:: wikimiki.org ::

Riga

Riga

Riga (lettül:Rīga), Lettország fővárosa.
A Baltikum legnagyobb városa, fontos kulturális, oktatási, politikai, pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági központja a régiónak. Riga történelmi belvárosa Vecríga 1997-től a UNESCO Világörökség listáján található. Különösen jelentősek az XIX-XX. századfordulón épült szecessziós (Art Nouveau, Jugendstil) épületegyüttesek. Ezek Béccsel, Prágával vagy Budapesttel is állják az összehasonlítást.

Fekvése

A Balti-tenger partján a Daugava folyó torkolatánál terül el. Földrajzi koordinátái:

Története

Régészeti feltárások alapján megalapították, hogy ott, ahol a Riga folyó a Daugavába torkollik, már a 2. században emberi település volt. A 10. századtól a torkolatnál két lív település helyezkedett el. 1159-ben brémai kereskedők kötöttek ki ezeken a településeken. 1186-ban Meinhard von Segeberg misszionárius telepet alapitott. Őt követte Albert brémai püspök, aki keresztes lovagok élén érkezett, és 1201-ben Ikskildében várat épített. Ezt tekintik a város alapítási dátumának, amit a város címérében található évszám is jelez. Megalakították a baltikumi terület feletti ellenőrzést biztosítandó a Kardtestvérek lovagrendjét, amely később a Teuton Lovagrendbe olvadt be. A püspök és a Teuton Lovagrend megtelepedését követően megjelentek a német kereskedők és Riga 1282-ben a Hansa Szövetség tagja lett. A várost a kereskedők által választott városi tanács és polgármester irányította, de a városi tanács mellett a püspök és a lovagrend is jelentős hatalmi tényező volt. A 14. századtól Riga a Baltikum legjelentősebb kereskedelmi központja. Jellemző, hogy ezekben a századokban, a városban működött céhek tagjai között egyetlen lív, vagy lett nevet sem lehetett találni. A reformáció nagy hatással volt a rigai polgárságra. 1562-ben Rigában feloszlatták a Német Lovagrendet. 1581-ben elfoglalták a lengyelek a várost. 1621-ben svéd uralom alá került.
svéd

1656-ban rövid időre bevonultak az orosz seregek, majd 1660-ban az Olivai békét követően ismét svéd uralom alá került. Ekkor Riga Svédország „második” fővárosa.

1710-ben az Nagy Északi Háború-ban az orosz seregek elfoglalták Rigát és 1713-tól 1918. november 18-ig a független Lett állam kikiáltásáig Riga a Rigai Kormányzóság (oroszul Губерния) központja. 1861-ben megépült az Orosz Birodalom első vasútvonala Riga és Moszkva között. Riga az Orosz Birodalom második legforgalmasabb kikötője Szentpétervár után. 1940. június 17-én a Molotov-Ribbentrop paktum alapján bevonult Rigába a szovjet Vörös Hadsereg, de csak rövid ideig tartotta megszállás alatt. Alig egy év múlva, 1941. július 1-jén foglalta el a várost a Wehrmacht. 1944-ben foglalta vissza a Vörös Hadsereg a várost és megalakult a Lett Szocialista Szovjet Köztársaság. A függetlenségi mozgalom az 1980-as évek második felében kapott erőre. 1988-ban hivatalosan is megalakul a Lett Népfront Rigában és 1990. május 4-én kikiáltották a független Lett Köztársaságot. A Lett Köztársaság 2004. május 1-jén, hazánkkal együtt felvételt nyert az Európai Unióba, és ugyanebben az évben belép a NATO-ba is. Az ország fejlődésének ütemére jellemző, hogy Lettországnak jó esélye van, hogy 2008-ban bevezesse az Eurót mint fizetőeszközt.

Oktatás

Riga első felsőoktatási intézménye az 1862-ben alapított Rigai politechnikum, Rigai Műszaki Egyetem (Rīgas Tehniskā Universitāte). Ennek az egyetemnek hallgatója volt a Nobel-díjas német kémikus Wilhelm Ostwald.
A Rigai tudományegyetem alapítására. 1919-ben került sor. Ma a hivatalos neve a Lett Tudományegyetem (Latvijas Universitāte).
Rígának jelenleg 26 felsőoktatási intézménye van, ezeken több mint 100 000 hallgató tanul.

Gazdasági élet, közlekedés

Gazdaság

A függetlenség kivívását követően Lettország gazdasága nagyon gyors szerkezetváltáson esett át. Ma a nemzeti jövedelem 70%-a a szolgáltatási szférából származik. A nagy, a Szovjetunió belső piacára dolgozó nehézipari üzemek nagy részét bezárták. A megmaradt és alaposan modernizált lett ipar jelenleg is Rigába illetve annak közvetlen környékére összpontosul. Szovjetunió

Közlekedés

Riga változatlanul Lettország és egyben a Baltikum egyik legjelentősebb kereskedelmi és közlekedési központja, bár a rigai kikötő forgalma Ventspils mögött visszaszorult a második helyre.
Rigát tengeri kompjáratok kötik össze Stockholmmal, Kiellel és Lübeckkel. A Baltikum legfontosabb repülőtere a rigai repülőtér, és Riga változatlanul fontos vasúti csomópont is Oroszország, Belorusszia és természetesen Litvánia és Észtország felé. Rigán keresztül halad a Via Baltica amelyik Prágát és Berlint köti össze a Balti államok fővárosival és Helsinkivel. Riga a Daugava két partján terül el. a folyon keresztül 3 közúti és egy vasúti híd található. Ennek következtében Rigába mindennapos a közlekedési káosz.

Látnivalók

Riga látnivalókban nagyon gazdag város. A város minden látnivalójának felfedezéséhez napokra van szükség. Kedvcsinálónak a legfontosabb rigai látnivalók kivonatos listája:
- Riga legfontosabb turistalátványossága a Rigai óváros (Vecriga). Riga óvárosa 1997-ben került fel a UNESCO Világörökség listájára.
- Kitüntetett figyelmet érdemelnek a XIX/XX századfordulón épült szecessziós épület együttesek az Alberta ielán. Világörökség
- A Rigai Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) a világ legegységesebb szabadtéri múzeuma, amely több mint 100 eredeti állapotában konzervált lakóépületet, templomot, szélmalmokat és gazdasági épületeket mutat be.
- A Szent Péter templom amelyet a feljegyzések 1209-ben említenek először.
- A városház tér és a Feketefejűek háza, a nőtlen kereskedők céhének székháza.
- A Rigai Dóm (A szüzanyának szentelt templom). Építését 1211-ben kezdték. Jelenleg a Lett Lutheránus egyház püspöki szék temploma. Rendkívüli értéke az 1601-ben készített orgonája Ez 7000 síppal a világ egyik legnagyobb mechanikus templomi orgonája.
- A Szabadság emlékmű. 1935 novemberében leplezték le. A Lett szabadság emlékműve egy női szobor, aki a feje felett egy három csillagból álló ívet tart. A három arany csillag Lettország három tartományát Kurzeme-t, Vidzeme-t és Latgale-t szimbolizálja.

