:: wikimiki.org ::

Nádasdy Ádám

Nádasdy Ádám

Nádasdy Ádám (Budapest, 1947. február 15. –) nyelvész, költő, műfordító, egyetemi docens.

Oktatás, kutatás

Nádasdy Ádám a nyelvtudomány kandidátusa (1994). 1970-ben szerzett diplomát az ELTE angol-olasz szakán, 1972 óta az ELTE Bölcsészettudományi Karának angol nyelvészeti tanszékén tanít, 1997-től 2003-ig tanszékvezető; Széchenyi-ösztöndíjas. Szakterülete az angol nyelvészet – különösen a hangtan –, illetve a nyelvtörténet és germanisztika, valamint a magyar hangtan.

Nyelvi ismeretterjesztés

A kutatás és oktatás mellett a Magyar Narancs nyelvi ismeretterjesztő cikksorozatának, a Modern Talkingnak is szerzője. 2003 novemberében a Mindentudás Egyetemén tartott előadást Miért változik a nyelv? címmel. Esterházy Péter így ír erről a sorozatról egy kitérőben az Élet és Irodalomban (egyúttal N.Á. véleményét is kikéri az úgymond szóról): :(...) Van a Narancsban Nádasdy Ádámnak egy gyönyörű nyelvészeti cikksorozata, kötelező olvasmány! Kötelező hazafias olvasmány, amennyiben nyelvében él a homeless. (...) – [http://www.es.hu/old/0108/publi.htm#esterhazy Teljes cikk] [http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/11.html Nádasdy Ádám válasza]

Irodalom

Több kötetben jelentek meg versei. 1990-ben Déry Tibor-jutalommal, 1993-ban Graves-díjjal, 2000-ben Füst Milán-díjjal tüntették ki. 2003-ban megkapta a Budapestért díjat „a magyar nyelvről való korszerű, tudományos igényű gondolkodás terjesztésében végzett eredményes munkájáért és műfordításaiért”, 2005-ben pedig a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal jutalmazták „költői s bátor szellemű műfordítói munkásságáért”. – Színdarab-fordításait – köztük Shakespeare-drámákat – több színház játszotta.

Művei

Nyelvi ismeretterjesztő munkái

- Hárompercesek a nyelvről (Kálmán Lászlóval; 1999)
- Ízlések és szabályok (Írások nyelvről, nyelvészetről, 1990–2002) (2003) :Nyelvtudományi műveinek publikációs jegyzékét lásd alább.

Verseskötetei

- Komolyabb versek (1984)
- A bőr és a napszakok (Nádasdy Ádám majdnem minden verse 1976–1995) (1995)
- Elkezd a dolgok végére járni (Versek 1995–1998) (1998)
- A rend, amit csinálok (2002)
- Soványnak kéne lenni (2005)

Shakespeare-fordításai

- Tévedések vígjátéka; Szentivánéji álom; A makrancos hölgy; Hamlet (e négy megjelent a Magvető kiadónál 2001-ben); Rómeó és Júlia

Kapcsolódó oldalak

- [http://www.mindentudas.hu/nadasdy/20031117nadasdy.html Előadása a Mindentudás Egyetemén Miért változik a nyelv? témában, írott és nézhető formában (2003. november 17.)]
- [http://forum.origo.hu/forum?act=show&fid=62550&hiview=1 Vitafórum az előadásról]
- [http://www.origo.hu/nadasdy/eloado/20031114publikaciok.html Nyelvészeti publikációs jegyzéke]
- [http://www.origo.hu/nadasdy/eloado/20031114oneletrajz.html Részletes önéletrajz]
- [http://www.btk.elte.hu/delg/publications/modern_talking.html Modern Talking: nyelvi ismeretterjesztő sorozata a Magyar Narancsban]
- [http://origo.hu/csevegoszoba/20031126amagyar.html Nádasdy: A magyar nem nehéz – az Origo Társalgójának vendége]
- [http://www.btk.elte.hu/delg/people/core/nadasdy/index.html Az ELTE BTK adatbázisa egyetemi tevékenységéről (angolul)]
- [http://www.dokk.hu/kolto.php3?id=2929 Néhány verse a Dokk.hu irodalmi portálon]
- [http://www.hatter.hu/tizev_nadasdy.htm A Háttér Kulturális Díj 2005. évi kitüntetéséről]
- [http://www.iif.hu/~visontay/ponticulus/limes/nadasdy-adam.html Mi a baj a nyelvműveléssel? (Népszabadság, 2002. május 18.)]
- [http://dragon.klte.hu/~tkis/ Vélemények a készülő nyelvtörvényről] Kategória:Magyar költők, írók Kategória:Magyar nyelvészek

Budapest

Kategória:Magyarország települései Budapest Magyarország fővárosa, az ország politikai, művelődési, ipari, kereskedelmi és közlekedési központja. Az Európai Unió hatodik legnépesebb városa. A legmagasabb nyilvántartott népesség 2 113 645 lakos volt (1989). A népesség száma gyakorlatilag stagnál az 1990-es évek eleje óta, részben demográfiai okoknál fogva, részben a budapesti agglomerációba tartozó településekre irányuló szuburbanizáció felerősödése miatt.

Fekvése

- Budapest az ország közepének északi részén helyezkedik el. Magyarország közlekedési hálózatai tekintetében azonban fekvése centrális, ide fut be az összes autópálya és nemzetközi jelentőségú vasútvonal.
- Budapest domborzatát az észak-déli irányú Duna két alapvetően eltérő részre osztja. A folyó jobb partján, a nyugati oldalon a Budai-hegység helyezkedik el, a bal parton pedig, a város keleti oldalán a Pesti-síkság húzódik, amelyet északkeletről a Gödöllői-dombság lankái öveznek.
- A Duna budapesti szakaszán három sziget található. Ezek közül messze a legnagyobb a déli Csepel-sziget (melynek csak északi csúcsa van a városhatáron belül), ezt követi a város szívében elhelyezkedő, történelmi múltra visszatekintő Margitsziget, ettől északra pedig az Óbudai-sziget fekszik. A város északi határán túl kezdődik a Dunakanyarig felnyúló Szentendrei-sziget.

Természeti értékei

Fő szócikk: Budapest védett természeti értékei.
- Budapest természeti értékekben igen gazdag, többek között barlangok, források, növények élőhelyei, parkok állnak természetvédelem alatt.
- Budapest a világ egyetlen olyan fővárosa, amely hőforrásokkal rendelkezik. A városban számos gyógyfürdő működik. Budán maguktól törnek a felszínre a források, míg a Margitszigeten és Pesten fúrt kutakat alkalmaznak. A kéntartalmú budapesti hővíz sokféle betegség gyógyítására alkalmas.

Nevének eredete

A Buda név a korai Árpád-korban az ókori Aquincum helyén épült települést jelölte, amelyet csak a tatárjárást követően, a budai Vár (Újbuda) megépítése után kezdtek Óbuda néven emlegetni. A város a középkori krónikáink szerint Attila hun uralkodó testvéréről kapta nevét, ebből azonban valószínűleg csak annyi igaz, hogy a név eredete valóban lehetett személynév is. (Középkori forrásainkban előfordulnak Buda nevű személyek.) Egy másik feltevés szerint a városnév eredete a szláv voda (víz) szó lehet, ahogyan az ókori Aquincum név is a víz jelentésű latin aqua szóból származhatott. Pest nevének eredete a honfoglalás korába nyúlik vissza, és jelentése furcsa módon a budai oldalon található Gellért-heggyel kapcsolatos. A szó ugyanis a szláv nyelveken barlang-ot, sziklaüreg-et jelent, a régi magyar nyelvben pedig a kemencét nevezték pest-nek, ahogy az például a Székelyföld egyes részein még ma is hallható. Így lett a hévizes barlangot ("forró kemencét") rejtő mai Gellért-hegy Pest-hegy, a hegy lábánál ősidők óta használt folyami átkelő pedig Pest-rév, és innen kapta végül a túlparton létrejött település a nevét. A névnek ez az érdekes "túlpartra vándorlása" legkorábbi középkori forrásainkban jól nyomon követhető. Hasonló eredetű Buda német neve, Ofen is (magyarul "kemence"), amely délnémet nyelvjárásban a szláv pest szóhoz hasonlóan barlangot, üreget is jelent. Érdekes, hogy egy tatárjárás előtti oklevél Ofen néven a folyó bal partján lévő települést, azaz a mai Pestet jelöli meg, később azonban a helyi németek már csak a budai Várhegyre alkalmazták ezt a nevet.

