Home About us Products Services Contact us Bookmark
:: wikimiki.org ::
Magyar Rovásírás

Magyar rovásírás

A magyar rovásírás ősi, a honfoglalást messze megelőző ókorban gyökerező nemzeti írásunk. Két fajtája ismeretes: a székely rovásírás és a pálos rovásírás. Az ősi írásaink talán legnyomatékosabb bizonyítékai a honfoglalás előtti magyarság civilizáltságának és fejlett műveltségének. Kevés európai nép dicsekedhet saját ősi írással. Figyelmeztetés: Az alábbi szöveg Varga Géza és Varga Csaba szerzők nézeteit képviseli, több ponton vitatott.

A rovásírás elnevezéséről

A két ősi magyar írást - a közhiedelemmel ellentétben - nem csak rótták, vagyis fába vésték, hanem papírra, kódexbe, templomi freskóra és kazettás mennyezetre festették, továbbá ötvösmunkákra is írtak velük. Tehát a rovás, mint az írás létrehozásának módja nem kizárólagos. A „rovásírás” elnevezés teljesen újkeletű. A középkorban a szittya vagy hun írásként emlegették. A névadáskor a székelyek kapuin ma is látható fába rótt írás volt mindössze ismeretes. Ezért lett rovásírás. Azóta a kutatások föltárták az egyéb leleteket is. A mai kor magyarjainak megszokott írásától (értsd a latin-betűs írást) megkülönböztetőleg kellett az egykor közönséges magyar írást a „rovás” jelzővel ellátni. Az íly módon megkülönböztetett rovásírásokat pedig a szintén utólag a „székely” illetve „pálos” jelzőkkel különítik el. A „pálos” jelző szintén félrevezető. Az elnevezés pusztán annak köszönhető, hogy a pálos rend használta az írást legtovább. De az írást nem csak ők használták korábban, és nem is az ő találmányuk. A „székely” megint nem pontos, mert bár a székelyeknél maradt fent a legtovább, korábban a teljes magyar nyelvterületen használatos volt, ezért nem korlátozódott a székelyekre. Itt kell azokat a hiedelmeket is eloszlatni, hogy az íráskép is a fába vésés miatt olyan amilyen. Mivel a jeleket, mint minden más írást is, egyaránt vésték, festették, rajzolták, írták stb., ezért az íráskép nem a rovás miatt olyan amilyen. A rómaiak csak a nagybetűs ábécét használták. (A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T X Y V) Vonatkoztassunk el a „talpas” betűtípustól, (pl.: az Arial talpatlan betűtípus) és máris látható a római írás tiszta geometrikus mivolta, amely nem kevésbé szögletes, mint a magyar rovás, holott nem csak vésték, hanem többnyire papírra írtak vele tollal (ógörög régészeti leleteken is látható, hogy a görögök ténylegesen szögletesen írták betűiket, noha nem csak fába vésték, hanem kőbe is ill. festették). A kisbetűs abc Alkuin keresztény szerzetes alkotása 785 körül. Elterjedt az a hiedelem is, hogy azért halad a székely rovásírás jobbról balra, mert hogy pálcákra faragták úgy hogy a jobb kézben a kés, balban a pálca, és így ez az irány esett kézre. Mivel az ősi magyar írásra egyáltalán nem jellemzőbb a rovás, mint a festés, rajzolás, továbbá mivel sok más írás (pl.: arab, héber) is jobbról balra halad, ezért ez a magyarázat is légből kapott. Az is megemlítendő, hogy a legkorábbi időktől vannak leletek jobbról balra haladó írással és tükrözött jelekkel. Továbbá a pálos rovásírás szinte kizárólag csak jobbról balra halad. A székely rovásírás és pálos rovásírás kifejezések nagyon erősen rögzültek a köztudatban, holott mindkét elnevezés félrevezető. Szerencsésebb volna az ómagyar írás és az ómagyar pálos írás használata. A „pálos” jelző azért tartható meg, mert erről az írásunkról egyelőre alig tudunk valamit, ezért jobb, a lényeget jobban megragadó kifejezés nem alkotható. Ebben a cikkben a továbbiakban ehhez próbáljuk tartani magunkat.

Az ómagyar írás (székely rovásírás)

Az ómagyar írás szélesebb körben ismert és kutatása sokkal előrehaladottabb. Eredete az ókorba nyúlik vissza, korban messze megelőzve a később kialakított görög, latin, germán rúna és a cirill ABC-t. A római katolikus kereszténység államvallásá tétele után a Római Katolikus Egyház által használatos latin betűs írás vált hivatalossá a latin nyelvű írásbeliséggel együtt. A Római Katolikus Egyház teljes világnézeti egyeduralomra törekedve tűzzel-vassal irtotta a másként gondolkodókat és a másfajta kultúrát. A fellelhető ómagyar írásokat összegyűjtötték, és megsemmisítették, az írást magát betiltották. Ám a köznép az ádáz üldöztetések ellenére használta tovább, így a mai napig fennmaradhatott élő írásként. Ma már számítógépes betűkészlet is elérhető, letölthető a világhálóról. Az ómagyar írás a maga 40 betűjével tökéletesen illeszkedik a magyar nyelvhez. A latin betűk alacsony száma nem tette lehetővé a magyar nyelv latin ABC-vel való írását. A ma használatos latin ABC-nket 18 összevont, vagy ékezetes betűvel kellett kiegészíteni, hogy alkalmas legyen a magyar nyelv hangjainak leírására. Ez magyarázza korai latin betűs nyelvemlékeink „ómagyarságát”, tudniillik a 18 betűnyi hiányt egységes helyesírási szabályok híján minden írnoknak magának kellett megoldani, legfeljebb szűkebb környezete tanácsaira számíthatott. Ezt fokozta sokszor az írnok magyar nyelvismeretének a hiánya. Az ilyen rögtönzött megoldások ma nehezen olvashatóak, illetve a mai fonetikával kiejtve furcsán „ómagyarnak” hangzanak. (Bővebben lásd: jegyzetek 1.)

Az ómagyar írás története

Az ómagyar írás története az egyetemes írástörténettel együtt rengeteg vita tárgyát képezi. A szakértők véleménye egybehangzó abban, hogy az ómagyar írással a honfoglaló/honvisszafoglaló magyarok már rendelkeztek, és hogy az ómagyar írás közeli rokonságban van a föníciaival és a türkkel. latin nyelv Az utóbbi évtizedek leletei és kutatásai alapján az ómagyar írás közeli kapcsolatban áll más ókori írásokkal, így a föníciaival, az egyiptomi és a sumér írásokkal, és egy régi, egész Eurázsiában elterjedt írásrendszer része. Szibériai, francia- és spanyolországi barlangrajzokon talált 10-35 000 évvel ezelőtti időszakból származó írásjelek, továbbá a Kárpát-medencében talált 6500 éves, tehát az első ismert sumér leleteket 1000 évvel megelőző írásleletek megdöntötték az írástörténetről eddig vallott nézeteket. A barlangrajzok, a Kárpát-medencei leletek, a sumér, az egyiptomi, a föníciai, a héber a görög, a latin, a cirill, a türk, a germán rúnák, és az ómagyar írás (más eurázsiai írásokkal egyetemben) egy tőről fakadnak. Varga Csaba Jel, jel, jel című könyvében látványosan mutatja be ezeket az eredményeket. (lásd bővebben lent, a Külső hivatkozásoknál) Az eurázsiai írás tehát legalább 35 000 éve indult hódító útjára (ez a legkorábbi lelet, de lehet ettől régebbi is). A különböző írások ennek az ősi írásnak az oldalágai, egyre fogyatkozó jelkészlettel, hiszen az egyszer elveszett jelet már nem lehet pótolni. Az egyiptomi démotikus írás még használja majdnem az összes jelet, szám szerint 38-at, a későbbi leágazások azonban egyre kevesebbet (A latin már csak 22-t ismer). Az ómagyar írás ókori eredetét bizonyítja, hogy a teljes betűkészlet megmaradt. Magyarországon a római katolikus kereszténység megpróbálta ugyan kiirtani ősi írásunkat, de az lappangva fönnmaradt. Ez annak volt köszönhető, hogy a magyar nép is ismerte az írást, nem csak a vezető hivatalnokréteg, így hiába tiltották be hivatalosan az állami ügyekben, az egyszerű emberek tovább használták. A 13. századra enyhült a tiltás, így az ómagyar írás újra terjedni kezdett, de a már bevetté vált latin ABC-t nem tudta újból leváltani. A 16. századra jelentősen elterjedt, különösen az erdélyi székelység körében. Iskolában is tanították egészen a 18. századig. Székelyföldi fönmaradásnak oka a székelység legújabb időkig megőrzött zárt önkormányzatában keresendő. A székelyek határőrizeti szolgálataikért kiváltságokat kaptak, így saját rendelkezéseik szerint élhettek, függetlenül a központi hatalomtól. Így tudták megőrizni a központi hatalom által elpusztítandónak vélt szokásokat is. A 19. században már föltámadt a tudományos érdeklődés is az ősi magyar írás iránt. Újra megindult az oktatása is. A kutatásokat napjainkig nem zárták le. 1989 után a magyarság újult érdeklődéssel fordult saját nemzeti kultúrája felé. Így fölélénkültek az ómagyar írást ismerni vágyók, és ma ősi írásunk újra reneszánszát éli. Elkészültek a számítógépes szövegszerkesztőkben használható ómagyar íráskészletek, több stílusban is. A világhálón több helyről is letölthetők. A jövőben remélhetőleg valóra válnak Fadrusz János, jeles szobrászunk szavai: „Látnoki szemmel nézem a jövőt... Mily perspektíva! Látom, jönnek az idők, amikor iskoláinkban tanítani fogják gyermekeinket őseink betűrendszerére. Az építőművészet magyar stílusát rekonstruálják lelkes mestereink, és a középületek homlokán rovásírásban fogjuk olvasni rendeltetését... Az idegen látja őseink legsajátabb kezeírását. És minden magyar büszkén, fönndobogó szívvel fogja az idegennek mutatni a rovott felírást és magyarázni, hogy őseink évezredeken át ezekkel a betűkkel írtak! És ez a miénk volt, mi fönntartottuk és fönntartjuk immár mindörökre a magunkénak, magyarnak...”

Az ómagyar írás jellegzetességei


- Többnyire jobbról balra írják, de előfordul az ún. ökörszántás (busztrofedon) írásirány is, mikor az egyik sor jobbról balra, a következő balról jobbra halad.
- Gyakoriak a betűösszevonások (ligatúrák).
- Kis- és nagybetűk nincsenek, de a tulajdonnevek első betűit néha nagyobbnak írja.
- Az ómagyar írás nem mindig jelöli a magánhangzókat. Ennek szabályai:
  - Azonos hangrendű szavaknál elég az első magánhangzót kiírni, mert a következő könnyen kitalálható. Ha a szón belül hangrendváltozás történik, az első más hangrendű betűt ki kell írni.
  - Ha két magánhangzó áll egymás mellett, azt jelölni kell, kivéve, ha könnyen kitalálható a második.
  - Mindig ki kell írni a magánhangzót, ha elhagyása zavarja az értelmezést. (pl. a „kerek” ill. „kerék” szavunk második magánhangzója.)
  - A szó végén áló magánhangzót ki kell írni.
- Az ómagyar írás néhány mássalhangzót is elhagy, többnyire a kettős mássalhangzókból. Egyes kutatók szerint az ősi magyar írás minden egyes jele egy-egy teremtő gyöknek felel meg, így tehát az írásjelek, és a teremtő gyökök száma megegyezik.

