:: wikimiki.org ::

Nyelvtörténeti Korszakok A Magyarban

Nyelvtörténeti korszakok a magyarban

A magyar nyelv történetét az alábbi szakaszokra bontják: Megjegyzések
- A fenti korszakok a 2003-as Magyar nyelvtörténet (ISBN 963-389-534-6) felosztását követik.
- Az ősmagyar kor kezdetére korábban i. e. 500-at adtak meg, de az újabb kutatások alapján ezt i. e. 1000-re módosították.
- Korábban az előmagyar kort is számon tartották (i. e. IV. évezred – i. e. 1000 vagy 500), de ezt azóta elvetették azon az alapon, hogy a magyar nyelv története akkor és azzal kezdődött, hogy elszakadt az uráli, finnugor, ugor alapnyelvektől.
- Az újabb magyar kor új fejlemény a korábbi felosztáshoz képest.
- A fentiekből adódik, hogy a magyar nyelv kb. 3000 évesnek tekinthető, s ezzel idősebb például az összes szláv és újlatin nyelvnél.

Jellemzőik

# Az ősmagyar kort a magyar nyelv önálló életének kezdetétől a honfoglalásig számítják; a népesség törzsi nyelvjárásokat beszél. # Az ómagyar kor a honfoglalástól a mohácsi vészig tart. A letelepedő magyarság új szomszédokkal kerül kapcsolatba, új nyelvekkel érintkezik. A kereszténység felvétele és az államiság a műveltség változását vonja maga után. Megkezdődik az írásbeliség. A nyelvet elsősorban a szláv és a latin befolyásolja. # A középmagyar kor a mohácsi vésztől a magyar felvilágosodás kezdetéig terjed. Az ország három részre szakad, jelentős a népmozgás, betelepítések, a nyelvjárások is keverednek egymással. Megjelenik a reformáció és a könyvnyomtatás; elterjed a magyar írott formában is; elkezd normalizálódni az irodalmi nyelv. Elsősorban a német hatás érvényesül. # Újmagyar kornak a felvilágosodástól a trianoni béke megkötéséig tartó időszakot nevezik. Ekkor történik a nyelvújítás, a magyar hivatalos nyelv lesz (1844), kodifikálják a köznyelv írott változatát (lásd magyar helyesírás). Az iskoláztatás kötelezettségével szélesedik az írni-olvasni tudók köre. A nyelvváltozatok egyre inkább konvergálnak egymás felé. # Az újabb magyar kor, amely a trianoni békétől napjainkig tart, a magyar nyelvközösség szétszakadásával kezdődik: ezeken a területeken megerősödnek a nyelvváltozatok. A 20. századi modernizálódással, rohamos technikai fejlődéssel azonban csökken a nyelvjárások szerepe, számottevően bővül a kommunikáció, szóban és írásban, személyes és tömeges szinten egyaránt.

Lásd még

- Magyar nyelv

Külső hivatkozások

- [http://mek.oszk.hu/01800/01885/html/index2.html A középmagyar kor első fele] Uhl Gabriella Kategória:Magyar nyelvészet

Trianoni békeszerződés

A trianoni békeszerződés az I. világháborút Magyarország és az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország), valamint szövetségeseik (Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia) között lezáró békeszerződés. Legfontosabb rendelkezéseiben megállapította Magyarország új határait. Emellett korlátozta a magyar hadsereg létszámát (35 000 főben), megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. 1920. június 4-én írták alá a Nagy Trianon-kastélyban, a franciaországi Versailles-ban. A szerződést a szintén az Antanthoz tartozó USA, amely akkor nem lett a tagja a Népszövetségnek, nem írta alá. Az USA és Magyarország között később Washingtonban született meg a békeszerződés, amely a Népszövetségre vonatkozó cikkelyek kivételével szó szerint megegyezik a Trianonival. A magyar delegációt a tárgyalásokon Gróf Apponyi Albert vezette. Szigorú értelemben vett tárgyalás nem folyt, az Antant képviselői fogadták a magyar küldöttséget, és egyszerűen közölték vele a feltételeket. Ezután átvették a magyar álláspontot tartalmazó dokumentumokat, majd pár nap múlva - lényegében anélkül, hogy figyelembe vették volna a magyar érveket - közölték a döntést. Az új határokat elvileg a Woodrow Wilson amerikai elnök által megfogalmazott nemzeti elv alapján jelölték ki. Ettől azonban több esetben, stratégiai, gazdasági, közlekedési stb. szempontokra hivatkozva eltértek. Például az összes az új határral párhuzamos út és vasút a határ túloldalára került (főleg katonai okokból). Például az Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti út és vasút, a Csallóköz (a megmaradt, összekötő utak nélküli sugaras szerkezet máig a magyar közlekedés egyik gondja). Így kerültek egybefüggő magyar lakosságú tömbök is a határ túloldalára (Csallóköz, Szabadka és környéke, Zenta). A magyar stratégia sem volt kompromisszumkész: a teljes integritást célozta, ahelyett, hogy a magyar lakosságú határmenti területek megtartására törekedett volna. Részben ezért is hagyták figyelmen kívül. A szerződést Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston, népjóléti miniszter írták alá.

