:: wikimiki.org ::
| Vajdaság |
Vajdaság
A Vajdaság teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány, (szerbül: Аутономна Покрајина Војводина, szlovákul: Autonómna pokrajina Vojvodina, horvátul: Autonomna Pokrajina Vojvodina, románul: Provincia Autonomă Voivodina, ruszin nyelven: Автономна Покраїна Войводина) Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által is lakott része. Sokszor helytelenül Délvidékként említik, azonban annak fogalma magába foglalja a mai Románia és Horvátország egyes részeit is.
A tartomány etnikailag különösen sokszínű: több mint 25 különböző etnikai csoport teszi ki a régió lakosságának egyharmadát. Nem kevesebb, mint 6 hivatalos nyelve van, ami tükrözi a terület kulturális és nyelvi sokszínűségét. A Vajdaság (szerbül „Vojvodina”) egyike Szerbia két részlegesen autonóm közigazgatású tartományának; a másik Koszovó (magyarul Rigómező, teljes elnevezése Koszovó és Metohia tartomány, röviden Koszovó-Metohia).
Földrajz
A Duna, a Tisza és a Száva a tartományt három földrajzi egységre osztja:
- Bácska (Bačka)
- Bánság (Banat)
- Szerémség (Srem)
Történelem
- A terület a Magyar Királyság része volt, de az 1920-as trianoni békeszerződés során a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták.
- A II. világháborúban 1941 áprilisában újra Magyarországhoz került Bácska. Bánság egy része pedig német-magyar közös terület lett. A zsidó lakosságot deportálták. A polgári lakosság elleni népirtásról lásd: Újvidéki vérengzés.
- 1944-ben a szerb partizánalakulatok és a szovjet Vörös Hadsereg elfoglalták ismét e területeket, ami ezúttal a német, magyar és horvát polgári lakosság közötti vérontást eredményezett. A német (sváb) lakosságot kitelepítették, a magyar lakosság egy része Magyarországra menekült.
- 1944-1945 telén a kommunista pártvezetés utasítására tömeges kivégzéseket, etnikai népirtást folytattak a megmaradt magyar lakosság között. A meggyilkoltak száma pontosan nem ismert, de 10.000-30.000 között becsülik. Lásd: Délvidéki vérengzések
- A Párizsi béke (1947) után a terület hivatalosan is Jugoszlávia része lett. A kitelepített vagy meggyilkolt családok házaiba a legtöbb településen szerb lakosság költözött.
Lakosság
A 2002-es népszámlálás adatai szerint, Vajdaság Autonóm Tartománynak 2031992 lakosa van.
A tartomány etnikumai a következők:
- szerbek: 65% (1321807)
- magyarok: 14,3% (290207)
- szlovákok: 2,8% (56637)
- horvátok: 2,8% (56546)
- Nem nyilatkozott: 2,7% (55016)
- jugoszlávok: 2,45% (49881)
- montenegróiak: 1,75% (35513)
- románok: 1,5% (30419)
- romák: 1,4% (29057)
- bunyevácok: 1% (19766)
- ruszinok: 0,75% (15626)
- macedónok: 0,6% (11785)
- ukránok: 0,2% (4635)
- egyéb
Közigazgatás
Székvárosa Újvidék (Novi Sad), második legnagyobb városa Szabadka (Subotica). Vajdaság hét körzetre van felosztva: (Zárójelben a körzetek szerb nyelvű elnevezése)
- Észak-Bácskai Körzet (Severnobački Okrug)
- Nyugat-Bácskai Körzet (Zapadnobački Okrug)
- Dél-Bácskai Körzet (Južnobački Okrug)
- Észak-Bánsági Körzet (Severnobanatski Okrug)
- Közép-Bánsági Körzet (Srednjebanatski Okrug)
- Dél-Bánsági Körzet (Južnobanatski Okrug)
- Szerémségi Körzet (Sremski Okrug)
- A Vajdasági helységek magyar és német nevei községek szerint
Kategória:Szerbia és Montenegró
als:Vojvodina ja:ヴォイヴォディナ
Szerb nyelv
Beszélőinek száma
Az 1960-as adatok szerint is beszélőinek száma meghaladta a 12 milliót (Enciklopedija Jugoslavije). Ezen belül a szerbek és horvátok aránya 2,5:1. Ez az arányszám a nemzethez való tartozást jelzi, nem fedi le pontosan az irodalmi nyelv és nyelvjárás (dialektus) fogalmát. A két nemzet nyelve még egy nyelvnek minősül, történelmileg azonban az idők folyamán külön is válhatnak.
A horvát-szerb (szerbhorvát, horvát és szerb, szerb és horvát) nyelvterület ma nagyjából Horvátország (Hrvatska), Bosznia-Hercegovina (Bosna i Hercegovina / Босна и Херцеговина) és Szerbia és Montenegró (Србија и Црна Гора) területét fedi le, de határai nem teljesen azonosak a politikai határokkal. A horvátot/szerbet természetesen a nyelvterülettel szomszédos országokban, elszórva beszélik még.
A hivatalos nyelv ma Horvátországban a horvát (hrvatski) Jugoszláviában a szerb (српски), Boszniában mindkettőt beszélik, sőt a bosnyákok kialakították saját nyelvjárásukból a bosnyák (bosanski) nyelvet, amely azonban alig különbözik a másik két nyelvtől.
A nyelv legközelebbi rokonai északon a szlovén, délkeleten pedig a macedón és a bolgár.
Alapjában véve egy nyelvről van szó, ezért nem beszélhetünk horvát és szerb nyelvről külön-külön, hiszen ezek csak úgymond egymás nyelvjárásai. Ez a cikk is egy nyelvnek tekinti ezt.
Kiejtés és írás
A horvát és a szerb ábécé
A latin betűs horvát ábécé
A betűk: A, B, C, Č, Ć, D, DŽ, Đ, E, F, G, H, I, J, K, L, LJ, M, N, NJ, O, P, R, S, Š, T, U, V, Z, Ž
A betűk nevei: a, be, ce, če, će, de, dže, đe, e, ef, ge, ha, i, je, ka, el, elj, em, en, enj, o, pe, er, es, eš, te, u, ve, ze, že
A cirillbetűs szerb ábécé és átírása
A betűk: А (A), Б (B), В (V), Г (G), Д (D), Ђ (Đ), Е (E), Ж (Ž), З (Z), И (I), Ј (J), К (K), Л (L), Љ (LJ), М (M), Н (N), Њ (NJ), О (O), П (P), Р (R), С (S), Т (T), Ћ (Ć), У (U), Ф (F), Х (H), Ц (C), Ч (Č), Џ (DŽ), Ш (Š)
A betűk nevei: а (a), бе (be), ве (ve), ге (ge), де (de), ђе (đe), е (e), же (že), зе (ze), и (i), је (je), ка (ka), ле (le), ље (lje), ме (me), не (ne), ње (nje), о (o), пе (pe), ре (re), се (se), те (te), ће (će), у (u), фе (fe), ха (ha), це (ce), че (če), џе (dže), ша (ša)
Kiejtés
Ebben a részben a latin betűs ábécét veszem alapul, ahhoz kapcsolom a cirill betűket.
Magánhangzók
A magánhangzók lehetnek rövidek és hosszúak, hangsúlytól függően lehetnek emelkedőek vagy ereszkedőek. Az írásban sem a hosszat, sem a hanglejtést nem jelölik.
- a (а): hosszan, mint a magyar á [a:], röviden, mint a palóc nyelvjárásbeli rövid á [a]: sat (сат) [sa:t↘], pas (пас) [pas↘]
- e (е): hosszan, mint a magyar é [e:], röviden, mint a nyelvjárásokban előforduló zárt e [e]: pet (пет) [pe:t↘], džep (џеп) [ʤep↘]
- i (и): hosszan, mint a magyar í [i:], röviden, mint a magyar i [i]: tip (тип) [ti:p↘], sir (сир) [sir↘]
- o (о): hosszan, mint a magyar ó [o:], röviden, mint a magyar o [o]: bol (бол) [bo:l↘], noga (нога) ['noga↗]
- u (у): hosszan, mint a magyar ú [u:], röviden, mint a magyar u [u]: put (пут) [pu:t↘], cura (цура) ['ʦura↘]
- r (р): mássalnahgzók között magánhangzóként viselkedik, kiejtése erősebben pergetett magyar r [r]: prst (прст) [prst↘]
Mássalhangzók
A b (б), c (ц), d (д), f (ф), g (г), j (ј), k (к), l (л), m (м), n (н), p (п), r (р), t (т), z (з) betűk kiejtése megegyezik a magyarral ([b], [ʦ], [d], [f], [g], [j], [k], [l], [m], [n], [p], [r], [t], [z]). Példák: bas (бас) [bas↘], cura (цура) ['ʦura↘], dan (дан) [da:n↘], fonetika (фонетика) [fo'nětika], gol (гол) [go:l↘], ja (ја) [ja:↘], kap (кап) [ka:p↘], lud (луд) [lu:t↘], most (мост) [mo:st↘], noga (нога) ['no:ga↗], pas (пас) [pas↘], ruka (рука) ['ru:ka↗], tip (тип) [ti:p↘], zid (зид) [zi:t↘].
A többi betűt a következő módon ejtjük:
- č (ч): magyar cs [ʧ]: čar (чар) [ʧa:r↘]
- ć (ћ): magyar cs és ty közötti hang [ʧj]: noć (ноћ) [noʧj↘]
- dž (џ): magyar dzs [ʤ]: džep (џеп) [ʤep↘]
- đ (ђ): magyar dzs és gy közötti hang [ʤj]: đak (ђак) [ʤja:k↘]
- h (х): mint a magyar technika szó ch-ja [x]: hod (ход) [xo:t↘]
- lj (љ): lágy l [ʎ]: ljut (љут) [ʎut↘]
- nj (њ): mint a magyar ny [ɲ]: njiva (њива) ['ɲiva↘]
- s (с): magyar sz [s]: sat (сат) [sa:t↘]
- š (ш): magyar s [ʃ]: šef (шеф) [ʃef↘]
- v (в): magyar v-szerű oldalréshang [ʋ]: vid (вид) [ʋi:t↘]
- ž (ж): magyar zs [ʒ]: žena (жена) ['ʒena↗]
Hangsúly
A szerb és horvát nyelvnek négy hangsúly-formája van:
- hosszú ereszkedő: moj (мой) [mo:j↘]
- hosszú emelkedő: ruka (рука) ['ru:ka↗]
- rövid ereszkedő: kuća (кућа) ['kuʧja↘]
- rövid emelkedő: voda (вода) ['voda↗]
A hangsúly, az utolsó szótag kivételével bármelyik szótagra esehet. Az ereszkedő hangsúly a többszótagú szavaknál csak az első szótagra eshet. Az egyszótagú szavaknak csak ereszkedő hangsúlyuk lhet. Hangsúlytalan hosszú szótag csak hangsúlyos szótag után következhet.
Megjegyzések
A hangsúly változó, bármelyik szótagra eshet.
A q, w, x, y csak idegen nevekben fordul elő.
Zöngés mássalhangzók előtt a zöngétlen hangok zöngéssé válnak: šef bi (шеф би) ['ʃe:vbi], zec bi (зец би) ['ze:dzbi], dah bi (дах би) ['daɢbi].
