Természetes nyelv

A nyelveket feloszthatjuk természetes nyelvekre és mesterséges nyelvekre. Természetes nyelvnek az emberek által használt olyan nyelvet nevezzük, amely egy közösség (törzs vagy nemzet) életében nemzedékről-nemzedékre spontán vagy tudatos folyamatok (pl. nyelvújítás) során szabadon fejlődik, változik. Ma egyes források szerint 5-6000 (mások szerint még több) mindennapos használatban elterjedt természetes nyelvről beszélhetünk. Nyelvészeti szempontból az egymással kisebb-nagyobb hasonlósággal rendelkező természetes nyelveket csoportosítani lehet. A csoportosítás legfelsőbb szintje a nyelvcsaládokba történő szelektálás. Vannak emberek által használt, de nem természetes, hanem mesterséges nyelvek is, melyeket nyelvelméleti, matematikai vagy informatikai célból alkottak. A mesterséges nyelvek közül ismertek a programozási nyelvek, amelyeket szokás környezet-független nyelveknek is tekinteni. Környezet-függő (context-sensitive) tulajdonsága ellenére újabban a természetes nyelvek feldolgozása (Natural Language Processing, vagy NLP) óriási fejlődésnek indult, és a számítástechnika egyik vezető alkalmazási tématerületévé vált. Az említett terület azonban egy még szélesebb ismertekörbe, az emberi nyelv technológia (Human Language Technologies vagy HLT) magyarul csak nyelvtechnológia-ként emlegetett témakörbe tartozik, amelynek szintén óriási a szétágazása.
Külső hivatkozások

- [http://www.matud.iif.hu/03mar/proszeky.rtf A természetes nyelvek leírásának bonyolultsági kérdései (Prószéky Gábor írása)] RTF Kategória:Nyelvészet ja:自然言語 ko:자연어 th:ภาษาธรรมชาติ

Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer. A nyelv minden társas tevékenység nélkülözhetetlen feltétele, s meghatározó szerepet játszik az egyének gondolkodásában is. A nyelv legelterjedtebb típusa az emberi beszéden alapul. Ennek két megnyilvánulási formáját különböztetjük meg: a beszélt nyelvet, és annak írott formáját, vagy formáit. A beszélt nyelv alapját az artikuláltan kiejtett beszédhangok alkotják. Az írott nyelv – melynek szabályait a nyelv helyesírása adja meg – nagyon gyakran a beszélt nyelvtől részben független forma, és a beszélt formától függetlenül is fejlődhet, alakulhat. (Jellemző példa erre a norvég nyelv, melynek egy fő beszélt formája, a norsk nem kevesebb, mint négy írott formában jelenhet meg helyesen: a Bokmål és a Nynorsk a két hivatalos forma, a Riksmål és a Høgnorsk pedig nem hivatalos, de használt formák. Ugyanezen függetlenséget mutatják a helyesírás szabályainak változásai, amik általában nem járnak a beszélt nyelv változásával.) A beszélt nyelv használatát kiegészítik a különböző metakommunikációs jelzések: hanglejtés, hangsúly, gesztusok stb. Az írott nyelvben szerepüket az írásjelek veszik át, jóval kisebb hatékonysággal. A nyelvvel a nyelvészet tudománya foglalkozik.
Elméletek a nyelv kialakulásáról
A beszélt nyelv előzményének sok tudós egyfajta gesztusnyelvet tételez fel, a mai siketek jelnyelvének primitív ősét. A kézzel való kommunikációt lehetővé tevő esemény az emberős két lábra állása volt, és elképzelhető, hogy a másik ekkor bekövetkező változás, az eszközhasználat kifinomultabbá válása és a beszéd között is van összefüggés. Más elképzelések szerint az emberi nyelv kialakulásában az alapvetően „a lusta ember” (homo economicus) egyik legalapvetőbb belső célja nyilvánul meg, nevezetesen az, hogy az ember Zipf egyik törvénye szerint (a legkisebb erőkifejtés törvénye) minden tevékenységében a legkisebb munkával akar „boldolgulni”. Eszerint az „első” emberi nyelv a feltehetően a még ma is használt mutogatásból, gesztusokból fejlődött tovább a hangképzés irányába, mert a hangszál igénybevétele kevesebb energiával jár. Az ember további önkímélési és energiamegtakarítási igyekezete eredményeképpen létrejött számítástechnikai eszközöknek szintén van nyelvük, amelyekhez képest az emberi nyelv abban különbözik, hogy az előző nyelvek kontextustól függetlenek (context-free), míg az emberi nyelv megmaradt kontextus-érzékenynek, azaz szükség van a nyelvi megnyilatkozások értelmezéséhez a körülmények alaposabb ismeretére is, ami a gépnél nem jellemző. A számítógép szempontjából - az abban használt nyelvek szabályai ugyanis nem engedik meg, hogy kétértelműségek, „az attól függ” bizonytalan állítások forduljanak elő - a gép működése lehetetlen lenne az emberi nyelvet jellemző, az annak gazdag kontextusával járó nyílt, kiszámíthatatlan értelmezési körülmények között. Érdekes ugyanakkor, hogy a fennmaradás szempontjából éppen ez a kötődéshez, értelmezéshez, vagyis összekapcsolódást lehetővé tevő nyitottság, sok mindenhez való kapcsolódás (connectivity) az előnyös tulajdonság, és a kötött, csak egy bizonyos értelmezési keretben létező jelentésű nyelv, vagy nyelvi elem napjai meg vannak számlálva. Ebből következik, hogy az emberi nyelvet alkotó szókincsből, megnyilatkozásokból, vagy egyéb elemekből is azok maradnak fenn tartósan, amelyek sokféle helyzetben használhatóak, és nem kötődnek csupán egyetlen eseményhez, dologhoz, stb. amelynek elmúltával és jelentőségének csökkenésével akár maga a jelölő szó is kivész a használatból. Ezért maradhattak fenn a Biblia tanításai, a közmondások és a személynevek, hogy csak néhány példát említsünk.
A nyelvi univerzálék
A beszéd szükségszerűen valamelyik nyelven fogalmazódik meg, ezeknek pedig számos egyedi sajátossága van. A világszerte beszélt több ezer nyelv azonban igen sok közös vonást is mutat, ezeket nyelvi univerzáléknak nevezzük. Ilyenek:
- (írásban) a közlés minden nyelven főleg mondatok formájában történik;
- az elemek legnagyobb része önkényes, a jelölő és a jelölt között nincs logikai megfelelés;
- az elemekkel szemben a mondatok nem adottak a beszélő számára, hanem ő alkotja meg azokat valamilyen kötött szabályok szerint;
- minden nyelv kettős tagoltságú: az elemek és a mondatok hangtani és nyelvtani szinten szerkesztődnek;
- a hangok száma kötött (általában ötven alatt van, de maximum száz lehet), az elemek száma viszont százezres nagyságrendű lehet, a szókészlet pedig korlátlanul bővíthető;
- minden nyelvben megvannak a szófaji kategóriák, bár nem mindegyikben ugyanúgy.
A világ nyelvei
A Földön jelenleg (2004) 6,4 milliárd ember lakik, a beszélt nyelvek száma 4000-4500 között lehet (más tudósok 6000-6500-ra teszik ennek számát), a különféle dialektusok száma pedig elérheti a 20 ezret. A szám folyamatosan csökken, sok kis nyelvet fenyeget az eltűnés, a holt nyelvvé válás veszélye néhány generáción belül.
A nyelvek osztályozása
A világ nyelveit alapvetően három különböző szempont szerint lehet osztályozni. Nyelvcsaládba tartozás szerint, így a genetikus osztályozást kapjuk; nyelvek tipológiai sajátosságai szerint, akkor a nyelvtipológiai osztályozással van dolgunk ill. egyes nyelvi áreák szerint, mikor nagyobb területi egységek szerint csoportosítunk. Greenberg a fenti három szempontból a genetikust határozta meg legfontosabbnak. (Fontosságuktól függetlenül nem zárnak ki más egyéb nyelvi osztályozás lehetőségét.)
Genetikus
Az egyes nyelvek közös őseinek, majd ezek őseinek stb. kikövetkeztetése összehasonlító módszerek segítségével történik. Az így létrejövő családfa megbízhatósága természetesen az időbeli távolság növekedésével egyenes arányban csökken, az egyes nyelvcsaládok alapnyelve már csak kikövetkeztetett lehet, a minden emberi nyelv egyetlen közös ősnyelvre való visszavezetése pedig igencsak nehezen kivitelezhető. (A mellette szóló bizonyítékok inkább az általános nyelvészet tárgykörébe tartozó nyelvi univerzálék - lásd fentebb.)
Tipológiai

