:: wikimiki.org ::

Szerbia és Montenegró

Szerbia és Montenegró

Szerbia és Montenegró (szerbül: Србија и Црна Гора / Srbija i Crna Gora) Magyarország déli szomszédja, két volt jugoszláv tagköztársaságból, a nevében is szereplő Szerbiából és Montenegróból áll. A jelenlegi államszervezet 2003. február 4-én alakult, és egysége továbbra is kétséges. És bár európai nyomásra 2006-ig nem lehet szó különválásról, a montenegrói állam már 2005-ben el akar szakadni Szerbiától. Szerbia-Montenegró, a valaha igen ígéretes szocialista Jugoszlávia romjain megmaradt ország, amely mind gazdaságával, mind politikájával eltér a többi európai államtól. A 90-es években, míg a térség valamennyi országa komoly gazdasági fejlődést mutatott, az akkori Jugoszlávia gazdasági recesszióval küszködött.

Történelem

További részletek: Szerbia történelme, Montenegró történelme, Jugoszlávia történelme Mint ahogy az a későbbiekben is kiderül, nem véletlen, hogy a Balkánt „Európa puskaporos hordójának” nevezik. A történelme szinte minden korszakában szerepel a háború kifejezés. Szerbia-Montenegrót a görög időkben a trákok, a tengerparton az illírek lakták. Az első állam ezen a területen a Római Birodalom, amely a mai Szerbia-Montenegró területén több provinciával is rendelkezett: Moesia az ország keleti részén, Dalmatia az ország déli és középső vidékein, Pannónia a Duna és Száva környéki területeken, Dacia provincia a Temesköz vidékén terült el. Az ország északi része (a mai Vajdaság) a limesen túl helyezkedett el, nem volt a Római Birodalom része, Szerémségen kívül. Az ország mai domináns nemzetisége a szerbek a VII. század első felében foglalták el az ország déli részét, valószínűleg bizánci hívásra. Ekkor még laza törzsszövetségben éltek, a valószínűleg elromanizált nomád törzsek a vlachok (a románok feltételezett őse) mellett. A bolgárok 986-ban meghódítják ezt a területet, ám az ekkor megerősödő Bizánci Birodalom 1018-ban megszünteti a Nyugati-Bolgár Fejedelemséget, ezzel Szerbia-Montenegró területe bizánci fennhatóság alá kerül. A szerb törzseket Nemanja István nagyzsupán egyesíti, létrehozva 1190-ben a Szerb Fejedelemséget, amely 1217-ben Szerb Királyság néven függetlenedik Bizánctól, s megindul Szerbia virágkora. Az ország legnagyobb kiterjedését Dušan István (1331 - 1355) alatt éri el, amikor is Szerbia egészen az Égei-tengerig elér, illetve Albánia és Görögörszág északi része is hozzátartozik. Azonban az 1389-es és 1448-as rigómezei csata során Montenegró (amely 1499-ben hódol be) kivételével teljesen elveszti függetlenségét, a Török Birodalom részévé válik. Az 1699-es karlócai béke során Magyarország visszakapja a török által meghódított területeit. Ezen területek rendkívül gyéren lakottak, így sok szerb a magas török adóktól menekülve idevándorol. Ekkor népesül be szerbekkel a Vajdaság, Bácska, illetve északabra is a Duna-vidéke. (Ráckeve, Szentendre tipikusan ilyen város.) A másik oldalon Montenegró 1689-ben nyeri vissza függetlenségét, ezzel a szerb nép két eltérő ágra szakad, a déli (crna gorai vagy montenegrói) és az északi szerbekre, ez a kettéosztódás a forrása Szerbia és Montenegró jelenlegi ellentétének is. Szerbia csak 1817-ben lesz autonóm és 1878-ban függetlenedik, amikor is a törököket Koszovó és a Novi Pazari szandzsák kivételével az egész országból sikerül kiszorítani. Az első balkáni háború során (1913-ban) Szerbia megszerzi mai területét (a Vajdaságot leszámítva) és Macedóniát. A szerb nemzetiségű Gavrilo Princip adja az indító okot az I. világháborúhoz a szarajevói merénylettel. Az Osztrák-Magyar Monarchia által megtámadott Szerbia végül az Antant segítségével a nyertesek között szerepel az első világháborúban, ezért a Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország és az Ausztriától elcsatolt Krajna (a mai Szlovénia) egyesüléséből létrejövő Szerb-Horvát-Szlovén Királyság a trianoni békekonferencián a Magyarországtól elcsatolt Vajdaságot megkapja. Az egységes állam 1929-ben Jugoszlávia („Délszláv Állam”) nevet veszi fel. A II. világháborúban az állam megszűnik, Montenegrót az olaszok megszállják, Szerbia független lesz. 1945-ben újra egyesül az ország, új alkotmány elfogadásával népi demokrácia lesz Jugoszláviában, amely azonban nem csatlakozik a Szovjetunió által vezérelt szocialista blokkhoz. 1961-től kezdve Tito marsall vezetésével Jugoszlávia félig nyugati, kapitalista állammá válik, amely egészen a délszláv háború 1990-es kitöréséig a térségben fejlett államnak számított. A délszláv háború során a korábbi szocialista Jugoszlávia] felbomlott (1992-re), a tagköztársaságokból független államok jöttek létre. Jugoszlávia (Szerbia és Montenegró), Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Horvátország és Szlovénia teljesen önállóan működtek tovább. A délszláv háború bűnöseinek menedéket nyújtó Jugoszlávia nemzetközi helyzete a 90-es évek során fokozatosan romlott, amelyet az országot sújtó recesszió is tetézett. Végül 1999-ben a koszovói etnikai kérdés ürügyén a NATO légicsapást mért az országra, amely következtében a Milošević-rezsim megdőlt. Azóta Jugoszlávia a demokratikus átalakulás jegyében dolgozik, bár a politikai életében még mindig akad kivetni való. Ezt a tényt bizonyítja például Zoran Djindjic, volt miniszterelnök meggyilkolása. Pozitív lépésként kell értékelni a 2003. február 4-én történt megegyezést, mely során Jugoszlávia Szerbia és Montenegró néven államszövetségévé alakult.