Riga neves szülöttei

- Mihail Barishnikov – világhírű orosz balettáncos
- Szergej Mihajlovics Eisenstein - orosz filmrendező
- Laila Freivalds – Svéd Külügyminiszter
- Johann Gottfried Herder - Német költő, kritikus, teológus, filozofos
- Jānis Lūsis - atléta, olimpiai bajnok gerelyvető
- Aaron Nimzovics - sakk nagymester
- Wilhelm Ostwald - Nobel-díjas kémikus (1909)
- Mihail Tal - a sakk nyolcadik világbajnoka

Külső kapcsolatok(linkek)

- [http://riga.lap.hu/ Riga lap a Startlap.hu-n]
- [http://www.riga.lv/ A rigai városi tanács portálja]
- [http://www.rigatourism.com/ Riga város turisztikai lapja]
- [http://www.lu.lv Lett Egyetem]
- [http://www.virmus.com/ A Rigai Skanzen]
- [http://www.bfcollection.net/cities/latvia/riga/riga_01.html Történelmi látképek Rigáról] Kategória:Lettország Kategória:Fővárosok Kategória:Világörökség ja:リガ ko:리가 simple:Riga th:ริกา

Lettország

Lettország (hivatalos nevén: Lett Köztársaság): független állam Északkelet-Európában. A Balti-tenger mellett fekvő Lettország a balti államok egyike Észtország és Litvánia mellett, amelyek északon és délen határolják Lettországot. Keleten Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos. 2003. szeptember 20-án a lettek népszavazással az Európai Unióhoz történő csatlakozás mellett döntöttek, amely 2004. május 1-jén be is következett. Lettország a NATO-nak is tagja, 2004. március 29. óta.

Történelem

Szócikk: Lettország történelme A mai Lettország területe, amely sokáig Livónia néven volt ismert, a német Kard Testvériség befolyása alatt állt a 13. századtól. A 18. és a 19. század során Oroszország hajtotta uralma alá az országot és a szomszédos területeket. Az I. világháború és az orosz forradalom után Lettország 1918 novemberében kikiáltotta függetlenségét. Ez nem tartott sokáig, mivel a Szovjetunió az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradéka alapján az érdekszférájába tartozó balti államokat fenyegetéssel illetve nyomásgyakorlással kötelezte olyan szerződések aláírására, mely szerint azok területén szovjet csapatok állomásozhatnak. Az ilyen irányú szerződést Lettország 1939. október 5-én írta alá. 1940. június 15-én a Szovjetunió egy megrendezett határincidenst használt fel a bevonulás megindoklására. Kārlis Ulmanis miniszterelnök, a vérontás elkerülésére parancsot adott a lett hadseregnek a fegyverletételre. Az országot 1940. június 17-én szállták meg és a Szovjetunió hivatalosan augusztus 5-én annektálta. Lettország hosszú ideig szovjet uralom alatt állt, leszámítva a II. világháború néhány évét, amikor a németek foglalták el. Az 1980-as évek szovjet reformmozgalmai, mint például a glasznoszty felerősítették a lett függetlenségi törekvéseket, amelyek 1991. augusztus 21-én a függetlenség kikiáltásához vezettek. 1991 óta az ország folyamatosan javítja kapcsolatait a nyugati államokkal, 2004-ben mind a NATO-nak, mind az Európai Uniónak tagja lett.

Politika

Szócikk: Lettország politikája A százfős, egykamarás lett parlament, a Saeima tagjait közvetlen népszavazással, négyévente választják. Az elnökválasztást ettől függetlenül, szintén négyévente tartják. Az elnököt a Saeima választja. Az elnök jelöli ki a miniszterelnököt, aki kabinetjével együtt gyakorolja a végrehajtó hatalmat.

Közigazgatás

Szócikk: Lettország közigazgatása Lettország 26 megyére (rajon) és 7 megyei jogú városra oszlik.

Földrajz

Szócikk: Lettország földrajza Lettország nagy részét erdő borítja, az országnak több mint 12 000 kisebb folyója és 3 000-nél is több tava van. Az ország nagy része termékeny síkság, a legmagasabb pont a Gaizinkalns (312 m). A sekély Rigai-öböl, a Balti-tenger egyik nyúlványa az ország északnyugati részén található. A főváros, Riga az öböl partján található, a Daugava folyó torkolatánál. A fővároson kívül további fontos városok még Daugavpils, amely szintén e folyó mellett található, és a Balti-tenger partján fekvő Liepaja. Lettország klímája mérsékelt és óceáni, hűvös nyarakkal és enyhe, csapadékos telekkel.

Gazdaság

Szócikk: Lettország gazdasága Lettország gazdasága túlélte az 1998-as orosz gazdasági válságot, köszönhetően a kormányzati megszorító intézkedéseknek és az export EU felé történő átcsoportosításának, amelyek csökkentették az ország függését Oroszországtól. A cégek, bankok, ingatlanok nagy része privatizált. Lettország 1999 óta a WTO tagja, 2004 májusában pedig az Európai Unióba is belépett. A magas költségvetési hiány továbbra is aggodalomra ad okot.

Demográfia

Szócikk: Lettország demográfiája A népesség kevesebb mint 60 százaléka lett nemzetiségű. Körülbelül 30 százalék az oroszok aránya, akiknek jogait és jólétét a szomszédos Oroszország figyelme kíséri. Más országokból (Fehéroroszország, Lengyelország, Ukrajna) származó kisebbségi népcsoportok teszik ki a maradék 10 százalékot. Az egyetlen hivatalos nyelv a lett, amely a balti nyelvcsalád keleti ágának tagja, de az oroszt is sokan beszélik. Majdnem mindenki keresztény, a nagy felekezetek a katolikusok, a lutheránusok és az orosz ortodox egyház. Egy másik jelentős vallás a Dievturi, amely a kereszténység előtti kor mitológiáján alapul.

