:: wikimiki.org ::

Római Katolikus Egyház

Római katolikus egyház

---- Ez a szócikk a római pápa fennhatóságát és primátusát elfogadó, 22 részegyházból álló katolikus egyházról szól. A katolicizmus jelentését lásd a katolikus címszó alatt. A Rómával egyesült keleti egyházak az unitus egyházak címszó alatt találhatóak. ---- A római katolikus egyház a kereszténység legnagyobb létszámú felekezete. 22 azonos szertartású részegyházat foglal magába, ezek közül legtöbb tagja a latin rítusú, illetve az unitus egyházaknak van. Az ókatolikus és az ortodox egyházakkal együtt a római katolikus (Magyarországon megszokott rövidítéssel r. kat.) egyház osztozik mind a hét szentségben, azaz a három fokozatú püspöki, papi és diakónusi tisztség szentségében is. Megkülönböztető jegye a pápai primátus. A katolikus egyháznak világszerte mintegy 1,25 milliárd híve van. Központja a Róma belvárosától közigazgatásilag elválasztott Vatikánállamban található. Vatikán A világ legnagyobb méretű temploma a római katolikus Szent Péter Bazilika, mely épületként az egyház egyik jelképévé vált az utóbbi időkben.

Felépítése

Minden megkeresztelt tagja az egyháznak, egyformán örök életre hivatva, csak a szerepek és a „kegyelmi ajándékok” (azaz karizmák) különbözőek. A katolikus egyházban megkülönböztetik a (szolgáló) papságot és a világi (azaz laikus) híveket. Ezt a felosztást Jézustól származtatják, aki kiválasztotta és felruházta a tizenkét apostolt különleges hatalommal: 1.) hogy egyháza tagjait vezessék; 2.) hogy nevében törvénykezzenek. 3.) Pétert a többiek fölé emelve megvetette a pápai szolgálat (lat. servus servorum Dei = Isten szolgáinak szolgája) alapját. Katolikus felfogás szerint a mai püspökök az apostolok jog szerinti utódai, az apostolokra ruházott joghatósági és szentségi hatalom birtokosai. A katolikus egyház élén a pápa áll, mint Krisztus misztikus testének legfőbb tanítója és kormányzója. Az egyes egyházközségek (azaz plébániák) élén a püspök által felszentelt papok állnak, akik bemutatják a szentmise-áldozatot, lelkipásztori teendőket végeznek és kiszolgáltatják a szentségeket. (Lásd még a szerzeteseket)

Isten népe

A II. Vatikáni zsinat Lumen gentium című konstitúciójában a katolikusok számára megfogalmazott, mind más keresztény felekezetek, mind világi, filozófus körök számára erősen vitatott értelmezés szerint: „a római katolikus egyház Isten népeként nem más, mint a hit titka, s a hívő emberek történelemben vándorló közössége, alapfeladata pedig az igehirdetés, az istentisztelet és a diakónia”.

Hittételei

A II. Vatikáni zsinat egyházképének lényegi konklúziója, a communio. E kulcsfogalom jelentésrétegei nyolc pontban foglalhatóak össze:
- A zsinati szóhasználatban (ami korántsem szisztematikusan rögzített, mivel a communio, communitas, societas kifejezések váltakoznak) a kommunió elsősorban a Szentháromsággal való közösséget, egyesülést jelöli. Az Atya isteni életében részesít Krisztus által, akihez a Szentlélek hasonít bennünket.
- A kommunió participációt (koinonía) jelent abban az értelemben, hogy részesedünk az üdvösség javaiban: azaz Isten igéjében, a megigazult életben és a szentségekben, különösen az Eucharisztiában.
- Az Eucharisztia vétele és a Szentlélek építik az egész Krisztus-testet, létrehozva az összes hívő közösségét, a communio fideliumot.
- A kommunió látható elve a helyi, eucharisztikus közösségben a püspök, akinek vezetésével történik az Eucharisztia ünneplése. A püspök ugyanakkor a részegyházat belekapcsolja az egyetemes Egyház közösségébe azon oknál fogva, hogy ő maga felszentelésével részévé válik a püspöki kollégiumnak. Így hivatalát csak a püspöki kollégium fejével, a pápával és a kollégium többi tagjával való hierarchikus kommunióban gyakorolhatja. A pap hasonló módon, csak püspökével és a presbitérium többi tagjával egységben, hierarchikus kommunióban (communio hierarchica) végezheti szolgálatát.
- Analóg értelemben az egyetemes és a részegyházak viszonyára is alkalmazható a kommunió fogalma. Az ecclesia universalis felfogható úgy, mint az ecclesiae particulares kommuniója.
- A communio sanctorum nemcsak a földön élő hívőket, hanem a mennyei Egyházzal való közösséget is magában foglalja.
- A katolikus Egyháznak a nem katolikus keresztényekkel, egyházakkal és egyházi közösségekkel való kapcsolatában a kommunió különbözô fokozatai valósulnak meg. Az ökumenikus párbeszéd végső célja a teljes és látható communio eucharistica.
- Az Egyház, amennyiben a Szentháromság Egy Istennel történő bensőséges egyesülésnek a szentsége, mely az üdvösség javaiból való közös részesedés által az Egyház tagjai között sajátos kommuniót hoz létre, a népek és minden ember ember egysége, kommuniója számára jel és eszköz.

Erkölcstana

Az ember szabadsága azt jelenti, hogy felelősen tud dönteni az élet kérdéseiben, mert van egy objektív erkölcsi norma, amelyhez az embernek magát mérheti. A szabadság nem lehet szabadosság, s nem lehet korlátlanság, mivel az egyes emberek szabadságát a másik ember hasonló szabadsága korlátozza. A keresztény ember szabadsága Isten ajándéka, amely lehetővé teszi, hogy felismerje és önként megtegye az ő akaratát, így eljutva az örök életre. A jó ismerete még senkit sem tesz jóvá. A megismert jó megvalósítására rá is kell nevelni az embereket - azaz tudatosan kell az ember lelkiismeretét Jézus tanítása szerint alakítani.