Zöngétlen mássalhangzók előtt és szó végén a zöngés hangok zöngétlenné válnak: arabski (арабски) [a'ra:pski], rad (рад) [rat].
Lágy mássalhangzók előtt az š és ž meglágyul: miš će (миш ће) ['miʃjʧje], ruž Đine (руж Џине) ['ru:ʒj'ʤjine].
Az m hang f, v előtt, az n pedig g, k előtt hasonul: tramvaj (трамвај) ['traɱʋaj], banka (банка) ['baŋka].
Az egyszerűség kedvéért ebben a dokumentumban csak latinbetűs formákat használom, cirillbetűs alakokat csak ott írok, ahol hangsúlyozni kívánom a szerb és a horvát alakok különbségét.
Alaktan
Hangváltozások
Mozgó a: szóvégi mássalhangzó-torlódást egy közbeékelt -a- oldja fel, amely a ragozás során eltűnik. Idegen eredetű szavaknál ez általában nem érvényesül, de Többes szám Birtokos esetben mindenképpen fellép: mačk-: mačak, mačku; sestr-: sestra, sestara.
o - e változás: lágy mássalhangzók után lép fel (hím és semlegesnemben): selo, piće.
l - o változás: szó végén magánhangzó után, ragozás közben visszaalakul: pepel-: pepeo, pepela.
t, d hangkiesés: két esetben fordul elő: két mássalhangzó között, ha az első mássalhangzó sziszegő hang: bolestn-: bolestan, bolesna; nuždn-: nuždan, nužna; valamint k, g, h-ból ragozás közben átalakult c, z, s előtt: zagoretk-: zagoretka, zagoreci.
Ragozás közben végbemenő mássalhangzó-hasonulások:
- s - š lágy mássalhangzó előtt: danas, današnji
- z - ž lágy mássalhangzó előtt: noz, nožljik
- k - c: i előtt: radnik, radnici
- g - z: i előtt: predlog, predlozi
- h - s: i előtt: orah, orasi
- k - č: e előtt: radnik, radniče
- g - ž: e előtt: vrag, vraže
- h - š: e előtt: duh, duše
- d+j - đ: mlad, mlađi
- t+j - č: ljut, ljući
- g+j - ž: drag, draži
- k+j - č: povikati, povičem
- h+j - š: njihati, njišem
- s+j - š: pisati, pišem
- z+j - ž: brz, brži
- b+j - blj: grub, grublji
- p+j - plj: skup, skuplji
- m+j - mlj: Rim, Rimljanin
- v+j - vlj: zdrav, zdravlje
A főnév
Általában a főnevekről
A főnévnek 3 neme van: hím-, nő-, semlegesnem. Ragozható, az esetek: Alanyeset, Birtokos eset, Részeshatározó eset, Tárgyeset, Hívó (megszólító) eset, Eszközhatározó eset, Elöljárós eset. A horvátban nincs névelő.
A főnév töve: a mássalhangzóra végződő szavaknál a szó maga a tő (a mozgó -a- ilyenkor kiesik); a magánhangzóra végződőeknél a szóvégi magánhangzót elhagyjuk (az -ao, -eo töve -al-, -el- lesz); idegen szavak a szóvégi magánhangzójukat megtartják; akad néhány kivétel is (pl. tő bővülése valamilyen szótaggal, stb.). Példák: voz - voz-, zadatak - zadatk-; majka - majk-, posao - posl-; pire - pire-; vreme - vremen-.
A főnév nemét a szótári alakból tudhatjuk meg.
Általában hímneműek a mássalhangzóra végződőek; az -ao, -eo végűek; az -i végű többes számú szavak; az -a végű, férfi-foglalkozást jelentő szavak; valamint a sto.
Nőneműek az -a végűek; az -e végű többes számú szavak; a mássalhangzóra végződő különleges szavak (pl.: -ost); a so.
Semlegesneműekaz -o, -e végű szavak; az -a végű többes számú szavak; a doba.
Hímnemű főnevek ragozása
Egyes számban: -, -a, -u, A/B, -e, -om, -u; többes számban: -i, -a, -ima, -e, -i, -ima, -ima. (Egyes szám tárgyesetben az élőt jelentő főnevek birtokos ragot kapnak, az élettelenek nem kapnak végződést.) Példák: jelen, jelena, jelenu, jelena, jelene, jelenom, jelenu; jeleni, jelena, jelenima, jelene, jeleni, jelenima, jelenima ("szarvas"); most, mosta, mostu, most, moste, mostom, mostu; mosti, mosta, mostima, moste, mosti, mostima, mostima ("híd"). (Az egyes esetek sorrendje: A, B, R, T, H, Esz, El.)
Hívó esetben a lágy, -ar, -je tövű főneveknél, népneveknél, néhány egyéb főnévnél a végződés egyes számban -u: kovač - kovaču; ribar - ribaru; genije - geniju; Francuz - Francuzu, držak - dršku. Lágy, -c, -je tövű főneveknél az egyes számú eszközhatározós eset végződése -em lesz: kovač - kovačem; lovac - lovcem; genije - genijem. Néhány szónál a többes szám birtokos eset végződése -iju: gost - gostiju; másoknál hosszan ejtett -i lesz: sat - sati.
A többes szám birtokos esetet kivéve a mozgó -a- mindenhol kiesik. Az -ao végű főnevekben ragozás folyamán az -ao -l-re változik: čavao - čavla. Az -eo végű főnevekben ragozás folyamán az -eo -el-re változik: pepeo - pepela. Néhány -io végű főnévben ragozás folyamán az -io -(i)jel-re változik: udio - udjela, dio - dijela. Ezek a szavak szerbben -eo végű;ek, így ezek hangváltozása -eл- lesz: део - дела. Néhány -o végű főnév ragozás közben -l-lel bővül: đavo - đavola. A kieső -a- miatti mássalhangzótorlódásban a kezdő mássalhangzó hasonul a következőhöz: držak - drška; bogac - bokca. Egyes szám hívó esetben a k, g, h hangokból č, ž, š lesz az e előtt, többes számban az -i-vel kezdődő ragok előtt pedig c, z, s-re változik: junak - junče, junaci; bubreg - bubreže, bubrezi; Vlah - Vlaše, Vlasi. Többes számban az -i kezdetű ragok előtt álló c előtt a t, d kiesik: predak - preci; pretka - preci. Az -ac végű szavakban, ha előtte -al- szótag volt, a ragok az -aoc- szótaghoz járulnak: čitalac - čitaoca. Néhány főnév többes számban -ov- (lágy tőnél -ev-) szótaggal bővül: grad - gradovi; orao - orlovi; muž - muževi. Az -in végű főnevek többes számu ragozásukkor elvesztik ezt a szótagot: građanin - građana. Sok -o végű főnév (főleg a kicsintítőképzősök) ragozásukkor a végző -o-t elvesztik: dinamo - dinama. Idegen eredetű szavak mindig megtartják szóvégi -e, -o hangjukat:biro - biroa; bife - bifea.
Rendhagyó ragozású főnevek:
- brat: brat, brata, bratu, brata, brate, bratom, bratu; braća, braće, braći, braću, braćo, braćom, braći
- čovjek (szerbben човек): čovjek, čovjeka, čovjeku, čovjeka, čovječe, čovjekom, čovjeku; ljudi, ljudi, ljudima, ljude, ljudi, ljudima, ljudima
- gospodin: gospodin, gospodina, gospodinu, gospodina, gospodine, gospodinom, gospodinu; gospoda, gospode, gospodi, gospodu, gospodo, gospodom, gospodi
- juni (így ragozódik a juli is): juni, juna, junu, juna, june, junom, junu; juni, juna, junima, june, juni, junima, junima
- knez: knez, kneza, knezu, kneza, kneže, knezom, knezu; kneževi/knezovi, knezeva, kneževima/knezovima, knezova/knezeva, knezeva, kneževima/knezovima, kneževima/knezovima
- Turčin: Turčin, Turčina, Turčinu, Turčina, Turčine, Turčinom, Turčinu; Turci, Turaka, Turcima, Turke, Turci, Turcima, Turcima
- vitez: vitez, viteza, vitezu, viteza, viteže, vitezom, vitezu; vitezi/vitezovi, vitezeva, vitezima/vitezovima, viteza/vitezova, vitezeva, vitezima/vitezovima, vitezima/vitezovima
Nőnemű főnevek ragozása
A nőnemű főneveket két csoportra oszthatjuk.
Az elsőben a magánhangzóra végződő főnevek tartoznak (így ragozzuk az -a-ra végződő hímnemű főneveket is): egyes számban: -a, -e, -i, -u, -o, -om, -i; többes számban: -e, -a, -ama, -e, -e, -ama, -ama. Példa: igla, igle, igli, iglu, iglo, iglom, igli; igle, igla, iglama, igle, igle, iglama, iglama ("tű"). (Az egyes esetek sorrendje: A, B, R, T, H, Esz, El.)
Egyes számú hívó esetben az -ica végű szavaknál -e (pejoratív használatban lehet -o is), míg női nevek és rokonsági kapcsolatoknál -a lesz a végződés: prijateljica - prijateljice; Anka - Anka; tetka - tetka. Többes szám birtokos esetben egyes főnevek -i ragot is kaphatnak, a ruka és noga megfelelő alakja -u: sestra - sestara/sestri; ruka - ruku; noga - nogu.
A szó végi mássalhangzó-torlódás feloldható a mozgó a-val: sestra - sestara. Néhány főnévben az -a végződés előtt álló k, g, h mássalhangzó az -i rag előtt c, z, s hangra változik. Ezen hangok előtt álló t, d ilyenkor kiesik: ruka - ruci; noga - nozi; snaha - snasi; zagonetka - zagoneci.
Rendhagyó ragozású főnevek:
- kći: kći, kćeri, kćeri, kćer, kćeri, kćerju/kćeri, kćeri; kćeri, kćeri, kćerima, kćeri, kćeri, kćerima, kćerima
- mati (így ragozódik a nemati is): mati, matere, materi, mater, mati, materom, materi; matere, matera, materama, matere, matere, materama, materama
A másik csoport a mássalhangóra vagy -o-ra végződő nőnemű főnevek: egyes számban: -, -i, -i, -, -i, -i/-ju, -i, többes számban: -i, -i, -ima, -i, -i, -ima, -ima. Példa: stvar, stvari, stvari, stvar, stvari, stvari/stvarju, stvari; stvari, stvari, stvarima, stvarima, stvari, stvari, stvarima, stvarima ("dolog").
Néhány szóban többes szám birtokos esetben -iju a végződés: kokoš - kokošiju; prsi - prsiju.
A mozgó -a- a ragozás során kiesik: bojazan - bojazni. A mahánhangzó + -o-ra végződő főneveknél a ragozás folyamán az -o -l-re cserélődik: misao - misli. A szó végi d, t összeolvad az egyes szám eszközhatározós esetében álló -ju-val; a b, p, v végződésű főnevek -lju ragot kapnak: ispovijed - ispovijeđu; smrt - smrću, zob - zoblju, kap - kaplju, ljubav - ljubavlju. A lágy tövű főnevek egyes szám esközhatározós esetben -u ragot kapnak: noć - noću, čađ - čađu, obitelj - obitelju. A végszótag előtt álló s, z hang š, ž hanggá válik ć, lj, nj előtt: mast - mašću, misao - mišlju, plesan - plešnju.