Magyarország határai

Benárd Ágoston A Magyar Királyság az alábbi területeket veszítette el:
- Erdély és jelentős területek Magyarország keleti részéből (az ú.n. Partium, valamint a Bánság (szerbül Bánát) keleti része, az Alföld egy része Romániához került;
- a szlovákok, rutének által is lakott területek többsége, így a Felvidék, a Csallóköz és Kárpátalja Csehszlovákiához;
- A Szerémség, Bácska és a Bánság (szerbül Bánát) nyugati része, valamint a Muraköz az újonnan alakult Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz (Később Jugoszlávia));
- Nyugat-Magyarországon egy sáv (Felsőőrvidék) Ausztriához került, ahol később Burgenland-Felsőőrvidék néven önálló tartományt hoztak létre az új területekből a már aláírt Saint Germain-i békeszerződés alapján; Sopron és néhány környező falu az 1921-ben tartott népszavazás alapján a Magyarországhoz tartozás mellett döntött (ezzel Sopron a „leghűségesebb város” és Szentpéterfa a „leghűségesebb magyar község” elnevezést érdemelte ki).
- 1924-ben Somoskőnek sikerült kiharcolnia, hogy Magyarországhoz tartozzon. A határt a falu dombján levő várfal alatt húzták meg.
- Észak-Magyarországon a Felvidéken Szepes és Árva megyéből pár száz négyzetkilométernyi területet Lengyelország kapott meg. A szerződéssel Jugoszláviához került az 1102 óta a magyar korona fennhatósága alá tartozó Horvátország és a magyar korona része Fiume is. A békeszerződés eredményeképp Magyarország elveszítette területének több mint kétharmadát (az ország területe 282 000 km²-ről 93 000 km²-re csökkent), lakóinak száma 18,2 millióról 7,6 millióra esett vissza. Noha az elcsatolt területeken élők többsége nem magyar nemzetiségű volt, mintegy 3,3 millió magyar is az új állam határain kívül rekedt, egy részük egységes tömbben a határok mentén. A fegyverkezési és egyéb korlátozásokat 1937-ben felmondta a magyar kormány, lényegében visszhang nélkül. Az elveszített területek egy részét a II. világháború előtt és alatt a Bécsi döntésekkel (1938 és 1940), illetve német szövetségben fegyveres akciókkal az ország visszaszerezte. Az I. Bécsi döntéssel a Felvidék egy részét, Csehszlovákia német elfoglalásakor Kárpátalját, a II. Bécsi döntéssel Észak-Erdélyt, Jugoszlávia német lerohanását követően pedig Bácska nagyrészét. Az 1947-es Párizsi Béke szinte teljesen visszaállította az 1920-as állapotokat (Három Pozsonnyal szemben lévő falu ekkor Csehszlovákiához került).

Demográfiai hatás

1910-ben a Magyar Királyságban élő magyar népesség az össznépesség kb. 55%-át tette ki. A békeszerződés során elvesztett területeken többségében nem magyarok éltek, de a magyar kisebbség is jelentős volt. A magyar nemzetiségűek lélekszáma az elcsatolt területeken az 1910-es népszámlálás alapján:
- Felvidéken (ma Szlovákia): 884 000 – 30%
- Erdélyben (ma Románia): 1 662 000 – 32%
- a Vajdaságban (ma Szerbia és Montenegró): 420 000 – 28%
- a Kárpátalján (ma Ukrajna): 183 000 – 30%
- Horvátországban: 121 000 – 3.5%
- Muraközben (ma Szlovénia): 20 800 – 1.6%
- Felsőőrvidéken (Burgenland) (ma Ausztria): 26 200 – 9% A békeszerződés után a magyar népesség aránya mindezeken a területeken csökkent, de az elcsatolt területeken ma is nagy számban élnek magyarok.