Pálos ómagyar írás

A pálos ómagyar írásról nagyon keveset tudunk. A nevét onnan kapta, hogy legtovább a pálosok használták, bár az írás valószínűleg nem tőlük ered. A Pálos Rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, Magyarországon többször betiltották, de a rendszerváltozás után újraéledt. Ennek az írásnak érdekessége, hogy balról jobbra íródott. Rengeteg íráslelet maradt meg Dél-Amerikában. Ennek oka, hogy a spanyol és a portugál uralkodók a magyar rend tagjait küldték Dél-Amerika belső részeinek megtérítésére, annak ellenére, hogy nem voltak térítő rend. Így a hagyományosan barlanglakó hittérítők után nagyon sok, barlangok falára rajzolt írás maradt meg. De a pálosok használták levelezéseikben és térképeiken is. Nagyon sok lelet lehet még Dél-amerikai levéltárak mélyén. Bér János jezsuita pap 1745-ben talált még pálos vonatkozású könyveket, és rovásírásos jegyzeteket a limai egyetemen. Fennmaradt a pálos anyagnak egy része is. Mappa Antiqua c. térképüket a nagyszombati egyetem másoltatta le, ez ma Vinland Map néven ismert. A pálos ómagyar írás történetéről szinte semmit sem tudni jelenleg. A türk írással mutat rokonságot, ezért ezzel szokták kapcsolatba hozni, de az eredmények teljesen kezdetlegesek, a pálos ómagyar írásunk méltatlanul mellőzött a tudományos életből és a nemzeti öntudatból is.

Számok

Számírásból is kétféle ősi magyar rendszer van. Nincs pálos, vagy székely számírás megkülönböztetve. Elkülöníteni talán úgy lehet ezeket, hogy az egyik csak vonalakból áll, míg a másik vonalakból és pontokból.

Vonalas számírás

Mint arról a magyar írás történeténél már beszámoltunk, a magyar írás egy nagy, közös ókori írásrendszernek a legnagyobb épségben megmaradt változata. A római írás is ebből az ókori írásrendszerből ered, de többször átvétel útján, amely során az eredeti 43 jelből csak 25 maradt meg. Nem meglepő, hogy a magyar vonalas számírás szinte tökéletesen megegyezik a rómaival. (Lásd az ábrán.)

Jegyzetek


- 1. Egy példa, amely segíthet megérteni a jelenséget: Képzeljük el, hogy a szerzetesek latin helyett angol nyelven írtak, az angol helyesírást ismerték. Képzeljük el, hogy egy ilyen angol/latin nyelvű szerzetesnek tollba mondja egy magyar ember a „Van két macskám.” mondatot. Ezt vetné ma papírra ez a szerzetes: „One Kate much come.” És most képzeljük magunkat a „köbüki” 3. évezredbeli magyar nyelvész helyébe, akinek csak ez a „One Kate much come” marad, és egy 1000 éve kihalt angol nyelv, tehát nem tudja egyszerűen fölolvastatni egy angollal. Hát így jött létre ez a írásrejtvény is: „Latiatuc feleym sumtuchel mic vogmuc. isa pur es chomuv uogmuc.” A tollba mondó ezt mondta: „Látjátok feleim, szümtükhel, mik vogymuk. Isa pur és homou vogymuk.” (Halotti Beszéd) A helyesírás esetlegességére jó példa a kétszer is leírt „vagyunk” szó, mely elsőre v-vel, másodszorra u-val kezdődik. Ennek oka, hogy a római latinban a V-t használták mindkét (U=V) hangra (pl. AQVINCVM), és az U csak később lett a V-ből kikerekítve.

Irodalom


- Forrai Sándor: A magyar rovásírás elsajátítása
- Magyar Adorján: Az ősi magyar rovásírás
- Fűr Zoltán: A magyar rovásírás ABC-s könyve
- Friedrich Klára: Rovásírás-gyakorlatok 1-2.
- Varga Géza: A székely rovásírás eredete
- Varga Géza: Bronzkori magyar írásbeliség
- Varga Csaba: Jel, jel, jel

Külső hivatkozások


- [http://fang.fa.gau.hu/~heves/ A magyar rovásírás]
- [http://geocities.com/rovasiras/ Rovásírás a korszerű informatikai eszközök felhasználásával]
- [http://www.pararadio.hu/010326_196/rovas.html A rovásírás története és fajtái]
- [http://www.varga.hu/IRASTORTENET/_IRASTORTENET%20egyutt.htm Varga Csaba honlapja.]
- [http://ikint.uw.hu/konyvek.htm Varga Géza könyvei.]
- [http://crowland.uw.hu/images/rovasiras/pelda.html Rovásírásos példák]

A nyelvtörténeti adatok értelmezéséről


- [http://www.btk.elte.hu/delg/publications/modern_talking/68.html Nádasdy Ádám: A Ford Trazi] (egy 21. századi magyar nyelvemlék feldolgozása)
- [http://www.mindentudas.hu/nadasdy/20031117nadasdy.html Miért változik a nyelv?] (előadás; eleje a Halotti beszéden mutatja be az írás csapdáját) Rovasiras

Arab ábécé

Az arab írás 28 betűből álló mássalhangzó-írás, amelyben a hosszú magánhangzók (á, í, ú) jelölésére három mássalhangzót használunk. A rövid magánhangzókat és a mássalhangzókettőzést mellékjelekkel lehet jelölni, ám ezekkel csak nyelvkönyvekben, szótárakban és régi, nehezen érthető szövegekben találkozhatunk. = Az arab ábécé története = Az első és második században kerültek kapcsolatba az arámi kultúrával az arábiai nomád törzsek. Ekkoriban vették át írásukat is kisebb módosításokkal, kiegészítésekkel. Az első ténylegesen is önálló arab ábécé a 7. századi a kufi volt (Kufa városáról, ahol a Korán ipari mennyiségű gyártásakor alakult ki), ennek azonban megvolt az a hátránya, hogy nehezen lehetett olvasni, mivel nagyon díszes volt (mai örököse a maghribi írás, mely Tunéziában, Algériában és Marokkóban volt használatos). A mai napig az írást díszítésként is használják, ennek oka az iszlámban keresendő: mivel bizonyos irányzatai tiltják az emberábrázolásokat, a szépített írással pótolják. Egy másik fejlődési ág a neszhi volt, melynek kerekded betűi máig hatással vannak az arab írásra. Nyomtatásban még ma is ez használatos, kézírásban azonban ennek egy egyszerűsített, gyorsabban leírható, kevésbé dekoratív formáját, a rukaa-t alkalmazzák. Az iszlám vallás terjedésével az arab nyelvű Korán messzire vitte az írást, amely regionális sajátosságokat kezdett felvenni a más nyelveket beszélő területeken az ottaniak hangjaihoz igazodva (török (1928-ig), perzsa, pastu/afgán, urdu). Európa írása a számjegyeit köszönheti az araboknak, mivel ők közvetítették – sok más találmánnyal együtt – Ázsiából a hindu számjegyeket, melyeket az arabban is - eltérően a betűírástól - balról jobbra írnak. = Az arab ábécé betűi =
ا ب ت ث ج ح خ د ذ ر ز س ش ص ض ط ظ ع غ ف ق ك ل م ن ه و ى
Olvasd fel!
Az európai írásiránytól eltérően jobbról balra írjuk az arab nyelvű szöveget, de ugyanúgy fentről lefelé haladva. Az arab ábécé gyakorlatilag nagybetűk nélküli kurzív írás, azonban a legtöbb betűnek három (négy, ha az önálló alakot is beleszámítjuk) alakja van, attól függően, hogy a szó elején, közepén vagy végén áll, illetve hogy köthető-e balra (jobbról, az írás kezdőpontja felől minden betű köthető). Az arabban 28 mássalhangzó létezik, melyek között több ún. emfatikus is létezik (ق ص ض ط ظ betűk), melyek kiejtése - régiótól függő mértékben - hasonló nem emfatikus párjukéhoz. A kiejtés nagymértékben függ attól, hogy melyik területen járunk(pl. ﺟﺪﻱ - kisgida - kiejtése: Arab-félsziget: dzsedi, Északnyugat-Afrika: zsedi, Egyiptom: gedi); a különböző területeken ugyan annak a fogalomnak a kifejezésére gyakran előnyben részesítenek más szinonímákat a szokások szerint.

Az ábécé betűinek alakja, latinra írása és kiejtése

Magában Szókezdő Közbenső Szóvégi Név Átírás Hangérték
ﺀ أ ؤ إ ئ ٵ ٶ ٸ ځ, etc. hamza (torokzárhang) ' szünet
ﺍ — ﺎ 'alif ā / â [aː]
ﺏ ﺑ ﺒ ﺐ bā' b [b]
ﺕ ﺗ ﺘ ﺖ tā' t [t]
ﺙ ﺛ ﺜ ﺚ ṯā' ṯ / th [θ]
ﺝ ﺟ ﺠ ﺞ ǧīm ǧ / j / dj [ʤ]
ﺡ ﺣ ﺤ ﺢ ḥā' ḥ [ħ]
ﺥ ﺧ ﺨ ﺦ ḫā' ḫ / ẖ / kh [x]
ﺩ — ﺪ dāl d [d]
ﺫ — ﺬ ḏāl ḏ / dh [ð]
ﺭ — ﺮ rā' r [r]
ﺯ — ﺰ zāy z [z]
ﺱ ﺳ ﺴ ﺲ sīn s [s]
ﺵ ﺷ ﺸ ﺶ šīn š / sh [ʃ]
ﺹ ﺻ ﺼ ﺺ ṣād ṣ [sˁ]
ﺽ ﺿ ﻀ ﺾ ḍād ḍ [dˁ], [ðˤ]
ﻁ ﻃ ﻄ ﻂ ṭā' ṭ [tˁ]
ﻅ ﻇ ﻈ ﻆ zā' ẓ [zˁ], [ðˁ]
ﻉ ﻋ ﻌ ﻊ ʿayn ʿ / ‘ [ʔˤ]
ﻍ ﻏ ﻐ ﻎ ġayn ġ / gh [ɣ]
ﻑ ﻓ ﻔ ﻒ fā' f [f]
ﻕ ﻗ ﻘ ﻖ qāf q / ḳ [q]
ﻙ ﻛ ﻜ ﻚ kāf k [k]
ﻝ ﻟ ﻠ ﻞ lām l [l]
ﻡ ﻣ ﻤ ﻢ mīm m [m]
ﻥ ﻧ ﻨ ﻦ nūn n [n]
ﻩ ﻫ ﻬ ﻪ hā' h [h]
ﻭ — ﻮ wāw w [w]
ﻱ ﻳ ﻴ ﻲ yā' y [j]
A magánhangzókat szinte sohasem jelölik, de a 8. századtól kezdődően bizonyos jelölési forma mégis elterjedt ( ى => í/é; و => ú/ó; ا => á/e), de a kiejtéshez így is komoly nyelvismeretre van szükség.

