Home About us Products Services Contact us Bookmark
:: wikimiki.org ::
Magyarország

Magyarország

A Magyar Köztársaság független állam Közép-Európában. Nyugaton Ausztriával, északon Szlovákiával, északkeleten Ukrajnával, keleten Romániával, délen a volt Jugoszlávia néhány utódállamával, Szerbia és Montenegróval, Horvátországgal és Szlovéniával határos. Tagja az Európai Uniónak, valamint Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával együtt a visegrádi országok csoportjának.

Történelem

Fő szócikk: magyar történelem Magyarország területén a magyar törzsek megérkezése előtt – a pannóniai római jelenléten kívül – kelták (eraviszkuszok), illírek (pannonok), germánok, szlávok, valamint különböző lovasnomád népek, szkíták (szittyák), hunok és avarok éltek. A magyarok 895-tel kezdődően az egész Kárpát-medencét birtokukba vették. A 10. század első felében kalandozó hadjárataikkal rémületben tartották Nyugat- és Dél-Európát („A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!”), aminek az augsburgi csata (955) vetett véget. Ezután a magyarok egyre jobban rákényszerültek a letelepedett életmódra, a földművelésre. Géza fejedelem felismerte, hogy ha a magyar nép nem veszi fel a kereszténységet és nem szilárdítja meg a feudális rendet határain belül, akkor a környező feudális államok előbb vagy utóbb felmorzsolják a népét. Papokat hozatott a Német-Római Birodalomból, de munkáját már fia, az „államalapító” I. (Szent) István fejezte be. István (akinek pogány neve Vajk volt) 1000-ben III. Ottó közbenjárására és biztatására koronát kért és kapott II. Szilveszter pápától (Szent Korona), így a Magyar Királyságot a keresztény országok közösségéhez kapcsolta. A 11. század végén - I. (Szent) László és Könyves Kálmán tevékenységének köszönhetően - Magyarország perszonálunió révén magába olvasztotta a Horvát Királyságot, amely 1918-ig a Magyar Királyság része volt. A Magyar Királyságot 1241–42-ben, a Mongol Birodalom nyugati terjeszkedése során Batu kán Kék Hordája szállta meg közel egy éven át, majd hirtelen elhagyták az ország területét. A megszállás idejét az adriai Trau várában átvészelő, „második honalapító”-nak is nevezett IV. Béla ezt követően rendelte el a kővárak építését az addig szokványos földvárak helyett. 1301-ben meghalt az utolsó Árpád-házi uralkodó, utána pár évig hatalmi harcok gyengítették az országot. Végül az Árpád-házzal leányágon rokon Anjou-dinasztia szerezte meg a hatalmat, és a 14. században ezt meg is tartották. Károly Róbert, az első Anjou-házi király újra központosította a királyi hatalmat. Fia, Nagy Lajos uralkodása alatt érte el az ország legnagyobb kiterjedését. A 15. században Magyarország Európa egyik jelentős nagyhatalma volt, és Mátyás király uralkodása alatt kulturális szempontból is felzárkózott a legfejlettebb országokhoz (reneszánsz korszak). Ekkor azonban már fenyegetett a török megszállás, ami a 16. században véget vetett Magyarország nagyhatalmi helyzetének és hosszú időre függetlenségének is. A mohácsi csata (1526) után az ország három részre szakadt, egy részét az Oszmán Birodalom foglalta el, más része a Habsburgoké lett, csak Erdély maradt független. A 17. század végére egyesített keresztény seregek visszafoglalták a törökök által elfoglalt területeket. Ettől az időtől Magyarország a Habsburg Birodalom része volt. A függetlenség kivívására két jelentősebb kísérlet történt, a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc a 18. század elején, valamint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. A nemzeti öntudatra ébredés nemcsak politikai, hanem kulturális síkon is zajlott: erre az időre tehető a nyelvújítási mozgalom és a magyar nyelv irodalmi szintre emelése, melynek betetőzéseként az 1844-es országgyűlésen a magyar lett az ország hivatalos nyelve (ezt azonban a forradalom után eltörölték.) Az Ausztriával történt kiegyezésre – melyet nagyban elősegített az, hogy az olasz függetlenségi törekvések és az osztrák-porosz háború következtében a Habsburg Birodalom nagyhatalmi helyzete alaposan meggyengült – végül 1867-ben került sor. Ezután Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia társországa lett. A Monarchia az I. világháború után szétesett. A trianoni békeszerződés értelmében Magyarország területének majdnem kétharmada és magyar nemzetiségű lakosságának majdnem egyharmada a környező országokhoz került. A II. világháború elvesztése – és néhány éves többpárti parlamentáris demokrácia – után a szovjetek vették át a hatalmat, és az országban egypártrendszer alakult ki. 1956-ban forradalom tört ki, Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki a népfelkelés sodrában szakított a Varsói Szerződéssel, kikiáltotta Magyarország semlegességét, és visszaállította a többpártrendszert. A forradalmat szovjet csapatok verték le, és új kormány alakult Kádár János vezetésével. Visszaállt a kommunista egypártrendszer. Nagy Imrét és a forradalom néhány vezetőjét, valamint több száz résztvevőjét kivégezték, majd 1963-ban amnesztia következett. Az ország konszolidálásához külföldi segélyeket is igénybe vettek, ami az 1973-as olajválság után Magyarország teljes eladósodásához vezetett. A rendszerváltás 1989-ben következett be. Magyarország innentől arra törekedett, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz, amelynek 2004. május 1-jén lett tagja. Lásd még: magyar uralkodók listája, Magyarország kormányzói és köztársasági elnökei.

Politikai rendszer

Magyarország államformája köztársaság. A hatályos magyar alkotmány a többször módosított 1949. évi XX. törvény. Az alkotmány átfogó módosítása 1989. október 23-án lépett életbe, mivel a népköztársasági államformát felváltotta a köztársaság. A köztársasági elnököt 5 évre választja meg az Országgyűlés. Leginkább reprezentatív funkciókat tölt be, ő fejezi ki a nemzet egységét. Ő nevezi ki a miniszterelnököt és ő a hadsereg főparancsnoka. A parlament által hozott törvényeket újratárgyalásra visszaküldheti, illetve az Alkotmánybíróság elé terjesztheti, ha úgy véli, hogy az alkotmánnyal bármilyen formában összeférhetetlen. A 386 parlamenti képviselőt négyévente választják, 176-ot egyéni választókerületekben, 210-et a pártok által állított listákról. A képviselők megválasztják a miniszterelnököt, aki kinevezi kormányát. Abban az esetben, ha a miniszterelnök szembekerül a parlamenttel, konstruktív bizalmatlansági indítványt terjeszthetnek be ellene. Ebben minden esetben meg kell nevezni az új miniszterelnök-jelöltet is.

Jelenlegi parlamenti pártok:


- Magyar Szocialista Párt (MSZP) (178 mandátum) – elnöke: Hiller István
- Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (Fidesz) (169 mandátum) – elnöke: Orbán Viktor
- Szabad Demokraták Szövetsége – a Magyar Liberális Párt (SZDSZ) (20 mandátum) – elnöke: Kuncze Gábor
- Magyar Demokrata Fórum (MDF) (8 mandátum) – elnöke: Dávid Ibolya. A jelenlegi kormányt (2002–től) az MSZP és az SZDSZ koalíciója alkotja, az MSZP-s Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök. (2002 és 2004 között Medgyessy Péter) volt a kormányfő.)

