerint nevük a szláv pole (mező) szóból származik, vagy egy Goplanie nevű néptől, amely a Goplo-tó körül élt, és 845 körül kb. 400 erődöt birtokolt a mai Lengyelország területén.
Az elfogadott etimológia szerint a nép és az ország neve a polanie szóból ered, amely annyit tesz, hogy "a mezők lakói". Erre a következtetésre könnyen eljuthatunk, ha összehasonlítjuk a többi szláv nyelv hasonló jelentésű szavaival.
Története
exklávé
A lengyel nemzet a 10. század közepe táján kezdett egységes, felismerhető területi egységgé válni. Lengyelország aranykora a 16. században, az ország Litvániával való államközössége lengyel-litván államközösség idején volt. Lengyelország polgárai büszkék voltak ősi szabadságjogaikra és parlamenti rendszerükre. A lengyelek számára a szabadság azóta is a legfontosabb értékek egyike. A lengyelek gyakran nevezik magukat a "Szabad emberek nemzetének".
A 17. század közepén a Bogdan Hmelnyickij vezette kozák felkelés zűrzavaros idejét az Özönvíz című regény örökítette meg. 1699 előtt számos háború folyt Törökország, Oroszország, Svédország, Erdély és Brandenburg-Poroszország között. Az ezt követő 80 év folyamán a gyakorta háborús övezetté váló ország intézményi rendszerében is eluralkodott a totális anarchia, és az ország meggyengülése az Oroszországtól való függőség növekedésével járt. A felvilágosodás Lengyelországban a teljesen független politika és a néhai államrendszer visszaállításának támogatását hozta el, megalkotva ezzel Európa első írott alkotmányát. A reformfolyamat megszakadt Lengyelország 1772, 1793 and 1795 évi, Oroszország, Poroszország és Ausztria közötti felosztásával. A lengyelek nem hagyták elveszni szabadságukat, és sokszor fel is lázadtak elnyomóik ellen.
A napóleoni háborúk után a helyreállított lengyel állam, a Varsói Nagyhercegség néven létezett mint az Orosz Birodalom része, a nagyhercegséget az orosz cár uralta. Az úgynevezett Kongresszusi Lengyelország liberális alkotmányt hozott, azonban a cár gyámkodása alatt lévő területet már ez sem tudta megmenteni az országot. Az orosz cárok hamarosan megnyírbálták a lengyel szabadságjogokat és az Orosz Birodalom de facto annektálta az országot. A 19. század végén, az osztrák uralom alatt sínylődő Galícia vált a felkelések központjává. Az első világháború alatt a szövetséges haderők egyöntetűen megállapodtak abban, hogy Lengyelországot helyre kell állítani. Ezt Thomas Woodrow Wilson, az Amerikai Egyesült Államok elnöke 13 pontban dekralálta.
Nem sokkal a német fegyverletétel után, 1918 novemberében, Lengyelország visszanyerte függetlenségét. (Második Lengyel Köztársaság).
A szovjet-orosz agresszióval szemben Lengyelország megőrizte függetlenségét az 1919. évi lengyel-szovjet-orosz háborúban.
A Második Lengyel Köztársaság a második világháború kitöréséig állt fenn, amikor Németország és a Szovjetunió felosztották a területét maguk között (1939 szeptember 27). Lengyelországra rettenetes szenvedést hozott ez az időszak. A világháborúban részt vett valamennyi ország közül Lengyelország vesztette el polgárait a legnagyobb arányban: a hatmilliós veszteség felét zsidók tették ki. A háború után Lengyelország határait nyugat felé tolták, a keleti határ a Curzon-vonal, míg a nyugati határ az Odera-Neisse határ lett. Ezáltal Lengyelország 76 000 négyzetkilométert, a háború előtti méretének 20 %-át elvesztette. A határmódosítások emberek milióinak a vándorlását kényszerítették ki. Lengyelország ily módon, történetében először, egynemzetiségű országgá vált.
A Szovjetunió győzelme után, Közép-Európa más államaihoz hasonlóan, Lengyelországban is kommunista kormány alakult. 1948-ban a sztalinista fordulat a totalitárius korszak kezdetét hozta. 1956-ban a totalitárius rendszer liberálisabb formát öltött. Sok ember kiszabadult a börtönökből és a szabadságjogok skálája is kiszélesedett.
A munkások megmozdulásainak hatására már 1980-ban megalakult a "Szolidaritás" szakszervezet, amely az idők múlásával politikai erő lett. Ez a párt döntötte meg Lengyel Egyesült Munkáspárt uralmát 1989-ben, megnyerte a demokratikus választásokat, és az elnöki székbe is a Szolidaritás párt jelöltje került.
A sokkterápia program az 1990-es évek elején képessé tette a lengyel gazdaságot az átállásra, és az egyik legdinamikusabb rendszerváltó állammá vált.
Lengyelország 1999-ben csatlakozott a NATO-hoz.
A kormány hathatós kampánya is közrejátszott abban, hogy az EU-csatlakozásról 2003 júniusában tartott népszavazáson az igen volt többségben.
Lengyelország 2004. május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz.
Államszervezet
Törvényhozás
A lengyel állampolgárok választják négy évre a kétkamarás parlamentet (lengyelül Zgromadzenie Narodowe,azaz nemzetgyűlés), amely a 460 tagú alsóházból (Sejm [Szejm]) és a 100 tagú Szenátusból (Senat [Szenat]) áll. A jelenlegi, 1997. évi alkotmány szerint az 5 %-ot meghaladó pártok képviselői kaphatnak mandátumot, kivéve a kisebbségi pártok részére garantált két helyet.
Az államfő
Az államfőt, azaz a köztársasági elnököt, általános választás keretében, öt évre választják.
Minisztertanács
A legfőbb közigazgatási szerv a Minisztertanács, amelyet a miniszterelnök irányít. A köztársasági elnök nevezi ki a minsztereket a miniszterelnök javaslatára. A miniszterelnököt tipikusan a parlament alsóházában (Szejm) többségi koalició adja.
Igazságszolgáltatás
Az igazságszolgáltatás főbb intézményei: a Legfelsőbb Bíróság (Sąd Najwyższy), (bíráit a köztársasági elnök nevezi ki a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács javaslatára, határozatlan tartamra) és az Alkotmánybíróság (Trybunał Konstytucyjny) (bíráit a Szejm választja 9 év időtartamra).
Ombudsman
A Szejm (a Szenátus jóváhagyásával) nevezi ki az Ombudsmant, vagy más szóval az Állampolgári jogok biztosát (Rzecznik Praw Obywatelskich), öt éves időtartamra.
Közigazgatási beosztás: a vajdaságok
Lengyelország 16 vajdaságra (lengyelül województwo), mint közigazgatási régióra oszlik:
- Nagy-Lengyelország (Wielkopolskie)
- Kujáviai-Pomerániai Vajdaság (Kujawsko-Pomorskie)
- Kis-Lengyelország (Małopolskie)
- Lodzi Vajdaság (Łódzkie)
- Alsó-sziléziai Vajdaság (Dolnośląskie)
- Lublini Vajdaság (Lubelskie)
- Lubuszi Vajdaság (Lubuskie)
- Mazóviai Vajdaság (Mazowieckie)
- Opolei Vajdaság (Opolskie)
- Kárpátaljai Vajdaság (Podkarpackie)
- Podlasie Vajdaság (Podlaskie)
- Pomerániai Vajdaság (Pomorskie)
- Swietokrzyski Vajdaság (Świętokrzyskie)
- Sziléziai Vajdaság (Śląskie)
- Warmiai-Mazúri Vajdaság (Warmińsko-Mazurskie)
- Nyugat-pomerániai Vajdaság (Zachodniopomorskie)
Földrajz
Opole
Lengyelország nagy része síkság, az átlagos tengerszint feletti magasság 173 méter. A hegyvidékek közé tartozik a déli határon a Szudéták (legmagasabb pontja a Sniezka (lengyelül: "havas csúcs", 1603 m) és a Kárpátok, beleértve a Tátra), ahol Lengyelország legmagasabb pontja, a Rysy (2499 m, magyarul: Tengerszem-csúcs) emelkedik. A legnagyobb folyó a Visztula (lengyelül Wisła),a nyugati határfolyó, az Odera (lengyelül Odra), továbbá a Warta és a Bug. Lengyelországban összesen 9300 tó található, főként az ország északi részén. A jég formálta Mazuri-tóhátság (lengyelül Mazury) a leglátogatottabb tóvidék az országban. Őshonos erdők maradványai ma is láthatók.