A mankó

Fontos megemlíteni a mellékjeleket is. Ezeket a jeleket az írás tanulói használják, hogy a kiejtést könnyebben fel tudják idézni, illetve a szótárakban és főként a Koránban találkozhatunk velünk, hogy a félreértéseket elkerüljék. Például:
- بَ - ba vagy be
- بً - ban vagy ben
- بُ - bu vagy bo
- بٌ - bun vagy bon
- بِ - bi vagy bé
- بٍ - bin vagy bén
- بْ - b, utána nincs magánhangzó
- بّ - duplázott b = Függelék =

Megjegyzések


- Arab billentyűkiosztás: Kép:ArabBillentyu.jpg
- Arab írás-oktató Windowsos szoftver: [http://www.declan-software.com/arabic/ ReadWriteArabic]
- Egy példa a kiejtésre: Kép:1801.gif
Mondd ki!

Források


- http://vic.mkm.sulinet.hu

Külső hivatkozások


- [http://zsigri.tripod.com/fontboard/arabic.html Arabic for Windows] (magyar szoftver) Kategória:Írás als:Arabisches Alphabet ja:アラビア文字

Római Katolikus Egyház

---- Ez a szócikk a római pápa fennhatóságát és primátusát elfogadó, 22 részegyházból álló katolikus egyházról szól. A katolicizmus jelentését lásd a katolikus címszó alatt. A Rómával egyesült keleti egyházak az unitus egyházak címszó alatt találhatóak. ---- A római katolikus egyház a kereszténység legnagyobb létszámú felekezete. 22 azonos szertartású részegyházat foglal magába, ezek közül legtöbb tagja a latin rítusú, illetve az unitus egyházaknak van. Az ókatolikus és az ortodox egyházakkal együtt a római katolikus (Magyarországon megszokott rövidítéssel r. kat.) egyház osztozik mind a hét szentségben, azaz a három fokozatú püspöki, papi és diakónusi tisztség szentségében is. Megkülönböztető jegye a pápai primátus. A katolikus egyháznak világszerte mintegy 1,25 milliárd híve van. Központja a Róma belvárosától közigazgatásilag elválasztott Vatikánállamban található. Vatikán A világ legnagyobb méretű temploma a római katolikus Szent Péter Bazilika, mely épületként az egyház egyik jelképévé vált az utóbbi időkben.

Felépítése

Minden megkeresztelt tagja az egyháznak, egyformán örök életre hivatva, csak a szerepek és a „kegyelmi ajándékok” (azaz karizmák) különbözőek. A katolikus egyházban megkülönböztetik a (szolgáló) papságot és a világi (azaz laikus) híveket. Ezt a felosztást Jézustól származtatják, aki kiválasztotta és felruházta a tizenkét apostolt különleges hatalommal: 1.) hogy egyháza tagjait vezessék; 2.) hogy nevében törvénykezzenek. 3.) Pétert a többiek fölé emelve megvetette a pápai szolgálat (lat. servus servorum Dei = Isten szolgáinak szolgája) alapját. Katolikus felfogás szerint a mai püspökök az apostolok jog szerinti utódai, az apostolokra ruházott joghatósági és szentségi hatalom birtokosai. A katolikus egyház élén a pápa áll, mint Krisztus misztikus testének legfőbb tanítója és kormányzója. Az egyes egyházközségek (azaz plébániák) élén a püspök által felszentelt papok állnak, akik bemutatják a szentmise-áldozatot, lelkipásztori teendőket végeznek és kiszolgáltatják a szentségeket. (Lásd még a szerzeteseket)

Isten népe

A II. Vatikáni zsinat Lumen gentium című konstitúciójában a katolikusok számára megfogalmazott, mind más keresztény felekezetek, mind világi, filozófus körök számára erősen vitatott értelmezés szerint: „a római katolikus egyház Isten népeként nem más, mint a hit titka, s a hívő emberek történelemben vándorló közössége, alapfeladata pedig az igehirdetés, az istentisztelet és a diakónia”.

Hittételei

A II. Vatikáni zsinat egyházképének lényegi konklúziója, a communio. E kulcsfogalom jelentésrétegei nyolc pontban foglalhatóak össze:
- A zsinati szóhasználatban (ami korántsem szisztematikusan rögzített, mivel a communio, communitas, societas kifejezések váltakoznak) a kommunió elsősorban a Szentháromsággal való közösséget, egyesülést jelöli. Az Atya isteni életében részesít Krisztus által, akihez a Szentlélek hasonít bennünket.
- A kommunió participációt (koinonía) jelent abban az értelemben, hogy részesedünk az üdvösség javaiban: azaz Isten igéjében, a megigazult életben és a szentségekben, különösen az Eucharisztiában.
- Az Eucharisztia vétele és a Szentlélek építik az egész Krisztus-testet, létrehozva az összes hívő közösségét, a communio fideliumot.
- A kommunió látható elve a helyi, eucharisztikus közösségben a püspök, akinek vezetésével történik az Eucharisztia ünneplése. A püspök ugyanakkor a részegyházat belekapcsolja az egyetemes Egyház közösségébe azon oknál fogva, hogy ő maga felszentelésével részévé válik a püspöki kollégiumnak. Így hivatalát csak a püspöki kollégium fejével, a pápával és a kollégium többi tagjával való hierarchikus kommunióban gyakorolhatja. A pap hasonló módon, csak püspökével és a presbitérium többi tagjával egységben, hierarchikus kommunióban (communio hierarchica) végezheti szolgálatát.
- Analóg értelemben az egyetemes és a részegyházak viszonyára is alkalmazható a kommunió fogalma. Az ecclesia universalis felfogható úgy, mint az ecclesiae particulares kommuniója.
- A communio sanctorum nemcsak a földön élő hívőket, hanem a mennyei Egyházzal való közösséget is magában foglalja.
- A katolikus Egyháznak a nem katolikus keresztényekkel, egyházakkal és egyházi közösségekkel való kapcsolatában a kommunió különbözô fokozatai valósulnak meg. Az ökumenikus párbeszéd végső célja a teljes és látható communio eucharistica.
- Az Egyház, amennyiben a Szentháromság Egy Istennel történő bensőséges egyesülésnek a szentsége, mely az üdvösség javaiból való közös részesedés által az Egyház tagjai között sajátos kommuniót hoz létre, a népek és minden ember ember egysége, kommuniója számára jel és eszköz.

Erkölcstana

Az ember szabadsága azt jelenti, hogy felelősen tud dönteni az élet kérdéseiben, mert van egy objektív erkölcsi norma, amelyhez az embernek magát mérheti. A szabadság nem lehet szabadosság, s nem lehet korlátlanság, mivel az egyes emberek szabadságát a másik ember hasonló szabadsága korlátozza. A keresztény ember szabadsága Isten ajándéka, amely lehetővé teszi, hogy felismerje és önként megtegye az ő akaratát, így eljutva az örök életre. A jó ismerete még senkit sem tesz jóvá. A megismert jó megvalósítására rá is kell nevelni az embereket - azaz tudatosan kell az ember lelkiismeretét Jézus tanítása szerint alakítani.