Története

:Fő szócikkek: Budapest története és Budapest története évszámokban A mai Budapest 1873. november 17-én jött létre a Duna keleti partján fekvő Pest, valamint a nyugati partján elterülő Buda és Óbuda városának egyesítésével. 1950. január 1-jén a Budapest környezetében lévő települések hozzácsatolásával létrejött az ún. Nagy-Budapest, amelynek lakossága a 80-as években elérte a 2,1 millió főt. Fontosabb dátumok, események
80-as években

Budapest kerületei

Fő szócikk: Budapest kerületei 1950. január 1. után Budapest 22 kerületre oszlott. 1994 óta Budapestnek 23 kerülete van; a XXIII. kerület a XX. kerületből való kiválással jött létre. 1994 Budapest régebbi múltra visszatekintő belsőbb városrészeinek hagyományos elnevezése.
(Vastag betűvel jelölve, ha a városrész egyben a kerület hivatalos megnevezése is.)
- I. kerület: Vár, Víziváros, Krisztinaváros
- III. kerület: Óbuda
- IV. kerület: Újpest
- V. kerület: Belváros, Lipótváros
- VI. kerület: Terézváros
- VII. kerület: Erzsébetváros
- VIII. kerület: Józsefváros
- IX. kerület: Ferencváros
- X. kerület: Kőbánya
- XI. kerület: Gellért-hegy
- XIII. kerület: Újlipótváros
- XIV. kerület: Zugló

Budapest közlekedése

Fő szócikk: Budapest közlekedése

Budapest látnivalói

Budai oldal ----

Pesti oldal ----

Budapest közúti hídjai: Árpád híd - Margit híd - Lánchíd - Erzsébet híd - Szabadság híd - Petőfi híd - Lágymányosi híd

Kulturális élet

Lágymányosi híd (2004)]] A legfontosabb múzeumok
- Nemzeti Múzeum
- Nemzeti Galéria
- Szépművészeti Múzeum
- Budapesti Történeti Múzeum Lásd még: Budapesti múzeumok listája Kulturális események
- Budapesti Tavaszi Fesztivál
- Budapesti Őszi Fesztivál

Híres budapestiek

Budapesti Őszi Fesztivál A városhoz kapcsolódó nevek

- Szent Gellért püspök (Gellért-hegy)
- Árpádházi Szent Margit (Margitsziget, Margit híd)
- Budai Nagy Antal, népfelkelés vezetője
- Pesti Gábor, reneszánsz író, nyelvművelő
- Erzsébet királyné (Erzsébetváros névadója)
- Richter Gedeon (Richter Gyógyszergyár alapítója)
- Gundel Károly (Gundel Étterem)
- Gerbeaud Emil (Gerbeaud cukrászda) Akik sokat tettek a városért

- Mária Terézia
- Széchenyi István
- József nádor
- Ybl Miklós
- Podmaniczky Frigyes
- Károlyi Sándor
- Raoul Wallenberg Híres budapestiekről elnevezett intézmények

- Eötvös Loránd Tudományegyetem - Eötvös Loránd
- Semmelweis Egyetem - Semmelweis Ignác
- Korányi Kórház - Korányi Frigyes
- Papp László Budapest Sportaréna - Papp László
- Bajor Gizi Színészmúzeum - Bajor Gizi
- Erkel Színház - Erkel Ferenc
- Karinthy Színház - Karinthy Frigyes

Budapest a művészetekben

Irodalmi művek a városról

- Arany János: Hídavatás
- József Attila: A Dunánál
- Krúdy Gyula: A vörös postakocsi
- Márai Sándor: Egy budai polgár vallomásai
- Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
- Ottlik Géza: Buda Zeneművek, dalok a városról

- Kern András: Lövölde tér Budapest a filmművészetben

- Szabó István: Budapesti mesék (1976)
- Török Ferenc: Moszkva tér (2001)

Budapest testvérvárosai

- Berlin (Németország)
- Bécs (Ausztria)
- Fort Worth (Amerikai Egyesült Államok)
- Frankfurt am Main (Németország)
- Lisszabon (Portugália)
- New York (Amerikai Egyesült Államok)
- Szarajevó (Bosznia-Hercegovina)
- Tel-Aviv (Izrael)

Lásd még

- Budapest díszpolgárai
- [http://hu.wikibooks.org/wiki/Ir%C3%A1ny%C3%ADt%C3%B3sz%C3%A1m Irányítószám]

Ajánlott irodalom

A Budapestről szóló könyvek, térképek, fényképek, plakátok legnagyobb nyilvános gyűjteménye a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában, a [http://www.fszek.hu/?tPath=/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/budapest_gyujtemeny&prk=22551491 Budapest Gyűjteményben] található. A Budapest Gyűjtemény interneten elérhető adatbázisai:
- [http://www.fszek.hu/?tPath=/adatbazisok/sajat_adatbazisok/budapest-keparchivum&prk=60599839 Budapest-képarchívum (portszám: 2006)
- ]
- [http://www.fszek.hu/?tPath=/adatbazisok/sajat_adatbazisok/budapest_tortenetenek_bibliografiaja&prk=63603387 Budapest történetének bibliográfiája (portszám: 2002)
- ] :Amennyiben olyan számítógépen próbálja használni az adatbázisokat, amely tűzfalon keresztül kapcsolódik az internetre, akkor a zárójelben feltüntetett portok engedélyezése szükséges az adatbázisok megtekintéséhez.

Források

- Budapest és a Dunakanyar, Cartographia kiadó, ISBN 963-353-185-3

Külső hivatkozások

- [http://test1.miwo.hu/ A Budapesti Turisztikai Hivatal régi honlapja] (sok-sok információ minden nevezetességről)
- [http://www.earth-photography.com/Countries/Hungary/Budapest_photos.html Budapest képek]
- [http://www.budapest360.hu/ 360 fokos Budapest körpanorámák] (angol-magyar)
- [http://www.budpocketguide.com/ Budapest Business & Travel Portal] (angolul)
- [http://www.budapestrooms.com/budapest_photo_hu.php Budapest nevezetességei]
- [http://www.e-pressz.hu/Budapest%20fooldal.htm Budapest képekben (E-pressz)]
- [http://www.fsz.bme.hu/hungary/budapest/ Budapest pages] (angolul)
- [http://www.budapest.hu/ Budapest portál]
- [http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/091.htm Adatok Budapestről (Kisokos, 1987–1996)]
- [http://www.budapest-hotel.hu/ Budapest Hotels: Budapesti hotelek foglalási rendszer]
- [http://www.iit.bme.hu/hungary/budapest/bplinks/ Budapest-related links] (Budapesttel kapcsolatos információk angolul)
- [http://maps.google.com/maps?ll=47.510033,19.072266&spn=0.253029,0.341263&t=k&hl=en Budapest a Google interaktív térképén]
- [http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/224.htm Budapest története] (összefoglaló)
- [http://www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/index.shtml BParchív.hu]
- [http://www.agt.bme.hu/staff_h/varga/foto/kulonos/kulonos.html Budapesti furcsaságok] (fotóalbum)
- [http://www.budapestanno.atw.hu/ Budapest a századfordulón és most (képek)]
- [http://www.ohb.hu/index.hu.html/ Budapesti szállodák és apartmanok] Kategória:Budapest Kategória:Fővárosok Kategória:Magyarország városai Kategória:Magyarország települései Kategória:Világörökség ja:ブダペスト ko:부다페스트 simple:Budapest th:บูดาเปสต์

1947

Események

- február 10. Magyarország aláírja a párizsi békét, amely visszaállítja a trianoni határokat
- június 5. Meghirdetik a Marshall-tervet a II. világháború kárainak helyreállítására;
- augusztus 14. Pakisztán függetlenségének kikiáltása;
- augusztus 15. India függetlenségének kikiáltása
- december 16. - Az első tranzisztor megépítése