Közigazgatási beosztás

Magyarország egy fővárosra (Budapest), 24 megyei jogú városra (Budapestet is beleszámítva), valamint tizenkilenc megyére van osztva. Az országot 1999-ben 7 tervezési-statisztikai régióra, valamint kistérségekre osztották, az Európai Unió követelményeinek megfelelően. Európai Unió

Földrajzi helyzet, éghajlat

Magyarország a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei között és az északi félgömb 45° és 49° szélességi körei között, nagyjából Európa közepén helyzekedik el, a Kárpát-medencében. Tőle csaknem egyforma távolságra van az Atlanti-óceán és az Urál hegység, illetve a Földközi-tenger és az Északi-tenger. Az országnak nincs közvetlen tengeri határa, legközelebb az Adriai-tengerhez fekszik, attól körülbelül 300 kilométer távolságra. Területe 93 036 négyzetkilométer, amivel az országok méret szerinti rangsorában a középmezőnyben található. Az ország területén nicsenek nagy szintkülönbségek, legalacsonyabb pontja tengerszint felett 78 méter, amit Szegedtől délre, Gyálaréten mértek, legmagasabb pontja pedig tengerszint felett 1014 méter, a Mátra Kékes nevű csúcsán található. Az államhatár hossza 2217 kilométer, amely az 1920-as trianoni békeszerződés során alakult ki. Magyarország
- legnyugatibb települése: Felsőszölnök (Vas megye),
- legkeletibb települése: Garbolc (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye),
- legészakibb települése: Hollóháza (Borsod-Abaúj-Zemplén megye),
- legdélibb települése: Kásád (Baranya megye). Az ország természetföldrajz szempontjából az alábbi nagytájakra oszlik: # Alföld #
- Mezőföld #
- Duna–Tisza köze: Kiskunság, Jászság, Pesti-síkság #
- Tiszántúl: Maros-Körös köze, Nagy-Sárrét, Kis-Sárrét, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség, Szatmári-síkság # Kisalföld: Szigetköz, Rábaköz, Marcal-medence # Alpokalja: Kőszegi-hegység, Soproni-hegység # Dunántúli-dombság: Zalai-dombság, Somogyi-dombság, Tolnai-hegyhát, Baranyai-dombság, Mecsek és Villányi-hegység # Dunántúli-középhegység #
- Bakony: Déli Bakony, Északi Bakony, Balatonfelvidék, Keszthelyi - hegység #
- Vértes #
- Dunazug-hegység: Gerecse, Pilis, Budai-hegység, Visegrádi-hegység #
- Velencei-középhegység # Északi-középhegység #
- Börzsöny #
- Cserhát #
- Mátra: Mátraalja, Nyugat-Mátra, Közép-Mátra, Észak-Mátra #
- Bükk és Bükkalja #
- Zempléni-hegység és Hegyalja #
- Cserehát A Kárpát-medence csaknem teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Az ásványi anyagokban dús gyógyvizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja.

Nagyobb folyók


- Duna, magyarországi szakaszának hossza 417 km
- Tisza, magyarországi szakaszának hossza 596 km
- Lajta
- Rábca
- Rába, magyarországi szakaszának hossza 211 km
- Zala, hossza 139 km
- Dráva
- Ipoly, magyarországi szakaszának hossza 143 km
- Zagyva
- Sajó, magyarországi szakaszának hossza 125 km
- Hernád, magyarországi szakaszának hossza 118 km
- Bodrog, magyarországi szakaszának hossza 52 km
- Szamos
- Hármas-Körös
- Maros

Nagyobb tavak


- Balaton, felülete 596 km²
- Fertő-tó, magyarországi felülete 75 km²
- Velencei-tó, felülete 26 km²

Éghajlata

Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el; időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja. Az évi középhőmérséklet +8–12 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, −2–4 °C, júliusban a legmagasabb, 23–25 °C. A napsütéses órák száma évente 1700–2100 óra között van; ez az Alföldön a legmagasabb és a hegyvidéken a legkisebb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–1000 mm, az Alföldön 500–600 mm, a hegyvidéken 800–1000 mm. A csapadék majdnem fele télen, hó formájában hull a földre.

Gazdaság

Magyarország gazdasági rendszere alkotmánya szerint a tisztességes piaci versenyre és a mindenkinek járó, államilag garantált minimális gazdasági biztonságra épülő szociális piacgazdaság. Magyarország tagjai a fejlett ipari országokat tömörítő OECD-nek, gazdasági teljesítménye alapján a világban gazdag, fejlett országnak, az Európai Unió gazdaságának részeként között azonban inkább szegénynek számít. Bruttó hazai terméke (GDP) 2004-ben folyó áron 20 338,2 Mrd forint volt. Az egy főre eső bruttó hazai termék közepesen szóródik. Magyarország régiói közül a leggazdagabb régió 2002-ben Közép-Magyarország volt (675 157 forint/fő), a legszegényebb pedig a Dél-Alföld (529 347 forint/fő). A magyar gazdaságban egyre erősebb a szolgáltató szektor szerepe; a szállításba és más szolgáltató ágazatokba kimagaslóan sok beruházás történt az elmúlt tizenöt évben. Ezzel együtt a gazdasági szerkezet leginkább fejlett ipari országként írható le. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából kimagasló jelentőségű a döntően multinacionális tulajdonú cégek által végzett feldolgozóipari tevékenység, gépgyártás, autógyártás. Néhány ilyen vállalkozás termeli meg a exportra kerülő termékek több mint felét, és fizeti be az adónak is több mint felét. Magyarország természeti kincsekben szegény ország, gazdasága jelentős behozatalra szorul, fizetési mérlege és külkereskedelmi mérlege is deficites. Magyarországon világviszonylatban magasak, az Európai Unió átlagához képest alacsonyak a bérek, a bruttó bérek átlaga 2004-ben 155 ezer forint. A munkanélküliségi ráta 7,1%-os szintje viszonylag alacsony, de egyre inkább a tőkeintenzív ágazatok fejlődnek, amelyek a magasan képzett munkavállalóknak biztosítanak megélhetést. A nem piacképes tudással vagy alacsony képzettséggel rendelkező emberek körében magas a strukturális jellegű munkanélküliség, és jelentős a szegénység is. Magyarország a fejlett ipari országokhoz hasonlóan egyre korosodó népességgel rendelkezik, az aktivitási ráta 54%-os szintje kifejezetten alacsony, vagyis kevés, nagy értékű munkát végző népesség sok inaktív (tanuló, nyugdíjas, állástalan) embert tart el. Magyarország több javat fogyaszt el, mint amennyit megtermel, államháztartása deficites, az államadósság szintje az éves bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 60%-ára tehető. A magyar gazdaság célja 1989 után az átmenet volt a tervgazdaságból a piacgazdaságba. Magyarország az Európai Unió tagjaként a világ legnagyobb egységes piacának tagja, és az Európai Unió gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megfelelően törekszik pénzének, a forintnak az euróra cserélésére, alacsony kamatok, kezelhető mértékű költségvetési deficit és államadósság, az alacsony infláció által meghatározott maastrichti kritériumok teljesítésére, melyek közül az első kettő nehezebben, a második kettő könnyebben teljesíthető.
- [http://www.gkm.gov.hu/ Gazdasági és Közlekedési Minisztérium]
- [http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,327489&_dad=portal&_schema=PORTAL Központi Statisztikai Hivatal Stadat rendszer (hivatalos gazdaságstatisztikák)]
- [http://www.pm.gov.hu/ Pénzügyminisztérium]

Népességi adatok


- Magyarország nemzetiségei

Kultúra, tudomány


- Világhírű magyarok listája
- Magyarországi egyetemek listája
- Magyarországi főiskolák listája
- Magyar Tudományos Akadémia
- Magyar építészet
- Magyar festészet
- Magyar szobrászat
- Magyar irodalom
- Magyar zene
- Magyar film
- Magyar színházak listája