- izoláló vagy analitikus: a nyelvtani viszonyokat szórenddel, szócsoportok alakításával fejezik ki (angol, kínai, vietnami);
- agglutináló (azaz ragasztó) vagy affixáló: a nyelvtani viszonyokat több szóelem összekapcsolásával fejezik ki (török, magyar; finn); a kelet-afrikai szuahéli nyelvről is azt szokták mondani, hogy agglutináló, ám ez a nyelv előtagokkal (prefixekkel) ragoz, és vannak névszó osztályai (azaz nyelvtani nemei). Így tehát az agglutináló nyelveknek is vannak kategóriái.
- flektáló (azaz hajlító) vagy szintetikus: a nyelvtani viszonyokat a szó hangalakjának megváltoztatásával fejezik ki (német, latin, ógörög).
- inkorporáló (azaz bekebelező) vagy poliszintetikus: e nyelvekben egyetlen, bonyolult morfémasorral fejeznek ki olyan tartalmakat, amelyeknek más nyelvekben szószerkezetek felelnek meg. Az inkorporáló nyelvek egyetlen szava is tehát izoláló vagy agglutináló nyelvekben egész mondatnak felel meg. Példa: az indián oneida „gnaglaslizaks” „szó” jelentése: „Keresek egy falut.” Példák inkorporáló nyelvekre: több amerikai indián nyelv (oneida), Szibéria egyes régi nyelvei, de a legtöbb formális nyelv is közel áll az inkorporáló típushoz). Általában azonban a nyelvek többsége nem csak egy kategóriába tartozik.
Areális
Az areális nyelvészet egy nagyobb térségben egymás szomszédságában élő népek gyakran nem rokon nyelveinek kölcsönhatását vizsgálja. Ezen kölcsönhatás során hasonló vagy azonos alakok, rendszerbeli sajátosságok keletkeznek, s a hatás lehet olyan szoros is, hogy a genetikus kapcsolatokon is túlmenő egyezéseket mutat föl. Ez a nyelvi szövetség (Sprachbund), melyre tipikus példa a balkáni nyelvek.
Nyelvek listái

- Természetes nyelvek listája
- Mesterséges nyelvek listája
- Wikipédia nyelvek listája
- Élő nyelvek nagyságuk (azt beszélők száma) szerint
- Holt nyelvek
- Szent iratok nyelvei
Kapcsolódó cikkek

- Nyelvi játék
Hivatkozások

- Lackfi János: Nyelvlecke, 2004. augusztus 18., szerda 13:04, 2004. szeptember 13., Bartók Rádió, 23.42
- Róna-Tas András: A nyelvrokonság - Gondolat - 1978
- A világ nyelvei - Akadémiai Kiadó - 2000
Külső hivatkozások

- [http://www.jaist.ac.jp/~g-kampis/Lecture_One/titok.htm Szociolingvisztikai megállapítás]
- [http://www.verbix.com/languages/index.asp Nyelvek ragozásai]
- [http://jaling.ecml.at/pdfdocs/jaling_presentation/hongrois.pdf Ja Ling - magyarul] (PDF)
- [http://jaling.ecml.at/default.htm Ja Ling projekt]
Irodalom

- [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/ Nyelv és nyelvek] ---- ja:言語 ko:언어 ms:Bahasa simple:Language

Nyelvcsalád

thumb Nyelvészeti szempontból az egymással kisebb-nagyobb hasonlósággal rendelkező nyelveket csoportosítani lehet. A csoportosítás egyik legfelsőbb szintje (a „nagytörzs” és a „törzs” után) a nyelvcsaládok szerinti felosztás. E csoportosítás szerint az egy nyelvcsaládba tartozó nyelvek visszavezethetőek egy közös ősre. E metódusról bővebb információ a nyelvészet cikkben található. Az egyes nyelvcsaládok tagjai tovább csoportosíthatóak, ennek legjobb szemléltetése a fadiagram. Egy nyelvcsalád közös ősét korábbi szóval „ősnyelvnek”, mai terminussal inkább alapnyelvnek nevezzük. A legismertebb nyelvcsalád, az indoeurópai nyelvcsalád alapnyelvét ős-indoeurópai nyelvnek nevezzük. Léteznek olyan alapnyelvek, amelyek történelmileg ismert nyelvek. Ilyen például az újlatin nyelvek ősnyelve, melyet a nyelvészet a „vulgáris latin” nyelvre vezet vissza, de ilyen az ónorvég is, melyet a norvég, svéd, dán és izlandi nyelv ősének tekintenek. A nyelvcsaládokba nem sorolható nyelveket izolált (elszigetelt) nyelveknek nevezzük (ilyen pl. a baszk nyelv is).