Semleges nemű főnevek
A semleges nemű főnevek ragozása a következő: egyes számban: -o/-e, -a, -u, -o/-e, -o/-e, -om/-em, -u; többes számban: -a, -a, -ima, -a, -a, -ima, -ima (az -e-re végződő főnevek esetében az -e-vel kezdődő végződéseket használjuk). Példák: selo, sela, selu, selo, selo, selom, selu; sela, sela, selima, sela, sela, selima, selima ("falu"); polje, polja, polju, polje, polje, poljem, polju; polja, polja, poljima, polja, polja, poljima, poljima ("mező").
Néhány szóban a mozgó -a- segítségével feloldhatjuk a mássalhangzó-torlódást: rebre - rebara. A -ce kicsinyítőképzős főneveknél, ahol az -l-ből -o lett, ez ragozáskor visszaáll: krioce - krilaca. Egyes főnevek egyes szám alany, tárgy- és hívó esetének kivételével -en-nel bővülnek: ime - imena. Egyes főnevek egyes szám alany, tárgy- és hívó esetének kivételével -et-tel bővülnek: tane - taneta.
Rendhagyó ragozású főnevek:
- bure (így ragozódik még sok más főnév is ): bure, bureta, buretu, bure, bure, buretom, buretu; burad, buradi, buradi, burad, buradi, burađu, buradi
- čudo: čudo, čuda, čudu, čudo, čudo, čudom, čudu; čud(es)a, čud(es)a, čud(es)ima, čud(es)a, čud(es)a, čud(es)ima, čud(s)ima
- dijete (szerbben дете): : dijete, djeteta, djetetu, dijete, dijete, djetetom, djetetu; djeca, djeca, djeci, djecu, djeco, djecom, djeci
- nebo: nebo, neba, nebu, nebo, nebo, nebom, nebu; neb(es)a, neb(es)a, neb(es)ima, neb(es)a, neb(es)a, neb(es)ima, neb(es)ima
- oko: oko, oka, oku, oko, oko, okom, oku; oči, očiju, očima, oči, oči, očima, očima
- pile (így ragozódik még sok más főnév is): pile, pila, pilu, pile, pile, pilem, pilu; pilad/pilići, piladi/pilića, piladi/pilićima, pilad/piliće, piladi/pilići, pilađu/pilićima,
piladi/pilićima
- srce: srce, srca, srcu, srce, srce, srcem, srcu; srca, srdaca, srcima, srca, srca, srcima, srcima
- štene (így ragozódik még sok más főnév is): štene, štena, štenu, štene, štene, štenem, štenu; štenad/štenci, štenadi/štenaca, štenadi/štencima, štena d/štence, štenadi/štenci,
štenađu/štencima, štenadi/štencima
- tijelo (szerbben тело): : tijelo, tijela, tijelu, tijelo, tijelo, tijelom, tijelu; tjel(es)a, tjel(es)a, tjel(es)ima, tje(es)a, tjel(es)a, tjel(es)ima, tjel(es)ima
- uho: uho, uha, uhu, uho, uho, uhom, uhu; uši, ušiju, ušima, uši, uši, ušima, ušima
- veče/večer: veče/večer, večera/večeri, večeru/večeri, veče/večer, veče/večeri, večerom/vešeri/
večerju, večeru/večeri; večeri, večeri, večerima, večeri, večeri, večerima, večerima
A melléknév
A mellékneveknek kétféle formája létezik, a határozott (zeleni "a zöld") és a határozatlan (zelen "zöld") alak, amely formailag csak a hímnem alanyesetben tér el egymástól, egyébként az alakok közötti különbségek csak a magánhangzók hosszában különbözik.
A melléknevek határozatlan alakjának ragozása:
Hímnem, egyes szám: -, -a, -u, A/B (élőlénynél birtokos, élettelennél alanyeset), -/-i, -im, -u; többes szám: -i, -ih, -im(a), -e, -i, -im(a), -im(a). Példa: zelen, zelena, zelenu, zelen, zeleni, zelenim, zelenu; zeleni, zelenih, zelenim(a), zelene, zeleni, zelenim(a), zelenim(a). (Csak az -im(a) végződések kezdőhangja hosszú!)
Nőnem, egyes szám: -a, -e, -oj, -u, -a, -om, -oj; többes szám: -e, -ih, -im(a), -e, -e, -im(a), -im(a). Példa: zelena, zelene, zelenoj, zelenu, zelena, zelenom, zelenoj; zelenih, zelenim(a), zelene, zelene, zelenim(a), zelenim(a). (Csak az -im(a) végződések kezdőhangja hosszú!)
Semlegesnem, egyes szám: -o/-e, -a, -u, -o/-e, -o/-e, -im, -u; többes szám: -a, -ih, -im(a), -a, -a, -im(a), -im(a). Példa: zeleno, zelena, zelenu, zeleno, zeleno, zelenim, zelenu; zelena, zelenih, zelenim(a), zelena, zelena, zelenim(a), zelenim(a). (Csak az -im(a) végződések kezdőhangja hosszú!)
Lágy mássalhangzó után hím- és semlegesnemben a rag -o-ja -e-re változik: vruće.
A melléknevek határozott alakjának ragozása:
Hímnem, egyes szám: -i, -og(a)/-eg(a), -om(u/e)/-em(u), A/B (élőlénynél birtokos, élettelennél alanyeset), -i, -im, -om(u/e)/-em(u); többes szám: -i, -ih, -im(a), -e, -i, -im(a), -im(a). Példa: zeleni, zelenog(a), zelenom(e), zeleni, zeleni, zelenim, zelenom(e); zeleni, zelenih, zelenim(a), zelene, zeleni, zelenim(a), zelenim(a). (A végződés kezdőhangja hosszú!)
Nőnem, egyes szám: -a, -e, -oj, -u, -a, -om, -oj; többes szám: -e, -ih, -im(a), -e, -e, -im(a), -im(a). Példa: zelena, zelene, zelenoj, zelenu, zelena, zelenom, zelenoj; zelenih, zelenim(a), zelene, zelene, zelenim(a), zelenim(a). (A végződés kezdőhangja hosszú!)
Semlegesnem, egyes szám: -o/-e, -og(a)/-eg(a), -om(u/e)/-em(u), -o/-e, -o/-e, -im, -om(u/e)/-em(u); többes szám: -a, -ih, -im(a), -a, -a, -im(a), -im(a). Példa: zeleno, zelenog(a), zelenom(e), zeleno, zeleno, zelenim, zelenom(e); zelena, zelenih, zelenim(a), zelena, zelena, zelenim(a), zelenim(a). (A végződés kezdőhangja hosszú!)
Lágy mássalhangzó után hím- és semlegesnemben a rag -o-ja -e-re változik: vruće.
A melléknevek fokozása:
Alapfok: szótári alak; középfok: egytagú, hosszúmagánhangzós-tövű, -ak, -ek, -ok végű melléknevek: -ji, -ja, -je, többi melléknév: -iji, -ija,- ije; felsőfok: naj- + középfok.
Kivételek:
- lijep (szerbben леп): - ljepši - najlepši ("szép")
- mek - mekši - najmekši ("puha")
- lak - lakši - najlakši ("könnyű")
- dobar - bolji - najbolji ("jó")
- zao - gori - najgori ("későn")
- velik - veči - največi ("nagy")
- malen - manji - najmanji ("kicsi")
A névmások
Személyes névmások
- "én": ja, me(ne), m(en)i, me(ne), ja, mnom(e), meni
- "te": ti, te(be), t(eb)i, te(be), ti, tobom, t(eb)i
- "ő (h/n/s)": o/ona/ono, (nje)ga/(n)je/(nje)ga, (nje)mu/(n)joj/(nje)mu, (nje)ga/(n)ju/ono, -, njim(e)/njom(e)/njim(e), njemu/njoj/(nje)mu
- "mi": mi, nas, nam(a), nas, mi, nama, nama
- "ti": vi, vas, vam(a), vas, vi, vama, vam(a)
- "ők (h/n/s)": oni/one/ona, (nj)ih, (nj)im(a), (nj)ih, -, njima, njima
Birtokos eset csak vonzatként használatos. A rövid alakok hangsúlytalan formák. A magázó forma a Vi.
Visszaható névmás
A visszaható névmás alakjai: -, sebe (csak elöljáróval!), s(eb)i, se(be) (lásd visszaható igék!), -, sobom, sebi (csak elöljáróval!).
Kérdő névmások
tko (szerbben ко) ("ki"): tko, koga, komu/kom(e), koga, kom(e), kim(e)
što (szerbben шта) ("mi"): što/(шта), čega, čemu, što/(шта), čem(u), čim(e)
Birtokos névmások
Az összes birtokos névmás a következő rendszer szerint ragozódik:
- Himnem: moj, mo(je)g(a), mo(je)m(u), A/B (élőlénynél birtokos, élettelennél alanyeset), , moj, mo(je)m(u), mojim; moji, mojih, mojim(a), moje, moje, mojim(a), mojim(a)
- Nőnem: moja, moje, mojoj, moju, moja, mojoj, mojom; moje, mojih, mojim(a), moje, moje, mojim(a), mojim(a)
- Semlegesnem: moje, mo(je)g(a), mo(je)m(u), moje, moje, mo(je)m(u), mojim; moja, mojih, mojim(a), moja, moja, mojim(a), mojim(a)
A többi névmás ragozása
A kud(a), kad(a), koliko, kako nem ragozható. A koliki, -a, -o ("mekkora"), kakav, -kva, -kvo ("milyen"), ovakov, -kva, -kvo ("ilyen" - beszélőhöz közeli), takav, -kva, -kvo ("olyan" - megszólítotthoz közeli), onakov, -kva, -kvo ("olyan" - mindkettőtől távoli), ovoliki, -a, -o ("ennyi" - beszélőhöz közeli), toliki, -a, -o ("annyi" - megszólítotthoz közeli), onoliki, -a, -o ("annyi" - mindkettőtől távoli) melléknévként ragozódik.
Az egyéb névmások általános ragozási formái:
- Himnem: -/-i, -og(a)/-eg(a), -om(u)/-em(u), A/B (élőlénynél birtokos, élettelennél alanyeset), , -/-i, -im(e), -om(u)/-em(u); -i, -ih, -im(a), -e, -i, im(a), -im(a)
- Nőnem: -a, -e, -oj, -u, -a, -om, -oj; -e, -ih, -im(a), -e, -e, -im(a), -im(a)
- Semlegesnem: -o/-e, -og(a)/-eg(a), -om(u)/-em(u), -o/-e, -o/-e, -im(e), -om(u)/-em(u); -a, -ih, -im(a), -a, -a, im(a), -im(a)
Határozatlan névmások:
Kérdő/vonatkozó névmásokból képezzük a ne- (vala-), ni- (sen-), i- (bár-), sva- (minden-) képzővel.
Az összetételben szereplő főnévi alakok névmásként ragozódnak. A neki, -a, -o, a svaki, -a, -o, a drugi, -a, -o és a mnogi, -a, -o határozott melléknévként, a többi melléknévi alak határozatlan melléknévként ragozódik.
