:: wikimiki.org ::

Nyelvcsalád

Nyelvcsalád

thumb Nyelvészeti szempontból az egymással kisebb-nagyobb hasonlósággal rendelkező nyelveket csoportosítani lehet. A csoportosítás egyik legfelsőbb szintje (a „nagytörzs” és a „törzs” után) a nyelvcsaládok szerinti felosztás. E csoportosítás szerint az egy nyelvcsaládba tartozó nyelvek visszavezethetőek egy közös ősre. E metódusról bővebb információ a nyelvészet cikkben található. Az egyes nyelvcsaládok tagjai tovább csoportosíthatóak, ennek legjobb szemléltetése a fadiagram. Egy nyelvcsalád közös ősét korábbi szóval „ősnyelvnek”, mai terminussal inkább alapnyelvnek nevezzük. A legismertebb nyelvcsalád, az indoeurópai nyelvcsalád alapnyelvét ős-indoeurópai nyelvnek nevezzük. Léteznek olyan alapnyelvek, amelyek történelmileg ismert nyelvek. Ilyen például az újlatin nyelvek ősnyelve, melyet a nyelvészet a „vulgáris latin” nyelvre vezet vissza, de ilyen az ónorvég is, melyet a norvég, svéd, dán és izlandi nyelv ősének tekintenek. A nyelvcsaládokba nem sorolható nyelveket izolált (elszigetelt) nyelveknek nevezzük (ilyen pl. a baszk nyelv is).

Nyelvcsaládok

Bár az alábbi csoportok neve legtöbbször „nyelvcsalád” vagy „nyelvek”, helyettük sokszor inkább az annál is bővebb kategória: nyelvtörzs, ill. nagy nyelvtörzs értendő.
- Indoeurópai nyelvcsalád (ide tartoznak a világnyelvek – angol, német, francia, spanyol –, sőt az összes európai nyelv, kivéve a magyar, a finn, az észt és a baszk)
- Uráli nyelvcsalád (melyhez a magyar nyelv is tartozik)
- Altaji nyelvcsalád
- Dravida nyelvcsalád
- Ausztroázsiai nyelvcsalád
- Sino-tibeti nyelvcsalád
- Kaukázusi nyelvcsalád
- Ausztronéz nyelvcsalád
- Afroázsiai nyelvcsalád
- Niger-kongói nyelvcsalád (a korábbi kongó-kordofáni nyelvcsalád tagjait ebbe és a fenti afroázsiai nyelvcsaládba sorolták be)
- Nílus-szaharai nyelvcsalád
- Koiszan nyelvcsalád
- Kam-thai nyelvcsalád vagy tai-kadai nyelvcsalád vagy thai nyelvek
- Pama-nyungan nyelvcsalád
- Eszkimó-aleut nyelvcsalád
- Na-dene nyelvcsalád Több nyelvcsalád összefoglaló neve:
- Paleoszibériai nyelvek (tagjai közt nincs rokoni kapcsolat)
- Ausztráliai nyelvek (a pama-nyungan nyelvcsaládon kívüli tagjai)
- Pápua nyelvek
- Amerikai indián nyelvek
- Tagjai: algonkin, andok-egyenlítői, azték-tano, hokan, makro-csibcs, makro-sziu, oto-mangue, penuti, zse-pano-karib vagy ge-pano-karib nyelvcsalád Nem külön nyelvcsalád:
- Pidzsin nyelvek
- Mesterséges nyelvek

Nyelvcsaládokba nem sorolt nyelvek

Elszigetelt és tisztázatlan rokonságú nyelvek (többek között):
- Baszk nyelv
- Japán nyelv
- Koreai nyelv
- Etruszk nyelv (kihalt)
- Sumer nyelv (kihalt)

Lásd még

- Nosztratikus nyelvcsalád
- Urál-altáji nyelvcsalád

Külső hivatkozások

- [http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/211.htm A világ nyelveinek csoportosítása (Kisokos)] (kissé elavult rendszer) Kategória:Nyelvészet ja:言語の分類一覧 ko:언어 ms:Bahasa simple:Language

Természetes nyelv

A nyelveket feloszthatjuk természetes nyelvekre és mesterséges nyelvekre. Természetes nyelvnek az emberek által használt olyan nyelvet nevezzük, amely egy közösség (törzs vagy nemzet) életében nemzedékről-nemzedékre spontán vagy tudatos folyamatok (pl. nyelvújítás) során szabadon fejlődik, változik. Ma egyes források szerint 5-6000 (mások szerint még több) mindennapos használatban elterjedt természetes nyelvről beszélhetünk. Nyelvészeti szempontból az egymással kisebb-nagyobb hasonlósággal rendelkező természetes nyelveket csoportosítani lehet. A csoportosítás legfelsőbb szintje a nyelvcsaládokba történő szelektálás. Vannak emberek által használt, de nem természetes, hanem mesterséges nyelvek is, melyeket nyelvelméleti, matematikai vagy informatikai célból alkottak. A mesterséges nyelvek közül ismertek a programozási nyelvek, amelyeket szokás környezet-független nyelveknek is tekinteni. Környezet-függő (context-sensitive) tulajdonsága ellenére újabban a természetes nyelvek feldolgozása (Natural Language Processing, vagy NLP) óriási fejlődésnek indult, és a számítástechnika egyik vezető alkalmazási tématerületévé vált. Az említett terület azonban egy még szélesebb ismertekörbe, az emberi nyelv technológia (Human Language Technologies vagy HLT) magyarul csak nyelvtechnológia-ként emlegetett témakörbe tartozik, amelynek szintén óriási a szétágazása.
Külső hivatkozások

- [http://www.matud.iif.hu/03mar/proszeky.rtf A természetes nyelvek leírásának bonyolultsági kérdései (Prószéky Gábor írása)] RTF Kategória:Nyelvészet ja:自然言語 ko:자연어 th:ภาษาธรรมชาติ

Nyelvészet

Általánosságban a nyelvészet az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli. A nyelvészet szerteágazó területét három fő szempont alapján szemlélhetjük:
- Szinkronikus vagy diakronikus: az első típus a nyelvek jelenlegi formájával, míg a második a nyelvek múltjával, nyelvcsaládok alakulásával foglalkozik;
- Elméleti vagy alkalmazott: az elméleti nyelvészet azon elvekkel foglalkozik, mely a nyelvek leírását, kialakulását írják le, vagy a nyelvek univerzális tulajdonságait vizsgálja, az alkalmazott nyelvészet pedig az adott nyelvek alkalmazását, működését tanulmányozza;
- Kontextuális vagy független: (ezen kifejezések nem kialakult formák; az Encyclopædia Britannica például a „makrolingvisztika" és „mikrolingvisztika" kifejezéseket használja, analóg módon a közgazdaságtan „mikroökonómia" kifejezéséhez) az első megközelítés a nyelvet a világba illesztve vizsgálja: kapcsolatát a társadalommal, elsajátítását, használatát és alakulását; míg a független megközelítés a nyelvet saját magában, önállóan vizsgálja.

