Home About us Products Services Contact us Bookmark
:: wikimiki.org ::
Török Nyelv

Török nyelv

Az oszmán-török (újabban inkább törökországi török) nyelv (türkçe vagy türk dili) a török nyelvcsaládba tartozik, amely az altáji nyelvek alcsaládja. A mongol nyelv valószínűleg a török rokona. Bár a török nyelvcsalád többi tagja (főleg az azeri és a türkmén, melyeket a volt Szovjetunió utódállamaiban beszélnek) közel áll a törökhöz, fontos különbségek vannak köztük a nyelvtan, a szókincs és a hangtan tekintetében. A világon élő török nyelvű emberek számát 61 millióra teszik, ebből 51,8 millió él Törökországban. A török nyelvet beszélik Bulgária (810 000), Irak (380 000), Görögország (300 000), Ciprus (175 000), Macedónia (100 000) és Románia (30 000) egy részén is. Németországban 1,5 millióra, az Európai Unióban 2-3 millióra becsülik számukat. Egyes források ennél még néhány millióval többre is becsülik a törökök számát. A török agglutináló nyelv. Főleg ragokat használ, alig használ elöljárószót.

Hangtan

Ábécé

A török nyelv különböző írásrendszereket használt, melyek időrendi sorrendben a következők:
- Orkhon-féle ábécé
- ujgur ábécé
- arab ábécé Az arab írást a 13. századtól egészen 1928. november 28-ig használták, amikor Mustafa Kemal Atatürk hivatalossá tette a latin (európai) írást. A latin ábécé kiegészül a pont nélküli i-vel (ı), valamint a ç ğ ş ö ü betűkkel. A török ábécé fonetikus, azaz úgy írjuk, ahogy olvassuk, de előfordul benne néhány kivétel. Betűi:
- a b c ç d e f g ğ h i ı j k l m n o ö p r s ş t u ü v y z
- A B C Ç D E F G Ğ H İ I J K L M N O Ö P R S Ş T U Ü V Y Z
- Magas hangrendű magánhangzók: e, i, ö, ü
- Mély hangrendű magánhanzók: a, ı, o, u A török nyelvben van egy magánhangzó, ami csak arab eredetűszóban fordul elő: â (ejtése, mint a magyar á) ç: cs c: dzs ı: a és i között hang (mély, veláris i) j: zs ğ:
- magas hangrendű szavakban -j
- mély hangrendű szavakban néma s: sz ş: s y: j q, w, x hiányoznak a törökből (a magyarhoz hasonlóan).

Magánhangzó harmónia

A toldalék magánhangzójának a szó utolsó szótagjában lévő magánhangzóhoz kell illeszkednie. ada <=> ada-da ev <=> ev-de A toldalékok két csoportra oszlanak:
- kétalakú (-a/-e)
- négyalakú (-i/-ı/-ü/-u)
- kétalakú toldalákok szabálya:
  - e típusú toldalékot használunk, ha a szó utolsó mgh-ja: e, i, ö, ü
  - a típusú toldalékot használunk, ha a szó utolsó mgh-ja: a, ı, o, u
- négylakú toldalékok szabálya:
  - i típusú toldalékot használunk, ha a szó utolsó mgh-ja: e, i
  - ü típusú toldalékot használunk, ha a szó utolsó mgh-ja: ö, ü
  - ı típusú toldalékot használunk, ha a szó utolsó mgh-ja: a, ı
  - u típusú toldalékot használunk, ha a szó utolsó mgh-ja: o, u

Mássalhangzó illeszkedés


- A török nyelvben vannak olyan mássalhangók amelyek után a ragok megváltoznak! Ezek a mássalhangzók: ç, f, h, k, p, s, ş, t. Egyszerűbben: Fa paşa çok hasta = Fa pasa nagyon beteg Utánuk a toldalék d mássalhangzója t-vé, a c pedig ç-vé alakul. ev-de = házban garaj-da = garázsban kapı-cı = portás DE çiçek-te = virágban kıtap-ta = könyvben çiçek-çi = virágárus
- Magánhangzóval kezdődő toldalékok előtt 4 szóvégi mássalhangzó megváltozik! k > ğ çocuk (gyerek) çocuğ-um (gyerekem) p > b kitap (könyv) kitab-ım (könyvem) t > d dert (bánat) derd-im (bánatom) ç > c ağaç (fa) ağac-ım (fám)
- A magánhangzóval kezdődő toldalékok y kötőhanggal kapcsolódnak a magánhangzóra végződő szavakhoz! kutu-y-u = dobozt Ankaralı-y-ım = ankarai vagyok ---

Főnév

Nyelvtani nemet nem ismer. Az eredeti török szavak vagy magas, vagy mély szórendűek. A ragok mélyek vagy magasak. Hangzóharmónia. Szótövek végéhez illesztett ragjaikkal, képzőkkel, jeleikkel ugyanúgy bánnak, mint mi, sőt ezek is a miénkhez hasonlóan szigorúan hangrendileg illeszkednek a tőszó magánhangzójához. Kerülik a mássalhangzó torlódásokat, különösen a szavak elején. Hangrendi okok miatt gyakran alkalmaznak toldalék hangokat ragilleszkedéseknél. Még a magánhangzó torlódásokat is, hasonlóan a magyar népies kiejtéshez nehezen tűrik. Távolító eset ragjuk közeli a miénkhez (-tól, től), az eszközhatározó-rag szinte teljesen azonos (-val, -vel). A többes számot a magyarhoz hasonlóan csak akkor használja, ha az a mondatbeli összefüggésből másképp nem derül ki. (Két fiú, de: A fiúk játszanak).

A főnevek többes száma

A török nyelvben a főnevek többes számát a -lar/-ler többes jel fejezi ki, de sokkal ritkábban használják, mint a magyarban. A többes jel a magánhangzó harmónia törvényei szerint kerül a főnév végére: ev-ler = házak kitap-lar = könyvek

Főnévragozás

A főnév ragozható, azaz a mondatbeli szerepétől függően toldalékokat kap. A főnévragozásnak 6 esete van a törökben.
- alanyeset
- tárgyeset
- birtokos eset
- közelítő/részes eset
- helyhatározó eset
- távolító eset Az esetragok természetesen itt is a magánhangzó harmónia elvei szerint illeszkednek. A magánhangzóra végződő névszók tárgy és közelítő esetében a szó és a rag közé egy y kerül, birtokos esetben pedig n hangot kötünk.

Alanyeset

Alanyesetben a főnév megegyezik az első szótári alakkal, ilyenkor nem járul hozzá semmilyen estrag. DE ettől függetlenül a többes szám jelét és a birtokos személyragokat felveheti!
- Ev güzel = A ház szép
- Ev-ler güzel = A házak szépek
- Ev-im güzel = A házam szép
- Ev-ler-im güzel = A házaim szépek

Tárgyeset

Csak akkor használjuk ha a tárgy határozott
- Gazete okuyorum = Újságot olvasok A mondat értelme általános, mert mindegy milyen újságot olvasok. DE
- Gazete-y-i okuyorum = Olvasom az újságot A mondat értelme határozott mivel konkrét dologról van szó! A tárgyeset jelei: (y)-i/-ı/-ü/-u

Birtokos eset

A birtokos esetet a birtokviszony kifejezésére használjuk. Kim-in bu kitap? = Kié ez a könyv Ali'n-in... = Alinak a ...-ja/-je Gül'ün... = Gülnek a ...-ja/-je A birtokviszony kifejezésekor a birtokost jelölő szót birtokos esetbe tesszük a birtok pedig harmadik személyű birtokos személyragot kap. Gül'ün kitap-ı = Gül könyve Ali'n-in araba-sı = Ali autója A birtokos személyragozás esetében két rendhagyó alakot kell megjegyezni:
- su víz birtokos e: su-y-u
- cami dzsámi birtokos e: cami-i Például:
- portakal suyu = narancslé
- Beyazit camii = Bejazit dzsámi, A birtokos eset ragjai: (n)-in/-ın/-ün/-un

Részes/közelítő eset

A helyhatározós szerkezetekben a jelzett szó felé való irányultságot, cél felé való mozgást fejez ki. (A magyarban ezek a toldalékok a -hoz/-hez/-höz; -nak/-nek; -ba/-be; -ra/-re) Ev-e gidiyorum = Haza megyek Ankara'y-a gidiyorum = Ankarába megyek A részes és közelítő eset ragjai: (y)-a/-e

Helyhatározós eset

Arra a helyre utal, ahol valaki vagy valami tartózkodik (mozgás nélkül). A magyarban ezek a toldalékok a következők: -ban/-ben; -on/-en/-ön; -nál/-nél ev-de a házban istasyon-da az állomáson Efes-te Efesben koltuk-ta fotelben Mustafa'da Musztafánál A helyhatározós eset ragjai: -da/-de vagy a ç, f, h, k, p, s, ş, t után -ta/-te

Távolító eset

İstanbul'dan = Isztambulból Ev-den = a házból Kars'tan = Karszból Mehmet'ten = Mehmettől Ez az eset főnévi igenévvel is használható, ilyen esetben -ás/-és végű főnévként fordítjuk: Gez-mek-ten yorgunum = Fáradt vagyok a gyaloglástól A távolító eset ragjai: -dan/-den vagy ç, f, h, k, p, s, ş, t után -tan/-ten

Névmások

Mutató névmások

Ha a tárgy vagy a személy pontosan meg van határozva, akkor mutatónávmással is fordíthatjuk a magyar határozott névelőt. A törökben három mutató névmás létezik
- bu ez (legközelebbi)
- şu ez (közeli)
- o az (távoli) Ezek a névmások a főneveket is helyettesítik. Bu araba benim, şu senim. = Ez az autó az enyém, az a tied.

A mutató névmások ragozása


- alanyeset: bu, şu, o
- tárgyeset: bunu, şunu, onu
- birtokos eset: bunun, şunun, onun
- részes eset: buna, şuna, ona
- helyhatározós eset: bunda, şunda, onda
- távolító eset: bundan, şundan, ondan

Személyes névmások


- ben én
- sen te
- o ő
- biz mi
- siz ti
- onlar ők

A személyes névmások ragozása


- alanyeset: ben, sen, o, biz, siz, onlar
- tárgyeset: beni, seni, onu, bizi, sizi, onları
- birtokos eset: benin, senin, onun, bizim, sizim, onların
- részes eset: bana, sana, ona, bize, size, onlara
- helyhatározós eset: bende, sende, onda, bizde, sizde, onlarda
- távolító eset? benden, senden, ondan, bizden, sizden, onlardan

Igék

A múlt idő jele d, illetve t (látta, futott), a feltételes mód jele és illeszkedése (adnék), tagadó szavunk is a miénkhez hasonló (nem, ne), ez utóbbi ragozott formában nem az igét előzi meg, hanem közvetlenül az igető után áll (nem írok). A török nyelvben ritkán használnak segédigét, a bírni szerkezeti forma is hiányzik.