Egyéb hatások

Ami a gazdaságot illeti, a korábbi Magyar Királyságból a termőföld 61,4%-a, a faállomány 88%-a, a vasúthálózat 62,2%-a, a kiépített utak 64,5%-a, a nyersvas 83,1%-a, az ipartelepek 55,7%-a, a hitel- és bankintézetek 67%-a került a szomszédos országok birtokába. Romániának és Jugoszláviának részt kellett vállalnia Magyarország anyagi tartozásainak rendezésében a fennhatóságuk alá került területek miatt. A további intézkedések közé tartozott, hogy nem épülhet Magyarországon vasút egynél több sínpárral. Magyarország azokról az Európán kívüli területi előjogokról is lemondott, amelyek a korábbi Osztrák–Magyar Monarchiához tartoztak.

Külső hivatkozások

- [http://www.port.hu/pls/ci/cinema.index_htm?i_left=/pls/ci/cinema.frame_htm@@i_city_id=3372@@@i_county_id=-1&i_left_s=83&i_body=/pls/fi/films.film_page@@i_where=2@@@i_film_id=63350@@@i_city_id=3372@@@i_county_id=-1&i_title=Trianon Trianon] – Koltay Gábor filmje (2004)
- [http://www.geocities.com/ihunsor/hunnia/nemaleventek.htm Cey-Bert Róbert Gyula írása]
- [http://www.lib.byu.edu/~rdh/wwi/versa/tri1.htm A szerződés angol verziója]
- [http://www.trianon.hu/ Trianonnal kapcsolatos anyagok, archiv dokumentumok, plakátok]
- [http://www.trianon.hu/trianon/versek/index.phtml Trianon a magyar költészetben] Kategória:Békeszerződések Kategória:Magyarország történelme ja:トリアノン条約

Hivatalos nyelv

A hivatalos nyelv olyan emberi nyelv, amelyet egy adott állam vagy egy adott nemzetközi szervezet működése során használni köteles. A hivatalos nyelvet/nyelveket az adott állam alkotmányában illetve a nemzetközi szervezetre vonatkozó nemzetközi szerződésben határozzák meg. Egyesek szerint az alkotmány nélküli országokban eszerint nincs hivatalos nyelv. A hivatalos nyelv kérdéseit meg kell különböztetni a regionális és kisebbségi nyelvek kezelésétől.

Egyes államok hivatalos nyelvei

Egyes országoknak (pl. Amerikai Egyesült Államok) nincs hivatalos nyelve. Az országok nagyjából felének van hivatalos nyelve, egyes államoknak több is (pl. Kanada, India, Svájc, Finnország).

Lásd még

- Az Európai Unió hivatalos nyelvei Kategória:Nyelvészet Kategória:Politika ja:公用語 ko:공용어 simple:Official language zh-min-nan:Koaⁿ-hong gí-giân

Magyar nyelv

Nyelvek > Nyelvcsaládok > Uráli nyelvcsalád > Finnugor nyelvek > Magyar nyelv ----

Besorolás

A magyar nyelv besorolása nyelvészeti körökben nem képezi vita tárgyát: az uráli nyelvcsalád tagja, ezen belül a finnugor nyelvek közé tartozik.

Földrajzi eloszlás

A magyart Magyarországon kívül többek között a környező Kárpát-medencei országokban beszélik: (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia (főként Erdélyben), Szerbia és Montenegró (a Vajdaságban), Horvátország, Szlovénia).

Beszélők száma

Beszélőinek száma kb. 14,5 millió (ezzel az uráli nyelvcsalád legnépesebb tagja), közülük kb. 10 millióan élnek Magyarországon. A magyar nyelv Magyarország hivatalos nyelve és az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike. Hivatalos nyelv a szlovén mellett Szlovénia három járásában (Dobrónak, Hodos és Lendva), valamint a Vajdaságban. – Az Európai Unióban anyanyelvileg, vagyis etnikai magyarként kb. 12 millió magyar él. 13 millióan beszélik az Európai Unióban a magyar nyelvet első vagy második nyelvként. A magyar nyelvet a nyelvek sorában a 66. helyre tesszük az anyanyelvileg beszélők száma szerint. A Földön 30 millió magyar származású ember él, nagyobb részük a nyelvet nem beszéli. A beolvadás (asszimiláció) szempontjából több szempontból is beoszhatjuk őket: a beolvadás az angol, spanyol, szlovák, román, szerb-horvát nyelvekbe valamint a magyarab, berber és arab nyelvekbe történt, de a német, cseh és más nyelvterületek is jelentős számú magyart olvasztottak magukba.