Lengyelország éghajlata mérsékelten kontinentális, hideg, felhős, csapadékos, mérsékelten hideg telekkel és enyhe nyarakkal, amelyeket szintén sok csapadék jellemez.
Főbb városai
Lengyelország főbb városai a következők:
Gazdaság
Lásd még
- Rzeszów
Külső hivatkozások
kormányzati weboldalak:
- [http://www.poland.gov.pl/ a lengyel kormány hivatalos honlapja]
- [http://www.poland-tourism.pl/ Tourist information portal]
- [http://www.kprm.gov.pl/english/index.html KPRM] - a miniszterelnök hivatalos honlapja
- [http://www.prezydent.pl/dflt/en_index.php3 Prezydent] - a köztársasági elnök hivatalos weboldala
- [http://www.sejm.gov.pl/english.html Sejm] - a Szejm hivatalos weboldala
- [http://www.senat.gov.pl/indexe.htm Senat] - a Szenátus hivatalos weboldala
- [http://www.sn.pl/english/index.html Sad Najwyzszy] - a Legfelsőbb Bíróság hivatalos weboldala
- [http://www.trybunal.gov.pl/eng/index.htm Trybunal Konstytucyjny] - az Alkotmánybíróság hivatalos weboldala
Lengyelország Tourism
- [http://hometown.aol.de/Questius/Polska/Warszawa.htm Warsawpics]
- [http://hometown.aol.de/Questius/Polska/Krakow.htm Cracowpics]
- [http://www.travelphoto.pl/Polska/TP00036/TP00036.htm Gdanskpics]
- [http://www.ga.com.pl/wroclaw6.htm Wroclawpics]
- [http://www.poland-tourism.pl/i.asp?ld=PL&tf=PL&oi=PL00000000BI0421 Poznanpic]
- [http://www.travelphoto.pl/Polska/TP00174/TP00174.htm Szczecinpics]
- [http://www.travelphoto.pl/Polska/TP00312/TP00312.htm Bialystokpics]
- [http://www.ga.com.pl/tatry21.htm Tatra Mountains Pics]
- [http://www.ga.com.pl/mazury1.htm Masuria Pics]
- [http://www.travelphoto.pl/Polska/TP00251/TP00251.htm Baltic Sea Pics]
- [http://www.ga.com.pl/royalty2.htm pictures of Poland]
- [http://www.poczta-polska.pl/mw/index.html Lots of nice pics]
- [http://www.seepoland.pl panoramas]
- [http://webcam.deili.info/en,1,1 Polish Webcams]
- [http://www.pilot.pl/ eMap of Poland]
- [http://www.pot.gov.pl/ Tourist information portal]
- [http://www.poland-tourism.pl/ Tourist information]
- [http://www.polandtour.pl polandtour.pl]
- [http://www.polandtour.org polandtour.org]
- [http://www.lot.pl Flights to Poland]
- [http://www.centralwings.com Low cost flights to Poland]
- [http://www.poland.com/ poland.com]
- [http://www.willgoto.com/categories.aspx?Destination=353&Langue=1 Willgoto Poland, Travel guide and directory]
- [http://www.lodging-poland.com Polish hotels and travel guide]
- [http://en.zamki.pl/ Castels of Poland]
A legnépszerűbb lengyel web-portálok:
- [http://www.onet.pl/ Onet.pl]
- [http://wp.pl/ Wirtualna Polska]
- [http://interia.pl/ Interia]
- [http://www.gazeta.pl/ Gazeta Wyborcza]
- [http://o2.pl/ o2]
- [http://www.eurokonstytucja.pl/ Eurokonstytucja]
- [http://www.europolityka.pl/ Europolityka]
- [http://www.euroszansa.pl/ Euroszansa]
Sights
Image:Varsovie04-32.jpg|Warszawa
Image:Warsaw modern buildings.jpg|Warszawa
Image:Wilanow palace.jpg|Warszawa
Image:Warsaw palace.jpg|Warszawa
Image:Warszawa Namiestnikowski.png|Warszawa
Image:Warszawa Copernicus.png|Warszawa
Image:Warsaw church.jpg|Warszawa
Image:Warsaw church1.jpg|Warszawa
Image:Krakow_Sukiennice.jpg|Kraków
Image:Piazza_del_Mercato_di_Cracovia.JPG|Kraków
Image:Krakow-Wawel-Courtyard.jpg|Kraków
Image:Krakow-Wawel_cathedral.jpg|Kraków
Image:Kalplica wawel.jpg|Kraków
Image:Krakow nagrobek Kazimierza W.jpg|Kraków
Image:Krakau_PeteruPaul.jpg|Kraków
Image:Krakow_Boze_Cialo-2.jpg|Kraków
Image:Teatr Slowackiego.JPG|Kraków
Image:Gothic altar veit stoss.jpg|Kraków
Image:Pl-gdansk-neptun2004.jpg|Gdańsk
Image:ZURAW-Gdansk 2004 ubt.jpeg|Gdańsk
Image:Bazylika mariacka gdansk ubt.jpeg|Gdańsk
Image:Gdansk Radhuset.jpg|Gdańsk
Image:Oliwa kathedraal.jpg|Gdańsk
Image:Wroclaw 1.jpg|Wrocław
Image:Breslau-rathaus.jpg|Wrocław
Image:Wroclaw-Katedra-3.jpg|Wrocław
Image:Wroclaw-AulaLeopoldina4.jpg|Wrocław
Image:Torun-Rynek-ratusz-2.jpg|Toruń
Image:Torun-palac-dambskich.jpg|Toruń
Image:Ratusz Poznan od Wielkiej.jpg|Poznań
Image:Poznan Fara 106-07.jpg|Poznań
Image:Lublin Archikatedra.jpg|Lublin
Image:Bydgoszcz Spichrze.jpg|Bydgoszcz
Image:Rogalin palac (1).jpg|Rogalin
Image:Pulawy palac czartoryskich.jpg|Puławy
Image:Poland - Ksiaz castle.jpg|Książ
Image:Zamek w Pszczynie003 kpjas.jpg|Pszczyna
Image:Jasna Góra 20050919.JPG|Częstochowa
Image:Kielce palace 2.jpg|Kielce
Image:Zamosc ratusz.jpg |Zamość
Image:Poland Baranow - Castle.jpg|Baranów Sandomierski
Image:Kazimierz Dolny (kamienica pod sw Mikolajem i Krzysztofem) 01.jpg|Kazimierz Dolny
Image:Janowiec dziedziniec.jpg|Janowiec
Image:Nowy Wiśnicz.jpg|Nowy Wiśnicz
Image:Ogrodzieniec.jpg|Ogrodzieniec
Image:Rzeszów zamek 2004b.jpg|Rzeszów
Image:Malbork zamek zblizenie.jpg|Malbork
Image:Poland Frombork - Cathedral Hill.jpg|Frombork
Image:Golub-Dobrzyn2.jpg|Golub-Dobrzyń
Image:Kwidzyn zamek.JPG|Kwidzyn
Image:Moszna zamek4.jpg|Moszna
Image:Tatry Panorama01xxx.jpg|Tatry
-
als:Polen fiu-vro:Poola ja:ポーランド ko:폴란드 ms:Poland simple:Poland th:ประเทศโปแลนด์ zh-min-nan:Polska
Közép-EurópaKözép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója; általában ide sorolják Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát, Magyarországot, Szlovéniát és Horvátországot. Mivel keleti határát a Duna képezi, Szerbia északi része, a Vajdaság is Közép-Európához tartozik. Olykor azonban számos további országot is ebbe a régióba sorolnak, és gyakran ideszámítják Németországot, Ausztriát, Svájcot, Liechtensteint és Romániát is. A német „Mitteleuropa” kifejezést időnként azokra az államokra alkalmazzák, amelyek a Habsburg-monarchia felbomlása óta jöttek létre.