A létezés kifejezése

A török nyelvben a létezés kifejezése nem igével történik, hanem személyragokkal. pl: şeftalı = barack ucuz = olcsó azaz: şeftalı ucuz = a barack olcsó Azokban a mondatokban, ahol az alanyt névmás fejezi ki, a szóhoz hozzá kell illeszteni a személyrag megfelelő alakját. pl: (A nemzetiségek neveit nagy betűvel írjuk!) Angol vagyok = İngliz-im Magyar vagyok = Macar-ım Török vagyok = Türk-üm Orosz vagyok = Rus-um Végső esetben ott van a lenni ige is: olmak, de ez az alak nem használatos.

Személyragok

A török nyelvben a személyragok az igeidő jeléhez illeszkednek a magánhangzó-harmónia szerint! Így: -ben (én) -im/ım/üm/um -sen (te) -sin/sın/sün/sun -o (ő) -Ø -biz (mi) -iz/ız/üz/uz -siz (ti) -siniz/sınız/sünüz/sunuz -onlar (ők) -lar/-ler A török nyelvben két főnévi igenév létezik:
- gel-mek
- al-mak Amikor a főnévi igenév jelét leválasztjuk az igéről, megkapjuk annak a tövét. Ehhez a tőhöz járulnak az igeidő jelei ill. a személyragok. ----

Jelen idő

Egyszerű jelen

Az egyszerű jelen idő jelei:
- -iyor (im/sin/Ø/iz/siniz/ler)
- -ıyor (ım/sın/Ø/ız/sınız/lar)
- -üyor (üm/sün/Ø/üz/sünüz/ler)
- -uyor (um/sun/Ø/uz/sunuz/lar) FONTOS: ha az ige töve magánhanzóra végződik, akkor azt a jelen idő jele előtt el kell hagyni! anl-a-mak anl-ıyor-um anl-ıyor-sun anl-ıyor anl-ıyor-uz anl-ıyor-sunuz anl-ıyor-(lar) A jelen idő jelének első magánhangzója a magánhangzó harmónia törvényei szerint alakul! -ben (én) -im/ım/üm/um -sen (te) -sin/sın/sün/sun -o (ő) -Ø -biz (mi) -iz/ız/üz/uz -siz (ti) -siniz/sınız/sünüz/sunuz -onlar (ők) -lar/-ler
Az egyszerű jelen idő kérdő alakja
Az ige jelen idejű kérdő formájának képzésekor az ige rag nélküli alakja után a mu kérdőszót tesszük. Ehhez a kérdőszóhoz kapcsolódnak a személyragok! gel-mek = jönni gel-iyor mu-y-um? gel-iyor mu-sun? gel-iyor mu? gel-iyor mu-y-uz? gel-iyor mu-sunuz? gel-iyor-lar mı?
Az egyszerű jelen idő tagadása
A tagadás jele: -ma-/-me- DE jelen időben ez a jel -m-mé rövidül! gel-mek gel-m-iyor-um gel-m-iyor-sun gel-m-iyor gel-m-iyor-uz gel-m-iyor-sunuz gel-m-iyor-(lar)
Az egyszerű jelen idő tagadó-kérdő alakja
A kérdő és tagadó alakok összevonásával képezzük: 1., az ige tagadó főnévi igenévi alakja (gel-m-iyor) 2., ezután az alak után a mu kérdőszócska következik a személyraggal (gel-m-iyor mu) FONTOS: a tagadószócska is mindig követi a magánhangzó harmóni elvét!! Tehát alakjai: mi/mı/mü/mu ERGO: a mu alak csak jelen időben használatos gel-mek gel-m-iyor mu-y-um? gel-m-iyor mu-sun? gel-m-iyor mu? gel-m-iyor mu-y-uz? gel-m-iyor mu-sunuz? gel-m-iyor-lar mı?

Széles jelen

A széles jelen jele: -er-/-ar- A széles jelen idő jele az igető és a személyragok között helyezkedik el. Pl: düş-mek düş-er-im düş-er-sin düş-er düş-er-iz düş-er-siniz düş-er-(ler)
A széles jelen kérdő alakja
Képése: igető + ar/er + mu/mi + személyrag uç-mak (repülni) uç-ar mı-y-ım? uç-ar mı-sın? uç-ar mı? uç-ar mı-y-ız? uç-ar mı-sınız? uç-ar-(lar) mı?
A széles jelen tagadó alakja
Képzése: igető + ma/me + személyrag FONTOS
- E/2 személyben a tagadás jele és a személyrag között egy z van
- E/3 személy ragja: z
- T/1 személyben egy kötő y hang van
- T/2 személyben a tagadás jele és a személyrag között egy z van
- T/3 személyben a személyrag: z üzül-mek (szomorkodni) üzül-me-m üzül-me-z-sin üzül-me-z üzül-me-y-iz üzül-me-z-siniz üzül-me-z-(ler)
A széles jelen tagadó-kérdő alakja
Képzése: igető + ma/me + z + a kérdőszó megfelelő alakban benze-mek (hasonlítani) benze-me-z mi-y-im? benze-me-z mi-sin? benze-me-z mi? benze-me-z mi-y-iz? benze-me-z mi-siniz? benze-me-z-(ler) mi?

A múlt idő

--- A török nyelvben két múlt idő van.

Az első múlt

-igető + di/dı/dü/du + személyragok -illetve ç, f, h, k, p, s, ş, t után + ti/tı/tü/tu Az első múlt személyragjai: gel-di-m yap-tı-m gel-di-n yap-tı-n gel-di-Ø yap-tı-Ø gel-di-k yap-tı-k gel-di-niz yap-tı-nız gel-di-ler yap-tı-lar
Az 1. múlt idő kérdő alakja
A szabály az 1. múltban kicsit eltér a jelen idő szabályától gel-mek gel-di-m mi? gel-di-n mi? gel-di mi? gel-di-k mi? gel-di-niz mi? gel-di-(ler) mi?
Az 1. múlt tagadó alakja
A ragozási példa jól mutatja a szabályt! bul-mak (találni) bul-ma-dı-m bul-ma-dı-n bul-ma-dı bul-ma-dı-k bul-ma-dı-nız bul-ma-dı-(lar)
Az 1. múlt tagadó-kérdő alakja
Képzése: 1., múlt idejű tagadó alak 2., ehhez pedig a tagadószócska járul (megfelelő alakban!) bul-mak bul-ma-dı-m mı? bul-ma-dı-n mı? bul-ma-dı mı? bul-ma-dı-k mı? bul-ma-dı-nız mı? bul-ma-dı-(lar) mı?

A második múlt képzése

-igető + -miş/-mış/-müş/-muş Például: gelmek = jönni yıkanmak = mosakodni öldürmek = megölni duymak = hallani gel-mek yıkan-mak gel-miş-im yıkan-mış-ım gel-miş-sin yıkan-mış-sın gel-miş yıkan-mış gel-miş-iz yıkan-mış-ız gel-miş-siniz yıkan-mış-sınız gel-miş-ler yıkan-mış-lar öldür-mek duy-mak öldür-müş-üm duy-muş-um öldür-müş-sün duy-muş-sun öldür-müş duy-muş öldür-müş-üz duy-muş-uz öldür-müş-sünüz duy-muş-sunuz öldür-müş-ler duy-muş-lar
A 2. múlt kérdő alakja
Képzése: 1., múlt idejű főnévi igenév személyrag nélkül! 2., a tagadószócska megfelelő alakban a személyragokkal gül-mek gül-müş mü-y-üm? gül-müş mü-sün? gül-müş mü? gül-müş mü-y-üz? gül-müş mü-sünüz? gül-müş-(ler) mi?
A 2. múlt tagadó alakja
Képzése: igető+ma/me+miş/mış/müş/muş+személyrag çevir-mek (fordítani) çevir-me-miş-im çevir-me-miş-sin çevir-me-miş çevir-me-miş-iz çevir-me-mişsiniz çevir-me-miş-(ler)
A 2. múlt tagadó-kérdő alakja
Képzése: igető+ma/me+miş/mış/müş/muş és az egyeztetett tagadószócska a személyragokkal ver-mek (adni)) ver-me-miş mi-y-im? ver-me-miş mi-sin? ver-me-miş mi? ver-me-miş mi-y-iz? ver-me-miş mi-siniz? ver-me-miş-(ler) mi?

Jövő idő

Csak egy jövő idő van, melynek jelei: -acak/-ecek gel-mek duy-mak gel-eceğ-im duy-acağ-ım gel-ecek-sin duy-acak-sın gel-ecek duy-acak gel-eceğ-iz duy-acağ-ız gel-ecek-siniz duy-acak-sınız gel-ecek-(ler) duy-acak-(lar)

A jövő idő kérdő alakja

Képzése: jövő idejű főnévi igenév (gel-ecek/duy-acak) + a kérdőszócska megfelelő alakja a személyragokkal. FONTOS: jövő időben a kérdószócskának két alakja van: mi és mu gel-mek gel-ecek mi-y-im? gel-ecek mi-sin? gel-ecek mi? gel-ecek mi-y-iz? gel-ecek mi-siniz? gel-ecek-(ler) mi?

A jövő idő tagadó alakja

Képzése: igető+ma/me+y kötőhang+acak/ecek+személyrag duy-acak duy-ma-y-acağ-ım duy-ma-y-acak-sın duy-ma-y-acak duy-ma-y-acağ-ız duy-ma-y-acak-sınız duy-ma-y-acak-(lar)

A jövő idő tagadó-kérdő alakja

Képzése: igető+ma/me+y kötőhang+acak/ecek és a kérdőszócska megfelelő alakja a személyragokkal it-mek (tolni) it-me-y-ecek mi-y-im? it-me-y-ecek mi-sin? it-me-y-ecek mi? it-me-y-ecek mi-y-iz? it-me-y-ecek mi-siniz? it-me-y-ecek-(ler) mi?

A szükségesség kifejezése


- A török nyelvben a szükségességet az igetőhöz kapcsolt -malı/-meli ragokkal fejezzük ki menni kell = git-meli inni kell = iç-meli élni kell = yat-malı érezni kell = duy-malı
- Amennyiben a szükségesség személytelen kifejezését akarjuk kifejezni akkor a főnévi igenévhez kell kapcsolni a lâzim szócskát. git-mek lâzım iç-mek lâzım yat-mak lâzım duy-mak lâzım
- A szükségességet egyéb személyekben is ki tudjuk fejezni, akkor a malı/meli raghoz kapcsoljuk a személyragot. Budapeşte'ye git-meli-y-im = Budapestre kell mennem Tren hemen hareket et-meli = A vonatnak azonnal indulnia kell Yarın çok erken kalk-malı-y-ım = Holnap nagyon korán kell felkelnem

Az akarat kifejezése

Használata egyszerű: főnévi igenév + istemek ige ragozott alakja. Ez az alak nem udvariatlan, így bátran használható. Kendimi gör-mek ist-iyor-um = Látni akarlak Lütfen, su ist-iyor-uz = Kérem, vizet szeretnénk İki tane elma ist-iyor-um = Két darab almát szeretnék

A ható ige

Amennyiben udvarias kérdést szeretnénk feltenni, akkor ezt megtehetjük a magyarban már ismert "tudna ön...?" formával is. Használata szintén könnyű. Képzése: ige + (y)abilir/(y)ebilir + személyrag A ható igéknél a személyragok az alábbiak: -im/-sin/-/-iz/-siniz/-(ler) gel-mek gel-ebilir mi-y-im? gel-ebilir mi-sin? gel-ebilir mi? gel-ebilir mi-y-iz gel-ebilir mi-siniz gel-ebilir-(ler) mi? yaz-mak yaz-abilir mi-y-im? yaz-abilir mi-sin? yaz-abilir mi? yaz-abilir mi-y-iz? yaz-abilir mi-siniz? yaz-abilir-(ler) mi?