Kultúra

Szócikk: Lettország kultúrája
- Híres lettek listája
- Lett mitológia
- Lettország zenéje

Ünnepnapok

Egyéb témák

- Lettország távközlése
- Lettország közlekedése
- Lettország hadserege
- Lettország külkapcsolatai

Külső hivatkozások

- [http://www.li.lv/ Lett Intézet] - hivatalos weboldal Lettországról, több nyelven (angol, német, francia, finn, svéd, orosz - az anyagtól függően)
- [http://www.mk.gov.lv/index.php/en Cabinet of Ministers] - hivatalos kormányzati oldal
- [http://www.president.lv/index.php President's Chancery] - az elnök weboldala
- [http://www.saeima.lv Saeima] - a parlament oldala (lett nyelven)
- [http://www.lv Welcome to Latvia] - lett linkek gyűjteménye
- [http://www.latviansonline.com LatviansOnline] - népszerű lett online közösség fiu-vro:Läti ja:ラトビア ko:라트비아 ms:Latvia roa-rup:Letonia simple:Latvia th:ประเทศลัตเวีย zh-min-nan:Latvia

Baltikum

A Baltikum avagy Balti-régió egy nem minden esetben egyértelmű megnevezése a Balti-tenger környékének, illetve az ott található országok különböző csoportjának. A szövegkörnyezettől függően a Balti-régió jelentheti:
- A jelenlegi Balti országokat: Észtország, Lettország és Litvánia hármasát az orosz Kalinyingrádi Területtel együtt (néha a nélkül);
- Kelet-Poroszországot és a történelmi Livónia, Kurland területét, valamint Észtországot (akkoriban mint svéd és orosz Észtország);
- A fenti országok által lefedett földrajzi területet;
- A hajdani cári Oroszország balti tartományát, mely a fentieken túl Finnországot és néha Lengyelországot is magában foglalta;
- A balti-tengeri angol kereskedelmi útvonal által érintett országokat, vagyis a fentieken túl a Skandináv-félsziget országait: Svédországot és Norvégiát;
- A balti-tengeri országokat, ami az előbbieken túl Dániát, Németországot és Oroszországot is magában foglalja.

Lásd még

- Balti országok
- Balti-tenger
- Skandinávia ko:발트 지방 Kategória:Földrajz Kategória:Európa

UNESCO

UNESCO -United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization (Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete). Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének létrehozásáról szóló megállapodást 1945. november 4.-én húsz állam írta alá. Célja nemzetközi béke és biztonság fenntartása a nemzetek közötti nevelésügyi, tudományos és kulturális kapcsolatok fejlesztésével. Jelenleg 191 nemzet a tagja. Központja Párizs, Franciaország, itt székel a Végrehajtó Tanács és Titkárság, valamint itt tartják a Közgyűléseket is. Több mint 50 szervezete van a világ különböző részein. Partnerei a tagállamok kormányzati és nem kormányzati szervezetei, amelyeket a párizsi UNESCO titkárság a tagállamokban működő nemzeti bizottságokon keresztül ér el. A tagállamok igényei alapján a párizsi titkárság éves munkaterv szerint dolgozik, pályázatokat írnak ki képzési programokra, ösztöndíjakra, civil szervezetek támogatására, de konferenciákra, kutatásokra, kiadványokra és szakértői munkák finanszírozására is, melyek több tagország által közösen támogatott akciók, vagy nemzeti programok. Minden évben az UNESCO szervezésében világnapokat tartanak. (Ilyen nap a május 3.-i "Sajtószabadság napja", a március 22.-i "A költészet világnapja", az április 18.-i ”Nemzeti Műemléki Nap", a szeptember 8.-i "Az Írástudatlanság Elleni Küzdelem Nemzetközi Napja", az október 1.-i "Zenei Világnap"). Az UNESCO minden évben dönt kulturális, természeti örökségünk védelméről és megóvásáról, fennmaradásáról a "Világörökség Egyezmény" (World Heritage) keretében. Az UNESCO számos díjat is átad, melyek pénzösszegekkel is járnak, a saját szakterületükön kiemelkedőt alkotó egyéneknek, csoportoknak vagy intézményeknek az oktatás, a természettudomány, a társadalomtudomány, a kultúra, a kommunikáció területén. Az 1984-1985 évben az USA, Nagy-Britannia és Szingapúr kilépett a szervezetből, mert nem értettek egyet az UNESCO céljaival, adminisztrációjának hatékonyságával. Ez a lépés megrengette a szervezet pénzügyi helyzetét. A szervezet jelenlegi főigazgatójának nem titkolt célja, hogy ezek az eltávozott államok visszatérjenek az UNESCO szervezetébe. Magyarország 1948 óta tagja az UNESCO-nak, a Magyar UNESCO Bizottság célja, hogy együttműködve a többi nemzeti bizottsággal konkrét projektek kidolgozásában vegyen részt. Magyarországot jelenleg Pataki Pál képviseli, aki Magyarország UNESCO-hoz akkreditált nagykövete, egyben a szervezet végrehajtó tanácsának elnöke is

Az UNESCO főigazgatói

- Julian Huxley, Nagy-Britannia (1946-1948)
- Jaime Torres Bodet, Mexikó (1948-1952)
- John Wilkinson Taylor, Amerikai Egyesült Államok (1952-1953)
- Luther Evans, Amerikai Egyesült Államok 1953-1958
- Vittotino Veronese, Olaszország (1958-1961)
- René Maheu, Franciaország (1961-1974)
- Amadou-Mahtar M'Bow, Szenegál (1974-1987)
- Federico Mayor, Spanyolország (1987-1999)
- Koïchiro Matsuura, Japán (1999- )

Külső hivatkozás

- [http://www.unesco.org/ Hivatalos UNESCO website]
- [http://www.unesco.hu/index.php?type=node&id=813 a Magyar UNESCO Bizottság honlapja] Kategória:Nemzetközi szervezetek ja:国際連合教育科学文化機関 ko:유네스코 simple:United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization th:องค์การศึกษา วิทยาศาสตร์ และวัฒนธรรมแห่งสหประชาชาติ zh-min-nan:Unesco

Szecesszió

A szecesszió a 19. század végének és a 20. század elejének egyik stílusirányzata az iparművészetben és a képzőművészetben.

A szecesszió kialakulása

A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga latin eredetű (sēcēdō, sēcēdere: kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt, a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus, stb. stílusok). Első felbukkanása a művészetben John Ruskin (1819-1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra irodalomról, festészetről, építészetről, szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az Arts and Crafts mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás újrafelfedezése is. Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.

Egyéb elnevezései

A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették. Míg az Osztrák-Magyar Monarchiában a szecesszió (Sezession) szót alkalmazták (egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő művészek állították ki műveiket), addig Franciaországban az art noveau, Nagy-Britanniában a modern style illetve Liberty, Németországban a Jugendstil, Spanyolországban Modernismo, Katalóniában a Modernisme, Olaszországban a Floreale vagy Liberty volt az elfogadott elnevezés. A szecesszió egyik jellegzetessége volt a helyi, népi tradíciók felhasználása, így érthető módon országonként eléggé eltérően alakult a stílus.