Azok az országok, melyek Közép-Európához tartozónak tekintik magukat, olykor a tőlük keletre eső államokat nevezik Kelet-Európának. Németországban például Lengyelországról Kelet-Európa részeként szoktak beszélni, Lengyelországban pedig Ukrajnáról ugyanígy.
Némelyek annak idején úgy fogalmazták tréfásan, hogy Közép-Európa az a része a földrésznek, amit Nyugat-Európában Keletnek, Kelet-Európában pedig Nyugatnak tartanak. Közép-Európa egy másik meghatározása Európának azokat a részeit foglalja magába, amelyek kultúrájukban, történelmükben nyugatiak, de amelyeket a Szovjetunió uralma alá hajtott a II. világháborúban.
Lásd még
Közép-Európa történelmi régiói
Külső hivatkozások
- [http://www.ccfz.hu/docs/24tezis.rtf 24 tézis Európáról]
- [http://www.freeworldmaps.net/europe/central/map.html Közép-Európa földrajzi térképe]
Kategória:Európa
ja:中央ヨーロッパ ko:중앙유럽
Csehország
Csehország (csehül: Česká republika) Kelet-Közép-Európa egyik szárazföldi állama. Határos kelet felől Szlovákiával, északról Lengyelországgal, nyugatról Németországgal és délről Ausztriával. Csehország alapvetően három részre bontható (Csehországra (más néven Bohémia), Morvaországra és Sziléziára), amelyek azonban már nagyon rég óta együtt fejlődtek.
Története
Részletesebben: Csehország történelme, Csehszlovákia
Csehország 1918 előtt
Csehország területén az őskorban jóval kevesebben éltek, mint a délebbi, melegebb vidékeken, ám mindamellett szép számú lelet került elő a középső paleolitikumtól kezdve (főleg Morvaország területén). A Kr. e. II. évezredben Csehország a La Tène kultúra befolyása alatt állott. Az első nem csak ásatásokra alapozó ismeretek a Kr. e. 4. századból valók, ekkor a kelta bójok éltek a területen. Valószínüleg innen ered Csehország másik elnevezése a Bohémia is. Az őket követő népcsoport a germán markomannok, akik Kr. e. 80 körül érkeztek ide.
A Római Birodalom határa az Ausztria területén folyó Dunánál volt, így különösen nagyobb hatása nem volt a területre. A népvándorlás során Csehország területén több nép is megfordult, köztük a legfontosabbak a vandálok és a keleti gótok voltak.
Az 5. századtól kezdve jelentek meg Csehország területén a szláv törzsek, ám a legnagyobb hullámban csak a 6. században érkeztek. Az első államszervezet Csehország területén a Szamo Fejedelemség volt, amely az avarok hatalmát volt hivatott ellensúlyozni. A Fejedelemség a fejedelem 658-as halálát követően felbomlott.
A 8. század végére a terület a Frank Birodalom határmezsgyéjére került. Ekkor alakult ki egy újabb hatalom a térségben, a Nagymorva Birodalom, amely a mai Morvaország területén helyezkedett el. Ekkor kezdődött meg a kereszténység terjedése Morvaországban, amelyben nagy szerepe volt a keletről érkező, szláv nyelveket is beszélő Cirillnek és Metódnak. Közben, 880 körül kezd kialakulnia Bohémia Hercegsége, amely a Frank Birodalom vazallusaként működött. A Nagymorva Birodalom végül a magyarok jövetelével bomlott fel.
929-ben a Přemysl-házi I. Vencel német-római uralkodó egy időre hűbéresévé teszi a területet, ahol megindul a kereszténység terjedése. 1030-ban Csehország bekebelezi Morvaországot, majd 1085-től a cseh királyok a német-római császártól kapták a koronát, ezzel elismerve hűbérességüket.
1212-ben I. Ottokár (1198 - 1230) szerezte meg az örökös királyi rangot. Uralkodása idején Csehország komoly fejlődésnek indult, fia (II. Ottokár) befolyása alá került Ausztria. II. Ottokár pályázott a német-római császári címre, ám Habsburg Rudolf 1278-ban a morvamezei csatában legyőzte őt és meggátolja efféle törekvéseit. A 13. században nagy számú német telepes érkezett Csehországba felfejlesztve a nagy középkori városokat mint Kutná Hora, Jihlava, Nemecky Brod (a mai Havlíčkův Brod). 1306-ban kihalt a Přemysl dinasztia, a helyét a Luxemburg-ház vette át. Megkezdődött Csehország aranykora.
A csehek legjelentősebb uralkodójuknak I. Károlyt (1347 - 1378, IV. Károly német-római császárt) tartják, aki óriási fellendülést hozott az ország életébe. Új közigazgatást szervezett, létrehozta a prágai érsekséget. 1348-ban megalapította a prágai Károly Egyetemet, mind a Német-Római Császárság, mind Közép-Európa első egyetemét. Prága hamar Európa egyik kulturális központjává vált. Az egyházaknak juttatott rengeteg földet, amely később a huszita felkelés indokául szolgált.
Csehszlovákia része
Csehország 1918 és 1992 között Csehszlovákia része volt.
A Cseh Köztársaság
A Cseh Köztársaság 1993. január 1-jén jött létre Csehszlovákia szétválásával.
Politika
Földrajz
Gazdaság
Népesség
- Lakosság: 10,3 millió (2005 júniusi adat)
- Népesség összetétele: csehek 94 %; szlovákok 3 %; kissebségek lengyel, német, magyar, roma összesen 3 %
- menekültek: 1297
- városi lakosság: 75 %; vidéki lakosság: 25 %
- várható élettartam: férfiak 72 év; nők 79 év
- életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves: 15,4 %; 15-64 éves: 70,6 %; 65 év feletti: 14,0 %
- népességnövekedés: -0,08 % (2005), születések száma: 1 nőre 1,2 születés jut
- vallási megoszlás: római - katolikus 39 %; protestáns 5 %; ortodox 3 %; felekezeten kívüli: 40 %; egyéb 13 %
Kultúra
Kapcsolódó szócikkek
Külső hivatkozások
-
fiu-vro:Tsehhi ja:チェコ ko:체코 ms:Republik Czech simple:Czech Republic zh-min-nan:Česko
Ukrajna
Ukrajna (Україна) Kelet-Európa egyik állama. 603 700 km2-es területe alapján a nagyobb államok közé sorolható, Oroszország után Európa második legnagyobb állama. Azonban a nagy terület mellé jóval kisebb politikai potenciál párosul. Ezt azt is bizonyítja, hogy 1125-öt követően mindig más nemzetiségek kisebb-nagyobb befolyása alatt éltek az ukránok egészen 1991-es függetlenné válásukig.
Története
További linkek: Kárpátalja történelme, Szovjetunió történelme
A mai Ukrajna területén az ókorban szkíták éltek. A Kr. e. VII. században érkeztek meg a Krím-félszigetre a görög gyarmatosítók. A görögök által alapított nagyobb városok: a dór Kherszonészosz (a mai Szevasztopol és Jalta közötti tengerparton), illetve a ión Pantikapaión (a mai Kercs környékén) voltak. Az első időkben jellemző komolyabb kereskedelmi kapcsolatok az anyaország és a gyarmatok között hamarosan lazulni kezdtek. A Nagy Sándori időkben már mint független Boszporuszi Királyág létezett, később Pontosztól, majd Rómától függő terület. A gótok 236-os, majd a hunok kb. 375-ös betörése pár tengerparti kikötővároson kívül szinte mindent elpusztított. Az ókorban a Krím-félsziget és környéke nagy mennyiségű gabonát, mézet és kendert exportált a fejlett államok felé, cserébe főként iparcikkeket és textíliákat kapott.