Az év témái

1947 filmjei

- Radványi Géza: Valahol Európában

1947 az irodalomban

- Malcolm Lowry: Vulkán alatt

1947 a zenében

1947 sporteseményei

Születések

- január 8. – David Bowie angol énekes, előadó
- január 21. – Matuz István fuvolaművész
- február 4. – Máté Péter zeneszerző, előadó
- február 10. – Sebő Ferenc énekes, zeneszerző, zenetudós
- február 15. – Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, egyetemi docens
- február 27. – Gidon Markovics Kremer lett hegedűművész, karmester
- március 25. – Elton John zeneszerző, előadó
- március 27. – Jobba Gabi színész
- március 29. – Markó Iván táncművész
- április 5. – Balsai István
- április 12. – Tom Clancy amerikai író
- április 21. – Iggy Pop amerikai énekes
- június 19. – Salman Rushdie, indiai születésű brit író
- július 19. – Brian May brit gitáros, a Queen tagja
- július 30. – Arnold Schwarzenegger színész
- augusztus 28. – Gothár Péter rendező
- szeptember 21. – Stephen King amerikai író
- szeptember 27. – Kaltenbach Jenő jogász, ombudsman
- október 19. – Bánsági Ildikó színésznő
- november 2. – Harrach Péter, teológus, politikus, az Országgyűlés alelnöke
- november 8. – Guus Hiddink holland labdarúgó edző
- december 5. – José Carreras spanyol operaénekes
- december 9. – Pósa Lajos matematikus

Halálozások

- február 26. - Tihanyi Kálmán fizikus
- április 18. - Jozef Tiso szlovák pap, politikus (kivégezték)
- április 23. - Károlyi Gyula, Magyarország miniszterelnöke
- május 20. - Lénárd Fülöp Nobel-díjas fizikus, egyetemi tanár, akadémikus
- október 4. - Max Planck Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója ja:1947年 ko:1947년 nb:1947 simple:1947

Február 15

Névnapok: Georgina, Kolos, Alfréd, Fausztia, Fausztina, Fausztusz, Gina, Györe, György, Györgyi, Györgyike, Györk, Györke, Jordán, Jordána, Jótám, Jována, Kenese, Kolozs, Szeveréd, Szigfrid, Zsorzsett

Események

- 399 - Szókratészt halálra ítélik
- 1775 - Pesten, Budán és Vácott háromnapos árvíz pusztított
- 1833 - Katona József Bánk bán című drámáját a mű megírása után 18 és a szerző halála után 3 évvel a Nemzeti Dal és Színjátszó Társulat játszotta először Kassán
- 1848 - Londonban német nyelven megjelent a Kommunista Kiáltvány
- 1893 - elindul Budapesten a telefonhírmondó szolgáltatás - Puskás Tivadar találmányának köszönhetően
- 1945 - véget ér a február 4-én kezdődött jaltai konferencia, ahol a szövetséges hatalmak vezetői döntöttek Németország lefegyverzéséről
- 1989 - Az utolsó szovjet csapat is elhagyta Afganisztánt tíz év megszállás után
- 2003 - Európa összes fővárosában tüntetést tartottak a civil szervezetek az Irakkal szemben tervezett háború ellen

Születések

- 1564 – Galileo Galilei olasz matematikus, természettudós, csillagász
- 1637 – II. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király
- 1710 – XV. Lajos francia király
- 1736 – Horányi Elek, piarista tanár, történettudós († 1809)
- 1845 – Elihu Root béke Nobel-díjas (1912) amerikai politikus
- 1873 – Láng Gusztáv gépészmérnök
- 1873 – Kacsóh Pongrác zeneszerző
- 1893 – Blattner Géza festő, grafikus és bábművész
- 1943 – Oravecz Imre költő
- 1947 – Nádasdy Ádám, nyelvész, költő, műfordító, egyetemi docens

Halálozások

- 1880 - Fischer Mór porcelánfestő, porcelángyáros a Herendi Porcelángyár alapítója;
- 1965 - Nat King Cole amerikai jazz-zenész, énekes;
- 1965 - Porpáczy Aladár Kossuth-díjas kertész, növénynemesítő, akadémikus;
- 1966 - Eisemann Mihály zeneszerző (operett)
- 1988 - Richard Feynman amerikai fizikus

Nemzeti ünnepek, évfordulók, események

ja:2月15日 ko:2월 15일 simple:February 15 th:15 กุมภาพันธ์

Nyelvtudomány

Általánosságban a nyelvészet az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli. A nyelvészet szerteágazó területét három fő szempont alapján szemlélhetjük:
- Szinkronikus vagy diakronikus: az első típus a nyelvek jelenlegi formájával, míg a második a nyelvek múltjával, nyelvcsaládok alakulásával foglalkozik;
- Elméleti vagy alkalmazott: az elméleti nyelvészet azon elvekkel foglalkozik, mely a nyelvek leírását, kialakulását írják le, vagy a nyelvek univerzális tulajdonságait vizsgálja, az alkalmazott nyelvészet pedig az adott nyelvek alkalmazását, működését tanulmányozza;
- Kontextuális vagy független: (ezen kifejezések nem kialakult formák; az Encyclopædia Britannica például a „makrolingvisztika" és „mikrolingvisztika" kifejezéseket használja, analóg módon a közgazdaságtan „mikroökonómia" kifejezéséhez) az első megközelítés a nyelvet a világba illesztve vizsgálja: kapcsolatát a társadalommal, elsajátítását, használatát és alakulását; míg a független megközelítés a nyelvet saját magában, önállóan vizsgálja.

Az elméleti (vagy általános) nyelvészet területei

Az elméleti nyelvészetet gyakran számos jól ekülöníthető területre bontják, melyeket egymástól többnyire függetlenül is lehet vizsgálni. Az alábbi felosztás általánosan elfogadott:
- fonetika: azaz hangtan, a beszédhangokkal foglakozó tudomány (fóné = hang);
- fonológia: azaz hangnyelvtan, a nyelv legkisebb egységeivel, a fonémákkal foglalkozó tudomány;
- morfológia: azaz szóalaktan, a szavak belső szerkezetének, felépítésének tudománya: miként lesznek az egyszerűbb és bonyolultabb szóelemekből (morfémákból) szavak (morfé = alak);
- szintaxis: magyarul mondattan, annak tudománya, hogy a szavakból hogyan építünk nyelvtani szerkezeteket, mondatokat (szün-tattó = összerak, alkot);
- szemantika: a nyelvi jelentés tudománya (szémeion = jel);
- pragmatika: a nyelvhasználat vizsgálata, azaz hogyan alkalmazzuk az egyes nyelvi megnyilatkozásokat a kommunikációs környezetben (kontextusokban) (praxisz = gyakorlat). Ezek a szakterületek olykor átfedik egymást: pl. létezik morfofonológia, morfoszintaxis stb. A szemantika az összes jelentéses nyelvi elemmel foglalkozik, a morfémától a szintagmáig, sőt talán nagyobb szövegegységekkel is. Ettől eltekintve azonban mindegyik terület rendelkezik egy központi koncepcióval ami köré kutatása és tudományos vizsgálata csoportosul.

Történeti nyelvészet

Fő szócikk: Történeti nyelvészet A nyelvet diakrón szempontból vizsgálja, tehát azzal foglalkozik, hogy az idők során milyen változásokon ment keresztül az adott nyelv hangtana, alaktana, mondattana stb. Ehhez összehasonlító adatokat (rokon, szomszéd és egyéb nyelvek), valamint nyelvemlékes adatakat használ forrásként.