Építészet

Arts and Crafts Arts and Crafts Arts and Crafts Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát. Európában elsősorban Antoni Gaudi (1852-1926) katalán építész nevét szokták említeni, mint a szecesszió egyik legérdekesebb, legeredetibb egyéniségét. Gaudí zseniális épületei ma is csodálatra késztetik az embereket: évente százezrek zarándokolnak el, hogy műveit megtekintsék. Legfontosabb épületei:
- Sagrada Família (Szent Család) templom, Barcelona
- Güell Park, Barcelona
- Casa Milá, Barcelona
- Casa Battló, Barcelona A katalán modernizmus további meghatározó egyéniségei Joseph Puig i Cadafalch és Doménech i Montaner voltak. További neves szecessziós építészek:
- Angliában
- Charles Rennie Mackintosh (1868-1928) (Nagy-Britannia) - a Glasgowi Művészeti Iskola megépítője
- Henry Hobson Richardson
- Arthur Makmurdo (1851-1942)
- Richard Norman Show
- Belgiumban
- Victor Horta (1861-1947)(Belgium)- legnevesebb alkotásai Brüsszelben a Maison Solvay, a Palais d'Aubecq és a Tassel - ház
- Henry van de Velde (1863-1957) - univerzális alkotó, iparművész, építész és festőművész, leghíresebb épületei: Bloemenwerf, Uccle - Hollandia és Haus Leuring, Sveningen - Hollandia
- Paul Hankar (1861-1901)
- Franciaországban
- Hector Guimard (1867-1942) - a párizsi Metró alkotója
- Émile André (1871-1933) - a Nancy Iskola képviselője
- Németországban
- Joseph Maria Olbrich (1867-1908) (Németország)- a bécsi szecessziós csoport egyik alapítótagja, a Darmstadti Művészkolónia létrehozója
- August Endell (1871-1925) (Németország) - a Müncheni Iskola képviselője, jelentős alkotása az Elvira Haus (München)
- Ausztriában / akkor Osztrák Magyar - Monarchia - a Bécsi Iskola mesterei
- Otto Wagner (1841-1918) (Ausztria) - a bécsi szecesszió vezető építészmestere, kiemelkedő épületei Bécsben a Majolikahaus, az Ankerhaus és a Wiener Stadtbahn 30 megállóhelye, köztük a Karlsplatz Pavilonjai
- Joseph Hoffmann (1870-1956) - a Stocklet Palota és a Kapfenbergi Színház elkészítője
- Adolf Loos - a bécsi Steinerhaus építője

Magyar szecessziós építészet

Magyarországon a szecessziót elsősorban Lechner Ödön (1845-1914) nevével kapcsolják össze: ő a legismertebb, legnagyobb hatású szecessziós építészünk, egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője. Néhány jelentősebb épülete:
- Iparművészeti Múzeum, Budapest IX., Üllői út
- Földtani Intézet, Budapest XIV., Stefánia út
- Postatakarékpénztár, Budapest V., Hold utca (ma a Magyar Nemzeti Bank épülete)
- Városháza, Kecskemét
- Gresham-palota
- Törley-mauzóleum További neves magyar, szecessziós stílusban alkotó építészek:
- Kós Károly
- Magyar Ede
- Medgyaszay István
- Mende Valér
- Márkus Géza

Iparművészet

A kerámiadíszítésre, az üvegfestésre, az ötvösművészetre és az épületek belső dekorációjának kivitelezésére számtalan példa akad a korból. A legismertebb iparművészek:
- USA - Tiffany
- Anglia - William Moris (1834-1896) és Janes Abbot Mc Neil Whistler (1834-1903) dekoratőr
- Franciaország - Auguste Daum (1854-1909) üveg - és kerámiamunkák, Émile Gallé (1846 - 1904) üveg és kerámiamunkák, Albert Louis Dammouse - kerámiamunkák, Louis Majorelle (1859-1928) - bútorok klészítése, L. Falise - ötvösművész, Henri Vever - ékszerész, René Lalique - ötvösművész

Képzőművészet

Neves festők, grafikusok, illusztrátorok
- Alfons Mucha (1860-1939), cseh festőművész [http://images.google.co.hu/images?q=mucha&hl=hu&btnG=Google+keres%C3%A9s Képei]
- Gustav Klimt (1862-1918), osztrák festő, a Vereinigung bildender Künstler Österreichs Sezession nevű egyesület alapítója
- Jan Toorop, holland festő
- katalán festők: Ramón Casas i Carbó (1866-1932), Santiago Rusinol i Prats (1861-1931), Isidre Nonell
- Aubrey Beardsley (1872-1898), angol grafikus, illusztrátor, a szecessziós grafika legnagyobb hatású mestere
- francia festők: Henri Toulouse-Lautrec, Paul Serusier, Emile Bernard, Georges de Feure, Pierre Puvis de Chavannes, Gustave Moreau, Felix Vallotton, Victor Prouvé Magyar festők, grafikusok
- Rippl-Rónai József (1861-1927) - a legjelentősebb képviselője a stílusirányzatnak
- Gulácsy Lajos (1882-1932)
- Vaszary János (1867-1937)
- Kernstok Károly
- Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) - a gödöllői iskola képviselője
- Nagy Sándor (1869-1951) - a gödöllői iskola képviselője
- Faragó Géza
- Róth Miksa üvegfestő

Külső hivatkozások

- [http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/szecesszio.htm enciklopedia.fazekas.hu - A szecesszió]
- [http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/szakdoli/2003/puskas/nyitolap.html A Szecesszió művészete]
- [http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/26het/muvtori/muvtori26.html Sulinet - A század első felének művészete - szimbolizmus és szecesszió]
- [http://www.sulinet.hu/muvesz/szecesszio/szecesszio.html Sulinet - A szecesszió]
- [http://lartnouveau.com/ lartnouveau.com] (francais-english -deutsch) Kategória:Művészeti stílusok ja:アール・ヌーヴォー nb:Art nouveau

Art Nouveau

A szecesszió a 19. század végének és a 20. század elejének egyik stílusirányzata az iparművészetben és a képzőművészetben.

A szecesszió kialakulása

Egyéb elnevezései

Építészet

Magyar szecessziós építészet

Iparművészet

Képzőművészet

Külső hivatkozások

Jugendstil

A szecesszió a 19. század végének és a 20. század elejének egyik stílusirányzata az iparművészetben és a képzőművészetben.

A szecesszió kialakulása

Egyéb elnevezései

Építészet

Magyar szecessziós építészet

Iparművészet

Képzőművészet

Külső hivatkozások

Prága

Prága (csehül: Praha; németül: Prag; angol: Prague) Csehország fővárosa. A városközpont 1992 óta az UNESCO által nyilvántartott Világörökség része.