Ukrajna északi részén feltételezhetően már az 1. században megjelentek a szláv néptörzsek, őket később, 400 körül a vizigótok, 600 körül a magyarok, 893 körül pedig a besenyők követték. Etelköz és Levédia is a különböző tudományos elképzelések szerint Dél-Ukrajna területén található, ám pontos helyükről a történészek vitatkoznak.
Az 5. századtól kezdve a Krím-félsziget lakossága felvette a keresztény vallást, amint Bizánc megszerezte a területet. A 7. század körül kialakuló, a mai Ukrajna keleti felét is magában foglaló Kazár Kaganátusban a zsidó vallás államvallássá lett, ezért itt jelentős zsidó telepek jöttek létre. A 9. században varég (svéd normann) törzsek vonultak végig északról a Dnyeper folyó mentén új kereskedelmi telepeket alapítva. 860-ban így jött létre Kijev, amely később a keleti szlávok központi városává vált. A 10. századtól kezdve egyre erősödött a szlávok hatalma. Egy 943-ban indított kalandozás során a Kubán-alföld kazár területeit sikerült meghódítani, és végül 965-ben a szarkeli csatában megdöntötték a Kazár Kaganátust.
1019-ben Novgorod és Kijev egyesülésével létrejött a Kijevi Nagyfejedelemség, amely a Kárpátoktól egészen a Ladoga-tó partjáig terült el. Uralkodója Bölcs Jaroszláv lett, aki felvette a kereszténységet és megalapította a Kijev melletti Pecserszkaja Lavna kolostort. Politikájával Róma helyett Bizánc felé fordult. 1054-es halálával a birodalom fénykorának is vége szakadt, és 1125-ben az állam kis fejedelemségekre (pl. Novgorod, Szúzdal, Lodoméria, Halics, Vlagyimir) esett szét. A legsúlyosabb csapást 1238 és 1240 között a Batu kán által vezetett mongol seregek mérték a keleti szlávokra: a későbbi ukrán területek - köztük Kijev is - az Arany Horda fennhatósága alá kerültek. A XIV. században több állam is terjeszkedni kezdett Ukrajna felé, északnyugatról a Litván Nagyfejedelemség, délnyugatról a Lengyel Királyság, északkeletről pedig a Moszkvai Nagyfejedelemség kezdett el növekedni. A század közepére Halics Lengyelországhoz, Ukrajna északi vidéke Litvániához, a kijevi pátriárka pedig Moszkvába került (1326). A mongol befolyás alatt lévő Krím-félszigeten található genovai birtokról, Kaffából indult 1346-ban az egész Európán átgázoló pestisjárvány.
1386-ban létrejött a Jagellók által vezetett lengyel-litván perszonálunió, amely a lengyel dominancia miatt sokszor csak mint Lengyel Királyság szerepel, és amely a 15. századtól mind délről, mind keletről egyre nagyobb fenyegetettségnek volt kitéve. A terjeszkedő Moszkvai Fejedelemség a század végére elfoglalta a mai Északkelet-Ukrajnát, délen a gyengülő Mongol Birodalmon három részre szakadt (Kazanyi, Asztrahányi és Krími Kánság). A Krími Tatár Kánság 1475-ben török hűbéres területté vált.
A 16. században a törökök elfoglalták Lengyelország déli vidékeit is, ahol megindult az önálló kozák (ukrán) állam szervezése. A Bogdan Hmelnyickij vezetésével 1648-ban fellázadt kozákok 1654-ben hűségesküt tettek Alekszej orosz cárnak. 1667-ben Oroszország és Lengyelország között felosztották Ukrajnát. 1707-ben kitört a Bulavin-felkelés, a függetlenségért küzdő kozákok lázadása, amelyet 1709-ben a svéd XII. Károly támogatása elllenére Poltavánál az orosz cár levert. 1772-ben, Lengyelország első felosztásakor Galícia a Habsburg birodalomhoz, 1795-ben a harmadik felosztáskor pedig Ukrajna többi része Oroszországhoz került.
A 19. század során Ukrajna a cári Oroszország legiparosodottabb, legfejlettebb vidékévé fejlődött. Az antiszemitizmus Ukrajnában is felütötte a fejét, Ukrajna zsidó lakossága pogromok (fosztogatások, kiközösítések) áldozatává vált. A 20. században mint minden iparosodott vidéken, Ukrajnában is megindulnak kisebb-nagyobb tüntetések, sztrájkok, amelyek közül az 1905-ös odesszai a szovjet történelemszemléletben nagy hangsúlyt kapott. 1917 végén megalakult a független Ukrán Köztársaság, amelyet 1920-ra a Vörös Hadsereg elfoglalt, így 1922-től Ukrajna Ukrán SzSzK néven a Szovjetunió egyik tagállama lesz. A mai Ukrajna nyugati vidékein az újonnan létrejött Lengyelországhoz kerültek. A Magyarországtól elcsatolt Kárpátalja ugyanakkorCsehszlovákiához került.
A kollektivizálás csúcsán, az első ötéves terv ciklusában (1928 és 1933 között) egyes becslések szerint mintegy 5 - 6 millió ember pusztult el Ukrajnában az éhínség miatt, ott, ahol a XIX. században a világon a legtöbb gabonát termelték.
A második világháború kitörésekor 1939-ben a Szovjetunió megszállta Lengyelország keleti részét, nagyjából Nyugat-Ukrajnát. 1941-től a Barbarossa-terv szerint támadó németek egész Ukrajnát elfoglalták, ott rablógazdálkodást folytatnak, egészen a szovjetek 1942 és 1944 között tartó támadásáig. 1945. február 4.-11. között Ukrajnában került megrendezésre a szövetséges nagyhatalmak vezetői között a II. világháború utáni rendezés egyik találkozója, a jaltai konferencia. A háború lezártával Lengyelország keleti része, és Kárpátalja is az Ukrán SzSzK-hoz került, illetve 1954-ben az Orosz SzSzK-tól visszacsatolták a Krím-félszigetet.
1986. április 26-án a Pripjaty folyó mellett fekvő Csernobilban súlyos atomerőmű robbanás történt. Ennek következményeképp a Kijevtől északra található vidékek, illetve Fehéroroszországban található nagy területek még mindig súlyosan sugárfertőzöttek.
Ukrajna 1991 augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egy december 1-én megtartott választáson az ukránok többsége is támogatott. Az országban azóta többpártrendszer működik. Még ugyanebben az évben kisebb konfliktus alakult ki Ukrajna és Oroszország között a Krím-félsziget hovatartozásáról. 1994-ben Bill Clinton amerikai és Leonid Kravcsuv ukrán elnök egyezményt kötött Ukrajna nukleáris arzenáljának leszereléséről.
2004-ben Leonid Kucsma elnök bejelentette, hogy nem indul az elnökválasztásokon. Két jelölt mérkőzött meg, Viktor Janukovics, aki mind Kucsma, mind Oroszország támogatását maga mögött tudhatta, illetve Viktor Juscsenko, aki a nyugatra nyitás politikáját tartotta szem előtt. A lezajlott választásokon a hivatalos eredmények szerint parányi többséggel Viktor Janukovics győzött, ám az ellenzék hívei tüntetésekbe kezdtek Kijev utcáin új választásokat követelve, a keleti régiókban történt választási csalások és megfélemlítésekre hivatkozva (narancssárga forradalom). Az alkotmánybíróság végül megsemmisítette a választási eredményeket.
Államszervezet
Az 1996-ban elfogadott alkotmány tiszteletben tartja a polgárjogok mellett az emberi és szabadság jogokat is. Az állam élén az köztársasági elnök áll, az ő feladata kinevezni a miniszterelnököt is, akit az országgyűlés (a Verkhovna Rada) fogad el. Az államelnök továbbá az egyes miniszterek kinevezéséért is felelős.
Az ország valamennyi településén működik önkormányzat, ám hatáskörük igencsak korlátozott.
Közigazgatási beosztás
Ukrajna 24 régióból (oblast), egy autonóm köztársaságból (a Krím-félszigeten), illetve két önálló közigazgatási egységből (Kijevből és Szevasztopolból áll.