Politikai megosztottság

Szerbia és Montenegró jelenleg több részre szakadt, különböző területek, különböző érdekeltséggel bírnak, ezért függetlenségért küzdenek, amelyet sem az Európai Unió sem a szerb-montenegrói kormányzat nem támogat. Egységek Szerbián belül:
- Szerbia (székhelye: Belgrád)
- Vajdaság (félautonóm tartomány, jelentős magyar nemzetiség; talán az egyetlen terület, amelyet nem fenyeget az elszakadás; Székhelye: Novi Sad (Újvidék))
- Koszovó (autonóm tartomány, jelentős albán nemzetiség; ENSZ és NATO (KFOR) megfigyelők ellenőrzése alatt; Székhelye: Priština)
- Montenegró (székhelye: Podgorica)

Földrajz

Természetföldrajz

Északon az Alföld síksága terül el egészen a Száva partjáig, de délebbre is benyúlik a Morava völgyébe. A Moravától nyugatra, illetve Montenegróban a Dínári-hegység, keletre a Balkán-hegység húzódik. Érdekes képződmény továbbá Montenegró tengerpartja, ahol Dél-Európa egyetlen fjordja található. Legmagasabb pontja: Mokra-hegységben (2755 m) Legnagyobb folyók: Duna (Dunav), Tisza (Tisa), Száva (Sava), Morava, Drína (Drina), Temes (Tamiš). Legnagyobb tavak: Szkadari-tó (Skadarsko jezero), Piva-víztároló Éghajlata igen változatos. Montenegróban mediterrán, attól északra nedves kontinentális, egyes belsőbb területeken száraz kontinentális éghajlat jellemző.

Jelentősebb városok

Az alábbiakban Szerbia-Montenegró legnépesebb városai láthatók.
- Belgrád (Beograd)
- Újvidék (Novi Sad, Vajdaságban)
- Niš
- Podgorica (Montenegróban)
- Szabadka (Subotica, Vajdaságban)
- Kragujevac
- Nagybecskerek (Zrenjanin, Vajdaságban)

Gazdaság

Népesség

Szerbia-Montenegró egy rendkívül sok nemzetiség által lakott terület. A legjelentősebb nemzetiség a szerbeké, akik a lakosság 62,6 %-át teszik ki. Továbbá jelentős albán (16,5 %), montenegrói, magyar, horvát, román, roma és szlovák kisebbség él az országban.

Kultúra, vallás

A sok nemzetiség és a változatos történelmi események következtében Szerbia-Montenegró igen színes kultúrával rendelkezik. Míg az 1920-ig Magyarországhoz tartozó Vajdaság területén a magyar kultúra komoly hatást gyakorolt, az ország többi vidékén a középkorban Bizánc, majd a törökök kulturális befolyása volt meghatározó, illetve az ország középső vidékein bolgár, Montenegróban pedig albán és olasz hatásról kell beszélni. Vajdaságtól délre bizánci stílusban épült ortodox kolostorokat és épületet láthatunk. Több török emlék is van az országban, de a legkiemelkedőbb Novi Pazar történelmi magja. A XX. század építészete — hasonlóan más szocialista országhoz — sokszor nyomot hagyott a történelmi emlékek között. Az ország vallás tekintetében is nagy változatosságot mutat. Mialatt északon, a Vajdaságban alapvetően a nyugati kereszténységhez tartozó római katolikusok, reformátusok és evangélikusok élnek, az ország délebbi vidékein az ortodox egyház a domináns, de a középső területeken szép számmal élnek mohamedánok is.

Ünnepek

als:Serbien-Montenegro ja:セルビア・モンテネグロ ko:세르비아 몬테네그로 ms:Serbia dan Montenegro th:ประเทศเซอร์เบียและมอนเตเนโกร zh-min-nan:Srbija kap O·-soaⁿ

Magyarország

A Magyar Köztársaság független állam Közép-Európában. Nyugaton Ausztriával, északon Szlovákiával, északkeleten Ukrajnával, keleten Romániával, délen a volt Jugoszlávia néhány utódállamával, Szerbia és Montenegróval, Horvátországgal és Szlovéniával határos. Tagja az Európai Uniónak, valamint Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával együtt a visegrádi országok csoportjának.