Írás

A magyar nyelv a latin írást használja, kiegészítve annak ábécéjét néhány speciális magyar betűvel. A latin írásjegyek előtt a nyelvet rovásírással írták. A magyar rovásírás néhány kutató szerint az i. e. 5. században már létezett és használt írás volt, ennek eldöntéséhez a jelenlegi adatok valójában nem elégségesek. Szent István király korában a kereszténységre való áttéréskor bevezették a ma használt latin betűs írásunk ősét (néhány írásjel eltért a ma használatostól). Ekkor az ország hivatalos nyelve a latin nyelv lett. A magyar nyelv 1844 óta Magyarország hivatalos nyelve.

Nyelvjárások

Nyolc fő nyelvjárást tartanak számon:
- tiszai (más néven: alföldi),
- dunántúli,
- déli (más néven: Duna-Tisza-közi),
- északkeleti,
- palóc (más néven: északnyugati),
- mezőségi (más néven: Királyhágón túli),
- nyugati,
- székely,
- csángó. (A mai hivatalos nyelv az északkeleti nyelvjárásból fejlődött ki.)

Származás

A nyelvrokonság témája századok óta vitatott téma: a finnugor eredet mellett a türk (turáni) és a sumér eredet, továbbá az ősnyelv elmélete is felmerült. Jelenlegi ismereteink és a bevett kutatási módszerek alapján az uralkodó nyelvtudományi irányzat csak a finnugor rokonságot fogadja el. Nádasdy Ádám szerint: : „A hangváltozások és a nyelvtani szerkezet öröklött volta más nyelvcsoporttal való rokonítást jelen tudásunk szerint nem tesz lehetővé. Azaz: túl jól működik a finnugor rokonítás, és túl rosszul bármi más.” [http://origo.hu/csevegoszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3] A finnugor nyelvi kapcsolat egyrészt az alapszókincs összevetésével, másrészt a rendszeres hangmegfelelésekkel (pl. a magyar f hangnak más finnugor nyelvekben rendszeresen p felel meg, a magyar h-nak k stb.), harmadrészt a nyelvi rendszer hasonlóságával (agglutináció, nyelvtani nemek hiánya stb.) igazolható. Egy átlagos mai magyar szöveg elemzése során a finnugor, azaz magyar szavak arányát kb. 90%-nak találjuk, ami nem kis részben az egyes tövekből eredő gazdag szóbokroknak köszönhető (gyökök.) A nyelv mai jellegét természetesen egyéb nyelvek is jelentősen befolyásolták. A nyelvrokonság – egyéb társadalmi tényezők folytán – nem mindig van közvetlen összefüggésben a népek vér szerinti rokonságával, tehát a népességgenetikai kutatások csak támpontként szolgálhatnak a nyelvészeti kutatásokhoz. (Erről bővebben lásd: Czeizel Endre: A magyarság genetikája. Galenus, 2003.)

Történet, kialakulás

:Korszakairól lásd: Nyelvtörténeti korszakok a magyarban Önálló fejlődése az ősmagyar korban indult meg, majd az ómagyar korban jelentek meg írott szórványok, szövegemlékek (első szövegemlék a tihanyi apátság alapítólevelében található, az első összefüggő szövegek pedig a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom). A középmagyar kor jelzi az első magyar nyomtatványok megjelenését és a magyar költészet kezdeteit (Tinódi, Balassi) – ez a korszak már nem különbözik lényegesen a mai nyelvtől. Az újmagyar korban alakul ki az egységes nemzeti nyelv és a modern irodalmi nyelv, a 18–19. századi írók, költők, valamint a nyelvújítás révén (Kazinczy Ferenc vezetésével).