Az elöljárószó mindig a képző után kerül, és ekkor külön írjuk a szavakat: ničiji - ni u čijemu.
A számnév
Tőszámnevek
0 - 9: nula, jedan/jedna/jedno, dva/dve/dva, tri, četiri, pet, šest, sedam, osam, devet
10 - 19: deset, jednaest, dvanaest, tinaest, četrnaest, petnaest, šestnaest, sedamnaest, osamnaest. devetnaest
20, 30, ..., 90: dvadeset, trideset, četrdeset, petdeset, šezdeset, sedamdeset, osamdeset, devetdeset
100, ..., 900: sto(tina), dvjesto/dvjesta, tristo/trista, četiri sto(tina), pet sto(tina), šest sto(tina), sedam sto(tina), osam sto(tina), devet sto(tina)
1000, 1000000: tisuća (хиљада), milijun (милион)
129: stotina dvaeset (i) devet
A számnevek ragozása:
- jedan: hímnemben: jedan, jednog(a), jednom(u), A/B, jednom, jednim; jedni, jednih, jednim(a), jedne, jednim(a), jednim(a); nőnemben: jedna, jedne, jednoj, jednu, jednoj, jednom; jedne, jednih, jednim(a), jedne, jednim(a), jednim(a); semlegesnemben: jedno, jednog(a), jednom(u), jedno, jednom, jednim; jedna, jednih, jednim(a), jedna, jednim(a), jednim(a).
- dva, oba(dva), tri, četiri: hímnemben: dva, dvaju, dvama, dva, dvama, dvama; nőnemben: dve, dveju/dviju, dvema, dve, dvema, dvema; semlegesnemben: dva, dvaju, dvama, dva, dvama, dvama.
- A sto semlegesnemű, a milijun (милион) hímnemű, a sta, stotina, tisuća (хиљада) nőnemű főnévként ragozódik. Ez utóbbi három tárgyesetű alakja (stu, stotinu, tisaću (хиљаду)) bármelyik alakot helyettesítheti. A többi tőszámnév nem ragozható.
Sorszámnév:
1.-10.: prvi/prva/prvo, drugi/druga/drugo, treći/treća/treće, četvrti/četvrta/četvrto,. peti/peta/peto, šesti/šesta/šesto, sedmi/sedma/sedmo, osmi/osma/osmo, deveti/deveta/deveto, deseti/deseta/deseto
100, 1000: stoti/stota/stoto, tisući/tisuća/tisuće (хиљади/хиљада/хиљадо)
A többi (20-tól felfelé csak az utolsó tag) -i, -a, -o végződést kap. A sorszámneveket a melléknévragozás szerint ragozzuk.
Gyűjtőszámnevek
dvoje ("ketten"): dvoje, dvoga, dvoma, dvoje, dvoma, dvoma
troje ("hárman"): troje, troga, troma, troje, troma, troma
četrovo ("négyen"): četrovo, četvorga, četvorma, četrovo, četvorma, četvorma
petoro ("öten"): petoro, petorga, petorma, petoro, petorma, petorma
Szorzószámnevek
Tőszámnevek + puta (egytől hćromig lehet + -put is): jedanput - prvi put, dvaput - dva puta, triput - tri puta, četiri puta, ...
Osztószámnevek
po + Tőszámnév birtokos esete (ha ragozható): po pet.
Törtszámnevek
Sorszámnév + -na: 1/2 po/polovina/pola (a pola és a polovina ragozható); 1/3 trećina; 1 3/4 jedan i tri četvrtine; 1,25 jedan koma/zarez dvadeset pet
Dátum:
A dátum formája: nap, hónap, év. A napot jelölő sorszámnév hímnem alanyesetben van, az évet jelölő viszont nőnem birtokos esetben. A "hányadikán?" kérdésre válaszolva hímnem birtokos esetbe tesszük a napot jelentő sorszámnevet. Leírva mindkettő: 22. 12. 1994 vagy 22. XII 1994 .
Hónapok: januar - siječanj, februar- veljača, mart - ožujak, april - travanj, maj - svibanj, juni - lipanj, juli - srpanj, august - kolovoz, septembar - rujan, oktobar - listopad, novembar - studeni, decembar - prosinac (az alakok területfüggőek)
Napok: ponedjeljak, utorak, srijeda, četvrtak, petak, subota, nedjelja (szerb alakoknál az -(i)je- forma helyett -e- áll!)
Az ige
Általában az igéről
Az igének két száma (egyes és többes), és mindkét számban három személye van. Lehet folyamatos és befejezett is. Az igéknek három módjuk van: kijelentő, parancsoló és feltételes mód.
A kijelentő módban hét időt különböztetünk meg: jelen idő, I. jövő idő, II. jövő idő, aorisztosz (olyan múlt cselekvés, amely a beszéd pillanata előtt fejeződőtt be), imperfektum (olyancselekvés, mely a múltban hosszan tartott, vagy ismétlődött), I. összetett múlt, II. öszetett múlt. Parancsoló módban csak jelen idő létezik, feltételes mód ban pedig jelen és múlt idő van.
Mindezeken kívül az igéknek van főnévi igenevük, jelen és múlt idejű határozói igenevük, cselekvő és szenvedő múlt idejű melléknévi igenevük.
Az igető és a végződések
Az igék különböző alakjai az igetőből képezzük. Az egytövű igéknél a ragozás közben az igető változatlan marad. Az ilyen igék tövét úgy kapjuk meg, hogy az jelen idő többes szám 3. személyének -u, -ju ragját elhagyjuk: plesti: pletu - plet-. Az egytövű igéknél is felléphetnek a megfelelő hangváltozások, esetleg hangátvetés, de ezek az igék akkor is egytövűek maradnak.
A kéttövű igék nél az ige tövét a kijelentő mód többes szám 3. személy -u, -e végződésének elhagyásával kapjuk meg, de a tővégi hangváltozások miatt figyelembe kell venni a főnévi igenév tövét is (ezt a -ti elhagyásával kapjuk): plaču - plakati: plak-.
Az igetőből megfelelő végződések hozzáadásával képzett alakokat egyszerű igealakoknak nevezzük, az igenevek és segédigék kombinációjából létrejövő alakok pedig az öszetett (segédigés) igealakok.
Az igék ragozása:
- Kijelentő mód:
- Jelen: a jelen idő tövéből; három típus létezik:
- e típus: -em, -eš, -e, -emo, -ete, -u: tresem, treseš, trese, tresemo, tresete, tresu
- je típus: -jem, -ješ, -je, -jemo, -jete, -ju: čujem, čuješ, čuje, čujemo, čujete, čuju
- i típus: -im, -iš, -i, -imo, -ite, -e: hvalim, hvališ, hvali, hvalimo, hvalite, hvale
- I. jövő:
- személyes névmással (raditi): ja ću raditi, ti ćeš raditi, on/ona/ono će raditi, mi ćemo raditi, vi ćete raditi, oni/one/ona će raditi
- személyes névmás nélkül (radit): radit ću, radit ćeš, radit će, radit ćemo, radit ćete, radit će. Ugyanez szerbül: радићу, радићеш, радиће, радићемо, радићете, радиће.
- A -ći végű igék a végződésüket mindig megtartják: pomoći ću.
- II. jövő: budem, budeš, bude, budemo, budete, budu + radio/radila/radilo
- Aorisztosz:
- mássalhangzóra végződő főnévi igenévi igető (tresti): -oh, -e, -e, -osmo, -oste, -oš: tresoh, trese, trse, tresosmo, tresoste, tresoše
- magánhangzóra végződő főnévi igenévi igető (brati): -h, -, -, -smo, -ste, -še: brah, bra, bra, brasmo, braste, braše
- Imperfektum:
- -ati végű igék a főnévi igenévi tőből (pjevati): -h, še, -še, -smo, -ste, -hu: pjvah, pjevaše, pjevaše, pjevasmo, pjevaste, pjvahu
- a többi ige a jelen idejű tőből (tresti, čuti): -(ij)ah, -(ij)aše, -(ij)aše, -(ij)asmo, -(ij)aste, -(ij)ahu: tres(ij)ah, tres(ij)aše, tres(ij)aše, tres(ij)amo, tres(ij)aste, tres(ij)ahu; -jah, -jaše, -jaše, -jasmo, -jaste, -jahu: čujah, čujaše, čujaše, čujasmo, čujaste, čujahu
- I. összetett múlt: radio/radila/radilo + sam, si, je, smo, ste, su
- II. öszett múlt: bijah/bjeh, bijaše/bješe, bijaše/bješe, bijasmo/bjesmo, bijaste/bjeste, bijahu/bjehu + radio/radila/radilo; bio/bila/lűbilo + sam, si, je, smo, st, su + radio/radila/radilo. (A szerbben a bija-/bje- helyett беја-/бе- áll.)
- Parancsoló mód:
- Jelen idő: csak egyes szám 2. személyben és többes szám 1., 2. személyben, harmadik személyben a nek(a) + jelen időt használhatjuk.
- Jelen idő egyes szám 1. személyben -am, -jem, -jim végződésű igék (čuti): čuj, čujmo, čujte
- A többi ige (tresti): tresi, tresimo, tresite
- Kivételek (tajiti, umjeti/умети): taji, tajimo, tajite; imej/umij, umejmo/umijmo, umejt/umijte
- Feltételes mód
- Jelen idő: radio/radila/radilo + bih, bi, bi, bismo, biste, bi
- Múlt idő: radio/radila/radilo + bih, bi, bi, bismo, biste, bi + bio/bila/bilo
- Főnévi igenév végződése -ti vagy -ći lehet: čuti, pleći.
- Határosói igenév
- Jelen: jelen idő többes szám harmadik személye +-ći: tresti - tresu - tresući.
- Múlt: a főnévi igenév töve + -(a)vši: gledati - gledavši.
- Múlt idejű melléknévi igenév
- Cselekvő: végződése -l (hímnemben -o): gledati - gledao, gledala, gledalo.
- Szenvedő: mássalhangzó, -i végű igék: -en: tresti - tresen; strići - strižen; videti - viđen; magánhangzó végű igék: -n: pitati - pitan; a -n(u)-, -r- tövű igék: -t: prokleti - proklet; maknuti - maknut; odreti - odrt.
Megjegyzések az igeragozáshoz
A kijelentő mód jelen idejű ragozása szerint az igéket a következő módon csoportosíthatjuk:
- -e típusú, ha az igető b, d, g, k, m, n, p, r, s, t, z hangra végződik;
- -je típusú, ha az ige egytövű és a tő magánhagzóra (esetleg n-re) végződik;
- -i típusú, ha a ragozáson -i- tőhangzó vonul végig.
Egyes e és je típusú igék a főnévi igenév és a múlt idő kivéteelével kiegészülhetnek egy -n(u)- szótaggal: dići/dignuti - dignem; stati - stanem.
Az -ati végű főnévi igenevű igék jelen időben -e (je típusúaknál -a-val) ill. o- hanggal bővülhetnek, ugyanakkor a mozgó a általában kiesik: brati - berem; zvati - zovem; orati - orem.