Nyelvcsaládok

Bár az alábbi csoportok neve legtöbbször „nyelvcsalád” vagy „nyelvek”, helyettük sokszor inkább az annál is bővebb kategória: nyelvtörzs, ill. nagy nyelvtörzs értendő.
- Indoeurópai nyelvcsalád (ide tartoznak a világnyelvek – angol, német, francia, spanyol –, sőt az összes európai nyelv, kivéve a magyar, a finn, az észt és a baszk)
- Uráli nyelvcsalád (melyhez a magyar nyelv is tartozik)
- Altaji nyelvcsalád
- Dravida nyelvcsalád
- Ausztroázsiai nyelvcsalád
- Sino-tibeti nyelvcsalád
- Kaukázusi nyelvcsalád
- Ausztronéz nyelvcsalád
- Afroázsiai nyelvcsalád
- Niger-kongói nyelvcsalád (a korábbi kongó-kordofáni nyelvcsalád tagjait ebbe és a fenti afroázsiai nyelvcsaládba sorolták be)
- Nílus-szaharai nyelvcsalád
- Koiszan nyelvcsalád
- Kam-thai nyelvcsalád vagy tai-kadai nyelvcsalád vagy thai nyelvek
- Pama-nyungan nyelvcsalád
- Eszkimó-aleut nyelvcsalád
- Na-dene nyelvcsalád Több nyelvcsalád összefoglaló neve:
- Paleoszibériai nyelvek (tagjai közt nincs rokoni kapcsolat)
- Ausztráliai nyelvek (a pama-nyungan nyelvcsaládon kívüli tagjai)
- Pápua nyelvek
- Amerikai indián nyelvek
- Tagjai: algonkin, andok-egyenlítői, azték-tano, hokan, makro-csibcs, makro-sziu, oto-mangue, penuti, zse-pano-karib vagy ge-pano-karib nyelvcsalád Nem külön nyelvcsalád:
- Pidzsin nyelvek
- Mesterséges nyelvek

Nyelvcsaládokba nem sorolt nyelvek

Elszigetelt és tisztázatlan rokonságú nyelvek (többek között):
- Baszk nyelv
- Japán nyelv
- Koreai nyelv
- Etruszk nyelv (kihalt)
- Sumer nyelv (kihalt)

Lásd még

- Nosztratikus nyelvcsalád
- Urál-altáji nyelvcsalád

Külső hivatkozások

- [http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/211.htm A világ nyelveinek csoportosítása (Kisokos)] (kissé elavult rendszer) Kategória:Nyelvészet ja:言語の分類一覧 ko:언어 ms:Bahasa simple:Language