Ukrán közigazgatási egységek:
Az ukrán nevek átírása az 1996-ban elfogadott [http://transliteration.eki.ee/pdf/Ukrainian.pdf hivatalos átírással] történt.
Földrajz
Természetföldrajz
Az ország legnagyobb részén a Kelet-Európai-síkság terül el, ezt délről a Kárpátok vonulatai övezi az Alföld peremvidékeivel. A Dnyeszter völgyétől északra továbbá hátsági területek (Podóliai-, Volhíniai és Dnyeper-hátság) vannak. Donyecktől délre emelkedik az Azovi-hátság, amelytől délre egészen az Azovi-tengerig a Donyec-medence terül el. A Fekete-tenger nagy félszigete a Krím-félsziget déli részén a Krím-hegységgel.
Legmagasabb pontja: Hoverla (2061 m)
Legjelentősebb folyók: Duna, Dnyeper, Dnyeszter, Donyec.
Legnagyobb tavak: Kahovkai-víztározó, Kremcsuki-víztározó, Kijevi-víztározó, Dnyiprodzerzsinszki-víztározó, Jalpuh-tó.
Legnépesebb városok
Milliós nagyvárosok:
- Kijev
- Harkov
- Dnyepropetrovszk
- Donyeck
- Odessza
Kisebb nagyvárosok:
- Zaporizzsja
- Lviv (Lemberg)
- Krivoj Rog
Gazdaság
A Szovjetunióban Ukrajna fontos mezőgazdasági és ipari övezet volt. Nagyobb gazdasági rendszerváltás hiányában azonban még mindig nagyban függ Oroszországtól. Energiatermelése az orosz kőolajra alapszik. A nagy külgazdasági függőség kiszolgáltatottá teszi az országot a nemzetközi változásoknak. 1993-ban nagy infláció, 1999-ben nagy gazdasági recesszió jellemezte az országot.
2000-et követően az ország gazdasága óriási lendülettel fejlődni kezdett. GDP-je évi 8 - 12 %-kal nő.
Népesség
Ukrajna egyetlen hivatalos nyelve az ukrán, ám lakosságát tekintve egyáltalán nem tekinthető nemzetállamnak, mivel az ukránok a lakosság mindössze 71 %-át teszik ki (ide számítva Kárpátalja ruszin lakosságát is). A keleti területeken jelentős orosz kisebbség él (21 %), azonban a kisebbségek helyzete eléggé elnyomott. Az országban fehérororoszok, moldovánok, lengyelek, tatárok és magyarok is élnek.
Ukrajna a volt szocialista országok „demográfiai betegségében” szenved, az ország lakossága csökken. A jelenséget súlyosbítja az egészségügyi háló hiányossága. Észak-Ukrajnában a csernobili atomrobbanást követő sugárfertőzés súlyos következménnyel van az erre élőkre.
Kultúra, vallás
Ukrajnára a sok nemzetiség és külföldi hatás miatt a kulturális sokszínűség jellemző.
Az ország kulturális körzetei:
- Kárpátalja
- Galícia Lvov központtal
- Bukovina
- Poleszje (Nyugat-Ukrajna)
- Donyec-medence
- Krím-félsziget
- Tengermellék Odessza környéke
Az ország nagy része görög keleti vallású, de Galíciában, Bukovinában és Kárpátalján a görög katolikus vallás számottevő, illetve jelentős számban élnek még itt római katolikusok is.
Lásd még
- Duna
Külső hivatkozások
- [http://ukrajna.lap.hu ukrajna.lap.hu]
Kategória:Ukrajna
als:Ukraine fiu-vro:Ukraina ja:ウクライナ ko:우크라이나 ms:Ukraine simple:Ukraine th:ประเทศยูเครน zh-min-nan:Ukrayina
BelorussziaA Belarusz Köztársaság (Рэспу́бліка Белару́сь; Respublika Biełaruś), elterjedt magyar formában Fehéroroszország illetve Belarusz, (belaruszul: Белару́сь, oroszul: Белару́сь (korábban: Белору́ссия)) Egy tengertől elzárt ország Kelet-Európában Fővárosa Minszk. Fehéroroszországot nyugatról Lengyelország, északnyugatról Litvánia, északról Lettország, keletről Oroszország, délről pedig Ukrajna határolja.
Története
Kormányzat
Politika
Földrajz
Az ország területét a Kelet-európai síkság jégformálta, enyhén hullámos felszínű, hátságokkal tagolt, erdőkkel borított felszíne jellemzi. Déli részén a Pripjaty folyó mocsaras alföldje terül el. Ásványkincsekben viszonylag szegény. A kontinentális éghajlatú termőföldeken leginkább rozs, burgonya és cukorrépa terem.
Az ukrajnai Csernobilban 1986-ban bekövetkezett atomerőműkatasztrófa az ország déli területeinek nagy részét máig fertőzötté tette.
Növény- és állatvilág
Gazdaság
Demográfia
Kultúra
Egyéb
Külső hivatkozások
-
fiu-vro:Valgõvinne ja:ベラルーシ ko:벨라루스 ms:Belarus simple:Belarus th:ประเทศเบลารุส zh-min-nan:Belarus
Balti-tenger
A Balti-tenger vagy Keleti-tenger Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják.
A Balti-tenger három dán tengerszoroson kapcsolódik az Északi-tengeren keresztül az Atlanti-óceánhoz (a Kattegat öblön át): Öresund, Nagy Belt (Storebælt) és Kis Belt (Lillebælt).
A Fehér-tengerrel Oroszországban a Fehér-tengeri csatorna, közvetlenül az Északi-tengerrel pedig Németországban a Kiel csatorna köti össze.
A Balti-tenger területe kb. 370 000 km², térfogata 21 000 km³ körül van. Az átlagos mélysége csupán 55 méter, legnagyobb mélysége 459 méter (Stockholmtól délre). Vízgyűjtő területe a határoló országokon túl Fehéroroszország, Csehország, Szlovákia, Norvégia és Ukrajna területére is benyúlik. Mintegy 80 millió ember él a Balti-tenger vízgyûjtő területén.
Keletkezése
A Balti-tenger egy viszonylag új tenger, a legutóbbi jégkorszak hozta létre. Jelenlegi formáját i.e. 4000 körül érte el. Ahogy a jég húzódott vissza és a föld felemelkedett a jég nyomása alól, a tenger folyamatosan változott. Hol tó volt csupán, hol az északi-tengeren keresztül az Atlanti-óceánhoz kapcsolódott, hol pedig észak fele a Jeges-tengerhez.
A fejlődési szakaszok során a tenger hőmérséklete és sótartalma változott. Ennek megfelelően az élővilága is cserélődött. A tenger fejlődési szakaszait az adott korszak jellemző fajáról nevezték el:
- Balti Jeges-tó – ie. 13 000
- Yoldian-tenger – ie. 10 300
- Ancylus-tó – ie. 9500
- Mastogloia-tenger – ie. 8500
- Littorina-tenger – ie. 7500
- Post-Littorina-tenger – ie. 4000 - napjainkig
A pleisztocén földtörténeti korban az Eridanos ősfolyó terült el Lappföldtől a Botteni-öböl helyén egészen a mai Északi-tengerig. Az első jégkorszak mintegy 700 000 évvel ezelőtt eltüntette a folyót és kiszélesítette a medret a mai Balti-tenger számára.
Megnevezése
Először egy XI.századi német krónikás, a brémai Adam (Adam Bremensis) használta a Balti-tenger kifejezést, valószínüleg egy észak-európai nagy sziget, Baltia nyomán, melyet már a görög Xenophon is említett az i.e. 4.században. Lehetséges, hogy a germán belt (dán szó a tengerszorosra) vagy a latin balteus (öv) szavon alapszik. Mások szerint az indo-európai bhel (fehér, fényes) szóból származhat. Mindenesetre a tenger után az egész régiót Baltikumnak nevezik.