Alkalmazott nyelvészet

Az alkalmazott nyelvészet egyik szakága a nyelvfeldolgozás (Human Language Processing vagy HLT). Lényegében az emberi vagy természetes nyelvnek gépi (számítógépes eszközökkel való) feldolgozását jelenti. A feldolgozás vagy kutatás/alkalmazás témája vagy közelebbi célja a megrendelőtől függ. Főbb megrendelőnek számítanak az egyes nemzeti egyetemek és kutatóintézetek, a kormányok, nemzetközi hatalmi csoportosulások, az Európai Unió, az iparvállalatok, stb. A terület nem válik élesen el önálló ágakra, sok az átfedés a hasonló névvel jelölt tevékenységek vagy témák közös, kategória jellegű elnevezése között. További széleskörű elnevezések e területről: nyelvtechnológia, természetes-nyelv feldolgozás (Natural Language Processing vagy NLP), illetve számítógépes nyelvészet (computational linguistics), stb. A nyelvészet erőforrásait (pl. korpuszok, nyelvtanok, tudásleíró eszközök, stb.), módszereit és eszközeit nem tudományos célra, hanem az adott terület saját célrendszere érvényesülésének támogatására használják. Érdekes ebből a szempontból az Európai Unió esete, amelynél az EU egyes programjainak alárendelve találhatók meg az alkalmazott nyelvészeti kutatások. Alkalmazott nyelvészeti kutatások az EU kutatási központjában Az Európai Unió Közös Kutatási Központot (Joint Research Centre vagy JRC) tart fenn a közöség kutatási céljainak érvényesítése érdekében. Ennek a központnak van egy olyan intézete, amelynek feladata, hogy pl. az állampolgárok védelme és biztonsága témában a megfelelő nevű intézetben (Institute for the Protection and Security of the Citizen vagy IPSC) a témába vágó kutatásokat irányítsa. Szűkebb területet jelöl meg a nyelvtechnológiának a webtechnológiában való alkalmazása, amely a világháló található szövegek feldolgozásával foglalkozik további, még mindig széles és általános bontásban a következő témákra koncentrálva:
- szövegfeldolgozás
- dokumentum visszakeresés
- képi megjelenítés vagy vizualizálás Az EU már régen foglalkozik ezzel a témával, bár előtte az ezirányú kutatás és "tudomány" még más neveken szerepelt. Így érthető, hogy már saját (korábbi finanszírozásban megvalósított vagy megvásárolt) termékei vagy eszközei is vannak, amelyek külön szócikket érdemelnek. A témáról bővebben itt lehet olvasni: http://www.jrc.cec.eu.int/langtech/index.html A nyelvtechnológia központ Nyelvtechnológia központnak nevezik (HLTCentral) az inetrnete a beszéd- és nyelvtechnológia szakterület által nyújtott lehetőséget "kapuját", amely az ezt a szakmát művelők ebbe a témakörbe és a kapcsolódó területekről szóló online információs tárháza. Az oldalt két uniós finaszírozású projekt tartja fenn, az ELSENET és az EUROMAP. A honlap témáinak csoportosítása hírek, K+F, technológiai és üzledi fejlemények a beszéd, a nyelv, a többnyelvűség, a gépi (automatikus) fordítás és a lokalizáció területeiről az egész világról, de európai szemszögből. A központ honlapja itt http://www.hltcentral.org/ található. A 6. keretprogramban (F6) az e tudományágban 2006-ig folyó kutatásokra már évekkel ezelőtt kellett pályázni konkrét tudományos témákkal és tervekkel, azonban azoknak illeszkedniük kellett az EU információs társadalmi technológia (IST vagy Information Society Technology) célrendszeréhez, és azon belül a következők programpontoknak kellett megfelelnie: IST-2002-2.3.1.7 - Szemantikai alapú tudás rendszerek (Semantic-based knowledge systems) IST-2002-2.3.1.6 - Multimodális interfészek (Multimodal interfaces) Nyelvtechnológiai eredmények az Egyesült Államokban Az Egyesült Államokban az U.S. Commerce Department’s Technology Administration nevű kormányszerv NIST nevű ügynöksége foglalkozik a HLT terén elért eredmények értékelésével. Még konkrétabban annak az Information Access Division (IAD) nevű részlegének van egy Information Technology Laboratory nevű intézete, amely a multimédia és más komplex információkhoz való hozzáféréssel foglalkozó fejlett technológiákhoz szolgáltat méréseket és szabványokat. Az IASD honlapon (itt: http://www.itl.nist.gov/iad/ ) A beszédfelismerés mérése és kiértékelés, a beszélő azonosítása, a beszélt nyelv megértése, az információ-keresés, visszakeresés és szűrés, a dokumentum megértés, összefoglalás, és az interaktív beszédmegértés témákkal foglalkoznak. Azonban az egyes termékek vagy szolgáltatások értékeléséhez, bírálatához meghívják a szélesebb felhasználói közönséget, illetve a szakembereket, ezzel is megkönnyítve a területen működők kapcsolatát és összefogását. Évente meghirdetik, hogy milyen témákban van szükség értékelő munkára, kritikai véleményekre. 2005-ben és 2004-ben a következő alkalmazott nyelvészeti témakörök kerültek elő ezen a honlapon: http://www.nist.gov/speech/tests/summaries/index04.htm Nyelven kívüli információ kiderítés, kivonatolás és összegzés (Translingual Information Detection Extraction and Summarization vagy TIDES) főcsoportban:
- Gépi fordítás
- Információ kiderítés
- Téma kiderítés és témakövetés
- Új esemény felfedezés
- Link felfedezés
- Történet tagolás
- Több nyelvi áttételes információ visszakeresés
- Nagypontosságú dokumentum visszakeresés
- Automatikus tartalom kivonatolás
- Entitás beazonosítás
- Kapcsolat/Viszony felismerés
- Összegzés
- Dokumentum megértési konferencia
- Információ-gazdag átírás
- Hatékony és megfizethető beszédfelvétel újrahasznosítás
- Beszéd írássá való átalakítása
- Meta-adatok kinyerése
- Beszélők naplózása
- Akadozott beszéd felismerése
- Beszédhatár felismerés
- Találkozókon folytatot felismerés
- Beszéd írott szövegé való átalakítása
- Meta-adat kinyerés
- Beszélő naplózása Ezekről (pl. szöveg visszakeresés vagy a beszélő felismerés) konferenciákat és további ismertetőket is szerveznek, de az egész alkalmazott nyelvészeti kutatásügy lényegében az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának az ARDA (Advanced Research and Development Activity = ARDA) nevű fejlett K+F kutatási projektjébe tartozik, mivel az pénzeli. Alkalmazott nyelvészeti kutatások Magyarországon A magyar kutatók több egyetemen is foglalkoznak alkalmazott nyelvészeti témákkal, de nem szükségszerűen a nyelvészeti oktatási (bölcsészkari) programokon belül. Pl. a BME (Távközlési és Médiainformatikai Tanszék) a témákat a doktorandusz képzésben vezetik elő, ahol a kiindulási pont, a társadalmi igény az interneten keletkező információmennyiség hatékony kezelése, rendszerezése, lekérdezése és keresése. Feltételezve, hogy a nagy portálok [yahoo, google, origo, stb.] hierarchikus kategóriarendszerekben tárolt és kikeresett dokumentumgyűjteményeit a felhasználói visszakeresés során a felhasználás szempontjai szerint hasonló strukturált szerkezetben kell tárolni, olyan módszerekre van szükség, amelyek ezt az előkeresett anyagot minél kevesebb ráfordítással lehetőleg automatikusan és természetesen minél kisebb hibával lehessen besorolni a (felhasználó szempontjából) megfelelő kategóriákba. Az egyik lehetséges módszer kategorizálási módszer hiánya esetén a dokumentumoknak valamilyen hasonlósági reláció alapján való csoportosítása, idegen szóval klaszterezése. (A dokumentumok természetesen nem csak szöveges adatok, hanem tetszőleges entitások, pl. képek, paraméterek, stb. is lehetnek) A praktikus alkalmazás területei magukba foglalják a többnyelvű dokumentum-osztályozási feladatokat (multi-lingual categorization); képek megfelelő feldolgozását és osztályozását, az orvosi diagnosztizáló, döntéstámogató rendszer kidolgozását ismert kórismék és kórtörténetek alapján; többnyelvű tematikus glosszáriumok automatikus készítése, stb.) témákat. Tipikus témák:
- Dokumentumgyűjtemények automatikus osztályozása, erre szolgáló algoritmusok
- Mintafelismerési algoritmusok alkalmazása képek osztályozására.
- Számítógépes nyelvtechnológia módszerek alkalmazása szöveges dokumentumok hatékonyabb feldolgozására
- Orvosi diagnosztizáló-döntéstámogató rendszer ismert kórismék és kórtörténetek alapján Ugyanazon a BME tanszéken Olaszy Gábor és Németh Géza foglalkozik a beszédfelismeréssel, szintetikus magyar beszédgenerálással, illetve írott szövegből hangzó beszéd generálásával. (Ugyanezzel a témával az MTA egyik intézete is foglalkozik.) A különböző beszélő ill. beszéddel vezérelt alkalmazások (e-levél és SMS felolvasás, automatizált tudakozó, stb.) képezi it az alkalmazott nyelvészet tárgyát. Különösen és konkrétan foglalkoznak a beszédtechnológiai technológiák, keretrendszerek és felhasználói felületek felmérésével és elemzésével különös tekintettel a nyelvfüggési és mobil technológiai szempontokra, foglalkoznak keretrendszerek és felhasználói felületek továbbfejlesztésével és implementálásával, illetve interdiszciplináris megközelítésű, újszerű minta és tesztrendszerek tervezésével és megvalósításával, valamint felhasználó orientált értékelésével. További kutatási téma a beszédkeltési eljárásokban egyre növekvő szerepet kaptak a nagy mennyiségű természetes beszédből álló adatbázis címkézésére, feldolgozására és az így kialakított elemek összefűzésére építő módszerek. Ennek viszonylag nagy -de kötött- szókészletű alkalmazási területeken (pl. időjárásjelentés, menetrend) van az elsődleges alkalmazási területe. Azonban egyre több esetben merül fel ezen technikák alkalmazása kötetlen szókészletű szövegfelolvasó rendszerekben is. E témákhoz a szó- vagy mondat alapú beszédkeltési módszerek vizsgálata, kritikai elemzése és megvalósítása szükséges a fenti tanszéken fejlesztett Profivox TTS rendszerkörnyezetben. A fenti kutatási témában ismerni kell a korpusz alapú adatbázis módszereket és a Profivox rendszert. A kutatás konkrétan adott személy spektrális és prozódia jellemzőinek vizsgálatára irányul, változó beszédprofilok kialakítása céljából. (v.ö. fent a beszélő felismerés témával) Olaszy Gábor publikációi: http://fonetika.nytud.hu/og/publist_hu.htm Az alkalmazott nyelvész "profilja" A fenti IST témában 1999-ben újabb magyar cég, a Morphologic nyerte el, a Recognita és a Cygron Kft. után a harmadik, a kitüntető IST díjat. Az alkalmazott nyelvészet művelőinek alapképzettsége vagy nyelvészeten kívüli szakterülete rendszerint matematika, számítástechnika, könyvtár- vagy információtudomány, illetve gyakori a villamosmérnöki vagy egyéb műszaki háttérrel ide érkező szakember. A témába vágó irodalomból: Intelligens szövegkezelés számítógéppel: http://www.szakkonyv.hu/konyv.php?i=6236 Az EU terminológia magyarításának vitafóruma, a HUTERM Az EU 2005-ben mintegy 500 magyar nyelvészt alkalmazott közvetve vagy közvetlenül. A fordítók, jogász-nyelvészek, tolmácsok és korrektorok valamint célközönségük: az EU-szakétők, kormányzati döntéshozók, EP-képviselők, újságírók és újságolvasók 2003 óta internetes fórumon vitatják meg egymással terminológiai problémáikat, közösen keresik az új EU-terminusok legtalálóbb magyar megfelelőit. A fórum címe: http://groups.yahoo.com/group/HUterm/ Az EU fordítói és tolmácsai a http://www.huterm.com honlapon helyezik el a munkájukhoz fontos nyilvános nyelvészeti erőforrásokat.