Ökumenizmusa

A történelmi keretek megváltozásával a középkorban a katolikus egyház világi, társadalmi, politikai és intézményes oldala került az érdeklődés középpontjába. Az egyház egyre többet foglalkozott önmagával; ennek nyomán alakult ki az a jogi szempontú, hierarchiaközpontú egyháztan, amely nemcsak kivívta, de évszázadokra örökül is hagyta számos keresztény közösség ellenszenvét. Az egyház önértelmezését az újkor kezdetén a katolikus-protestáns hitvita határozta meg, apologetikus éllel vetve fel a kérdést: melyik az igazi egyház. Ekkor került sor a Tridentinumra, másképpen Trentói vagy Trienti zsinatra. Erről Yves Congar kiemeli, hogy különösen érdekes módon nem foglalkozott egyháztani kérdésekkel. A Tridentinum utáni években fellépő Bellarmin Szent Róbert vitairataiban az egyház látható, hierarchikus és monarchikus vezetésre épülő valóság, s az Istennel való személyes, egyéni találkozás és a szigorúan „egyházias” hit egységet alkot. A bellarmini ekkléziológia tehát újfajta individualizmussal ötvözve kilépett a középkor rendszeréből. De ez már nem volt elegendő; az egy folyamat hírnökeként rövidesen megszülető descartes-i ismeretelmélet, a szubjektív bizonyosság sürgető igénnyel lépett fel, mintegy 300 évre szinte kizárólag a felekezetek és ideológiák közti merev vitára kényszerítve a katolikus Egyházat. Az egyháziasság és az antimodernizmus szinte ekvivalens fogalmakká lettek. A XIX. század klasszikusan a pápai tekintéllyel gyakorlatilag azonosított, Rómának elkötelezett centralista katolicizmus restaurációs időszaka lett, hitvédelemmel a középpontban. Az 1850 és 1950 között uralkodó ultramontán egyháztan doktrínája szerint az egyház societas perfecta (azaz tökéletes, független „befejezett” társaság) ez az önértelmezés valójában azt célozta, hogy az állammal szemben biztosítsa az egyház szabadságát és függetlenségét. Wiedenhofer professzor frappáns összefoglalásában a pápaság „a nyugati egyháztan és a racionalizmussal párosult, az újkorral szembeszegülő hitvédelem alapján, s az állam központosított szerveződési formájának mintájához való ragaszkodás következtében erre az egyházképre hivatkozva gyakorlatilag mereven elzárkózott az újkori kultúrától és társadalomtól, és az újkor előtti életformákat igyekezett felújítani; befelé pedig, a tekintély és a hierarchia újkorellenes hangsúlyozásával, az Egyházon belül szakadás következett be (a világiak elsősorban a klerikusok eszközei és alárendeltjei); a szervezeti felépítés tekintetében pedig az Egyháznak olyan ultramontanista és központosított uniformizálása kezdődött el a római egyházfegyelem és liturgia révén, hogy a katolikus Egyház kívülről nézve már nem is látszott másnak, mint egyetlen pápai egyházmegyének alárendelt püspöki körzetekkel... A közép- és újkor e jogászkodó egyháztana az 1870-es I. Vatikáni zsinaton egyházi jóváhagyást nyert a pápai hatalomról szóló Pastor aeternus című határozatban.” Ennek lényege: a római katolikus Egyház tökéletes módon birtokolja Krisztus létének minden gazdagságát, a depositum fidei teljességét és az üdvösség minden eszközét. E definíció értelmében belátható, hogy az autokefál keleti egyházak miért érezték joggal, hogy az I. Vatikáni zsinat határozatai pusztán történelmi események és erők eredői. Szerintük mindössze a világi hatalomból fakadó primátus-felfogás szankcionálódott. Tragikus tény, hogy az I. Vaticanum ügyrendje úgy alakult, hogy az figyelmét az Egyház testületének fejére irányította, s a fej szempontjából nézte a testet. De a megindult folyamat nem ált meg: az egyház értelmezésének teológiai megújítására a katolikus egyházon belül is egyre többen tettek kísérletet, mozgalmak alakultak, feszegetve a hierarchikus öntudat és a cselekvési jogkör szabta határokat. A II. világ-, majd a hidegháború okozta sokk a kereszténységben spontán ökumenikus törekvést váltott ki, és követelte a világhoz való új viszonyulást. Ekkor került sor a II. Vatikáni zsinatra, amelynek Lumen gentium című konstitúciójában az Egyház új belső értelmezést kapott: Isten népe-ként nem más, mint a hit titka, s a hívő emberek történelemben vándorló közössége, alapfeladata pedig az igehirdetés, az istentisztelet és a diakónia. A Decretum de oecumenismo határozat, amely a Szentlélek kegyelmének kiáradásaként, az eddig (katolikus részről mondhatni) elhanyagolt pneumatikus dimenzió erősítéseként említi az ökumenikus mozgalmat, hangsúlyozottan kiemeli, hogy csak egy Egyház van. Eszerint Jézus egyházalapítói szándékának hármas bizonyítása van: a tizenkettő kiválasztása, Péter személyének kiemelése és az eucharisztia ünneplésének elrendelése. Ezt az alapjában véve statikus megállapítást 1985-ben, Bolognában a Nemzetközi Teológiai Bizottság Jézus egész üdvözítői művében helyezi el, szélesebb perspektívában láttatva az egyház kialakulását. Az egyházak vagy az egyetlen egyház kérdésében a határozat más dokumentumokkal összhangban rendkívül következetes, amikor kijelenti, hogy az üdvösség eszközei hiánytalanul a katolikus (római jelző nélküli!) egyházban állnak fenn. Ez a megfogalmazás azért nem kizáró értelmű, mert részben feltételezi, hogy a megszentelés és az igazság sok eleme megtalálható (subsistit in) határain kívül is, vagyis azon többi, akár ortodox, akár protestáns egyházi közösségekben, amelyek még nincsenek teljes közösségben a katolikus egyházzal. Az 1995-ös Ut unum sint enciklika összhangban az Unitatis redintegratio-val, más egyházakban és egyházi közösségekben meglévő kiemelkedően értékes elemekről kijelenti, hogy ezek mind Krisztustól valók, hozzá vezetnek, és Krisztus egyetlen egyházához tartoznak. Annak pontosítására, hogy az egyházon kívül is megtalálható megszentelés és az igazság sok eleme miképpen kapcsolódik magához az egyetlen Egyházhoz, a Dominus Iesus nyilatkozat válaszolt 2000-ben. „Ellenkezik – jegyzi meg Leonardo Boff tanulmányában – a zsinati szöveg hiteles jelentésével azok értelmezése, akik a subsistit in formulából azt a tételt vezették le, hogy Krisztus egyetlen egyháza a nem katolikus egyházakban és egyházi közösségekben is létezhet. Ezzel szemben a zsinat azért választotta a subsistit szót, hogy rávilágítson: az igaz Egyháznak egyetlen léte (szubszisztenciája) van, míg látható határain kívül csupán az Egyház elemei léteznek, melyek (mivel magának az Egyháznak elemei) a katolikus Egyház felé irányulnak és vezetnek.” Ezek az elemek II. János Pál pápa szavai szerint az egység után kiáltanak, mert csak itt találhatják meg teljességüket. Ez az egység azonban, vagyis az Isten által akart egy egyház, nem egyszerűen a szétszórt értékek összegyűjtése révén valósul meg.