Történelem

Fő szócikk: magyar történelem Magyarország területén a magyar törzsek megérkezése előtt – a pannóniai római jelenléten kívül – kelták (eraviszkuszok), illírek (pannonok), germánok, szlávok, valamint különböző lovasnomád népek, szkíták (szittyák), hunok és avarok éltek. A magyarok 895-tel kezdődően az egész Kárpát-medencét birtokukba vették. A 10. század első felében kalandozó hadjárataikkal rémületben tartották Nyugat- és Dél-Európát („A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!”), aminek az augsburgi csata (955) vetett véget. Ezután a magyarok egyre jobban rákényszerültek a letelepedett életmódra, a földművelésre. Géza fejedelem felismerte, hogy ha a magyar nép nem veszi fel a kereszténységet és nem szilárdítja meg a feudális rendet határain belül, akkor a környező feudális államok előbb vagy utóbb felmorzsolják a népét. Papokat hozatott a Német-Római Birodalomból, de munkáját már fia, az „államalapító” I. (Szent) István fejezte be. István (akinek pogány neve Vajk volt) 1000-ben III. Ottó közbenjárására és biztatására koronát kért és kapott II. Szilveszter pápától (Szent Korona), így a Magyar Királyságot a keresztény országok közösségéhez kapcsolta. A 11. század végén - I. (Szent) László és Könyves Kálmán tevékenységének köszönhetően - Magyarország perszonálunió révén magába olvasztotta a Horvát Királyságot, amely 1918-ig a Magyar Királyság része volt. A Magyar Királyságot 1241–42-ben, a Mongol Birodalom nyugati terjeszkedése során Batu kán Kék Hordája szállta meg közel egy éven át, majd hirtelen elhagyták az ország területét. A megszállás idejét az adriai Trau várában átvészelő, „második honalapító”-nak is nevezett IV. Béla ezt követően rendelte el a kővárak építését az addig szokványos földvárak helyett. 1301-ben meghalt az utolsó Árpád-házi uralkodó, utána pár évig hatalmi harcok gyengítették az országot. Végül az Árpád-házzal leányágon rokon Anjou-dinasztia szerezte meg a hatalmat, és a 14. században ezt meg is tartották. Károly Róbert, az első Anjou-házi király újra központosította a királyi hatalmat. Fia, Nagy Lajos uralkodása alatt érte el az ország legnagyobb kiterjedését. A 15. században Magyarország Európa egyik jelentős nagyhatalma volt, és Mátyás király uralkodása alatt kulturális szempontból is felzárkózott a legfejlettebb országokhoz (reneszánsz korszak). Ekkor azonban már fenyegetett a török megszállás, ami a 16. században véget vetett Magyarország nagyhatalmi helyzetének és hosszú időre függetlenségének is. A mohácsi csata (1526) után az ország három részre szakadt, egy részét az Oszmán Birodalom foglalta el, más része a Habsburgoké lett, csak Erdély maradt független. A 17. század végére egyesített keresztény seregek visszafoglalták a törökök által elfoglalt területeket. Ettől az időtől Magyarország a Habsburg Birodalom része volt. A függetlenség kivívására két jelentősebb kísérlet történt, a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc a 18. század elején, valamint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. A nemzeti öntudatra ébredés nemcsak politikai, hanem kulturális síkon is zajlott: erre az időre tehető a nyelvújítási mozgalom és a magyar nyelv irodalmi szintre emelése, melynek betetőzéseként az 1844-es országgyűlésen a magyar lett az ország hivatalos nyelve (ezt azonban a forradalom után eltörölték.) Az Ausztriával történt kiegyezésre – melyet nagyban elősegített az, hogy az olasz függetlenségi törekvések és az osztrák-porosz háború következtében a Habsburg Birodalom nagyhatalmi helyzete alaposan meggyengült – végül 1867-ben került sor. Ezután Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia társországa lett. A Monarchia az I. világháború után szétesett. A trianoni békeszerződés értelmében Magyarország területének majdnem kétharmada és magyar nemzetiségű lakosságának majdnem egyharmada a környező országokhoz került. A II. világháború elvesztése – és néhány éves többpárti parlamentáris demokrácia – után a szovjetek vették át a hatalmat, és az országban egypártrendszer alakult ki. 1956-ban forradalom tört ki, Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki a népfelkelés sodrában szakított a Varsói Szerződéssel, kikiáltotta Magyarország semlegességét, és visszaállította a többpártrendszert. A forradalmat szovjet csapatok verték le, és új kormány alakult Kádár János vezetésével. Visszaállt a kommunista egypártrendszer. Nagy Imrét és a forradalom néhány vezetőjét, valamint több száz résztvevőjét kivégezték, majd 1963-ban amnesztia következett. Az ország konszolidálásához külföldi segélyeket is igénybe vettek, ami az 1973-as olajválság után Magyarország teljes eladósodásához vezetett. A rendszerváltás 1989-ben következett be. Magyarország innentől arra törekedett, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz, amelynek 2004. május 1-jén lett tagja. Lásd még: magyar uralkodók listája, Magyarország kormányzói és köztársasági elnökei.

Politikai rendszer

Magyarország államformája köztársaság. A hatályos magyar alkotmány a többször módosított 1949. évi XX. törvény. Az alkotmány átfogó módosítása 1989. október 23-án lépett életbe, mivel a népköztársasági államformát felváltotta a köztársaság. A köztársasági elnököt 5 évre választja meg az Országgyűlés. Leginkább reprezentatív funkciókat tölt be, ő fejezi ki a nemzet egységét. Ő nevezi ki a miniszterelnököt és ő a hadsereg főparancsnoka. A parlament által hozott törvényeket újratárgyalásra visszaküldheti, illetve az Alkotmánybíróság elé terjesztheti, ha úgy véli, hogy az alkotmánnyal bármilyen formában összeférhetetlen. A 386 parlamenti képviselőt négyévente választják, 176-ot egyéni választókerületekben, 210-et a pártok által állított listákról. A képviselők megválasztják a miniszterelnököt, aki kinevezi kormányát. Abban az esetben, ha a miniszterelnök szembekerül a parlamenttel, konstruktív bizalmatlansági indítványt terjeszthetnek be ellene. Ebben minden esetben meg kell nevezni az új miniszterelnök-jelöltet is.

Jelenlegi parlamenti pártok:

- Magyar Szocialista Párt (MSZP) (178 mandátum) – elnöke: Hiller István
- Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (Fidesz) (169 mandátum) – elnöke: Orbán Viktor
- Szabad Demokraták Szövetsége – a Magyar Liberális Párt (SZDSZ) (20 mandátum) – elnöke: Kuncze Gábor
- Magyar Demokrata Fórum (MDF) (8 mandátum) – elnöke: Dávid Ibolya. A jelenlegi kormányt (2002–től) az MSZP és az SZDSZ koalíciója alkotja, az MSZP-s Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök. (2002 és 2004 között Medgyessy Péter) volt a kormányfő.)