Természetvédelem


- Magyarország természetvédelmi területei
- Magyar barlangok listája

Egyéb


- Magyarország-portál az [http://en.wikipedia.org/wiki/Portal:Hungary angol] és a [http://en.wikipedia.org/wiki/Portal:Ungarn német] Wikipédiában
- [http://www.magyarorszag.hu/orszaginfo A Magyarország.hu országinformációkat tartalmazó allapjai]
- [http://www.earth-photography.com/Countries/Hungary/Budapest_photos.html Budapesti képek]
- [http://www.idg.hu/expo/milkonyv/cont-eng.html Ismertetés és képek a millennium korából]
- [http://www.whcmeeting.hu/hu/information/venue.html Világörökségi helyszínek]
- [http://www.nemzetismeret.hu Nemzetismeret.hu]
- [http://www.freeworldmaps.net/europe/hungary/map.html Magyarország domborzati térképe]
- [http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/ruzsa/magyarorszag.htm Magyarország és a Kárpát-medence topográfiája – játék]
- [http://www.dmoz.org/World/Magyar/T%c3%a1rsadalom/%c3%81llam_%c3%a9s_korm%c3%a1nyzat/ Open Directory - World: Magyar: Társadalom: Állam és kormányzat (90)]
- [http://www.demos.hu/Audit Stratégiai Audit] - Magyarország átmenetének 15 éve és jelenlegi fejlettségi szintje

Lásd még

[http://hu.wikibooks.org/wiki/Ir%C3%A1ny%C3%ADt%C3%B3sz%C3%A1m | Magyarország településeinek irányítószámai]

Kapcsolódó szócikkek


- Magyarország települései, Magyarország városai
- Magyar névnapok
- Magyar uralkodók listája
- Magyarország kormányzói és köztársasági elnökei
- Magyarország repülőterei
- Magyarországi vasúttörténet als:Ungarn fiu-vro:Ungari ja:ハンガリー ko:헝가리 ms:Hungary simple:Hungary th:ประเทศฮังการี zh-min-nan:Magyar-kok

Közép-Európa

Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója; általában ide sorolják Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát, Magyarországot, Szlovéniát és Horvátországot. Mivel keleti határát a Duna képezi, Szerbia északi része, a Vajdaság is Közép-Európához tartozik. Olykor azonban számos további országot is ebbe a régióba sorolnak, és gyakran ideszámítják Németországot, Ausztriát, Svájcot, Liechtensteint és Romániát is. A német „Mitteleuropa” kifejezést időnként azokra az államokra alkalmazzák, amelyek a Habsburg-monarchia felbomlása óta jöttek létre. Azok az országok, melyek Közép-Európához tartozónak tekintik magukat, olykor a tőlük keletre eső államokat nevezik Kelet-Európának. Németországban például Lengyelországról Kelet-Európa részeként szoktak beszélni, Lengyelországban pedig Ukrajnáról ugyanígy. Némelyek annak idején úgy fogalmazták tréfásan, hogy Közép-Európa az a része a földrésznek, amit Nyugat-Európában Keletnek, Kelet-Európában pedig Nyugatnak tartanak. Közép-Európa egy másik meghatározása Európának azokat a részeit foglalja magába, amelyek kultúrájukban, történelmükben nyugatiak, de amelyeket a Szovjetunió uralma alá hajtott a II. világháborúban.

Lásd még

Közép-Európa történelmi régiói

Külső hivatkozások


- [http://www.ccfz.hu/docs/24tezis.rtf 24 tézis Európáról]
- [http://www.freeworldmaps.net/europe/central/map.html Közép-Európa földrajzi térképe] Kategória:Európa ja:中央ヨーロッパ ko:중앙유럽

Ausztria

Történelem

Ausztria földje régóta lakott. Éltek itt egykor illír és kelta törzsek. Időszámításunk szerint 15-ben rómaiak foglalták el, majd az 5. századtól kezdve a medencékben szlávok telepedtek le, a Keleti-Alpok vidékét pedig germán törzsek (alemannok, bajorok) szállták meg. Nagy Károly idején az egész területet a Frank Birodalomhoz csatolták. 1278-ban Habsburg Rudolf megszerezte az osztrák hercegséget,majd a 14. százdban Karintiát, Krajnát, Tirolt, Triesztet és Voralberget, ezzel kialakultak az osztrák örökös tartományok. 1438-1806 között a Habsburg-házból kerülte ki a Német-római birodalom császárai. A Habsburg Birodalom Közép-Európa leghatalmasabb állama lett. A Habsburg uralkodóház 1918-ig volt hatalmon Ausztriában. A Habsburgok rafinált házasságpolitikájuknak köszönhetően világhatalommá emelték az országot, mely akkor (16. század) magában foglalta Csehországot, Magyarországot, Németalföldet és Spanyolországot gyarmataival együtt. Az 1867-ben létrehozott soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia az első világháborúban szétesett, s utódállamainak egyike lett az első Osztrák Köztársaság. 1848-ban I. Ferenc József császár ült a trónra, aki feleségül vette Erzsébet bajor hercegnőt, ismertebb nevén Sissi-t. Sissi-t mind a mai napig kultikus tisztelet övezi Ausztriában. 1916-ban I. Ferenc József halálakor az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása megkezdődött. A császárt követő I. Károly 2 évvel később lemondásra kényszerült. I. Károly 1918-as lemondó okiratát ceruzával írta alá, de visszatérési kísérletei rendre kudarcot vallottak, s Ausztriában kikiáltották a köztársaságot. Függetlensége azonban 1938-ban az Anschluss miatt átmenetileg megszűnt (Hitler szülőföldjét 1938-ban csatolta a Német Birodalomhoz). A második világháború befejeztével a győztes nagyhatalmak csapatai elfoglalták és egy évtizeden át megszállva tartották Ausztriát, mely csak 1955. május 15-én nyerte el újbóli szuverenitását. Ezzel megalakult a 9 tartományból álló második Osztrák Köztársaság. A tartományokat tartományi kormányok (Landesregierung) kormányozzák.

Államszervezet, politika

Ausztria köztársasági elnökei

Közigazgatási beosztás

Ausztria szövetségi tartományai (Bundesland):

- Alsó-Ausztria (Niederösterreich) – székhely: Sankt Pölten [http://also-ausztria.lap.hu/ Starlap linkgyűjtemény]
- Bécs (Wien) – székhely: Bécs (Wien)
- Felsőőrvidék (Burgenland) – székhely: Eisenstadt (Kismarton)
- Felső-Ausztria (Oberösterreich) – székhely: Linz [http://felso-ausztria.lap.hu/ Starlap linkgyűjtemény]
- Karintia (Kärnten) – székhely: Klagenfurt
- Salzburg (Salzburger Land) – székhely: Salzburg
- Stájerország (Steiermark) – székhely: Graz
- Tirol (Tirol und Osttirol) – székhely: Innsbruck
- Vorarlberg – székhely: Bregenz