Szókincs

A magyar nyelv szókincse a szótöveket tekintve kb. 21%-ban finnugor eredetű (A nyelv és a nyelvek, ISBN 963-05-7959-6, 134. o.), szóelőfordulás szerint azonban 80-90%-os arányt kapunk. Emellett számos iráni, türk, szláv, latin, német, francia, olasz és angol eredetű szó található nyelvünkben. A magyar nyelv szavainak száma az önálló jelentésű összetett szavakat is beleértve kb. 240 000-re tehető. Részletesen lásd: Magyar szókincs

Jellemzők, sajátosságok

Hangtan

Jellemző rá az első szótagra eső hangsúly (ebben a finnugor és a szlovák nyelvekre hasonlít), a magánhangzó-harmónia (barnulásotokról - zöldülésetekről), valamint a magánhangzó-hosszúság és a hangsúly egymástól független volta (amely szinte egyedüliként lehetővé teszi az antik időmértékes verselés alkalmazását). Hangrendszerére ezenkívül a lágy mássalhangzók (ny, ty, gy), az aspirálatlan zárhangok (h nélkül ejtett p, t, k, szemben a germán nyelvekkel) és a palatális magánhangzók előtti kemény mássalhangzók jelenléte jellemző (azaz lehetséges ne, ti stb. hangkapcsolat, nye, tyi helyett; szemben például az orosszal). Nincsenek benne valódi diftongusok (mint például a finnben vagy németben) és redukált magánhangzók (mint például az angolban, németben). A speciális magyar a hang (mely a svédben és a perzsában is megvan) nehézséget okozhat a nyelvtanulóknak .

Alaktan

Az agglutináló jelleg toldalékok halmozását is lehetővé teszi (a finnugor, perzsa, baszk, sumér és a török nyelvekhez hasonlóan). Szintén jellemző a többféle alakváltozat mind a szótövek, mind a toldalékok terén, a gazdag esetrendszer és az irányhármasság (honnan? hol? hová?) a helyhatározók használatában. Kevés az igeidő (a mondá, mondja vala, mondta vala, mondtam légyen alakok gyakorlatilag kihaltak, a Székelyföldön viszont ma is aktívan használják a mondta volt formát), és hiányzik a habeo ige („én birtoklok valamit” helyett „nekem van valamim”). A magyar nyelv megkülönbözteti a határozatlan („alanyi”) és a határozott („tárgyas”) ragozást: olvasok, olvasom, a főnévi igenév pedig ragozható (látnom, látnod, látnia stb., amely egyébként a portugálban is megtalálható).

Mondattan

A magyarban puszta névszó is állhat állítmányként (az oroszhoz hasonlóan), a jelen idejű, egyes és többes szám 3. személyben (pl. Pista tanár Ø, elmarad a 'van'). Szórendi szempontból a magyar az SOV nyelvek közé sorolható (alany–tárgy–állítmány), bár a magyar mondat kitüntetett összetevői valójában nem ezek, hanem a topik és a fókusz (vagy téma és réma; az ismertnek tekintett információ, amiről állítást teszünk, és az újonnan említett, hangsúlyos információ, ami az állítás magvát alkotja). A magyar nyelv újabb kutatásai elsőként mutattak rá az utóbbi felbontás jelentőségére a nyelvek általános leírásában. :A magyar nyelv természettudományos módszerekkel való vizsgálata, azaz az elmúlt 25 év magyar generatív nyelvészete a magyart az emberi nyelvek olyan sajátságos típusaként állította elénk, mely fontos jellegzetességeiben különbözik a legismertebb indoeurópai nyelvektől. A magyarban a szórendet a mondat elemeinek nem a mondatrészi szerepe, azaz alany, tárgy volta, hanem a logikai funkciója határozza meg. A magyar mondat ige előtti nevezetes szerkezeti pozícióit a logikai műveleteket kifejező mondatrészek foglalják el, köztük a mondat logikai alanyát megnevező topik, a disztributív kvantorok (például a minden elemet tartalmazó mondatrészek), valamint a kizárólagos azonosítást kifejező fókusz. ::Forrás: [http://www.nyelveszet.hu/nyelveszet/ É. Kiss Katalin: A nyelv formális rendszerének leírása]