Közigazgatási beosztás

Magyarország egy fővárosra (Budapest), 24 megyei jogú városra (Budapestet is beleszámítva), valamint tizenkilenc megyére van osztva. Az országot 1999-ben 7 tervezési-statisztikai régióra, valamint kistérségekre osztották, az Európai Unió követelményeinek megfelelően. Európai Unió

Földrajzi helyzet, éghajlat

Magyarország a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei között és az északi félgömb 45° és 49° szélességi körei között, nagyjából Európa közepén helyzekedik el, a Kárpát-medencében. Tőle csaknem egyforma távolságra van az Atlanti-óceán és az Urál hegység, illetve a Földközi-tenger és az Északi-tenger. Az országnak nincs közvetlen tengeri határa, legközelebb az Adriai-tengerhez fekszik, attól körülbelül 300 kilométer távolságra. Területe 93 036 négyzetkilométer, amivel az országok méret szerinti rangsorában a középmezőnyben található. Az ország területén nicsenek nagy szintkülönbségek, legalacsonyabb pontja tengerszint felett 78 méter, amit Szegedtől délre, Gyálaréten mértek, legmagasabb pontja pedig tengerszint felett 1014 méter, a Mátra Kékes nevű csúcsán található. Az államhatár hossza 2217 kilométer, amely az 1920-as trianoni békeszerződés során alakult ki. Magyarország
- legnyugatibb települése: Felsőszölnök (Vas megye),
- legkeletibb települése: Garbolc (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye),
- legészakibb települése: Hollóháza (Borsod-Abaúj-Zemplén megye),
- legdélibb települése: Kásád (Baranya megye). Az ország természetföldrajz szempontjából az alábbi nagytájakra oszlik: # Alföld #
- Mezőföld #
- Duna–Tisza köze: Kiskunság, Jászság, Pesti-síkság #
- Tiszántúl: Maros-Körös köze, Nagy-Sárrét, Kis-Sárrét, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség, Szatmári-síkság # Kisalföld: Szigetköz, Rábaköz, Marcal-medence # Alpokalja: Kőszegi-hegység, Soproni-hegység # Dunántúli-dombság: Zalai-dombság, Somogyi-dombság, Tolnai-hegyhát, Baranyai-dombság, Mecsek és Villányi-hegység # Dunántúli-középhegység #
- Bakony: Déli Bakony, Északi Bakony, Balatonfelvidék, Keszthelyi - hegység #
- Vértes #
- Dunazug-hegység: Gerecse, Pilis, Budai-hegység, Visegrádi-hegység #
- Velencei-középhegység # Északi-középhegység #
- Börzsöny #
- Cserhát #
- Mátra: Mátraalja, Nyugat-Mátra, Közép-Mátra, Észak-Mátra #
- Bükk és Bükkalja #
- Zempléni-hegység és Hegyalja #
- Cserehát A Kárpát-medence csaknem teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Az ásványi anyagokban dús gyógyvizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja.

Nagyobb folyók

- Duna, magyarországi szakaszának hossza 417 km
- Tisza, magyarországi szakaszának hossza 596 km
- Lajta
- Rábca
- Rába, magyarországi szakaszának hossza 211 km
- Zala, hossza 139 km
- Dráva
- Ipoly, magyarországi szakaszának hossza 143 km
- Zagyva
- Sajó, magyarországi szakaszának hossza 125 km
- Hernád, magyarországi szakaszának hossza 118 km
- Bodrog, magyarországi szakaszának hossza 52 km
- Szamos
- Hármas-Körös
- Maros

Nagyobb tavak

- Balaton, felülete 596 km²
- Fertő-tó, magyarországi felülete 75 km²
- Velencei-tó, felülete 26 km²

Éghajlata

Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el; időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja. Az évi középhőmérséklet +8–12 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, −2–4 °C, júliusban a legmagasabb, 23–25 °C. A napsütéses órák száma évente 1700–2100 óra között van; ez az Alföldön a legmagasabb és a hegyvidéken a legkisebb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–1000 mm, az Alföldön 500–600 mm, a hegyvidéken 800–1000 mm. A csapadék majdnem fele télen, hó formájában hull a földre.

Gazdaság

Magyarország gazdasági rendszere alkotmánya szerint a tisztességes piaci versenyre és a mindenkinek járó, államilag garantált minimális gazdasági biztonságra épülő szociális piacgazdaság. Magyarország tagjai a fejlett ipari országokat tömörítő OECD-nek, gazdasági teljesítménye alapján a világban gazdag, fejlett országnak, az Európai Unió gazdaságának részeként között azonban inkább szegénynek számít. Bruttó hazai terméke (GDP) 2004-ben folyó áron 20 338,2 Mrd forint volt. Az egy főre eső bruttó hazai termék közepesen szóródik. Magyarország régiói közül a leggazdagabb régió 2002-ben Közép-Magyarország volt (675 157 forint/fő), a legszegényebb pedig a Dél-Alföld (529 347 forint/fő). A magyar gazdaságban egyre erősebb a szolgáltató szektor szerepe; a szállításba és más szolgáltató ágazatokba kimagaslóan sok beruházás történt az elmúlt tizenöt évben. Ezzel együtt a gazdasági szerkezet leginkább fejlett ipari országként írható le. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából kimagasló jelentőségű a döntően multinacionális tulajdonú cégek által végzett feldolgozóipari tevékenység, gépgyártás, autógyártás. Néhány ilyen vállalkozás termeli meg a exportra kerülő termékek több mint felét, és fizeti be az adónak is több mint felét. Magyarország természeti kincsekben szegény ország, gazdasága jelentős behozatalra szorul, fizetési mérlege és külkereskedelmi mérlege is deficites. Magyarországon világviszonylatban magasak, az Európai Unió átlagához képest alacsonyak a bérek, a bruttó bérek átlaga 2004-ben 155 ezer forint. A munkanélküliségi ráta 7,1%-os szintje viszonylag alacsony, de egyre inkább a tőkeintenzív ágazatok fejlődnek, amelyek a magasan képzett munkavállalóknak biztosítanak megélhetést. A nem piacképes tudással vagy alacsony képzettséggel rendelkező emberek körében magas a strukturális jellegű munkanélküliség, és jelentős a szegénység is. Magyarország a fejlett ipari országokhoz hasonlóan egyre korosodó népességgel rendelkezik, az aktivitási ráta 54%-os szintje kifejezetten alacsony, vagyis kevés, nagy értékű munkát végző népesség sok inaktív (tanuló, nyugdíjas, állástalan) embert tart el. Magyarország több javat fogyaszt el, mint amennyit megtermel, államháztartása deficites, az államadósság szintje az éves bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 60%-ára tehető. A magyar gazdaság célja 1989 után az átmenet volt a tervgazdaságból a piacgazdaságba. Magyarország az Európai Unió tagjaként a világ legnagyobb egységes piacának tagja, és az Európai Unió gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megfelelően törekszik pénzének, a forintnak az euróra cserélésére, alacsony kamatok, kezelhető mértékű költségvetési deficit és államadósság, az alacsony infláció által meghatározott maastrichti kritériumok teljesítésére, melyek közül az első kettő nehezebben, a második kettő könnyebben teljesíthető.
- [http://www.gkm.gov.hu/ Gazdasági és Közlekedési Minisztérium]
- [http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,327489&_dad=portal&_schema=PORTAL Központi Statisztikai Hivatal Stadat rendszer (hivatalos gazdaságstatisztikák)]
- [http://www.pm.gov.hu/ Pénzügyminisztérium]