Kontextuális nyelvészet

Egyedi beszélők és nyelvi közösségek

Valójában, és ez könnyen belátható, mindenki más nyelvet beszél, hiszen a nyelvelsajátítás egyénileg történik, a világról alkotott képzetek és az ezekhez kapcsolódó nyelvi jelentések az illető beszélő nyelvi és egyéb tapasztalataitól, illetve készségeitől függenek. A nyelv mégis kizárólag közösségben létezik, mégpedig az egymással nyelvi kommunikációt folytatni képes beszélők közösségeiben.

Leíró és előíró nyelvtanok

Leíró (deskriptív) nyelvész, aki a nyelvi jelenségeket megpróbálja mások számára is érthetően leírni. Előíró (preskriptív) az, aki a megpróbálja megmondani, hogyan kell helyesen beszélni.

Beszéd vagy írás

A nyelvészeti kutatás területei

Interdiszciplináris nyelvészeti kutatások

- [http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/cog/11eload.htm A tudat kérdése a kognitív tudományban - előadás]
- [http://www.vein.hu/german/phd-hil.html Interkulturális nyelvészet 1.]
- [http://www.vein.hu/german/text.pdf Interkulturális nyelvészet 2.]

Jelentős nyelvészek és irányzatok

A beszéd reprezentációja

A nyelvészet szűkebb értelmezése

Lásd még

[http://www.uni-miskolc.hu/~alknyelv Miskolci Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék]

Irodalomjegyzék

Külső hivatkozások

- [http://crl.nmsu.edu/cgi-bin/Tools/CLR/clrcat#TOC Egy lexikográfiai adatbázis]
- [http://www.rovidites.hu/index.php Rövidítések kategóriákba csoportosítva]
- [http://fox.klte.hu/~keresofi/ magyarító szójegyzék] ja:言語学 ko:언어학 th:ภาษาศาสตร์

Eötvös Loránd Tudományegyetem

A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Magyarország legrégibb és legnagyobb egyeteme. Korábban Budapesti Tudományegyetemnek nevezték, 1921-től (királyi magyar) Pázmány Péter Tudományegyetem néven volt ismert, Eötvös Loránd fizikus nevét pedig 1950 óta viseli. Latin neve: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata.

Története

Latin 1635-ben alapította Nagyszombatban Pázmány Péter esztergomi érsek és teológus, és vezetését a jezsuitákra bízta. Az egyetem ekkor egy, bölcsészeti és teológiai karból állt, fokozatszerzési joggal. Jogi kara 1667-ben jött létre, orvostudományi kara pedig 1769-ben kezdte meg működését; így klasszikus értelemben csak ettől a karalapítástól beszélhetünk egyetemről. A jezsuita rend feloszlatása után az egyetem 1777-ben – az alapító szándékával összhangban – Budára költözött, a királyi várba. Itt kezdődött el speciális tanfolyamok formájában a hazai mérnök- és állatorvosképzés. Az intézmény Pesten nyert végleges elhelyezést 1784-ben. Az oktatás nyelve 1844-ig a latin volt: ekkor vezették be a magyar nyelv állami használatát. A neoabszolutizmus idején valójában németesítő célzattal, de hasznos reformokat vezettek be, többek között a Teológiai Karból egyenjogúsították a Bölcsészeti Fakultást. Az 1867-es kiegyezés után kezdődött az egyetem történetének legintenzívebben fejlődő szakasza: a századfordulóra a világ 15 legjelentősebb egyeteme közé került. Nők 1895 óta iratkozhatnak be az egyetemre. Az ELTE Természettudományi kara 1949-ben vált ki a bölcsészkarból, 1950-ben állami utasításra elcsatolták a Római Katolikus Hittudományi Fakultást, s az önálló akadémia lett. 1951 elején államigazgatási okokból önálló egyetemmé vált az Orvostudományi Kar. Az egyetem léte 1950-ben komoly veszélybe került, megszűnt évszázados joga a tudományos fokozatok adományozására. Új nevet is kapott: Eötvös Loránd Tudományegyetem lett. 1953 és 1956 között két-két kisebb karra bomlott fel a Természettudományi és Bölcsészettudományi fakultás. Az 1956-os forradalom után az ELTE sokáig nem kapott számottevő fejlesztést, így épületeinek állaga igen leromlott, s a rendszerváltozás után az ELTE hallgatói létszáma az ország többi intézményéhez hasonlóan intenzíven nőtt. Az egyetem csak 1993-ban nyerte vissza a tudományos fokozatadás jogát. (Ezért van bizonyos fennakadás az ún "kisdoktorik" Európai Uniós elfogadásánál.)

Az egyetemi karok

- Az egyetem ma nyolc karból áll, több mint 30 000 hallgatója van.
- A rendkívül széttagolt egyetemi hálózat integrációja során 2000. január 1-től az ELTE részévé vált a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Kar, valamint a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar, majd fokozatosan létrehozták az Informatikai Kart, a Pedagógiai és Pszichológiai Kart és a Társadalomtudományi Kart, valamint 2003. augusztus 31. napjával megszüntették a Tanárképző Főiskolai Kart. A karon folyó képzés azonban nem szűnt meg, azt - az adott szaktól függően - a Bölcsészettudományi Kar, a Természettudományi Kar, az Informatikai Kar és a Pedagógiai és Pszichológiai Kar vette át. Az Állam- és Jogtudományi Kart nem érintette az integráció.
- Az új karok 2003. szeptember 1. napjától kezdték meg működésüket.

Híres diákok

Egykori diákjai közé tartozik Hevesy György, Lénárd Fülöp, Békésy György, Szent-Györgyi Albert és Harsányi János Nobel-díjasok, Neumann János, valamint Kossuth Lajos.

A világ egyetemeinek rangsorában

A hajdan oly híres, vezető egyetem, ahova fogalom volt még a rendszerváltás előtt is bejutni, a sanghaji Jiao Tong Egyetem által összeállított a világ egyetemeinek tudományos rangsorolása alapján a magyarországi egyetemek közül 2005-ben csak a 2. helyen áll (világranglista: 301-400. hely, európai ranglista: 124-168. hely) a Szegedi Tudományegyetem után (világranglista: 203-300. hely, európai ranglista: 80-123. hely).