Egyes je és i típusú igék tővégi -je-je -i/ije-re változhat: umjeti/умети - umijem/умем, vidjeti/видети - vidim.
A je típusú igék főnévi igenevében szerepló -ova-, -eva-, -iva- szótag jelen időben lecserélődik -u-ra, vagy a -va- része teljesen eltűnik: darovati - darujem; vojevati - vojujem; kazivati - kazujem; davati; dajem.
A h+j, s+j, z+j, t+j, d+j, k+j, c+j, g+j p+j, b+j, m+j, v+j, st+j betűkapcsolatokból rendre š, š, ž, ć, đ, č, č, ž, plj, blj, mlj, vlj, šć/št lesz.
A múlt idejű cselekvő melléknévi igenévben a tő végi t, d eltűnik, valamint az -r- tövű igék a főnévi igenév végződése előtt álló -ije-/-e- szótagot elvesztik: plesti - pleo, plela; umrijeti/умрети - umro, umrla.
Rendhagyó ragozású igék
A felsorolásban csak az egyszerű alakok találhatóak meg!
A biti ige ragozása:
- Kijelentő mód jelen idő: (je)sam, (je)si, je(st), (je)smo, (je)sti, (je)su - kijelentő forma; nisam, nisi, nije, nismo, niste, nisu - tagadó forma; jesam li, jesi li, sest li, jesmo li, jesti li, jesu li - kérdő forma
- Kijelentő mód jövő idő: budem, budeš, bude, budemo, budete, budu
- Kijelentő mód aorisztosz: bih, bi, bi, bismo, biste, biše
- Kijelentő mód imperfektum: bijah/bjeh, bijaše/bješe, bijaše/bješe, bijasmo/bjesmo, bijaste/bjeste, bijahu/bjehu (A szerbben a bija-/bje- helyett беја-/бе- áll.)
- Parancsoló mód: -, budi, neka bude, budimo, budite, neka budu
- Főnévi igenév: biti
- Határozói igenév: budući; bivši
- Cselekvő melléknévi igenév: bio, bila, bilo
A htjeti ige ragozása:
- Kijelentő mód jelen idő: (ho)ću, (ho)ćeš, (ho)će, (ho)ćemo, (ho)ćete, (ho)će
- Kijelentő mód aorisztosz: htje(do)h, htje(de), htje(de), htje(do)smo, htje(do)ste, htje(do)še (A szerbben a htje- helyett хте- áll.)
- Kijelentő mód imperfektum: h(o)tijah/hoćah, h(o)tijaše/hoćaše, h(o)tijaše/hoćaše, h(o)tijasmo/hoćasmo, h(o)tijastehoćaste, h(o)tijahu/hoćahu
- Parancsoló mód: htedni, htednino, htednite (nem használatos)
- Főnévi igenév: htjeti
- Határozói igenév: hoteći; h(o)tevši
- Melléknévi igenév: htio, htjela, htjelo
Az ići ige ragozása:
- Kijelentő mód jelen idő: idem, ideš, ide, idemo, idete, idu
- Kijelentő mód aorisztosz: idoh, ide, ide, idosmo, idoste, idoše
- Kijelentő mód imperfektum: idah/iđah, idaše/iđaše, idaše/iđaše, idasmo/iđasmo, idaste/iđaste, idahu/iđahu
- Parancsoló mód: idi, idimo, idite
- Főnévi igenév: ići
- Határozói igenév: idući; išavši
- Melléknévi igenév: išao, išla, išlo
Hasonlóképpen ragozódik a doći, poći, izići, otići is (némelyiknél d-đ változás).
A két nyelv összehasonlítása
A két nyelv között a legszembetűnőbb különbség az eltérő írásrendszer használata, amint azt már az előzőekben láthattuk. A cirill írás előnye, hogy egy fonémának egy betű felel meg, pl: њ - nj.
A másik nagy eltérés a szóhasználatban, szóképzésben van. A szerbben számos idegen eredetű szó található, a horvátban ezzel ellentétben az idegen szavaknak megfelelő neologizmusok használata a gyakoribb. Pl.: szerb абонман - horvát pretplata ("előfizet"), szerb географија - horvát zemljopis ("földrajz").
Számos eltérés van a szláv eredetű szavak esetén is. Ezek egyik formája, amikor a két nyelv más tőből származó szót használ: szerb пут - horvát cesta ("út"), szerb воз - horvát vlak ("vonat"). A másik változat, amikor a tő ugyanaz, de más (pl. igei - főnévi) alakból képzik a szót: szerb научник - horvát znastvenik ("tudós" - szerb "megtanul"-ból, horvát "tud"-ból). Előfordul, hogy szinoním szavakból képződnek az egyes nyelvi szavak: szerb буквалан - horvát doslovan ("betű szerinti" - a буква és a slovo jelentése is betű).
Külön kategóriának tekintjük az azonos tőből, de különböző képzővel képzett szavakat: szerb лекар - horvát liječnik ("orvos"). Ilyen képzőpárok: -ар/-nik, -ик/-ac, -је/-ja, -ење/-ost, -ење/-ba, -ац/-telj, -тати/-ćati. Hasonlóan: -овати/-исати - irati: агитовати - agitirati ("agitál"); -овати - ati: лифровати - lifrati ("szállít"). Általános, hogy a latin eredetű szavakban a horvátok az -um végződést elhagyják, a szerbek nem: акваријум - akvarij. Ilyen az -иста - -ist végződés is: егоиста - egoist.
A horvát jobban tűri a szóvégi mássalhangzó-torlódásokat, a szerbben ilyen helyeken egy mozgó (ragozás közben kiső) -a- iktatódik be: концепат - koncept.
Jellemző különbség még a francia eredetű -eur végződés megfelelője: a szerbben mindig -ер, a horvátban pedig -or vagy -ar: филтер - filtar.
Általános a mellékneveknél a szerb -в- horvát -h-, valamint idegen eredetű szavaknál a szerb -в-, -к-, -т- horvát -c-, -b-, -c- csere, pl.: глув - gluh; океан - ocean, варварски - barbarski, дипломатија - diplomacija.
Nyelvjárások
A horvát/szerb nyelv nyelvjárásait többféle szempont szerint osztályozhatjuk:
- Az ősszláv eredetű jat továbbfejlődése szerint:
- ije (ије): a legelterjedtebb horvát változat, a horvát irodalmi nyelvben is ez a forma található (Horvátország, Nyugat-Bosznia): mlijeko (млијеко), brijeg (бријег),
- e (е): a legelterjedtebb szerb változat, a szerb irodalmi nyevben is ez található; valamint egyes boszniai területeken használják: mleko (млеко), breg (брег),
- i (и): Szlavóniában, Isztria egyes részein, Nyugat-Vajdaság kis területén, valamint Crna Gora nyugat-tengermelléki területein: mliko (млико), brig (бриг).
- A "mi? mit?" kérdőszó alapján:
- što (што): a legelterjedtebb változat, mindkét (horvát és szerb) irodalmi nyelvben is ez a forma található,
- ča (ча): a tengermelléken és a szigeteken, valamint a nyugat-magyarországi és burgenlandi horvátok is ezt használják,
- kaj: Zágráb környékén, az egykori Zágráb, Varasd, Körös vármegyék területén - szlovén hatásra.
Kategória:Nyelvek
ja:セルビア語 ko:세르비아어
Szlovák nyelvA szlovák nyelv ( a hosszabb forma ) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik. Történelmi elődei az ősszláv, majd az ószláv nyelvek, melyből az összes többi szláv nyelv is kifejlődött. Legközelebbi rokonai a cseh és a lengyel nyelv. Három nyelvjárása van: nyugati, középső és keleti (ez utóbbinak egy sajátos, a magyar helyesíráson alapuló írást is kidolgoztak, a jugoszláviai bácskeresztúri szlovákok is ezen a nyelvjáráson beszélnek, de cirill írással írnak). Szlovákián kívül Csehországban (400 000) és Magyarországon (80 000) található számottevő szlovák népesség, ezen kívül Észak-Amerikában (300 000) vannak nagyobb szlovák kolóniák. Összesen több mint 6 millió beszélője van a nyelvnek.
A felvidéki magyarok általában kétnyelvűek, a magyar mellett a szlovák nyelvet is beszélik.
2004. május 1. óta az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
A nevük eredete
Egykor a szlovákokat a magyarok tótoknak hívták, ahogyan pl. a románokat oláhoknak, a szlovéneket pedig vendeknek nevezték. Ezek a népnevek a szlovák, román, stb. nemzetállamok kialakulása után (de az internacionalista testvériség idejére mindenképpen) kivesztek a magyar nyelvből. A tót név végső soron a tauta (litvánul nép) és a germánokra alkalmazott teuton kifejezéssel azonos, annak szinonimája. A szlovák népnév a 19. században terjedt el, és a közvélekedés szerint a „szó” jelentésű szlovo alakból ered. Másfelől a „szlovák” név a „szláv” népnév egy változata.
A szlovák irodalmi nyelv kialakulása
A szlovák nyelv közép-szlovákiai nyelvjárása a hivatalos nyelv alapja. Az irodalmi nyelvi norma első megalapozója Anton Bernolák pap (1762- 1813) volt, aki közép-szlovák nyelvjárási elemekkel bővített nyugat-szlovák nyelvjárásra építette föl a nyelvet. Értekezése 1787-ben jelent meg latinul, majd 1790-ben nyelvtant is kiadta. Fő műve a szlovák-cseh-latin-német-magyar szótára: Slovár Slovenski Česko-Latinsko-Nemecko-Uherski, amely csak halála után jelent meg, hat kötetben.
A nyugati, középső és keleti nyelvjárás hivatalos nyelvvé való tétele sok próbálkozást élt meg. A keleti nyelvjáráson alapuló kiadványok a református vallásos kiadványok és liturgia keretén belül jelentek meg. A 18. század közepétől kezdve adtak ki ilyen műveket a keleti Zemplén megyei nyelvjárásra építve. Az írásmód a magyar helyesírásra épült, tehát pl. az sz betűt használták. Az amerikai emigráció még 20. századunk elején is adott ki ebben a nyelvjárásban, nyelvi stílusban és ilyen helyesírással vallásos műveket, sőt időszaki lapokat. Különben a vajdasági Bácskeresztúron (Ruski Krstur/Руски Крстур) élő görög-katolikus és magukat ruténeknek nevező szlovákok e zempléni eredetű nyelvjárásban beszélnek és cirill betűkkel írnak.
A szlovák ábécé
A betűk: A, Á, Ä, B, C, Č, D, Ď, Dz, Dž E, É, F, G, H, Ch, I, Í, J, K, L, Ĺ, Ľ, M, N, Ň, O, Ó, Ô, P, R, Ŕ, S, Š, T, Ť, U, Ú, V, X, Y, Ý, Z, Ž
A betűk nevei: a, á, ä, bé, cé, čé, dé, ďé, dzé, džé, e, é, ef, gé, há, chá, i, í, jé, ká, el, dlhé el, eľ, em, en, eň, o, ó, ô, pé, er, dlhé er, es, eš, té, ťé, u, ú, vé, iks, tvrdé i, tvrdé í, zé, žé
Figyelem! A ch a h után áll!