Külső hivatkozás

- [http://www.praha-mesto.cz/ www.praha-mesto.cz Prága város honlapja] Kategória:Csehország települései Kategória:Világörökség ja:プラハ ko:프라하 simple:Prague

Budapest

Kategória:Magyarország települései Budapest Magyarország fővárosa, az ország politikai, művelődési, ipari, kereskedelmi és közlekedési központja. Az Európai Unió hatodik legnépesebb városa. A legmagasabb nyilvántartott népesség 2 113 645 lakos volt (1989). A népesség száma gyakorlatilag stagnál az 1990-es évek eleje óta, részben demográfiai okoknál fogva, részben a budapesti agglomerációba tartozó településekre irányuló szuburbanizáció felerősödése miatt.

Fekvése

- Budapest az ország közepének északi részén helyezkedik el. Magyarország közlekedési hálózatai tekintetében azonban fekvése centrális, ide fut be az összes autópálya és nemzetközi jelentőségú vasútvonal.
- Budapest domborzatát az észak-déli irányú Duna két alapvetően eltérő részre osztja. A folyó jobb partján, a nyugati oldalon a Budai-hegység helyezkedik el, a bal parton pedig, a város keleti oldalán a Pesti-síkság húzódik, amelyet északkeletről a Gödöllői-dombság lankái öveznek.
- A Duna budapesti szakaszán három sziget található. Ezek közül messze a legnagyobb a déli Csepel-sziget (melynek csak északi csúcsa van a városhatáron belül), ezt követi a város szívében elhelyezkedő, történelmi múltra visszatekintő Margitsziget, ettől északra pedig az Óbudai-sziget fekszik. A város északi határán túl kezdődik a Dunakanyarig felnyúló Szentendrei-sziget.

Természeti értékei

Fő szócikk: Budapest védett természeti értékei.
- Budapest természeti értékekben igen gazdag, többek között barlangok, források, növények élőhelyei, parkok állnak természetvédelem alatt.
- Budapest a világ egyetlen olyan fővárosa, amely hőforrásokkal rendelkezik. A városban számos gyógyfürdő működik. Budán maguktól törnek a felszínre a források, míg a Margitszigeten és Pesten fúrt kutakat alkalmaznak. A kéntartalmú budapesti hővíz sokféle betegség gyógyítására alkalmas.

Nevének eredete

A Buda név a korai Árpád-korban az ókori Aquincum helyén épült települést jelölte, amelyet csak a tatárjárást követően, a budai Vár (Újbuda) megépítése után kezdtek Óbuda néven emlegetni. A város a középkori krónikáink szerint Attila hun uralkodó testvéréről kapta nevét, ebből azonban valószínűleg csak annyi igaz, hogy a név eredete valóban lehetett személynév is. (Középkori forrásainkban előfordulnak Buda nevű személyek.) Egy másik feltevés szerint a városnév eredete a szláv voda (víz) szó lehet, ahogyan az ókori Aquincum név is a víz jelentésű latin aqua szóból származhatott. Pest nevének eredete a honfoglalás korába nyúlik vissza, és jelentése furcsa módon a budai oldalon található Gellért-heggyel kapcsolatos. A szó ugyanis a szláv nyelveken barlang-ot, sziklaüreg-et jelent, a régi magyar nyelvben pedig a kemencét nevezték pest-nek, ahogy az például a Székelyföld egyes részein még ma is hallható. Így lett a hévizes barlangot ("forró kemencét") rejtő mai Gellért-hegy Pest-hegy, a hegy lábánál ősidők óta használt folyami átkelő pedig Pest-rév, és innen kapta végül a túlparton létrejött település a nevét. A névnek ez az érdekes "túlpartra vándorlása" legkorábbi középkori forrásainkban jól nyomon követhető. Hasonló eredetű Buda német neve, Ofen is (magyarul "kemence"), amely délnémet nyelvjárásban a szláv pest szóhoz hasonlóan barlangot, üreget is jelent. Érdekes, hogy egy tatárjárás előtti oklevél Ofen néven a folyó bal partján lévő települést, azaz a mai Pestet jelöli meg, később azonban a helyi németek már csak a budai Várhegyre alkalmazták ezt a nevet.

Története

:Fő szócikkek: Budapest története és Budapest története évszámokban A mai Budapest 1873. november 17-én jött létre a Duna keleti partján fekvő Pest, valamint a nyugati partján elterülő Buda és Óbuda városának egyesítésével. 1950. január 1-jén a Budapest környezetében lévő települések hozzácsatolásával létrejött az ún. Nagy-Budapest, amelynek lakossága a 80-as években elérte a 2,1 millió főt. Fontosabb dátumok, események
80-as években

Budapest kerületei

Fő szócikk: Budapest kerületei 1950. január 1. után Budapest 22 kerületre oszlott. 1994 óta Budapestnek 23 kerülete van; a XXIII. kerület a XX. kerületből való kiválással jött létre. 1994 Budapest régebbi múltra visszatekintő belsőbb városrészeinek hagyományos elnevezése.
(Vastag betűvel jelölve, ha a városrész egyben a kerület hivatalos megnevezése is.)
- I. kerület: Vár, Víziváros, Krisztinaváros
- III. kerület: Óbuda
- IV. kerület: Újpest
- V. kerület: Belváros, Lipótváros
- VI. kerület: Terézváros
- VII. kerület: Erzsébetváros
- VIII. kerület: Józsefváros
- IX. kerület: Ferencváros
- X. kerület: Kőbánya
- XI. kerület: Gellért-hegy
- XIII. kerület: Újlipótváros
- XIV. kerület: Zugló

Budapest közlekedése

Fő szócikk: Budapest közlekedése

Budapest látnivalói

Budai oldal ----

Pesti oldal ----

Budapest közúti hídjai: Árpád híd - Margit híd - Lánchíd - Erzsébet híd - Szabadság híd - Petőfi híd - Lágymányosi híd

Kulturális élet

Lágymányosi híd (2004)]] A legfontosabb múzeumok
- Nemzeti Múzeum
- Nemzeti Galéria
- Szépművészeti Múzeum
- Budapesti Történeti Múzeum Lásd még: Budapesti múzeumok listája Kulturális események
- Budapesti Tavaszi Fesztivál
- Budapesti Őszi Fesztivál

Híres budapestiek

Budapesti Őszi Fesztivál A városhoz kapcsolódó nevek

- Szent Gellért püspök (Gellért-hegy)
- Árpádházi Szent Margit (Margitsziget, Margit híd)
- Budai Nagy Antal, népfelkelés vezetője
- Pesti Gábor, reneszánsz író, nyelvművelő
- Erzsébet királyné (Erzsébetváros névadója)
- Richter Gedeon (Richter Gyógyszergyár alapítója)
- Gundel Károly (Gundel Étterem)
- Gerbeaud Emil (Gerbeaud cukrászda) Akik sokat tettek a városért