Népességi adatok

- Magyarország nemzetiségei

Kultúra, tudomány

- Világhírű magyarok listája
- Magyarországi egyetemek listája
- Magyarországi főiskolák listája
- Magyar Tudományos Akadémia
- Magyar építészet
- Magyar festészet
- Magyar szobrászat
- Magyar irodalom
- Magyar zene
- Magyar film
- Magyar színházak listája

Természetvédelem

- Magyarország természetvédelmi területei
- Magyar barlangok listája

Egyéb

- Magyarország-portál az [http://en.wikipedia.org/wiki/Portal:Hungary angol] és a [http://en.wikipedia.org/wiki/Portal:Ungarn német] Wikipédiában
- [http://www.magyarorszag.hu/orszaginfo A Magyarország.hu országinformációkat tartalmazó allapjai]
- [http://www.earth-photography.com/Countries/Hungary/Budapest_photos.html Budapesti képek]
- [http://www.idg.hu/expo/milkonyv/cont-eng.html Ismertetés és képek a millennium korából]
- [http://www.whcmeeting.hu/hu/information/venue.html Világörökségi helyszínek]
- [http://www.nemzetismeret.hu Nemzetismeret.hu]
- [http://www.freeworldmaps.net/europe/hungary/map.html Magyarország domborzati térképe]
- [http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/ruzsa/magyarorszag.htm Magyarország és a Kárpát-medence topográfiája – játék]
- [http://www.dmoz.org/World/Magyar/T%c3%a1rsadalom/%c3%81llam_%c3%a9s_korm%c3%a1nyzat/ Open Directory - World: Magyar: Társadalom: Állam és kormányzat (90)]
- [http://www.demos.hu/Audit Stratégiai Audit] - Magyarország átmenetének 15 éve és jelenlegi fejlettségi szintje

Lásd még

[http://hu.wikibooks.org/wiki/Ir%C3%A1ny%C3%ADt%C3%B3sz%C3%A1m | Magyarország településeinek irányítószámai]

Kapcsolódó szócikkek

- Magyarország települései, Magyarország városai
- Magyar névnapok
- Magyar uralkodók listája
- Magyarország kormányzói és köztársasági elnökei
- Magyarország repülőterei
- Magyarországi vasúttörténet als:Ungarn fiu-vro:Ungari ja:ハンガリー ko:헝가리 ms:Hungary simple:Hungary th:ประเทศฮังการี zh-min-nan:Magyar-kok

Szerbia

Történelem

Politikai megosztottság

Földrajz

Természetföldrajz

Jelentősebb városok

Gazdaság

Népesség

Kultúra, vallás

Ünnepek

Montenegró

Történelem

Politikai megosztottság

Földrajz

Természetföldrajz

Jelentősebb városok

Gazdaság

Népesség

Kultúra, vallás

Ünnepek

2005

- A fizika világéve ----

Események

- január 20. - George W. Bush megkezdi második elnöki terminusát az USA élén.
- január 23. - Viktor Juscsenko lesz Ukrajna harmadik elnöke.
- február 16. - hatályba lép a kiotói egyezmény (az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália támogatása nélkül).
- március 6. - Moldovai köztársaság parlamenti választás.
- március 18. - a Wikimedia Foundation bejelenti, hogy elkészült az 500 000-ik angol nyelvű szócikk a Wikipediában.
- március 28. - 8,7-es erősségű földrengés Szumátrában, 1300 halott.
- április 2. - II. János Pál pápa halála.
- április 9. - Károly walesi herceg második esküvője. Felesége Camilla Parker Bowles lesz.
- április 19. - Joseph Ratzinger német bíborost választják pápává, XVI. Benedek néven.
- május 29. - Franciaország meglepetésre népszavazáson elutasítja az Európai Alkotmányt.
- június 1. - A hollandok másodikként utasítják el népszavazáson az Európai Alkotmányt.
- július 1. - Kistarcsa városi rangot kap.
- július 2., július 6. - Live 8 koncertsorozat a fejlődő országokért.
- július 7. - terrortámadás a londoni metróban és egy buszon, több mint 50 halálos áldozat.
- július 10. - Luxemburg népszavazáson fogadja el az Európai Alkotmányt.
- július 21. - sikertelen terrortámadás Londonban, áldozatok nincsenek.
- augusztus 29. - A Katrina hurrikán eléri az amerikai partokat. A hurrikán következtében New Orleans jelentős része víz alá kerül. A katasztrófa ezernél több halálos áldozatot követel.
- október 8. - 7,6-os erősségű földrengés Észak-Pakisztánban, 80 000 halott
- október 19. - Megkezdődik Szaddam Huszein pere
- október 27. - Zavargások törnek ki Párizs több külkerületében, miután két, rendőrök elöl menekülő fiatalt halálos áramütés ér. Az összecsapások és a gépjármű gyújtogatások egész Franciaországra kiterjednek.

