:: wikimiki.org ::

Székelyföld

Székelyföld

A Székelyföld megnevezés a történelmi székely székek területét jelenti. Ezen székek kezdetben: Telegdiszék (később Udvarhelyszék), Csíkszék, Gyergyószék, Marosszék, illetve Sepsi- , Kézdi- és Orbaiszék (melyek együtt alkották Háromszéket). Később túlnépesedés miatt bizonyos székelyek átköltöznek Kézdiszékből Torda közelébe, így jött létre Aranyosszék. A székekből fiúszékek válnak ki az idők során, úgymint Bardocszék, Miklósvárszék, Kászonszék. E hagyományos felosztás az 1867-es kiegyezést követő közigazgatási átszervezéssel szűnt meg, amikor is a területet a következő vármegyékre osztották: Csík vm., Háromszék vm., Udvarhely vm. és részben Maros-Torda vm. A II. bécsi döntés (1940. augusztus 30.) Észak-Erdéllyel együtt Székelyföldet is visszajuttatja Magyarországnak. 1945-ben a szovjet csapatok katonai közigazgatást vezetnek be Erdély területén és az 1946-os béketárgyalásokat követően Észak-Erdély visszakerül Romániához. Szovjet nyomásra létrehozzák a Székelyföldet magában foglaló magyar többségű Magyar Autonóm Tartományt Marosvásárhely központtal. Később területét lecsökkentik (Háromszéket elcsatolják), ekkor jön létre a Maros-Magyar Autonóm Tartomány. 1964-ben közigazgatási átszervezés történik. A mai romániai közigazgatási felosztás szerint Hargita, Kovászna és Maros megye egy része alkotja Székelyföldet. Lakóinak száma megközelítőleg 800 000. Lakosságának többsége (80-90%) magyar. A Székelyföldet a 13. század végéig vette véglegesen birtokba a székelység. Templomainak többségének alapító levelei ekkor vagy ennél korábban datált. Főbb városai lélekszám szerint: Marosvásárhely (korábban Székelyvásárhely), Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely, Kovászna, Nyárádszereda. Kategória:Magyarország történelme Kategória:Erdély

Székely

A székelyek Székelyföld lakói. Nemesi kiváltságokkal rendelkező magyarajkú népcsoport, amely rendi nemzetet alkotott Erdély dél-keleti részén a 13. század tájékától kezdve. A székely nép eredete sok vitát kavar mind a tudósok, mind pedig maguk a székelyek között. Elterjedt elmélet szerint harcos törzsektől származnak, akiket a magyarok telepítettek a keleti határ őrzésére, megvédendő az országot a tatár inváziótól és egyéb, kelet felől fenyegető harcos népektől. A székelyek magukat büszkén magyarnak vallják.

Eredetük

A különféle elméletek avar, gepida, szkíta és hun eredetet vallanak, néhány szerint pedig a Kárpátok keleti felén már az 5. század óta élnek. Sokan azt az elméletet vallják, hogy a székelyek egyszerűen a magyaroktól származnak, és a kulturális eltérések oka a hegyvidék okozta izoláció. Több kutató szerint a magyarság két hullámban jutott el Erdélybe és a Kárpát-medencébe, az első hullám a 896-os honfoglalás előtt történt. Ezen elmélet szerint a székelyek az első hullámmal érkeztek és telepedtek le Erdélyben. Más lehetséges eredet maga a honfoglalás utáni magyarság, akiknek ezen része a határok védelmére telepedett át Erdélybe, az ország keleti felére. Jóval kevésbé elterjedt elmélet szerint a székelyek (illetve akár a magyarok is) török eredetűek. Kis számú kutató azt az elméletet vallja, hogy a székelyek a szkíták leszármazottai, akik a nyugat felé vonuló magyarokhoz csatlakoztak.

A székelyek történelmi előjogai

A 1437-es Három nemzet szövetsége (Unio trium nationum) az erdélyi magyarság, a székelység és a szászok között köttetett. Hadkötelezettségük okán voltak nemesi joggal ellátva. Adózni akkor voltak kötelesek, ha trónra lépett a király, ha megházasodott, illetve ha fia született (ökörsütés). Ha a király Keletre vezetett hadat, akkor minden második katonakorú székely volt köteles hadba vonulni, ha Nyugatra akkor csak minden tizedik. Társadalmi tagolódásuk hármas: gyalogok, lófők és előkelők (primor). Amint a nevekből is látszik, főleg a hadba vonulásuk mikéntje határozta meg státusukat.

A kiváltságok elvesztése

szászok Kiváltságaikat hibátlanul a 16. századig tudták megőrizni. Azután az uralkodók egyre inkább próbálták megnyírbálni ezeket. Elsőként János Zsigmond fejedelemmel kerültek összetűzésbe, emiatt tört ki az 1562-es székely felkelés, amelynek szégyenletes következménye az volt, hogy addig példátlan módon az uralkodó két várat (csúfnevükön Székelytámadt és Székelybánja) emelt Székelyföld területén, ezzel próbálván fékentartani a székelyeket. Az erdélyi fejedelmek közül még a Báthoryak próbálkoztak ezen jogok csonkításával. Ennek következménye volt, hogy Vitéz Mihály havasalföldi román vajda mellé állt a székelység annak 1599-es támadásakor. Idővel egyre több székely köti le magát jobbágysorba, talán a kedvezőbb életmód miatt. Bethlen Gábor már olyan törvényt hoz, amely komoly feltételekhez köti a jobbágysorba való átlépést. Amikor Mária Terézia újraszervezi a határőrséget, az erőszakos sorozás a madéfalvi vérengzésbe torkollik (1764): osztrák katonák lemészárolnak többszáz székelyt, mert azok megtagadják a hadseregbe való bevonulást. Ezek után többen átmenekülnek a keleti határon Moldvába. Amikor a monarchia megszerzi Bukovinát, akkor Hadik András összegyűjti ezen Moldvában szétszóródott székelyeket és letelepíti őket Bukovina öt falujában. Így alakul ki a bukovinai székelység. Egy részük az 1900-as évek tájékán költözik vissza a történelmi Magyarország területére, maradékuk 1940-ben költözik a Délvidékre, majd onnan a Völgységbe, a kitelepített svábok helyére. Az 1848-as forradalomban Bem erdélyi hadseregének nagyrészét székelyek alkotják. Az önvédelmi harc megkezdését Háromszéken mondják ki, amikor Gábor Áron, az addig ismeretlen ezermester ígéri meg, hogy „lesz ágyú”, amivel felvegyék a harcot. A székelység a kiegyezést követő közigazgatási felosztással betagolódik a modern magyar társadalomba. Erdéllyel együtt a székelyek is a mai Románia területéhez tartoznak.

Populáció

Románia Hargita (Harghita), Kovászna (Covasna) és Maros (Mureş) megyéiben él a legtöbb székely: A mai erdélyi magyarság 40%-át teszi ki a székely-magyarok csoportja.