Érdekességek

- Köszöntés: a római katolikus egyházban „Laudetur Iesus Christus!” (Dicsértessék a Jézus Krisztus!) Válasz rá: „In aeternum, Amen.” (Mindörökké, ámen.) Nyugat-Európában ma már ritkán használják.
- Egyházi év felépítése a római katolikus egyházban: Advent - Karácsonyi idő - Évközi idő - Nagyböjt - Húsvét (lezárása: Pünkösd) - Évközi idő. Az egyházi év kezdete: advent első vasárnapján (ez általában december első vasárnapja).

Lásd még

- Bejegyzett egyházak Magyarországon
- Római katolikus egyháztörténet
- Magyar Katolikus Egyház
- Szerzetesrend
- Egyház

Források

Pro:
- Gál Ferenc: Az egyház kegyelmi rendje. Budapest, Budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémia, 1981.
- Bangha Béla: Világnézeti válaszok. Budapest, Pázmány Péter Irod. Társ. 1940.
- Rosdy Pál: A magyarországi római katolikus egyház szervezeti felépítéséről és levéltári intézményeiről. In: A levéltári forráskiadás. Szerk. Bán Péter. Budapest, 1983. Contra:
- Hans Küng: A katolikus egyház. Budapest, Európa, 2005. (ISBN 9630778343)

Külső hivatkozások

- [http://uj.katolikus.hu/ A Magyar Katolikus Egyház honlapja]
- [http://www.katolikus.hu/zsinat/ A II. Vatikáni Zsinat okmányai]
- [http://www.htk.ppke.hu/start413.html Alapvető hittan III.: Az Egyház]
- [http://www.drk.hu/SZIVARV/RL-BB.HTM Ravasz László: Egység vagy barátság]
- [http://www.cryingvoice.com/Christianity/Revesz_OskerTart_mag.html Révész Imre: Az őskeresztyénségtől az ellenreformációig]
- [http://www.adventista.hu/egwhite/honlap/nk/37.htm E.G. White: A pápaság célkitűzései]
- [http://www.mozgovilag.hu/2003/02/03%20Majsai.html Majsai Tamás: A Soá és a magyarországi katolikus katekézis]
- [http://www.vigilia.hu/1999/3/9903mez.html Mezei Balázs: Európai magyar filozófia és a „katolikus elv”]
- [http://www.vigilia.hu/1999/8/9908tur.html Turgonyi Zoltán: A ráció védelmében]
- [http://www.szdsz.hu/index.phtml?op=hirek_reszletes&id=2094 Politizáló egyház (SZDSZ)]
- [http://www.rev.hu/html/hu/kiadvanyok/evkonyv99/balogh.html Balogh Margit: Elvetélt fordulatok az egyházpolitikában]
- [http://www.vigilia.hu/2002/11/puskas.html Puskás Attila: Communio-ekkléziológia] Kategória:Keresztény egyházak ja:カトリック教会 simple:Roman Catholicism

Ókatolikus

Az ókatolikusok a római katolikus egyházból kiváltak, mert az I. vatikáni zsinat után elutasították a pápai elsőbbség (pápai primátus) tanát, amely a pápa (kizárólag hit és erkölcs dolgában való) tévedhetetlenségét mondta ki ex cathedra módon. Az ókatolikusok sok országban különálló egyházat alkotnak. Néhány helyen működnek Magyarországon is. Eddig nem bejegyzett egyház Magyarországon, de az Európai Unióban bejegyezték. Néhány etnikai magyar tagja főleg a mai Szlovákiában van.

Külső hivatkozások

- Honlapja: http://web.stonline.sk/starokatolici Kategória:Kereszténység

Ortodox egyházak

Pravoszláv vagy Görög keleti egyházak A pravoszláv vagy görög szertartású, a katolikus egyháztól elvált keresztények, akik a római pápa fönnhatóságát, és ezzel együtt több katolikus hittételt elvetnek. hittétel Az első évezredben a Római Birodalom felosztásának megfelelő a keresztény egyház is kétközpontú volt: Róma (Római pápa) és Konstantinápoly (Konstantinápolyi pátriárka). Ezért a katolikus tanítások és a pravoszláv hittételek közötti eltérések nagyrésze már a nagy egyházszakadást, 1054-et megelőzően is megvolt a nyugati latin és a keleti görög ortodox kereszténység között. A hitelvek, liturgiai különbözőségek, politikai érdekek mentén kialakult ellentétek véglegesen 1204-ben a IV. vagy latin keresztes háború következtében váltak teljességgel feloldhatatlanná, amikor a keresztes lovagok az eredeti cél Jeruzsálem felszabadítása helyett Konstantinápoly ellen vonultak. Lerombolták és kirabolták a várost és létrehozták a Latin Császárságot. A katolikus egyháztól eltérően, a pravoszláv egyházaknak nincs központi irányításuk. Ezek egymástól független egyházak amelyek eredetileg a Bizánci Birodalom egyes tartományaiban kialakult patriarchátusoknak feleltek meg.

Pravoszláv egyházak napjainkban

Napjainkban Görögországban a dél- és keletszláv országokban és Grúziában összesen 15 Pravoszláv egyház, patriarchátus van:
- Konstantinápolyi Pravoszláv Egyház ( 2 millió)
- Alexandriai Pravoszláv Egyház (80 ezer)
- Antiochiai Pravoszláv Egyház (1,37 millió)
- Jeruzsálemi Pravoszláv Egyház (50 ezer)
- Orosz Pravoszláv Egyház (10 millió)
- Grúz Pravoszláv Egyház (2 millió)
- Szerb Pravoszláv Egyház (8 millió)
- Román Pravoszláv Egyház (16 millió)
- Bolgár Pravoszláv Egyház ( 6 millió)
- Ciprusi Pravoszláv Egyház (420 ezer)
- Görög (Hellén) Pravoszláv Egyház ( 8 millió)
- Albán Pravoszláv Egyház
- Lengyel Pravoszláv Egyház (500 ezer)
- Csehszlovák Pravoszláv Egyház ( 150 ezer)
- Amerikai Pravoszláv Egyház ( 1 millió) ko:동방정교회 ja:東方正教会

Pap

A pap betűcsoport jelentései:
- pap különböző vallásokban az isten (vagy istenek) és az emberek közötti közvetítést végző személy.
- Pap egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei község neve;
- PAP - Polska Agencja Prasowa - lengyel hírügynökség rövidítése.