Az elméleti (vagy általános) nyelvészet területei

Az elméleti nyelvészetet gyakran számos jól ekülöníthető területre bontják, melyeket egymástól többnyire függetlenül is lehet vizsgálni. Az alábbi felosztás általánosan elfogadott:
- fonetika: azaz hangtan, a beszédhangokkal foglakozó tudomány (fóné = hang);
- fonológia: azaz hangnyelvtan, a nyelv legkisebb egységeivel, a fonémákkal foglalkozó tudomány;
- morfológia: azaz szóalaktan, a szavak belső szerkezetének, felépítésének tudománya: miként lesznek az egyszerűbb és bonyolultabb szóelemekből (morfémákból) szavak (morfé = alak);
- szintaxis: magyarul mondattan, annak tudománya, hogy a szavakból hogyan építünk nyelvtani szerkezeteket, mondatokat (szün-tattó = összerak, alkot);
- szemantika: a nyelvi jelentés tudománya (szémeion = jel);
- pragmatika: a nyelvhasználat vizsgálata, azaz hogyan alkalmazzuk az egyes nyelvi megnyilatkozásokat a kommunikációs környezetben (kontextusokban) (praxisz = gyakorlat). Ezek a szakterületek olykor átfedik egymást: pl. létezik morfofonológia, morfoszintaxis stb. A szemantika az összes jelentéses nyelvi elemmel foglalkozik, a morfémától a szintagmáig, sőt talán nagyobb szövegegységekkel is. Ettől eltekintve azonban mindegyik terület rendelkezik egy központi koncepcióval ami köré kutatása és tudományos vizsgálata csoportosul.

Történeti nyelvészet

Fő szócikk: Történeti nyelvészet A nyelvet diakrón szempontból vizsgálja, tehát azzal foglalkozik, hogy az idők során milyen változásokon ment keresztül az adott nyelv hangtana, alaktana, mondattana stb. Ehhez összehasonlító adatokat (rokon, szomszéd és egyéb nyelvek), valamint nyelvemlékes adatakat használ forrásként.