- Mária Terézia
- Széchenyi István
- József nádor
- Ybl Miklós
- Podmaniczky Frigyes
- Károlyi Sándor
- Raoul Wallenberg Híres budapestiekről elnevezett intézmények

- Eötvös Loránd Tudományegyetem - Eötvös Loránd
- Semmelweis Egyetem - Semmelweis Ignác
- Korányi Kórház - Korányi Frigyes
- Papp László Budapest Sportaréna - Papp László
- Bajor Gizi Színészmúzeum - Bajor Gizi
- Erkel Színház - Erkel Ferenc
- Karinthy Színház - Karinthy Frigyes

Budapest a művészetekben

Irodalmi művek a városról

- Arany János: Hídavatás
- József Attila: A Dunánál
- Krúdy Gyula: A vörös postakocsi
- Márai Sándor: Egy budai polgár vallomásai
- Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
- Ottlik Géza: Buda Zeneművek, dalok a városról

- Kern András: Lövölde tér Budapest a filmművészetben

- Szabó István: Budapesti mesék (1976)
- Török Ferenc: Moszkva tér (2001)

Budapest testvérvárosai

- Berlin (Németország)
- Bécs (Ausztria)
- Fort Worth (Amerikai Egyesült Államok)
- Frankfurt am Main (Németország)
- Lisszabon (Portugália)
- New York (Amerikai Egyesült Államok)
- Szarajevó (Bosznia-Hercegovina)
- Tel-Aviv (Izrael)

Lásd még

- Budapest díszpolgárai
- [http://hu.wikibooks.org/wiki/Ir%C3%A1ny%C3%ADt%C3%B3sz%C3%A1m Irányítószám]

Ajánlott irodalom

A Budapestről szóló könyvek, térképek, fényképek, plakátok legnagyobb nyilvános gyűjteménye a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában, a [http://www.fszek.hu/?tPath=/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/budapest_gyujtemeny&prk=22551491 Budapest Gyűjteményben] található. A Budapest Gyűjtemény interneten elérhető adatbázisai:
- [http://www.fszek.hu/?tPath=/adatbazisok/sajat_adatbazisok/budapest-keparchivum&prk=60599839 Budapest-képarchívum (portszám: 2006)
- ]
- [http://www.fszek.hu/?tPath=/adatbazisok/sajat_adatbazisok/budapest_tortenetenek_bibliografiaja&prk=63603387 Budapest történetének bibliográfiája (portszám: 2002)
- ] :Amennyiben olyan számítógépen próbálja használni az adatbázisokat, amely tűzfalon keresztül kapcsolódik az internetre, akkor a zárójelben feltüntetett portok engedélyezése szükséges az adatbázisok megtekintéséhez.

Források

- Budapest és a Dunakanyar, Cartographia kiadó, ISBN 963-353-185-3

Külső hivatkozások

- [http://test1.miwo.hu/ A Budapesti Turisztikai Hivatal régi honlapja] (sok-sok információ minden nevezetességről)
- [http://www.earth-photography.com/Countries/Hungary/Budapest_photos.html Budapest képek]
- [http://www.budapest360.hu/ 360 fokos Budapest körpanorámák] (angol-magyar)
- [http://www.budpocketguide.com/ Budapest Business & Travel Portal] (angolul)
- [http://www.budapestrooms.com/budapest_photo_hu.php Budapest nevezetességei]
- [http://www.e-pressz.hu/Budapest%20fooldal.htm Budapest képekben (E-pressz)]
- [http://www.fsz.bme.hu/hungary/budapest/ Budapest pages] (angolul)
- [http://www.budapest.hu/ Budapest portál]
- [http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/091.htm Adatok Budapestről (Kisokos, 1987–1996)]
- [http://www.budapest-hotel.hu/ Budapest Hotels: Budapesti hotelek foglalási rendszer]
- [http://www.iit.bme.hu/hungary/budapest/bplinks/ Budapest-related links] (Budapesttel kapcsolatos információk angolul)
- [http://maps.google.com/maps?ll=47.510033,19.072266&spn=0.253029,0.341263&t=k&hl=en Budapest a Google interaktív térképén]
- [http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/224.htm Budapest története] (összefoglaló)
- [http://www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/index.shtml BParchív.hu]
- [http://www.agt.bme.hu/staff_h/varga/foto/kulonos/kulonos.html Budapesti furcsaságok] (fotóalbum)
- [http://www.budapestanno.atw.hu/ Budapest a századfordulón és most (képek)]
- [http://www.ohb.hu/index.hu.html/ Budapesti szállodák és apartmanok] Kategória:Budapest Kategória:Fővárosok Kategória:Magyarország városai Kategória:Magyarország települései Kategória:Világörökség ja:ブダペスト ko:부다페스트 simple:Budapest th:บูดาเปสต์

Balti-tenger

A Balti-tenger vagy Keleti-tenger Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják. A Balti-tenger három dán tengerszoroson kapcsolódik az Északi-tengeren keresztül az Atlanti-óceánhoz (a Kattegat öblön át): Öresund, Nagy Belt (Storebælt) és Kis Belt (Lillebælt). A Fehér-tengerrel Oroszországban a Fehér-tengeri csatorna, közvetlenül az Északi-tengerrel pedig Németországban a Kiel csatorna köti össze. A Balti-tenger területe kb. 370 000 km², térfogata 21 000 km³ körül van. Az átlagos mélysége csupán 55 méter, legnagyobb mélysége 459 méter (Stockholmtól délre). Vízgyűjtő területe a határoló országokon túl Fehéroroszország, Csehország, Szlovákia, Norvégia és Ukrajna területére is benyúlik. Mintegy 80 millió ember él a Balti-tenger vízgyûjtő területén.

Keletkezése

A Balti-tenger egy viszonylag új tenger, a legutóbbi jégkorszak hozta létre. Jelenlegi formáját i.e. 4000 körül érte el. Ahogy a jég húzódott vissza és a föld felemelkedett a jég nyomása alól, a tenger folyamatosan változott. Hol tó volt csupán, hol az északi-tengeren keresztül az Atlanti-óceánhoz kapcsolódott, hol pedig észak fele a Jeges-tengerhez. A fejlődési szakaszok során a tenger hőmérséklete és sótartalma változott. Ennek megfelelően az élővilága is cserélődött. A tenger fejlődési szakaszait az adott korszak jellemző fajáról nevezték el:
- Balti Jeges-tó – ie. 13 000
- Yoldian-tenger – ie. 10 300
- Ancylus-tó – ie. 9500
- Mastogloia-tenger – ie. 8500
- Littorina-tenger – ie. 7500
- Post-Littorina-tenger – ie. 4000 - napjainkig A pleisztocén földtörténeti korban az Eridanos ősfolyó terült el Lappföldtől a Botteni-öböl helyén egészen a mai Északi-tengerig. Az első jégkorszak mintegy 700 000 évvel ezelőtt eltüntette a folyót és kiszélesítette a medret a mai Balti-tenger számára.