Mesterséges nyelv

A tervezett vagy mesterséges nyelv olyan nyelv melynek szókészletét és nyelvtanát ember vagy emberek tervezték és nem természetes fejlődés során alakult ki egy kultúra részeként, természetes nyelvként. Céljuk szempontjából (funkcionálisan) két fő csoportra oszthatóak: a formális nyelvek tudományos célból, pl. elméletek leírására, gépek működtetésére vagy gépekkel való kommunikációra használatosak, de léteznek az emberi kommunikáció céljából konstruált mesterséges nyelvek is (céljuk általában közvetítés két v. több egymás nyelvén nem értő csoport között, mivel nincs etnikai közegük). A formális nyelvekkel külön szócikkben foglalkozunk. A többi mesterséges nyelv egy része nemzetközi nyelvként készült, a könnyen tanulhatóságot vagy könnyű érthetőséget tartva szem előtt, mások célja a titkosság; kitalált népek nyelvei illetve a nyelvészeti kísérletezés is mesterséges nyelveket eredményez. A nyelvészet mesterséges nyelvekkel foglalkozó ágát interlingvisztikának hívják. Jelenleg a nyelvészek a mesterséges nyelvek számát körülbelül 1000-re becsülik, de az egyes nyelvek kidolgozottsága jelentősen eltérhet egymástól. Többségük csak tervezet maradt, a gyakorlatban nem használják őket. A mesterséges nyelveket gyakran két csoportba sorolják: a priori nyelvek, melyek nyelvtanának és szókészletének nagy részét a kezdetektől újonnan készítették egy adott cél érdekében, és az a posteriori nyelvek, melyek nyelvtana és szókészlete egy már létező nyelven alapul, vagy ahhoz hasonló. Az a priori nyelvtervezés korszaka 1870-es évek végén ért véget. Közel ekkor fejeződött be a paszigráfiák korszaka is. Egy mesterséges nyelvet lehetséges „anyanyelvként” beszélni akkor, ha valakit szülei gyerekkorában ismertetnek meg a nyelvvel, például az eszperantót becslések szerint 200-2000 személy használja anyanyelvi szinten. Volt próbálkozás egy klingon anyanyelvű gyerek felnevelésére, azonban a szótár nem volt elég nagy ahhoz, hogy egy otthonban felmerülő összes fogalom leírható legyen vele, például a szótár kiegészített változatának megjelenése előtt nem volt szó az „asztal” megnevezésére (azóta van: raS). Vannak, akik szabadidejüket egy mesterséges nyelv kifejlesztésével töltik.

Emberi felhasználású nyelvek

- Antido
- Ceqli
- Comunleng
- Egyszerű angol nyelv (Basic English)
- Ekspreso
- Eszperantó
- Eurolatin
- Europanto
- Folkspraak
- Gajidó
- Gestuno (jelbeszéd)
- Idiom Neutral
- Ido
- Intal
- Interlingua de IALA
- Intersistemal
- Kotava
- Latino sine flexione (Interlinguaként is ismert, nem összetévesztendő az Interlingua-val)
- Lingua Franca Nova
- Lingvologia
- Lojban (és TLI Loglan)
- Novial
- Occidental (Interlingueként is ismert, nem összetévesztendő az Interlingua-val)
- Romanica
- Romanid
- Slovio
- Solresol
- Sona
- Toki Pona
- Volapük

Gépi fordítást segítő nyelvek

- Lojban
- Lincos

Nem beszédre tervezett nyelvek

- jelbeszéden alapuló nyelvek, mint a Gestuno
- a katonai, építőipari, sport- stb. körökben alkalmazott kézjelek
- Bliss szimbólumok

Tudásreprezentációs nyelvek

- CycL (Douglas Lenat Cyc projektjéből)
- KIF (a SUO projekt használja)
- Loom (a Dél-kaliforniai Egyetem Loom projektje)

Képzeletbeli világok és emberek nyelvei

- Babel-17, Samuel Delany Babel–17 művéből
- Brithenig, Andrew Smith - Ill Bethisad
- Drac, az idegenek nyelve Barry B. Longyear Kedves ellenségem művében
- Klingon, Romulán, Vulkáni, Kardassziai, Ferengi és Vorta nyelvek a Star Trek filmekből és sorozatokból
- Láadan, Suzette Haden Elgin Native Tongue sci-fi művéből és folytatásaiból
- Középfölde nyelvei: sindarin, quenya; khuzdul J. R. R. Tolkien műveiből
- Nadsat, Anthony Burgess Gépnarancs (A Clockwork Orange) c. művéből
- Pravic, Ursula K. LeGuin The Dispossessed c. művéből
- Syldavian, Hergé Tintin történeteiből
- Újbeszél, George Orwell 1984 c. művéből
- Újmagyar, a XXX. század magyar nyelve, A Mézga család c. rajzfilmsorozatból
- Wenedyk, Jan van Steenbergen - Ill Bethisad
- restituált ómagyar nyelv - Kodolányi János rekonstrukciója a tatárjárás kori magyar nyelvformáról az ormánsági magyar nyelvjárás alapján.