Alkalmazott nyelvészet

Az alkalmazott nyelvészet egyik szakága a nyelvfeldolgozás (Human Language Processing vagy HLT). Lényegében az emberi vagy természetes nyelvnek gépi (számítógépes eszközökkel való) feldolgozását jelenti. A feldolgozás vagy kutatás/alkalmazás témája vagy közelebbi célja a megrendelőtől függ. Főbb megrendelőnek számítanak az egyes nemzeti egyetemek és kutatóintézetek, a kormányok, nemzetközi hatalmi csoportosulások, az Európai Unió, az iparvállalatok, stb. A terület nem válik élesen el önálló ágakra, sok az átfedés a hasonló névvel jelölt tevékenységek vagy témák közös, kategória jellegű elnevezése között. További széleskörű elnevezések e területről: nyelvtechnológia, természetes-nyelv feldolgozás (Natural Language Processing vagy NLP), illetve számítógépes nyelvészet (computational linguistics), stb. A nyelvészet erőforrásait (pl. korpuszok, nyelvtanok, tudásleíró eszközök, stb.), módszereit és eszközeit nem tudományos célra, hanem az adott terület saját célrendszere érvényesülésének támogatására használják. Érdekes ebből a szempontból az Európai Unió esete, amelynél az EU egyes programjainak alárendelve találhatók meg az alkalmazott nyelvészeti kutatások. Alkalmazott nyelvészeti kutatások az EU kutatási központjában Az Európai Unió Közös Kutatási Központot (Joint Research Centre vagy JRC) tart fenn a közöség kutatási céljainak érvényesítése érdekében. Ennek a központnak van egy olyan intézete, amelynek feladata, hogy pl. az állampolgárok védelme és biztonsága témában a megfelelő nevű intézetben (Institute for the Protection and Security of the Citizen vagy IPSC) a témába vágó kutatásokat irányítsa. Szűkebb területet jelöl meg a nyelvtechnológiának a webtechnológiában való alkalmazása, amely a világháló található szövegek feldolgozásával foglalkozik további, még mindig széles és általános bontásban a következő témákra koncentrálva:
- szövegfeldolgozás
- dokumentum visszakeresés
- képi megjelenítés vagy vizualizálás Az EU már régen foglalkozik ezzel a témával, bár előtte az ezirányú kutatás és "tudomány" még más neveken szerepelt. Így érthető, hogy már saját (korábbi finanszírozásban megvalósított vagy megvásárolt) termékei vagy eszközei is vannak, amelyek külön szócikket érdemelnek. A témáról bővebben itt lehet olvasni: http://www.jrc.cec.eu.int/langtech/index.html A nyelvtechnológia központ Nyelvtechnológia központnak nevezik (HLTCentral) az inetrnete a beszéd- és nyelvtechnológia szakterület által nyújtott lehetőséget "kapuját", amely az ezt a szakmát művelők ebbe a témakörbe és a kapcsolódó területekről szóló online információs tárháza. Az oldalt két uniós finaszírozású projekt tartja fenn, az ELSENET és az EUROMAP. A honlap témáinak csoportosítása hírek, K+F, technológiai és üzledi fejlemények a beszéd, a nyelv, a többnyelvűség, a gépi (automatikus) fordítás és a lokalizáció területeiről az egész világról, de európai szemszögből. A központ honlapja itt http://www.hltcentral.org/ található. A 6. keretprogramban (F6) az e tudományágban 2006-ig folyó kutatásokra már évekkel ezelőtt kellett pályázni konkrét tudományos témákkal és tervekkel, azonban azoknak illeszkedniük kellett az EU információs társadalmi technológia (IST vagy Information Society Technology) célrendszeréhez, és azon belül a következők programpontoknak kellett megfelelnie: IST-2002-2.3.1.7 - Szemantikai alapú tudás rendszerek (Semantic-based knowledge systems) IST-2002-2.3.1.6 - Multimodális interfészek (Multimodal interfaces) Nyelvtechnológiai eredmények az Egyesült Államokban Az Egyesült Államokban az U.S. Commerce Department’s Technology Administration nevű kormányszerv NIST nevű ügynöksége foglalkozik a HLT terén elért eredmények értékelésével. Még konkrétabban annak az Information Access Division (IAD) nevű részlegének van egy Information Technology Laboratory nevű intézete, amely a multimédia és más komplex információkhoz való hozzáféréssel foglalkozó fejlett technológiákhoz szolgáltat méréseket és szabványokat. Az IASD honlapon (itt: http://www.itl.nist.gov/iad/ ) A beszédfelismerés mérése és kiértékelés, a beszélő azonosítása, a beszélt nyelv megértése, az információ-keresés, visszakeresés és szűrés, a dokumentum megértés, összefoglalás, és az interaktív beszédmegértés témákkal foglalkoznak. Azonban az egyes termékek vagy szolgáltatások értékeléséhez, bírálatához meghívják a szélesebb felhasználói közönséget, illetve a szakembereket, ezzel is megkönnyítve a területen működők kapcsolatát és összefogását. Évente meghirdetik, hogy milyen témákban van szükség értékelő munkára, kritikai véleményekre. 2005-ben és 2004-ben a következő alkalmazott nyelvészeti témakörök kerültek elő ezen a honlapon: http://www.nist.gov/speech/tests/summaries/index04.htm Nyelven kívüli információ kiderítés, kivonatolás és összegzés (Translingual Information Detection Extraction and Summarization vagy TIDES) főcsoportban:
- Gépi fordítás
- Információ kiderítés
- Téma kiderítés és témakövetés
- Új esemény felfedezés
- Link felfedezés
- Történet tagolás
- Több nyelvi áttételes információ visszakeresés
- Nagypontosságú dokumentum visszakeresés
- Automatikus tartalom kivonatolás
- Entitás beazonosítás
- Kapcsolat/Viszony felismerés
- Összegzés
- Dokumentum megértési konferencia
- Információ-gazdag átírás
- Hatékony és megfizethető beszédfelvétel újrahasznosítás
- Beszéd írássá való átalakítása
- Meta-adatok kinyerése
- Beszélők naplózása
- Akadozott beszéd felismerése
- Beszédhatár felismerés
- Találkozókon folytatot felismerés
- Beszéd írott szövegé való átalakítása
- Meta-adat kinyerés
- Beszélő naplózása Ezekről (pl. szöveg visszakeresés vagy a beszélő felismerés) konferenciákat és további ismertetőket is szerveznek, de az egész alkalmazott nyelvészeti kutatásügy lényegében az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának az ARDA (Advanced Research and Development Activity = ARDA) nevű fejlett K+F kutatási projektjébe tartozik, mivel az pénzeli. Alkalmazott nyelvészeti kutatások Magyarországon A magyar kutatók több egyetemen is foglalkoznak alkalmazott nyelvészeti témákkal, de nem szükségszerűen a nyelvészeti oktatási (bölcsészkari) programokon belül. Pl. a BME (Távközlési és Médiainformatikai Tanszék) a témákat a doktorandusz képzésben vezetik elő, ahol a kiindulási pont, a társadalmi igény az interneten keletkező információmennyiség hatékony kezelése, rendszerezése, lekérdezése és keresése. Feltételezve, hogy a nagy portálok [yahoo, google, origo, stb.] hierarchikus kategóriarendszerekben tárolt és kikeresett dokumentumgyűjteményeit a felhasználói visszakeresés során a felhasználás szempontjai szerint hasonló strukturált szerkezetben kell tárolni, olyan módszerekre van szükség, amelyek ezt az előkeresett anyagot minél kevesebb ráfordítással lehetőleg automatikusan és természetesen minél kisebb hibával lehessen besorolni a (felhasználó szempontjából) megfelelő kategóriákba. Az egyik lehetséges módszer kategorizálási módszer hiánya esetén a dokumentumoknak valamilyen hasonlósági reláció alapján való csoportosítása, idegen szóval klaszterezése. (A dokumentumok természetesen nem csak szöveges adatok, hanem tetszőleges entitások, pl. képek, paraméterek, stb. is lehetnek) A praktikus alkalmazás területei magukba foglalják a többnyelvű dokumentum-osztályozási feladatokat (multi-lingual categorization); képek megfelelő feldolgozását és osztályozását, az orvosi diagnosztizáló, döntéstámogató rendszer kidolgozását ismert kórismék és kórtörténetek alapján; többnyelvű tematikus glosszáriumok automatikus készítése, stb.) témákat. Tipikus témák:
- Dokumentumgyűjtemények automatikus osztályozása, erre szolgáló algoritmusok
- Mintafelismerési algoritmusok alkalmazása képek osztályozására.
- Számítógépes nyelvtechnológia módszerek alkalmazása szöveges dokumentumok hatékonyabb feldolgozására
- Orvosi diagnosztizáló-döntéstámogató rendszer ismert kórismék és kórtörténetek alapján Ugyanazon a BME tanszéken Olaszy Gábor és Németh Géza foglalkozik a beszédfelismeréssel, szintetikus magyar beszédgenerálással, illetve írott szövegből hangzó beszéd generálásával. (Ugyanezzel a témával az MTA egyik intézete is foglalkozik.) A különböző beszélő ill. beszéddel vezérelt alkalmazások (e-levél és SMS felolvasás, automatizált tudakozó, stb.) képezi it az alkalmazott nyelvészet tárgyát. Különösen és konkrétan foglalkoznak a beszédtechnológiai technológiák, keretrendszerek és felhasználói felületek felmérésével és elemzésével különös tekintettel a nyelvfüggési és mobil technológiai szempontokra, foglalkoznak keretrendszerek és felhasználói felületek továbbfejlesztésével és implementálásával, illetve interdiszciplináris megközelítésű, újszerű minta és tesztrendszerek tervezésével és megvalósításával, valamint felhasználó orientált értékelésével. További kutatási téma a beszédkeltési eljárásokban egyre növekvő szerepet kaptak a nagy mennyiségű természetes beszédből álló adatbázis címkézésére, feldolgozására és az így kialakított elemek összefűzésére építő módszerek. Ennek viszonylag nagy -de kötött- szókészletű alkalmazási területeken (pl. időjárásjelentés, menetrend) van az elsődleges alkalmazási területe. Azonban egyre több esetben merül fel ezen technikák alkalmazása kötetlen szókészletű szövegfelolvasó rendszerekben is. E témákhoz a szó- vagy mondat alapú beszédkeltési módszerek vizsgálata, kritikai elemzése és megvalósítása szükséges a fenti tanszéken fejlesztett Profivox TTS rendszerkörnyezetben. A fenti kutatási témában ismerni kell a korpusz alapú adatbázis módszereket és a Profivox rendszert. A kutatás konkrétan adott személy spektrális és prozódia jellemzőinek vizsgálatára irányul, változó beszédprofilok kialakítása céljából. (v.ö. fent a beszélő felismerés témával) Olaszy Gábor publikációi: http://fonetika.nytud.hu/og/publist_hu.htm Az alkalmazott nyelvész "profilja" A fenti IST témában 1999-ben újabb magyar cég, a Morphologic nyerte el, a Recognita és a Cygron Kft. után a harmadik, a kitüntető IST díjat. Az alkalmazott nyelvészet művelőinek alapképzettsége vagy nyelvészeten kívüli szakterülete rendszerint matematika, számítástechnika, könyvtár- vagy információtudomány, illetve gyakori a villamosmérnöki vagy egyéb műszaki háttérrel ide érkező szakember. A témába vágó irodalomból: Intelligens szövegkezelés számítógéppel: http://www.szakkonyv.hu/konyv.php?i=6236 Az EU terminológia magyarításának vitafóruma, a HUTERM Az EU 2005-ben mintegy 500 magyar nyelvészt alkalmazott közvetve vagy közvetlenül. A fordítók, jogász-nyelvészek, tolmácsok és korrektorok valamint célközönségük: az EU-szakétők, kormányzati döntéshozók, EP-képviselők, újságírók és újságolvasók 2003 óta internetes fórumon vitatják meg egymással terminológiai problémáikat, közösen keresik az új EU-terminusok legtalálóbb magyar megfelelőit. A fórum címe: http://groups.yahoo.com/group/HUterm/ Az EU fordítói és tolmácsai a http://www.huterm.com honlapon helyezik el a munkájukhoz fontos nyilvános nyelvészeti erőforrásokat.