Jelzők

A jelző a mienkhez hasonlóan a törökben is a jelzett szó előtt áll és nem egyeztetjük; nem változik sem számban, sem esetben. A melléknevet segédige nélkül is használhatjuk állítmánynak (bu çiçek güzel = ez a virág szép)

Melléknevek fokozása


- alapfok : güzel
- középfok: daha güzel
- felsőfok: en güzel Bu kitap güzel. Ama şu daha güzel = Ez a könyv szép. De ez még szebb

Összehasonlítás


- alapfok: ...gibi bu kitap güzel gibi ama şu = ez a könyv olyan szép, mint amaz
- középfok: Mustafa Ali'den daha zeki = Musztafa okosabb Alinál. Ha két dolgot vagy személyt hasonlítunk össze, akkor a második tárgy vagy személy távolító esetbe kerül!
- felsőfok: Mustafa en yüksek sınıfta = Musztafa a legmagasabb az osztályban

Névelők

Csak határozatlan névelője van (bir).

Névutók

A török nyelv a magyarhoz hasonlóan gyakran használ névutókat. Azonban vannak, olyan névutók, amelyek előtt a főneveket bizonyos esetekbe kell tenni. Ezek a névutók a ragozott főnév után állnak.

Részes esettel járó névutók

A főnév ilyenkor (y)a/(y)e ragokat vesz fel
- kadar = -ig
- rağmen = annak ellenére, hogy
- göre = szerint

Távolító esettel járó névutók

A főnév ragja : -dan/-den/-tan/-ten
- başka = más, kívül
- beri = óta
- önce = előtt
- sonra = után

Alany vagy birtokos esettel járó névutók

Ezeknél a névszóknál fontos megemlíteni, hogy amennyiben a névutó főnévhez kerül azt alanyesetbe kell tenni, ha azonban névmáshoz járul, azt birtokos esetbe kerül.
- gibi = ként, mint
- için = ért, végett, -nak/-nek
- hakkında = -ról/-ről
- ile = -val/-vel

Számnevek

# bir # iki # üç # dört # beş # altı # yedi # sekiz # dokuz # on # on bir # on iki # on üç # on dört # on beş # on altı # on yedi # on sekiz # on dokuz # yirmi # yirmi bir # yirmi iki # yirmi üç ... 0 sıfır 30 otuz 40 kırk 50 elli 60 altmış 70 yetmiş 80 seksen 90 doksan 100 yüz 1000 bin 10.000 on bin 100.000 yüz bin 1.000.000 bir milyon

Sorszámnevek

A sorszámnevek képzésekor a szám nevéhez képzőket kapcsoluk a magánhazó harmóni szabályai szerint! Ezek a képzők:
- (i)nci >>> bir-inci (1.)
- (ı)ncı >>> altı-ncı (6.)
- (u)ncu >>> dokuz-uncu (9.)
- (ü)ncü >>> üç-üncü (3.)

Dátum

Az évszakok

ilkbahar = tavasz yaz = nyár sonbahar = ősz kış = tél

A hónapok

ay = hónap Ocak = január Şubat = február Mart = március Nisan = április Mayıs = május Haziran = június Temmuz = július Ağustos = augusztus Eylül = szeptember Ekim = október Kasım = november Aralık = december

A hétköznapok

Pazartesi = hétfő Salı = kedd Çarşamba = szerda Perşembe = csütörtök Cuma = péntek Cumartesi = szombat Pazar = vasárnap

A dátum

A dátum kifejezése fordítva történik, mint a magyarban: İki Ağustos, bin dokuz yüz seksen sekiz = 1988. augusztus másodika

Magyarral rokon szavak

Nemcsak a török nyelvtan (agglutináló nyelv), hanem a török szókészlet is sok közös vonást tartalmaz a magyarral. Törökkel rokonok a hittel kapcsolatos szavaink (Isten, ég, tündér, bűn, eskü, böjt, búcsú, egyház, gyón, erkölcs stb.), családi elnevezéseink (apa, anya, húg), színeink (sárga, kék, piros) valamint az állattartás és a növénytermesztés körébe tartozó szinte minden szavunk (barom, bika, borjú, disznó, gyapjú, író, karám, kecske, komondor, köpű, kos, kuvasz, ökör, ól, serte, teve, tinó, túró, tyúk, ünő, ürü; alma, arat, árok, árpa, borsó, búza, csanak, csűr, dara, dió, eke, gyom, gyümölcs, kender, kert, komló, kökény, körte, ocsú, orsó, őröl, tarló, tiló, torma, sarló, szór, som stb. Ősiráni szavak pl. a tehén, a fej stb. A borkultúrával kapcsolatos szinte minden szavunk a törökkel rokon: szőlő, bor, csiger, seprő, ászok, szűr stb. Nyelvünkben feltűnően sok a törökkel azonos állam- és közélet szempontjából használatos szó, mint az ál, bátor, bér, betű, bilincs, bíró, bocsát, boszorkány, bűbáj, bő, bölcs, börtön, csata, csősz, érdem, gyaláz, gyanú, gyűlöl, imád, ír, kín, koporsó, kölcsön, orvos, sereg, sír, tanács, tanú, telek, terem, tolmács, tor, tömény, törvény, úr, üdül, ünnep stb. Kategória:Nyelvek ---- ja:トルコ語

Nyelv

A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer. A nyelv minden társas tevékenység nélkülözhetetlen feltétele, s meghatározó szerepet játszik az egyének gondolkodásában is. A nyelv legelterjedtebb típusa az emberi beszéden alapul. Ennek két megnyilvánulási formáját különböztetjük meg: a beszélt nyelvet, és annak írott formáját, vagy formáit. A beszélt nyelv alapját az artikuláltan kiejtett beszédhangok alkotják. Az írott nyelv – melynek szabályait a nyelv helyesírása adja meg – nagyon gyakran a beszélt nyelvtől részben független forma, és a beszélt formától függetlenül is fejlődhet, alakulhat. (Jellemző példa erre a norvég nyelv, melynek egy fő beszélt formája, a norsk nem kevesebb, mint négy írott formában jelenhet meg helyesen: a Bokmål és a Nynorsk a két hivatalos forma, a Riksmål és a Høgnorsk pedig nem hivatalos, de használt formák. Ugyanezen függetlenséget mutatják a helyesírás szabályainak változásai, amik általában nem járnak a beszélt nyelv változásával.) A beszélt nyelv használatát kiegészítik a különböző metakommunikációs jelzések: hanglejtés, hangsúly, gesztusok stb. Az írott nyelvben szerepüket az írásjelek veszik át, jóval kisebb hatékonysággal. A nyelvvel a nyelvészet tudománya foglalkozik.

Elméletek a nyelv kialakulásáról

A beszélt nyelv előzményének sok tudós egyfajta gesztusnyelvet tételez fel, a mai siketek jelnyelvének primitív ősét. A kézzel való kommunikációt lehetővé tevő esemény az emberős két lábra állása volt, és elképzelhető, hogy a másik ekkor bekövetkező változás, az eszközhasználat kifinomultabbá válása és a beszéd között is van összefüggés. Más elképzelések szerint az emberi nyelv kialakulásában az alapvetően „a lusta ember” (homo economicus) egyik legalapvetőbb belső célja nyilvánul meg, nevezetesen az, hogy az ember Zipf egyik törvénye szerint (a legkisebb erőkifejtés törvénye) minden tevékenységében a legkisebb munkával akar „boldolgulni”. Eszerint az „első” emberi nyelv a feltehetően a még ma is használt mutogatásból, gesztusokból fejlődött tovább a hangképzés irányába, mert a hangszál igénybevétele kevesebb energiával jár. Az ember további önkímélési és energiamegtakarítási igyekezete eredményeképpen létrejött számítástechnikai eszközöknek szintén van nyelvük, amelyekhez képest az emberi nyelv abban különbözik, hogy az előző nyelvek kontextustól függetlenek (context-free), míg az emberi nyelv megmaradt kontextus-érzékenynek, azaz szükség van a nyelvi megnyilatkozások értelmezéséhez a körülmények alaposabb ismeretére is, ami a gépnél nem jellemző. A számítógép szempontjából - az abban használt nyelvek szabályai ugyanis nem engedik meg, hogy kétértelműségek, „az attól függ” bizonytalan állítások forduljanak elő - a gép működése lehetetlen lenne az emberi nyelvet jellemző, az annak gazdag kontextusával járó nyílt, kiszámíthatatlan értelmezési körülmények között. Érdekes ugyanakkor, hogy a fennmaradás szempontjából éppen ez a kötődéshez, értelmezéshez, vagyis összekapcsolódást lehetővé tevő nyitottság, sok mindenhez való kapcsolódás (connectivity) az előnyös tulajdonság, és a kötött, csak egy bizonyos értelmezési keretben létező jelentésű nyelv, vagy nyelvi elem napjai meg vannak számlálva. Ebből következik, hogy az emberi nyelvet alkotó szókincsből, megnyilatkozásokból, vagy egyéb elemekből is azok maradnak fenn tartósan, amelyek sokféle helyzetben használhatóak, és nem kötődnek csupán egyetlen eseményhez, dologhoz, stb. amelynek elmúltával és jelentőségének csökkenésével akár maga a jelölő szó is kivész a használatból. Ezért maradhattak fenn a Biblia tanításai, a közmondások és a személynevek, hogy csak néhány példát említsünk.

A nyelvi univerzálék

A beszéd szükségszerűen valamelyik nyelven fogalmazódik meg, ezeknek pedig számos egyedi sajátossága van. A világszerte beszélt több ezer nyelv azonban igen sok közös vonást is mutat, ezeket nyelvi univerzáléknak nevezzük. Ilyenek:
- (írásban) a közlés minden nyelven főleg mondatok formájában történik;
- az elemek legnagyobb része önkényes, a jelölő és a jelölt között nincs logikai megfelelés;
- az elemekkel szemben a mondatok nem adottak a beszélő számára, hanem ő alkotja meg azokat valamilyen kötött szabályok szerint;
- minden nyelv kettős tagoltságú: az elemek és a mondatok hangtani és nyelvtani szinten szerkesztődnek;
- a hangok száma kötött (általában ötven alatt van, de maximum száz lehet), az elemek száma viszont százezres nagyságrendű lehet, a szókészlet pedig korlátlanul bővíthető;
- minden nyelvben megvannak a szófaji kategóriák, bár nem mindegyikben ugyanúgy.