Idézetek

Ács Tivadar Akik elvándoroltak című művében (1940) így ír az angol Sir John Bowring-ról [http://www.matud.iif.hu/04apr/08.html]: :„Az angol követ híres nyelvtudós volt, s a magyar nyelvnek őszinte bámulója. Önönmagából következetesen és szilárdan alkotott beszédnek jellemezte, amelyben logika van, sőt matézis, az erő, a hangzat minden hajlékonyságával és formázhatóságával. Szerinte az angol legyen büszke arra, hogy az ő nyelve az emberi történelem époszát tünteti fel. Ki lehet mutatni eredetét, kivehetők, szétválaszthatók benne az idegen rétegek, melyek különböző népekkel való érintkezés idején rávakolódtak. A magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, melyen az idők viharai karcolást sem ejthettek. Nem az idők változásától függő kalendárium. Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem trafikál, nem ád, nem vesz senkitől. Nyelvünk nemzeti önállóságunknak, szellemi függetlenségünknek legrégibb, legfényesebb élő emléke. Amit a tudósok nem tudnak megmagyarázni, azt mellőzik. Ez a nyelvészetben is így van, ép úgy az archeológiában. Az egyiptomi régi templomok egyetlen kőből készült padlatait sem tudják megmagyarázni. Honnan, melyik hegységből vágták ki e csodálatos tömeget, miként szállították le, vagy emelték fel egy templom tetejéig? A mi nyelvünk eredetisége ennél csodálatosabb tünemény. Aki megfejti, az isteni titkot fogja boncolni, annak is az első tételét: »Kezdetben vala az Ige s az Ige vala az Isten s az Isten vala az Ige«.”

Lásd még

- A magyar nyelv eredete
- A finnugor elmélet kritikája
- A magyar nyelv rokonsága más nyelvekkel
- Árvíztűrő tükörfúrógép
- Magyar nyelvű forrásszövegek a Wikisource-ban
- Magyar szókincs

Külső hivatkozások

- [http://www.e-nyelv.hu/ A magyar nyelv fóruma]
- [http://www.ozhun.net/a-olvasok_irtak.php?cikkID=111&count=60 A magyar nyelv (Australian Hungarian Community Web Site)]
- [http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Afal&url=/eletestudomany/archiv/2000/0012/neheze/nehzea.htm Nehéz-e a magyar nyelv?] (Oswald Gschnitzer, Heidelberg, Élet és Tudomány, 2000/12.)
- [http://www.c3.hu/~magyarnyelv/00-4/pusztai.htm A magyar nyelv 20. sz.-i változásai] (Pusztai Ferenc)

Nyelvtan

- [http://www.yudit.org/magyar/Contents.html Magyar nyelvtani táblázatok]

Nyelvművelés (pro és kontra)

- [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1231/123102.htm A magyar nyelvművelés állapota – Balázs Géza írása a Magyar Nyelvőrben]
- [http://dragon.unideb.hu/~tkis/ A nyelvművelés kártékonyságáról és ármánykodásáról]
- [http://mek.oszk.hu/00000/00022/html/ Egy emberközpontú nyelvműveló – Margócsy József írása Lőrincze Lajosról és a nyelvművelésről]
- [http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking.html Modern Talking – Nádasdy Ádám cikkeinek gyűjteménye a Magyar Narancs sorozatából]
- [http://www.muszeroldal.hu/MMK/nr71/kigyomlaltuk71.html szaknyelvi igényesség]

Származás

- [http://www.kitalaltkozepkor.hu/maracz_finnugor.html Marácz László cikke a finnugor elméletről]
- [http://www.kitalaltkozepkor.hu/langeiren_amagyarnyelv.html Lange Irén: A magyar nyelv sajátosságai hagyománytörő lingvisztikai szemszögből]

Egyéb

- [http://mek.oszk.hu/01200/01228/01228.htm Illyés Gyula: Ki a magyar?]
- [http://bme-tk.bme.hu/other/kuszob/ Küszöbszint a magyar mint idegen nyelven (Műegyetemi Távoktatási és Felnőttképzési Központ)]
- [http://www.nyariegyetem.hu/ Debreceni Nyári Egyetem, a magyarnyelv-oktatás egyik specialistája]
- [http://www.magyarora.com/ Magyaróra: Új utak a magyar nyelvhez]
- [http://www.geocities.com/erdelyilobby/jpg/Magyarok.jpg Magyarok a Kárpát-medencében]
- [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=10165 Nádasdy Ádám a nyelvek és a népek rokonságáról]
- [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1274/127402.pdf Pusztai Ferenc cikke az általa szerkesztett, átdolgozott Magyar értelmező kéziszótárról] (PDF)
- [http://corpus.nytud.hu/mnsz/ Magyar Nemzeti Szövegtár] (az MTA 153,7 millió szövegszót tartalmazó adatbázisa többféle kortárs szövegből; ingyenes regisztrációval böngészhető)
- [http://wikisource.org/wiki/Anyanyelvemr%C5%91l%2C_huszonegy_t%C3%A9telben Dr. Végvári József: Anyanyelvemről, huszonegy tételben]. A magyar nyelv és a hivatalos nyelvészet a szerves műveltség szempontjából