Kontextuális nyelvészet

Egyedi beszélők és nyelvi közösségek

Valójában, és ez könnyen belátható, mindenki más nyelvet beszél, hiszen a nyelvelsajátítás egyénileg történik, a világról alkotott képzetek és az ezekhez kapcsolódó nyelvi jelentések az illető beszélő nyelvi és egyéb tapasztalataitól, illetve készségeitől függenek. A nyelv mégis kizárólag közösségben létezik, mégpedig az egymással nyelvi kommunikációt folytatni képes beszélők közösségeiben.

Leíró és előíró nyelvtanok

Leíró (deskriptív) nyelvész, aki a nyelvi jelenségeket megpróbálja mások számára is érthetően leírni. Előíró (preskriptív) az, aki a megpróbálja megmondani, hogyan kell helyesen beszélni.

Beszéd vagy írás

A nyelvészeti kutatás területei

Interdiszciplináris nyelvészeti kutatások

- [http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/cog/11eload.htm A tudat kérdése a kognitív tudományban - előadás]
- [http://www.vein.hu/german/phd-hil.html Interkulturális nyelvészet 1.]
- [http://www.vein.hu/german/text.pdf Interkulturális nyelvészet 2.]

Jelentős nyelvészek és irányzatok

A beszéd reprezentációja

A nyelvészet szűkebb értelmezése

Lásd még

[http://www.uni-miskolc.hu/~alknyelv Miskolci Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék]

Irodalomjegyzék

Külső hivatkozások

- [http://crl.nmsu.edu/cgi-bin/Tools/CLR/clrcat#TOC Egy lexikográfiai adatbázis]
- [http://www.rovidites.hu/index.php Rövidítések kategóriákba csoportosítva]
- [http://fox.klte.hu/~keresofi/ magyarító szójegyzék] ja:言語学 ko:언어학 th:ภาษาศาสตร์

Dán nyelv

Beszélőinek száma, a nyelv státusa

A dán nyelv Dánia és az Európai Unió hivatalos nyelve. Dániában több,mint 5 millió ember beszéli, és lakosságának 97%-ának anyanyelve. 25 ezer dán él a szomszédos Németországban, Dél-Schleswigben (Sydslesvig/Südschleswig) ahol az iskolai oktatás nyelve is. Svédország lakóinak 0,4%-a dán eredetű. A dán nyelv Grönlandon és a Faröer-szigeteken is szerepet játszik. Korábban Izlandon is hivatalos nyelv volt, ma kötelezően oktatják az izlandi iskolásoknak. Legközelebbi rokona a norvég nyelv, pontosabban a bokmål ezután a svéd. Mint germán nyelv, természetesen hasonlít a többi germán nyelvhez is, mint a németre vagy az angolra.

A dán betűrend

A dán ábécé három diakritikus betűvel egészül ki, az északi nyelvekhez hasonlóan ezek a betűrend legvégén állnak: A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z Æ Ø Å

Néhány példamondat

(a dán és a német közötti hasonlóság és eltérés érzékeltetésére): Hvad koster det? - Was kostet das? Jeg har 20 kroner - Ich habe 20 Kronen. Jeg hedder Per - Ich heiße Per. Tak! - Danke! Skal vi gå i teater i aften? - Sollen wir ins Theater heute Abend?

Külső hivatkozások

[http://www.dr.dk|a Dán Rádió honlapja.] [http://www.politiken.dk|a Politiken c. dán napilap.] [http://www.rostra.dk/dansk/dansprog.htm| Det danske sprog i Sydslesvig] ---- Kategória:Nyelvek Kategória:Dánia ja:デンマーク語 ko:덴마크어

Indoeurópai nyelvcsalád

A természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja. Az indoeurópai nyelvcsalád közel 150 nyelvből áll, melyet kb. 3 milliárd ember beszél a világon. Tagjairól elmondhatjuk, hogy valamilyen formában az egész világon megtalálhatóak. Ha csak az Európából kiinduló gyarmatosítók saját nyelveit tekintjük alapnak, akkor is elmondhatjuk, hogy manapság ezek a nyelvek az adott, egykori gyarmatokon vagy hivatalossá váltak, vagy pedig valamilyen összekötő szerepet töltenek be a helyi beszélt nyelvek között (pl. Afrika - francia és angol; India, Pakisztán - angol; Dél-Amerika - spanyol; stb.) Az indoeurópai nyelvek kutatásának úttörője Sir Williams Jones volt, aki fellelte a hasonlóságokat a latin, a görög, a szanszkrit és a perzsa nyelvek között. Később a szisztematikus összehasonlítást Franz Bopp kiterjesztette más nyelvekre is. Később, a 19. század folyamán e kutatásokból alakult ki az "indogermán-nyelvek" fogalma. További nyelvek vizsgálata során a nyelvcsalád elnevezése indoeurópaira változott. A nyelvcsalád tagjai:

Nyugati ág

- Kelta nyelvek
- Goidel ág
- ír
- manx
- skót
- Brit ág
- breton
- brit (kihalt)
- Cornwalli vagy Korni
- kumbriai (kihalt)
- velszi
- Kontinentális ág
- galata (kihalt)
- gall (kihalt)
- keltibér (kihalt)
- Germán nyelvek
- Keleti ág
- burgund (kihalt)
- gepida (kihalt)
- gót (kihalt)
- herul (kihalt)
- vandál (kihalt)
- Északi ág
- dán
- ferö(er)i
- izlandi
- norvég
- svéd
- óészaki (kihalt)
- Nyugati ág
- Anglofríz csoport
- angol
- fríz
- angolszász (kihalt)
- Német csoport
- német (felnémet)
- jiddis
- pennsylvaniani német (pennsilfaanisch)
- Alnémet csoport
- afrikaans
- alnémet
- flamand
- holland
- Déli ág
- longobárd/langobárd (kihalt)
- ószász (kihalt)
- Italikus (újlatin) nyelvek
- Keleti ág
- friuli
- korzikai
- ladin
- moldáv
- olasz
- rétoromán (romans)
- román
- szárd
- dalmát (kihalt)
- faliszkuszi (kihalt)
- oszk (kihalt)
- szabell (kihalt)
- umber (kihalt)
- venét (kihalt)
- Nyugati ág
- francia
- gallegó (galíciai)
- katalán
- ladino (zsidóspanyol)
- portugál
- provanszál
- spanyol
- vallon
- latin (kihalt)
- Görög
- újgörög
- koiné (kihalt)
- ógörög (akháj, dór, ión, attikai - kihaltak)
- Anatóliai csoport
- hettita (kihalt)
- luvi (?)(kihalt)
- lüd (kihalt)
- lük (kihalt)
- palá (kihalt)
- Tokhár
- agni (kihalt)
- kucsai (kihalt)

Keleti ág

- Balti-szláv nyelvek
- Balti ág
- Keleti balti nyelvek
- lett
- litván
- kur (kihalt)
- Nyugati balti nyelvek
- galind (kihalt)
- óporosz (kihalt)
- Szláv ág
- Déli ág
- bosnyák
- bolgár
- óegyházi (kihalt)
- horvát/szerb
- macedón
- szlovén
- Keleti ág
- belarusz
- orosz
- ukrán
- Nyugati ág
- cseh
- lengyel
- szorb
- szlovák
- kasub (kihalt)
- poláb (kihalt)
- Albán
- Örmény
- Indoiráni nyelvek
- Ind ág
- Keleti csoport
- asszámi
- bengáli
- orija
- Északnyugati csoport
- Dard nyelvek
-
- cigány
-
- kafír
-
- kasmíri
-
- khovári
- lahnda
- Pahári csoport
-
- kelet pahári
-
- nepáli
-
- nyugat pahári
- pandzsábi
- szindhi
- Nyugati és délnyugati csoport
- gudzsaráti
- konkani
- maldív
- maráthi
- szingaléz
- Középső csoport
- Bihari nyelvek
-
- bhodzspuri
-
- magahi
-
- maithili
- hindi
- urdu
- pákrít (kihalt)
- páli (kihalt)
- szanszkrit (kihalt)
- Rádzsasztáni nyelvek
-
- harauti
-
- malvi
-
- marvari
-
- mevati
- Perzsa csoport
- Keleti csoport
- oszét
- pamíri
- pastu
- aveszta (kihalt)
- horezmi (?)(kihalt)
- khotáni (kihalt)
- szkíta-szarmata óoszét (?)(kihalt)
- szogd (kihalt)
- Nyugati csoport
- beludzs
- kurd
- perzsa (fárszi)
- tádzsik
- óperzsa (kihalt)
- párthus (?)(kihalt)
- pehlevi (kihalt)
- Dari
- Kevésbé dokumentált ókori nyelvek
- ligur (kihalt)
- messzáp (kihalt)
- fríg (?)(kihalt)
- trák (?)(kihalt)
- dák (?)(kihalt) Kategória:Nyelvcsaládok ja:インド・ヨーロッパ語族

Uráli nyelvcsalád

Az uráli nyelvcsalád a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja. Elterjedési területe főként Közép- és Északkelet-Európa, valamint Északnyugat-Ázsia vidéke. Beszélőinek száma 24 millió fő körüli. 1964 előtt finnugor nyelvcsaládról beszéltek, ahhoz képest néhány nyelvvel többet tartalmaz az uráli nyelvcsalád. A nyelvcsalád legnépesebb tagjai a magyar, a finn és az észt nyelv, melyek mind a finnugor csoportba tartoznak. Európában az indoeurópai nyelvcsalád után a második helyet foglalják el.

Osztályozás

indoeurópai nyelvcsalád Az uráli nyelvcsalád tagjai:
- Szamojéd nyelvek
- Északi ág
- enyec (jenyiszeji szamojéd)
- nganaszan (tavgi szamojéd)
- nyenyec (jurák szamojéd)
- Déli ág
- szölkup
- † kamassz
- † karagasz
- † kojbal
- † motori
- † targi
- Finnugor nyelvek
- Ugor ág
- magyar
- obi-ugor nyelvek
- manysi (vogul)
- hanti (osztják)
- Finn-permi ág
- Permi csoport
- udmurt (votják)
- komi (zürjén)
- permják komi
- Finn-volgai csoport
- mari (cseremisz)
- mordvin nyelvek
-
- erza
-
- moksa
-
- † muroma
- számi (lapp)
- balti-finn vagy finnségi nyelvek
-
- északi csoport
-
- finn
-
- meänkieli
-
- izsór
-
- karjalai (karéliai)
-
- † merja (meri)
-
- vepsze
-
- déli csoport
-
- észt
-
- lív
-
- vót (A † (kereszt) jel a kihalt nyelveket jelzi.)

Az uráli nyelvcsalád jellemzői

- nagyszámú toldalék használata
- tárgyas igeragozás (az ugor nyelvekben és néhány további uráli nyelvben)
- a jelző megelőzi a jelzett szót
- a jelző nincs egyeztetve a jelzett szóval (pl. gyönyörű kuvaszokat, nem "gyönyörűeket kuvaszokat")
- a névszói állítmány gyakorisága (azaz a kopula hiánya), például Pista tanár, nem "Pista tanár van"
- számos nyelvtani eset használata (az indoeurópai 4-7 esetnél jóval több, a magyarban például 18)
- birtokos személyragozás (kutyám, kutyád stb.)
- a birtoklást a habere ('birtokolni') ige nélkül, birtokos személyjellel és részeshatározóval fejezzük ki (például Nekem van lovam, nem "Én birtoklok lovat")
- magánhangzó-harmónia (hangrend) az ősi szavaknál
- nincs nyelvtani nem
- számnevek után egyes szám áll (sok ember, nem "sok emberek")

Történet

Az uráli nyelvek őshazáját a legelfogadottabb elméletek az Urál hegység környékére teszik. Vita a keleti és a nyugati oldal között van. Más források az Urál és a Baltikum közé teszik e helyet. A nyelvcsalád finnugor és szamojéd ágra bomlása i.e. 4. évezred elejére tehető. A nyelvcsalád távolabbi rokonait két irányban keresték: az indoeurópai nyelvek, valamint az altáji nyelvek között. Később felvetődött a jukagirral, valamint a dravida nyelvekkel való rokonság. Ezekkel a nyelvcsaládokkal azonban nem sikerült olyan szabályos szókincsbeli megfelelések sorát felmutatni, ami a nyelvrokonságot elfogadottan bizonyítaná. A rokon vonások ezekben az esetekben valószínűleg vagy az őskor túl távoli évezredeire nyúlnak vissza, vagy a későbbi szoros kapcsolat miatti nyelvi hatásokról van szó.