Földrajzi helyzet, éghajlat

Ausztria Közép-Európa déli részén, a Duna felső szakasza mentén fekszik. Területének felét magashegységek, harmadát középhegységek uralják és csak alig ötödére terjednek a medencék, illetve az alacsonyabb dombvidékek. Ausztria területén öt tájegységet különíthetünk el: #Legnagyobb tája a Keleti-Alpok, amelyet szélesen és részarányosan elhelyezkedő nyugat-keleti csapásirányú vonulatok jellemeznek. A Keleti-Alpok három övezetből áll. A legkiterjedtebb a Magas-Tauern, melynek legmagasabb csúcsa a Grossglockner, amely 3797 m magas. A Grossglockner északi lábainál a Keleti-Alpok leghosszabb gleccsere, a Pasterze található, mely 10,3 km hosszú. A legszebb kilátás a glecserre a Heiligenbluttól 4 óra járásnyira fekvő, 2418 m magas Ferenc József-magaslatról tárul elénk. A hegyvidéken átvezető alagutak és hágók fontos útvonalak. ##Az északi üledékes övezet részei: ##
- Északi Mészkő-Alpok (pl. Wetterstein, Karwendel, Dachstein, Totes Gebirge, Rax, Schneeberg) ##A középső kristályos övezet részei: ##
- Ötz-völgyi Alpok ##
- Stubai-Alpok ##
- Zillervölgyi-Alpok ##
- Magas-Tauern ##
- Alacsony-Tauern ##
- Eisenerzi-Alpok ##
- Gurk-völgyi-Alpok ##
- Glein-Alpok ##
- Lajta-hegység ##
- Stájer-Alpok ##A kristályos övezettől délre húzódó részek: ##
- Déli Mészkő-Alpok ##
- Karni-Alpok ##
- Karavankák #Az alpi vonulatokat északról harmadkori dombvidék kíséri. Ez az Elő-Alpok. A hajdani gleccserek által lerakott morénatakarót a Duna mellékfolyói hullámos dombvidékké szabdalták fel. #A Keleti-Alpok északi mészkőhegyei által közrefogott Bécsi-medence területén a mélyre süllyedt ókori kristályos kőzeteket közép- és harmadkori tengeri üledékek borítják. Itt és a Lajta-hegység előtt nyújtózó Felsőőrvidék (Burgenland) domb- és síkvidékén a legmagasabb a szántók aránya. #A Dunától északra eső területet a Cseh-masszívum déli része, az Osztrák-gránitfennsík foglalja el, amely ódiei kristályos kőzetekből (gránit, gneisz) áll. 300-600 m magasságú területén erdőségek termékeny mezőgazdasági tájakkal váltakoznak. #A központi kristályos vonulat és a déli mészkőövezet között a jégkorszaki morénák által felduzzasztott tavakban bővelkedő Klagenfurti-medence és a harmadkori üledékekkel borított Grazi-medence helyezkedik el. E vidéket a Rába, a Mura és a Dráva változatos dombvidékké formálta. Legmagasabb pont: Grossglockner (3797 m)
Legalacsonyabb pont: Fertő-tó (Neusiedler See) (115 m)
Legjelentősebb folyók:
- Duna (Donau) (350 km) – vízgyűjtő területe csaknem az egész országra kiterjed
- Inn (360 km) További folyók:
- Mura (Mur)
- Dráva (Drau) Tavak: A számtalan tó közül a Salzkammerguti-tóvidék és a karintiai tavak igen nagy vonzerővel rendelkeznek.
- Fertő-tó (Neusiedler See) - 232 km²
- Attersee - 46,7 km²
- Traunsee - 25,7 km²
- Wallersee
- Bodeni-tó (Bodensee)
- Wörthi-tó (Wörthersee)
- Faakersee Legjelentősebb repülőterek:
- Schwechat (Bécs)
- Graz
- Salzburg
- Innsbruck
- Klagenfurt
- Linz Fontosabb kikötők:
- Linz
- Bécs
- Enns
- Krems Az ország éghajlata mérsékelt, kontinentális. A tél hideg (a hegyekben síelésre alkalmas hó, az alacsonyabb vidékeken gyakoribb az eső). A nyár hűvös, alkalmanként záporokkal.

Gazdasága

A hűvös és csapadékos Alpok magasabban fekvő területeit az erdőgazdálkodás, a havasi pásztorkodás és a turizmus hasznosítja, míg a védett völgyekben a zöldmező-gazdálkodás és a könnyűipar honosodott meg. Mezőgazdaság Sokoldalú és önálló mezőgazdaság, valamint fejlett étkezési kultúra jellemzi Ausztriát. A mezőgazdaság belterjes, 90 %-ban önellátó mezőgazdasága a lakosság kis részét foglalkoztatja. Földterület megoszlása a művelési ágak arányában:
- erdő 39,5%
- egyéb 15,6%
- legelő 25%
- szántó 18,7%
- kert 1,2% Legjelentősebb termesztett növények:
- árpa
- kukorica
- burgonya
- cukorrépa
- búza
- rozs
- zab
- alma
- körte
- szilva
- cseresznye
- ribizli Legjelentősebb tenyésztett állatok:
- sertés
- baromfi
- szarvasmarha
- juh Ipar Feldolgozóipar:
- vas-, acélipar - jelentős
- színesfém-, alumíniumkohászat
- gépgyártás - jelentős
- vegyipar - jelentős
- fa-, papíripar - jelentős
- textilipar
- élelmiszeripar
- sörgyártás
- építőanyag- és építőipar Bányászat Ausztria ásványkincsekben gazdag ország. Bányászati termékek:
- magnezit - jelentős
- grafit
- volfrám
- barnaszén
- vas
- kőolaj
- földgáz
- lignit
- kősó - nagymúltú (Salzburg, Hallstatt)
- rézérc - jelentős
- cink - jelentős
- antimon - jelentős
- ólom - jelentős
- arany
- timber
- copper
- tungsten
- hydropower Idegenforgalom Az ország kulturális színvonala, fejlett infrastruktúrája az idegenforgalom alapja. Mindezek évről-évre biztosítják az idegenforgalomból származó bevételt. Idegenforgalmi bevételeit tekintve a világelsők között van.

Népessége

Kultúra

Zeneszerzők


- Johann Georg Albrechtsberger
- Ralph Benatzky
- Alban Berg
- Anton Bruckner
- Carl Czerny
- Carl Ditters von Dittersdorf
- Nico Dostal
- Leo Fall
- Johann Michael Haydn
- Joseph Haydn
- Anton Heiler
- Christian Kolonovits
- Erich Wolfgang Korngold
- Georg Kreisler
- Ernst Krenek
- Joseph Lanner
- Gustav Mahler
- Karl Millöcker
- Wolfgang Amadeus Mozart
- Sigismund von Neukomm
- Olga Neuwirth
- Werner Pirchner
- Franz Schmidt
- Arnold Schönberg
- Franz Schubert
- Robert Stolz
- Richard Strauss
- Oscar Straus
- Johann Strauß (idősebb)
- Johann Strauß (ifj.)
- Franz von Suppé
- Anton Webern
- Mia Zabelka
- Carl Zeller
- Alexander von Zemlinsky
- Carl Michael Ziehrer

Írók, költők


- Friedrich Achleitner
- Ilse Aichinger
- H.C. Artmann
- Frau Ava
- Ingeborg Bachmann
- Karl Bednarik
- Thomas Bernhard
- Alois Brandstetter
- Thomas Brezina
- Max Brod
- Ignaz Franz Castelli
- Egmont Colerus
- Egon Erwin Kisch
- Alfred Hermann Fried, Nobel-békedíjas
- Erich Fried
- Karl-Markus Gauß
- Franz Grillparzer
- Paula Grogger
- Norbert Gstrein
- Wolf Haas
- Peter Handke
- Norbert Hanrieder
- Marlen Haushofer
- Karl Heinrich Waggerl
- Theodor Herzl
- Franz Innerhofer
- Ernst Jandl
- Elfriede Jelinek, Nobel-díjas
- Franz Kafka
- Leonhard Kohl von Kohlenegg
- Karl Kraus
- Anton Kuh
- Alexander Lernet-Holenia
- Mira Lobe
- Lene Mayer-Skumanz
- Rosa Mayreder
- Friederike Mayröcker
- Robert Menasse
- Felix Mitterer
- Robert Musil
- Sabina Naber
- Johann Nestroy
- Christine Nöstlinger
- Joseph Georg Oberkofler
- Leo Perutz
- Alfred Polgar
- Ferdinand Raimund
- Christoph Ransmayr
- Rainer Maria Rilke
- Peter Rosegger
- Robert Schindel
- Robert Schneider
- Arthur Schnitzler
- Jura Soyfer
- Franz Stelzhamer
- Adalbert Stifter
- Franz Theodor Csokor
- Michael Marcus Thurner
- Friedrich Torberg
- Georg Trakl
- Peter Turrini
- Hugo von Hofmannsthal
- Neidhart von Reuental
- Oswald von Wolkenstein
- Bertha von Suttner (Kinsky) Nobel-békedíjas
- Ödön von Horváth (Magyarország-)
- Heimito von Doderer
- Fritz von Herzmanovsky-Orlando
- Franz Werfel
- Josef Winkler
- Ludwig Wittgenstein
- O. P. Zier
- Stefan Zweig