Vatikán

Vatikán (vagy Vatikánváros) a legkisebb független állam a világon terület és lakosság szempontjából is. Róma (Olaszország) városa veszi körül. Vatikán vallási, tehát a Római Katolikus Egyház központja, és önálló, világi állam is egyben. A Vatikán és az egész Római Katolikus Egyház fölött a pápa, mint abszolút tekintély uralkodik.

Történelem

Az Olasz nemzeti egység megteremtése után 1860-ra a pápa a római székhelyű Latrium kivételével minden itáliai területét és birtokát elvesztette.

Politika

Földrajz

Gazdaság

A tőkés világ második legnagyobb valuta és aranytartalékaival rendelkezik, az egyik leggazdagabb állam (több mint 12 milliárd dollár). Érdekeltségei vannak különböző, nagyrészt olaszországi bankokban, illetve földtulajdonokban. Jövedelmeit egyéb forrásokból is kiegészíti: egyházi adók, adományok, kegyszerárusítás, bélyegkibocsátás, idegenforgalom stb. Saját vasútállomása, rádióadója és önálló újságja van. hivatalos pénzneme: 1 Vatikáni Líra = 100 Centesimo, közforgalomban az Euro a használatos

Népesség

Kultúra

Nemzetközi szerződései

- 1929 Lateráni egyezmény a Szentszék és Olaszország között (Benito Mussolini)
- 1933 Konkordátum a Szentszék és a Német Birodalom között (Adolf Hitler)
- 1997 Vatikáni szerződés Magyar Köztársaság és Apostoli Szentszék között (Horn Gyula)

Kapcsolódó szócikkek

- A leleplezett Vatikán- tényfeltáró könyv

Külső hivatkozások

- [http://www.vatican.va A Vatikán honlapja]
- [http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=3&id=5335 A Vatikán és a nácizmus] Kategória:Kereszténység
-

Szent Péter Bazilika

A Szent Péter bazilika a világ második legnagyobb keresztény temploma az elefántcsontparti Yamoussoukro Mária-temploma után. Befogadóképessége kb. 60000 fő. A bazilikát Szent Péter apostol sírjára építették. A római katolikus egyház első számú szentélye, az ún. négy nagy bazilika (basilica maior) egyike. Ennek ellenére nem ez a templom Róma püspökének a székesegyháza, hanem a Lateráni Szent János bazilika. A XIV. század óta van a Szent Péter bazilikának kitüntetettebb szerepe, amikor a pápa lakóhelye a lateráni palotából a Vatikánba tevődött át.

Adatok

A bazilika belső hosszúsága 211,5 méter, magassága 132,5 méter. Alapterülete kb. 15160 m², kb. 60000 főt tud befogadni, ezzel a Szent Péter bazilika a világ egyik legnagyobb belső terével rendelkezik.

Története

Részletesen

Szent Péter tér

A kupola

Bejáratok

A belső tér

Érdekeségek

Források

- Tóth K. János: Római virágszedés, Bécs, 1988.

Külső hivatkozások

- [http://maps.google.com/maps?q=vatican&ll=41.901806,12.455138&spn=0.004081,0.007298&t=h&hl=en A bazilika légifelvétele a Google-n] ja:サン・ピエトロ大聖堂

Szent Péter

tizenkét apostola közül, és a katolikus egyház első pápája.]] Szent Péter a tizenkét apostol egyike, Krisztus tanítványa, a katolikus tanítás szerint Róma első püspöke (ez a tény vitatott). Eredeti nevén Simonnak (héberül: שמעון figyelő, hallgató) nevezték. Jézus Krisztus adta neki a Péter nevet, amely a görög Petrosz vagyis kőszikla szóból ered. Szent Pál műveiben gyakran nevezi Szent Pétert Kéfásnak is, hiszen ez az arámi változata a kősziklának. Az apostolok között a legjelentősebb alak, nevét minden írás először említi a tizenkét tanítvány közül. A hagyomány szerint Jézus Krisztus neki adta a mennyország kapuinak kulcsait. Mint a legjelentősebb apostol, nem véletlen, hogy Krisztus halála után ő került a keresztény vallás, az új vallás élére. A pápák, a halászok és Róma védőszentje.