Különbségek a cseh nyelvhez képest
A szlovákot elég könnyen meg lehet különböztetni más szláv nyelvektől, de legközelebbi rokonától, a csehtől már nem olyan egyszerű. Az alábbiak azonban segítségünkre lehetnek:
- Csak a szlovákban létezik:
- ä, ĺ, ľ, ô, ŕ
- Csak a csehben létezik:
- ě, ř, ů
Kiejtés
Magánhangzók
A magánhangzók lehetnek rövidek és hosszúak is.
- a: mint a palóc nyelvjárásbeli rövid á [a]: kefa ['kefa]
- á: mint a magyar á [a:]: dáva ['da:va]
- ä: mint a magyar e [ɛ]: pät [pɛt]
- e: mint a nyelvjárásbeli zárt e [e]: veľmi ['veʎmi]
- é: hosszú, nyílt e [ɛ:]: zdravé ['zdravɛ:]
- i, y: mint a magyar i [i]: chlapi ['xlapi], ryba ['riba]
- í, ý: mint a magyar í [i:]: cudzí ['ʦuʣi:], dlhý ['dl-γi:]
- o: mint a magyar o [o]: koč ['koʧ]
- ó: mint a magyar ó [o:]: Tótová ['to:tova:]
- u: mint a magyar u [u]: ulica ['uʎiʦa]
- ú: mint a magyar ú [u:]: kľúč ['kʎu:ʧ]
Megjegyzés: az i, í lágyítja az előtte álló d, l, n, t mássalhangzókat (kivéve néhány újkeletű idegen szót), az y, ý nem. Néhány szóban viszont etimológiai okoból írnak y, ý-t i, í helyett.
Kettőshangzók
- au, av: hasonló a magyar au-hoz [au]: auto ['auto], pravda ['prauda]
- eu, ev: hasonló a magyar eu-hoz [eu]: Európa ['euro:pa], polievka ['poʎjeuka]
- ia: rövid j előtétű rövid, palócos á [ja] (lágyít!): žiak [ʒjak]
- ie: rövid j előtétű magyar e [je]: miesto ['mjɛsto]
- iu: rövid j előtétű magyar u [ju]: biura ['bjura]
- ô: rövid u előtétű nyílt o [wɔ]: kôň [kwɔɲ]
- ou: hasonló a magyar ou-hoz [ou]: tebou ['cɛbou]
Megjegyzés: az av, ev kapcsolatok csak szótag végén ejtendőek így!
Mássalhangzók
A b, c, dz, f, g, j, k, m, p, r, v, x, z betűk kiejtése megegyezik a magyarral ([b], [ʦ], [ʣ], [f], [g], [j], [k], [m], [p], [r], [v], [ks], [z]).
Példák: Hybe ['γibɛ], Levice ['ʎɛviʦɛ], cudzí ['ʦuʣi:], Fatra ['fatra], Magura ['magura], Dunaj ['dunaj], zrážka ['zra:ʃka], Komárno ['koma:rno], Poprad ['poprat], Muráň ['mura:ɲ], veľký ['vɛʎki:], textil [tɛkstil], Zlieskov ['zʎjɛskof].
A többi betűt a következő módon ejtjük:
Megjegyzések
A hangsúly általában az első szótagon van..
A q, w csak idegen nevekben fordul elő.
A zöngés mássalhangzók szó végén zöngétlenekké válnak.
----
Nyelvtan
Főnevek
A szlovák nyelvben a főneveknnek három nyelvtani nemük lehet.
- hímnem
- nőnem
- semlegesnem
A hímnemű főnevek további két csoportra oszlanak:
- élő főnevek
- élettelen főnevek
Szerencsére a legtöbb esetben a végződés segít eldönteni, hogy az adott szó milyen nemű.
- a hímnemű szavak kevés kivétellel mindig mássalhangzóra végződnek
- a nőnemű főnevek
- -a, -ia, -nošť, -ošť, -šť, -áreň vagy -ň végűek lehetnek
- a semlegesnemű főnevek pedig -o vagy -e-ie végűek
A főnevek többes száma
A szlovákban a többes szám jelét az egyes szám helyére tesszük
- HÍMNEM
-hímnemű ÉLŐ főnév kemény vagy lágy mássalhangzóra végződik
a többesz szám jelei: -i/-ia/-ovia
-hímnemű ÉLETTELEN főnév kemény vagy lágy mássalhangzóra végződik
a többes szám jelei: -y/-e
- NŐNEM
-a nőnemű főnevek többes számban az alábbi ragokat kapják:
-y/-e/-i
- SEMLEGESNEM
-a semlegesnemű főnevek többes számú végződései az alábbiak:
-á/-ia/-atá/-ence
Névelő
A szlovák nyelvben nincs határozott, a határoztalan pedig ritkán használt. Ezek helyett a szlovák inkább mutató névmás alakjait használja
- hímnem
-élőre ten... tsz: tí
-élettelenre ten... tsz: tie
- nőnem
-esz: tá
-tsz: tie
- semlegesnem
-esz: to
-tsz: tie
Melléknevek
A szlovák nyelvben a melléknevek nemben, számban és esetben igazodnak ahhoz a főnévhez amelyre vonatkoznak. Mindig a főnév előtt állnak!
Végződései:
- hímnem
egyes szám -ý (dobrý)
többes szám -í (dobrí)
- nőnem
egyes szám -á (suchá)
többes szám -é (suché)
- semleges nem
egyes szám -é (zlé)
többes szám -é (zlé)
A mellékneveknek létezik még egy csoportja, amelyek ún. "lágy" végződést kapnak.
- hímnem
egyes szám -í (cudzí)
többes számban -í (cudzí)
- nőnem
egyes szám -ia (čia)
többes számban - ie (čie)
- semleges nem
egyes szám -ie (tretie)
többes számban -ie (tretie)
Külső hivatkozások
- [http://bruntal.net/view.php?cisloclanku=2005100801 A cseh és a szlovák szókincs eltérései] (cseh nyelven)
Kategória:Nyelvek
ja:スロバキア語
Horvát nyelv
Beszélőinek száma
Az 1960-as adatok szerint is beszélőinek száma meghaladta a 12 milliót (Enciklopedija Jugoslavije). Ezen belül a szerbek és horvátok aránya 2,5:1. Ez az arányszám a nemzethez való tartozást jelzi, nem fedi le pontosan az irodalmi nyelv és nyelvjárás (dialektus) fogalmát. A két nemzet nyelve még egy nyelvnek minősül, történelmileg azonban az idők folyamán külön is válhatnak.
A horvát-szerb (szerbhorvát, horvát és szerb, szerb és horvát) nyelvterület ma nagyjából Horvátország (Hrvatska), Bosznia-Hercegovina (Bosna i Hercegovina / Босна и Херцеговина) és Szerbia és Montenegró (Србија и Црна Гора) területét fedi le, de határai nem teljesen azonosak a politikai határokkal. A horvátot/szerbet természetesen a nyelvterülettel szomszédos országokban, elszórva beszélik még.
A hivatalos nyelv ma Horvátországban a horvát (hrvatski) Jugoszláviában a szerb (српски), Boszniában mindkettőt beszélik, sőt a bosnyákok kialakították saját nyelvjárásukból a bosnyák (bosanski) nyelvet, amely azonban alig különbözik a másik két nyelvtől.
A nyelv legközelebbi rokonai északon a szlovén, délkeleten pedig a macedón és a bolgár.
Alapjában véve egy nyelvről van szó, ezért nem beszélhetünk horvát és szerb nyelvről külön-külön, hiszen ezek csak úgymond egymás nyelvjárásai. Ez a cikk is egy nyelvnek tekinti ezt.
Kiejtés és írás
A horvát és a szerb ábécé
A latin betűs horvát ábécé
A betűk: A, B, C, Č, Ć, D, DŽ, Đ, E, F, G, H, I, J, K, L, LJ, M, N, NJ, O, P, R, S, Š, T, U, V, Z, Ž
A betűk nevei: a, be, ce, če, će, de, dže, đe, e, ef, ge, ha, i, je, ka, el, elj, em, en, enj, o, pe, er, es, eš, te, u, ve, ze, že
A cirillbetűs szerb ábécé és átírása
A betűk: А (A), Б (B), В (V), Г (G), Д (D), Ђ (Đ), Е (E), Ж (Ž), З (Z), И (I), Ј (J), К (K), Л (L), Љ (LJ), М (M), Н (N), Њ (NJ), О (O), П (P), Р (R), С (S), Т (T), Ћ (Ć), У (U), Ф (F), Х (H), Ц (C), Ч (Č), Џ (DŽ), Ш (Š)
A betűk nevei: а (a), бе (be), ве (ve), ге (ge), де (de), ђе (đe), е (e), же (že), зе (ze), и (i), је (je), ка (ka), ле (le), ље (lje), ме (me), не (ne), ње (nje), о (o), пе (pe), ре (re), се (se), те (te), ће (će), у (u), фе (fe), ха (ha), це (ce), че (če), џе (dže), ша (ša)
Kiejtés
Ebben a részben a latin betűs ábécét veszem alapul, ahhoz kapcsolom a cirill betűket.
Magánhangzók
A magánhangzók lehetnek rövidek és hosszúak, hangsúlytól függően lehetnek emelkedőek vagy ereszkedőek. Az írásban sem a hosszat, sem a hanglejtést nem jelölik.
- a (а): hosszan, mint a magyar á [a:], röviden, mint a palóc nyelvjárásbeli rövid á [a]: sat (сат) [sa:t↘], pas (пас) [pas↘]
- e (е): hosszan, mint a magyar é [e:], röviden, mint a nyelvjárásokban előforduló zárt e [e]: pet (пет) [pe:t↘], džep (џеп) [ʤep↘]
- i (и): hosszan, mint a magyar í [i:], röviden, mint a magyar i [i]: tip (тип) [ti:p↘], sir (сир) [sir↘]
- o (о): hosszan, mint a magyar ó [o:], röviden, mint a magyar o [o]: bol (бол) [bo:l↘], noga (нога) ['noga↗]
- u (у): hosszan, mint a magyar ú [u:], röviden, mint a magyar u [u]: put (пут) [pu:t↘], cura (цура) ['ʦura↘]
- r (р): mássalnahgzók között magánhangzóként viselkedik, kiejtése erősebben pergetett magyar r [r]: prst (прст) [prst↘]
Mássalhangzók
A b (б), c (ц), d (д), f (ф), g (г), j (ј), k (к), l (л), m (м), n (н), p (п), r (р), t (т), z (з) betűk kiejtése megegyezik a magyarral ([b], [ʦ], [d], [f], [g], [j], [k], [l], [m], [n], [p], [r], [t], [z]). Példák: bas (бас) [bas↘], cura (цура) ['ʦura↘], dan (дан) [da:n↘], fonetika (фонетика) [fo'nětika], gol (гол) [go:l↘], ja (ја) [ja:↘], kap (кап) [ka:p↘], lud (луд) [lu:t↘], most (мост) [mo:st↘], noga (нога) ['no:ga↗], pas (пас) [pas↘], ruka (рука) ['ru:ka↗], tip (тип) [ti:p↘], zid (зид) [zi:t↘].