Külső linkek

- [http://www.szekelyhirmondo.ro/ Székely Hírmondó]
- [http://szekely.lap.hu/ Székely linkek] Kategória:Népek Kategória:Magyarország történelme ja:セーケイ人

Torda

Torda (románul Turda, németül Thorenburg, latinul Salinopolis, római neve Potaissa volt): város Romániában Kolozs megyében. Az egykori Torda vármegye, majd Torda-Aranyos vármegye székhelye, megyei jogú város. A múltban Aranyospolyánt és Keresztest csatolták hozzá. Ma Koppánd és Bogáta is hozzá tartozik.

Fekvése

Kolozsvártól 31 km-re délkeletre a Rákos-patak és az Aranyos folyó összefolyásánál épült. ()

Nevének eredete

Neve az ősi magyar Turda személynévből ered, az pedig a török turdi (= megmaradt) szóból.

Története

Helyén egykor a dák Dierna, majd a római Potaissa állott. Vára a 11. század elején már megvolt és a mai Várfalva feletti magaslaton állott. Maradványai ma is láthatók. A tatárok 1241-ben elpusztították. A vár valószínűleg 1285-ben a második tatár betöréskor pusztult el. 1289-ben IV. László a kézdi székelyeknek adományozza a vár Aranyos nevű földjét és ezzel megalapította Aranyosszéket. Ótorda nyugati részén egykor egy Szentmiklós nevű helység állott, ahol Mikud ispán 1275 körül várat épített, melyet 1285-ben a tatárok leromboltak. A 15. század elején újra felépítették, utoljára 1508-ban említik, ma már nyoma sincsen. 1463-ban országgyűlés színhelye volt. 1505-ben itt újították meg a három nemzet unióját. 1542. december 20-án az itt tartott országgyűlés ismerte el János Zsigmondot erdélyi fejedelemnek. 1568-ban a tordai országgyűlésen hirdették ki a vallásszabadságot. Újtorda gótikus református templomába menekültek a lakosok 1601-ben Basta serege elől, de az a falakat ágyúkkal szétlőve lemészárolta őket. A város mellett verte meg a császári sereg Vitéz Mihály vajda seregét, az eseményre a csata helyén 1974-ben felállított monumentális Vitéz Mihály emlékmű és emlékpark hívja fel a figyelmet. 1614-ben Bethlen Gábor sóvágóknak adományozta az elnéptelenedett települést. 1714-ben Mikes Mihály gróf telepít be pálosokat. 1910-ben 13455 lakosából 9674 magyar, 3389 román és 100 német volt. Magyar lakosságának nagy része a második bécsi döntés után Kolozsvárra költözött. 1992-ben 61200 lakosából 51631 román, 7114 magyar, 2289 cigány és 95 német volt.

Látnivalók

- A város központjában a főtér két végén egy-egy gótikus templom áll, az alsót egykor fal is övezte.
- Az egykori fejedelmi házban történeti múzeum van.
- A városnak híres sósfürdői vannak.

Híres emberek

- Itt született 1796. április 28-án br. Jósika Miklós regényíró.
- Itt született 1820. július 7-én Kőváry László régész, történetíró. Kategória:Románia települései

1867

Események

- Kiegyezés

Születések

- május 6. - Iványi-Grünwald Béla festő
- június 8. - Frank Lloyd Wright amerikai építész
- november 30. - Vaszary János festő
- június 28. - Luigi Pirandello olasz drámaíró, novellista

Halálozások

- október 23. – Franz Bopp német nyelvész, az összehasonlító nyelvtudomány egyik megalapítója
- december 11. – Bérczy Károly író
- december 15. – Ganz Ábrahám vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar egyik megteremtője (
- 1814) ja:1867年 ko:1867년 ms:1867 simple:1867 th:พ.ศ. 2410

1940

Események

- a II. világháború első teljes éve
- március 12. - Békekötéssel ér véget a finn-orosz háború
- április 9. - Német csapatok megtámadják Dániát és Norvégiát
- május 10. - Németország lerohanja a Benelux-államokat, Angliában megbukik a Chamberlain-kormány, az új miniszterelnök Winston_Churchill
- május 28. - Németország elfoglalja Belgiumot - III. Lipót belga király feltétel nélkül kapitulál
- június 5. - Megindul a német támadás Franciaország ellen
- június 14. - Párizs elesik
- Június 22. - Franciaország kapitulál
- június 26 - A Szovjetunióban a forradalmi naptárról visszaállnak a Gergely-naptár használatára.
- augusztus 3. és 6 között a korábban aláírt Molotov-Ribbentrop paktum értelmében, egy erősen befolyásolt választást követően a Szovjetunióhoz csatlakozik a három Balti állam
- augusztus 2. - A Vörös Hadsereg elfoglalja Besszarábiát, létrejön a Moldáv SZSZK
- augusztus 20. - Kína támadást indít a Mandzsúriát megszálló japánok ellen
- augusztus 30. - A második bécsi döntés értelmében magyar csapatok megszállják Észak-Erdélyt
- szeptember 27. - Németország, Olaszország és Japán aláírja a háromhatalmi egyezményt
- október - Bartók Béla emigrál az Amerikai Egyesült Államokba
- november 20. - Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez
- december 12. - Aláírják a magyar-jugoszláv "örök barátsági szerződést" (amelyet Magyarország négy hónappal később orvul megszegett)

Az év témái

1940 filmjei

- Kalmár László: Dankó Pista
- Radványi Géza: Erdélyi kastély
- Radványi Géza: Zárt tárgyalás

1940 az irodalomban

- Arthur Koestler: Sötétség délben
- Radnóti Miklós: Ikrek hava

1940 a zenében

- A Columbia hangemezgyár felvételt készít Bartók: Kontrasztok című művéből, Benny Goodman, Szigeti József és Bartók Béla közreműködésével. Itt már szerepel a Pihenő c. tétel.