Nyelvi játékok

- Geringoso
- Pig latin
- Ubbi dubbi
- Verlan

Lásd még

- Nyelvi fordítás
- Tudásreprezentáció
- Nyelvtervezés
- Írott dialektusok
- Nyelvoktatás
- IALA

Külső hivatkozások

- [http://mestersegesnyelv.lap.hu mestersegesnyelv.lap.hu]
- [http://personalweb.sierra.net/%7Espynx/FAQ/ Conlang FAQ]
- [http://www.geocities.com/Athens/Crete/5555/conlang.htm ConLang Yellow Pages]
- [http://zompist.com/kit.html The Language Construction Kit]
- [http://www.homunculus.com/babel/ Blueprints For Babel]
- [http://www.langmaker.com/ LangMaker.com]
- [http://www.sys.uea.ac.uk/~jrk/conlang.html Mesterséges nyelvekhez kapcsolódó források]. Richard Kennaway összeállításában kb. 310 mesterséges nyelvet tartalmaz a lista (sajnos számos rossz linkkel).
- (egyéb linkek az adott nyelvek oldalain találhatók) Kategória:Nyelvészet ja:人工言語 tokipona:Toki sin

Programozási nyelv

A programozási nyelv a számítástechnikában használt olyan, az ember által olvasható és értelmezhető utasítások sorozata, amivel közvetlenül, vagy közvetve (pl.: gépi kódra fordítás után) közölhetjük a számítógéppel egy adott feladat elvégzésének módját. A programozási nyelveket kategóriák szerinti csoportosításban itt találhatóak, itt pedig betűrendben felsorolva.

A programozási nyelvek története

Elterjedt nézet, hogy Charles Babbage készítette az első számítógép-szerű gépet, amire különböző programokat írt (az assemblyvel egyenértékben) Ada Lovelace. Alan Turing felhasználta az elméleti konstrukciót a Turing-géphez, amely általános alapelveiben már úgy viselkedik, mint egy mai modern számítógép, összhangban az input, alacsony szintű programmal. Az 1940-es években, amikor az első számítógépet megalkották, programozókra volt szükség, akik a saját kezükkel működtették a gépeket. Ebben az időben a számítógépek hihetetlenül nagy méretűek és drágák voltak. A robbanásszerű elektrotechnikai fejlődés a 20. század végén elősegítette a felhasználóbarát számítógépek elterjedését. Csak Konrad Zuse képzelte el az általa kifejlesztett Plankalkül programozási nyelv használatát úgy, ahogy azokat napjainkban használjuk problémáink megoldására. Az ezt követő fejlődés (tranzisztorok, integrált áramkörök és chipek) a számítógépeket sokkal megbízhatóbbá, könnyebben kezelhetővé tette, s a legkülönbözőbb programozási nyelvek is futtathatóvá váltak. Ez vezetett az exponenciálisan növekvő fejlődéshez, amely az Internetet, a mindenütt előforduló számítógépeket eredményezte, és megnövelte a hozzáférhetőséget olyan programozási nyelvekhez, mint például a Python, a Visual Basic stb. Ahogyan a számítógépek ára drasztikusan csökkent, úgy nőtt a programok komplexitása és jelentősége, ami magával hozta azt, hogy a számítógép-időnél kétségtelenül sokkal fontosabbá vált a fejlesztési idő. Az újonnan beépített, vizuális fejlesztői környezet nyilvánvaló fejlődést hozott. Csökkentették az idő-, pénz- (és idegesség-) ráfordítást. A képernyő területei, melyek végrehajtják a programvezérlést, gyakran interaktívan átrendezhetőek. A kód-részleteket egy egérkattintással is előhívhatjuk. A munkát tehát előre gyártott komponensek és újra felhasználható kódokkal operáló eljáráskönyvtár teszik könnyebbé. A korszerű nyelvek új fejlesztéseket tartalmaznak, mint például felhasználói jogok meghatározása; szabadon variálható, testhezálló telepítés és kinézet. Az objektum-orientált módszertan képes lényegesen csökkenteni a programok elkészülési idejét, kódjának olvashatóságát, ugyanakkor (mint minden újabb absztakciós szint) csökkenti azok hatékonyságát. Lásd még: programozási paradigmák.

Programozási nyelvek listája

Gépi kód

A gépi kód valójában nem nyelv, mivel az a gép számára közvetlenül értelmezhető adatsort jelenti. A gépi kódhoz legközelebb álló nyelv az Assembly nyelv. Ha egy assembly vagy mnemonik nyelv és az általa előállított gépi kód között egy-az-egy megfeleltetés van, akkor mondhatjuk, hogy az adott nyelv „gépi kód szintű”.