Élete

Róma Péter az Újszövetség szerint Betszaidából származott (János, 1,44; 12,21), de Jézus Krisztus idejében Kafarnaumban élt testvérével, Andrással. Az is bizonyos, hogy Péternek volt felesége, de leszármazottairól csak későbbi korok legendái írnak. Ezek szerint Szent Péternek volt egy lánya, de ez nincs kellően alátámasztva. A Genneszareti tavon halásztak. Akkor is éppen hálót vetettek ki a tó halaira, amikor Jézus megkérte, hogy legyen a tanítványa. A Biblia szerint ekkor a következőket mondta Péternek: „Kövessetek engem, és azt mívelem, hogy embereket halásszatok.” (Mt 4,19) Péter pedig ment, és Jézus legbuzgóbb tanítványává vált. Az írások szerint ezért is fogadta olyan hitetlenül tanítómestere azon állítását, hogy meg fogja tagadni. Péter ezt nem akarta elhinni, és így felelt: „Ha mindnyájan megbotránkoznak is te benned, én soha meg nem botránkozom.” (Mt 26,33) Ekkor hangzott el Jézus ismert mondata, vagyis Azt mondom néked, ezen az estén, míg a kakas kukorékol háromszol fogsz engem megtagadni. Miután Jézust letartóztatták, Péter valóban háromszor tagadta le, hogy tanítványa volt, csak hogy életét mentse. Amikor a kakas megszólalt, Péternek eszébe jutottak Jézus szavai, és megbánta tettét. Innentől még buzgóbban hitt, és hirdette Jézus igéjét. Ezután az Apostolok cselekedetei úgy ír Péterről, mint a legfőbb apostol. Pál apostol így ír róla: "én reám van bízva a körülmetéletlenség evangyélioma, mint Péterre a körülmetélésé" (Gal 2,7) - arra utalva, hogy míg Pál elsősorban a pogány nemzetek között, Péter főleg a zsidók felé szolgált. A katolikus hagyomány azonban azt tartja, hogy Jézus Krisztus halála után (33) Antiókiába ment, és ott hamarosan püspökséget alapított, amelynek ő lett a vezetője. Több forrás szerint Korinthoszban is járt, de azt szinte egybehangzóan állítják a fennmaradt írásos emlékek, hogy térítő munkája Rómában teljesedett be. A hagyomány szerint itt alapította meg a pápaság intézményét, jelezve ezzel a legfőbb pásztori címet. Sok követőre talált a hatalmas városban. Halálával kapcsolatban két fajta elgondolás uralkodik. Mind a kettő vértanúként ismeri el Pétert. Az is közös a két forrásban, hogy Szent Pétert Néró császár uralkodása alatt végezték ki tanai miatt. Az első történet alapján Pétert fejjel lefelé feszítették ki a keresztre, mert nem akarta magát Jézussal egyenrangúvá tenni a halálban. A vesztőhelyre vezető úton a legendák szerint találkozott mesterével, és megkérdezte tőle: Domine, quo vadis? vagyis Uram, hová mész?. A másik verzió szerint Péter menekült Rómából, a császár kegyetlen keresztényüldözése elől, amikor megjelent előtte Jézus, és a következőt mondta neki: Visszamegyek Rómába, hogy ismét megfeszítsenek. Erre Péter visszatért a városba, és így vállalta a vértanúságot. Az írások alapján Pétert a mai Szent Péter Bazilika helyén temették el. A bazilika fő oltára alatt találtak egy másik oltárt, amelyet a legenda szerint Szent Péter halálának helyén állítottak. Régészeti ásatások nyomán találtak ez alatt az alsó oltár alatt egy csontvázat, amelynek lábai hiányoztak. Az archeológusok szerint ez lehet Szent Péter földi maradványa, ugyanis a római katonák a keresztről úgy vették le a holttestet, hogy levágták annak lábait (mert fejjel lefelé feszítették ki). A katolikus egyház egyik legfőbb szentjeként tiszteli Szent Pétert. A hagyomány szerint az első pápa, de ezt a történészek vitatják, mivel a pápaság intézménye akkor még nem is alakult ki. Tiszteletére viseli minden pápa a Halász Gyűrűjét, amelyen Péter látható, amint bárkájából hálót vet ki.

Munkássága

Péter írásait az Újszövetségben találhatjuk meg. Úgy tartják, eleinte egy írnokkal, úgynevezett amanuensisszel íratta le tanításait, majd egy közeli ismerősével, aki pontosan ismerte Péter gondolatait. A két levelet görögül vagy arámiul írták. Első levele görög nyelven íródott. 35 utalást tartalmaz az Ószövetségre. Ezzel próbálta meg Péter átvezetni, és megalapozni Jézus tetteit az Ótestamentum alapján. Illetve ebben írja le Péter, Jézus második eljövetelét. A második levélben 11 utalást találhatunk az Ószövetségre. Ezekben megerősíti az első levélben leírt tanításait, és pontosítja a második eljövetel fogalmát is. Sok utalás történik benne az apokalipszisre. Gyakran nevezik Márk evangéliumát úgy, mint Szent Péter tanításainak összegyűjtését, mivel a hagyomány szerint azt Péter diktálta le élete végén. Több olyan apokrif is létezik, amely vagy Péterről szól, vagy neki tulajdonítják. Ezek a következők:
- Péter evangéliuma, amely csak részben maradt fent.
- Péter cselekedetei
- Péter levele Fülöphöz
- Péter apokalipszise illetve az
- Epistula Petri Péter, Szent Péter, Szent ja:ペトロ ko:페트루스

Szerzetesrend

Szerzetesrend alatt az egyházuk által jóváhagyott szabályok, regulák szerint élő és általában közös fedél alatt, kolostorban, zárdában, rendházban lakó szerzetesek (barátok), ill. szerzetesnők (apácák avagy nővérek) közösségét értjük. Szinte minden vallásban kialakult ez az istentiszteleti életforma.

Keresztény rendek

A keresztény szerzetesrendeket sok szempont szerint lehet csoportosítani. Mindenekelőtt ma már meg kell különböztetni a kereszténység főbb ágai alapján a rendeket. Ezek szerint a katolikus szerzetesrendek a legkülöncebbek. Csak itt alakultak ki nagy, nemzetközileg is elterjedt, egységes szabályokra és irányításra épülő rendek (pl.: bencések, ferencesek, piaristák stb.). Ráadásul az ősi keresztény egyház eme ágában alakultak ki egyedül olyan szerzetesi társulatok, amelyek nem csak a világtól elvonultan imádták az Urat, hanem dolgoztak is.
Mindenesetre a mai különbségek egy gyökérből nőtték ki magukat. Az ókeresztény világban csak a 4. század elejétől, körülbelül 332-től létezik ez az életforma. A mai szerzetesrendektől eltérő remete kolóniákból fejlődtek ki ekkor az első szervezett rendek, méghozzá Egyiptomban. A keleti egyházak szerzetesi rendszerének atyjaként Szent Baszileioszt tisztelik, míg a nyugati világ rendjei Nursiai Szent Benedek fellépésétől kezdve alakultak ki. Hamar kialakult a szerzetesek világképe. Eszerint az általánosan, társadalmilag is elfogadott istentisztelet mellett a rendek tagjai szigorúbb életvitelt fogadtak. A nyugalomban töltött évek az egyén tökéletesedését szolgálták. A keresztény rendek sokat fejlődtek a Krisztus utáni első évezredben. Többek között a rendek széles körében elfogadottá vált a három fogadalom betartása: tisztaság, engedelmesség és szegénység. Csuhájuk kötelén erre három csomó emlékezteti a szerzeteseket. Ezeken felül a kolostorok saját szabályzatot alkottak, amelyet szintén be kellett tartaniuk a tagoknak. De a differenciálódás főként az egyházszakadás után vált egyre gyakoribbá. A szerzetesi rendek jogi viszonya sokáig rendezetlen volt, és csak lassan alakult ki a monasztikus önigazgatási rendszer. A pápák fontos támogatóivá nőtték ki magukat a 6-7. században, így ekkor több rend is közvetlenül Róma irányítása alá került, ami azt jelentette, hogy az adott egyházmegye püspökének sem volt hatalma a rend felett. Az egyház szervezetének egyik legmagasabb rangjává nőtte ki magát az apát, vagy zárdafőnök cím.