Használatos a Keleti-tenger és Nyugati-tenger elnevezés is különböző nyelveken:
- A germán nyelveken általában Keleti-tenger: Dánul: Østersøen, hollandul: Oostzee, németül: Ostsee, norvégul: Østersjøen és svédül: Östersjön. Mivel Finnország sokáig Svédország része volt, átvették a megnevezést, így finnül is Keleti-tenger (Itämeri), annak ellenére, hogy Finnországtól nyugatra található. Magyarul is sokáig Keleti-tenger néven ismerték.
- Észtül azonban logikusan Nyugati-tenger: Läänemeri
- Több nyelven (angolul, latin-alapú és szláv nyelveken) Balti-tenger: Franciául: Mer Baltique, olaszul: Mare Baltico; lengyelül: Morze Bałtyckie vagy Bałtyk, oroszul: Baltijszkoje More (Балтийское море); lettül: Baltijas jūra és litvánul: Baltijos jūra.
Történelme
A Római Birodalom idején a tengert Mare Suebicum vagy Mare Sarmaticum néven ismerték. Tacitus római történelemíró isz. 98-ban a De Origine et situ Germanorum című munkájában a germán svév törzsek (suebi -> Suebicum) után nevezi el a tengert, és brakkvízűnek (édes- és sósvíz keveréke) írja le. Késöbb, 551 táján Jordanes már mint Germán-tengernek nevezi a gótokról szóló munkájában.
A Viking korban (9-11. század) Skandináviában mint Keleti-tó (pl. Austmarr, "Keleti-tenger"-ként említi a Heimskringla ó-norvég mondagyűjtemény) hivatkoznak a tengerre. Előfordul Gandvik néven is, a "-vik" jelentése ó-norvégul "öböl", ami azt jelzi, hogy a Vikingek – helyesen – tengeröbölnek és nem tónak ismerték. (Más felfogás szerint a Gandvik név csupán a Botteni-öblöt jelenti, nem az egész Balti-tengert).
A tengerből jelentős mennyiségű borostyánt is nyertek főleg a déli partján lakók. Két Borostyán Múzeumban lehet megismerkedni a borostyán történetével Kalinyingrádban (Oroszország) és Palangában (Litvánia). A Baltikum országaiban és Lengyelországban is mind a mai napig nagyon népszerüek a borostyánból készült ékszerek, dísztárgyak.
A korai középkorban a Vikingek a Promeránokkal (mai Lengyelország területén élő szláv törzsek) harcoltak a tenger ellenőrzéséért. A Vikingek végül Oroszország folyóit használva egészen a Fekete-tengerig és dél-Oroszországig jutottak.
A 12-13. századi Balti Keresztes hadjáratok során az addig pogány vallású törzseket – Európában utolsóként – keresztény hitre térítették (először a svédek a finneket, majd a dánok és németek az észteket és letteket, végül a litvánokat). A Német Lovagrend (Teutonic Knights) a déli és keleti part nagy részének ura volt ekkor, legyőzvén mindenkit a környéken a Dánoktól az Oroszokig.
A 13-17. század között a Hansa Szövetség uralta a Balti régiót, így biztosítva biztonságos kereskedelmi útvonalakat a tag-városai között. A 17. században Lengyelország, Dánia és Svédország háborúzott a Balti-tenger uralmáért (Dominium Maris Baltici), melyet végül a svédek nyertek meg. A svédek ezután csak mint Mare Nostrum Balticum (a mi Balti-tengerünk) néven hivatkoztak a tengerre.
A 18. században Oroszország és Poroszország uralták a tengert. Nagy Péter cár meglátta a Balti-tenger stratégiai fontosságát és ezért új fővárosát, Szentpétervárt a Néva folyó torkolatánál, a Finn-öböl partján alapította meg.
A Krími háború (1854-56) során brit-francia erők bombázták a Helsinkit védő Suomenlinna erődöt, a Szentpétervárt védő Kronstadtot, valamint elpusztították az Ålandon lévő Bomarsund erődöt.
Németország 1871-es megalakulásakor az egész déli part ellenőrzésük alá került. Az I. világháború nyomán 1920-ban Lengyelország ismét Balti-tengeri ország lett, így Gdynia és Gdańsk jelentõs kikötői lettek a régiónak. A II. világháború során Németország nemcsak Lengyelországot foglalta vissza, de a Balti államokat is bekebelezte. 1945-ben számos menekülteket szállító hajót süllyesztettek el a Balti-tengeren. A legnagyobb veszteség ezek közül a Wilhelm Gustloff csapatszállító hajó volt, melyen mintegy kilencezren lelték halálukat január 30-án. A hajó koordinátáknál nyugszik, a roncs háborús emlékhely (nem szabad "kincsvadászni" a roncsok között).
2004 májusában – Lengyelország és a Balti államok belépésével – a Balti-tenger majdnem teljesen az Európai Unió beltengere lett: a part mentén csupán Szentpétervár és a Kalinyingrádi orosz exklávé nem része az EU-nak.
A tenger ősszel-télen rendkívül nyugtalan, viharos, ennek több hajó is köszönheti vesztét. Az egyik legutóbbi szerencsétlenség 1994. szeptember 28-án a Tallinn és Stockholm között közlekedő Estonia komp 852 áldozatot követelő katasztrófája volt. A hajó alatt nyugszik.
A hideg, édes-sós víz jól konzerválta az évszázados elsüllyedt fa hajókat is: egy szép példa erre a Stockholmban kiállított Vasa, mely 1628 augusztusában, az első útján süllyedt el a Stockholmi kikötő területén. Mivel elég sekély vízben és ráadásul függőlegesen süllyedt el, 1961-ben kiemelhették. Hosszú konzerválás után a hajó 1990 óta fogadja az érdeklődőket, a szárazdokk Stockholm leglátogatottabb múzeuma.
Részei
Északon a Botteni-öböl ékelődik Finnország és Svédország közé. Ettől délre található az Ålandi tenger. Keleten a Finn-öböl nyúlik Helsinki és Tallinn között egészen Szentpétervárig.
Az északi Balti-tengert Stockholm, délnyugat Finnország és Észtország határolja. A keleti- és nyugati Gotlandi-medence alkotja a közép-Balti-tengert.
A Rigai-öböl Riga és Saarenmaa szigete között található. A Gdański-öböl a Hel-félszigettől keletre a lengyel Gdańsk városnál van. A német/lengyel Usedom szigettől északra, a Rügen szigettől keletre fekszik a Pomerániai-öböl. A német part és a dán Falster-sziget között található a Mecklenburgi-öböl, itt fekszik az egykori Hansa Szövetség fővárosa, Lübeck is.
A Balti-tenger nyugatra a Kieli-öböllel ér véget, mielött a három dán tengerszoroson keresztül az Északi-tenger vizével találkozna.
Sajátosságai
Mivel a dán szorosok elég keskenyek és sekélyek, mintegy 25-35 évbe telik, míg a Balti-tenger vize kicserélődik az Atlanti-óceán vizével.
A tengerbe elég sok folyó hordja az édesvizet, ezért a Balti-tenger sótartalma elég alacsony, úgynevezett brakkvíz (édesvíz és sósvíz között). A tengeren gyakorlatilag nincs árapály jelenség. Ezek a sajátosságok is hozzájárultak speciális balti-tengeri álat és növény-fajok kialakulásához. A balti-hering például kisebb, mint az Északi-tengeri vagy Atlanti rokona.
A környező mezőgazdasági területekről igen nagy mennyiségű (mű)trágya mosódik a vízbe, valamint Szentpétervár szennyvizének nagy része is tisztítatlanul ömlik a tengerbe. Ezért nyaranta a kék-zöld alga erősen elszaporodik, egyes esetekben a fürdőzést is megtiltják a fertőzöttebb területeken.