1940 a tudományban

1940 sporteseményei

Születések

- január 1. – Frank Langella színész
- január 1. – Helmut Jahn német építész
- január 1. – Sáry László zeneszerző
- január 4. – Brian David Josephson angol fizikus
- január 4. – Kao Hszing-csien, Nobel-díjas kínai író
- február 9. – John Maxwell Coetzee, Nobel-díjas dél-afrikai író
- március 16. – Bernardo Bertolucci olasz filmrendező
- március 18. – Sinkó László színész
- május 27. – Bakay Kornél, régész, tanár, múzeumigazgató, politikus
- június 4. – Nagy Anna színésznő
- június 13. – Gojko Mitić szerb származású német színész
- június 23. – Wilma Rudolph futónő, a „fekete gazella”
- július 7. – Ringo Starr brit zenész, a Beatles tagja
- augusztus 8. – Gregor József operaénekes
- október 9. – John Lennon zenész, énekes
- november 22. – Terry Gilliam amerikai filmrendező, a Monty Python-csoport tagja
- december 21. – Frank Zappa amerikai gitáros, zeneszerző

Halálozások

- január 29. - Paul Klee svájci festő, grafikus;
- március 10. - Mihail Bulgakov orosz író;
- március 29. - Terkán Lajos csillagász, egyetemi docens;
- augusztus 21. - Lev Trockij orosz újságíró, politikus, forradalmár;
- szeptember 1. - Feleky Sándor orvos, költő
- szeptember 24. - Iványi-Grünwald Béla festő;
- augusztus 30. - Joseph John Thomson angol Nobel-díjas fizikus, az elektron felfedezője
- november 17. - Eric Gill, brit szobrász, tipográfus, író;

Nobel-díjak

- 1940-ben a Nobel-bizottság egyetlen területen sem osztott díjat ja:1940年 ko:1940년 ms:1940 simple:1940 th:พ.ศ. 2483

Magyarország

A Magyar Köztársaság független állam Közép-Európában. Nyugaton Ausztriával, északon Szlovákiával, északkeleten Ukrajnával, keleten Romániával, délen a volt Jugoszlávia néhány utódállamával, Szerbia és Montenegróval, Horvátországgal és Szlovéniával határos. Tagja az Európai Uniónak, valamint Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával együtt a visegrádi országok csoportjának.

Történelem

Fő szócikk: magyar történelem Magyarország területén a magyar törzsek megérkezése előtt – a pannóniai római jelenléten kívül – kelták (eraviszkuszok), illírek (pannonok), germánok, szlávok, valamint különböző lovasnomád népek, szkíták (szittyák), hunok és avarok éltek. A magyarok 895-tel kezdődően az egész Kárpát-medencét birtokukba vették. A 10. század első felében kalandozó hadjárataikkal rémületben tartották Nyugat- és Dél-Európát („A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!”), aminek az augsburgi csata (955) vetett véget. Ezután a magyarok egyre jobban rákényszerültek a letelepedett életmódra, a földművelésre. Géza fejedelem felismerte, hogy ha a magyar nép nem veszi fel a kereszténységet és nem szilárdítja meg a feudális rendet határain belül, akkor a környező feudális államok előbb vagy utóbb felmorzsolják a népét. Papokat hozatott a Német-Római Birodalomból, de munkáját már fia, az „államalapító” I. (Szent) István fejezte be. István (akinek pogány neve Vajk volt) 1000-ben III. Ottó közbenjárására és biztatására koronát kért és kapott II. Szilveszter pápától (Szent Korona), így a Magyar Királyságot a keresztény országok közösségéhez kapcsolta. A 11. század végén - I. (Szent) László és Könyves Kálmán tevékenységének köszönhetően - Magyarország perszonálunió révén magába olvasztotta a Horvát Királyságot, amely 1918-ig a Magyar Királyság része volt. A Magyar Királyságot 1241–42-ben, a Mongol Birodalom nyugati terjeszkedése során Batu kán Kék Hordája szállta meg közel egy éven át, majd hirtelen elhagyták az ország területét. A megszállás idejét az adriai Trau várában átvészelő, „második honalapító”-nak is nevezett IV. Béla ezt követően rendelte el a kővárak építését az addig szokványos földvárak helyett. 1301-ben meghalt az utolsó Árpád-házi uralkodó, utána pár évig hatalmi harcok gyengítették az országot. Végül az Árpád-házzal leányágon rokon Anjou-dinasztia szerezte meg a hatalmat, és a 14. században ezt meg is tartották. Károly Róbert, az első Anjou-házi király újra központosította a királyi hatalmat. Fia, Nagy Lajos uralkodása alatt érte el az ország legnagyobb kiterjedését. A 15. században Magyarország Európa egyik jelentős nagyhatalma volt, és Mátyás király uralkodása alatt kulturális szempontból is felzárkózott a legfejlettebb országokhoz (reneszánsz korszak). Ekkor azonban már fenyegetett a török megszállás, ami a 16. században véget vetett Magyarország nagyhatalmi helyzetének és hosszú időre függetlenségének is. A mohácsi csata (1526) után az ország három részre szakadt, egy részét az Oszmán Birodalom foglalta el, más része a Habsburgoké lett, csak Erdély maradt független. A 17. század végére egyesített keresztény seregek visszafoglalták a törökök által elfoglalt területeket. Ettől az időtől Magyarország a Habsburg Birodalom része volt. A függetlenség kivívására két jelentősebb kísérlet történt, a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc a 18. század elején, valamint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. A nemzeti öntudatra ébredés nemcsak politikai, hanem kulturális síkon is zajlott: erre az időre tehető a nyelvújítási mozgalom és a magyar nyelv irodalmi szintre emelése, melynek betetőzéseként az 1844-es országgyűlésen a magyar lett az ország hivatalos nyelve (ezt azonban a forradalom után eltörölték.) Az Ausztriával történt kiegyezésre – melyet nagyban elősegített az, hogy az olasz függetlenségi törekvések és az osztrák-porosz háború következtében a Habsburg Birodalom nagyhatalmi helyzete alaposan meggyengült – végül 1867-ben került sor. Ezután Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia társországa lett. A Monarchia az I. világháború után szétesett. A trianoni békeszerződés értelmében Magyarország területének majdnem kétharmada és magyar nemzetiségű lakosságának majdnem egyharmada a környező országokhoz került. A II. világháború elvesztése – és néhány éves többpárti parlamentáris demokrácia – után a szovjetek vették át a hatalmat, és az országban egypártrendszer alakult ki. 1956-ban forradalom tört ki, Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki a népfelkelés sodrában szakított a Varsói Szerződéssel, kikiáltotta Magyarország semlegességét, és visszaállította a többpártrendszert. A forradalmat szovjet csapatok verték le, és új kormány alakult Kádár János vezetésével. Visszaállt a kommunista egypártrendszer. Nagy Imrét és a forradalom néhány vezetőjét, valamint több száz résztvevőjét kivégezték, majd 1963-ban amnesztia következett. Az ország konszolidálásához külföldi segélyeket is igénybe vettek, ami az 1973-as olajválság után Magyarország teljes eladósodásához vezetett. A rendszerváltás 1989-ben következett be. Magyarország innentől arra törekedett, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz, amelynek 2004. május 1-jén lett tagja. Lásd még: magyar uralkodók listája, Magyarország kormányzói és köztársasági elnökei.