Ökumenizmusa

A történelmi keretek megváltozásával a középkorban a katolikus egyház világi, társadalmi, politikai és intézményes oldala került az érdeklődés középpontjába. Az egyház egyre többet foglalkozott önmagával; ennek nyomán alakult ki az a jogi szempontú, hierarchiaközpontú egyháztan, amely nemcsak kivívta, de évszázadokra örökül is hagyta számos keresztény közösség ellenszenvét. Az egyház önértelmezését az újkor kezdetén a katolikus-protestáns hitvita határozta meg, apologetikus éllel vetve fel a kérdést: melyik az igazi egyház. Ekkor került sor a Tridentinumra, másképpen Trentói vagy Trienti zsinatra. Erről Yves Congar kiemeli, hogy különösen érdekes módon nem foglalkozott egyháztani kérdésekkel. A Tridentinum utáni években fellépő Bellarmin Szent Róbert vitairataiban az egyház látható, hierarchikus és monarchikus vezetésre épülő valóság, s az Istennel való személyes, egyéni találkozás és a szigorúan „egyházias” hit egységet alkot. A bellarmini ekkléziológia tehát újfajta individualizmussal ötvözve kilépett a középkor rendszeréből. De ez már nem volt elegendő; az egy folyamat hírnökeként rövidesen megszülető descartes-i ismeretelmélet, a szubjektív bizonyosság sürgető igénnyel lépett fel, mintegy 300 évre szinte kizárólag a felekezetek és ideológiák közti merev vitára kényszerítve a katolikus Egyházat. Az egyháziasság és az antimodernizmus szinte ekvivalens fogalmakká lettek. A XIX. század klasszikusan a pápai tekintéllyel gyakorlatilag azonosított, Rómának elkötelezett centralista katolicizmus restaurációs időszaka lett, hitvédelemmel a középpontban. Az 1850 és 1950 között uralkodó ultramontán egyháztan doktrínája szerint az egyház societas perfecta (azaz tökéletes, független „befejezett” társaság) ez az önértelmezés valójában azt célozta, hogy az állammal szemben biztosítsa az egyház szabadságát és függetlenségét. Wiedenhofer professzor frappáns összefoglalásában a pápaság „a nyugati egyháztan és a racionalizmussal párosult, az újkorral szembeszegülő hitvédelem alapján, s az állam központosított szerveződési formájának mintájához való ragaszkodás következtében erre az egyházképre hivatkozva gyakorlatilag mereven elzárkózott az újkori kultúrától és társadalomtól, és az újkor előtti életformákat igyekezett felújítani; befelé pedig, a tekintély és a hierarchia újkorellenes hangsúlyozásával, az Egyházon belül szakadás következett be (a világiak elsősorban a klerikusok eszközei és alárendeltjei); a szervezeti felépítés tekintetében pedig az Egyháznak olyan ultramontanista és központosított uniformizálása kezdődött el a római egyházfegyelem és liturgia révén, hogy a katolikus Egyház kívülről nézve már nem is látszott másnak, mint egyetlen pápai egyházmegyének alárendelt püspöki körzetekkel... A közép- és újkor e jogászkodó egyháztana az 1870-es I. Vatikáni zsinaton egyházi jóváhagyást nyert a pápai hatalomról szóló Pastor aeternus című határozatban.” Ennek lényege: a római katolikus Egyház tökéletes módon birtokolja Krisztus létének minden gazdagságát, a depositum fidei teljességét és az üdvösség minden eszközét. E definíció értelmében belátható, hogy az autokefál keleti egyházak miért érezték joggal, hogy az I. Vatikáni zsinat határozatai pusztán történelmi események és erők eredői. Szerintük mindössze a világi hatalomból fakadó primátus-felfogás szankcionálódott. Tragikus tény, hogy az I. Vaticanum ügyrendje úgy alakult, hogy az figyelmét az Egyház testületének fejére irányította, s a fej szempontjából nézte a testet. De a megindult folyamat nem ált meg: az egyház értelmezésének teológiai megújítására a katolikus egyházon belül is egyre többen tettek kísérletet, mozgalmak alakultak, feszegetve a hierarchikus öntudat és a cselekvési jogkör szabta határokat. A II. világ-, majd a hidegháború okozta sokk a kereszténységben spontán ökumenikus törekvést váltott ki, és követelte a világhoz való új viszonyulást. Ekkor került sor a II. Vatikáni zsinatra, amelynek Lumen gentium című konstitúciójában az Egyház új belső értelmezést kapott: Isten népe-ként nem más, mint a hit titka, s a hívő emberek történelemben vándorló közössége, alapfeladata pedig az igehirdetés, az istentisztelet és a diakónia. A Decretum de oecumenismo határozat, amely a Szentlélek kegyelmének kiáradásaként, az eddig (katolikus részről mondhatni) elhanyagolt pneumatikus dimenzió erősítéseként említi az ökumenikus mozgalmat, hangsúlyozottan kiemeli, hogy csak egy Egyház van. Eszerint Jézus egyházalapítói szándékának hármas bizonyítása van: a tizenkettő kiválasztása, Péter személyének kiemelése és az eucharisztia ünneplésének elrendelése. Ezt az alapjában véve statikus megállapítást 1985-ben, Bolognában a Nemzetközi Teológiai Bizottság Jézus egész üdvözítői művében helyezi el, szélesebb perspektívában láttatva az egyház kialakulását. Az egyházak vagy az egyetlen egyház kérdésében a határozat más dokumentumokkal összhangban rendkívül következetes, amikor kijelenti, hogy az üdvösség eszközei hiánytalanul a katolikus (római jelző nélküli!) egyházban állnak fenn. Ez a megfogalmazás azért nem kizáró értelmű, mert részben feltételezi, hogy a megszentelés és az igazság sok eleme megtalálható (subsistit in) határain kívül is, vagyis azon többi, akár ortodox, akár protestáns egyházi közösségekben, amelyek még nincsenek teljes közösségben a katolikus egyházzal. Az 1995-ös Ut unum sint enciklika összhangban az Unitatis redintegratio-val, más egyházakban és egyházi közösségekben meglévő kiemelkedően értékes elemekről kijelenti, hogy ezek mind Krisztustól valók, hozzá vezetnek, és Krisztus egyetlen egyházához tartoznak. Annak pontosítására, hogy az egyházon kívül is megtalálható megszentelés és az igazság sok eleme miképpen kapcsolódik magához az egyetlen Egyházhoz, a Dominus Iesus nyilatkozat válaszolt 2000-ben. „Ellenkezik – jegyzi meg Leonardo Boff tanulmányában – a zsinati szöveg hiteles jelentésével azok értelmezése, akik a subsistit in formulából azt a tételt vezették le, hogy Krisztus egyetlen egyháza a nem katolikus egyházakban és egyházi közösségekben is létezhet. Ezzel szemben a zsinat azért választotta a subsistit szót, hogy rávilágítson: az igaz Egyháznak egyetlen léte (szubszisztenciája) van, míg látható határain kívül csupán az Egyház elemei léteznek, melyek (mivel magának az Egyháznak elemei) a katolikus Egyház felé irányulnak és vezetnek.” Ezek az elemek II. János Pál pápa szavai szerint az egység után kiáltanak, mert csak itt találhatják meg teljességüket. Ez az egység azonban, vagyis az Isten által akart egy egyház, nem egyszerűen a szétszórt értékek összegyűjtése révén valósul meg.

Érdekességek


- Köszöntés: a római katolikus egyházban „Laudetur Iesus Christus!” (Dicsértessék a Jézus Krisztus!) Válasz rá: „In aeternum, Amen.” (Mindörökké, ámen.) Nyugat-Európában ma már ritkán használják.
- Egyházi év felépítése a római katolikus egyházban: Advent - Karácsonyi idő - Évközi idő - Nagyböjt - Húsvét (lezárása: Pünkösd) - Évközi idő. Az egyházi év kezdete: advent első vasárnapján (ez általában december első vasárnapja).

Lásd még


- Bejegyzett egyházak Magyarországon
- Római katolikus egyháztörténet
- Magyar Katolikus Egyház
- Szerzetesrend
- Egyház

Források

Pro:
- Gál Ferenc: Az egyház kegyelmi rendje. Budapest, Budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémia, 1981.
- Bangha Béla: Világnézeti válaszok. Budapest, Pázmány Péter Irod. Társ. 1940.
- Rosdy Pál: A magyarországi római katolikus egyház szervezeti felépítéséről és levéltári intézményeiről. In: A levéltári forráskiadás. Szerk. Bán Péter. Budapest, 1983. Contra:
- Hans Küng: A katolikus egyház. Budapest, Európa, 2005. (ISBN 9630778343)

Külső hivatkozások


- [http://uj.katolikus.hu/ A Magyar Katolikus Egyház honlapja]
- [http://www.katolikus.hu/zsinat/ A II. Vatikáni Zsinat okmányai]
- [http://www.htk.ppke.hu/start413.html Alapvető hittan III.: Az Egyház]
- [http://www.drk.hu/SZIVARV/RL-BB.HTM Ravasz László: Egység vagy barátság]
- [http://www.cryingvoice.com/Christianity/Revesz_OskerTart_mag.html Révész Imre: Az őskeresztyénségtől az ellenreformációig]
- [http://www.adventista.hu/egwhite/honlap/nk/37.htm E.G. White: A pápaság célkitűzései]
- [http://www.mozgovilag.hu/2003/02/03%20Majsai.html Majsai Tamás: A Soá és a magyarországi katolikus katekézis]
- [http://www.vigilia.hu/1999/3/9903mez.html Mezei Balázs: Európai magyar filozófia és a „katolikus elv”]
- [http://www.vigilia.hu/1999/8/9908tur.html Turgonyi Zoltán: A ráció védelmében]
- [http://www.szdsz.hu/index.phtml?op=hirek_reszletes&id=2094 Politizáló egyház (SZDSZ)]
- [http://www.rev.hu/html/hu/kiadvanyok/evkonyv99/balogh.html Balogh Margit: Elvetélt fordulatok az egyházpolitikában]
- [http://www.vigilia.hu/2002/11/puskas.html Puskás Attila: Communio-ekkléziológia] Kategória:Keresztény egyházak ja:カトリック教会 simple:Roman Catholicism

Latin nyelv

A latin nyelv eredetileg azt a nyelvet jelentette, amelyet a Rómát környező Latium vidékén beszéltek. Kiemelkedő jelentőségre tett szert a Római Birodalom hivatalos nyelveként. Az újlatin nyelvek egyaránt a latin szülőtől származnak. Sok latin alapú szó (elsősorban nemzetközi szavak) található más modern nyelvekben is, mint például az angolban és a magyarban is. Egyes kifejezések annyira beépültek a magyar nyelvbe, hogy latin eredetüket már észre sem vesszük (nevezetes példa a „persze” szócska, ami a latin „per sē intellegitur” = „magától értetődik” kifejezésből rövidült le). Európa nagy részén ezenkívül a latin lingua franca volt, a tudományos és politikai körök tanult nyelve több mint ezer éven át, míg végül kiszorította a francia a XVIII. században s az angol a XIX. század végén. Magyarországon 1844-ig volt államnyelv. Mind a mai napig a Római Katolikus Egyház hivatalos nyelve, ezáltal a Vatikán hivatalos államnyelve is. A göröggel együtt az élőlények tudományos osztályozás szerinti elnevezésére és nemzetközi orvosi szaknyelvként is használják.

Írás és kiejtés

A latin nyelv a ma is ismert latin ábécét használta, eredetileg csakis nagybetűkkel (maiuscula): ABCDEFGHIKLMNOPQRSTVX, e 21 betűhöz járult a görögből átvett szavak miatt az Y és a Z (egy-két szóban a K-val is találkozhatunk). Érdemes megfigyelni, hogy az U és a V ugyanaz a betű: a nagybetűk közt csak a V létezett, a (később kialakult) kisbetűk (minuscula) közt viszont csak u betűt találunk. Így például a venio („jövök”) szó írásmódja nagybetűkkel VENIO, míg kisbetűkkel uenio alakban volt szokásos. – A /j/ hangra szintén nem volt önálló betű, ezt mindig I-vel írták. A nyelvtörténeti és fonológiai kutatások (többek közt az egymással rokon alakváltozatok, az idők során följegyzett változások és az utódnyelvek megfelelései alapján) feltárták a latin valószínűsíthető hangrendszerét, kiejtését is; e kiejtés alkalmazását nevezik restituált (helyreállított) kiejtésnek. A V és az u betű például a rövid /u/ félhangzóra utalhatott (mint a magyar autó vagy kalauz szóban). A magánhangzókon előforduló vízszintes vonalak és ívek (ā ē ī ō ū ; ă ě ĭ ŏ ŭ) az eredeti latin nyelvben nem szerepeltek; csak nyelvtanulási célból teszik ki őket néha a hosszúság és a rövidség jelölésére (mely a latinban sokszor megkülönböztető szerepet kap). A legtöbb betű kiejtése megegyezik a magyar megfelelőjének ejtésével. Kivételek:
- az a rövid /á/-nak hangzik,
- az s a magyar /sz/-nek felel meg,
- az i-t magánhangzó előtt /j/-nek ejtik,
- az y /ü/-nek olvasandó,
- a qu, ngu és su kiejtése /kv/, /ngv/ és /szv/,
- a ph ejtése /f/, az rh-é /r/, a ch-é /kh/, a th pedig /th/. Az ae, az oe és a ti kiejtéséről két különböző szokás van forgalomban.
- A restituált kiejtés követői e hangkapcsolatokat /ai/-nak, /oi/-nak és /ti/-nek ejtik. Ez az elterjedtebb Nyugat-Európában.
- Mások a középkorban meghonosodott /é/, /ő/ és (bizonyos helyzetekben) /ci/ kiejtést használják; Magyarországon ez az ismertebb. (Az utóbbi ejtésmód szerint a ti kiejtése mássalhangzók előtt, valamint a tī, sti, tti, xti hangcsoportokban és görög szavakban /ti/, egyébként /ci/. Például a nātīs, totīus, suggestiō, Attius, Sextius szavakban /ti/, a nātiō szóban viszont /ci/.) A c kiejtése a restituált kiejtés szerint minden helyzetben egységesen /k/. A kora középkortól fogva azonban magas magánhangzók (ae, e, i, oe, y) előtt /c/-nek ejtették, és csak mélyek előtt maradt meg a /k/; ez a kiejtés honosodott meg hazánkban is. (Olasz nyelvterületen egy harmadikféle ejtésmód ismeretes, amikor magas magánhangzók előtt /cs/-nek ejtik; itt magas magánhangzók előtt a g is /dzs/-nek hangzik, a gn hangkapcsolat pedig [ny]-ként ejtendő.) Így például Cicero neve lehet [ciceró] vagy [kikeró] (Olaszországban [csicseró]), Caesaré [cézár] vagy [kaiszár] (esetleg [csézár]), Latiumé pedig [lacium] vagy [latium]. Bármelyik elfogadható, csak a következetességre érdemes odafigyelni. A hangsúly többnyire hátulról a második szótagra esik; de ha ez a szótag rövid, a hangsúly eggyel előbbre kerül (például amīcus, de fābula, mert az u rövid). – A szótagok (illetve a magánhangzók) hosszúsága vagy rövidsége általában nem jósolható meg, a szóval együtt kell megtanulni őket. A mássalhangzóra végződő szótagok mindig hosszúak. Itt csak az úgynevezett muta cum liquida hangkapcsolatot kell figyelembe venni, amikor a magánhangzót a p, b, t, d, g, c betűk valamelyike, majd r vagy l követi, például librum: itt a két hang együtt kezdi a második szótagot, és a li- szótag rövid marad.