A katolikus Egyház szerzetesrendjei

Az egyházszakadás után a katolikus szerzetesrendek különböző szabályokat, célokat dolgoztak ki saját maguk számára. Ezek a szentnek kikiáltott feladatok, azonban gyakran fennakadtak a Vatikán szűrőjén, ugyanis a pápák minden egyes szerzetesrend szabályzatát külön engedélyhez kötötték, így nem fordulhatott elő eretnek irányzat a kolostorokban. A kora középkortól kezdve egészen a reformáció időszakáig virágoztak a kolostorok, amelyek gyakran az állam hiányzó gondoskodását pótolták. Ezért aztán a vallási tartalom mellett sok ágra bomlott a szerzetesi mozgalom. Voltak akik a szegényeket segítették, voltak, akik tanítottak, voltak akik betegeket ápoltak vagy harcoltak. Az egyre szélesebb területeken szerepet vállaló szerzetesek hamarosan elvilágiasodtak, és egyre távolabbra kerültek a vallásos hittől. Ezért a reformista eszmék erősen bírálták a rendeket, amelyeknek jó részét ekkor be is zárták. A sajátos célok és szabályok alapján vannak igazi rendek, vagy más néven ordók, és egyszerű társulatok, amelyeket kongregációnak neveznek. Kialakultak női és férfi rendek, szemlélődő, tevékeny vagy vegyes kolostorok. Mégis a szerzetesrendeket leginkább két csoportba lehet bontani. Léteznek a koldulórendek és a monasztikus rendek.

Közös vonás

A katolikus Egyház szerzetesrendjeinek közös vonása az evangéliumi tanácsok vállalása, a szegénység, tisztaság és az engedelmesség fogadalma által. Főleg az újabb alapítású rendek különleges hivatásukhoz még egy negyedik fogadalmat is tesznek, pl. az ifjúság nevelésére, a szegények felkarolására, az Evangélium hirdetése a pogányok között, stb. A szerzetesi fogadalmak lényege, hogy a szerzetesek (katolikus hitük szerint) szabaddá váljanak Isten és embertársaik szolgálatára.

Szerzetes- és lovagrendek Magyarországon

Férfi szerzetesrendek

- Alexiánus Testvérek Kongregációja
- Betegápoló Irgalmas Rend
- Ciszterci Rend [http://www.ocist.hu]
- Premontrei Rend
- Isteni Ige Társasága (Verbita Missziósrend)
- Jézus Társasága
- Kamilliánus Rend (Betegek Szolgálói)
- Kapisztrán Szent Jánosról Nevezett Ferences Rendtartomány
- Keresztény Iskolatestvérek Szerzetesrend
- Krisztus Légiója Kongregáció
- Magyar Bencés Kongregáció
- Magyar Kapucinus Delegáció
- Magyar Pálos Rend [http://www.palosrend.hu]
- Mária Iskolatestvérek
- Minorita Rend Magyarországi Tartománya
- Misszióstársaság (Lazaristák)
- Nagy Szent Bazil Rend
- Piarista Rend (Kegyes Tanítórend)
- Salvatoriánus Atyák(Isteni Üdvözítő Társasága)
- Sarutlan Kármelita Rendtartomány
- Szalézi Szent Ferenc Társaság (Don Bosco Szalézi Társasága)
- Szent Domonkos Rend
- Szervita Rend, Szűz Mária Szolgái
- Szűz Máriáról nevezett Ferences Rendtartomány

Lovagrendek

- Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend
- Johannita (Máltai) Lovagrend [http://www.szentjanoslovagrend.hu]
- Templomos Lovagrend
- Szent István Lovagrend [http://www.communio.hu/stefanitalovagrend]
- Német Lovagrend

Ortodoxok

Amint azt már fentebb is említettem a keleti kereszténységben a szerzetesrendek némiképpen eltérnek a nyugati, katolikus világ kolostoraitól. A lényegi alapok megmaradtak ugyan, de az ortodox kolostorokban a vallásos áhítat a legfontosabb eleme maradt a szerzetesi életnek, a munka nem került előtérbe. És ezen a területeken nem alakultak ki olyan nagy, több kolostorból álló rendek, mint nyugaton. Mégis az ortodox szerzetesrendeknek nagyobb jelentőségük van a vallási életben, mint a római hit világában. Mind a mai napig él az a hagyomány, amely szerint a laikus embereknek a szerzetesek életéről kell példát venniük. A szerzetesek pedig az angyalokat tekintik példaképüknek. Tulajdonképpen a keleti rendek ez által tanítanak, tehát a hétköznapi embernek példát mutatnak. Rendkívül szigorú életmódjukban első helyen áll az Úr imádata. Magukat lelki harcosoknak tartják, akik a világért és az emberek üdvösségéért imádkoznak nap mint nap.
Rendkívül képzettek, ezért gyakran közülük nevezik ki az egyház püspökeit vagy főpapjait. A szerzetesi közösség tagjai komolyan veszik a külvilágtól való elvonulást, és gyakran csak saját családjukkal tartják a kapcsolatot. Jellemző az ortodox szerzetesi ruha is, amelyet csak felszentelt szerzetesek viselhetnek, a novíciusoknak ez meg van tiltva. Ez a ruha a fekete reverendából, vagy isorasszából és a fátyolos fejfedőből, a szkúfiából áll. Ezek mindegyike fekete, amely azt jelképezi, hogy a külvilág számára ők már meghaltak. A szerzetesi rangokat is szigorúan veszik. A novícianusokat a rend apátja hívhatja meg a szerzetesek közé, és ekkor kap tonzúrát is, illetve fekete csuhát.
Az ortodox szerzetesrendek között van egy nyugatihoz hasonlóan elterjedt szabályzatú és célú rend, a baziliták rendje. Szent Baszileiosz követői több kolostorban is megtalálhatók. A bazilitáknak ugyanakkor van egy nyugati ága is. A legnevezetesebb ortodox kolostorok közé tartozik az Athosz hegy Görögországban, az Alaverdi kolostor Grúziában és a Kirillo-Belozserszkij monostor Oroszországban és még lehetne sorolni.