A többi betűt a következő módon ejtjük:
- č (ч): magyar cs [ʧ]: čar (чар) [ʧa:r↘]
- ć (ћ): magyar cs és ty közötti hang [ʧj]: noć (ноћ) [noʧj↘]
- dž (џ): magyar dzs [ʤ]: džep (џеп) [ʤep↘]
- đ (ђ): magyar dzs és gy közötti hang [ʤj]: đak (ђак) [ʤja:k↘]
- h (х): mint a magyar technika szó ch-ja [x]: hod (ход) [xo:t↘]
- lj (љ): lágy l [ʎ]: ljut (љут) [ʎut↘]
- nj (њ): mint a magyar ny [ɲ]: njiva (њива) ['ɲiva↘]
- s (с): magyar sz [s]: sat (сат) [sa:t↘]
- š (ш): magyar s [ʃ]: šef (шеф) [ʃef↘]
- v (в): magyar v-szerű oldalréshang [ʋ]: vid (вид) [ʋi:t↘]
- ž (ж): magyar zs [ʒ]: žena (жена) ['ʒena↗]
Hangsúly
A szerb és horvát nyelvnek négy hangsúly-formája van:
- hosszú ereszkedő: moj (мой) [mo:j↘]
- hosszú emelkedő: ruka (рука) ['ru:ka↗]
- rövid ereszkedő: kuća (кућа) ['kuʧja↘]
- rövid emelkedő: voda (вода) ['voda↗]
A hangsúly, az utolsó szótag kivételével bármelyik szótagra esehet. Az ereszkedő hangsúly a többszótagú szavaknál csak az első szótagra eshet. Az egyszótagú szavaknak csak ereszkedő hangsúlyuk lhet. Hangsúlytalan hosszú szótag csak hangsúlyos szótag után következhet.
Megjegyzések
A hangsúly változó, bármelyik szótagra eshet.
A q, w, x, y csak idegen nevekben fordul elő.
Zöngés mássalhangzók előtt a zöngétlen hangok zöngéssé válnak: šef bi (шеф би) ['ʃe:vbi], zec bi (зец би) ['ze:dzbi], dah bi (дах би) ['daɢbi].
Zöngétlen mássalhangzók előtt és szó végén a zöngés hangok zöngétlenné válnak: arabski (арабски) [a'ra:pski], rad (рад) [rat].
Lágy mássalhangzók előtt az š és ž meglágyul: miš će (миш ће) ['miʃjʧje], ruž Đine (руж Џине) ['ru:ʒj'ʤjine].
Az m hang f, v előtt, az n pedig g, k előtt hasonul: tramvaj (трамвај) ['traɱʋaj], banka (банка) ['baŋka].
Az egyszerűség kedvéért ebben a dokumentumban csak latinbetűs formákat használom, cirillbetűs alakokat csak ott írok, ahol hangsúlyozni kívánom a szerb és a horvát alakok különbségét.
Alaktan
Hangváltozások
Mozgó a: szóvégi mássalhangzó-torlódást egy közbeékelt -a- oldja fel, amely a ragozás során eltűnik. Idegen eredetű szavaknál ez általában nem érvényesül, de Többes szám Birtokos esetben mindenképpen fellép: mačk-: mačak, mačku; sestr-: sestra, sestara.
o - e változás: lágy mássalhangzók után lép fel (hím és semlegesnemben): selo, piće.
l - o változás: szó végén magánhangzó után, ragozás közben visszaalakul: pepel-: pepeo, pepela.
t, d hangkiesés: két esetben fordul elő: két mássalhangzó között, ha az első mássalhangzó sziszegő hang: bolestn-: bolestan, bolesna; nuždn-: nuždan, nužna; valamint k, g, h-ból ragozás közben átalakult c, z, s előtt: zagoretk-: zagoretka, zagoreci.
Ragozás közben végbemenő mássalhangzó-hasonulások:
- s - š lágy mássalhangzó előtt: danas, današnji
- z - ž lágy mássalhangzó előtt: noz, nožljik
- k - c: i előtt: radnik, radnici
- g - z: i előtt: predlog, predlozi
- h - s: i előtt: orah, orasi
- k - č: e előtt: radnik, radniče
- g - ž: e előtt: vrag, vraže
- h - š: e előtt: duh, duše
- d+j - đ: mlad, mlađi
- t+j - č: ljut, ljući
- g+j - ž: drag, draži
- k+j - č: povikati, povičem
- h+j - š: njihati, njišem
- s+j - š: pisati, pišem
- z+j - ž: brz, brži
- b+j - blj: grub, grublji
- p+j - plj: skup, skuplji
- m+j - mlj: Rim, Rimljanin
- v+j - vlj: zdrav, zdravlje
A főnév
Általában a főnevekről
A főnévnek 3 neme van: hím-, nő-, semlegesnem. Ragozható, az esetek: Alanyeset, Birtokos eset, Részeshatározó eset, Tárgyeset, Hívó (megszólító) eset, Eszközhatározó eset, Elöljárós eset. A horvátban nincs névelő.
A főnév töve: a mássalhangzóra végződő szavaknál a szó maga a tő (a mozgó -a- ilyenkor kiesik); a magánhangzóra végződőeknél a szóvégi magánhangzót elhagyjuk (az -ao, -eo töve -al-, -el- lesz); idegen szavak a szóvégi magánhangzójukat megtartják; akad néhány kivétel is (pl. tő bővülése valamilyen szótaggal, stb.). Példák: voz - voz-, zadatak - zadatk-; majka - majk-, posao - posl-; pire - pire-; vreme - vremen-.
A főnév nemét a szótári alakból tudhatjuk meg.
Általában hímneműek a mássalhangzóra végződőek; az -ao, -eo végűek; az -i végű többes számú szavak; az -a végű, férfi-foglalkozást jelentő szavak; valamint a sto.
Nőneműek az -a végűek; az -e végű többes számú szavak; a mássalhangzóra végződő különleges szavak (pl.: -ost); a so.
Semlegesneműekaz -o, -e végű szavak; az -a végű többes számú szavak; a doba.
Hímnemű főnevek ragozása
Egyes számban: -, -a, -u, A/B, -e, -om, -u; többes számban: -i, -a, -ima, -e, -i, -ima, -ima. (Egyes szám tárgyesetben az élőt jelentő főnevek birtokos ragot kapnak, az élettelenek nem kapnak végződést.) Példák: jelen, jelena, jelenu, jelena, jelene, jelenom, jelenu; jeleni, jelena, jelenima, jelene, jeleni, jelenima, jelenima ("szarvas"); most, mosta, mostu, most, moste, mostom, mostu; mosti, mosta, mostima, moste, mosti, mostima, mostima ("híd"). (Az egyes esetek sorrendje: A, B, R, T, H, Esz, El.)
Hívó esetben a lágy, -ar, -je tövű főneveknél, népneveknél, néhány egyéb főnévnél a végződés egyes számban -u: kovač - kovaču; ribar - ribaru; genije - geniju; Francuz - Francuzu, držak - dršku. Lágy, -c, -je tövű főneveknél az egyes számú eszközhatározós eset végződése -em lesz: kovač - kovačem; lovac - lovcem; genije - genijem. Néhány szónál a többes szám birtokos eset végződése -iju: gost - gostiju; másoknál hosszan ejtett -i lesz: sat - sati.
A többes szám birtokos esetet kivéve a mozgó -a- mindenhol kiesik. Az -ao végű főnevekben ragozás folyamán az -ao -l-re változik: čavao - čavla. Az -eo végű főnevekben ragozás folyamán az -eo -el-re változik: pepeo - pepela. Néhány -io végű főnévben ragozás folyamán az -io -(i)jel-re változik: udio - udjela, dio - dijela. Ezek a szavak szerbben -eo végű;ek, így ezek hangváltozása -eл- lesz: део - дела. Néhány -o végű főnév ragozás közben -l-lel bővül: đavo - đavola. A kieső -a- miatti mássalhangzótorlódásban a kezdő mássalhangzó hasonul a következőhöz: držak - drška; bogac - bokca. Egyes szám hívó esetben a k, g, h hangokból č, ž, š lesz az e előtt, többes számban az -i-vel kezdődő ragok előtt pedig c, z, s-re változik: junak - junče, junaci; bubreg - bubreže, bubrezi; Vlah - Vlaše, Vlasi. Többes számban az -i kezdetű ragok előtt álló c előtt a t, d kiesik: predak - preci; pretka - preci. Az -ac végű szavakban, ha előtte -al- szótag volt, a ragok az -aoc- szótaghoz járulnak: čitalac - čitaoca. Néhány főnév többes számban -ov- (lágy tőnél -ev-) szótaggal bővül: grad - gradovi; orao - orlovi; muž - muževi. Az -in végű főnevek többes számu ragozásukkor elvesztik ezt a szótagot: građanin - građana. Sok -o végű főnév (főleg a kicsintítőképzősök) ragozásukkor a végző -o-t elvesztik: dinamo - dinama. Idegen eredetű szavak mindig megtartják szóvégi -e, -o hangjukat:biro - biroa; bife - bifea.
Rendhagyó ragozású főnevek:
- brat: brat, brata, bratu, brata, brate, bratom, bratu; braća, braće, braći, braću, braćo, braćom, braći
- čovjek (szerbben човек): čovjek, čovjeka, čovjeku, čovjeka, čovječe, čovjekom, čovjeku; ljudi, ljudi, ljudima, ljude, ljudi, ljudima, ljudima
- gospodin: gospodin, gospodina, gospodinu, gospodina, gospodine, gospodinom, gospodinu; gospoda, gospode, gospodi, gospodu, gospodo, gospodom, gospodi
- juni (így ragozódik a juli is): juni, juna, junu, juna, june, junom, junu; juni, juna, junima, june, juni, junima, junima
- knez: knez, kneza, knezu, kneza, kneže, knezom, knezu; kneževi/knezovi, knezeva, kneževima/knezovima, knezova/knezeva, knezeva, kneževima/knezovima, kneževima/knezovima
- Turčin: Turčin, Turčina, Turčinu, Turčina, Turčine, Turčinom, Turčinu; Turci, Turaka, Turcima, Turke, Turci, Turcima, Turcima
- vitez: vitez, viteza, vitezu, viteza, viteže, vitezom, vitezu; vitezi/vitezovi, vitezeva, vitezima/vitezovima, viteza/vitezova, vitezeva, vitezima/vitezovima, vitezima/vitezovima
Nőnemű főnevek ragozása
A nőnemű főneveket két csoportra oszthatjuk.
Az elsőben a magánhangzóra végződő főnevek tartoznak (így ragozzuk az -a-ra végződő hímnemű főneveket is): egyes számban: -a, -e, -i, -u, -o, -om, -i; többes számban: -e, -a, -ama, -e, -e, -ama, -ama. Példa: igla, igle, igli, iglu, iglo, iglom, igli; igle, igla, iglama, igle, igle, iglama, iglama ("tű"). (Az egyes esetek sorrendje: A, B, R, T, H, Esz, El.)
Egyes számú hívó esetben az -ica végű szavaknál -e (pejoratív használatban lehet -o is), míg női nevek és rokonsági kapcsolatoknál -a lesz a végződés: prijateljica - prijateljice; Anka - Anka; tetka - tetka. Többes szám birtokos esetben egyes főnevek -i ragot is kaphatnak, a ruka és noga megfelelő alakja -u: sestra - sestara/sestri; ruka - ruku; noga - nogu.