Megnevezése

Először egy XI.századi német krónikás, a brémai Adam (Adam Bremensis) használta a Balti-tenger kifejezést, valószínüleg egy észak-európai nagy sziget, Baltia nyomán, melyet már a görög Xenophon is említett az i.e. 4.században. Lehetséges, hogy a germán belt (dán szó a tengerszorosra) vagy a latin balteus (öv) szavon alapszik. Mások szerint az indo-európai bhel (fehér, fényes) szóból származhat. Mindenesetre a tenger után az egész régiót Baltikumnak nevezik. Használatos a Keleti-tenger és Nyugati-tenger elnevezés is különböző nyelveken:
- A germán nyelveken általában Keleti-tenger: Dánul: Østersøen, hollandul: Oostzee, németül: Ostsee, norvégul: Østersjøen és svédül: Östersjön. Mivel Finnország sokáig Svédország része volt, átvették a megnevezést, így finnül is Keleti-tenger (Itämeri), annak ellenére, hogy Finnországtól nyugatra található. Magyarul is sokáig Keleti-tenger néven ismerték.
- Észtül azonban logikusan Nyugati-tenger: Läänemeri
- Több nyelven (angolul, latin-alapú és szláv nyelveken) Balti-tenger: Franciául: Mer Baltique, olaszul: Mare Baltico; lengyelül: Morze Bałtyckie vagy Bałtyk, oroszul: Baltijszkoje More (Балтийское море); lettül: Baltijas jūra és litvánul: Baltijos jūra.

Történelme

A Római Birodalom idején a tengert Mare Suebicum vagy Mare Sarmaticum néven ismerték. Tacitus római történelemíró isz. 98-ban a De Origine et situ Germanorum című munkájában a germán svév törzsek (suebi -> Suebicum) után nevezi el a tengert, és brakkvízűnek (édes- és sósvíz keveréke) írja le. Késöbb, 551 táján Jordanes már mint Germán-tengernek nevezi a gótokról szóló munkájában. A Viking korban (9-11. század) Skandináviában mint Keleti-tó (pl. Austmarr, "Keleti-tenger"-ként említi a Heimskringla ó-norvég mondagyűjtemény) hivatkoznak a tengerre. Előfordul Gandvik néven is, a "-vik" jelentése ó-norvégul "öböl", ami azt jelzi, hogy a Vikingek – helyesen – tengeröbölnek és nem tónak ismerték. (Más felfogás szerint a Gandvik név csupán a Botteni-öblöt jelenti, nem az egész Balti-tengert). A tengerből jelentős mennyiségű borostyánt is nyertek főleg a déli partján lakók. Két Borostyán Múzeumban lehet megismerkedni a borostyán történetével Kalinyingrádban (Oroszország) és Palangában (Litvánia). A Baltikum országaiban és Lengyelországban is mind a mai napig nagyon népszerüek a borostyánból készült ékszerek, dísztárgyak. A korai középkorban a Vikingek a Promeránokkal (mai Lengyelország területén élő szláv törzsek) harcoltak a tenger ellenőrzéséért. A Vikingek végül Oroszország folyóit használva egészen a Fekete-tengerig és dél-Oroszországig jutottak. A 12-13. századi Balti Keresztes hadjáratok során az addig pogány vallású törzseket – Európában utolsóként – keresztény hitre térítették (először a svédek a finneket, majd a dánok és németek az észteket és letteket, végül a litvánokat). A Német Lovagrend (Teutonic Knights) a déli és keleti part nagy részének ura volt ekkor, legyőzvén mindenkit a környéken a Dánoktól az Oroszokig. A 13-17. század között a Hansa Szövetség uralta a Balti régiót, így biztosítva biztonságos kereskedelmi útvonalakat a tag-városai között. A 17. században Lengyelország, Dánia és Svédország háborúzott a Balti-tenger uralmáért (Dominium Maris Baltici), melyet végül a svédek nyertek meg. A svédek ezután csak mint Mare Nostrum Balticum (a mi Balti-tengerünk) néven hivatkoztak a tengerre. A 18. században Oroszország és Poroszország uralták a tengert. Nagy Péter cár meglátta a Balti-tenger stratégiai fontosságát és ezért új fővárosát, Szentpétervárt a Néva folyó torkolatánál, a Finn-öböl partján alapította meg. A Krími háború (1854-56) során brit-francia erők bombázták a Helsinkit védő Suomenlinna erődöt, a Szentpétervárt védő Kronstadtot, valamint elpusztították az Ålandon lévő Bomarsund erődöt. Németország 1871-es megalakulásakor az egész déli part ellenőrzésük alá került. Az I. világháború nyomán 1920-ban Lengyelország ismét Balti-tengeri ország lett, így Gdynia és Gdańsk jelentõs kikötői lettek a régiónak. A II. világháború során Németország nemcsak Lengyelországot foglalta vissza, de a Balti államokat is bekebelezte. 1945-ben számos menekülteket szállító hajót süllyesztettek el a Balti-tengeren. A legnagyobb veszteség ezek közül a Wilhelm Gustloff csapatszállító hajó volt, melyen mintegy kilencezren lelték halálukat január 30-án. A hajó koordinátáknál nyugszik, a roncs háborús emlékhely (nem szabad "kincsvadászni" a roncsok között). 2004 májusában – Lengyelország és a Balti államok belépésével – a Balti-tenger majdnem teljesen az Európai Unió beltengere lett: a part mentén csupán Szentpétervár és a Kalinyingrádi orosz exklávé nem része az EU-nak. A tenger ősszel-télen rendkívül nyugtalan, viharos, ennek több hajó is köszönheti vesztét. Az egyik legutóbbi szerencsétlenség 1994. szeptember 28-án a Tallinn és Stockholm között közlekedő Estonia komp 852 áldozatot követelő katasztrófája volt. A hajó alatt nyugszik. A hideg, édes-sós víz jól konzerválta az évszázados elsüllyedt fa hajókat is: egy szép példa erre a Stockholmban kiállított Vasa, mely 1628 augusztusában, az első útján süllyedt el a Stockholmi kikötő területén. Mivel elég sekély vízben és ráadásul függőlegesen süllyedt el, 1961-ben kiemelhették. Hosszú konzerválás után a hajó 1990 óta fogadja az érdeklődőket, a szárazdokk Stockholm leglátogatottabb múzeuma.