A világ nyelvei

A Földön jelenleg (2004) 6,4 milliárd ember lakik, a beszélt nyelvek száma 4000-4500 között lehet (más tudósok 6000-6500-ra teszik ennek számát), a különféle dialektusok száma pedig elérheti a 20 ezret. A szám folyamatosan csökken, sok kis nyelvet fenyeget az eltűnés, a holt nyelvvé válás veszélye néhány generáción belül.

A nyelvek osztályozása

A világ nyelveit alapvetően három különböző szempont szerint lehet osztályozni. Nyelvcsaládba tartozás szerint, így a genetikus osztályozást kapjuk; nyelvek tipológiai sajátosságai szerint, akkor a nyelvtipológiai osztályozással van dolgunk ill. egyes nyelvi áreák szerint, mikor nagyobb területi egységek szerint csoportosítunk. Greenberg a fenti három szempontból a genetikust határozta meg legfontosabbnak. (Fontosságuktól függetlenül nem zárnak ki más egyéb nyelvi osztályozás lehetőségét.)

Genetikus

Az egyes nyelvek közös őseinek, majd ezek őseinek stb. kikövetkeztetése összehasonlító módszerek segítségével történik. Az így létrejövő családfa megbízhatósága természetesen az időbeli távolság növekedésével egyenes arányban csökken, az egyes nyelvcsaládok alapnyelve már csak kikövetkeztetett lehet, a minden emberi nyelv egyetlen közös ősnyelvre való visszavezetése pedig igencsak nehezen kivitelezhető. (A mellette szóló bizonyítékok inkább az általános nyelvészet tárgykörébe tartozó nyelvi univerzálék - lásd fentebb.)

Tipológiai


- izoláló vagy analitikus: a nyelvtani viszonyokat szórenddel, szócsoportok alakításával fejezik ki (angol, kínai, vietnami);
- agglutináló (azaz ragasztó) vagy affixáló: a nyelvtani viszonyokat több szóelem összekapcsolásával fejezik ki (török, magyar; finn); a kelet-afrikai szuahéli nyelvről is azt szokták mondani, hogy agglutináló, ám ez a nyelv előtagokkal (prefixekkel) ragoz, és vannak névszó osztályai (azaz nyelvtani nemei). Így tehát az agglutináló nyelveknek is vannak kategóriái.
- flektáló (azaz hajlító) vagy szintetikus: a nyelvtani viszonyokat a szó hangalakjának megváltoztatásával fejezik ki (német, latin, ógörög).
- inkorporáló (azaz bekebelező) vagy poliszintetikus: e nyelvekben egyetlen, bonyolult morfémasorral fejeznek ki olyan tartalmakat, amelyeknek más nyelvekben szószerkezetek felelnek meg. Az inkorporáló nyelvek egyetlen szava is tehát izoláló vagy agglutináló nyelvekben egész mondatnak felel meg. Példa: az indián oneida „gnaglaslizaks” „szó” jelentése: „Keresek egy falut.” Példák inkorporáló nyelvekre: több amerikai indián nyelv (oneida), Szibéria egyes régi nyelvei, de a legtöbb formális nyelv is közel áll az inkorporáló típushoz). Általában azonban a nyelvek többsége nem csak egy kategóriába tartozik.

Areális

Az areális nyelvészet egy nagyobb térségben egymás szomszédságában élő népek gyakran nem rokon nyelveinek kölcsönhatását vizsgálja. Ezen kölcsönhatás során hasonló vagy azonos alakok, rendszerbeli sajátosságok keletkeznek, s a hatás lehet olyan szoros is, hogy a genetikus kapcsolatokon is túlmenő egyezéseket mutat föl. Ez a nyelvi szövetség (Sprachbund), melyre tipikus példa a balkáni nyelvek.

Nyelvek listái


- Természetes nyelvek listája
- Mesterséges nyelvek listája
- Wikipédia nyelvek listája
- Élő nyelvek nagyságuk (azt beszélők száma) szerint
- Holt nyelvek
- Szent iratok nyelvei

Kapcsolódó cikkek


- Nyelvi játék

Hivatkozások


- Lackfi János: Nyelvlecke, 2004. augusztus 18., szerda 13:04, 2004. szeptember 13., Bartók Rádió, 23.42
- Róna-Tas András: A nyelvrokonság - Gondolat - 1978
- A világ nyelvei - Akadémiai Kiadó - 2000

Külső hivatkozások


- [http://www.jaist.ac.jp/~g-kampis/Lecture_One/titok.htm Szociolingvisztikai megállapítás]
- [http://www.verbix.com/languages/index.asp Nyelvek ragozásai]
- [http://jaling.ecml.at/pdfdocs/jaling_presentation/hongrois.pdf Ja Ling - magyarul] (PDF)
- [http://jaling.ecml.at/default.htm Ja Ling projekt]

Irodalom


- [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/ Nyelv és nyelvek] ---- ja:言語 ko:언어 ms:Bahasa simple:Language

Nyelvcsalád

thumb Nyelvészeti szempontból az egymással kisebb-nagyobb hasonlósággal rendelkező nyelveket csoportosítani lehet. A csoportosítás egyik legfelsőbb szintje (a „nagytörzs” és a „törzs” után) a nyelvcsaládok szerinti felosztás. E csoportosítás szerint az egy nyelvcsaládba tartozó nyelvek visszavezethetőek egy közös ősre. E metódusról bővebb információ a nyelvészet cikkben található. Az egyes nyelvcsaládok tagjai tovább csoportosíthatóak, ennek legjobb szemléltetése a fadiagram. Egy nyelvcsalád közös ősét korábbi szóval „ősnyelvnek”, mai terminussal inkább alapnyelvnek nevezzük. A legismertebb nyelvcsalád, az indoeurópai nyelvcsalád alapnyelvét ős-indoeurópai nyelvnek nevezzük. Léteznek olyan alapnyelvek, amelyek történelmileg ismert nyelvek. Ilyen például az újlatin nyelvek ősnyelve, melyet a nyelvészet a „vulgáris latin” nyelvre vezet vissza, de ilyen az ónorvég is, melyet a norvég, svéd, dán és izlandi nyelv ősének tekintenek. A nyelvcsaládokba nem sorolható nyelveket izolált (elszigetelt) nyelveknek nevezzük (ilyen pl. a baszk nyelv is).

Nyelvcsaládok

Bár az alábbi csoportok neve legtöbbször „nyelvcsalád” vagy „nyelvek”, helyettük sokszor inkább az annál is bővebb kategória: nyelvtörzs, ill. nagy nyelvtörzs értendő.
- Indoeurópai nyelvcsalád (ide tartoznak a világnyelvek – angol, német, francia, spanyol –, sőt az összes európai nyelv, kivéve a magyar, a finn, az észt és a baszk)
- Uráli nyelvcsalád (melyhez a magyar nyelv is tartozik)
- Altaji nyelvcsalád
- Dravida nyelvcsalád
- Ausztroázsiai nyelvcsalád
- Sino-tibeti nyelvcsalád
- Kaukázusi nyelvcsalád
- Ausztronéz nyelvcsalád
- Afroázsiai nyelvcsalád
- Niger-kongói nyelvcsalád (a korábbi kongó-kordofáni nyelvcsalád tagjait ebbe és a fenti afroázsiai nyelvcsaládba sorolták be)
- Nílus-szaharai nyelvcsalád
- Koiszan nyelvcsalád
- Kam-thai nyelvcsalád vagy tai-kadai nyelvcsalád vagy thai nyelvek
- Pama-nyungan nyelvcsalád
- Eszkimó-aleut nyelvcsalád
- Na-dene nyelvcsalád Több nyelvcsalád összefoglaló neve:
- Paleoszibériai nyelvek (tagjai közt nincs rokoni kapcsolat)
- Ausztráliai nyelvek (a pama-nyungan nyelvcsaládon kívüli tagjai)
- Pápua nyelvek
- Amerikai indián nyelvek
  - Tagjai: algonkin, andok-egyenlítői, azték-tano, hokan, makro-csibcs, makro-sziu, oto-mangue, penuti, zse-pano-karib vagy ge-pano-karib nyelvcsalád Nem külön nyelvcsalád:
- Pidzsin nyelvek
- Mesterséges nyelvek

Nyelvcsaládokba nem sorolt nyelvek

Elszigetelt és tisztázatlan rokonságú nyelvek (többek között):
- Baszk nyelv
- Japán nyelv
- Koreai nyelv
- Etruszk nyelv (kihalt)
- Sumer nyelv (kihalt)

Lásd még


- Nosztratikus nyelvcsalád
- Urál-altáji nyelvcsalád

Külső hivatkozások


- [http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/211.htm A világ nyelveinek csoportosítása (Kisokos)] (kissé elavult rendszer) Kategória:Nyelvészet ja:言語の分類一覧 ko:언어 ms:Bahasa simple:Language

Altáji nyelvcsalád

A természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja. Elterjedési területe Észak- és Közép-Ázsia. Besorolásuk (különösen a kis lélekszámú, visszamaradott vidékeken élő népek esetében) nem tudományos érvek, hanem politikai érdekek által meghatározott. Mindaddig, amíg a belső-ázsiai török nyelveket és nyelvjárásokat tudományos alapossággal nem hasonlítják össze, az érdeklődő nem lehet meggyőződve a következő (2005. októberében készült) struktúra kifogástalansága felől. A családhoz tartozó nyelvek:
- Török nyelvek
  - Köztörök ág
    - Turki csoport (délkeletiek)
      - sárga ujgur
      - szalár
      - ujgur
      - özbeg (az oroszban nincs 'ö' betű ezért írták üzbégnek, cirill betűvel jerüvel)
    - Oguz csoport (délnyugatiak)
      - azeri
      - gagauz
      - török (oszmán-török)
      - türkmén
    - Kipcsak csoport (északnyugatiak)
      - baskír
      - besenyő (vagy pecseneg, kihalt)
      - karacsáj-balkár
      - karaim
      - karakalpak
      - kazak (vagy kazah)
      - kirgiz
      - krími tatár
      - kumik
      - kun (kihalt)
      - nogaj
      - tatár
    - Szibériai csoport (északkeletiek)
      - altaji vagy ojrot
      -
- (kumandin nyelvjárását van, aki külön nyelvnek mondja)
      -
- (teleut nyelvjárását van, aki külön nyelvnek mondja)
      - hakasz
      - sór
      - tuvai (tuba, tofa, tofalar néven is említik)
    - Jakut csoport (a Szibériai csoporttól is északabbra)
      - dolgán
      - jakut
    - haladzs
  - Csuvasos (bolgár-török) ág
    - Csuvas
    - valaha több más nyelv is volt ebben az ágban, melyek kihaltak azóta, az ómagyar is egy csuvasos nyelvből vette át ótörök jövevényszavait
- Mongol nyelvek
  - Nyugati csoport
    - kalmük
    - ojrát
    - mogol
  - Keleti csoport
    - burját
    - daghur
    - mongol
    - monguor (tu)
    - tung-hsziang
- Mandzsu-Tunguz nyelvek
  - Déli (mandzsu) csoport
    - mandzsu
    - nanaj
    - orok
    - orocs
    - ude
  - Északi (tunguz) csoport
    - even (lamut)
    - evenki
    - negidál
    - ulcsa
- japán (vitatott hovatartozású, a legtöbb forrás ide sorolja)
- koreai (vitatott hovatartozású, a legtöbb forrás ide sorolja) Lásd még: Urál-altáji nyelvcsalád ---- Kategória:Nyelvcsaládok ja:アルタイ諸語 ko:알타이어족

Szovjetunió

A Szovjetunió 1922. december 30. és 1991. december 12. között fennállt államalakulat volt. Teljes neve: Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (oroszul: Союз Советских Социалистических Республик ) volt, rövidítve CCCP.