Külső hivatkozások

- [http://www.elte.hu/egyetem/tortenet2.html Az egyetem története]
- [http://ed.sjtu.edu.cn/ranking.htm Academic Ranking of World Universities - 2005] Kategória:Magyar egyetemek

Nyelvészet

Az elméleti (vagy általános) nyelvészet területei

Történeti nyelvészet

Alkalmazott nyelvészet

Kontextuális nyelvészet

Egyedi beszélők és nyelvi közösségek

Leíró és előíró nyelvtanok

Beszéd vagy írás

A nyelvészeti kutatás területei

Interdiszciplináris nyelvészeti kutatások

Jelentős nyelvészek és irányzatok

A beszéd reprezentációja

A nyelvészet szűkebb értelmezése

Lásd még

[http://www.uni-miskolc.hu/~alknyelv Miskolci Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék]

Irodalomjegyzék

Külső hivatkozások

Hangtan

A hangtan a nyelvtudományoknak az az ága, amely a beszédhangoknak, a nyelv a tovább már nem értelmezhető részének alaki tulajdonságait és funkcióit vizsgálja, továbbá az erre vonatkozó ismeretek rendszerezésével foglalkozik. Két fő területe van:
- fonetika
- fonológia Kategória:Nyelvészet

Magyar nyelv

Nyelvek > Nyelvcsaládok > Uráli nyelvcsalád > Finnugor nyelvek > Magyar nyelv ----

Besorolás

A magyar nyelv besorolása nyelvészeti körökben nem képezi vita tárgyát: az uráli nyelvcsalád tagja, ezen belül a finnugor nyelvek közé tartozik.

Földrajzi eloszlás

A magyart Magyarországon kívül többek között a környező Kárpát-medencei országokban beszélik: (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia (főként Erdélyben), Szerbia és Montenegró (a Vajdaságban), Horvátország, Szlovénia).

Beszélők száma

Beszélőinek száma kb. 14,5 millió (ezzel az uráli nyelvcsalád legnépesebb tagja), közülük kb. 10 millióan élnek Magyarországon. A magyar nyelv Magyarország hivatalos nyelve és az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike. Hivatalos nyelv a szlovén mellett Szlovénia három járásában (Dobrónak, Hodos és Lendva), valamint a Vajdaságban. – Az Európai Unióban anyanyelvileg, vagyis etnikai magyarként kb. 12 millió magyar él. 13 millióan beszélik az Európai Unióban a magyar nyelvet első vagy második nyelvként. A magyar nyelvet a nyelvek sorában a 66. helyre tesszük az anyanyelvileg beszélők száma szerint. A Földön 30 millió magyar származású ember él, nagyobb részük a nyelvet nem beszéli. A beolvadás (asszimiláció) szempontjából több szempontból is beoszhatjuk őket: a beolvadás az angol, spanyol, szlovák, román, szerb-horvát nyelvekbe valamint a magyarab, berber és arab nyelvekbe történt, de a német, cseh és más nyelvterületek is jelentős számú magyart olvasztottak magukba.

Írás

A magyar nyelv a latin írást használja, kiegészítve annak ábécéjét néhány speciális magyar betűvel. A latin írásjegyek előtt a nyelvet rovásírással írták. A magyar rovásírás néhány kutató szerint az i. e. 5. században már létezett és használt írás volt, ennek eldöntéséhez a jelenlegi adatok valójában nem elégségesek. Szent István király korában a kereszténységre való áttéréskor bevezették a ma használt latin betűs írásunk ősét (néhány írásjel eltért a ma használatostól). Ekkor az ország hivatalos nyelve a latin nyelv lett. A magyar nyelv 1844 óta Magyarország hivatalos nyelve.

Nyelvjárások

Nyolc fő nyelvjárást tartanak számon:
- tiszai (más néven: alföldi),
- dunántúli,
- déli (más néven: Duna-Tisza-közi),
- északkeleti,
- palóc (más néven: északnyugati),
- mezőségi (más néven: Királyhágón túli),
- nyugati,
- székely,
- csángó. (A mai hivatalos nyelv az északkeleti nyelvjárásból fejlődött ki.)

Származás

A nyelvrokonság témája századok óta vitatott téma: a finnugor eredet mellett a türk (turáni) és a sumér eredet, továbbá az ősnyelv elmélete is felmerült. Jelenlegi ismereteink és a bevett kutatási módszerek alapján az uralkodó nyelvtudományi irányzat csak a finnugor rokonságot fogadja el. Nádasdy Ádám szerint: : „A hangváltozások és a nyelvtani szerkezet öröklött volta más nyelvcsoporttal való rokonítást jelen tudásunk szerint nem tesz lehetővé. Azaz: túl jól működik a finnugor rokonítás, és túl rosszul bármi más.” [http://origo.hu/csevegoszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3] A finnugor nyelvi kapcsolat egyrészt az alapszókincs összevetésével, másrészt a rendszeres hangmegfelelésekkel (pl. a magyar f hangnak más finnugor nyelvekben rendszeresen p felel meg, a magyar h-nak k stb.), harmadrészt a nyelvi rendszer hasonlóságával (agglutináció, nyelvtani nemek hiánya stb.) igazolható. Egy átlagos mai magyar szöveg elemzése során a finnugor, azaz magyar szavak arányát kb. 90%-nak találjuk, ami nem kis részben az egyes tövekből eredő gazdag szóbokroknak köszönhető (gyökök.) A nyelv mai jellegét természetesen egyéb nyelvek is jelentősen befolyásolták. A nyelvrokonság – egyéb társadalmi tényezők folytán – nem mindig van közvetlen összefüggésben a népek vér szerinti rokonságával, tehát a népességgenetikai kutatások csak támpontként szolgálhatnak a nyelvészeti kutatásokhoz. (Erről bővebben lásd: Czeizel Endre: A magyarság genetikája. Galenus, 2003.)

Történet, kialakulás

:Korszakairól lásd: Nyelvtörténeti korszakok a magyarban Önálló fejlődése az ősmagyar korban indult meg, majd az ómagyar korban jelentek meg írott szórványok, szövegemlékek (első szövegemlék a tihanyi apátság alapítólevelében található, az első összefüggő szövegek pedig a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom). A középmagyar kor jelzi az első magyar nyomtatványok megjelenését és a magyar költészet kezdeteit (Tinódi, Balassi) – ez a korszak már nem különbözik lényegesen a mai nyelvtől. Az újmagyar korban alakul ki az egységes nemzeti nyelv és a modern irodalmi nyelv, a 18–19. századi írók, költők, valamint a nyelvújítás révén (Kazinczy Ferenc vezetésével).

Szókincs

A magyar nyelv szókincse a szótöveket tekintve kb. 21%-ban finnugor eredetű (A nyelv és a nyelvek, ISBN 963-05-7959-6, 134. o.), szóelőfordulás szerint azonban 80-90%-os arányt kapunk. Emellett számos iráni, türk, szláv, latin, német, francia, olasz és angol eredetű szó található nyelvünkben. A magyar nyelv szavainak száma az önálló jelentésű összetett szavakat is beleértve kb. 240 000-re tehető. Részletesen lásd: Magyar szókincs

Jellemzők, sajátosságok

Hangtan

Jellemző rá az első szótagra eső hangsúly (ebben a finnugor és a szlovák nyelvekre hasonlít), a magánhangzó-harmónia (barnulásotokról - zöldülésetekről), valamint a magánhangzó-hosszúság és a hangsúly egymástól független volta (amely szinte egyedüliként lehetővé teszi az antik időmértékes verselés alkalmazását). Hangrendszerére ezenkívül a lágy mássalhangzók (ny, ty, gy), az aspirálatlan zárhangok (h nélkül ejtett p, t, k, szemben a germán nyelvekkel) és a palatális magánhangzók előtti kemény mássalhangzók jelenléte jellemző (azaz lehetséges ne, ti stb. hangkapcsolat, nye, tyi helyett; szemben például az orosszal). Nincsenek benne valódi diftongusok (mint például a finnben vagy németben) és redukált magánhangzók (mint például az angolban, németben). A speciális magyar a hang (mely a svédben és a perzsában is megvan) nehézséget okozhat a nyelvtanulóknak .

Alaktan

Az agglutináló jelleg toldalékok halmozását is lehetővé teszi (a finnugor, perzsa, baszk, sumér és a török nyelvekhez hasonlóan). Szintén jellemző a többféle alakváltozat mind a szótövek, mind a toldalékok terén, a gazdag esetrendszer és az irányhármasság (honnan? hol? hová?) a helyhatározók használatában. Kevés az igeidő (a mondá, mondja vala, mondta vala, mondtam légyen alakok gyakorlatilag kihaltak, a Székelyföldön viszont ma is aktívan használják a mondta volt formát), és hiányzik a habeo ige („én birtoklok valamit” helyett „nekem van valamim”). A magyar nyelv megkülönbözteti a határozatlan („alanyi”) és a határozott („tárgyas”) ragozást: olvasok, olvasom, a főnévi igenév pedig ragozható (látnom, látnod, látnia stb., amely egyébként a portugálban is megtalálható).