Képzőművészek


- Christian Ludwig Attersee
- Karl Bednarik
- Karl von Blaas
- Arik Brauer
- Günter Brus
- Moritz Michael Daffinger
- Franz Defregger
- Albin Egger-Lienz
- Anton Faistauer
- Ernst Fuchs
- Josef von Führich
- Richard Gerstl
- Bruno Gironcoli
- Daniel Gran
- Rudolf Hausner
- Gottfried Helnwein
- Alfred Hrdlicka
- Friedensreich Hundertwasser
- Gustav Klimt
- Oskar Kokoschka
- Josef Kriehuber
- Alfred Kubin
- Leopold Kupelwieser
- Maria Lassnig
- Franz Anton Maulbertsch
- Koloman Moser
- Hermann Nitsch
- Max Oppenheimer
- Michael Pacher
- Anton Romako
- Johann Michael Rottmayr
- Egon Schiele
- Erich Sokol
- Paul Troger
- Ferdinand Georg Waldmüller
- Max Weiler

Tudósok


- Othenio Abel, evolúciókutató
- Max Adler, szociológus
- Peter L. Berger, szociológus
- Eugen von Böhm-Bawerk, közgazdász
- Karl Frisch, viselkedéskutató, orvos, Nobel-díjas
- Kurt Gödel, matematikus
- Alfred Gürtler, szociológus
- Julius von Hann, meteorológus
- Hans Hass, mélytengeri búvár, tengerkutató
- Berthold Hatschek, zoológus
- Friedrich August Hayek, Nobel-díjas közgazdász
- Nicolaus Joseph Jacquin, orvos-botanikus
- Hans Kelsen (Prag), jogász
- Leo Kofler, szociológus
- Leopold Kohr, közgazdász
- Otto König, viselkedéskutató
- Paul Felix Lazarsfeld, szociológus
- Konrad Lorenz, Nobel díjas viselkedéskutató, orvos
- Gregor Mendel (Morvaország), biológus, az örökléstan alapítója
- Oskar Morgenstern, a játékelmélet megalkotója
- Josef Maximilian Petzval, matematikus, fizikus
- Rupert Riedl, zoológus
- Helmut Schoeck, szociológus

Kémikusok


- Walter Kohn, Nobel díjas
- Richard Kuhn, Nobel díjas
- Johann Josef Loschmidt (Csehország)
- Fritz Pregl (Szlovénia), Nobel-díjas
- Max Ferdinand Perutz, Nobel-díjas
- Carl Auer von Welsbach

Történészek


- Heinrich Appelt
- Ernst Bruckmüller
- Otto Brunner
- Karl Brunner
- Gerhard Botz
- Alphons Dopsch
- Heinrich Fichtenau
- Julius von Ficker
- Othmar Hageneder
- Brigitte Hamann
- Gerhard Jagschitz
- Alfred Kohler
- Alfons Lhotsky
- Wolfgang Neugebauer
- Leo Santifaller
- Theodor von Sickel
- Gerald Stourzh
- Erika Weinzierl
- Herwig Wolfram
- Erich Zöllner

Orvosok


- Lorenz Böhler
- Karl Fellinger
- Ernst Freiherr von Feuchtersleben,orvos, költő
- Otto Gross,
- Karl Landsteiner, Nobel-díjas
- Siegmund Lustgarten
- Franz Xaver Mayr,
- Rudolf Pöch, antropológus
- Carl Rabl,
- Julius Wagner-Jauregg, Nobel-díjas

Filozófusok


- Martin Buber
- Christian von Ehrenfels
- Paul Feyerabend
- Franz Hillebrand
- Karl Popper
- Ludwig Wittgenstein

Fizikusok


- Christian Doppler
- Ludwig Boltzmann, a termodinamika elmélet megalkotója
- Victor Franz Hess, Nobel-díjas
- Lise Meitner
- Wolfgang Pauli, Nobel-díjas
- Erwin Schrödinger, Nobel-díjas
- Anton Zeilinger, a kvantumfizika úttörője

Pszichológusok, lélekkutatók


- Alfred Adler
- Viktor Frankl
- Sigmund Freud
- Wilhelm Reich
- Erwin Ringel
- Paul Watzlawick A popzenében nemzetközi sikert ért el Falco popénekes, az Opus együttes. Gyermekirodalomban népszerűek Thomas Brezina művei.

Ünnepek


- január 1. Munkaszüneti nap
- január 6. Egyházi ünnep: Három királyok
- Húsvét hétfő: Egyházi ünnep (2005-ben március 28.)
- május 1. A munka ünnepe/május napja
- május 5. Egyházi ünnep: Krisztus mennybemenetele
- Pünkösd hétfő: Egyházi ünnep (2005-ben május 16.)
- Az Úr napja: Egyházi ünnep (2005-ben május 26.)
- augusztus 15: Egyházi ünnep: Mária mennybemenetele
- október 26. Állami ünnep: az örökös semlegesség törvénybe iktatásának napja
- november 1. Egyházi ünnep: Mindenszentek
- december 8. Egyházi ünnep: Mária fogantatása
- december 25. Egyházi ünnep: Karácsony első napja
- december 26. Egyházi ünnep: Karácsony második napja

Források

Könyvek


- A Világ országai (Nyír - Karta Bt., 2004) ISBN 963-951664-3
- A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3

Más nyelvű Wikipédia


- [http://de.wikipedia.org/wiki/Liste_bedeutender_%C3%96sterreicher A német Wikipédia cikke]

Külső hivatkozások


- [http://www.winterreisen.de/ski_a.htm Alpok]
- [http://www.ausztria.lap.hu/ Startlap linkgyűjtemény] Kategória:Ausztria als:Österreich fiu-vro:Austria ja:オーストリア ko:오스트리아 ms:Austria simple:Austria th:ประเทศออสเตรีย zh-min-nan:Tang-kok

Szlovákia

A Szlovák Köztársaság (Slovenská republika) közép-európai állam.

Története

A mai Szlovákia (Slovensko) területe a 6. században került szláv hatás alá, majd a 9. században a Nagymorva Birodalomhoz tartozott. (Más adatok szerint a Nagymorva Birodalom a mai Bosznia, Szerbia és Montenegró területén létezett. Morávia néven viszont létezhetett egy államalakulat elsősorban a mai Csehország-Morvaország területén, amely benyúlt a mai Szlovákia területébe. Az adatokat nagyon óvatosan kell értelmezni, mert ezek az államalakulatok területe nem volt határozott, inkább csak néhány helyőrség volt a városokban-településeken, és a mai értelemben nem alkottak igazi államot: törzsi államok voltak elsősorban. Történelmi jogfolytonosság ezen adatokból nem vonható le, mert a morvák nem szlovákok, hanem különálló identitású nép.) A 10. századtól Szlovákia teljes területe Magyarországhoz tartozott 1918-ig, ekkor az újonnan alakult Csehszlovákiához csatolták, ténylegesen az 1919-es évben a csehszlovák hadsereg megvalósította ezt az államalapítást a szlovák területeken is. Csehszlovákia feldarabolása (müncheni egyezmény) után Tiso 1938-ban Zsolnán (Žilina) kikiáltotta az önálló Szlovákiát. A német segítséggel alakult állam ténylegesen csatlósállam volt. Ez ellen irányult az 1944 nyarán kitört Szlovák nemzeti felkelés. A második világháború végén Csehszlovákia módosított határok melett az 1938-as Csehszovákia örököse lett. Bár Szlovákia területén a demokraták többségben voltak, a negyvenes évek végén a kommunisták átvették itt is a hatalmat. Az 1968. évi prágai tavasz után Csehszlovákiát szövetségi állammá szervezték. Az 1989. évi „bársonyos forradalom” után 3 évvel, 1993. január 1-jével Csehszlovákia felbomlott. Azóta Szlovákia független állam. Szlovákia 2004. május 1. óta az Európai Unió tagja.