Politikai rendszer

Magyarország államformája köztársaság. A hatályos magyar alkotmány a többször módosított 1949. évi XX. törvény. Az alkotmány átfogó módosítása 1989. október 23-án lépett életbe, mivel a népköztársasági államformát felváltotta a köztársaság. A köztársasági elnököt 5 évre választja meg az Országgyűlés. Leginkább reprezentatív funkciókat tölt be, ő fejezi ki a nemzet egységét. Ő nevezi ki a miniszterelnököt és ő a hadsereg főparancsnoka. A parlament által hozott törvényeket újratárgyalásra visszaküldheti, illetve az Alkotmánybíróság elé terjesztheti, ha úgy véli, hogy az alkotmánnyal bármilyen formában összeférhetetlen. A 386 parlamenti képviselőt négyévente választják, 176-ot egyéni választókerületekben, 210-et a pártok által állított listákról. A képviselők megválasztják a miniszterelnököt, aki kinevezi kormányát. Abban az esetben, ha a miniszterelnök szembekerül a parlamenttel, konstruktív bizalmatlansági indítványt terjeszthetnek be ellene. Ebben minden esetben meg kell nevezni az új miniszterelnök-jelöltet is.

Jelenlegi parlamenti pártok:

- Magyar Szocialista Párt (MSZP) (178 mandátum) – elnöke: Hiller István
- Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (Fidesz) (169 mandátum) – elnöke: Orbán Viktor
- Szabad Demokraták Szövetsége – a Magyar Liberális Párt (SZDSZ) (20 mandátum) – elnöke: Kuncze Gábor
- Magyar Demokrata Fórum (MDF) (8 mandátum) – elnöke: Dávid Ibolya. A jelenlegi kormányt (2002–től) az MSZP és az SZDSZ koalíciója alkotja, az MSZP-s Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök. (2002 és 2004 között Medgyessy Péter) volt a kormányfő.)

Közigazgatási beosztás

Magyarország egy fővárosra (Budapest), 24 megyei jogú városra (Budapestet is beleszámítva), valamint tizenkilenc megyére van osztva. Az országot 1999-ben 7 tervezési-statisztikai régióra, valamint kistérségekre osztották, az Európai Unió követelményeinek megfelelően. Európai Unió

Földrajzi helyzet, éghajlat

Magyarország a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei között és az északi félgömb 45° és 49° szélességi körei között, nagyjából Európa közepén helyzekedik el, a Kárpát-medencében. Tőle csaknem egyforma távolságra van az Atlanti-óceán és az Urál hegység, illetve a Földközi-tenger és az Északi-tenger. Az országnak nincs közvetlen tengeri határa, legközelebb az Adriai-tengerhez fekszik, attól körülbelül 300 kilométer távolságra. Területe 93 036 négyzetkilométer, amivel az országok méret szerinti rangsorában a középmezőnyben található. Az ország területén nicsenek nagy szintkülönbségek, legalacsonyabb pontja tengerszint felett 78 méter, amit Szegedtől délre, Gyálaréten mértek, legmagasabb pontja pedig tengerszint felett 1014 méter, a Mátra Kékes nevű csúcsán található. Az államhatár hossza 2217 kilométer, amely az 1920-as trianoni békeszerződés során alakult ki. Magyarország
- legnyugatibb települése: Felsőszölnök (Vas megye),
- legkeletibb települése: Garbolc (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye),
- legészakibb települése: Hollóháza (Borsod-Abaúj-Zemplén megye),
- legdélibb települése: Kásád (Baranya megye). Az ország természetföldrajz szempontjából az alábbi nagytájakra oszlik: # Alföld #
- Mezőföld #
- Duna–Tisza köze: Kiskunság, Jászság, Pesti-síkság #
- Tiszántúl: Maros-Körös köze, Nagy-Sárrét, Kis-Sárrét, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség, Szatmári-síkság # Kisalföld: Szigetköz, Rábaköz, Marcal-medence # Alpokalja: Kőszegi-hegység, Soproni-hegység # Dunántúli-dombság: Zalai-dombság, Somogyi-dombság, Tolnai-hegyhát, Baranyai-dombság, Mecsek és Villányi-hegység # Dunántúli-középhegység #
- Bakony: Déli Bakony, Északi Bakony, Balatonfelvidék, Keszthelyi - hegység #
- Vértes #
- Dunazug-hegység: Gerecse, Pilis, Budai-hegység, Visegrádi-hegység #
- Velencei-középhegység # Északi-középhegység #
- Börzsöny #
- Cserhát #
- Mátra: Mátraalja, Nyugat-Mátra, Közép-Mátra, Észak-Mátra #
- Bükk és Bükkalja #
- Zempléni-hegység és Hegyalja #
- Cserehát A Kárpát-medence csaknem teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Az ásványi anyagokban dús gyógyvizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja.

Nagyobb folyók

- Duna, magyarországi szakaszának hossza 417 km
- Tisza, magyarországi szakaszának hossza 596 km
- Lajta
- Rábca
- Rába, magyarországi szakaszának hossza 211 km
- Zala, hossza 139 km
- Dráva
- Ipoly, magyarországi szakaszának hossza 143 km
- Zagyva
- Sajó, magyarországi szakaszának hossza 125 km
- Hernád, magyarországi szakaszának hossza 118 km
- Bodrog, magyarországi szakaszának hossza 52 km
- Szamos
- Hármas-Körös
- Maros

Nagyobb tavak

- Balaton, felülete 596 km²
- Fertő-tó, magyarországi felülete 75 km²
- Velencei-tó, felülete 26 km²

Éghajlata

Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el; időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja. Az évi középhőmérséklet +8–12 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, −2–4 °C, júliusban a legmagasabb, 23–25 °C. A napsütéses órák száma évente 1700–2100 óra között van; ez az Alföldön a legmagasabb és a hegyvidéken a legkisebb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–1000 mm, az Alföldön 500–600 mm, a hegyvidéken 800–1000 mm. A csapadék majdnem fele télen, hó formájában hull a földre.