Országok
A Balti-tengerrel határos országok:
- Finnország
- Svédország
- Észtország
- Lettország
- Litvánia
- Oroszország
- Lengyelország
- Németország
- Dánia
Vízgyüjtő területén található még:
- Fehéroroszország
- Csehország
- Szlovákia
- Norvégia
- Ukrajna
Külső hivatkozások
- [http://www.envir.ee/baltics/geograph.htm Észt leírás a Balti-tengerről]
Kategória:Földrajz
ja:バルト海 ko:발트 해 simple:Baltic Sea th:ทะเลบอลติก
LitvániaA Litván Köztársaság egy köztársaság Északkelet-Európában a Balti-tenger partján. Északról Lettország, délkeletről Fehéroroszország, délről Lengyelország és délkeletről Oroszország Kalinyingrádi területe határolja.
Egyike a három balti államnak.
Történelem
1918. február 16-án korlátozott területen Litvánia újra kinyilvánította függetlenségét. Területi viták voltak a Szovjetunióval, Lengyelországgal (Vilniusz régió, és Suvalkai régió), Németországgal (Klaipeda régió). A két világháború között Litvánia alkotmányos fővárosa Vilnius volt, habár a város lengyel fennhatóság alatt volt. Abban az időben a litván kormányzat Kaunasban székelt, amely az ideiglenes főváros volt.
1940-ben, a II. világháború tetőfokán, a Szovjetunió magához csatolta Litvániát a Molotov-Ribbentrop paktumnak megfelelően. Később német megszállás alá került, amelynek során a litván zsidók 90 %-át kivégezték. Ez volt a Holocaust egyik legnagyobb halálozási aránya. Végül Litvánia 1945-ben ismét visszakerült a Szovjetunióhoz.
Ötven éves kommunizmus után Litvánia az Sajudis nevű kommunistaellenes és függetlenségi mozgalom vezetésével 1990. március 11-én kikiáltotta függetlenségét. Litvánia volt az első szovjet tagállam, amely ezt megtette. A szovjet hadsereg 1991. augusztusáig sikertelenül próbálta ezt megakadályozni. 1991. januárjában a vilniuszi TV-toronynál kialakult összecsapásban amikor szovjet ejtőernyősök vissza akarták foglalni a TV tornyot 14 litván polgári áldozat volt. Az utolsó orosz katonák 1993. augusztus 31-én hagyták el az országot, korábban mint az NDK-t.
1991. február 4-én Izland volt az első ország, amely elismerte Litvánia függetlenségét, és Svédország először nyitott nagykövetséget. Az Amerikai Egyesült Államok soha nem ismerte el a szovjet követelést Litvániára és a két másik balti államra.
Litvánia 1991. szeptember 17-én lépett be az ENSZ-be. 2001. május 31-én a Világkereskedelmi Szervezet 141. tagjává vált. 1988. óta egyre szorosabb kapcsolatban van a nyugati világgal, így 1994. január 4-én az első balti állam, amely jelölteti magát a NATO-ba. 2002. november 21-én elkezdődnek a csatlakozási tárgyalások a NATO és Litvánia között. 2004. március 29-én a NATO teljes jogú tagjává válik. 1998. február 1-én az Európai Unió társult tagjává vált, és 2003. április 16-án aláírja a csatlakozási szerződést. A litvánok 91 %-a egy 2003. május 11-én megtartott népszavazáson támogatta a csatlakozást, és az ország 2004. május 1-én tagja lett az EU-nak.
Politika
Litvánia fő döntéshozója az elnök, amelyet közvetlenül választanak meg négy éves időtartamra. Az elnök felügyeli kül- és biztonság politikát. A parlament jóváhagyásával kinevezi többek közt a miniszterelnököt és a alkotmánybíróság (Konstitucinis Teismas) tagjait.
A litván parlamentnek (Seismas) 141 tagja van, akiket 4 évre választanak meg. Egy politikai párt legkevesebb 5 %-os támogatottsággal juthat be a parlamentbe.
Közigazgatás
Litvánia tíz megyéből áll (apskritys - megye, apskritis - megyék). Minden megye neve megegyezik a megyeszékhely nevével. A megyék 56 közigazgatási egységre vannak felosztva (városok és vidéki körzetek). Ezt a közigazgatási felosztást 1994-ben hozták létre.
Földrajz
Litvánia a legnagyobb és legnépesebb a balti államok közül. Kb. 100 km hosszú partvonallal rendelkezik, amelyből csak 38 km-nek van közvetlen kijárata a Balti-tengerre. Az egyik nagy tengeri kikötő, Klaipeda a Kur-öböl (Kuršių marios) keskeny bejáratánál van, amely egy Kalinyingradtól délre kezdődő sekény lagúna. A fő folyó, a Nemunas és néhány mellékfolyója hajózható.
Az ország legmagasabb pontja 292 méteres. A terület 30 %-át tavak, mocsarak és erdőségek borítják. Az éghajlat tengeri és kontinentális között változik, csapadékos, mérsékelt téllel és nyárral. Néhány tudós szerint a litván főváros, Vilniusz mindössze néhány kilométerre délre van Európa földrajzi középpontjától.
Litvánia a következő történelmi és kulturális régiókból áll:
- Aukštaitija - "Felföldek"
- Samogitia - vagy Žemaitija, "Alföldek"
- Dzukija (Dzūkija vagy Dainava).
- Sudovia (Sūduva vagy Suvalkija).
Továbbá:
- Mažoji Lietuva - "Porosz Litvánia" (Prūsų Lietuva). Jelenleg orosz fennhatóság alatt van. (Kalinyingrád környéke)
Gazdaság
2003-ban, az EU-csatlakozás előtt Litvániának volt a legnagyobb gazdasági növekedése az összes tag- és tagjelölt ország között, elérve a 8.8 %-ot a harmadik negyedévben. 2004-ben a GDP növekedése 6.6 % volt, amely hatásos gazdasági fejlesztést tükrözött. 1998-ig Litvánia rendelkezett a legagyobb oroszországi kereskedelemmel a balti államok küzül. Az 1998-as orosz gazdasági váltság miatt az ország főleg a nyugat irányába fordult.
Litvánia a Világkereskedelmi Szervezet tagjává vált és 2004. május 1-én belépett az Európai Unióba. Hivatalos adatok szerint a belépés 2004-ban 10.6 %-ra csökkentette a korábbi nagy munkanélküliséget, mások azonban azt állítják, hogy ez a nagy elvándorlásnak köszönhető. Litvánia nagyjából befejezte a nagy állami létesítmények privatizálását. A nemzeti pénznem, a litas 2002. február 2-től az euróhoz van rögzítve EUR 1.00 = LTL 3.4528 árfolyamon. Várhatóan 2006-ban vezetik be az eurót, az új tagállamokban elsőként.
Annak ellenére, hogy a litván gazdaság kétségtelenül növekedik, sok ember még mindig szegénységben él és a helyzet látszólag nem javul. Egy 2005. júniusában közzétett amerikai jelentés szerint a $107.5 havi minimálbér 1998. júniusa óta változatlan, amely jóval a szegénységi küszöb alatt van. Az átlagfizetés $336.8 havonta [http://www.state.gov/r/pa/ei/bgn/5379.].
Népesség
Az ország népességének 83.5 %-a litván, amelyek a litván nyelvet beszélik. Ez a hivatalos nyelv. Néhány nagyobb kisebbség is jelen van: lengyel (7 %), orosz (5 %) és fehérorosz (1.5 %).
A lengyelek alkotják a legnagyobb kisebbséget, főleg Litvánia dél-keleti részében (Nyugat Vilniusz régió). Az orosz a második legnépesebb kisebbség, akik többséget alkotnak Visaginasban, de jelen vannak még Vilniusban és Klaipedában is.
Kultúra
Kapcsolódó szócikkek
Külső hivatkozások
als:Litauen fiu-vro:Leedu ja:リトアニア ko:리투아니아 ms:Lithuania roa-rup:Litva simple:Lithuania th:ประเทศลิทัวเนีย zh-min-nan:Lietuva
OroszországAz Orosz Államszövetség (oroszul: Росси́йская Федера́ция, kiejtve: Rosszijszkaja Federacija), vagy Oroszország (oroszul: Росси́я, kiejtve: Rosszija), egy ország, mely Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig szélesen terül el. 17 075 400 km²-es területével a világ legnagyobb országának számít, majdnem kétszer beleférne Kanada vagy az USA; Magyarország területének több mint 180-szorosa. Lakóinak száma szerint a hetedik legnépesebb, megelőzi Kína, India, az USA, Indonézia, Brazília, és Pakisztán. Fennhatósága alá tartozik a Kalinyingrádi Terület nevű enklávé is.