Szlovákia határai

A mai Szlovákia határait az 1947. évi Párizsi Békeszerződés határozta meg. Délen ez nagyrészt megegyezik a Trianoni Békeszerződés által meghúzott határokkal, kivételt képez a pozsonyi hídfő, ahol stratégiai okokból 1947-ben további három falut csatoltak el Magyarországtól (Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún). Szlovákia keleti határát, az ukrán-szlovák határt 1947-ben egy egyenes vonallal húzták meg, így a részben magyarok lakta Kárpátalja a Szovjetunióhoz került. Szlovákia északi és nyugati határa megegyezik a trianoni határokkal, kivéve Árva és Szepes vármegyék kisebb területeit, amelyek Lengyelországhoz kerültek.

Szlovákia közigazgatása

Szovjetunióhoz Szlovákia közigazgatási beosztása a 1996-os közigazgatási reform óta: 8 kerület (kraj), 79 járás (okres), 138 város, 2883 falu. Kerületek: Pozsonyi (Bratislavský kraj), Nagyszombati (Trnavský kraj), Nyitrai (Nitriansky kraj), Trencséni (Trenčiansky kraj), Zsolnai (Žilinský kraj), Besztercebányai (Banskobystrický kraj), Eperjesi (Prešovský kraj), Kassai (Košický kraj). Kerületi székhelyek: Pozsony (Bratislava), Nagyszombat (Trnava), Nyitra (Nitra), Trencsén (Trenčín), Zsolna (Žilina), Besztercebánya (Banská Bystrica), Eperjes (Prešov), Kassa (Košice).

Földrajz

Szlovákia felszíne túlnyomó részt hegyvidéki jellegű; a Kárpátok foglalják el majdnem teljesen az ország északi felét. A Tátra magashegység két részből áll: Alacsony-Tátra és Magas-Tátra. A legmagasabb csúcs a Gerlachfalvi-csúcs, (2655 m). Az ország déli része inkább alföldi jellegű, míg nyugaton és keleten széles völgyekkel szabdalt dombság a jellemző. Az ország legfontosabb folyói a Duna, a Vág és a Garam. Szlovákia éghajlata mérsékelt, viszonylag hűvös nyárral és hideg, felhős és nedves téllel.
éghajlat

Szlovákiai magyarok

Szlovákiában ma több mint félmillió magyar ajkú ember él. A magyarság döntő többsége a szlovák-magyar határ menti sávban él. Szlovákiát politikailag szokták még Felvidéknek is nevezni, bár az egykori Felvidék vagy Felső-Magyarország a Pozsony-Nyitra vonaltól északra fekvő területnek volt a megnevezése. A II. világháború alatt a visszacsatolt területeket Felvidéknek nevezték.

Kapcsolódó szócikkek és kategóriák


- :Kategória:Szlovákiai települések

Külső hivatkozások


- [http://www.yeti.sk/?lang=hu/ Síelés Szlovákia]
- [http://www.statistics.sk/ statisztikai adatok a népszámlálásokról]
- [http://www.freeworldmaps.net/europe/slovakia/map.html Szlovákia domborzati térképe]
- als:Slowakei fiu-vro:Slovakkia ja:スロバキア ko:슬로바키아 simple:Slovakia th:ประเทศสโลวาเกีย zh-min-nan:Slovensko

Románia

Románia (románul România) délkelet-európai ország, fővárosa Bukarest. Északkeletről Ukrajna és Moldova határolja, nyugatról Magyarország és Szerbia, délről Bulgária, míg keleten a Fekete-tengerrel határos.

Történelem

Főbb cikk: Románia történelme

Történelmi-földrajzi felosztás

Románia területének döntő részét három nagy történelmi országrész, Erdély (Transilvania), Havasalföld (Valahia) és Moldva (Moldova) alkotja. Az ország nyugati és keleti felét a Kárpátok hegyvonulata élesen elválasztja egymástól. Míg az ország nyugati felét alkotó (tágabban értelmezett) Erdély földrajzi és kulturális szempontból Közép-Európához sorolható, addig a keleti országrészeket területi elhelyezkedésük és kultúrájuk egyaránt Kelet-Európához, illetve Délkelet-Európához, a Balkán területéhez köti. További nagyobb országrészek a Fekete-tenger partján fekvő Dobrudzsa, valamint a nyugat-romániai Partium, Bánát, Krassó (Szörénység) és Máramaros, amelyek tágabban értelemben Erdélyhez tartoznak. Erdély történelmileg csak a nyugati országrész hegyektől körülvett belső medencéjét jelentette, ma már azonban egész Nyugat-Romániát értik alatta. Havasalföldet két nagy történelmi tájegység alkotja, Olténia és Munténia.

A románok története

Lásd még: Románok A románok középkori elnevezése a vlach (ejtsd: vlah) volt. Önmagukat a "római" jelentésű ruman névvel jelölték, a népük és nyelvük eredete miatt. (A Bizánci Birodalom lakói ugyancsak rómaiaknak nevezték magukat.) A középkorban a románok három jól elkülönülő területen éltek: Havasalföldön, Moldvában és Erdélyben. Havasalföld és Moldva a 16. századig független román fejedelemségek voltak, majd több mint három évszázadon át az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álltak, de belső autonómiával rendelkeztek. Erdélyben a románok a 18. századtól egyre nagyobb számban éltek, a 20. század elején pedig az összlakosságon belüli arányuk már meghaladta az 50%-ot.

Erdély története

Lásd még: Erdély Erdély a középkorban a Magyar Királysághoz tartozott, majd a 16. század második felétől több mint egy évszázadig Erdélyi Fejedelemség néven a magyar fejedelmek gyakorlatilag önálló államként kormányozták. A 17. század végétől a Habsburg Birodalom tartománya volt, nagyfokú autonómiát élvezve. 1867-től több mint fél évszázadig az Osztrák-Magyar Monarchián belül Magyarország szerves részét képezte.

Román Királyság

Lásd még: Román királyok A 19. század második felében a nemzetközi események következtében (krími háború) Havasalföld és Moldva függetlenné váltak a törököktől. 1859-ben a két terület nemzetgyűlése közös fejedelmet választott, majd a két fejedelemség 1862-ben egyesült. Az új ország neve Románia lett, Bukarest fővárossal. A parlament 1866-ban Hohenzollern Károly porosz herceget választotta fejedelemmé, aki 1881-ben I. Károly néven az ország első királya lett, és - a román alkotmány szerinti korlátozott jogkörrel - 1914-ig uralkodott. A 20. század elején a román nemzeti mozgalom a királyságbeli és az erdélyi románság egyesítését tűzte ki célul. Románia 1916-ban az Antant oldalán belépett az I. világháborúba, és 1918 végén, az Osztrák-Magyar Monarchia katonai és politikai összeomlásakor elfoglalta Erdélyt és Kelet-Magyarország egy részét. 1919 augusztusában a Magyar Tanácsköztársaságot leverő román hadsereg bevonult Budapestre, amit csak novemberben hagyott el.

Trianontól a II. világháborúig

Az I. világháborút lezáró békeszerződés értelmében Románia része lett Erdély, Bánság keleti része (Bánát), az Alföld egy vékony sávja (Partium), Máramaros, Krassó és Bukovina, valamint a cári Oroszországtól elfoglalt, nagyrészt román lakosságú Besszarábia. Románia egy részét 1940-ben a Szovjetunió ismét magához csatolta, ez a terület lényegében ma Moldova, illetve kis része Ukrajnához tartozik. A második bécsi döntés értelmében ugyanebben az évben Magyarországhoz került Észak-Erdély és Székelyföld. Románia a németek oldalán részt vett a II. világháborúban, a keleti fronton több román hadsereg harcolt. 1940-44 között az Antonescu-rezsim uralkodott az országban, amely szabad kezet adott a román fasisztáknak. Ezek pogromokban és haláltáborokban többszázezer zsidó és roma lakost végeztek ki. (Észak-Erdély zsidó lakosságát ugyanekkor a magyarországi vezetés semmisítette meg.) A II. világháború pusztításaiban körülbelül 800.000 civil és katona vesztette életét Romániában. 1944. augusztus 23-án, amikor a szovjet csapatok elérték a román határt, a katonai diktatúra megdőlt és Románia sikerrel kiugrott a háborúból, amit a szövetségesek oldalán fejezett be. Észak-Erdély és a Székelyföld ismét Románia részévé vált. 1944-45-ben Magyarországon 27 román hadosztály harcolt a szovjetek oldalán.