Külső hivatkozások angolul

- [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=HNG Hungarian language (Ethnologue.com)]
- [http://www.ut.ee/Ural/num.html Numerals of some Uralic languages]
- [http://www.geocities.com/Athens/Acropolis/3093/finnugor.html Uralic page]
- [http://www.lmp.ucla.edu/profiles/profh02.htm Hungarian Profile]
- [http://www.people.fas.harvard.edu/~arubin/hungarian.html A Hungarian Language Course by Aaron Rubin]
- [http://www.afs.hu/hungary/hungary/study.html Study Hungarian! (AFS.com)]
- [http://www.hungarotips.com/hungarian/ Hungarian Lessons (Hungarotips.com)]
- [http://www.single-serving.com/Hungarian/index.html Hungarian Phrase Guides]

További irodalom

- É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan (Osiris Kiadó, Budapest, 2003)
- Keresztes László: [http://www.nyariegyetem.hu/html/db/hun/main33_.html Gyakorlati magyar nyelvtan] (Debreceni Nyári Egyetem, 1995, Hungarolingua sorozat)
- Végvári József: „És mégsem mozog ...” - tanulmányok anyanyelvről, hitről, tudománytörténetről és nevelésről, világképről, szerves műveltség és hivatalos tudomány viszonyáról. Főnix Könyvműhely, 2005. ISBN 963-7051-05-8 . ja:ハンガリー語 ko:헝가리어

Koło Czasu (cykl)

Koło Czasu - cykl fantastyczny, napisany przez Roberta Jordana. Liczy 10 części, w przygotowaniu jest jedenasta, a autor zapowiada, że część 12 będzie definitywnie ostatnią. "Koło czasu" opowiada o świecie, zwanym Światem Koła, w którym niegdyś wysoko rozwinięta technologia funkcjonowała obok magii, którą posługiwały się zarówno kobiety, jak i mężczyzni, nazywani Aes Sedai, czyli Słudzy Wszystkich. Każde władało inną połową Mocy - kobiety saidarem, mężczyzni saidinem. Tylko kobieta mogła czerpać z saidara, tylko mężczyzna posługiwał się saidinem - nie było innych mozliwości. Chcąc obejść te ograniczenia, prowadzono ożywione badania energii, którą - być może - mogłyby posługiwać się obie płcie. Skończyło się tragicznie - w toku badań wybito otwór w osnowie rzeczywistości, przez który świata dotknął Czarny - antyteza Stwórcy, uwięziony przez niego w momencie stworzenia. Świat stanął w ogniu. Czarnego pokonał ostatecznie Lews Therin Telamon, zwany Smokiem. Zwycięstwo nie przyniosło sukcesu - Czarny zdołał skazić saidina. Odtąd każdy mężczyzna, posługujący się Mocą, skazany był na obłęd, a w konsekwencji na śmierć. Oszaleli mężczyzni Aes Sedai zniszczyli świat - została przeobrażona linia brzegowa, powstały nowe łańcuch górskie, zniszczeniu uległy państwa i narody. Trzy tysiące lat po tym tzw. Pęknięciu Świata rozpoczyna się pierwsza część Koła Czasu - Oko Świata. Odżywają proroctwa, mówiące, że pewnego dnia Czarny powróci i będzie chciał zniszcyć świat. Do walki z nim stanie Smok Odrodzony - wcielenie Lewsa Therina. Rozpoczyna się wyścig z czasem - młody Rand al'Thor musi nauczyć się władania Mocą i przyzwyczaić do myśli, że jest wcieleniem znienawidzonego człowieka. Proroctwa mówią bowiem, że Smok Odrodzony ponownie sprowadzi Pęknięcie Swiata. Kategoria:Utwory literackie (fantastyka) Kategoria:Serie książek

tapety wygaszacze gry cheap tickets sem zycie gospodarka

:: RELATED NEWS ::

Marina Abramovic
Marina Abramović (
- 1946 in Belgrad) ist eine serbisch-niederländische Performance-Künstlerin mit internationalem Rennommée.