Az év témái

2005 filmjei

Magyar

- Johanna
- Egy szoknya, egy nadrág
- Fény ösvényei

Külföldi

- Csak lazán! (Be Cool)
- [http://en.wikipedia.org/wiki/The_Hitchhiker%27s_Guide_to_the_Galaxy_%28movie%29| The Hitchhiker's Guide to the Galaxy]
- Csillagok háborúja III: A Sith-ek bosszúja Harry Potter és a Tűz serlege

2005 az irodalomban

- Harry Potter és a félvér herceg
- John King: A Futball Faktor (magyarországi megjelenése)

2005 a zenében

2005 sporteseményei

- május – a Labdarúgó NB1 győztese a Debreceni VSC
- július 31. - a 20. Forma 1 verseny megrendezése
- július 17 - július 31 – a montreali Vizes EB-n Magyarország 2 arany-, 2 ezüst-, és 1 bronzérmet szerzett; ebből 3 érmet Cseh László (1-1-1)
- október 16 – Fernando Alonso (Renault) a Kínai Nagydíjon elért győzelmével megszerezte az egyéni, valamint Giancarlo Fisichella segítségével a csapat világbajnoki címet is

2005 a televízióban

Nagy Könyv finálé 3. Megasztár Szex és New York utolsó részei

Születések

Halálozások

- január 19. – Kulcsár Anita kézilabdajátékos
- január 29. – Efrájim Kishon, magyar nevén Kishont Ferenc, magyar származású, izraeli író (
- 1924)
- február 10. – Arthur Miller amerikai író
- február 12. – Kovács Dénes hegedűművész (
- 1930)
- február 24. – Kozák András Kossuth-díjas kiváló színész
- március 6. – Hans Albrecht Bethe német-amerikai fizikus
- március 28. – Losonczi Pál TSz-elnök, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa volt elnöke
- április 2. – II. János Pál lengyel származású pápa
- április 5. – Saul Bellow, Nobel-díjas kanadai szerző
- július 1. – Luther Vandross, amerikai R&B énekes
- július 4. – Síklaky István, közgazdász
- július 14. - Compay Segundo kubai énekes, klarinétos, a Buena Vista Social Club tagja
- július 15. – Kállay Ilona, színésznő
- július 20. – James Doohan kanadai színész, Scotty a Star Trek-ből (
- 1920)
- július 21. – Hernádi Gyula, író
- augusztus 1. – Kránitz Lajos színész (
- 1943)
- augusztus 4. – Szabó Iván, mérnök-közgazdász, politikus
- augusztus 7. - Ibrahim Ferrer kubai énekes, a Buena Vista Social Club tagja
- augusztus 16. – Roger Schütz-Marsauche, a taizéi közösség alapítója
- szeptember 20. – Simon Wiesenthal, osztrák Holocaust-túlélő, nácivadász
- október 4. – André Waterkeyn belga építész, az Atomium tervezője
- október 12. – Eörsi István író
- november 23. - Tábori Nóra Kossuth-díjas színésznő
- november 25. - George Best Aranylabdás északír labdarúgó
- november 26. - Richard Burns brit világbajnok autóversenyző
- december 7. - Frederick Ashworth amerikai altábornagy, ő dobta le az atombombát Nagaszakira
- december 10. - Richard Pryor amerikai színész

Nobel-díjak

als:2005 ja:2005年 ko:2005년 ms:2005 simple:2005 th:พ.ศ. 2548 zh-min-nan:2005 nî

Jugoszlávia

Jugoszlávia néven három délszláv államalakulatot nevezünk:
- 1918-ban alakult a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, amelyet 1929-ben Jugoszláv Királyságra neveztek át (a jug jelentése több szláv nyelven: dél (égtáj). Ez az állam 1941-ig létezett, amikor a tengelyhatalmak megtámadták.
- A második egy kommunista állam volt, amely közvetlenül a II. Világháború után jött létre 1945-ben Jugoszláv Demokratikus Szövetség néven, ami 1946-ban Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság nevet kapott, majd 1963. április 7-én Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság lett. Ez 1992-ig maradt fenn, amikor is a hat tagköztársaságból négyen - Szlovénia, Horvátország, Macedónia és Bosznia-Hercegovina - kiváltak.
- A harmadik állam neve Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, mely 1992-ben alakult meg a maradék államok területeiből: Szerbia (Vojvodina és Koszovó tartományokkal) és Montenegró részvételével. 2003-ban az elnevezést hivatalosan elhagyták, amikor az állam átalakult Szerbia és Montenegró laza államszövetségévé. ja:ユーゴスラビア ko:유고슬라비아 사회주의 연방공화국

1990-es évek

Események és irányzatok

- 1990. október 3. – Németország újraegyesítése.
- 1991: Öböl-háború Kuvaitban, valamint az iraki ENSZ embargó kezdete.
- 1991: Észak-Jemen és Dél-Jemen egyesül, így kialakul a Jemeni Köztársaság.
- 1991: A Szovjetunió felbomlása, a hidegháború vége.
- 1992: Az Európai Unió megalapítása.
- 1993: Merénylet a World Trade Center ellen.
- 1993: Eritrea elnyeri függetlenségét Etiópiától.
- 1994: A ruandai népirtásban egy millió ember veszti életét.
- 1995: Az észak-ír béketárgyalások elkezdődnek.
- 1995: Balkáni konfliktus Jugoszlávia utódállamaiban.
- 1997. július 1. – Nagy-Britannia visszaadja Hong-Kongot Kínának.
- 1998: Bill Clinton botrányba keveredik a titkárnőjével, Monica Lewinskyvel.
- Globalizációellenes tüntetések.
- 1998-2002: A második kongói háború (afrikai világháború) 5 kultúra és 7 nemzet részvételével, 4 millió ember halálával.
- 1999. december 20. – Portugália visszaadja Makaót Kínának.