Egyéb keresztény rendek

- A keresztény világ egyéb berkeiben is fontos szerephez jutottak a szerzetesrendek. A különböző keleti egyházak mindegyikében jelen vannak a rendek, amelyekre főként az ortodox típusú berendezkedés a jellemző, de sok esetben keveredik a nyugati világ normáival. Főleg az örmény egyházban terjedt el a maroniták, ciszterciek, baziliták rendje, de a keleten több kolostorban is megtalálhatók ezen ordók követői.
- Taizéi közösség

Buddhista szerzetesek

A buddhizmus szerzetesi közösségei sokkal mélyebb gyökerekkel rendelkeznek, mint keresztény társaik. Az első rendeket maga Gautama Buddha alapította kb. 2500 évvel ezelőtt. Ezt a szerzetesi közösséget sanghának nevezik, amelyet Buddha azért alapított meg, hogy az megőrizze és terjessze tanításait. A szerzetesek, vagy ahogy vallásukban nevezik őket, a bhikkhuk szigorú rend szerint élnek. Életük 227 szabályát Patimokkhának nevezik, és az írott buddhista "kánonjog"ban, a Tripitakában van lefektetve. A nőket (bhikkhuni) 311 szabály köti. A sangha szerzetesrend tagjai egyedül délben esznek, és a következő nap hajnaláig koplalnak, csak ekkor ehetnek ismét. Mindennapjaikat meditálással, énekléssel, képtanulmányozással és takarítással töltik. Feladatuk, hogy utat mutassanak az embereknek a megfelelő élethez. Gyakran tanítják a laikusokat, és megbeszélik gondjaikat. Ezért cserébe ajándékokat, élelmet kapnak. A rend tagjainak tilos a nemi érintkezés és a házasság is. A novíciusokat itt samanerának nevezik. Egy év próbaidő után léphet be a közösségbe, vagy akkor, amikor már elmúlt 20 éves.
Valószínűleg sokkal ismertebb buddhista szerzetesrend a shaolinok rendje. Nevük a Fiatal Erdő Templomát jelenti. Ezt a rendet Kínában alapította a legendás Bodhidharma, aki egy buddhista iskola tanítványaként vonult el a világtól. A lélek egyensúlyát a test edzésével próbálta elérni. Az így kialakult harcművészet világhírűvé tette ezt a rendet. Az ókorban a shaolin kolostorok elterjedtek Koreában és Japánban is.
A kínai megszállás előtt az egyik legnagyobb szerzetesi közösség Tibetben élt. Az ország férfiúinak több mint fele élt kolostorban. De a kommunista diktatúra megszűntette a virágzó rendeket, amelyek csak napjainkban térnek újra magukhoz, bár igen lassan.

Iszlám szerzetesek

Az iszlám szerzetesrendeket derviseknek nevezik. A dervisek között kizárólag csak férfiak kaphatnak helyet. A szerzetesi közösségek nagyon hasonlítanak a keresztény rendek felépítéséhez. De a dervis kolostorokban merőben másképpen közelítik meg Allah tiszteletét. Az iszlám vallásnak a szufista részeihez tartoznak a szerzetesrendek. A tanoknak ezen része foglalkozik a lélek egyensúlyával, az istennel való kapcsolattal, és nem az iszlám hit fizikai kérdéseivel, mint például a dzsiháddal.
A dervisrendek a századok folyamán több szektára bomlottak fel, amelyek jó része mára már megszűnt. Mindegyik szektának megegyezik a célja, miszerint Allah társaságát szeretnék megtalálni és a Korán szerint élni. De ennek eléréséhez változó szabályokat, metódusokat dolgoztak ki. Vannak olyan szekták, amelyek a munkában látják céljaik megvalósulását, vannak akik forgással esnek extázisba, de van olyan rend is, amely önsanyargatással akarja elérni Isten közelségét.
A legfontosabb szufista szerzetesrendek:

Hindu szerzetesek

A hinduizmus világában is megtalálhatóak az európai értelemben vett szerzetesrendek, bár azok szabályai jelentősen eltérhetnek egymástól. A hindu szerzeteseket sadhusnak nevezik, és sokáig csak férfiak viselhették ezt a címet. Csak napjainkban lehetnek nők is tagjai egyes hindu szerzetesrendeknek. Hagyományos öltözékük miatt könnyen fel lehet őket ismerni, hiszen csak egy egyszerű sáfrány tógát viselnek. Ezen kívül a különböző szekták arcfestést vagy más jellegzetességet is előírhatnak tagjaiknak.
Ugyan a rendek különböző szabályokat követnek, mégis vannak olyan törvények, amelyek egy sadhus életét körbehatárolják. A szerzetesrendek minden személyes tulajdont tiltanak, amely alól csak egy tál, egy bögre, két garnitúra ruha és orvosi segédeszközök (mint pl.: szemüveg) képezhetnek kivételt. Ezen kívül egy hindu szerzetesnek tilos bármilyen kapcsolatot teremteni nővel, akárcsak rá gondolni vagy pusztán a jelenlétében lenni. Nem szabad élvezetből enniük, és pénzt vagy bármilyen értékkel bíró eszközt tartaniuk vagy akár érinteniük. A rendek ebben a vallásban is a teljes elvonultságot tartják a legfontosabbnak, tehát a személyes kapcsolatokat is meg kell szüntetnie.
A hinduizmus két legismertebb szerzetesrendje a Vaisznava és a Saivizmus rend. Az előbbi Visnu isten tiszteletére épül, és tagjainak kopaszra borotválják a fejét, egy kis foltot kivéve a fej hátsó részén. A második rend Siva istent tiszteli, és követőinek tiltja a haj és az arcszőrzet levágását.