Gazdaság

Magyarország gazdasági rendszere alkotmánya szerint a tisztességes piaci versenyre és a mindenkinek járó, államilag garantált minimális gazdasági biztonságra épülő szociális piacgazdaság. Magyarország tagjai a fejlett ipari országokat tömörítő OECD-nek, gazdasági teljesítménye alapján a világban gazdag, fejlett országnak, az Európai Unió gazdaságának részeként között azonban inkább szegénynek számít. Bruttó hazai terméke (GDP) 2004-ben folyó áron 20 338,2 Mrd forint volt. Az egy főre eső bruttó hazai termék közepesen szóródik. Magyarország régiói közül a leggazdagabb régió 2002-ben Közép-Magyarország volt (675 157 forint/fő), a legszegényebb pedig a Dél-Alföld (529 347 forint/fő). A magyar gazdaságban egyre erősebb a szolgáltató szektor szerepe; a szállításba és más szolgáltató ágazatokba kimagaslóan sok beruházás történt az elmúlt tizenöt évben. Ezzel együtt a gazdasági szerkezet leginkább fejlett ipari országként írható le. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából kimagasló jelentőségű a döntően multinacionális tulajdonú cégek által végzett feldolgozóipari tevékenység, gépgyártás, autógyártás. Néhány ilyen vállalkozás termeli meg a exportra kerülő termékek több mint felét, és fizeti be az adónak is több mint felét. Magyarország természeti kincsekben szegény ország, gazdasága jelentős behozatalra szorul, fizetési mérlege és külkereskedelmi mérlege is deficites. Magyarországon világviszonylatban magasak, az Európai Unió átlagához képest alacsonyak a bérek, a bruttó bérek átlaga 2004-ben 155 ezer forint. A munkanélküliségi ráta 7,1%-os szintje viszonylag alacsony, de egyre inkább a tőkeintenzív ágazatok fejlődnek, amelyek a magasan képzett munkavállalóknak biztosítanak megélhetést. A nem piacképes tudással vagy alacsony képzettséggel rendelkező emberek körében magas a strukturális jellegű munkanélküliség, és jelentős a szegénység is. Magyarország a fejlett ipari országokhoz hasonlóan egyre korosodó népességgel rendelkezik, az aktivitási ráta 54%-os szintje kifejezetten alacsony, vagyis kevés, nagy értékű munkát végző népesség sok inaktív (tanuló, nyugdíjas, állástalan) embert tart el. Magyarország több javat fogyaszt el, mint amennyit megtermel, államháztartása deficites, az államadósság szintje az éves bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 60%-ára tehető. A magyar gazdaság célja 1989 után az átmenet volt a tervgazdaságból a piacgazdaságba. Magyarország az Európai Unió tagjaként a világ legnagyobb egységes piacának tagja, és az Európai Unió gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megfelelően törekszik pénzének, a forintnak az euróra cserélésére, alacsony kamatok, kezelhető mértékű költségvetési deficit és államadósság, az alacsony infláció által meghatározott maastrichti kritériumok teljesítésére, melyek közül az első kettő nehezebben, a második kettő könnyebben teljesíthető.
- [http://www.gkm.gov.hu/ Gazdasági és Közlekedési Minisztérium]
- [http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,327489&_dad=portal&_schema=PORTAL Központi Statisztikai Hivatal Stadat rendszer (hivatalos gazdaságstatisztikák)]
- [http://www.pm.gov.hu/ Pénzügyminisztérium]

Népességi adatok

- Magyarország nemzetiségei

Kultúra, tudomány

- Világhírű magyarok listája
- Magyarországi egyetemek listája
- Magyarországi főiskolák listája
- Magyar Tudományos Akadémia
- Magyar építészet
- Magyar festészet
- Magyar szobrászat
- Magyar irodalom
- Magyar zene
- Magyar film
- Magyar színházak listája

Természetvédelem

- Magyarország természetvédelmi területei
- Magyar barlangok listája

Egyéb

- Magyarország-portál az [http://en.wikipedia.org/wiki/Portal:Hungary angol] és a [http://en.wikipedia.org/wiki/Portal:Ungarn német] Wikipédiában
- [http://www.magyarorszag.hu/orszaginfo A Magyarország.hu országinformációkat tartalmazó allapjai]
- [http://www.earth-photography.com/Countries/Hungary/Budapest_photos.html Budapesti képek]
- [http://www.idg.hu/expo/milkonyv/cont-eng.html Ismertetés és képek a millennium korából]
- [http://www.whcmeeting.hu/hu/information/venue.html Világörökségi helyszínek]
- [http://www.nemzetismeret.hu Nemzetismeret.hu]
- [http://www.freeworldmaps.net/europe/hungary/map.html Magyarország domborzati térképe]
- [http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/ruzsa/magyarorszag.htm Magyarország és a Kárpát-medence topográfiája – játék]
- [http://www.dmoz.org/World/Magyar/T%c3%a1rsadalom/%c3%81llam_%c3%a9s_korm%c3%a1nyzat/ Open Directory - World: Magyar: Társadalom: Állam és kormányzat (90)]
- [http://www.demos.hu/Audit Stratégiai Audit] - Magyarország átmenetének 15 éve és jelenlegi fejlettségi szintje

Lásd még

[http://hu.wikibooks.org/wiki/Ir%C3%A1ny%C3%ADt%C3%B3sz%C3%A1m | Magyarország településeinek irányítószámai]

Kapcsolódó szócikkek

- Magyarország települései, Magyarország városai
- Magyar névnapok
- Magyar uralkodók listája
- Magyarország kormányzói és köztársasági elnökei
- Magyarország repülőterei
- Magyarországi vasúttörténet als:Ungarn fiu-vro:Ungari ja:ハンガリー ko:헝가리 ms:Hungary simple:Hungary th:ประเทศฮังการี zh-min-nan:Magyar-kok

1945

Események

- január 1. – Miskolc, Diósgyőr és Hejőcsaba egyesítése, „Nagy-Miskolc” létrejötte
- január 20. - fegyverszünet a szövetséges hatalmak és Magyarország között
- január 17. - Varsót felszabadítják a szovjetek
- február 4 és 15. között megrendezik a jaltaii konferenciát, ahol a szövetséges hatalmak vezetői döntenek Németország lefegyverzéséről
- február 13. - a szovjet hadsereg eléri Budapestet
- március 9. - március 10 - Tokió ellen 334 amerikai B-29-es bombázó intéz támadást. A gyújtóbombázás 100 000 áldozatot követel
- április 4. - a Vörös Hadsereg eléri Magyarország utolsó települését, Nemesmedvest - (1989-ig Felszabadulás néven nemzeti ünnep)
- április 25. - szovjet és amerikai csapatok találkoznak az Elbánál
- április 28. - Mussolinit olasz partizánok kivégzik
- április 30. - a szovjet csapatok elfoglalják a Reichstag épületét, Hitler öngyilkos lesz
- május 5.-8. - Prágában felkelés a német megszállók ellen (Európában a német megszállás alól utolsóként felszabadított főváros)
- május 8. - Németország feltétel nélkül leteszi a fegyvert
- május 9. - a Vörös Hadsereg bevonul Prágába
- június 26. - San Franciscóban elfogadják az ENSZ alapokmányát. A szervezet október 24-én kezdi meg működését formálisan is
- július 17. és augusztus 2. között a három nagyhatalom vezetője (Sztálin, Truman és Churchill, majd helyette Attlee Potsdamban értekezletet tartanak, melyen a békeszerződés részleteit is megtárgyalják.
- augusztus 2. - Beneš dekrétumai megfosztják állampolgárságuktól a szlovákiai magyarokat
- augusztus 6. - A 8 óra 15 perckor Hirosimára ledobott atombomba 71 ezer embert öl meg
- augusztus 9 - az Egyesült Államok 11 óra 1 perckor atombombát dob Nagaszakira: 23 ezer ember hal meg azonnal
- augusztus 14. - Hirohito császár a rádióban bejelenti Japán kapitulációját
- szeptember 2. - A Missouri hadihajó fedélzetén a japán delegáció aláírja az ország feltétel nélküli kapitulációját - a II. világháború vége
- szeptember 2. - győz a forradalom Vietnamban
- szeptember 9. - A Kínában és Indokínában lévő egymilliós japán hadsereg Nangkingban kapitulál Csang Kaj-sek nemzeti erőinek
- november 13. - Megalakul a francia ideiglenes kormány De Gaulle vezetésével
- november 15. - Megalakul az új koalíciós kormány Tildy Zoltán miniszterelnök vezetésével
- november 20. - Kezdetét veszi a náci vezetők háborús bűneit tárgyaló nürnbergi per
- november 29. - a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kikiáltása;
- Megszűnik az OMGE (Országos Magyar Gazdasági Egyesület).