Részei

Északon a Botteni-öböl ékelődik Finnország és Svédország közé. Ettől délre található az Ålandi tenger. Keleten a Finn-öböl nyúlik Helsinki és Tallinn között egészen Szentpétervárig. Az északi Balti-tengert Stockholm, délnyugat Finnország és Észtország határolja. A keleti- és nyugati Gotlandi-medence alkotja a közép-Balti-tengert. A Rigai-öböl Riga és Saarenmaa szigete között található. A Gdański-öböl a Hel-félszigettől keletre a lengyel Gdańsk városnál van. A német/lengyel Usedom szigettől északra, a Rügen szigettől keletre fekszik a Pomerániai-öböl. A német part és a dán Falster-sziget között található a Mecklenburgi-öböl, itt fekszik az egykori Hansa Szövetség fővárosa, Lübeck is. A Balti-tenger nyugatra a Kieli-öböllel ér véget, mielött a három dán tengerszoroson keresztül az Északi-tenger vizével találkozna.

Sajátosságai

Mivel a dán szorosok elég keskenyek és sekélyek, mintegy 25-35 évbe telik, míg a Balti-tenger vize kicserélődik az Atlanti-óceán vizével. A tengerbe elég sok folyó hordja az édesvizet, ezért a Balti-tenger sótartalma elég alacsony, úgynevezett brakkvíz (édesvíz és sósvíz között). A tengeren gyakorlatilag nincs árapály jelenség. Ezek a sajátosságok is hozzájárultak speciális balti-tengeri álat és növény-fajok kialakulásához. A balti-hering például kisebb, mint az Északi-tengeri vagy Atlanti rokona. A környező mezőgazdasági területekről igen nagy mennyiségű (mű)trágya mosódik a vízbe, valamint Szentpétervár szennyvizének nagy része is tisztítatlanul ömlik a tengerbe. Ezért nyaranta a kék-zöld alga erősen elszaporodik, egyes esetekben a fürdőzést is megtiltják a fertőzöttebb területeken.

Országok

A Balti-tengerrel határos országok:
- Finnország
- Svédország
- Észtország
- Lettország
- Litvánia
- Oroszország
- Lengyelország
- Németország
- Dánia Vízgyüjtő területén található még:
- Fehéroroszország
- Csehország
- Szlovákia
- Norvégia
- Ukrajna

Külső hivatkozások

- [http://www.envir.ee/baltics/geograph.htm Észt leírás a Balti-tengerről] Kategória:Földrajz ja:バルト海 ko:발트 해 simple:Baltic Sea th:ทะเลบอลติก

Régészet

A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző leletek alapján.

Bevezetés

A régészet legfontosabb társtudománya a történettudomány, amely a régészek kutatási eredményeit is felhasználja a történelem feltárásához. További társtudományai az antropológia, (fizikai és kulturális antropológia), paleontológia (paleozoológia és paleobotanika: őslény- és ősnövénytan), földtudomány, nyelvészet és művészettörténet. A régészetet a történettudomány, nyelvészet és művészettörténet eszközeivel ötvözi pl. az egyiptológia és az asszírológia. Magyarországon régészetet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Egyetemen tanítanak.

A régészet módszerei és fő területei

A régészek leggyakoribb módszere az ásatás, amikor a föld alól tárják fel pontos tervek és rendszerezés alapján a múltbeli épületek vagy sírok maradványait. Ezenkívül víz alatti és barlangi régészeti kutatások is előfordulnak. A régészet hazánkban is gyakorolt fontos ágai: Ősrégészet (őskőkor, neolitikum, rézkor), a bronzkor és a vaskor régészete.
Egyiptomi régészet (egyiptológia).
Klasszikus régészet (Görögország és Róma).
Középkori régészet (ezen belül pl. a népvándorlás-kor, a honfoglalás-kor, az Árpád-kor és a késő-középkor régészete).

Fő régészeti korszakok

- Paleolitikum (őskőkor vagy pattintott kőkorszak (paleolitikum) - Európában kb. az i.e. 10. évezredig
- Mezolitikum (Átmeneti kőkor) - Európában kb. az i.e. 10. évezred és i.e. 8. évezred között
- Neolitikum (újkőkor vagy csiszolt kőkorszak) - Európában kb. i.e. 8. évezred - i.e. 5. évezred
- Rézkor - Európában kb. i.e. 5. évezred - i.e. 3. évezred
- Bronzkor - Európában kb. i.e. 3. évezred - i.e. 1. évezred
- Vaskor - Európában az i.e. 1 évezred folyamán
- Római kor - a Kárpát-medencében 1. század - 5. század
- Népvándorlás-kor - 5. század - 9. század

Régészeti kultúrák:

A régészek a jellegzetes azonosságokat mutató leletegyütteseket földrajzi terület, illetve korszak szerint összekapcsolják, mint a feltételezhetően összetartozó emberi közösségek, törzsek vagy népek hagyatékát. Ezeket az összetartozó leletegyütteseket, illetve a mögöttük álló hajdani kultúrákat nevezik régészeti kultúráknak. Régészeti kultúrák szócikkei a Wikipédiában: Magyarország
- Szeleta-barlang (paleolitikum)
- Istállóskő (paleolitikum)
- Körös-kultúra (neolitikum)
- Lausitzi kultúra (bronzkor) Más európai országok Ázsia
- Botaji kultúra, Kazahsztán (rézkor) Afrika Amerika

Lásd még:

- Őskor
- Ókor
- Civilizáció

Külső hivatkozások

- [http://vmek.oszk.hu/01600/01658/01658.htm Múltra nyíló ablakok (Régészetről mindenkinek)] Kategória:Társadalomtudományok als:Archäologie ja:考古学 ko:고고학 ms:Arkeologi simple:Archaeology th:โบราณคดี

2. század

A 2. század az időszámításunk szerinti 101 - 200 közötti éveket foglalja magába.

Események

- A Római Birodalmat öt kiváló császár igazgatja (96 - 180) - Nerva, Traianus, Hadrianus, Antoninus Pius, Marcus Aurelius.

Híres személyek

- Cai Lun, kínai feltaláló
- Galen, orvosi író
- Szent Ireneus, görög nyelvű ókeresztény író, püspök, az egyházatyák egyike
- Plutarch
- Ptolemaios

Felfedezések, fejlesztések

- Cai Lun feltalálja a papírt - kb. 105-ben
- Ptolemaiosz megszerkeszti a szabad szemmel látható csillagok katalógusát.

Évtizedek és évek

Megjegyzés: A második század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.

90-es évek	90	91	92	93	94	95	96	97	98	99
100-as évek	100	101	102	103	104	105	106	107	108	109
110-es évek	110	111	112	113	114	115	116	117	118	119
120-as évek	120	121	122	123	124	125	126	127	128	129
130-as évek	130	131	132	133	134	135	136	137	138	139
140-es évek	140	141