Nyelvtana

A latin részint flektáló nyelv, emellett agglutináló jelleget is mutat (a szavak toldalékolhatóak, noha nem olyan rugalmasan, mint a magyarban; olyasfajta ragozási rendszerről, mint a magyarban, nem beszélhetünk, és egyáltalán ragokról sem). A toldalékoló jellegnek megfelelően kiterjedt „névszó- és igeragozási rendszert” találunk, a szavaknak állandó szótöve van, melyekhez jelentésmódosító toldalékokat lehet ragasztani. A névszók (főnevek, melléknevek, számnevek és névmások) ragozási típusait deklinációknak, az igeragozási típusokat konjugációknak hívják. A névszók ötféle, az igék négyféle ragozási csoportba tartozhatnak attól függően, hogy a szótövük milyen hangra végződik. Az egyes deklinációk, ill. konjugációk ragjai kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól. Két névszó akkor tartozik egy deklinációba, ha bármelyik esetet is szemeljük ki, a névszók ragjai megegyeznek. Néhány főnév és ige rendhagyó, nem illeszkedik egyik ragozási rendszerbe sem, vagy azokon belül alcsoportokba sorolható. A latin szórend, eltérően indoeurópai rokonaitól, majdnem olyan szabad, mint a magyar nyelvé. Ez alighanem nem kis részben a köztársaságkor íróinak, költőinek is köszönhető, akik a művészi szabadság kedvéért néha jelentősen áthágták a kötöttségeket, és a művelt világ átvette tőlük nyelvi szokásaikat.

Névszóragozás

Minden deklinációban alapjában véve ötféle főnévi alak (úgynevezett eset) van. Az öt eset:
- nominativus (alanyeset, az alany és a névszói állítmány kifejezésére),
- accusativus (tárgyeset, direkt tárgy, ill. egyes elöljárók után),
- genitivus (birtokos eset, a birtoklás jelölésére),
- dativus (részeseset vagy az úgynevezett indirekt tárgy esetén),
- ablativus (határozói eset, számos elöljáró után). Két további eset létezik, melyek szűkebb körben használatosak, és számos névszónál nem is lehetségesek:
- vocativus (megszólító eset: „Te is, fiam, Brutus?” latinul „Et tu mi fili, Brute?” ) – alakjai egy-két kivételtől eltekintve megegyeznek az alanyesettel;
- locativus, amely a helyre utal (ezt máskülönben az ablativus fejezi ki az in elöljáróval), de ez az indoeurópai maradvány csak egyes városok, szigetek és pár más szó esetében lelhető fel. Az indoeurópai instrumentalis eset (eszközeset) funkciója (mely például a mai orosz nyelvben még megvan) már korán beleolvadt az ablativusba, mely ezáltal alapvetően háromféle jelleget tud kifejezni: az elválasztást (valahonnan, valamiből), a társat vagy eszközt (valamivel, valakivel) és – a locativusszal osztozva – a helyet (valamikor, valahol). A névszók az általuk jelölt dolog alábbi tulajdonságait fejezhetik ki:
- szám (egyes vagy többes),
- eset (a fenti hét eset valamelyike),
- nem (hím-, nő- vagy semlegesnem). Érdekesség, hogy az igen archaikus latin a névszók egyes (singularis), kettes (dualis) és többes (pluralis) számát is megkülönböztette; a kettes számot a klasszikus latin csak néhány névmásban őrizte meg (például mindkettő, melyik a kettő közül?).

Igeragozás

Az igeragozás során az igetőhöz – a magyarhoz hasonlóan – toldalékok kapcsolódnak. Egy ragozott ige az alábbiakról hordoz információt:
- igenem (genus, cselekvő vagy szenvedő)
- mód (modus, kijelentő, kötő- vagy felszólító)
- idő (tempus, jelen, múlt vagy jövő)
- állapot (actio, egyidejű vagy előidejű, más szóval folyamatos vagy befejezett)
- szám (numerus, egyes vagy többes) és
- személy (persona, első, második vagy harmadik). A személyragos igékből (verbum finitum) igeneveket (verbum infinitum) lehet képezni, melyeknek önálló ragozásuk van. Az igenevek közé tartozik háromféle főnévi igenév: az infinitivus, a gerundium és a supinum, valamint kétféle melléknévi igenév: a participium és a gerundivum (e kettő alakilag részben egybeesik, de az utóbbi jelentés terén nem valódi melléknévi igenév). Az infinitivus és a participium lehet cselekvő vagy szenvedő; egyidejű, előidejű vagy utóidejű, olykor a számot és nemet is jelölhetik, sőt egyes névszói eseteket is megkaphatnak. Az infinitivus szükséges az accusativus cum infinitivo és a nominativus cum infinitivo szerkezetek képzéséhez is, a participiummal pedig a participium coniunctum, a gerundivumos szerkezet és az ablativus absolutus képezhető. Az igenevekkel alkotott mondatrövidítő szerkezetek más mai nyelvekben is általánosak (az indoeurópai nyelvekben éppúgy, mint a magyarban), de a latinban ennek számos eszköze áll rendelkezésre. A latinra e szerkezetek különösen jellemzőek, ezek teszik lehetővé tömör kifejezésmódját, sajátos, lapidáris („kőtömbszerű”) stílusát.

Elöljárószók

Az elöljárószók vagy prepozíciók (latinos alakban: praepositio) olyan, a főnevek vagy igék elé vagy (más nyelvekben) után tett szócskák, melyek cselekvés, történés mellett azok körülményeit adják meg: irányát, helyét, idejét stb. (Magyarra legtöbbször raggal vagy névutóval fordítjuk.) Az igék és származékaik előtt szereplő, azokkal összeolvadó változatukat praefixumnak hívják. A leggyakoribb latin elöljárószók és vonzataik:
- ā, ab – -tól/-től (ablativus)
- contrā – szemben, ellen (accusativus)
- dē – -ról/-ről (ablativus)
- ē, ex – -ból, -ből (ablativus)
- in
  - – -ban/-ben (ablativusszal)
  - – -hoz/-hez/-höz, ellene, szembe (accusativussal)
- per – keresztül, révén
- prae – elé (accusativus), előtt (ablativus)
- prō – -ért, helyett
- sub – alatt (ablativus)
- super
  - – fölött, -on/-en/-ön (ablativus)
  - – fölé, -ra/-re (accusativus)
- ultrā – fölé, túl-

Módosító-, határozó- és kötőszók


- atque – és
- et – és
- nē – hogy ne; nehogy
- sed – ám, (ám)de, viszont
- semper – mindig
- sic – így, ily módon, ekképp(en), ezért
- sine – nélkül
- sive, seu – vagy
- quasi – majdnem, fél-, ál-
- -que – és (simuló kötőszó: a szó végéhez ragad)
- ut – hogy, azért, a célból

Indulatszók


- heu – jaj!
- mehercle – biz a!, nahát! (sz. sz. "Herkulesre!")
- o! – oh, ó!
- vae! – jaj!

A latin nyelv mai leszármazottai

Az újlatin nyelvek nem a klasszikus latinból, hanem az úgynevezett vulgáris latinból (más szóval: népi, köznyelvi latinból) erednek. A latin és az újlatin nyelvek (többek közt) abban térnek el, hogy az újlatinban megkülönböztető hangsúlyt találunk, a latinban viszont megkülönböztető magánhangzó-hosszúságot. Az olasz és a szárd nyelvben a mássalhangzóknak megkülönböztető hossza van, és hangsúlyt is találunk, a spanyolban csak megkülönböztető hangsúlyt, a franciában pedig már a hangsúly sem megkülönböztető értékű. Egy másik fontos különbség az újlatin és a latin között, hogy az újlatin nyelvek, a románt kivéve, a legtöbb szónál elvesztették esetvégződésüket (egyes főnevek kivételével). A románban még mindig öt eset van (bár az ablativus már nem használatos).

A magyar és a latin

A latin nyelvtanírás hagyománya sokáig éreztette hatását a magyar nyelvtanokon, s az egyéb alapokon nyugvó elméletek csak az utóbbi időben alakultak ki. A latin egyes helyeken a beszélt nyelvre is kihatott (pl. a kötőmód (coniunctivus), vagy az igeneves szerkezetek használata), bár ezek jó része már feledésbe merült (például kérte, hogy adná neki oda szerkesztés). A középkortól fogva számos latin szó került nyelvünkbe, például az egyházi életből (vallási, hitéleti fogalmak), vagy más kulturális területekről (iskola, növény- és állatnevek, hónapnevek, orvosi kifejezések). A XIX–XX. századtól kezdve további jövevényszavak áramlottak és áramlanak nyelvünkbe a tudományos fejlődés és a nemzetközi érintkezés nyomán, bár e szavak egy része már a latinba is a görögből került. A latin eredetű (elsősorban francia és olasz) jövevényszavak is gazdagították nyelvünket, csakúgy, mint az angol jövevényszavak némelyike, melyek (az ófrancia közvetítésével) szintén a latinból erednek. A latin a 20. század elejéig a középiskolai oktatás szerves része volt (lásd például a Légy jó mindhalálig című regényben), ismerete az alapműveltséghez tartozott. Ma – az egyetemek mellett – néhány középiskolában és egyházi iskolákban oktatják, gyakran kötelezően választható nyelvként.