Az év témái

1945 filmjei

1945 az irodalomban

1945 a zenében

1945 a politikában

1945 sporteseményei

1945 a televízióban

Születések

- január 29. – Tom Selleck amerikai színész
- február 6. – Bob Marley jamaicai énekes, gitáros és dalszerző
- március 30. – Eric Clapton brit rockzenész
- május 31. – Rainer Werner Fassbinder német filmrendező († 1982)
- július 3. – Saharon Shelah izraeli matematikus
- augusztus 14. – Wim Wenders német filmrendező
- szeptember 11. – Franz Beckenbauer német labdarúgó
- október 2. – Martin Hellman amerikai kriptográfus
- november 23. – Dennis Nilsen, brit sorozatgyilkos
- november 30. – Roger Glover a Deep Purple walesi basszusgitárosa

Halálozások

- január 4. - Szerb Antal író, irodalomtörténész
- január 5. - Szabó Dezső író, kritikus, publicista
- február 16. - Ditrói Mór színigazgató, rendező
- február 22. - Schenk Jakab zoológus, természetvédő
- március 8. - Sárközi György költő, író, műfordító
- április 28. - Benito Mussolini olasz politikus, diktátor (kivégezték)
- június 26. - Emil Hácha cseh ügyvéd, Csehszlovákia és a Cseh-Morva Protektorátus elnöke
- augusztus 1. - Csortos Gyula színművész
- augusztus 2. - Pietro Mascagni olasz zeneszerző
- augusztus 4. - Gerhard Gentzen német matematikus, logikus
- augusztus 27. - Álgyay Hubert Pál hídmérnök
- augusztus 31. - Stefan Banach matematikus
- szeptember 22. - Vikár Béla etnográfus, műfordító, akadémikus
- szeptember 24. - Hans Wilhelm Geiger német atomfizikus
- szeptember 26. - Bartók Béla (New Yorkban)
- október 24. - Vidkun Quisling norvég katonatiszt, politikus (kivégezték)
- november 20. - Francis William Aston Nobel-díjas angol fizikus ja:1945年 ko:1945년 ms:1945 simple:1945 th:พ.ศ. 2488

Románia

Románia (románul România) délkelet-európai ország, fővárosa Bukarest. Északkeletről Ukrajna és Moldova határolja, nyugatról Magyarország és Szerbia, délről Bulgária, míg keleten a Fekete-tengerrel határos.

Történelem

Főbb cikk: Románia történelme

Történelmi-földrajzi felosztás

Románia területének döntő részét három nagy történelmi országrész, Erdély (Transilvania), Havasalföld (Valahia) és Moldva (Moldova) alkotja. Az ország nyugati és keleti felét a Kárpátok hegyvonulata élesen elválasztja egymástól. Míg az ország nyugati felét alkotó (tágabban értelmezett) Erdély földrajzi és kulturális szempontból Közép-Európához sorolható, addig a keleti országrészeket területi elhelyezkedésük és kultúrájuk egyaránt Kelet-Európához, illetve Délkelet-Európához, a Balkán területéhez köti. További nagyobb országrészek a Fekete-tenger partján fekvő Dobrudzsa, valamint a nyugat-romániai Partium, Bánát, Krassó (Szörénység) és Máramaros, amelyek tágabban értelemben Erdélyhez tartoznak. Erdély történelmileg csak a nyugati országrész hegyektől körülvett belső medencéjét jelentette, ma már azonban egész Nyugat-Romániát értik alatta. Havasalföldet két nagy történelmi tájegység alkotja, Olténia és Munténia.

A románok története

Lásd még: Románok A románok középkori elnevezése a vlach (ejtsd: vlah) volt. Önmagukat a "római" jelentésű ruman névvel jelölték, a népük és nyelvük eredete miatt. (A Bizánci Birodalom lakói ugyancsak rómaiaknak nevezték magukat.) A középkorban a románok három jól elkülönülő területen éltek: Havasalföldön, Moldvában és Erdélyben. Havasalföld és Moldva a 16. századig független román fejedelemségek voltak, majd több mint három évszázadon át az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álltak, de belső autonómiával rendelkeztek. Erdélyben a románok a 18. századtól egyre nagyobb számban éltek, a 20. század elején pedig az összlakosságon belüli arányuk már meghaladta az 50%-ot.

Erdély története

Lásd még: Erdély Erdély a középkorban a Magyar Királysághoz tartozott, majd a 16. század második felétől több mint egy évszázadig Erdélyi Fejedelemség néven a magyar fejedelmek gyakorlatilag önálló államként kormányozták. A 17. század végétől a Habsburg Birodalom tartománya volt, nagyfokú autonómiát élvezve. 1867-től több mint fél évszázadig az Osztrák-Magyar Monarchián belül Magyarország szerves részét képezte.

Román Királyság

Lásd még: Román királyok A 19. század második felében a nemzetközi események következtében (krími háború) Havasalföld és Moldva függetlenné váltak a törököktől. 1859-ben a két terület nemzetgyűlése közös fejedelmet választott, majd a két fejedelemség 1862-ben egyesült. Az új ország neve Románia lett, Bukarest fővárossal. A parlament 1866-ban Hohenzollern Károly porosz herceget választotta fejedelemmé, aki 1881-ben I. Károly néven az ország első királya lett, és - a román alkotmány szerinti korlátozott jogkörrel - 1914-ig uralkodott. A 20. század elején a román nemzeti mozgalom a királyságbeli és az erdélyi románság egyesítését tűzte ki célul. Románia 1916-ban az Antant oldalán belépett az I. világháborúba, és 1918 végén, az Osztrák-Magyar Monarchia katonai és politikai összeomlásakor elfoglalta Erdélyt és Kelet-Magyarország egy részét. 1919 augusztusában a Magyar Tanácsköztársaságot leverő román hadsereg bevonult Budapestre, amit csak novemberben hagyott el.