A Szovjetunió Kommunista Pártja

A Szovjetunió pártállam volt, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) irányított.

Ünnepnapok

Kapcsolódó témák

Egyéb olvasmányok


- Brown, Archie, and others, eds. THE CAMBRIDGE ENCYCLOPEDIA OF RUSSIA AND THE SOVIET UNION. Cambridge: Cambridge University Press, 1982.
- Gilbert, Martin. ATLAS OF RUSSIAN HISTORY. Great Britain: Dorset Press, 1985.
- Goldman, Minton. THE SOVIET UNION AND EASTERN EUROPE. Connecticut: Global Studies, Dushkin Publishing Group, Inc., 1986.
- Howe, G. Melvyn. THE SOVIET UNION: A GEOGRAPHICAL STUDY. Second edition. Great Britain: MacDonald and Evans, Ltd., 1983.
- Katz, Lev, and others. HANDBOOK OF MAJOR SOVIET NATIONALITIES. New York: The Free Press, 1975.

Külső hivatkozások


- [http://www.HavenWorks.com/world/russia/ Russia News, News Searches, and Reference]
- [http://www.ericdigests.org/pre-927/soviet.htm Tanulmányok Szovjetunióról]
- [http://www.marxists.org/history/ussr/art/photography/index.htm Szovjetunió képei] - Fotógyűjtemény a Szovjetunió mindennapi életéből.
- [http://geocities.com/deweytextsonline/isr.htm John Dewey impressziói Szovjet-Oroszországról] Kategória:Történelem ja:ソビエト連邦 ko:소비에트 연방 simple:Soviet Union th:สหภาพโซเวียต

Hangtan

A hangtan a nyelvtudományoknak az az ága, amely a beszédhangoknak, a nyelv a tovább már nem értelmezhető részének alaki tulajdonságait és funkcióit vizsgálja, továbbá az erre vonatkozó ismeretek rendszerezésével foglalkozik. Két fő területe van:
- fonetika
- fonológia Kategória:Nyelvészet

Bulgária

Történelem

Politika

Földrajz

Gazdaság

Népesség

Kultúra

Kapcsolódó szócikkek

Külső hivatkozások


- [http://www.kirildouhalov.net History, art and music in Bulgaria] ja:ブルガリア ko:불가리아 ms:Bulgaria roa-rup:Vurgarii th:ประเทศบัลแกเรีย zh-min-nan:Bulgariya

Görögország

Görögország egy állam Európa déli részén a Balkán-félsziget keleti részén. Bulgária, FYROM és Albánia határolja északról, Törökország és az Égei-tenger keletről, a Jón-tenger és a Földközi-tenger nyugatról és délről. Sokan az európai civilizáció szülőhelyének tekintik.

Történelem

Politika

Földrajz

Kép:Gr-terkepe.png Határai:
- Legnyugatibb pontja: Korfu, legdélebbi Kréta, legkeletibb Kastellorizo - szigete. Erősen tagolt partvonal jellemzi, partvidéke 15.000 km hosszú. Dél felé a part egyre inkább csipkéződik, a szárazföld parthossza 4.000 km. Csak 107.000 km2 az összefüggő szárazföld, 25.000 km2 sziget. Felosztása:
- Részei: a Balkán - félsziget és a Peloponésszosz - félsziget. Peloponésszoszt 6 km széles és 79 m magas földszoros választja el a szárazföldtől. A Korinthoszi - csatorna tette önálló szigetté.
- Szigetvilága: 1300 szigete van, ebből 170 lakott.
- Tengerei:
- Jón - tenger: a Földközi - tenger legmélyebb medencéje (max. 4594 m), kevésbé tagolt mint a másik tenger. Szigetei a Dinári - hsg. külső övezetének tengerbe süllyedt hegyláncai: Korfu, Lefkasz, Kefalónia, Zakinthosz.
- Égei - tenger: a Földközi - tenger sekély beltengere, medencéje a jégkorszakban süllyedt le. Átlagos mélysége 250 - 300 m, legnagyobb mélysége 2500 m. Nem nyílt tenger, csak dél felé nyitott. Rendkívül magas a sótartalma (max. 39 ezrelék). Nagyrészt itt csoportosulnak a szigetek:
  - Északi - Szporádok: Szkirosz, Szkiathosz
  - Kükládok: Mikonosz, Délosz, Párosz,
  - Déli - Szporádok: Rodosz
  - Kréta
  - Part menti szigetek: Evia, Szalamisz, Ejina, Porosz, Idra, Thasszosz, Szamothraki, Limnosz, Leszbosz, Chiosz, Szamosz
- Felszíne:
  - hegyláncai: kb. 2/3 részt hegyek borítják Görögországot, sok a hágó. 1500 - 2000 m magas, kopár, karsztos vidékekkel találkozhatunk nagy területen. Négy alapvetően más felépítésű láncból áll:
    - Pindosz: a Balkán közepén, a legnagyobb tömegű görög hegység, a Dinári - hegységhez csatlakozik, leggyakoribb kövezete a krétakori mészkő, részei a Nyugati és Keleti Pindosz,illetve Déli Pindosz.
    - Makedón Masszívum - a keleti oldalon fekszik, legmagasabb pontja az Olümposz (Olympos) 2917 m. Hozzá tartozik a márványbányákban gazdag Attika félszigete. A hegység ősi kőzetekből épült fel. 2.000 m - nél magasabb hegyei: a Pindosz, a Parnasszosz, a Peloponesszosz és a Taigethosz.
  - medencéi: feltöltődéssel keletkezett termékeny síkságok a hegyek között. A nagy völgyrendszerek itt hiányoznak. Legnagyobbak a Thrákiai - medence, a Thesszáliai - medence, az Epiruszi - medence és a Szaloniki - medence. Görögországban sok a földrengés: Thíra-szigete vagy népszerűbb nevén Szantorini vulkánosság nyomán alakult ki. Másutt jellegzetesek az ásványvízfeltörések, gőz és gázszivárgások. Ez utóbbiak oka a Mediterrán - hátság képződése a Földközi-tengerben. Az ország területén a mészkőhegyek miatt sok a barlang, számuk kb. 7.500 -ra tehető. Ismert látványosságok: a Pircus Diru csónakázó-tó és a Magapilioszi barlangkolostor.
- Vízrajza:
  - Folyói: Az országnak nincsenek nagy folyói, a legtöbb már rövid szakasz után mély szakadékokon át a tengerbe torkollik. Nyáron sok folyómeder kiszárad, a görög folyók hirtelen áradnak, nem hajózhatók. Legnagyobbak: fő folyója a Piniosz (Thesszáliai-medence), az Évrosz, Sztrimonasz, az Axiosz és az Aliakmon. A mészkővidékek vízben szegények, kevés a forrás területükön.
  - Tavai: Legnagyobbak: a Prespa-tó, a Trihonis-tó, a Volvi-tó, a Vegoritida-tó és a Korónia-tó. Éghajlata:
- A partvidék éghajlata általában mediterrán, enyhe és esős tél, trópusi, száraz nyár jellemzi. A zárt medencékben szárazföldi jellegűvé válik a klíma, mivel a tenger mérséklő hatása kelet felé csökken. Az országban átalában rendkívül tiszta a levegő és száraz. Sok napsütés (300 nap/év, 3000 óra), teszi az egyik legnaposabb országgá Európában. A csapadék mennyisége nyugatról kelet felé egyre csökken. Növényzete: Görögországban kevés az erdő, sok az örökzöld cserjés, bükk, tölgy, pálma.

Gazdaság

Népesség

Kultúra

Kapcsolódó szócikkek

Külső hivatkozások


- [http://www.olympion.de/greek-embassies-worldwide.html A list of Greek Embassies Worldwide]
- fiu-vro:Kriika ja:ギリシャ ko:그리스 ms:Yunani roa-rup:Gârţii simple:Greece th:ประเทศกรีซ zh-min-nan:Hi-lia̍p

Ciprus

Ciprus Aphroditének, a szerelem és a szépség istennőjének hazája. A Földközi-tenger legkeletibb szigete három kontinens metszéspontjában fekszik. Fővárosa Nicosia, amely a sziget középső részén található, s a görög- illetve töröklakta részeket elválasztó zöld vonal áthalad rajta. Ciprus 2004. május 1. óta az Európai Unió tagja.

Történelem

Politika

Földrajz

Gazdaság

Népesség

Kultúra

Kapcsolódó szócikkek

Külső hivatkozások


- [http://www.cyprus.gov.cy/ Republic of Cyprus]
- [http://www.cm.gov.nc.tr/ Kuzey Kıbrıs Türk Cumhuriyeti Cumhuriyet Meclisi]
- [http://www.cips.com.cy/ cips: cyprus international press service - english / deutsch]
- ja:キプロス ms:Cyprus simple:Cyprus

Macedónia

Macedónia (kiejtése „c”-vel és nem „k”-val), hivatalos nevén Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság a Balkán-félsziget egyik tengerparttal nem rendelkező, apró állama. Valaha Jugoszlávia legdélebbi tagköztársasága volt, határai meghúzására 1945-ben, a jugoszláv köztársaságok területének kijelölésekor került sor. Az országban élő macedónok a déli szlávok közé tartoznak. Nyelvük a bolgárokéval mutat közeli rokonságot.