Mondattan

A magyarban puszta névszó is állhat állítmányként (az oroszhoz hasonlóan), a jelen idejű, egyes és többes szám 3. személyben (pl. Pista tanár Ø, elmarad a 'van'). Szórendi szempontból a magyar az SOV nyelvek közé sorolható (alany–tárgy–állítmány), bár a magyar mondat kitüntetett összetevői valójában nem ezek, hanem a topik és a fókusz (vagy téma és réma; az ismertnek tekintett információ, amiről állítást teszünk, és az újonnan említett, hangsúlyos információ, ami az állítás magvát alkotja). A magyar nyelv újabb kutatásai elsőként mutattak rá az utóbbi felbontás jelentőségére a nyelvek általános leírásában. :A magyar nyelv természettudományos módszerekkel való vizsgálata, azaz az elmúlt 25 év magyar generatív nyelvészete a magyart az emberi nyelvek olyan sajátságos típusaként állította elénk, mely fontos jellegzetességeiben különbözik a legismertebb indoeurópai nyelvektől. A magyarban a szórendet a mondat elemeinek nem a mondatrészi szerepe, azaz alany, tárgy volta, hanem a logikai funkciója határozza meg. A magyar mondat ige előtti nevezetes szerkezeti pozícióit a logikai műveleteket kifejező mondatrészek foglalják el, köztük a mondat logikai alanyát megnevező topik, a disztributív kvantorok (például a minden elemet tartalmazó mondatrészek), valamint a kizárólagos azonosítást kifejező fókusz. ::Forrás: [http://www.nyelveszet.hu/nyelveszet/ É. Kiss Katalin: A nyelv formális rendszerének leírása]

Idézetek

Ács Tivadar Akik elvándoroltak című művében (1940) így ír az angol Sir John Bowring-ról [http://www.matud.iif.hu/04apr/08.html]: :„Az angol követ híres nyelvtudós volt, s a magyar nyelvnek őszinte bámulója. Önönmagából következetesen és szilárdan alkotott beszédnek jellemezte, amelyben logika van, sőt matézis, az erő, a hangzat minden hajlékonyságával és formázhatóságával. Szerinte az angol legyen büszke arra, hogy az ő nyelve az emberi történelem époszát tünteti fel. Ki lehet mutatni eredetét, kivehetők, szétválaszthatók benne az idegen rétegek, melyek különböző népekkel való érintkezés idején rávakolódtak. A magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, melyen az idők viharai karcolást sem ejthettek. Nem az idők változásától függő kalendárium. Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem trafikál, nem ád, nem vesz senkitől. Nyelvünk nemzeti önállóságunknak, szellemi függetlenségünknek legrégibb, legfényesebb élő emléke. Amit a tudósok nem tudnak megmagyarázni, azt mellőzik. Ez a nyelvészetben is így van, ép úgy az archeológiában. Az egyiptomi régi templomok egyetlen kőből készült padlatait sem tudják megmagyarázni. Honnan, melyik hegységből vágták ki e csodálatos tömeget, miként szállították le, vagy emelték fel egy templom tetejéig? A mi nyelvünk eredetisége ennél csodálatosabb tünemény. Aki megfejti, az isteni titkot fogja boncolni, annak is az első tételét: »Kezdetben vala az Ige s az Ige vala az Isten s az Isten vala az Ige«.”

Lásd még

- A magyar nyelv eredete
- A finnugor elmélet kritikája
- A magyar nyelv rokonsága más nyelvekkel
- Árvíztűrő tükörfúrógép
- Magyar nyelvű forrásszövegek a Wikisource-ban
- Magyar szókincs

Külső hivatkozások

- [http://www.e-nyelv.hu/ A magyar nyelv fóruma]
- [http://www.ozhun.net/a-olvasok_irtak.php?cikkID=111&count=60 A magyar nyelv (Australian Hungarian Community Web Site)]
- [http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Afal&url=/eletestudomany/archiv/2000/0012/neheze/nehzea.htm Nehéz-e a magyar nyelv?] (Oswald Gschnitzer, Heidelberg, Élet és Tudomány, 2000/12.)
- [http://www.c3.hu/~magyarnyelv/00-4/pusztai.htm A magyar nyelv 20. sz.-i változásai] (Pusztai Ferenc)

Nyelvtan

- [http://www.yudit.org/magyar/Contents.html Magyar nyelvtani táblázatok]

Nyelvművelés (pro és kontra)

- [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1231/123102.htm A magyar nyelvművelés állapota – Balázs Géza írása a Magyar Nyelvőrben]
- [http://dragon.unideb.hu/~tkis/ A nyelvművelés kártékonyságáról és ármánykodásáról]
- [http://mek.oszk.hu/00000/00022/html/ Egy emberközpontú nyelvműveló – Margócsy József írása Lőrincze Lajosról és a nyelvművelésről]
- [http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking.html Modern Talking – Nádasdy Ádám cikkeinek gyűjteménye a Magyar Narancs sorozatából]
- [http://www.muszeroldal.hu/MMK/nr71/kigyomlaltuk71.html szaknyelvi igényesség]

Származás

- [http://www.kitalaltkozepkor.hu/maracz_finnugor.html Marácz László cikke a finnugor elméletről]
- [http://www.kitalaltkozepkor.hu/langeiren_amagyarnyelv.html Lange Irén: A magyar nyelv sajátosságai hagyománytörő lingvisztikai szemszögből]

Egyéb

- [http://mek.oszk.hu/01200/01228/01228.htm Illyés Gyula: Ki a magyar?]
- [http://bme-tk.bme.hu/other/kuszob/ Küszöbszint a magyar mint idegen nyelven (Műegyetemi Távoktatási és Felnőttképzési Központ)]
- [http://www.nyariegyetem.hu/ Debreceni Nyári Egyetem, a magyarnyelv-oktatás egyik specialistája]
- [http://www.magyarora.com/ Magyaróra: Új utak a magyar nyelvhez]
- [http://www.geocities.com/erdelyilobby/jpg/Magyarok.jpg Magyarok a Kárpát-medencében]
- [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=10165 Nádasdy Ádám a nyelvek és a népek rokonságáról]
- [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1274/127402.pdf Pusztai Ferenc cikke az általa szerkesztett, átdolgozott Magyar értelmező kéziszótárról] (PDF)
- [http://corpus.nytud.hu/mnsz/ Magyar Nemzeti Szövegtár] (az MTA 153,7 millió szövegszót tartalmazó adatbázisa többféle kortárs szövegből; ingyenes regisztrációval böngészhető)
- [http://wikisource.org/wiki/Anyanyelvemr%C5%91l%2C_huszonegy_t%C3%A9telben Dr. Végvári József: Anyanyelvemről, huszonegy tételben]. A magyar nyelv és a hivatalos nyelvészet a szerves műveltség szempontjából

Külső hivatkozások angolul

- [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=HNG Hungarian language (Ethnologue.com)]
- [http://www.ut.ee/Ural/num.html Numerals of some Uralic languages]
- [http://www.geocities.com/Athens/Acropolis/3093/finnugor.html Uralic page]
- [http://www.lmp.ucla.edu/profiles/profh02.htm Hungarian Profile]
- [http://www.people.fas.harvard.edu/~arubin/hungarian.html A Hungarian Language Course by Aaron Rubin]
- [http://www.afs.hu/hungary/hungary/study.html Study Hungarian! (AFS.com)]
- [http://www.hungarotips.com/hungarian/ Hungarian Lessons (Hungarotips.com)]
- [http://www.single-serving.com/Hungarian/index.html Hungarian Phrase Guides]

További irodalom

- É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan (Osiris Kiadó, Budapest, 2003)
- Keresztes László: [http://www.nyariegyetem.hu/html/db/hun/main33_.html Gyakorlati magyar nyelvtan] (Debreceni Nyári Egyetem, 1995, Hungarolingua sorozat)
- Végvári József: „És mégsem mozog ...” - tanulmányok anyanyelvről, hitről, tudománytörténetről és nevelésről, világképről, szerves műveltség és hivatalos tudomány viszonyáról. Főnix Könyvműhely, 2005. ISBN 963-7051-05-8 . ja:ハンガリー語 ko:헝가리어

1990

Események

- február 11. - Nelson Mandela, dél-afrikai fekete aktivista 27 évi fogság után kiszabadul;
- március 25. - az első szabad országgyűlési választás Magyarországon a szocializmus évtizedei után
- március 25. - népszavazás Észtországban - a polgárok a Szovjetuniótól való elszakadás mellett döntenek;
- március - Mihail Gorbcsov lesz a Szovjetunió elnöke;
- május 2. - Göncz Árpád előbb ideiglenes, majd augusztus 3-tól választott köztársasági elnök lesz
- június 21. - megalakul a Budapesti Értéktőzsde
- augusztus 2. - Irak lerohanja Kuvaitot, megkezdődik az Öböl-háború
- október 3. - Németország ismét egységes: egyesül az NDK és az NSZK;
- október 21. - Antall József kormányt alakít;
- október 24. - A magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánítja a halálbüntetést
- október 25. - Taxisblokád Budapesten.