Lásd még

- Finnugor nyelvrokonság
- Finnugrisztika
- Urál-altáji nyelvcsalád

Külső hivatkozások

- [http://ludens.elte.hu/~briseis/finnugor/ Az uráli népek története]
- [http://ludens.elte.hu/~briseis/finnugor/csaladfak/hagycsfa.html Az uráli nyelvek családfája]
- [http://fu.nytud.hu/cimlap.htm Rokonszenv. Az uráli népek bemutatása] Kategória:Nyelvcsaládok ja:ウラル語族

Altaji nyelvcsalád

A természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja. Elterjedési területe Észak- és Közép-Ázsia. Besorolásuk (különösen a kis lélekszámú, visszamaradott vidékeken élő népek esetében) nem tudományos érvek, hanem politikai érdekek által meghatározott. Mindaddig, amíg a belső-ázsiai török nyelveket és nyelvjárásokat tudományos alapossággal nem hasonlítják össze, az érdeklődő nem lehet meggyőződve a következő (2005. októberében készült) struktúra kifogástalansága felől. A családhoz tartozó nyelvek:
- Török nyelvek
- Köztörök ág
- Turki csoport (délkeletiek)
- sárga ujgur
- szalár
- ujgur
- özbeg (az oroszban nincs 'ö' betű ezért írták üzbégnek, cirill betűvel jerüvel)
- Oguz csoport (délnyugatiak)
- azeri
- gagauz
- török (oszmán-török)
- türkmén
- Kipcsak csoport (északnyugatiak)
- baskír
- besenyő (vagy pecseneg, kihalt)
- karacsáj-balkár
- karaim
- karakalpak
- kazak (vagy kazah)
- kirgiz
- krími tatár
- kumik
- kun (kihalt)
- nogaj
- tatár
- Szibériai csoport (északkeletiek)
- altaji vagy ojrot
-
- (kumandin nyelvjárását van, aki külön nyelvnek mondja)
-
- (teleut nyelvjárását van, aki külön nyelvnek mondja)
- hakasz
- sór
- tuvai (tuba, tofa, tofalar néven is említik)
- Jakut csoport (a Szibériai csoporttól is északabbra)
- dolgán
- jakut
- haladzs
- Csuvasos (bolgár-török) ág
- Csuvas
- valaha több más nyelv is volt ebben az ágban, melyek kihaltak azóta, az ómagyar is egy csuvasos nyelvből vette át ótörök jövevényszavait
- Mongol nyelvek
- Nyugati csoport
- kalmük
- ojrát
- mogol
- Keleti csoport
- burját
- daghur
- mongol
- monguor (tu)
- tung-hsziang
- Mandzsu-Tunguz nyelvek
- Déli (mandzsu) csoport
- mandzsu
- nanaj
- orok
- orocs
- ude
- Északi (tunguz) csoport
- even (lamut)
- evenki
- negidál
- ulcsa
- japán (vitatott hovatartozású, a legtöbb forrás ide sorolja)
- koreai (vitatott hovatartozású, a legtöbb forrás ide sorolja) Lásd még: Urál-altáji nyelvcsalád ---- Kategória:Nyelvcsaládok ja:アルタイ諸語 ko:알타이어족

Dravida nyelvcsalád

A természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja. Elterjedési területe Dél-Ázsia vidéke. A nyelvcsaládhoz tartozó nyelvek:
- Déli dravida nyelvek
- Tamil-malajálam nyelvek
- irula
- tamil
- malajálam
- kodagu
- kota
- toda
- Kannada nyelvek
- badaga
- kannada
- tulu
- Középső dravida nyelvek
- Telugu nyelvek
- szavara
- telugu
- Gondi-kui nyelvek
- gondi
- konda
- pengo
- manda
- kui
- kuvi
- Kolami-párdzsi nyelvek
- kolami
- naiki
- gadba
- párdzsi
- Északi dravida nyelvek
- Kuruh-malto nyelvek
- kuruh
- malto
- brahui ---- Kategória:Nyelvcsaládok ja:ドラヴィダ語族

Sino-tibeti nyelvcsalád

A természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja. Elterjedési területe Közép- és Délkelet Ázsia. A nyelvcsaládhoz tartozó nyelvek:
- Kínai ág
- hakka
- hsziang
- jüe
- kan
- mandarin
- min
- vu
- Karen ág
- karen
- Tibeto-burmai ág
- Tibeti nyelvek
- Bodi-himalájai nyelvek
- Bodi nyelvek
-
- derge
-
- gjarung
-
- gurung
-
- tibeti
- Himalájai nyelvek
-
- Almorai ág
-
- rangkasz
-
- Kanauri ág
-
- bunan
-
- csamba lahuli
-
- csitkhuli
-
- kanasi
-
- mancsati
-
- rangloi
-
- thebor
- Kiranti (bahing-vaju) nyelvek
- Keleti (bahing) ág
-
- bahing
-
- dumi
-
- jakha
-
- khambu
-
- lambi-csong
-
- lohorung
-
- lumbu
-
- rodong
-
- szunvar
-
- vaiing
- Nyugat (vaju) ág
-
- csepang
-
- magari
-
- vaju
- nevari
- Miri nyelvek
- abor
- dafla (nyiszing)
- digaro (tajing)
- mindzsu
- miri (mising)
- dhimal
- hruszo
- Burmai nyelvek
- Burmai-lolo nyelvek
- Burmai ág
-
- burmai
-
- lasi (leci)
-
- maru (laung)
- Lolo ág
-
- Északi csoport
-
- ji
-
- liszu
-
- lolofo
-
- Déli csoport
-
- hani (akha)
-
- lahu
-
- csiang
-
- na-hszi
- Kacsin nyelvek
- aci (caiva)
- kacsin (csing-po)
- Kuki nyelvek
- Kuki ág
-
- Középső csoport
-
- lai
-
- lakher
-
- lusai
-
- Északi csoport
-
- kamhau
-
- szijin
-
- thado
-
- Déli csoport
-
- jodvin
-
- csinbok
-
- khami
-
- so
-
- Ókuki csoport
-
- aimol
-
- anai
-
- bete
-
- lamgang
-
- purum
-
- rangkhol
-
- Nyugati csoport
-
- empeo
-
- kabui
-
- khoirao
-
- kvoireng
-
- maram
-
- lahupa csoport
-
- khoibu
-
- maring
-
- tangkhul
- Nágá ág
-
- angami
-
- ao
-
- lepcsá (rong)
-
- rengma
-
- sema Kategória:Nyelvcsaládok ja:シナ・チベット語族 zh-min-nan:Hàn-Chōng gí-hē