Trianontól a II. világháborúig

Az I. világháborút lezáró békeszerződés értelmében Románia része lett Erdély, Bánság keleti része (Bánát), az Alföld egy vékony sávja (Partium), Máramaros, Krassó és Bukovina, valamint a cári Oroszországtól elfoglalt, nagyrészt román lakosságú Besszarábia. Románia egy részét 1940-ben a Szovjetunió ismét magához csatolta, ez a terület lényegében ma Moldova, illetve kis része Ukrajnához tartozik. A második bécsi döntés értelmében ugyanebben az évben Magyarországhoz került Észak-Erdély és Székelyföld. Románia a németek oldalán részt vett a II. világháborúban, a keleti fronton több román hadsereg harcolt. 1940-44 között az Antonescu-rezsim uralkodott az országban, amely szabad kezet adott a román fasisztáknak. Ezek pogromokban és haláltáborokban többszázezer zsidó és roma lakost végeztek ki. (Észak-Erdély zsidó lakosságát ugyanekkor a magyarországi vezetés semmisítette meg.) A II. világháború pusztításaiban körülbelül 800.000 civil és katona vesztette életét Romániában. 1944. augusztus 23-án, amikor a szovjet csapatok elérték a román határt, a katonai diktatúra megdőlt és Románia sikerrel kiugrott a háborúból, amit a szövetségesek oldalán fejezett be. Észak-Erdély és a Székelyföld ismét Románia részévé vált. 1944-45-ben Magyarországon 27 román hadosztály harcolt a szovjetek oldalán.

A kommunista uralom időszaka

A II. világháború után az ország a Szovjetunió erős nyomása alatt a kommunista tömb része lett. 1946-ban a román kommunista párt választási csalással átvette a hatalmat. A sztálinizmus évei alatt többszázezer embert börtönöztek be politikai okokból, a börtönökben gyakori volt a testi kínzás. 1956-ban a magyarországi forradalommal való szimpatizálás vádjával többezer erdélyi magyar személyt zártak börtönbe, sokakat meg is gyilkoltak közülük. A Szovjetunió a két ország kommunista vezetésének egyezsége alapján 1958-ban kivonta megszálló csapatait az országból, és ezután enyhült a diktatúra. A 60-as évek végét és a 70-es évek elejét a gazdasági fejlődés és a relatív jólét jellemezte. A szovjet csapatok kivonulása után az ország önálló külpolitikát folytatott. A 60-as években gazdasági kapcsolatot épített ki a nyugati világgal, és fontos közvetítői szerepet játszott a nemzetközi politikában, például békeközvetítő szerepet vállalt az 1967-es arab-izraeli háborút követő közel-keleti rendezési folyamatban. Ezzel az ország jelentős nemzetközi tekintélyre tett szert. 1967-től Nicolae Ceauşescu irányította az országot, aki a kifelé mutatott képpel szemben a belpolitikai életben személyi kultuszt és totális diktatúrát épített ki. Ceauşescu diktatúrájában kulcsszerepet kapott a kommunista titkosrendőrség, a Securitate. Az elért gazdasági színvonal fenntartása érdekében a 70-es években az ország jelentős hiteleket vett fel az IMF-től és a Világbanktól. 1977 és 1981 között az államadósság emiatt 3 milliárd dollárról 10 milliárd dollárra nőtt, és a nyugati tőke erre hivatkozva megpróbált befolyást gyakorolni a politikai rendszer demokratizálására. Ezt megakadályozandó a 80-as években Ceauşescu súlyos gazdasági megszorításokat vezetett be, és 1989-ig Románia sikeresen vissza is fizette a nyugati államadósságokat. Ennek ára azonban a mély gazdasági válság és a lakosság teljes elszegényedése volt.

A forradalomtól máig

Ceauşescu több évtizedes hatalmának az 1989 december 22-én kitört romániai forradalom vetett véget. A véráldozatot is követelő népfelkelés a kommunista rendszer megdöntését eredményezte. A Ceauşescu-házaspár kivégzésének a médián keresztül az egész világ szemtanúja lehetett. A hatalmat a Nemzeti Felszabadítási Front vette át, amely többpártrendszeri választásokat és parlamenti demokráciát vezetett be az országban, bár az egykori kommunisták a demokratikusan választott kormányban is megmaradtak. Az erdélyi magyarság vezetői (Tőkés László, Sütő András és mások) kezdeményező szerepet játszottak a forradalomban és a demokratikus átalakulásban. Létrejött a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely sikeres választási szereplése után fontos politikai tényező lett a parlamentben. A magyarok és románok között addig elhallgatott helyi etnikai feszültségek az 1990-es véres marosvásárhelyi zavargásokban csúcsosodtak ki. 1990-től 1996-ig az országot a Nemzeti Felszabadítási Frontból kivált politikai pártok koalíciója kormányozta Ion Iliescu államelnök vezetésével. Ezt az 1996-os választásokon ellenzéki győzelem és az Emil Constantinescu által vezetett koalíció kormányzása követte, majd 2000-től újra Iliescu és tábora volt hatalmon. Románia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz. A 2004-es elnökválasztást Traian Băsescu nyerte meg. A kormányfő Călin Popescu Tăriceanu, kormánya a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, Konzervatív Párt és az RMDSZ koalíciójára épül. 2005-ben tárgyalások kezdődtek Románia csatlakozásáról az Európai Unióhoz, amire előreláthatólag 2007-ben kerül sor.

Államszervezet

A román törvényhozás kétkamarás: a Szenátusból (Senat, 143 tag), és a Képviselőházból (Camera Deputaţilor, 343 tag) áll. Mindkét kamara tagjait négy évre választják. A köztársasági elnök, a végrehajtó hatalom feje, őt szintén közvetlen szavazással öt évre választják (2004-ig 4 évre). Az elnök nevezi ki miniszterelnököt, aki a kormány (minisztertanács) vezetője.

Politikai pártok

Lásd: Romániai politikai szervezetek

Közigazgatási egységek

Traian Băsescu Románia a fővárosra (Bukarest), valamint negyvenegy megyére oszlik. Megyék:
- Arad (Arad)
- Bacău (Bákó)
- Bistriţa-Năsăud (Beszterce-Naszód)
- Bihor (Bihar)
- Botoşani (Botozsáni)
- Brăila
- Braşov (Brassó)
- Buzău (Bodza)
- Covasna (Kovászna)
- Dâmboviţa (Dombovica)
- Dolj (Dolzs)
- Argeş (Ezüst)
- Alba (Fehér)
- Galaţi (Galác)
- Giurgiu (Gyurgyevó)
- Gorj
- Harghita (Hargita)
- Hunedoara (Hunyad)
- Ialomiţa (Jalomica)
- Iaşi (Jászvásár)
- Ilfov (Jilfó)
- Călăraşi (Kalarász)
- Cluj (Kolozs)
- Constanţa (Konstanca)
- Covasna (Kovászna)
- Caraş-Severin (Krassó-Szörény)
- Maramureş (Máramaros)
- Mureş (Maros)
- Mehedinţi
- Neamţ (Németvásár)
- Olt
- Prahova
- Satu Mare (Szatmár)
- Sibiu (Szeben)
- Sălaj (Szilágy)
- Suceava (Szucsava)
- Teleorman
- Timiş (Temes)
- Tulcea (Tulcsij)
- Vâlcea (Valcsij)
- Vaslui (Vaskó)
- Vrancea (Vrancsij)