A latin mint nemzetközi közvetítő nyelv

A latin nyelv, még akkor is, mikor már holt nyelvnek számított, sokáig az európai civilizáción belül a kultúra és a tudományok nyelvének számított. Valójában ma is nagyon sokan tanulják és - bármennyire is meglepő - kommunikálnak vele, különösen Nyugat-Európa egyes országaiban. Történtek kísérletek arra is, hogy a latint a 20. században újra a nemzetköziség, a közös Európa nyelvévé tegyék. Ezt némelyek nyelvészeti, történelmi és politikai okokra hivatkozva szerencsésebbnek is látnák, mint az angol nyelv vagy egy mesterséges nyelv, például az eszperantó alkalmazását, mivel a latin egyrészt ugyanúgy sok tekintetben logikus, mint az angol; indoeurópai nyelv, tehát kifejez Európában bizonyos népességarányokat, de mégsem egy létező politikai alakulat nyelve, tehát nem tölthet be olyan erőszakos kultúraterjesztő szerepet, mint például a német (a Habsburg-kor és a világháborúk alatt) vagy az orosz (a szovjet megszállás idején); ami sem az angolról, sem a más, vezető szerepre törekvő nyelvekből létrehozott mesterséges nyelvekről sem mondható el. Ezenkívül több mint egy évezredes történelme során már bizonyította, hogy tényleg használható a nemzetközi kommunikációra. E nézet ellenzői felvetik, hogy a latinban is számos kivétel akad (például az igék szótári alakjában), több esetben bonyolult szabályok határozzák meg az alakot (l. például az i tövű főneveket); nyelvtanának egyes pontjai mind a napig nincsenek jól felderítve (például a kötőmód használata stilisztikai okokból, l. attractio modi); (szintetikus alapú) szerkezetei a mai analitikus világnyelvek beszélői számára idegenek; szerkezete önmagában is a tömörséget segíti elő inkább, mint az átláthatóságot; és mindenekelőtt: nincs olyan nyelvi közösség, amelynek nyelvhasználatára a vitás esetekben támaszkodni lehetne (hacsak nem az újlatin nyelvek...), tehát használata ugyanúgy kívülről meghatározott elveken alapulhatna, mint a mai mesterséges nyelveké. A latin ezenkívül ugyanúgy nem mentes a negatív asszociációktól, mint a vele szembeállított világnyelvek, hiszen hosszú időn át a római katolikus liturgia nyelve volt szerte a világban, és mind a mai napig a Vatikán hivatalos államnyelve. A vallási, világnézeti kötődés s annak a politikához való viszonya mindmáig érzékeny társadalmi kérdés. A katolikus egyház – minden kulturális, társadalmi erénye és jelentősége mellett – évszázadokon át számottevő politikai tényező is volt, mely céljait nemegyszer erőszakos módon is igyekezett érvényre juttatni (keresztes háborúk, inkvizíció, Galilei és mások elhallgattatása). A világnyelv kérdésére tehát nem adható könnyű és egyértelmű válasz. Mint sokan mondják, az egyes nyelvek alkalmasságát ma már inkább azok hajlékonysága, kifejezőkészsége, egyértelműsége és elsajátíthatósága szempontjából érdemes megítélni, semmint az azokat beszélő népek, közösségek történelme, vezetőik mai vagy hajdani döntései alapján. – Mások arra hivatkoznak, hogy történelmi szempontból egy-egy világnyelv elterjedését sokkal inkább a beszélő közösség katonai kvalitásai, gazdasági ereje és hasonló nyelven kívüli szempontok határozták meg, mint a nyelvük bármiféle „belső” tulajdonsága: logikája, könnyűsége, alkalmazhatósága vagy bármi más. A történelem során ez valóban vonatkozott a latin nyelvre is, de a történelem még nem ért véget, és a mai nyelvek terjedésére, akár a mesterséges nyelvekére is, ebből a szempontból feltehetőleg ugyanazok a szabályszerűségek vonatkoznak. Mindent egybevetve a nemzetközi kommunikációra használható nyelvek kérdése igen bonyolult és érzékeny pontokat érintő kérdés.

Kapcsolódó cikkek


- A latinból létrejött ábécék
- Latin fonémák
- A latin főnévragozás
- Latin igeragozás
- Latin szókincs
- Latin kifejezések jegyzéke
- Ablativus absolutus
- Latin előtagokból és latin igékből álló összetett igék a magyarban
- A rendszertani nevekben gyakran használt latin és görök szavak listája
- Latin szórend

Lásd még


- Latin
- Latin irodalom
- Latin mondások
- Latin kifejezések jegyzéke
- Brocard
- Római Birodalom
- Az élő latin
- Európai városok latin neve
- Európai folyók latin neve

Külső hivatkozások angolul


- [http://www.perseus.tufts.edu/ The Perseus Project] has many useful pages for the study of classical languages and literatures, including [http://www.perseus.tufts.edu/cgi-bin/resolveform?lang=Latin an interactive Latin dictionary].
- [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=LTN Ethnologue report for Latin]
- Ingyenes online latintanfolyamok (angolul)
  - http://www.sprachprofi.de.vu/latin
  - http://wikibooks.org/wiki/Latin
- [http://www.thelatinlibrary.com The Latin Library] contains many Latin etexts
- [http://www.textkit.com Textkit] has Latin textbooks and etexts.
- [http://www.websters-online-dictionary.org/definition/Latin-english/ Latin - English Dictionary]: from Webster's Rosetta Edition. ---- Megjegyzés: létezik [http://la.wikipedia.org/ Latin Wikipédia] is! Kategória:Nyelvek als:Latein ja:ラテン語 ko:라틴어 simple:Latin language th:ภาษาละติน zh-min-nan:Latin-gí

Kárpát-medence

A Kárpát-medence Közép-Európában található terület. A pliocénkori Pannon-tenger kiszáradása során alakult ki. A medencét a Kárpátok, az Alpok, a Dinári-hegység és a Balkán-hegység vonulatai veszik körbe. A Kárpát-medence egy országhatárokon átnyúló természetföldrajzi egység. Jelenleg Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Ukrajna, Románia, illetve Szerbia és Montenegró osztoznak a területen.

Tájai

Kategória:Földrajz ja:パンノニア平原

13. század

A 13. század a 1201 - 1300 közötti éveket foglalja magába.

Események


- Nyugat-európai királyok negyediktől a nyolcadik keresztes hadjárata az Iszlám ellen.
- Magyarországon az Aranybulla szentesíti a nemesség jogait.
- Dzsingisz Kán vezetésével a mongolok uralmuk alá veszik Ázsia és Kelet-Európa nagy részét.
- A tatárjárás pusztításai Magyarországon és Lengyelországban.
- A volgai bolgárok államának eltűnése Kelet-Európában a tatárjárás következtében.
- Bantu törzsek bevándorlása Fekete-Afrika déli területeire.
- Thai királyság alapítása Indo-Kínában (buddhista államvallás).
- Marco Polo és családja eljut Kínába.

Híres személyek


- Kubilaj, Kína mongol császára
- IX. (Szent) Lajos, francia király és keresztes lovag
- VIII. (Palailogosz) Mihály, bizánci császár
- IV. Béla, magyar király, "második államalapító" a tatárjárás után
- Szent Erzsébet (Árpádházi), türingiai grófné
- Szent Margit (Árpádházi), magyar hercegnő
- Assisi Szent Ferenc, itáliai közösségalapító (ferences rend)
- Szent Bonaventura, itáliai teológus
- Aquinói Szent Tamás, itáliai teológus
- Cimabue, itáliai festő
- Fibonacci, itáliai matematikus
- Roger Bacon, angol filozófus
- Petrus Peregrinus, francia tudós, a mágnesesség kutatója
- Albertus Magnus, német filozófus, teológus
- Kézai Simon, magyar történetíró

Találmányok és felfedezések


- A szemüveg feltalálása (Itália, 1280 körül)

Kultúra


- Gótikus stílus kezdete az építészetben és a képzőművészetekben

Évek és évtizedek

Megjegyzés: A 13. század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva. Kategória:Évszázadok ja:13世紀 ko:13세기 simple:13th century th:คริสต์ศตวรรษที่ 13

1989

Események


- január 7. - Akihito lett Japán császára
- január 18. Észtországban hivatalos nyelvvé nyilvánítják a nemzeti nyelvet.
- február 15. A szovjet hadsereg végleg elhagyja Afganisztánt.
- március 2. - 12 európai uniós tagállam megállapodott, hogy a század végéig beszüntetik aCFC-k előállítását
- március 22. - Az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) megalakulása
- március 24. - Alaszka partjainál zátonyra fut az Exxon Valdez olajszállító hajó és 40 000 tonna nyersolaj ömlik az óceánba
- április 4. - Magyarország felszabadításának napját utoljára számít állami ünnepnek
- május 5. Észtország után a lett parlament is hivatalossá nyilvánította a nemzeti nyelvet
- május 15. 30 év után Gorbacsov Pekingbe látogat, a szovjet-kínai kapcsolat javítására
- június 16. - A kivégzett Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes miklós ünnepélyes újratemetése
- június 26. Balesetet szenved egy Echo-2 típusú szovjet atom-tengeralattjáró a norvég Medve-szigetektől 350 km-re délre
- június 26. - Horn Gyula külügyminiszter és osztrák kollégája, Alois Mock átvágják Sopronnál a határ drótkerítését, a vasfüggönyt
- július 6. - a Legfelsőbb Bíróság ítéletében rehabilitálta az 1956-os forradalom után meghurcoltakat
- augusztus 19. - Kezdetét veszi Sopronnál a páneurópai piknik, amelynek keretében a nyitott határszakaszon tízezernyi NDK állampolgár menekül át nyugatra
- október 18. - Szűrös Mátyást bízzák meg ideiglenesen a köztársasági elnöki teendők ellátásával
- október 23. - Szűrös Mátyás kikiáltja a Magyar Köztársaságot
- november 9. - megkezdik a berlini fal lebontását, s az NDK megnyitja határait az NSZK irányában
- a Voyager 2 eléri a Neptunusz bolygót

Az év témái

1989 filmjei


- Ferenczi Gábor - Vattatyúk
- Garas Dezső - A legényanya
- Monory M. András - Meteo
- Tímár Péter - Hagyjátok Robinsont
- Peter Weir - Holt költők társasága (Dead Poets Society)

1989 az irodalomban


- Salman Rushdie: Sátáni versek

1989 a zenében


- Bródy János - Hang nélkül
- Cseh Tamás - Bereményi Géza: Vasárnapi nép
- Katona Klári - Mozi

1989 a tudományban

1989 sporteseményei


- Egerszegi Krisztina úszó háromszoros felnőtt Európa-bajnoki ezüstérmes (400 m vegyes, 100 és 200 m hát), négyszeres ifjúsági Európa-bajnok (100 és 200 m hát 200 és 400 m vegyes), ifjúsági Európa-bajnok ezüstérmes (200 m pillangó)

1989 a televízióban

Születések

Halálozások


- január 7. - Hirohito, japán császár
- január 22. - Weöres Sándor író, költő
- január 23. - Salvador Dalí katalán festőművész
- február 19. - Kálmán György színész
- február 22. - Márai Sándor író, újságíró
- február 27. - Konrad Lorenz osztrák etológus
- március 8. - Mészáros Ági kétszeres Kossuth-díjas színésznő
- április 22. - Kulin György csillagász
- június 3. - Rubollah Khomeini iráni főpap, ajatollah, politikus
- július 6. - Kádár János kommunista politikus, állami és pártvezető
- július 11. - Sir Laurence Olivier színész, rendező
- augusztus 28. - Gerencsér Ferenc cimbalomművész, cimbalomtanár
- szeptember 22. - Irving Berlin zeneszerző
- október 4. - Graham Chapman brit színész, komikus, forgatókönyvíró
- december 25. - Nicolae Ceauşescu román diktátor als:1989 ja:1989年 ko:1989년 nb:1989 simple:1989 th:พ.ศ. 2532

Magyar Pálos Rend

Pálos Rend. Az első és egyetlen magyar alapítású, férfi szerzetesrend, hivatalos elnevezése latinul: Ordo sancti Pauli primi eremitae (Első Remete Szent Pál Rendje), rövidítve: OSPPE. A rend Thébai Remete Szent Pál (228–341), az első ismert remete nevét vette fel. A Rend központja jelenleg Lengyelországban van.