Ausztronéz nyelvcsalád

A természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja. Elterjedési területe Délkelet- Ázsia és Óceánia. A családhoz tartozó nyelvek:
- Thai ág
- Délnyugati csoport
- fehér tai
- fekete tai
- khün
- lao
- lü
- san
- thai
- Középső csoport
- kuanghszi
- tho
- Északi csoport
- csuang
- pu
- Tajvani ág
- atajal
- coni
- Pajvan nyelvek
- ami
- bunun
- pajvan
- szároa
- Maláj-polinéz nyelvek
- tyam (cham - kihalt)
- Nyugati maláj-polinéz nyelvek
- Délkelet-Ázsiai nyelvek
- Fülöp-szigeteki nyelvek
- cebuano
- minahaszanó
- tagalog
- Malgas nyelvek
- Nyugat-Indonéziai nyelvek
- indonéz
- borneói nyelvek
- szumátrai nyelvek
- jávai nyelvek
- bali-szaszak nyelvek
- celebeszi nyelvek
- Nyugati-Mikronéziai nyelvek
- papaui
- chamorro
- Középső maláj-polinéz nyelvek
- manggarai
- ngadha
- roti
- tetum
- burui
- Dél-halmaherai nyugat-új-guineai nyelvek
- buli
- numfor-biak
- varopen
- Óceániai nyelvek
- Polinéziai nyelvek
- hawaii
- tahiti
- maori
- szamoai
- tongai
- Mikronéziai nyelvek
- csúki
- fidzsi
- mota
- yap-szigeteki ---- Kategória:Nyelvcsaládok ja:オーストロネシア語族 ms:Bahasa Austronesian zh-min-nan:Lâm-tó-gí-hē

Nílus-szaharai nyelvcsalád

A természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja. Elterjedési területe Ászak-Afrika. A családhoz tartozó nyelvek:
- Szaharai nyelvek
- kanuri
- teda
- zagava
- Sári (chari)-nílusi nyelvek
- Kelet-szudáni ág
- Nílusi csoport
- silluk
- dinka
- nuer
- Núbiai csoport
- kenúzi
- mahasz
- dongolai
- murle-didinga
- nara
- merarit
- gaam
- dádzsu
- nyangija
- temein
- nyima
- Közép-szudáni ág
- Bongo-bagirmi csoport
- bongo
- beli
- baka
- morokodo
- bagirmi
- szara
- Moru-madi csoport
- moru
- avukaja
- logo
- lendu
- lugbara
- madi
- kunama
- berta
- szongáj
- fur
- koma
- maba ---- Kategória:Nyelvcsaládok

Koiszan nyelvcsalád

A természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja. Elterjedési területe Közép- és Dél-Afrika. A családhoz tartozó nyelvek:
- Északi khoiszan nyelvek
- !kung
- //kh'au-//'en
- Központi khoiszan nyelvek
- Khoikhoin nyelvek
- nama
- !kora
- grikva
- Központi szan nyelvek
- naro
- /guikhoe
- //ganakhoe
- Déli khoiszan nyelvek
- /'auni
- //ng-!ke
- #khomani
- szandve
- hadza ---- Kategória:Nyelvcsaládok

Paleoszibériai nyelvek

A természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja. Elterjedési területe Északkelet-Ázsia és Észak-Amerika, valamint Grönland. A családhoz tartozó nyelvek:
- Szibériai ág
- Luoravetl nyelvek
- csukcs
- korják
- kamcsadál
- aljutor
- kerek
- Jenyiszeji nyelvek
- ket
- jug
- Jukagir nyelvek
- tundrai jukagir
- kolimai jukagir
- gilják
- Eszkimó-Aleut ág
- Eszkimó nyelvek
- Inuit nyelvek
- grönlandi inuit (kalaalisut)
- kelet-kanadai inuit (inuktikut)
- nyugat-kanadai inuit (inuktitan)
- észak-alaszkai inuit (inupiaq)
- Jupik nyelvek
- közép-alaszkai jupik
- alutiiq-alaszkai jupik
- nankauszki szibériai jupik
- közép-szibériai jupik
- Aleut nyelvek
- keleti aleut
- atkai aleut
- orosz aleut Kategória:Nyelvcsaládok

Pápua nyelvek

A pápua nyelvek kifejezéssel a nyugat-csendes-óceáni régió azon nyelveit illetik, amelyek sem az ausztronéz, sem az ausztrál nyelvcsaládba nem tartoznak. Elterjedési területük Délkelet- Ázsia, főként Új-Guinea szigetén, valamint a környező területeken, mint pl. a Salamon-szigeteken, és Indonézia egyes szigetein (pl. Halmahera, Timor, Alor és Pantar), valamint a Torres-szoros szigetein beszélik. A "pápua nyelvek" nem jelentenek semmiféle egységet, nagyon nagy változatosságot mutatnak, és eddig nem tudták bebizonyítani, hogy egy családba tartoznak. Sok nyelvcsaládba csoportosították őket. Bár eddig a pápua nyelveket viszonylag keveset tanulmányozták az ausztrál vagy ausztronéz nyelvekhez képest, mégis számos elkülönülő csoportot fedeztek fel a nyelvtudósok. A pápua nyelvészetben ezeket a csoprtokat phylanak nevezik. A legnagyobb csoport a Közép-Új-Guinea csoport, amely nagyszámú, az egész Új-Guinea sziget hegységeiben beszélt nyelvet tartalmaz Papuától (Indonézia tartománya) Pápua Új-Guineáig A nyelvek ismertsége igen eltérő, ezért rokonságuk megállapítása és osztályozásuk is gyerekcipőben jár. Az Ethnologue (főleg S.A. Wurm kutatásai) alapján a lenti csoportosítás építhető fel, az elzárt nyelvekkel együtt. Más nyelvészek, pl. William A. Foley hatvan csoportot különítenek el.
- Abinomn nyelv (elzárt) (Abinomn)
- Amto-Muszai nyelvek (2) (Amto-Musan)
- Bajono-Awbono nyelvek (2) (Bayono-Awbono)
- Burmeszo nyelv (elzárt) (Burmeso)
- Busza nyelv (elzárt) (Busa)
- Keleti madár feje nyelvek (3) (East Bird's Head)
- Keleti pápua nyelvek (36) (East Papuan)
- Geelvink-öböl nyelvek (33) (Geelvink Bay)
- Guahibai nyelvek (5) (Guahiban)
- Karkar-juri nyelv (elzárt) (Karkar-Yuri)
- Kibiri nyelv (elzárt) (Kibiri)
- Kwomtari-Baibai nyelvek (6) (Kwomtari-Baibai)
- Left May nyelvek (7) (Left May)
- Alsó Mamberamo nyelvek (2) (Lower Mamberamo)
- Sepik-Ramu nyelvek (104) (Sepik-Ramu)
- Sko nyelvek (7) (Sko)
- Torricelli nyelvek (48) (Torricelli)
- Közép-Új-Guineai nyelvek (552) (Trans-New Guinea)
- Nyugati pápua nyelvek (26) (West Papuan)
- Yale nyelv (elzárt) (Yale)

Külső hivatkozások

- [http://www.ethnologue.com/show_iso639.asp?code=paa Az Ethnologue oldala a pápua nyelvekről] Kategória:Nyelvek

Amerikai indián nyelvek

Az amerikai indián nyelvek több ezerre tehetők, nagy részük rokonsága, a nyelvek és nyelvjárások elhatárolása, sőt elnevezéseik használata is bizonytalan.