A világ vezetői

- Amerikai Egyesült Államok: George H.W. Bush elnök, Bill Clinton elnök
- Franciaország: François Mitterrand elnök, Jacques Chirac elnök
- Horvátország: Franjo Tuđman elnök
- Irak: Saddam Hussein elnök
- Izrael: Yitzhak Rabin miniszterelnök, Benjamin Netanyahu miniszterelnök
- Jugoszlávia: Slobodan Milošević elnök
- Németország: Helmut Kohl kancellár, Gerhard Schröder kancellár
- Oroszország: Borisz Jelcin elnök
- Palesztin Hatóság: Jasszer Arafat elnök (†2004. november 11.)
- Pápa: II. János Pál
- Szovjetunió: Mihail Gorbacsov pártfőtitkár ja:1990年代 ko:1990년대 simple:1990s zh-min-nan:1990 nî-tāi

Pannónia

Pannónia jelenthet
- egy római tartományt: Pannonia (provincia)
- a Dunától nyugatra eső országrészt a középkorban: Pannónia (a középkorban)
- egy országrészt (bizonyos összefüggésekben): Pannónia (Szlovákiai terület népi elnevezése)
- egy települést kedvelt rövidített elnevezéssel: „Pannónia”
- egy sajtfajtát: Pannónia (sajt)
- egy cigarettamárkát: Pannónia (cigaretta)
- egy motortípust: Pannónia (motor)

7. század

A 7. század az időszámításunk szerinti 601 - 700 közötti éveket foglalja magába.

Események

- 624 - a buddhizmus államvallás lesz Kínában
- 692 - felépül a jeruzsálemi Sziklamecset, az iszlám első nagy épülete

Híres emberek

Találmányok, felfedezések

Évtizedek és évek

Megjegyzés: A hetedik század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.

590-es évek	590	591	592	593	594	595	596	597	598	599
600-as évek	600	601	602	603	604	605	606	607	608	609
610-es évek	610	611	612	613	614	615	616	617	618	619
620-as évek	620	621	622	623	624	625	626	627	628	629
630-as évek	630	631	632	633	634	635	636	637	638	639
640-es évek	640	641	642	643	644	645	646	647	648	649
650-es évek	650	651	652	653	654	655	656	657	658	659
660-as évek	660	661	662	663	664	665	666	667	668	669
670-es évek	670	671	672	673	674	675	676	677	678	679
680-as évek	680	681	682	683	684	685	686	687	688	689
690-es évek	690	691	692	693	694	695	696	697	698	699
700-as évek	700	701	702	703	704	705	706	707	708	709

07 ja:7世紀 ko:7세기 th:คริสต์ศตวรรษที่ 7

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română, româneşte) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, legközelebbi rokonai az újlatin nyelvek, közülük az olasz nyelv. Az anyaországon (România - kb. 20 millió) kívül Délkelet-Magyarországon (10 000), a szerbiai Bánátban (60 000), Moldovában (2,7 millió), Dél-Ukrajnában (350 000), a bulgáriai Dobrudzsában, valamint elszórva a görögországi Pindosz-hegység környékén, Dél-Albániában, Macedóniában (ezeket a déli nyelvjárásokat Aromunnak is nevezik), valamint Isztrián (itt Istroromân a neve) is beszélik (összesen kb. 100 000).

A román ábécé

A román nyelvet ma a latin írás betűivel írják. 1860-ig a románt cirill betűkkel írták. A betűk: A, Ă, Â, B, C, D, E, F, G, H, I, Î, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, Ş, T, Ţ, U, V, W, X, Y, Z A betűk nevei: a, ă, â, be, ce, de, e, fe, ghe, ha, i, î lunga, je, ca, le, me, ne, o, pe, chiu, re, se, şe, te, ţe, ve, dublu ve, ics, igrec, ze A q, w, y betűket csak idegen eredetű nevekben és még meg nem honosodott idegen szavakban használják. A nyelv Moldovában, a Szovjetunió idején használatos változatát cirill betűkkel írták (Moldovai ábécé). Jelenleg Moldovában is a latin írás a hivatalos, néhány apró különbséggel (pl. az â és î betűk használata más, Romániában mindkettőt használják, Moldovában pedig csak az î-t, az â csak a Român szóban és származékaiban használatos, valamint a Moldovai változatban a szókincsben nagy volt az orosz és az ukrán nyelv hatása is).

Kiejtés

Magánhangzók

A magánhangzóknál nem különböztetünk meg hosszú és rövid hangokat.
- a: a palóc nyelvjárásban található rövid á [a]: cal [kal]
- ă: hátul képzett ajakkerekítés nélküli, közepesen zárt a-szerű hang [ʌ]: văd [vʌd]
- â, î: hátul képzett ajakkerekítés nélküli, közepesen zárt i-szerű hang [ɨ]: român [ro'mɨn], în [ɨn]
- e: zárt e [e]; néhány szóban, szó elején kiegészül egy kezdő j hanggal [je]; cea, gea kapcsolatban néma [-]: galben [gal'ben], e [je], ei [jej], el [jel], ele ['jele], este ['jeste], eu [jew], geană ['ʤanʌ]
- i: általában mint a magyar i [i]; szó végén nincs hangértéke, csak az előtte álló mássalhangzót lágyítja (kivéve egyes mássalhangzó-torlódások után, valamint az -i végű igék főnévi igenevénél) [^j]; cio, ciu, gio, giu, valamint szó végi ci, gi kapcsolatban néma [-]: vine ['vine], intri ['intri], eşti [eşt^j], picior [pi'ʧor], fagi [faʤ]
- o: magyar o [o]: pom [pom]
- u: magyar u [u]: drum [drum] Megjegyzés: Az î csak szó elején, az â pedig csak szó belsejében, esetleg végén állhat. Az â-t a XX. század második felében, egészen 1993-ig csak a Român szóban, és származékaiban használták. 1993-ban tért vissza a helyesírás az eredeti használatra.