Földrajz

Főbb cikk: Románia földrajza Románia Jugoszláviával és Bulgáriával alkotott határai nagy részét a Duna képezi. A Duna találkozik a Prut folyóval, amely Románia és Moldova között képez határt. A Kárpátok hegyláncai Románia nyugati részét, Erdélyt uralják, csúcsai még a 2500 métert is elérik, a legmagasabb (a Moldoveanu) 2544 m magas. A Kárpátoktól délre és keletre, Havasalföldön és Moldvában dombságok fekszenek, amelyek széles, termékeny, folyók által feltöltött alföldekre néznek. A kontinentális éghajlatú alföldeken gabonaféléket, cukorrépát, napraforgót, takarmánynövényeket termesztenek leginkább. Főbb ásványkincsei: vasérc, só, szén, pirit, mangán és színesfémek. A Kárpátok délkeleti lábainál jelentős kőolaj- és földgáz-kitermelés folyik. Főbb városok a főváros, Bukarest (Bucureşti), Brassó (Braşov), Temesvár (Timişoara), Kolozsvár (Cluj-Napoca), Konstanca (Constanţa), Krajova (Craiova) és Jászvásár (Iaşi).

Gazdaság

Főbb cikk: Románia gazdasága

Népcsoportok

Etnikai összetétel (2002-es népszámlálás):
- román 89.5%
- magyar 6.6%
- roma 2.5%
- ukrán 0.3%
- német 0.3%
- orosz 0.2%
- török és tatár 0.2%
- Egyéb 0.4% A magyarok alkotják a legnagyobb nemzeti kisebbséget. (A népszámlálás szerint 2002-ben 1.434.377 fő.) Székelyföldön egy tömbben közel 700 ezer magyar él. Az 1990-es évekig a németek voltak a másik nagy kisebbségi csoport (szászok és svábok), azonban döntő többségük a kommunizmus bukását követően Németországba települt. A magyarok és a németek főleg Erdélyben élnek. A romák aránya a népszámlálásban szereplőnél lényegesen magasabb, mert a népszámlálások során többféle okból sokan úgy döntenek, hogy románnak jelentik be magukat. Említendő etnikai csoport a több mint tízezres lélekszámú lengyel kisebbség Suceava megyében. Korábban jelentős számú zsidó és örmény lakosság is élt az országban.

Nyelv

Románia hivatalos nyelve a román. A román nyelv az újlatin nyelvek közé tartozik. A románok az egyetlen nagy nép Kelet-Európában, akik latin eredetű nyelven beszélnek. (Albániában, Macedóniában, Szerbiában, Bulgáriában és Görögországban élnek még kisebb elszigetelt vlach népcsoportok.) A magyarok és a németek anyanyelve a magyar, illetve a német nyelv. A 2001-es Helyi közigazgatási törvény bevezetése óta mindkét nyelv hivatalosan használható mindazokon a településeken, ahol a beszélőik létszáma meghaladja a 20%-ot. Ugyanez érvényes a többi kisebbség nyelvére is. (Jelenleg összesen 1062 olyan település van Romániában, ahol a törvény szerint a magyar is hivatalosan használható nyelv.) A romáknak nyelvük szerint több csoportjuk van. Egy részük anyanyelve a roma (vagy cigány nyelv, számos nyelvjárással), mások román, illetve Erdélyben néhol magyar anyanyelvűek.

Vallás

A népszámlálási adatok szerint Románia lakóinak többsége (87%) a Román Pravoszláv Egyház tagja, amely a keleti ortodox kereszténység egyik képviselője. A katolikus (római katolikus és görög katolikus) vallás követői (5,4%) túlnyomórészt Erdélyben, kisebb részben Moldvában laknak. A protestánsok (3,7%) közé elsősorban a magyarlakta területeken élő reformátusok és unitáriusok, valamint az evangélikusok tartoznak, ez utóbbiak száma azonban a németek elvándorlásával jelentősen csökkent. Dobrudzsában (a Fekete-tenger partján fekvő országrészben) muzulmán kisebbség él, akiknek vallása a török uralom időszakára nyúlik vissza.

Kultúra

Főbb cikk: Románia kultúrája

Egyéb témák és kategóriák

- :Kategória:Románia települései
- Székelyek
- Csángók

Külső hivatkozások

- [http://www.gov.ro/engleza/index.html Román kormány hivatalos oldala]
- [http://www.presidency.ro/eng/ Román elnökség]
- [http://www.senat.ro/ENGLEZA/ Román Szenátus]
- [http://www.cdep.ro/pls/dic/cd.home2 Camera Deputaţilor] (lower house of Parliament)
- [http://www.mtromania.ro/ Turizmus]
- [http://numismondo.com/pm/rom/ Román Bankjegyek] als:Rumänien fiu-vro:Romaania ja:ルーマニア ko:루마니아 ms:Romania roa-rup:România simple:Romania th:ประเทศโรมาเนีย zh-min-nan:România

13. század

A 13. század a 1201 - 1300 közötti éveket foglalja magába.

Események

- Nyugat-európai királyok negyediktől a nyolcadik keresztes hadjárata az Iszlám ellen.
- Magyarországon az Aranybulla szentesíti a nemesség jogait.
- Dzsingisz Kán vezetésével a mongolok uralmuk alá veszik Ázsia és Kelet-Európa nagy részét.
- A tatárjárás pusztításai Magyarországon és Lengyelországban.
- A volgai bolgárok államának eltűnése Kelet-Európában a tatárjárás következtében.
- Bantu törzsek bevándorlása Fekete-Afrika déli területeire.
- Thai királyság alapítása Indo-Kínában (buddhista államvallás).
- Marco Polo és családja eljut Kínába.

Híres személyek

- Kubilaj, Kína mongol császára
- IX. (Szent) Lajos, francia király és keresztes lovag
- VIII. (Palailogosz) Mihály, bizánci császár
- IV. Béla, magyar király, "második államalapító" a tatárjárás után
- Szent Erzsébet (Árpádházi), türingiai grófné
- Szent Margit (Árpádházi), magyar hercegnő
- Assisi Szent Ferenc, itáliai közösségalapító (ferences rend)
- Szent Bonaventura, itáliai teológus
- Aquinói Szent Tamás, itáliai teológus
- Cimabue, itáliai festő
- Fibonacci, itáliai matematikus
- Roger Bacon, angol filozófus
- Petrus Peregrinus, francia tudós, a mágnesesség kutatója
- Albertus Magnus, német filozófus, teológus
- Kézai Simon, magyar történetíró

Találmányok és felfedezések

- A szemüveg feltalálása (Itália, 1280 körül)

Kultúra

- Gótikus stílus kezdete az építészetben és a képzőművészetekben

Évek és évtizedek

Megjegyzés: A 13. század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva. Kategória:Évszázadok ja:13世紀 ko:13세기 simple:13th century th:คริสต์ศตวรรษที่ 13