Észak-amerikai indián nyelvek

- Na-dene nyelvek
- Makro-algonkin nyelvek
- Makro-sziú nyelvek
- Hoka nyelvek
- Penuti nyelvek
- Azték-tano nyelvek
- Tisztázatlan rokonságú nyelvcsaládok és nyelvek
- kereszi
- Szelis nyelvek
- vakasa nyelvek

Közép-amerikai indián nyelvek

- Juto-Azték nyelvek
- Tekisztlaték nyelvek
- Tlapanék nyelvek
- Oto-pame nyelvek
- Popoloka (maszaték) nyelvek
- Mihték nyelvek
- Szapoték nyelvek
- Csinanték nyelvek
- Mihe-Szoke nyelvek
- Totonák nyelvek
- Maja nyelvek
- huave
- taraszko

Dél-amerikai indián nyelvek

- Makro-csibcsa nyelvek
- Arawak nyelvek
- Karibi nyelvek
- Tupi nyelvek
- Makro-zsé nyelvek
- Kecsumara nyelvek
- Tucanói nyelvek
- Makro-pano-takani nyelvek Kategória:Nyelvek

Mark Knopfler

Mark Knopfler (s. 12. elokuuta 1949, Glasgow, Skotlanti) tunnetaan Dire Straits -yhtyeen lauluntekijänä, laulajana ja kitaristina. Mark Knopflerin musiikki on saanut vaikutteita muun muassa Chet Atkinsilta, J. J. Calelta ja Bob Dylanilta. Knopflerin perheen isä oli arkkitehti. Mark opiskeli kirjallisuutta Leedsin yliopistossa ja valmistui englanninopettajaksi. Opintojensa aikana hän toimi musiikkikriitikkona paikallislehdessä. Muusikon uransa alkuvaiheessa Mark Knopfler oli Brewer's Droop -yhtyeen jäsen. Mark Knopfler perusti yhdessä veljensä kitaristi David Knopflerin, basisti John Illsleyn ja rumpali Pick Withersin kanssa Dire Straits -yhtyeen vuonna 1977 Lontoossa. Dire Straits -yhtyeen rinnalla ja sen jälkeen Mark Knopfler on levyttänyt elokuvamusiikkia ja tehnyt omaa soolouraa. Vuonna 1983 Mark Knopfler julkaisi ensimmäisen soundtrack -levynsä, joka sisälsi musiikkia elokuvaan Local Hero. Mark Knopflerin soolouran ensimmäinen levy on Golden Heart vuodelta 1996.

Levytykset Dire Straits -yhtyeen kanssa

- 1978 Dire Straits
- 1979 Communique
- 1980 Making Movies
- 1982 Love Over Gold
- 1983 Alchemy (konserttitaltiointi)
- 1985 Brothers in Arms
- 1991 On Every Street
- 1993 On the Night (konserttitaltiointi)
- 1995 Live at the BBC (arkistonauhoituksia)

Elokuvamusiikki

- 1983 Local Hero
- 1984 Cal
- 1987 Princess Bride
- 1989 Last Exit to Brooklyn
- 1998 Wag the Dog
- 1999 Metroland (osittain)
- 2002 Shot at Glory

Soololevyt

- 1996 Golden Heart
- 2000 Sailing to Philadelphia
- 2002 Ragpicker's Dream
- 2004 Shangri-La

Mark Knopflerin muut "omat" levytykset

- 1990 Neck and Neck (yhdessä Chet Atkinsin kanssa)
- 1990 Missing... The Notting Hillbillies Lisäksi Mark Knopfler on toiminut kitaristina eri artistien levyillä ja tehnyt musiikkia mm. Bob Dylanin ja Willy DeVillen kanssa. Knopfler, Mark ja:マーク・ノップラー

seo liczniki NLP ebay darmowe statystyki

:: RELATED NEWS ::

Template:Move to Wiktionary

This page is a candidate to be copied to Wiktionary.
This article appears to be a dictionary entry, not an encyclopedia article. Wikipedia is not a dictionary, but Read More...

Vega (launcher)
Vega is a planned expendable launch system developed jointly by the Italian Space Agency and the European Space Agency since 1998, with the first launch planned for 2007. It is designed to launch small payloads cheaply: 300 to 2000 kg

Cycloplegia
Cycloplegia is the paralysis of the ciliary muscle, resulting in a loss of accommodation. Cycloplegic drugs, including atropine, cyclopentolate, homatropine, scopolamine, and tropicamide, are indicated for use in cycloplegic Hot rods are older, often historical, cars. Originally the term was used to the practice of taking an old, cheap car, removing weight (usually by removing roof, hood, bumpers, windscreen and fenders), lower it, change or tune the

U.S. Highway 20
U.S. Highway 20 is an east-west United States highway. As the "0" in its route number suggests, US 20 is a coast-to-coast route. Though it is not signed in Yellowstone National Park, an implied route from the "eastern" US 20 to the "western" US 20 through the park may be assumed. Spanning 3,365 miles (5,415 km), it's the longest road in the United States [http://www.fhwa.dot.gov/infrastructure/longest.htm]. The Calvin cycle (or Calvin-Benson cycle) is a series of biochemical reactions that takes place in the chloroplasts of photosynthetic organisms. It was discovered by Melvin Calvin and Andew Benson at the Mastotermitidae
Kalotermitidae
Termopsidae
Hodotermitidae
Rhinotermitidae
Serritermitidae
Termitidae

Introduction

A termite (also known as a white ant) is any member of the

Ward (Mormonism)
In The Church of Jesus Christ of Latter-day Saints, a ward is the larger of two types of local congregations (the smaller being a branch). A ward is presided over by a bishop, the equivalent of a pastor in other religions. Two counselors serve with the bishop to help with administrative duties of the ward and also preside in the absence of the bishop. A branch is presided over by a 'branch president' wh