Kettőshangzók

- magánhangzók + i összetételben az i [j]-vé válik:
- ai: [aj]: tai [taj]
- ăi: [ʌj]: răi [rʌj]
- âi: [ɨj]: mâine ['mɨjne]
- ei: [ej]: ulei [u'lej]
- ii: [ij]: copii [ko'pij]
- oi: [oj]: oi [oi]
- ui: [uj]: pui [puj]
- i + magánhangzók összetételben az i [j]-vé válik:
- ia: [ja]: iar [jar]
- ie: [je]: iepure ['jepure]
- io: [jo]: fuior [fujor]
- iu: [ju]: iute ['jute]
- magánhangzók + u összetételben az u félhangzóvá ([w]) válik:
- au: [aw]: dau [daw]
- ău: [ʌw]: rău [rʌw]
- âu: [ɨw]: râu [rɨw]
- eu: [ew]: leu [lew]
- ou: [ow]: ou [ow]
- uu: [uw]: continuu [konti'nuw]
- egyebek:
- ea: [ea]: deal [deal], de: ea [ja]
- eo: [eo]: vreodată [vreo'datʌ]
- oa: [oa]: floare ['floare] Ha két teljes magánhangzó kerül egymás mellé, akkor mindkettőt kiejtjük, nem képződik kettőshangzó: iunie ['juniʔe], poezie [poʔe'ziʔe].

Hármashangzók

Ebben az esetben mindig a középső hang marad változatlan:
- eai: [eaj]: spuneai [spun'eaj]
- eau: [eaw]: beau [beaw]
- iai: [jaj]: tăiai ['tʌjaj]
- iei: [jej]: miei [mjej]
- iau: [jaw]: iau [jaw]
- oai: [oaj]: englezoaică [englez'oajcʌ] Kivétel:
- ouă: [owʌ]: nouă [nowʌ]

Mássalhangzók

A b, d, f, h, k, l, m, n, p, r, t, v, z betűk kiejtése megegyezik a magyarral ([b], [d], [f], [h], [k], [l], [m], [n], [p], [r], [t], [v], [z]). Példák: obicei [obiʧej], drum [drum], chiflă [kiflʌ], hol [hol], kilo ['kilo], splendid ['splendid], arme ['arme], Leon ['leʔon], fapt [fapt], arde ['arde], pantof [pan'tof], voi [voj], grozav [gro'zav]. A többi mássalhangzó kiejtése:
- c: e, i előtt magyar cs [ʧ], egyébként magyar k [k]: circ [ʧirk], când [kɨnd]
- ch: csak e, i előtt állhat, magyar k: chem [kem]
- g: e, i előtt magyar dzs [ʤ], egyébként magyar g [g]: fagi [faʤ^j], târg [tɨrg]
- gh: csak e, i előtt állhat, magyar g: ghişeu [gi'şew]
- j: magyar zs [ʒ]: joc [ʒok]
- s: magyar sz [s]: satiră [sa'tirʌ]
- sc: e, i előtt magyar s [ʃ], egyébként szk kapcsolat [sk]: scenă ['ʃenʌ], scoate ['skoate]
- sch: csak e, i előtt állhat, megfelel az szk kapcsolatnak: schimb [skimb]
- ş: magyar s [ş]: poştă ['poʃtʌ]
- ţ: magyar c [ʦ]: ţigară [ʦi'garʌ]
- x: mint a magyar x vagy a gz kapcsolat (ez utóbbi csak a szó eleji ex- kapcsolatban) [ks]/[gz]: taxi [tak'si], examen [eg'zamen]

Megjegyzések

A k, q, w, y csak idegen eredetű nevekben fordul elő, és a hozzá legközelebbi hangnak ejtjük (általában: [k], [k], [v], [i]/[j]). A szóvégi néma i előtt a b, j, l, m, n, p, r, ş, ţ, v hangok lágyulnak (de nem annyira, mint pl. a magyar gy, ny, ty, ...). Sohasem választjuk el a kettős és hármashangzókat, a mássalhangzó + l, r, valamint a ch, gh betűkapcsolatokat. A ct, cţ kapcsolatokat viszont mindig elválasztjuk.

Hangsúly

A hangsúly hátulról számolva az ötödik szótagig bármelyik szótagra eshet. A mássalhangzós végű szavak általában véghangsúlyosak, a magánhangzóra végződőek pedig az utolsó előtti szótagon hangsúlyosak.

Nyelvtan

Hangváltakozások

A románban a következő hangváltozások a leggyakoribbak:
- Magánhangzó-váltakozások
- a - ă, főnevek többes számában, igeragozásban: gară - gări
- a - e, főnevek többes számában, igeragozásban: băiat - băieţi
- ă - e, főnevek többes számában, igeragozásban: învăţ - înveţi
- e - a, igeragozásban, mellékneveknél: înveţi - învaţă
- e - ea, igeragozásban, mellékneveknél: întreb - întreabă, negru - neagră
- ea - e, főnevek többes számában, mellékneveknél: fereastră - ferestre, neagră - negre
- î - i, főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: cuvânt - cvuvinte, vând - vinzi, tânăr - tineri
- o - oa, főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: covor - covoare, pot - poate, frumos - frumoasă
- oa - o, főnevek többes számában, igera