Történelem

Macedónia 1992 előtt soha nem volt független, eltekintve Makedónia ókori államtól, amely valóban részben Macedónia területén húzódott, de amúgy semmi köze nincs a jelenlegi országhoz. Az ókorban Macedónia területén a trákok éltek, akiket később a görög makedónok északabbra szorítottak. A Nagy Sándor-i állam peremterülete maradt, amelyet az i.e. 3. századra visszafoglaltak a trák törzsek. A rómaiak i. e. 148-ban hódítják meg a területet, és Macedonia provincia részévé teszik. Két fontos római várost is alapítanak: Stobit (a mai Skopjét), illetve Heracleát (a mai Bitola helyén). A IV. századra a déli vidéktől eltekintve szinte teljesen elnéptelenedik, gyéren lakottá válik egészen a VII. század első felében jövő déli szlávok megérkezéséig. A X. században Bulgária, 971-től 1018-ig a Nyugat-Bolgár-Birodalom központi vidéke, majd bizánci befolyás alá kerül. 1218 és 1250 között a Bolgár Birodalomhoz tartozik, majd 1250-ben a pelagoniai csatában a Nikaiai Császársághoz kerül. Dušan István (1331 - 1355) később Szerbiához csatolja a területet. Az 1389-es rigómezei csata során a Török Birodalom részévé válik egészen 1913-ig, amikor is az első balkáni háború során Szerbia magához csatolja, így 1918-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től Jugoszlávia része, majd 1941-től ismét csak Szerbia része. Első, viszonylagos függetlensége 1946-ban lesz az országnak, amikor megalakul a Jugoszlávia Macedóniai Szocialista Szövetségi Köztársasága. Az 1944 és 1949 között tartó görög polgárháborúban rengeteg macedón katona is harcolt. Macedónia 1991. szeptember 17-én lett függetlenné. Azonban rögtön szembe kellett nézni egy komoly jogi procedúrának, mivel Görögország kifogásolta, hogy az egyik görög tartomány nevét vette fel az ország, nem beszélve zászlajáról és címeréről. Végül az ENSZ 1993-as határozata tett pontot a kérdés végére azzal, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (röviden: FYROM) néven vette fel a tagjai közé. Macedónia 1995-ben megváltoztatta zászlaját és címerét. 1999-ben a NATO-val együttműködve 400 000 albán menekültet fogadott. 2001-ben a Koszovói Felszabadítási Hadsereg több gerillaakciót is szervezett Macedóniában, amelyet végül a NATO levert. 2004-ben Macedónia benyújtotta csatlakozási kérelmet az Európai Unióhoz, de 2015-nél előbb nem várható a belépése.

Politikai élet

Macedóniában parlamentális demokrácia van, a végrehajtó hatalom a kormány kezében van, független igazságszolgáltatás működik. Az ország 7 járásból (srez), összesen 123 önkormányzatból (opstina) áll. A fővárosban, Skopjében hét önkormányzat működik. Az ENSZ tagja, csatlakozási kérelmet nyújtott be a NATO-hoz és az Európai Unióhoz A 2001-es albán etnikai villongások óta, az ország lakosságának mintegy negyedét kitevő albán kisebbségnek is működik képviselete a nemzeti parlamentben (Sobranje).

Földrajz

Természetföldrajz

Az ország szinte teljes területe hegyvidék, eltekintve a Vadar-folyó völgyétől. Az ettől nyugatra húzódó hegyek és előhegyek a Dínári-hegységhez, a keletre lévő hegyek pedig a Balkán-hegységhez tartoznak. Az ország szezmográfiailag aktív (földrengésveszélyes) területen fekszik. Legmagasabb pontja: Korab-hegységben (2764 m) Legnagyobb folyók: Vadar, Fekete-Drim. Legnagyobb tavak: Ohridi-tó, Preszpa-tó Éghajlata rendkívül száraz, mediterrán.

Legnagyobb városai


- Skopje (mintegy 300 000 lakos)
- Bitola (kb. 80 000 fő)
- Prilep
- Veles
- Ohrid
- Štip
- Tetovo

Gazdaság

Macedónia a volt Jugoszlávián belül a legszegényebb vidék volt. A macedón gazdaságot rengeteg gátló folyamat érte rövid történelme folyamán. A délszláv háború, majd a koszovói albán immigráció, az 1994-1995-ös görög gazdasági emargó, majd a 2001-es albán nemzetiségi kérdés mind-mind negatív hatással volt Macedónia amúgy is rossz gazdasági helyzetére. Jelenleg Európa egyik legrosszabb gazdaságú országa, ahol az emberek leginkább a mezőgazdaságból élnek, a munkanélküliség óriási, illetve a fekete gazdaság elfojtja a legális kereskedelmet.

Népesség, kultúra

Az országban 1,1 millió macedón szláv él, ők alkotják az ország lakosságának 55 %-át. Jelentős kisebbség az albánoké (35 %), illetve a törököké (4,5 %). Továbbá romák, szerbek, bolgárok, görögök és vlachok élnek még az országban. A lakosság 55 %-a az ortodox felekezethez tartozik, 43 %-a mohamedán, illetve további 1 % római katolikus. Történelme során az ország területén szinte valamennyi környező kultúra meghagyta a nyomát. A római korból maradtak meg Stobi romjai a mai Skopje mellett. A keresztény kultúra is meghagyta a nyomát a bitolai mozaik formájában. Az ortodox kolostorok és templomok nagy része bizánci stílusban épült, amelyek legszebbje a Nezeri kolostor. Bolgár behatás látható Ohrid város házain. A török építészet rengeteg fürdőt és dzsámit emelt Skopje városában.
- ja:マケドニア共和国 ko:마케도니아 공화국 roa-rup:Machidunii th:ประเทศมาซิโดเนีย zh-min-nan:Makedonija Kiōng-hô-kok

Németország

A Német Szövetségi Köztársaság (németül: Bundesrepublik Deutschland) Európa egyik meghatározó ipari és gazdasági hatalma. Északon az Északi-tenger, Dánia és a Balti-tenger, keleten Lengyelország és Csehország, délen Ausztria és Svájc, nyugaton pedig Franciaország, Luxemburg, Belgium és Hollandia határolja. A Német Szövetségi Köztársaság az Európai Unió egyik alapító tagja.

Története

Szócikk: Németország történelme A német nyelv és (helytelen magyar kifejezéssel) a német „nemzeti érzés” (németül: das deutsche Volk) már több mint ezer éve létezik, de az egységes német nemzetállam csak 1871-ben jött létre, amikor megszületett a Poroszország vezette Német Birodalom. Ez volt a második német Reich, a szó jelentése birodalom. birodalomban]] Az első német Reich, más néven a Német-Római Birodalom a Frank Birodalom 843-as felosztásakor jött létre (amelyet Nagy Károly alapított 800. december 25-én), és különböző formákban egészen 1806-ig létezett, amikor is a napóleoni háborúk egyik eredményeként felbomlott. 1815 és 1871 között Németország független államok tucatjaiból állt, ezekből 39 a Német Szövetség (Deutscher Bund) tagja volt. Lásd még Német Szövetség államainak listája. A második Reich, a Német Császárság kikiáltása 1871. január 18-án, Versailles-ban történt, a franciák porosz-francia háborúban elszenvedett 1870-es veresége után. Az egyesült császárság létrejöttében jelentős szerepet játszott Otto von Bismarck, a 19. századi Németország legjelentősebb államférfija. Franciaország a napóleoni háborúk óta, amikor legyőzte Németországot, a németek legnagyobb ellenségének számított. 1914-ben, az I. világháború kezdetén Németország behatolt Franciaországba. Kezdeti sikerek után a háború rengeteg áldozatot követelő lövészárokháborúvá alakult. A világháború 1918-ban véget ért, a német császárt lemondásra kényszerítették, majd az 1918-ban kitört forradalom leverése után a császárságból létrejött a Weimari Köztársaság. A versailles-i békeszerződés Németországot tette felelőssé a háború kirobbantásáért. A rossz gazdasági helyzetben – amelynek részben a kemény békefeltételek, részben a gazdasági világválság volt az oka – egyre több német támogatta az antidemokratikus pártokat, jobb- és baloldaliakat egyaránt. Az 1932. júliusi és novemberi rendkívüli választásokon a nemzetiszocialisták 37,2% és 33,0%-os eredményt értek el. 1933. január 30-án Adolf Hitler lett Németország kancellárja, az 1933. március 23-án született felhatalmazási törvény pedig, gyakorlatilag megszüntetve a köztársaság alkotmányát, diktátorrá tette. A Harmadik Birodalom (Reich) a nemzetiszocialisták, másnéven nácik birodalma volt, 1933-tól 1945-ig. 1934-ben Hitler lett Németország birodalmi elnöke is, ezzel a teljes hatalom a kezében összpontosult. Hitler politikája, amely nyomán a Német Birodalom megtámadta a szomszédos államokat, a II. világháború 1939. szeptember 1-jén történt kitöréséhez vezetett. Németország és szövetségesei kezdetben komoly katonai sikereket értek el, és a kontinentális Európa nagy részét elfoglalták, beleértve a Szovjetunió európai területeit is. Amerika hadba lépését követően az amerikai és angol légierő szisztematikusan bombázta a nagy német városokat, a földdel téve azokat egyenlővé. Csak Drezda bombázásakor a polgári áldozatok száma meghaladta a hirosimai atombomba áldozatainak számát - így a szövetségesek kerültek mind pszichológiai, mind gazdasági előnybe. 1943 november 28-án, a teheráni konferencián a szövetséges hatalmak megegyeztek, hogy az Amerikai Egyesült Államok 1944 májusáig partra száll Nyugat-Európában és megnyitja az úgy nevezett második frontot. Ezzel egy időben a Wehrmacht erőinek lekötése érdekében a szovjet Vörös Hadsereg is általános támadást indít a keleti fronton. Az Egyesült Államok késlekedett a partraszállással: arra csak június 6.-án került sor (D-day). A Vörös hadsereg a megegyezésnek megfelelően röviddel a partraszállást követően 2,5 millió katonával és 6000 páncélossal támadást indított a Wehrmacht Központi Hadsereg csoportja (Heeresgruppe Mitte) ellen 350.000 német hadifoglyot ejtve. 1945. április 16-án a szovjet Vörös Hadsereg elérte Berlint, Königsberg utáni ismételt borzalmas bosszút állva Moszkva, Leningrád és Sztálingrád ostromáért. Az ostrom során Hitler öngyilkos lett, majd nem sokkal később, 1945. május 8-án Németország letette a fegyvert. A háború következményeként az ország jelentős területeket vesztett, 15 millió németet űztek el korábbi otthonából, és 45 évre ún amerikai, angol, francia és szovjet zónákra osztották az országot. Számos kiváló német tudóst, orvost, művészt, színészt, zenészt, karmestert, közgazdászt, építészt és mérnököt fosztottak meg évekre a további németországi munkalehetőségektől, mára bebizonyítottan indokolatlanul. 1949-ben két német állam jött létre. A Német Szövetségi Köztársaság (NSZK, köznyelven: Nyugat-Németország) 12 német szövetségi tartományból az angol, amerikai és francia megszállási zónák területén, és a Német Demokratikus Köztársaság, (NDK, köznyelven: Kelet-Németország) öt német szövetségi tartományból a szovjet megszállási zóna területén. A szocializmus európai bukása után, a Németországot megszállva tartó angol, francia, és szovjet csapatok kivonulása után, Németország önrendelkezési jogát visszakapta, és az1990-ben a szovjetek által kihasított keleti országrész 1990-ben csatlakozott a Német Szövetségi Köztársasághoz. Ma Németország az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja, az Európai Unióban minél szorosabb politikai, védelmi és biztonsági együttműködés létrehozására törekszik.