Assembly

:Lásd: Assembly programozási nyelv A gépi kódhoz, vagyis az adott számítógép saját nyelvéhez legközelebb álló nyelveket nevezzük assembly nyelveknek: ezen a nyelven a legnehezebb programot írni, mert azt teljesen a gép architektúrájához alakítva, gépi logika szerint kell elkészíteni. Cserébe az assembly nyelven írt programok a leggyorsabbak. Az assembly nyelven írt programot gépi kódra az „assembler” (fordítóprogram) fordítja le. (Ebből látható, hogy igazából az assembly is egy fordított nyelv, de mégsem soroljuk a fordított nyelvek közé, mivel a legtöbb esetben a „fordított nyelvek” az adott nyelvről assembly-re fordítanak (belsőleg), és utána azt alakítják át gépi kóddá.) Minden egyes processzor-családnak saját assembly nyelve van (vagy nyelvei vannak).

Fordított nyelvek

A compiler (fordító) gépi kódú programot állít elő, így azt az operációs rendszer már közvetlenül képes futtatni. DOS/Windows architektúrákon az ilyen programok indítása egy COM (command - parancs) vagy EXE (executable – végrehajtható) kiterjesztésű fájl betöltésével kezdődik.
- ALGOL programozási nyelv
- C programozási nyelv
- C++ programozási nyelv
- C# programozási nyelv
- Clipper programozási nyelv
- COBOL programozási nyelv
- Fortran programozási nyelv
- Pascal programozási nyelv (beleértve az Object Pascal nyelvet)
- PL/1 programozási nyelv
- RPG programozási nyelv
- Java programozási nyelv A Java és C# kilóg a sorból, mert a fordítóprogram nem gépi kódra, hanem egy köztes kódra, például Java virtuális gép (JVM) bájtkódjára fordít. Ebből a kódból aztán szükség szerint Java gép JIT-fordítója állít elő gépikódot a program futtatása közben. Az RPG hasonló módon kilóg a sorból, mivel az mint a legrégebbi programozási nyelv, eredetileg 1890-ben (amerikai népszámláláson) kártyavezérelt ciklusokkal működött. Ezt a ciklusvezérelt voltát, mint jellegzetességet mind a mai napig megtartotta.

Interpretált nyelvek

Az interpreter (értelmező) viszont nem állít elő gépi kódot, a beírt kód végrehajtása lényegében a kód utasításonkénti értelmezésével történik. Ebben az esetben a kód futtatásához tehát egy külön futtató környezet szükséges, ami gyakran azonos a fejlesztői környezettel. Egyes interpretált nyelveknél (pl. Perl, Python) a fordító először egy átmeneti, a forrásszövegnél hatékonyabb kódot állít elő, ami a soronkénti értelmezéshez képest hatékonyabb szintaktikai ellenőrzést, kisebb kódméretet és a „hagyományos” interpretált nyelvekhez képest némi sebességnövekedést eredményez.
- Awk programozási nyelv
- BASIC
- ECMAScript
- JavaScript, JScript (olyan ECMAScript implementációk, amik megfelelnek az ECMA szabványnak, de attól eltérő eljárásokat is támogatnak)
- Logo programozási nyelv
- Perl programozási nyelv
- Python programozási nyelv
- PHP programozási nyelv
- VBScript

Lásd még

ja:プログラミング言語

Factor

A factor can be:
- a person acting for another as a mercantile and/or colonial agent, or, in Scotland, a Factor is a person or firm managing property on behalf of the owner;
- in mathematics,
- a multiplicative factor is a synonym for coefficient
- a number that is a divisor of another number; thus, factorization is to express a number as the product of two numbers.
- a von Neumann algebra with a trivial center;
- an enzyme in biochemistry;
- an abbreviation for Functionality, Application domain, Conditions, Technology, Objects, and Responsibility in the OOA&D method;
- a leader of a cell in one of the philosophical factions in the Planescape setting for Dungeons & Dragons;
- the Factor programming language, created by Slava Pestov;
- something which is believed to have an effect on a response variable in an experiment (see design of experiments).

Doda i Virgin Praga appartamenti Ksi�garnia Internetowa online spielautomaten alkomaty

- 6. divizija (Avstralija)
- 6. divizija (Združeno kraljestvo)
-