Története (évszámokban)

Lengyelország

Alapítás


- 1250. Esztergomi Boldog Özséb (cc1200–1270) alapította. A Pilisben, a Hármas-barlang közelében, Szántón (Pilisszántó) épült első kolostoruk, a Szent Kereszt.
- 1262. A templom elkészülte után Özséb a pápához zarándokolt, rendje szentesítése érdekében. Szent Ágoston szabályait alkalmazták. Címerükben ott a holló, akárcsak majd a Hunyadi-családéban.
- 1270. Boldog Özséb atya az általa alapított kolostorban halt meg.
- 1290 körül már Erdélyben és Horvátországban is állnak pálos kolostorok.
- 1301 körül épül Budaszentlőrincen a Szent Lőrinc kolostor. Buda fölött, a Szent Pál-hegyen (Hárs-hegy), mely a rend főkolostora lesz.
- 1341. Ekkortól vált a fehér szín a rend általános jelzőjévé és viseletévé, megkülönböztetendő a feketeruhás papoktól és a szürkeruhás kóborló remetéktől.
- 1352. Nagy Lajos király alapította a nosztrai (Márianosztra) kolostort, amely azóta új épületben, ma is működik.
- 1381. Nagy Lajos király hozatta haza Velenceből a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéjét, amelyet Budaszentlőrincen temetnek újra. Kevesek által ismert tény, hogy a király Remete Szent Pál oltalmába ajánlotta hazánkat, társ-védőszentként.
- 1404. A pálosok Rómában is megtelepedtek, 12 magyar szerzetes kezdte ott hivatását.
- 1456. Megjelent az első magyar nyelvű, teljes Biblia, a pálos Báthory László (cc1420–1484) munkája. Nevét viseli a Báthory-barlang, a Hárs-hegyen.
- 1475. Mátyás király több pálos kolostort alapít, illetve más rendektől átad. Ezek között az első Zsámbék premontrei kolostora volt.
- 1480. Fehéregyháza (Pilismarót közelében) volt Mátyás király újabb alapítása, utána következett:
- 1483. Vázsony (Nagyvázsony).
- 1490. Mátyás király halálakor a pálos évkönyvben április 5-én, Virágvasárnap utáni kedden a következő bejegyzés jelent meg: : „A legjobb fejedelmet siratja el a Pálosrend, amely elismeri, hogy egyrészt az egyik hollóstól: Isteni Pál atyánktól eredetét nyerte, másrészt a másik hollóstól, Mátyástól nem szerény anyagi javakat kapott s ezért gyászolva őt emlékezetében örökké megtartja.”
- 1498. Szentjobbon (Sâniob), Nagyvárad mellett épült II. Ulászló alapításával az utolsó magyar királyi pálos kolostor. Ennek romjai 2004-ben kerülnek újra napvilágra.
- 1507. Ekkor jelent meg Hadnagy Bálint (cc1460–n.a.) életrajza Remete Szent Pálról.
- 1520 körül jelent Gyöngyösi Gergely (1472–1545) atya rendtörténete, mely magyar fordításban több kiadásban is hozzáférhető.

Török uralom


- 1526. A török invázió idején a pálos szerzetesek (Szent László, a lovagkirály volt példaképük) is szembeszálltak az ellenséggel Visegrádnál, hogy a Szent Koronát megőrizzék. A törökök országszerte felkoncolták a pálos szerzeteseket, Budaszentlőrincet felgyújtották, és földig rombolták. Elhurcoltak minden kódexet, eltűnt a magyar Biblia is. : Remete Szent Pál ereklyéjét menekítendő Trencsén (Trenčín) várába vitték, ahol egy tűzvész során végképp eggyévált a magyar földdel. A pálos kincstárt Felső-Elefántra (Horné Lefantovce), majd a horvátországi Lepoglavara menekítették. : Mohács után lépett a történelem színpadára Fráter György (1482–1551), a pálosok fejedelme. Halála után szomorú, másfél évszázados űr költözött a Magyar Királyság területére. A Pálos Rend első keresztre feszítését fejlődése csúcspontján érte el; akkor, amikor Európa országaiban Portugáliától Oroszországig, Egyiptomban, és még Palesztinában is már csaknem kétszáz kolostora volt.
- 1602. Ekkortól már Rómában tanulhattak a novíciusok (1782-ig).
- 1648. A Központi Papnevelő Intézet alapítása. Építői és első lakói a pálosok voltak. Alapítója Zombori Lippay György (1600–1666), természettudós, püspök, majd esztergomi érsek. Mons Magnesiae c. műve a magyar alkímia egyik legszebb alkotása.
- 1660. Belépett a rendbe Széchényi Pál (1645–1710), későbbi püspök, kalocsai érsek.
- 1674. Csepellény György (1626–1674) szerzetes vértanú halála. [http://www.palosrend.hu/csepellenyi.htm]
- 1680. Belépett a rendbe Esterházy Imre (1663–1745), későbbi galántai püspök, hercegrímás. Ő koronázza majd meg Mária Teréziát.

Újjáépítés


- 1686. Buda visszafoglalása alatt Majthényi László atya is ott harcolt gyalogos és lovas csapatai élén. (Már Visegrádnál is ő vezette a nosztrai pálosokat.)
- 1700 körül Erdélyben újabb kolostorok épülnek.
- 1725. Felépül a pesti rendház (a mai Egyetemi Templom), mely rendi központ is lett, 1786-ig...
- 1775. Belépett a rendbe Virág Benedek (1754–1830), tanár, költő, író.
- 1775 körül lett pálos Ányos Pál István (1756–1784), költő valamint Verseghy Ferenc (1757–1822) költő is.

Habsburg-uralom


- 1786. II. József eltörölte más szerzetesrendekkel együtt a pálosokat is. A császár „lelkülete telve volt az Encyklopaedia íróinak gondolattömegével és racionalizmusával”. Ez a racionalizmus, a materializmus ősképe 1789-ben már templomokat rombolt. : A rend megszüntetésének több oka volt: „nettó” vagyonuk ekkor több mint 4,5 millió rénus forint volt. A pálos gazdaságok jó működéséhez ugyanis hozzájárult financiális rátermettségük és szociális érzékenységük is; például másoknál alacsonyabb kamatra adtak pénzt – gondoljunk itt a templomosok bankárokat megszégyenítő tevékenységére! –, sőt, szegények és rászorultak kamatmentes kölcsönt is kaphattak. A pálosoknak iskoláik voltak, filozófiájuk Arisztotelész és Aquinói Szent Tamás tanaira épült; és nem utolsósorban a rendet mindenkor jellemző erősen magyar szellemiségre: ez volt a pálos lelkület, másképp a Pálos Szellem. A feloszlatás idején a rend könyvtáraiban több mint tízezer kötet maradt gazdátlanul.
- 1790 körül Esterházy Pál László (cc1727–1799) pálos szerzetesből lett pécsi püspök nehezen békélt meg a szerzetesrendek feloszlatásával. Felújította már meglévő Püspökszentlászlón lévő templomát, és egy püspöki nyaralónak álcázott kolostort is építtetett, hogy a szerzetesi életformát titkon továbbvihessék. Ottani remetékről még a XIX. században is tudtak a szentlászlóiak.

Új remény


- 1864. Scitovszky János bíboros szerette volna hazatelepíteni a Rendet, be is hozatott néhány szerzetest Lengyelországból, akik Esztergom közelében kaptak házat. Azonban a hercegprímás halála után a lengyel elöljáróság feloszlatta az új szerveződést, lakóinak 1867-ben vissza kellett térniük Krakkóba.

Rövid feltámadás

Krakkó]
- 1934. Újabb másfél évszázad kényszerű szünet után alakulhatott végre újjá a magyar tartomány, birtokba vehették a Gellért-hegyi sziklakápolnát, mely ma is áll. Másfél évtizedük lett e szolgálatra.
- 1937. Felépült Pécs pálos temploma is, majd Pálosszentkút (Petőfiszállás) kapott új kolostort.

Kommunista terror


- 1951. Húsvéthétfőn az ÁVH betört a Sziklatemplomba, és begyűjtötte a pálosokat. Amit lehetett magukkal vittek, beolvasztották, a többit összetörték. A barlang bejáratát két méter vastag betonfallal torlaszolták el és zárták le. Ács Ferenc István atya menekülni próbált, agyonlőtték, majd a holttestet eltüntették; utóbb vonat kerekei alatt találták meg. : Ugyanazon év augusztusában lett vértanú Vezér (sz. Vizer) Ferenc (1914–1951). Ő Mindszenthy hercegprímás segédeként sokszor több ezer ember előtt szónokolt. Letartóztatása után hónapokon át kegyetlenül kínozták, végül a Gyűjtőfogház udvarán akasztották fel; egyes vélemények szerint akkor már nem élt. 37 éves volt. : ’56 után Kováts Ferenc atyát az ávósok úgy összeverték, hogy végül belehalt sebeibe. : Borsos J. József atya, jelenlegi magyar tartományfőnök így emlékszik vissza erre a korszakra: :: „Mindannyian, akik az úgynevezett idősebb nemzedékhez tartozunk, klandesztin [„földalatti”] szerzetesek vagyunk. Az 1960-as évektől Árva Vince atya 26 évig rendfőnöki megbízottként titokban vezette a közösséget. Így ment ez 1989-ig.” P. Árva Vince titokban, és az egyház szempontjából is illegálisan lett a magyar pálosok vezetője. Márianosztrán fordította magyarra Gyöngyösi Gergely eladdig rejtőző középkori rendtörténetét. Ő terjesztette fel Rómába a „földalatti” pálosok névsorát, akiket II. János Pál pápa csak 1989 májusában ismert el „igazi” pálos szerzeteseknek.