Az év témái

1990 filmjei

1990 az irodalomban

- Megjelenik Mark Carwardine - Douglas Adams: Utoljára látható c. könyve
- Megjelenik John Lloyd - Douglas Adams: Az Élet mélyebb értelme c. könyve
- Kiadják Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért c. könyvét

1990 a zenében

- Cseh Tamás - Bereményi Géza: Új dalok
- Tré Cool csatlakozik a Green Day zenekarhoz.
- A Green Day kiadja első lemezét 39/Smooth címmel.

1990 a tudományban

- a Discovery pályára vitte a Hubble űrtávcsövet
- megjelenik a Microsoft Windows 3.0

1990 sporteseményei

1990 a televízióban

Születések

- január 2. - Alan Hale Jr., amerikai színész

Halálozások

- január 25. - Ava Gardner, amerikai színésznő
- január 16. - Ipper Pál újságíró
- február 2. - Paul Ariste észt nyelvészprofesszor
- február 7. - Karády Katalin színésznő
- február 23. - Jose Napoleon Duarte, El Salvador elnöke
- március 20. - Lev Jasin, szovjet labdarúgó kapus
- március 24. - An Wang, a számítástechnika úttörője
- április 3. - Sarah Vaughn, amerikai énekesnő
- április 4. vagy 5. - Vermes Miklós Kossuth-díjas középiskolai fizika-, kémia- és matematikatanár, kiváló tankönyvíró és kísérletező
- április 15. - Greta Garbo, svéd filmsztár
- április 25. - Dexter Gordon, amerikai jazz zenész
- május 16. - Sammy Davis, Jr., amerikai előadó
- május 16 - Jim Henson, a Muppet Show alkotója
- május 22. - Rocky Graziano, amerikai ökölvívó
- június 2. - Rex Harrison, amerikai szinész
- július 29. - Bruno Kreisky, Ausztria kancellárja (szül. 1911)
- augusztus 27. - Stephen "Stevie" Ray Vaughan, amerikai blues gitáros
- október 9. - Ottlik Géza író
- október 14 - Leonard Bernstein, amerikai zeneszerző és karmester
- október 16. - Art Blakey, jazz dobos
- október 23. - Louis Althusser, francia marxista filiozófus
- október 27. - Xavier Cugat katalán-kubai zenekarvezető
- december 2. -- Aaron Copland, amerikai zeneszerző
- december 14. - Friedrich Dürrenmatt, svájci író
- december 31. - Vaszilij Lazarev, szovjet űrhajós als:1990 ja:1990年 ko:1990년 nb:1990 simple:1990 th:พ.ศ. 2533

Déry Tibor-jutalom

A Déry Tibor-díjat minden évben olyan alkotónak ítélik oda, akik a magyar irodalom művelésében kimagasló eredményeket értek el. A Déry Tibor Alapítvány és a díj Déry Tibor özvegyének végakarata alapján jött létre. Vagyonát a magyar állara hagyta azzal a feltétellel, hogy annak értékesítése után a befolyt összeg kamataiból kimagasló irodalmi tevékenységű művészeket díjazzanak. A díjak átadása a névadó születésének évfordulóján, október 18-án történik. Az első díjat (akkor még Déry Tibor-jutalom néven) 1984-ben adták át. Mára többszázan részesültek ebben a elismerésben. A kuratórium elnöke az ARTISJUS mindenkori főigazgatója.

Díjazottak

2005

- Ágh István költő
- Lövétei Lázár László költő
- Sajó László költő
- Báthori Csaba költő, műfordító
- Dragomán György író, műfordító

Korábbi díjazottak (nem teljes lista)

- Adamikné Jászó Anna nyelvész (1999)
- Bertók László költő, író (1990)
- Borbély Szilárd költő, irdalomtörténész (1996)
- Esterházy Péter író (1984)
- Kányádi Sándor költő (1986)
- Krasznahorkai László író (1992)
- Kukorelly Endre költő (1995)
- Markó Béla író, költő (1991)
- Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító (1990)
- Nádas Péter író (1990)
- Spiró György író (1993)
- Szabó Magda író (1996)
- Szentkuthy Miklós író (1984)
- Závada Pál író (1998)

Külső hivatkozások

- [http://index.hu/kultur/khirek/?main:2005.10.21.&240803 Átadták a Déry Tibor-díjakat Budapesten]
- [http://www.mtv.hu/cikk.php?id=67890 Déry Tibor-díj, huszadszor]
- [http://hvg.hu/kultura/20051014dery2005.aspx?s=rss Déry Tibor díj öt magyar írónak]
- [http://www.magyarorszag.hu/hirek/kultura/derydijak20051021.html?mohu_location=C_NewsAdvisor Átadták a Déry Tibor-díjakat] Kategória:Díjak

Füst Milán-díj

A Füst Milán-díj Füst Milán özvegye, Helfer Erzsébet alapította 1975-ben azért, hogy „erkölcsi elismerést és anyagi támogatást nyújtson azoknak a költőknek és íróknak, akik Füst Milán irodalmi munkásságának szellemében az egyetemes emberi haladás érdekeit magas művészi szinten fejezik ki műveikben...”. A pénzdíjat eddig a Helfer Erzsébet által letétbe helyezett egymillió forint kamatai fedezték, de ez az összeg mára már nem elég: a jutalmat így a Magyar Tudományos Akadémia Füst Milán Fordítói Alapítványa egészíti ki fejenként kétszázötvenezer forintra. A szervezés és lebonyolítás költségeit a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fedezi.

A díjazottak

A díjat felváltva kapja évente két író, illetve költő. Az eddigi díjazottak (nem teljes) listája:
- 2005 - Darvasi László prózai munkásságáért, Spiró György a Fogság című regényéért
- 2004 - Borbély Szilárd költő, irodalomtörténész és Deák László költő, az Orpheus Kiadó vezetője
- 2003 - Végel László író, kritikus
- 2002 - Térey János költő, műfordító, író, drámaíró és Tőzsér Árpád költő, kritikus, műfordító, szerkesztő
- 2001 - Pályi András író, kritikus, műfordító és Somlyó Györgyköltő, író, műfordító
- 2000 - Nádasdy Ádám
- 1999 - Márton László és Karátson Endre író, kritikus, irodalomtörténész
- 1998 - Vörös István költő, író, kritikus, irodalomtörténész, műfordító, esszéista
- 1997 - Györe Balázs költő, író és Tolnai Ottó költő, drámaíró, esszéista
- 1996 - Kemenczky Judit költő, műfordító; Molnár Eszter műfordító; Tasnádi Edit műfordító, újságíró; Timár György költő, kritikus, műfordító, író, drámaíró, esszéista; Vasadi Péter író, költő, esszéista
- 1995 - Grendel Lajos író. szerkesztő és Lengyel Péter író, műfordító
- 1994 - Gergely Ágnes költő, író, műfordító, esszéista és Kovács András Ferenc költő, esszéíró, műfordító
- 1992 - Fázsy Anikó műfordító; Kántor Péter költő, műfordító; Lator László költő, műfordító
- 1991 - Garaczi László író, költő, műfordító és Kassai György nyelvész, műfordító
- 1990 - Imre Flóra költő, műfordító és Markó Béla költő
- 1989 - Andrassew Iván író, újságíró
- 1988 - Márton László író, drámaíró, műfordító és Rába György költő, műfordító, kritikus
- 1987 - Csiki László költő, író
- 1986 - Szőcs Géza költő
- 1985 - Mezey Katalin költő, író és Oravecz Imre költő, műfordító
- 1983 - Esterházy Péter író és Kertész Imre író, műfordító
- 1981 - Kálnoky László költő, műfordító.