A kommunista uralom időszaka

A II. világháború után az ország a Szovjetunió erős nyomása alatt a kommunista tömb része lett. 1946-ban a román kommunista párt választási csalással átvette a hatalmat. A sztálinizmus évei alatt többszázezer embert börtönöztek be politikai okokból, a börtönökben gyakori volt a testi kínzás. 1956-ban a magyarországi forradalommal való szimpatizálás vádjával többezer erdélyi magyar személyt zártak börtönbe, sokakat meg is gyilkoltak közülük. A Szovjetunió a két ország kommunista vezetésének egyezsége alapján 1958-ban kivonta megszálló csapatait az országból, és ezután enyhült a diktatúra. A 60-as évek végét és a 70-es évek elejét a gazdasági fejlődés és a relatív jólét jellemezte. A szovjet csapatok kivonulása után az ország önálló külpolitikát folytatott. A 60-as években gazdasági kapcsolatot épített ki a nyugati világgal, és fontos közvetítői szerepet játszott a nemzetközi politikában, például békeközvetítő szerepet vállalt az 1967-es arab-izraeli háborút követő közel-keleti rendezési folyamatban. Ezzel az ország jelentős nemzetközi tekintélyre tett szert. 1967-től Nicolae Ceauşescu irányította az országot, aki a kifelé mutatott képpel szemben a belpolitikai életben személyi kultuszt és totális diktatúrát épített ki. Ceauşescu diktatúrájában kulcsszerepet kapott a kommunista titkosrendőrség, a Securitate. Az elért gazdasági színvonal fenntartása érdekében a 70-es években az ország jelentős hiteleket vett fel az IMF-től és a Világbanktól. 1977 és 1981 között az államadósság emiatt 3 milliárd dollárról 10 milliárd dollárra nőtt, és a nyugati tőke erre hivatkozva megpróbált befolyást gyakorolni a politikai rendszer demokratizálására. Ezt megakadályozandó a 80-as években Ceauşescu súlyos gazdasági megszorításokat vezetett be, és 1989-ig Románia sikeresen vissza is fizette a nyugati államadósságokat. Ennek ára azonban a mély gazdasági válság és a lakosság teljes elszegényedése volt.

A forradalomtól máig

Ceauşescu több évtizedes hatalmának az 1989 december 22-én kitört romániai forradalom vetett véget. A véráldozatot is követelő népfelkelés a kommunista rendszer megdöntését eredményezte. A Ceauşescu-házaspár kivégzésének a médián keresztül az egész világ szemtanúja lehetett. A hatalmat a Nemzeti Felszabadítási Front vette át, amely többpártrendszeri választásokat és parlamenti demokráciát vezetett be az országban, bár az egykori kommunisták a demokratikusan választott kormányban is megmaradtak. Az erdélyi magyarság vezetői (Tőkés László, Sütő András és mások) kezdeményező szerepet játszottak a forradalomban és a demokratikus átalakulásban. Létrejött a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely sikeres választási szereplése után fontos politikai tényező lett a parlamentben. A magyarok és románok között addig elhallgatott helyi etnikai feszültségek az 1990-es véres marosvásárhelyi zavargásokban csúcsosodtak ki. 1990-től 1996-ig az országot a Nemzeti Felszabadítási Frontból kivált politikai pártok koalíciója kormányozta Ion Iliescu államelnök vezetésével. Ezt az 1996-os választásokon ellenzéki győzelem és az Emil Constantinescu által vezetett koalíció kormányzása követte, majd 2000-től újra Iliescu és tábora volt hatalmon. Románia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz. A 2004-es elnökválasztást Traian Băsescu nyerte meg. A kormányfő Călin Popescu Tăriceanu, kormánya a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, Konzervatív Párt és az RMDSZ koalíciójára épül. 2005-ben tárgyalások kezdődtek Románia csatlakozásáról az Európai Unióhoz, amire előreláthatólag 2007-ben kerül sor.

Államszervezet

A román törvényhozás kétkamarás: a Szenátusból (Senat, 143 tag), és a Képviselőházból (Camera Deputaţilor, 343 tag) áll. Mindkét kamara tagjait négy évre választják. A köztársasági elnök, a végrehajtó hatalom feje, őt szintén közvetlen szavazással öt évre választják (2004-ig 4 évre). Az elnök nevezi ki miniszterelnököt, aki a kormány (minisztertanács) vezetője.

Politikai pártok

Lásd: Romániai politikai szervezetek

Közigazgatási egységek

Traian Băsescu Románia a fővárosra (Bukarest), valamint negyvenegy megyére oszlik. Megyék:
- Arad (Arad)
- Bacău (Bákó)
- Bistriţa-Năsăud (Beszterce-Naszód)
- Bihor (Bihar)
- Botoşani (Botozsáni)
- Brăila
- Braşov (Brassó)
- Buzău (Bodza)
- Covasna (Kovászna)
- Dâmboviţa (Dombovica)
- Dolj (Dolzs)
- Argeş (Ezüst)
- Alba (Fehér)
- Galaţi (Galác)
- Giurgiu (Gyurgyevó)
- Gorj
- Harghita (Hargita)
- Hunedoara (Hunyad)
- Ialomiţa (Jalomica)
- Iaşi (Jászvásár)
- Ilfov (Jilfó)
- Călăraşi (Kalarász)
- Cluj (Kolozs)
- Constanţa (Konstanca)
- Covasna (Kovászna)
- Caraş-Severin (Krassó-Szörény)
- Maramureş (Máramaros)
- Mureş (Maros)
- Mehedinţi
- Neamţ (Németvásár)
- Olt
- Prahova
- Satu Mare (Szatmár)
- Sibiu (Szeben)
- Sălaj (Szilágy)
- Suceava (Szucsava)
- Teleorman
- Timiş (Temes)
- Tulcea (Tulcsij)
- Vâlcea (Valcsij)
- Vaslui (Vaskó)
- Vrancea (Vrancsij)

Földrajz

Főbb cikk: Románia földrajza Románia Jugoszláviával és Bulgáriával alkotott határai nagy részét a Duna képezi. A Duna találkozik a Prut folyóval, amely Románia és Moldova között képez határt. A Kárpátok hegyláncai Románia nyugati részét, Erdélyt uralják, csúcsai még a 2500 métert is elérik, a legmagasabb (a Moldoveanu) 2544 m magas. A Kárpátoktól délre és keletre, Havasalföldön és Moldvában dombságok fekszenek, amelyek széles, termékeny, folyók által feltöltött alföldekre néznek. A kontinentális éghajlatú alföldeken gabonaféléket, cukorrépát, napraforgót, takarmánynövényeket termesztenek leginkább. Főbb ásványkincsei: vasérc, só, szén, pirit, mangán és színesfémek. A Kárpátok délkeleti lábainál jelentős kőolaj- és földgáz-kitermelés folyik. Főbb városok a főváros, Bukarest (Bucureşti), Brassó (Braşov), Temesvár (Timişoara), Kolozsvár (Cluj-Napoca), Konstanca (Constanţa), Krajova (Craiova) és Jászvásár (Iaşi).