Politika

Szócikk: Németország politikája Németország szövetségi köztársaság, politikai rendszerének alapja az 1949-es német alkotmány (Grundgesetz). A kormányfő a parlament tagjai által választott kancellár. A német parlament, a Bundestag (Szövetségi Gyűlés) tagjait négyévente, népszavazással választják, közvetlen és listás szavazás kombinációjával. A 16 szövetségi állam képviselői a Bundesrat-ban (Szövetségi Tanács) foglalnak helyet, amelynek – témától függően – beleszólása lehet a törvényhozás folyamatába. Egyesek szerint a Bundestag és Bundesrat nehezíti egymás munkáját és ezzel a hatékony kormányzást. Az államfő az elnök, szerepe reprezentatív funkciókra korlátozódik. Az igazságszolgáltatás részeként alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) működik, amely az alkotmányellenesnek ítélt rendeleteket, törvényeket megsemmisítheti.

Közigazgatás

Szócik: Németország tartományai Németország tizenhat tartományra tagolódik. Ezek közül tizenhárom szövetségi állam (Bundesländer, egyes száma Bundesland) és három város. [http://www.eu2004.hu/index.php?op=tenyek_tagorszagok&id=1] Az államok további 438 kerületre oszlanak.

Földrajz

Szócikk: Németország földrajza Németország a déli határánál fekvő Alpok hegylánctól (legmagasabb pont: Zugspitze, 2.962 m) az északi határát képező Északi-tengerig és Balti-tengerig terjed. E határok között Közép-Németország erdőkkel borított felföldjei és az észak-német mélyföld (legalacsonyabb pont: Neuendorf/Wilstermarsch, -3,54 m) terülnek el. Németországot az Európa legnagyobb folyói közé tartozó Rajna, Duna és az Elba szeli át. Az ország időjárása néha elég kiszámíthatatlan, ám szélsőséges időjárási körülmények (súlyos szárazság, tornádók, kemény fagyok stb.) ritkán fordulnak elő. Az elmúlt években volt néhány nagyobb árvíz, de hosszú távon ezek is ritkák. A földrengésveszély elhanyagolható.

Gazdaság

Szócikk: Németország gazdasága Az Amerikai Egyesült Államok és Japán után Németországé a Föld harmadik legerősebb gazdasága, az ország belső piacára azonban jelentős teherként nehezedik a magas szociális juttatások rendszere. A munkanélküliség a szociális rendszer merevsége miatt hosszú távú problémává vált, a családtámogatási politika hiányosságai miatt az aktív kereső népesség egyre nehezebben képes a társadalombiztosítási rendszert eltartani. A négy ún. új szövetségi állam (a volt Kelet-Németország) integrációja, gazdasági talpraállítása, a megfelelő infrastruktúra helyreállítása, a környezetvédelem feltételeinek korszerűsítése, a nyugdíjrendszer egységesítése stb. igen költséges, hosszú távú feladat Németország számára. A közös európai pénz, az euró (német szlengben: teuro) bevezetése és az Európai Unió keleti bővítése a várakozások szerint nagy változásokat hoz a német gazdaságban a 21. században.

Demográfia

Szócikk: Németország demográfiája Németországnak sok nagyvárosa van, de a történelmi decentralizáltság miatt egyik sem kiemelkedő a többihez képest, Berlin határeset. A lakosság így kevésbé koncentrálódik egy nagyvárosban, mint Európa legtöbb országában. A legnagyobb városok Berlin, Hamburg, München és Köln. A leginkább városiasodott területek a Ruhr-vidék és a Frankfurt régió. Körülbelül 7,3 millió külföldi állampolgár él Németországban, vendégmunkások (Gastarbeiter) és ezek családtagjai. Ezeknek az embereknek körülbelül kétharmada több, mint 8 éve él az országban, 20 százalékuk Németországban született; ez a két feltétel külön-külön is állampolgárságot biztosít 7 év után a bevándorlási törvény (Zuwanderungsgesetz) szerint. Németország a vendégmunkások és a menekültek kedvelt célországa, bár számuk az utóbbi években némileg csökkent (2003: 50 000 fő). A dán kisebbség, kb. 50 000 fő, a dán határ közelében él. Egy kisebb szláv népcsoport, a szorb (vend) nép Szászországban (40 000 fő) és Brandenburgban (20 000 fő) található. A fríz nyelv (amely az angol nyelvhez legközelebb álló beszélt (élő) nyelv, 12 000 ember anyanyelve, a többiek Hollandiában élnek. Észak-Németország vidéki tájain az alnémet nyelv (Plattdeutsch, Plattdüütsch) is elterjedt. A vendégmunkások behozatala illetve a bevándorlás miatt jelentős török (1,9 millió), olasz (0,6 millió), szerb (0,6 millió), görög (0,4 millió), lengyel (0,3 millió), és horvát (0,2 millió) kisebbség jött létre (2002-es adatok). Egyre növekszik a harmadik világból betelepülők száma (indiaiak, kínaiak, afrikai feketék). Német felmérések szerint az európai betelepülők a törököknél jobban integrálódtak a társadalomba. Szintén nagyszámú német nemzetiségű bevándorló (Aussiedler, Spätaussiedler, Abkömmling) települt 1980-1999 között az országba a volt Szovjetunió területéről (1,7 millió), Lengyelországból (0,7 millió), és Romániából (0,3 millió). Ezeknek az embereknek nemzetiségükből adódóan egy peres eljárás és 2 év németországi tartózkodás után járt a német állampolgárság és ezért nem jelennek meg a bevándorlási statisztikákban. A más nemzetiségű kisebbségektől eltérően egyenletesen elosztva települtek le (pontosabban telepítették le őket) az országban. Nagy részük beszéli korábbi hazája nyelvét is. Leszármazottaik szélsőséges politikai (főleg orosz soviniszta) nézetei komoly gondot jelentenek az országban - ezért 2005. januárjától ún. német integrációs kurzusokat indítottak, nemcsak az újonnan érkezők, hanem akár a nemetországi születésűek számára is. Németország előkelő helyen áll a világranglistán az oktatás, a technológiai fejlesztés és a gazdasági teljesítmény terén. A II. világháború vége óta az egyetemisták száma több mint háromszorosára nőtt, az ország kereskedelmi és műszaki iskolái a világ legjobbjai között vannak. Ennek ellenére több európai országban nagyobb az egyetemisták aránya.

A német nép kultúrája

Szócikk: Németország kultúrája A német területeket gyakran „a költők és gondolkodók földje”-ként (das Land der Dichter und Denker) emlegetik. A világ kulturális örökségéhez a német nép jelentős mértékben hozzájárult. A németek között számos híres zeneszerző, mint Beethoven, Bach, Brahms, Schumann és Wagner; költő, mint Goethe, Schiller és Heine; filozófus, mint Kant, Hegel, Marx és Nietzsche; teológus, mint Luther; író, mint Thomas Mann, Hesse és Grass; tudós, mint Werner Heisenberg, Einstein, Born és Planck van. A képzőművészet terén említést érdemel többek közt Albrecht Dürer reneszánsz, Max Ernst szürrealista, Franz Marc expresszionista, Joseph Beuys konceptuális, vagy Georg Baselitz neoexpresszionista művész. Az első működőképes, elektromechanikus, programvezérelt számítógépet Konrad Zuse építette 1941-ben (ld. Z3 számítógép). A német kultúrában kiemelkedő szerepe volt Mozartnak, Kafkának és Kopernikusznak is. A német nyelv (és nyelvjárásai) jelentette az érintkezési nyelvet (lingua franca) Közép-, Kelet- és Észak-Európában, és ma is a legnépszerűbb idegen nyelvek egyike. Napjaink Németországában virágzik a kulturális élet, mely specializálódott: a régi-új főváros, Berlin a szabados, míg München visszafogottabb művészetéről híres. Düsseldorf a divat fővárosa, Regensburg a katolikus egyházzenéé stb. Németország operaházairól világszerte ismert.
- Német konyha
- Németország zenéje
- Híres németek listája
- Bundesliga
- Goethe Intézet

Ünnepnapok

Az ünnepnapokat a nemzeti ünnepek kivételével a szövetségi államok határozzák meg.

Vallás

Németország alkotmánya biztosítja a vallásszabadságot, valamint kimondja, hogy nem szabad senkit hátrányosan megkülönböztetni hite vagy vallása miatt. Ettől függetlenül a nagyobb vallások kedvezményekben részesülnek, például hittant oktathatnak az iskolákban, és az egyházak részesülnek az adóbevételekből is. A legelterjedtebb vallás a kereszténység. A népesség kétharmada keresztény vallású, a keresztények fele (a teljes népesség 33 százaléka, főként a délen és nyugaton élők) katolikus, fele (szintén a teljes népesség 33 százaléka, főként északon és keleten) protestáns. A legtöbb protestáns a Német Evangélikus Egyház tagja. Független gyülekezetek is léteznek minden nagy és sok kisebb városban is, de ezek többnyire kicsik. A római katolicizmus volt a domináns vallás a 15. századig, de a reformáció néven ismert vallási mozgalom drasztikus változásokat hozott. 1517-ben Luther Márton szembeszállt ezzel a vallással, mert a hit elüzletiesedését látta benne. Ezzel megváltoztatta Európa és a világ történelmét, és megalapította a protestantizmust, Németország legnagyobb mai vallási irányzatát. A II. világháború előtt a lakosság körülbelül kétharmada volt protestáns és egyharmada katolikus, a protestánsok főleg az észak-északkeleti területeken éltek. A háború után kettéosztott ország nyugati felében a katolikusok voltak enyhe többségben. A korábbi Kelet-Németország kevésbé vallásos, elképzelhető, hogy a negyven éves kommunista uralom miatt. Egy tanulmány szerint a lakosságnak csupán 5 százaléka jár hetente templomba, szemben a nyugati országrész 14 százalékával – ez az érték az egyik legalacsonyabb a világon. Az egyházi esküvők, temetések, keresztelők száma szintén alacsonyabb, mint a nyugati országrészben. A németek 30 százaléka nem kötődik egyetlen valláshoz sem (keleten ez a számadat magasabb). Körülbelül 3 millió muszlim (legtöbbjük török származású) él Németországban. A görögkeleti (ortodox) keresztények létszáma néhány százezer, az Új Apostoli Egyház 400 ezer hívet számlál, a zsidó vallásúak pedig a hivatalos statisztika szerint 160 ezren vannak. Németország, különösképpen Berlin zsidó lakossága növekszik a leggyorsabban a világon. Százezres nagyságrendű számú, a korábbi szocialista blokkból származó zsidó telepedett le Németországban a berlini fal leomlása óta, többségük valamelyik volt szovjet tagköztársaságból érkezett. Ennek oka, hogy a német bevándorlási törvények rendkívül megkönnyítik a FÁK és a balti államokban élő zsidó származású személyek bevándorlását, valamint hogy a mai németek a politikai helyzet következtében jobban elfogadják a zsidókat, mint a volt Szovjetunió által dominált területek lakói. A nemzetiszocialisták hatalomra kerülését megelőzően körülbelül 600 ezer zsidó élt Németországban, akik nagyrészt – a magyarországiakhoz hasonlóan – Galíciából vándoroltak be Németországba a 18.–19.–20. század folyamán. Az 1990-es évek közepén a szcientológia kisebbfajta pánikot okozott Németországban. Az egyház a hiedelmek szerint a társadalom legfelsőbb köreibe való beszivárgásra törekedett. A sajtó, de maguk a szcientológus csoportok is eltúlozták mind követőik számát, mind azok befolyását. 2004-re a téma kikerült a köztudatból. A német belföldi hírszerzés szerint a szcientológusok száma 10 ezerre tehető.