Leben

Abramović studierte von 1965 bis 1970 Malerei an der Akademie der Bildenden Künste in Belgrad. Ab 1968 veröffentlichte sie Texte und Zeichnungen und ab 1973 veranstaltete sie regelmäßig künstlerische Performances. Während den 1970er Jahren war sie als Lehrerin an der Akademie der Bilden

Grenzrisiko
In der Arbeitssicherheit wird eine Gefahr, die nicht durch technische Maßnahmen ausgeschlossen werden kann, als Restrisiko bezeichnet. Das Grenzrisiko bezeichnet die Grenze von "allgemein akzeptierten" Gefahren, die zu einer bestimmten Tätigkeit gehören, z. B. weil sie relativ selten eintreten (Stromunfall bei Elektrofachkräften) oder nur geringen Schaden verursachen (mit dem Hammer auf den Finger schlagen) und wird durch Gesetze und Vorschriften fes

Lichtwanne
Eine Lichtwanne ist eine Flächenleuchte, die zur gleichmäßigen Ausleuchtung von Motiven eingesetzt wird. Eine Lichtwanne ist ein Aufsatz auf den Blitzkopf einer Blitzanlage. Lichtwannen bestehen typischerweise aus Stoff und geben das Blitzlicht über einen zumeist quadratischen oder rechteckigen Diffusor ab. Lichtwannen werden eingesetzt, wenn in der Fotografie sehr gleichmäßiges flächiges Licht benötigt wird, z. B. bei der Aufnahme von reflek

Žiar
Žiar ist der Name mehrerer Orte in der Slowakei:
- einer Gemeinde im Okres Liptovský Mikuláš/Žilinský kraj, siehe Žiar (Liptovský Mikuláš)
- einer Gemeinde im Okres Revúca/Banskobystrický kraj, siehe Žiar (Revúca)
- einer Stadt im Okres Žiar nad Hronom/Banskobystrický kraj, siehe Žiar nad Hronom

Johannes Minckwitz
Johannes Minckwitz (
- 11. Dezember 1843 in Leipzig; † 20. Mai 1901 in Biebrich) war ein deutscher Schachmeister und -publizist. Minckwitz, Sohn des Copyright-Systems, die bestimmte nicht autorisierte Nutzungen von geschütztem Material zugesteht, sofern sie der öffentlichen Bildung und der Anregung geistiger Produktionen dienen; sie erfüllt eine vergleichbare Funktion wie die Schrankenbestimmungen des kontinentaleuropäischen Urheberrechts. Im amerikanischen Rechtsraum gestattet die Fair Use e

Viergürtelbarbe
Die Viergürtelbarbe bzw. Sumatrabarbe (Puntius tetrazona) ist ein Zierfisch aus der Ordnung der Karpfenartigen. Er stammt ursprünglich aus Südostasien und bevorzugt als Lebensraum Uferzonen mit dichter Randb

Jürgen Röber
Jürgen Röber (
- 25. Dezember 1953 in Gernrode) ist ein ehemaliger deutscher Fußballspieler und jetziger Trainer.

Spielerstationen

- 1963-67 SuS Bertlich
- 1967-71 FC Zons
- 1971/72 CfB Ford-Niehl Köln
- 1972-74 TuS Lingen
- 1974-80 Werder Bremen
- 1980-81 Read More...

Vieska
Vieska ist der Name mehrerer Orte in der Slowakei:
- einer Gemeinde im Okres Dunajská Streda/Trnavský kraj, siehe Vieska (Dunajská Streda)
- einer Gemeinde im Okres Veľký Krtíš/Banskobystrický kraj, siehe Vieska (Veľký Krtíš)
- einer Gemeinde im Okres Rimavská Sobota/Banskobystrický kraj, siehe Vieska nad Blhom
- einer Gemeinde im Okres Zlaté Moravce/N

Thermorezeption
Als Thermorezeption oder Thermozeption wird der Temperatursinn bezeichnet. Dabei wird entsprechend der Reizqualität von Wärmesinn und Kältesinn unterschieden. Beide dienen der einerseits der Thermoregulation, also der Aufrechterhaltung der Körpertemperatur und damit dem Schutz vor Überhitzung oder Unterkühlung sowie andererseits dem Schutz des Körpers vor zu hohen lokalen