Története
Fő cikk: Oroszország történelme
Politika
Fő cikk: Oroszország politikája
Földrajz
Oroszország északon végignyúlik az Eurázsia kontinens legnagyobb részén, ezenkívül sarki területet is tartozik hozzá. A kedveződlen időjárási viszonyok miatt kis népsűrűséggel, viszonylag kis gazdasági szereppel rendelkezik, de nagy méretei miatt hihetetle éghajlati változékonysággal rendelkezik.
Területének nagy részét óriási síkságok borítják, az északi síkságot Szibériának nevezik. Délen hatalmas pusztaságok, északon sűrű erdők, még északabbra tundra a jellemző látkép. Délről a Kaukázus hegység határolja (itt található az Elbrusz, Oroszország legmagasabb pontja (5633 m), keleten az Altaj-hegység, és Kamcsatka. Közepén észak-déli irányban húzódik az Ural-hegység, mely elválaszja Európát Ázsiától.
Oroszországnak hatalmas 37.000 kilométeres partvonala van a Jeges-tengerrel és a Csendes-óceánnal. Kisebb szigetei vannak a Balti-, Fekete- és a Kaszpi-tengeren.
Néhány vízterület, mellyel határos, valójában nem külön tenger, de saját neve van:
Barents-tenger, Fehér-tenger, Kara-tenger, Laptyev-tenger és a Kelet-szibériai-tenger, ezek Jeges-tengerhez tartoznak.
A Bering-tenger, Okhotszki-tenger és a Japán-tenger pedig a Csendes-óceánhoz tartozik.
Legnagyobb orosz szigetek : Novaja Zemlja (Új-Föld), Ferenc József-föld, Új-Szibériai-szigetek, Vrangel-sziget, a Kuril-szigetek és Szahalin.
Legfontosabb tavai : Bajkál-tó, Ladoga-tó, Onyega-tó.
Határai
A következő országokkal határos :
szárazföldön : Norvégia, Finnország, Grúzia, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kína, Mongólia, Észak-Korea, Észtország, Lettország, Belorusszia, Ukrajna
Kiterjedés
Oroszország legtávolabbi pontjai 8.000 km-re vannak egymástól(a föld felszínén mérve). Ezek a pontok: a Lengyelországgal közös határ(60km) földnyelv amely elválasztja a Gdanski-öblöt a Visztulától; és a legmesszebbi délkeleti Kuril-szigetek, néhány kilométerre a Japán Hokkaido szigettől.
Oroszországban 11 időzóna is használatban van.
Különleges pontok :
- legészakibb pontja : Fligeli-fok, Rudolf-sziget, Ferenc József-föld, Nenetsia (81°52'N)
- legdélibb pontja : Bazardüzü Dag, Dagesztán
- legnyugatibb pontja : Narmel'n, Visztula-földnyelv, Kalinyingrádi Terület (19°38'E)
- legkeletibb pontja : Diomida-szigetek, Bering-szoros
- legmagasabb pontja : Elbrusz, Kaukázus (5633m)
Gazdaság
Fő cikk: Oroszország gazdasága
Népesség
Kultúra
Fő cikk: Oroszország kultúrája
Kapcsolódó szócikkek
Külső hivatkozások
als:Russland ja:ロシア ko:러시아 ms:Russia roa-rup:Rusii simple:Russia th:สหพันธรัฐรัสเซีย zh-min-nan:Lō·-se-a
10. század
A 10. század a 901 - 1000 közötti éveket foglalja magába.
Események
- Magyar kalandozó hadjáratok Európában (899 - 970)
- Viking csoportok letelepednek a mai franciaország északi részén (normannok).
- A Német-Római Birodalom megalapítása.
- 965-ben a Kijevi fejedelemség megtámadja és legyőzi a Kazár birodalmat.
- A maja civilizáció összeomlása.
- Nagy-Morvaország összeomlása.
- 930-ban Izlandon létrejön a világ első parlamentje.
- Tolték civilizáció kezdete Mexikóban.
Híres emberek
- II. Nikephórosz Phokasz, bizánci császár (élt: 912 - 969, uralkodott: 963 - 969)
- I. Ottó, német-római császár (élt: 912 - 973, uralkodott: 936 - 973)
- I. Edmond, angol király (élt: 921 - 946, uralkodott: 939 - 946)
- II. Ottó, német-római császár (élt: 955 - 983, uralkodott: 973 - 983)
- Géza fejedelem, magyar uralkodó (meghalt 997).
- VI. (Győzedelmes) Erik, svéd király (élt: ? - 995)
- Brian Boru Cannadea (vagy Brian Boroimhe), Írország királya, (élt: 940?-1014, uralkodott: 970 - 1014)
- Szent Adalbert püspök, vértanú (meghalt 997)
Fejlesztések, felfedezések
- A komló első említése a sörfőzés alkotóelemeként.
Évtizedek és évek
Megjegyzés: A tizedik század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.
Kategória:Évszázadok
ja:10世紀 ko:10세기 th:คริสต์ศตวรรษที่ 10
16. század
A 16. század az 1501-1600-ig tartó éveket foglalja magába. Ez az európai reneszánsz és humanizmus, a tudomány és művészetek támogatásának, valamint a reformáció megindulásának kora, ugyanakkor a pusztító vallásháborúk és az amerikai népirtás időszaka is. Ebben az időszakban éri el a hódító Oszmán Birodalom a legnagyobb kiterjedését Európában és Ázsiában.
Események
- 1517-ben Németországból elindul a reformáció vallási mozgalma.
- Amerika felfedezését követően a spanyol hódítók leigázzák az Azték Birodalmat Közép-Amerikában (1521) és az Inka Birodalmat Dél-Amerikában (1533). A hódítások lerombolták Közép- és Dél-Amerika ősi civillizációit. Hatalmas mennyiségű arany jutott el Európába.
- A Föld első körülhajózása Ferdinand Magellan expedíciójában 1522-ben.
- Az 1520-as évektől az Oszmán Birodalom fénykora. Az 1526-os mohácsi vész következtében Magyarország is török uralom alá kerül.
- A 16. század derekán a reformáció miatt Európa nagy része lángba borul.
- A Speyeri birodalmi gyűlésen a Német-Római Birodalom fejedelmei között a reformáció miatt szakadás támad, majd kezdetét veszi a német vallásháború (1529 - 1555).
- Az angol királyság elszakad a római katolikus egyháztól és létrejön a nemzeti anglikán egyház (1533).
- A reformációra adott válaszként a katolikus egyház összehívja a Tridenti zsinatot, ahol kidolgozzák az új katolikus hittételeket (1545 - 1563).
- Az észak-európai államok uralkodói áttérnek a protestáns hitre, és az országaikban felszámolják a katolikus egyházat és hitgyakorlatot.
- Lengyelországban a 16. század közepétől II. Zsigmond király a vallási türelem poltikáját vezeti be. A hitviták tüzében megszületik a lengyel nyelvű irodalom.
- Francia vallásháború a katolikusok és a hugenották között (1562 - 1598) 1572: Szent Bertalan éjszaka.
- 1552 - 1582 között Oroszország több hadjárat során uralma alá vonja a volgai és szibériai tatár államokat (Asztrahany, Kazany és Szibir) területét, és ezzel Európa és Ázsia között kialakul a soknemzetiségű Cári Birodalom.
- 1556-ban a történelem legpusztítóbb földrengése csaknem egymillió áldozatot követel a kínai Sanhszi tartományban.
- Erdélyben a tordai országgyűlés a világon elsőként törvényben rögzíti a lelkiismereti és vallásszabadságot (1568).
- 1568-ban kezdetét veszi a több évtizedig tartó | | |