Egyéb témák


- Németország távközlése
- Németország közlekedése
- Németország hadserege
- Németország külkapcsolatai
- Németország idegenforgalma

Külső hivatkozások


- [http://www.deutschland.de/en Deutschland.de] – Hivatalos német portál
- [http://www.statistikportal.de/ Statistikportal.de] – Hivatalos statisztikai adatok
- [http://www.bundesregierung.de/ Bundesregierung Deutschland] – A német szövetségi kormány honlapja
- [http://eng.bundespraesident.de/ Bundespräsident] – A német elnök honlapja
- [http://www.bundestag.de/htdocs_e/ Bundestag] – A német parlament honlapja
- [http://www.freeworldmaps.net/europe/germany/index.html Németország térkép] – Németország általános térképe
- als:Deutschland fiu-vro:S'aksamaa ja:ドイツ ko:독일 ms:Jerman roa-rup:Ghirmânii simple:Germany th:สหพันธ์สาธารณรัฐเยอรมนี zh-min-nan:Tek-kok

Európai Unió

Az Európai Unió vagy EU részben kormányközi és nemzetekfölötti szervezet, amely jelenleg 25 európai országból áll. Az Európai Unió ezen a néven 1992-ben jött létre az Európai Uniós Szerződéssel (ismertebb nevén a maastrichti szerződéssel); ez a szerződés 1993. november 1-jén lépett hatályba. Az EU számos jellegzetessége létezett azonban már 1992 előtt is; elődjeinek története az 1950-es évekre nyúlik vissza. Négy fő intézménye van: az Európai Unió Tanácsa, az Európai Parlament, az Európai Bíróság és az Európai Bizottság. Mindegyiknek külön elnöke, külön szerepe és külön felelőssége van. Az EU tevékenysége a politika minden területet felöleli, az egészségügytől a gazdaságpolitikán át a külügyekig és a védelmi kérdésekig; hatalmának jellege azonban a különböző területeken más és más. Attól függően, hogy a tagállamai mennyi hatalmat ruháztak rá, hasonlít az EU egyfajta föderációra (például a pénzügyek, az agrárpolitika, a kereskedelem és a környezetvédelem terén), konföderációra (például a szociál- és gazdaságpolitika, a fogyasztóvédelem és a belügyek terén), vagy éppen nemzetközi szervezetre (például a külügyek terén). Az EU egyik legfontosabb tevékenysége az egységes piac létrehozása és fenntartása, melynek elemei a vámunió, a közös pénznem (amelyet a 25 tagállam közül eddig 12 vett át), a közös agrárpolitika és a közös halászati politika. 2004. október 29-én az európai kormányfők aláírták az európai alkotmányt létrehozó szerződést, amit egyes tagállamok már ratifikáltak, a többi tagállamokban pedig ratifikálásra vár. Ez a folyamat azonban 2005. május 29-én megtorpant, amikor Franciaország a népszavazáson nemmel szavazott az alkotmányra, melynek eredményeként a miniszterelnök lemondott. Ezt az elutasítást három nappal később, június 1-jén Hollandia elutasító döntése követte.

Jellege

Az Európai Unió tagállamai több szuverenitást (önrendelkezést) ruháztak erre a regionális szervezetre, mint bármely más tagállamok bármely más nem szuverén regionális szervezetre. Bizonyos területeken, ahol a tagállamok valamilyen szintű szuverenitást ruháztak az Unióra, az EU föderációra vagy konföderációra kezd emlékeztetni. A szerződéseket azonban továbbra is a tagállamok határozzák meg, az Uniónak ezáltal nincs hatalma, hogy a tagállamoktól azok hozzájárulása nélkül további hatásköröket vonjon saját rendelkezése alá. Az egyes tagállamok ezenkívül megőrzik a nemzeti érdekek legfőbb területein a saját politikájukat, mint például a külpolitikát és a honvédelmet. Különleges felépítése miatt az Európai Unió sui generis (minden mástól eltérő jellegű) entitásnak is tekinthető. Az Európai Unió aktuális és későbbi jellege jelentős politikai viták tárgya egyes tagállamaiban.

Földrajzi elhelyezkedése

Az Európai Unió túlnyomó része Európa nyugati és középső részén terül el, az Unió azonban magába foglal számos Európán kívüli területet is (ezek neve legkülső régiók), több tagállamának egykori gyarmatosításai folytán. Ha az Európai Unió minden olyan területet és szigetet felölel, amelynek lakosait európai állampolgárnak tekintik, akkor az EU 20 más országgal határos: (nyugatról keletre) Suriname, Brazília, Marokkó, Andorra, Norvégia, Monaco, Svájc, Liechtenstein, Vatikán, San Marino, Horvátország, Oroszország, Szerbia és Montenegró, Albánia, Macedónia, Románia, Ukrajna, Bulgária, Fehéroroszország és Törökország. Ugyanilyen alapon az EU-nak 31 állammal van közös tengeri határa: (nyugatról keletre) Új-Zéland (a Cook-szigetek révén), Kiribati, a Bahama-szigetek, Haiti, Dominikai Köztársaság, Kolumbia, Venezuela, Kanada, az USA (Puerto Rico révén), Saint Kitts és Nevis, Antigua és Barbuda, Dominika, Saint Lucia, Nyugat-Szahara, a brit korona alá tartozó három terület: a Man-sziget, Guernsey és Jersey, Algéria, Tunézia, Líbia, Egyiptom, Szíria, Libanon, Izrael, a Comore-szigetek, Madagaszkár, Vanuatu, a Fidzsi-szigetek, Tuvalu, Szamoa és Tonga. 51 szárazföldi és tengeri határával az Európai Unió, ha egyetlen ország lenne, több országgal lenne határos, mint bármely más nemzet, és majdnem annyi határt mondhatna magáénak, mint a következő négy ország együttvéve: Kína (16), Szaúd-Arábia (13), Irán (13) és Brazília (10). Ez azonban leegyszerűsíti az Európai Unió jellegét, mivel tagállamainak legtöbb polgára automatikusan európai állampolgár is. Ezt azt jelenti, hogy a brit (a Man-szigetek, Guernsey és Jersey lakosaitól eltekintve), francia, holland és dán (a Feröer szigetiek kivételével) állampolgárok egyaránt európai polgárok, még ha olyan államok területein is születtek, amelyek kívül esnek az Európai Unió különféle szerződésekben megállapított határain. Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, egyes olyan területeknek is van demokratikus képviselete az Európai Parlamentben, amelyeket az Európai Unión kívül esőnek tekintenek, így például Saint-Pierre és Miquelon francia szigetei a kanadai tengerpart mellett, ezért az Európai Unió tényleges határait nem olyan könnyű definiálni.

Jogalapja

Saint-Pierre és Miquelon Az Európai Unió jogi alapja tagállamainak számos egymást követő szerződéséből jött létre. Az évek során ezeket jelentősen bővítették: minden újabb szerződés kiegészítette a megelőzőeket. Az első ilyen szerződés az 1951-es (1952-ben hatályba lépett) párizsi szerződés volt, ami létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget eredetileg hat európai ország között. Ez a szerződés azóta érvényét vesztette, funkcióit a rá következő szerződések vették át. Az 1957-es római szerződés azonban jelenleg is hatályos, bár számos bővítésen ment keresztül, melyek közül legjelentősebb az 1992-es maastrichti szerződés, amely elsőként alkotta meg ezen a néven az Európai Uniót. A római szerződés legújabb kiegészítéséről a tíz új tagállam csatlakozási szerződése részeként egyeztek meg, amely 2004. május 1-jén lépett hatályba. Az EU tagállamai a közelmúltban állapodtak meg az új alkotmányszerződés szövegéről, amelyet ha ratifikálnak a tagállamok, az EU első hivatalos alkotmánya lesz, és egyetlen dokumentumként minden korábbi szerződés helyébe lép. Bár számos ország elfogadta, a május 29-i francia népszavazáson 55%-os többséggel elutasították, a június 1-ji holland szavazáson pedig 62%-os többséggel vetették el. Ha az alkotmányszerződés ratifikációja nem jár sikerrel minden tagállamban, a róla szóló tárgyalásokat lehet, hogy újra meg kell nyitni. A legtöbb politikus és tisztviselő egyetért abban, hogy az alkotmányt megelőző jelenleg struktúrák nem elégségesek középtávon egy 25 tagú (és bővülő) unió számára. Egyes tagállamok (név szerint Franciaország) vezető politikusai azt javasolták, hogy ha csak néhány ország nem írja alá az alkotmányszerződést, akkor az Unió többi része továbbléphetne nélkülük, ezáltal esetleg egy előőrsöt vagy belső uniót alkotna az elkötelezettebb tagállamokból, hogy egy „még mélyebb, még szélesebb” uniót hozzanak létre. Lásd még:
- EU-szerződések
- Európai alkotmányt létrehozó szerződés

Az EU-intézmények elhelyezkedése

Az EU-nak nincs hivatalos fővárosa, intézményei több város között vannak elosztva:
- Brüsszel az Európai Bizottság és a Európai Unió Tanácsa (más néven Miniszterek Tanácsa) székhelye, és itt kerül sor az Európai Parlament bizottsági ülésére és kisebb üléseire. Az EU legfrissebb bővítése óta Brüsszelben tartották az Európai Tanács összes csúcsértekezletét. A fentiek alapján ezt a várost tekintik az EU de facto központjának.
- Strasbourg az Európai Parlament székhelye, és itt kerül sor az évi egyszeri, 12 hetes plenáris ülésekre. Ez a bölcsője a „kibővült Európa” történelmi intézményeinek is (Európa Tanács, Emberi Jogok Európai Bírósága), melyekkel az EU együttműködik.
- Az Európai Bíróság és az Európai Parlament titkársága, valamint az Európai Befektetési Bank Luxembourg városában található.
- Az Európai Központi Bank Frankfurtban helyezkedik el.

Folyamatban lévő ügyek

Az Európai Unió előtt álló főbb ügyek közé tartozik jelenleg az új alkotmányszerződés elfogadása, elvetése vagy átvizsgálása, az Unió déli és keleti irányú bővítése (lásd alább), valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum és a k