Legújabb feltámadás


- 1989. A hazai változások után ismét újjáalakulhatott a magyar tartomány, ismét napvilágra került a Sziklakápolna. A központ Pécs lett, növendékképzésre is szolgáló rendházzal, és visszakapták márianosztrai valamint petőfiszállási házukat is.
- 1991. Budapest Nemzetközi Pálos Szimpózium helyszíne lett, ennek előadásai a Varia Paulina sorozat keretében jelentek meg. Ezt követte Gyöngyösi Gergely könyvének új kiadása, majd Fráter György életrajzának megjelentetése.
- 1996. Vörös Győző, magyar egyiptológus Théba-i ásatásai során rábukkant egy sziklabarlangra, ahol olyan Pantokrátor Krisztus-ábrázolást fedeztek fel, amilyen Szent Koronánkon is van; az eredeti falfestmény kopt keresztények műve a IV. századból. Ennek újabb másolatát a Gellért-hegyi Théba-i kápolnában helyezték el. Így kapcsolódott össze immár harmadszor Théba, Remete Szent Pál illetve a magyarok és a Pálos Rend.
- 2000. Pilisszántón, a Millennium évében – ami egybeesett a Magyar Pálos Rend megalapításának 750. évfordulójával –, Szent Mihály havában, a régi temető földjéből kifordult egy kő, a "Keresztes Kő", melynek zárható ki a kő kopt keresztény eredete sem. : Az új évezredben Makovecz Imre építész a kopt pápa személyes megbízásából Egyiptomban, egy másfélezer éves kolostor maradványai fölé tervezett új templomot, a mai kor szerzetesei számára.

Kolostorok, romok


- Budaszentlőrinc
- Gönc

Idézetek

Pázmány Péter: „Ha valaki kíváncsi Magyarország állapotára, nézze meg a pálos kolostorokat. Ha a pálos rendet hanyatlani, vagy veszélyben látja, tudja meg, hogy az ország végveszélybe került.” Szántai Lajos: - Amikor Boldog Özséb a pálos rendet megalapítja, olyanfajta szellemi mozgalmat újít meg a Kárpát-medencében, a Kárpát-medencén belül pedig a pilisi királyi központban, amelynek gyökerei a kereszténység előtti időkre vezethetők vissza. Magának a pálos rendnek a küldetéstörténetében végig nagyon hangsúlyos volt az, hogy a pálos rend és a magyarság, a magyar királyság, a magyar sorskérdések a lehető legszorosabban összetartoznak. Jelenlegi tudásunk szerint ilyen fajta szoros belső kapcsolat a magyarság és valami más között, egyedül a magyar Szent Korona és a magyarság sorskérdései között mutatható ki. Abban egészen biztosak lehetünk, hogy a pálos rend bölcsője, születési helye, az a pilisi királyi központ volt. Egyfajta királyi és nemzeti küldetést visznek tovább, amelynek egyetlenegy nagy fontos célja van, hogy a magyarság olyan időkben is nagyon tisztán lássa a múltját, jelenét, jövőjét, amely időkben a nemzet felső irányítás nélkül marad. A rendbe - annak idején nagyon fontosnak tartották ezt - csak valamiféle beavatás útján lehetett belépni. Kapisztrán Szent János, amikor ellátogat Márianosztrára, akkor felkiált, ha valaki élő szenteket akar látni, menjen Nosztrára. Ők a fehér ruhájuk révén úgy híresültek el a Kárpát-medencében és az egész világon, hogy a fehér barátok rendje. [...] Büszkén vállalták magyarságukat. Itt a magyarság és a kereszténység teljes szoros egységben jelenik meg. Árva Vince: - 1282-ben létrejött az önálló lengyel pálos rend, tehát a Boldog Özséb alapította pálos rendből kiváltak, kiszakadtak a lengyelek és czestochowai központtal létrehozták a lengyel pálos rendet. 1934-ben Lengyelországból pálosok jöttek be a sziklatemplomba, és ezután döbbentem rá, hogy én nem is a lengyel rendbe tettem le a fogadalmamat, hanem az ősibe; és az egyházjog szerint a jószándékból, a tévedésből letett fogadalom - jelen esetben az ősi Boldog Özséb rendjébe -, az egyházjogilag érvényes, és a mai napig is ez van nekem, érvényes, de sajnos a megvalósításához nincsen pártfogó. [...] Bárhol, bármerre próbálkoztam, a magyarországi illetékesek, akik tehettek volna, vagy tehetnének, nem merték újjáalakítani; annyira, hogy szinte szóba se állnak velem. Nem lehet pont az egyetlen magyar rendet visszaállítani. Minden más rendet befogadunk, de éppen a saját, majdnem azt mondom, gyermekünket, saját szellemi örökségünket nem lehet újjáélleszteni. [Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy esetleg ugyanazok nem akarják a pálos rend újjászervezését, akik nem akarják azt, hogy az ország sorsa jobbra forduljon]: A válaszom igen. A pálos rend a magyarság számára olyan, mint az embernek a lélek. Az emberből a lélek kiszáll, azt mondjuk, hogy halott. Sokszor próbálkoztak ugye újjászervezéssel, és nem lett belőle semmi végül is. Ha ez nem történik meg belátható időn belül, akkor magammal viszem a sírba a magyar pálos rendet.

Külső hivatkozások


- Magyar Pálos Rend: (http://www.palosrend.hu)
- A Rend lengyel központja: (http://www.jasnagora.pl/magyar)
- Az Ősi Magyar Pálos Rend (A Pálos renddel kapcsolata nincs, a pálosok elutasítják): (http://www.extra.hu/palosrend) - nem hivatalos honlap
- Szántai Lajos jegyzete a pálosokról (http://www.kitalaltkozepkor.hu/szl_palosok.html)
- A pálosok évszázadai - képkiállítás (http://www.fszek.hu/kiallitas/webkiallitas/tablok/palos/palos.html) ---- Kategória:Magyarországi kereszténység

Lima

Lima Peru fővárosa. Lakóinak száma rohamosan gyarapszik, több, mint 8 millió fő. Tipikus dél-amerikai nagyváros, hatalmas társadalmi különbségekkel.

Fekvése

A Csendes-óceán partján fekszik.

Története

A mai város helyén i. sz. 200 - 700 között a Lima-kultúra létezett. Az i. sz. 1. évezred végén a vidék a Wari Birodalom fennhatósága alá került és a 15. századi inka hódításokig kis főnökségek területe volt. Területén a 15. században az inkák hozták létre birodalmukat. A várost Francisco Pizarro konkvisztádor alapította 1535. január 18-án. Ezután a dél-amerikai spanyol gyarmatbirodalom jelentős központja volt. 1542 és 1821 között a Perui Alkirályság székhelye. Peru függetlenségének 1821. évi kikiáltása óta az ország fővárosa.

Kultúra

Oktatás


- San Marcos Egyetem Dél-Amerika egyik legelső egyeteme. 1551-ben alapították.

Látnivalók

1551
- Főtér - Plaza Mayor (korábban Plaza de Armas)
- Katedrális, a limai székesegyház - Catedral 1538-ban készült el, de kicsinek bizonyult, ezért 1572-ben bővíteni kezdték. 1625-ben felszentelték. 1746-ban a földrengés következtében összedőlt, de hamarosan felújításra került. A főbejárattól jobbra található kápolnában lévő koporsóban helyezték el Francisco Pizzaro hamvait.
- Kormányzói (Elnöki) Palota - Palacio de Gobierno 1920-ban épült.
- Városháza - Municipalidad 1945-ben épült. Itt található a Panco Fierro Galéria is.
- San Francisco kolostor - Convento de San Francisco Vallási témájú festményeket és többezer kötetes könyvtárat tekinthet meg a látogató. Érdekessége, hogy a földalatti folyosók 25 000 elhunyt maradványait rejtik, mert 1808 előtt a limai lakosok oda helyezték halottaikat.
- Santo Domingo domonkos templom és kolostor 1540 - 1599-ig épült. Két sírbolt látható a templomban: Santa Rosa, Peru egyetlen női szentje, illetve San Martín de Porres, az Amerikák első fekete szentje.
- Iglesia de Las Nazarenes templom Az El Señor de los Milagros fesztivál kiindulópontja. Minden év október 28-án innen indulnak a hívők lila ruhában a fesztiválra.
- Plaza San Martín Lima második legfontosabb tere. 1921. július 28-án avatták fel a limai függetlenség kikiáltásának és a perui állam születésének 100. évfordulójára. A felszabadító San Martín tábornok Mariano Beulliure által 1921-ben készített bronzszobra található itt.
- Feria Artesanal művészpiac Pánsíp, alpakakesztyű és aranyékszerek, valamint a perui kultúra tárgyai tekinthetők, illetve vásárolhatók meg a piacon.
- Barrio Chinó - kínai városrész
- Parque del Amor - Szerelmesek parkja 1993-ban Valentin-napon egy csókolózó ifjú pár szobrát avatták fel a parkban.
- Állatkert A tengerpart, a hegyvidék és az Amazonas-medence állatvilágát mutatja be.

Múzeumok


- Museo de la Nación - Nemzeti Múzeum Az őskortól az Inka Birodalom idejéig fellelt régészeti leletek tekinthetők meg három emeleten. Makettek mutatják be a Nazca-vonalakat és Machu Picchu elhelyezkedését.
- Museo Rafael Lareo Herrera Magánkézben lévő kerámiagyűjtemény ca. 55 000 agyagedénnyel és cseréppel.
- Museo Amano Magánkézben lévő régészeti múzeum a Chancay-kultúra emlékeivel. Az érdekességek közül kiemelkedik a Museo de Oro del Peru, amely arany-, ezüst- és kőkincseiről, valamint a Museo Nacional de Antropologia y Arquelogia, amely a történelem elõtti idõszak kincseirõl híres.

Források


- Ács László: Peru, Bolívia (Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2004) ISBN 963-368-792-6
- Gyarmati János: Peru és a bolíviai határvidék (Dekameron Könyvkiadó, 2003) ISBN 963-9331-37-6
- A Világ fővárosai (Kossuth Könyvkiadó, 1986) ISBN 963-09-28736

Külső hivatkozások


- [http://www.neprajz.hu/nemzetkozi/andok/lima/ Képek Limáról] Kategória:Fővárosok ja:リマ ko:리마

Halotti beszéd

A Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi magyar nyelvű szövegemlék, 1192 és 1195 közötti. Egy latin nyelvű egyházi könyvben, az úgynevezett Pray-kódexben maradt fenn. A szöveget valószínűleg Schier Xystus fedezte fel (ez még vitatott), nyilvánosan elsőként Pray György számolt be róla (ő csak egy hétsoros szemelvényt tett közzé, teljes szövegét Sajnovics János publikálta 1771-ben). Az eredeti s