Rendek a világ más részeiről

Kategória:Vallás ja:修道会

Filozófus

A filozófus olyan ember, aki - akár hivatásszerűen, akár másképp - foglalkozik a filozófiával. ---- Az alábbi felsorolás az ismert filozófusok listája : __NOTOC__

Hit

A hit szót számos jelentésével használjuk. A filozófiában és a mindennapi használatban tágabb az értelme: valamit igaznak elfogadni. Szűkebb értelemben igazolatlan állítást igaznak elfogadni. (Az analitikus filozófusok valójában megkülönböztetik a hitet az elfogadástól.) A hinni szó jelentése árnyalt: lehetséges
- vallásos hit: „hinni valamiben” (például elfogadni, hogy egy istenség létezik); pl. bibliai hit
- bizalom: „hinni valakinek” (megbízni az illetőben)
- értékrend: „hinni egy célban” (támogatni egy értékekkel alátámasztott - például politikai - hitrendszert) Vallásos környezetben a hit gyakran leszűkül a vallásos hitre, és mint ilyen tartalmazza azt is, hogy a hit tárgya nem igazolható, de ennek ellenére személyes vagy egyéb okoból elfogadott. Lásd még hűség, vakhit szócikkek. A filozófiában a hit természetét elemezve olyan fogalmakat vizsgálnak, mint ítélőképesség (ez nem foglalja magában automatikusan az értékek felismerését: bármilyen ítélőképességet lefed). David Hume és Immanuel Kant volt két ismert személy, aki a hit és az ítélőképesség kérdéseit vizsgálta. Kategória:Filozófia Kategória:Vallás

Kim airs

Kim Airs is the proprietrix of Grand Opening!, a sexuality boutique located on Brookline, Massachusetts (adjacent to Boston). Grand Opening! has been open since November, 1993. Kim has been a member of the Brookline Chamber of Commerce since 1994, serving as Vice President as well as being a member of the board of directors. She is also a charter member of ISSWSH - the International Society for the Study of Women's Sexual Health , a member of AASECT - the American Association of Sex Educators, Counselors and Therapists and a member of the board of directors of the Free Speech Coalition, an adult industry trade association. Kim pioneered the first amateur adult film festival in the nation, "You Oughta Be in Pictures," which has taken place every spring since 2000. The participants contribute their own adult videos which Kim edits and the final show gets projected on the big screen with the participants in the audience. "You Oughta Be in Pictures" has been the first one hour feature of HBO's Real Sex and will be the topic for an upcoming segment of Playboy TV's program Sexcetera. Kim teaches many classes at Grand Opening! and at other venues such as Harvard University, Brown University, Johns Hopkins University, Brandeis University, and many others. She is represented by the Jodi Solomon Speakers Bureau.

External links

- [http://www.grandopening.com Grand Opening! site]

- [http://www.brooklinechamber.com Brookline Chamber of Commerce]

- [http://www.ISSWSH.org The International Society for the Study of Women's Sexual Health]

- [http://www.AASECT.org The American Association of Sex Educators, Counselors and Therapists]

- [http://www.freespeechcoalition.com The Free Speech Coalition]

- [http://www.hbo.com/docs/programs/porn101/synopsis.html HBO's Real Sex]

- [http://www.jodisolomonspeakers.com/women.html The Jodi Solomon Speakers Bureau]

pisanie prac online blackjack sms gate statystyki cheap tickets

:: RELATED NEWS ::

Indice Gulpease
L'Indice Gulpease è un indice di leggibilità di un testo tarato sulla lingua italiana. Rispetto ad altri ha il vantaggio di utilizzare la lunghezza delle parole in lettere anziché in sillabe, semplificandone il calcolo automatico. Definito nel 1988 nell'ambito delle ricerche del GULP (Gruppo Universitario Linguistico Pedagogico) presso il Seminario di

Vocabolario comune
Il 'vocabolario comune' è una misura di leggibilità di un testo che considera il grado di comprensione e frequenza di uso dei termini utilizzati. In base alla frequenza ed al grado di comprensione, le parole sono divise in sottoinsiemi concentrici. Quello più ampio è rappresentato dal vocabolario di base che nella lingua italiana contiene circa 7.000 vocaboli generalmente compresi ed usati dalle persone che

Gulpease
L'Indice Gulpease è un indice di leggibilità di un testo tarato sulla lingua italiana. Rispetto ad altri ha il vantaggio di utilizzare la lunghezza delle parole in lettere anziché in sillabe, semplificandone il calcolo automatico. Definito nel 1988 nell'ambito delle ricerche del GULP (Gruppo Universitario Linguistico Pedagogico) presso il Seminario di

Campionato Italiano di Calcio a 5
Il Campionato Italiano di Calcio a 5 è una competizione sportiva italiana riservata alle squadre di Calcio a 5. Le tre serie maggiori (Serie A, Serie A2 e Serie B) sono organizzate dalla Divisione Calcio a 5.

La Storia del massimo campionato italiano

I primi campionati, dal 1983-1984 al 1989-1990 si svolsero con

Wikipedia:Progetto Alimenti/Vini DOC

Risorse on-line
- http://www.politicheagricole.it/mipa/banchedati/mnuDocX.htm - il database del ministero per le politiche agricole e forestali da cui sono stati presi i dati; poco aggiornato e poco accurato
- http://www.codiceenologico.it/kata_index.asp - consente le consultazione gratuita della sola prima pagina (in pdf) del decreto disciplinare di produzione; agli utenti registrati consente la consultazione gratuita fino a fine 2005
- http://www.ideahobby.it/dbasp-vini/vini.asp?id=0 - estratti dai disciplina

La pergamena bianca
Era il 6 luglio 1460 quando, nella piana del Sarno, Ferdinando I d'Aragona fu attaccato dalle truppe di Giovanni d'Angiò; fu allora che i cavesi corsero in aiuto del loro sovrano che, una volta liberato, potè ripartire per Napoli.

Oscar Di Maio
Oscar Di Maio, nome d'arte di Oscar Paolozzi (6 novembre 1959), attore, conduttore televisivo e comico napoletano. Ultimo discendente di una famiglia di attori del teatro napoletano (un suo avo, che portava il suo stesso nome, Oscar Di Maio, fu un precursore della celebre sceneggiata napoletana) e nipote del commediografo

Insieme trascurabile
In matematica, un insieme trascurabile è un insieme abbastanza piccolo da essere ignorato in determinati casi. Per esempio gli insiemi finiti possono essere ignorati nello studio del limite di una successione, e gli insiemi nulli possono essere ignorati quando si studia l'integrale di una

Mées (Sarthe)
Les Mées è un comune francese di 117 abitanti situato nel dipartimento della Sarthe nella regione della Loira. Mees Mees

Gastaldato
Nell'ordinamento longobardo, il gastaldato o gastaldia era una circoscrizione amministrativa governata da un funzionario della corte regia, il gastaldo o castaldo, delegato ad operare in ambito civile, militare e giudiziario. L'odierno Abruzzo venne suddiviso dai Longobardi in sette gastaldati: Marsi,