Gazdaság

Főbb cikk: Románia gazdasága

Népcsoportok

Etnikai összetétel (2002-es népszámlálás):
- román 89.5%
- magyar 6.6%
- roma 2.5%
- ukrán 0.3%
- német 0.3%
- orosz 0.2%
- török és tatár 0.2%
- Egyéb 0.4% A magyarok alkotják a legnagyobb nemzeti kisebbséget. (A népszámlálás szerint 2002-ben 1.434.377 fő.) Székelyföldön egy tömbben közel 700 ezer magyar él. Az 1990-es évekig a németek voltak a másik nagy kisebbségi csoport (szászok és svábok), azonban döntő többségük a kommunizmus bukását követően Németországba települt. A magyarok és a németek főleg Erdélyben élnek. A romák aránya a népszámlálásban szereplőnél lényegesen magasabb, mert a népszámlálások során többféle okból sokan úgy döntenek, hogy románnak jelentik be magukat. Említendő etnikai csoport a több mint tízezres lélekszámú lengyel kisebbség Suceava megyében. Korábban jelentős számú zsidó és örmény lakosság is élt az országban.

Nyelv

Románia hivatalos nyelve a román. A román nyelv az újlatin nyelvek közé tartozik. A románok az egyetlen nagy nép Kelet-Európában, akik latin eredetű nyelven beszélnek. (Albániában, Macedóniában, Szerbiában, Bulgáriában és Görögországban élnek még kisebb elszigetelt vlach népcsoportok.) A magyarok és a németek anyanyelve a magyar, illetve a német nyelv. A 2001-es Helyi közigazgatási törvény bevezetése óta mindkét nyelv hivatalosan használható mindazokon a településeken, ahol a beszélőik létszáma meghaladja a 20%-ot. Ugyanez érvényes a többi kisebbség nyelvére is. (Jelenleg összesen 1062 olyan település van Romániában, ahol a törvény szerint a magyar is hivatalosan használható nyelv.) A romáknak nyelvük szerint több csoportjuk van. Egy részük anyanyelve a roma (vagy cigány nyelv, számos nyelvjárással), mások román, illetve Erdélyben néhol magyar anyanyelvűek.

Vallás

A népszámlálási adatok szerint Románia lakóinak többsége (87%) a Román Pravoszláv Egyház tagja, amely a keleti ortodox kereszténység egyik képviselője. A katolikus (római katolikus és görög katolikus) vallás követői (5,4%) túlnyomórészt Erdélyben, kisebb részben Moldvában laknak. A protestánsok (3,7%) közé elsősorban a magyarlakta területeken élő reformátusok és unitáriusok, valamint az evangélikusok tartoznak, ez utóbbiak száma azonban a németek elvándorlásával jelentősen csökkent. Dobrudzsában (a Fekete-tenger partján fekvő országrészben) muzulmán kisebbség él, akiknek vallása a török uralom időszakára nyúlik vissza.

Kultúra

Főbb cikk: Románia kultúrája

Egyéb témák és kategóriák


- :Kategória:Románia települései
- Székelyek
- Csángók

Külső hivatkozások


- [http://www.gov.ro/engleza/index.html Román kormány hivatalos oldala]
- [http://www.presidency.ro/eng/ Román elnökség]
- [http://www.senat.ro/ENGLEZA/ Román Szenátus]
- [http://www.cdep.ro/pls/dic/cd.home2 Camera Deputaţilor] (lower house of Parliament)
- [http://www.mtromania.ro/ Turizmus]
- [http://numismondo.com/pm/rom/ Román Bankjegyek] als:Rumänien fiu-vro:Romaania ja:ルーマニア ko:루마니아 ms:Romania roa-rup:România simple:Romania th:ประเทศโรมาเนีย zh-min-nan:România

Jugoszlávia

Jugoszlávia néven három délszláv államalakulatot nevezünk:
- 1918-ban alakult a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, amelyet 1929-ben Jugoszláv Királyságra neveztek át (a jug jelentése több szláv nyelven: dél (égtáj). Ez az állam 1941-ig létezett, amikor a tengelyhatalmak megtámadták.
- A második egy kommunista állam volt, amely közvetlenül a II. Világháború után jött létre 1945-ben Jugoszláv Demokratikus Szövetség néven, ami 1946-ban Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság nevet kapott, majd 1963. április 7-én Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság lett. Ez 1992-ig maradt fenn, amikor is a hat tagköztársaságból négyen - Szlovénia, Horvátország, Macedónia és Bosznia-Hercegovina - kiváltak.
- A harmadik állam neve Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, mely 1992-ben alakult meg a maradék államok területeiből: Szerbia (Vojvodina és Koszovó tartományokkal) és Montenegró részvételével. 2003-ban az elnevezést hivatalosan elhagyták, amikor az állam átalakult Szerbia és Montenegró laza államszövetségévé. ja:ユーゴスラビア ko:유고슬라비아 사회주의 연방공화국

Szerbia és Montenegró

Szerbia és Montenegró (szerbül: Србија и Црна Гора / Srbija i Crna Gora) Magyarország déli szomszédja, két volt jugoszláv tagköztársaságból, a nevében is szereplő Szerbiából és Montenegróból áll. A jelenlegi államszervezet 2003. február 4-én alakult, és egysége továbbra is kétséges. És bár európai nyomásra 2006-ig nem lehet szó különválásról, a montenegrói állam már 2005-ben el akar szakadni Szerbiától. Szerbia-Montenegró, a valaha igen ígéretes szocialista Jugoszlávia romjain megmaradt ország, amely mind gazdaságával, mind politikájával eltér a többi európai államtól. A 90-es években, míg a térség valamennyi országa komoly gazdasági fejlődést mutatott, az akkori Jugoszlávia gazdasági recesszióval küszködött.

Történelem

További részletek: Szerbia történelme, Montenegró történelme, Jugoszlávia történelme Mint ahogy az a későbbiekben is kiderül, nem véletlen, hogy a Balkánt „Európa puskaporos hordójának” nevezik. A történelme szinte minden korszakában szerepel a háború kifejezés. Szerbia-Montenegrót a görög időkben a trákok, a tengerparton az illírek lakták. Az első állam ezen a területen a Római Birodalom, amely a mai Szerbia-Montenegró területén több provinciával is rendelkezett: Moesia az ország keleti részén, Dalmatia az ország déli és középső vidékein, Pannónia a Duna és Száva környéki területeken, Dacia provincia a Temesköz vidékén terült el. Az ország északi része (a mai Vajdaság) a limesen túl helyezkedett el, nem volt a Római Birodalom része, Szerémségen kívül. Az ország mai domináns nemzetisége a szerbek a VII. század első felében foglalták el az ország déli részét, valószínűleg bizánci hívásra. Ekkor még laza törzsszövetségben éltek, a valószínűleg elromanizált nomád törzsek a vlachok (a románok feltételezett őse) mellett. A bolgárok 986-ban meghódítják ezt a területet, ám az ekkor megerősödő Bizánci Birodalom 1018-ban megszünteti a Nyugati-Bolgár Fejedelemséget, ezzel Szerbia-Montenegró területe bizánci fennhatóság alá kerül. A szerb törzseket Nemanja István nagyzsupán egyesíti, létrehozva 1190-ben a Szerb Fejedelemséget, amely 1217-ben Szerb Királyság néven függetlenedik Bizánctól, s megindul Szerbia virágkora. Az ország legnagyobb kiterjedését Dušan István (1331 - 1355) alatt éri el, amikor is Szerbia egészen az Égei-tengerig elér, illetve Albánia és Görögörszág északi része is hozzátartozik. Azonban az 1389-es és 1448-as rigómezei csata során Montenegró (amely 1499-ben hódol be) kivételével teljesen elveszti függetlenségét, a Török Birodalom részévé válik. Az 1699-es karlócai béke során Magyarország visszakapja a török által meghódított területeit. Ezen területek rendkívül gyéren lakottak, így sok szerb a magas török adóktól menekülve idevándorol. Ekkor népesül be szerbekkel a Vajdaság, Bácska, illetve északabra is a Duna-vidéke. (Ráckeve, Szentendre tipikusan ilyen város.) A másik oldalon Montenegró 1689-ben nyeri vissza függetlenségét, ezzel a szerb nép két eltérő ágra szakad, a déli (crna gorai vagy montenegrói) és az északi szerbekre, ez