A szó végi mássalhangzó-torlódás feloldható a mozgó a-val: sestra - sestara. Néhány főnévben az -a végződés előtt álló k, g, h mássalhangzó az -i rag előtt c, z, s hangra változik. Ezen hangok előtt álló t, d ilyenkor kiesik: ruka - ruci; noga - nozi; snaha - snasi; zagonetka - zagoneci.
Rendhagyó ragozású főnevek:
- kći: kći, kćeri, kćeri, kćer, kćeri, kćerju/kćeri, kćeri; kćeri, kćeri, kćerima, kćeri, kćeri, kćerima, kćerima
- mati (így ragozódik a nemati is): mati, matere, materi, mater, mati, materom, materi; matere, matera, materama, matere, matere, materama, materama
A másik csoport a mássalhangóra vagy -o-ra végződő nőnemű főnevek: egyes számban: -, -i, -i, -, -i, -i/-ju, -i, többes számban: -i, -i, -ima, -i, -i, -ima, -ima. Példa: stvar, stvari, stvari, stvar, stvari, stvari/stvarju, stvari; stvari, stvari, stvarima, stvarima, stvari, stvari, stvarima, stvarima ("dolog").
Néhány szóban többes szám birtokos esetben -iju a végződés: kokoš - kokošiju; prsi - prsiju.
A mozgó -a- a ragozás során kiesik: bojazan - bojazni. A mahánhangzó + -o-ra végződő főneveknél a ragozás folyamán az -o -l-re cserélődik: misao - misli. A szó végi d, t összeolvad az egyes szám eszközhatározós esetében álló -ju-val; a b, p, v végződésű főnevek -lju ragot kapnak: ispovijed - ispovijeđu; smrt - smrću, zob - zoblju, kap - kaplju, ljubav - ljubavlju. A lágy tövű főnevek egyes szám esközhatározós esetben -u ragot kapnak: noć - noću, čađ - čađu, obitelj - obitelju. A végszótag előtt álló s, z hang š, ž hanggá válik ć, lj, nj előtt: mast - mašću, misao - mišlju, plesan - plešnju.
Semleges nemű főnevek
A semleges nemű főnevek ragozása a következő: egyes számban: -o/-e, -a, -u, -o/-e, -o/-e, -om/-em, -u; többes számban: -a, -a, -ima, -a, -a, -ima, -ima (az -e-re végződő főnevek esetében az -e-vel kezdődő végződéseket használjuk). Példák: selo, sela, selu, selo, selo, selom, selu; sela, sela, selima, sela, sela, selima, selima ("falu"); polje, polja, polju, polje, polje, poljem, polju; polja, polja, poljima, polja, polja, poljima, poljima ("mező").
Néhány szóban a mozgó -a- segítségével feloldhatjuk a mássalhangzó-torlódást: rebre - rebara. A -ce kicsinyítőképzős főneveknél, ahol az -l-ből -o lett, ez ragozáskor visszaáll: krioce - krilaca. Egyes főnevek egyes szám alany, tárgy- és hívó esetének kivételével -en-nel bővülnek: ime - imena. Egyes főnevek egyes szám alany, tárgy- és hívó esetének kivételével -et-tel bővülnek: tane - taneta.
Rendhagyó ragozású főnevek:
- bure (így ragozódik még sok más főnév is ): bure, bureta, buretu, bure, bure, buretom, buretu; burad, buradi, buradi, burad, buradi, burađu, buradi
- čudo: čudo, čuda, čudu, čudo, čudo, čudom, čudu; čud(es)a, čud(es)a, čud(es)ima, čud(es)a, čud(es)a, čud(es)ima, čud(s)ima
- dijete (szerbben дете): : dijete, djeteta, djetetu, dijete, dijete, djetetom, djetetu; djeca, djeca, djeci, djecu, djeco, djecom, djeci
- nebo: nebo, neba, nebu, nebo, nebo, nebom, nebu; neb(es)a, neb(es)a, neb(es)ima, neb(es)a, neb(es)a, neb(es)ima, neb(es)ima
- oko: oko, oka, oku, oko, oko, okom, oku; oči, očiju, očima, oči, oči, očima, očima
- pile (így ragozódik még sok más főnév is): pile, pila, pilu, pile, pile, pilem, pilu; pilad/pilići, piladi/pilića, piladi/pilićima, pilad/piliće, piladi/pilići, pilađu/pilićima,
piladi/pilićima
- srce: srce, srca, srcu, srce, srce, srcem, srcu; srca, srdaca, srcima, srca, srca, srcima, srcima
- štene (így ragozódik még sok más főnév is): štene, štena, štenu, štene, štene, štenem, štenu; štenad/štenci, štenadi/štenaca, štenadi/štencima, štena d/štence, štenadi/štenci,
štenađu/štencima, štenadi/štencima
- tijelo (szerbben тело): : tijelo, tijela, tijelu, tijelo, tijelo, tijelom, tijelu; tjel(es)a, tjel(es)a, tjel(es)ima, tje(es)a, tjel(es)a, tjel(es)ima, tjel(es)ima
- uho: uho, uha, uhu, uho, uho, uhom, uhu; uši, ušiju, ušima, uši, uši, ušima, ušima
- veče/večer: veče/večer, večera/večeri, večeru/večeri, veče/večer, veče/večeri, večerom/vešeri/
večerju, večeru/večeri; večeri, večeri, večerima, večeri, večeri, večerima, večerima
A melléknév
A mellékneveknek kétféle formája létezik, a határozott (zeleni "a zöld") és a határozatlan (zelen "zöld") alak, amely formailag csak a hímnem alanyesetben tér el egymástól, egyébként az alakok közötti különbségek csak a magánhangzók hosszában különbözik.
A melléknevek határozatlan alakjának ragozása:
Hímnem, egyes szám: -, -a, -u, A/B (élőlénynél birtokos, élettelennél alanyeset), -/-i, -im, -u; többes szám: -i, -ih, -im(a), -e, -i, -im(a), -im(a). Példa: zelen, zelena, zelenu, zelen, zeleni, zelenim, zelenu; zeleni, zelenih, zelenim(a), zelene, zeleni, zelenim(a), zelenim(a). (Csak az -im(a) végződések kezdőhangja hosszú!)
Nőnem, egyes szám: -a, -e, -oj, -u, -a, -om, -oj; többes szám: -e, -ih, -im(a), -e, -e, -im(a), -im(a). Példa: zelena, zelene, zelenoj, zelenu, zelena, zelenom, zelenoj; zelenih, zelenim(a), zelene, zelene, zelenim(a), zelenim(a). (Csak az -im(a) végződések kezdőhangja hosszú!)
Semlegesnem, egyes szám: -o/-e, -a, -u, -o/-e, -o/-e, -im, -u; többes szám: -a, -ih, -im(a), -a, -a, -im(a), -im(a). Példa: zeleno, zelena, zelenu, zeleno, zeleno, zelenim, zelenu; zelena, zelenih, zelenim(a), zelena, zelena, zelenim(a), zelenim(a). (Csak az -im(a) végződések kezdőhangja hosszú!)
Lágy mássalhangzó után hím- és semlegesnemben a rag -o-ja -e-re változik: vruće.
A melléknevek határozott alakjának ragozása:
Hímnem, egyes szám: -i, -og(a)/-eg(a), -om(u/e)/-em(u), A/B (élőlénynél birtokos, élettelennél alanyeset), -i, -im, -om(u/e)/-em(u); többes szám: -i, -ih, -im(a), -e, -i, -im(a), -im(a). Példa: zeleni, zelenog(a), zelenom(e), zeleni, zeleni, zelenim, zelenom(e); zeleni, zelenih, zelenim(a), zelene, zeleni, zelenim(a), zelenim(a). (A végződés kezdőhangja hosszú!)
Nőnem, egyes szám: -a, -e, -oj, -u, -a, -om, -oj; többes szám: -e, -ih, -im(a), -e, -e, -im(a), -im(a). Példa: zelena, zelene, zelenoj, zelenu, zelena, zelenom, zelenoj; zelenih, zelenim(a), zelene, zelene, zelenim(a), zelenim(a). (A végződés kezdőhangja hosszú!)
Semlegesnem, egyes szám: -o/-e, -og(a)/-eg(a), -om(u/e)/-em(u), -o/-e, -o/-e, -im, -om(u/e)/-em(u); többes szám: -a, -ih, -im(a), -a, -a, -im(a), -im(a). Példa: zeleno, zelenog(a), zelenom(e), zeleno, zeleno, zelenim, zelenom(e); zelena, zelenih, zelenim(a), zelena, zelena, zelenim(a), zelenim(a). (A végződés kezdőhangja hosszú!)
Lágy mássalhangzó után hím- és semlegesnemben a rag -o-ja -e-re változik: vruće.
A melléknevek fokozása:
Alapfok: szótári alak; középfok: egytagú, hosszúmagánhangzós-tövű, -ak, -ek, -ok végű melléknevek: -ji, -ja, -je, többi melléknév: -iji, -ija,- ije; felsőfok: naj- + középfok.
Kivételek:
- lijep (szerbben леп): - ljepši - najlepši ("szép")
- mek - mekši - najmekši ("puha")
- lak - lakši - najlakši ("könnyű")
- dobar - bolji - najbolji ("jó")
- zao - gori - najgori ("későn")
- velik - veči - največi ("nagy")
- malen - manji - najmanji ("kicsi")
A névmások
Személyes névmások
- "én": ja, me(ne), m(en)i, me(ne), ja, mnom(e), meni
- "te": ti, te(be), t(eb)i, te(be), ti, tobom, t(eb)i
- "ő (h/n/s)": o/ona/ono, (nje)ga/(n)je/(nje)ga, (nje)mu/(n)joj/(nje)mu, (nje)ga/(n)ju/ono, -, njim(e)/njom(e)/njim(e), njemu/njoj/(nje)mu
- "mi": mi, nas, nam(a), nas, mi, nama, nama
- "ti": vi, vas, vam(a), vas, vi, vama, vam(a)
- "ők (h/n/s)": oni/one/ona, (nj)ih, (nj)im(a), (nj)ih, -, njima, njima
Birtokos eset csak vonzatként használatos. A rövid alakok hangsúlytalan formák. A magázó forma a Vi.
Visszaható névmás
A visszaható névmás alakjai: -, sebe (csak elöljáróval!), s(eb)i, se(be) (lásd visszaható igék!), -, sobom, sebi (csak elöljáróval!).
Kérdő névmások
tko (szerbben ко) ("ki"): tko, koga, komu/kom(e), koga, kom(e), kim(e)
što (szerbben шта) ("mi"): što/(шта), čega, čemu, što/(шта), čem(u), čim(e)
Birtokos névmások
Az összes birtokos névmás a következő rendszer szerint ragozódik:
- Himnem: moj, mo(je)g(a), mo(je)m(u), A/B (élőlénynél birtokos, élettelennél alanyeset), , moj, mo(je)m(u), mojim; moji, mojih, mojim(a), moje, moje, mojim(a), mojim(a)
- Nőnem: moja, moje, mojoj, moju, moja, mojoj, mojom; moje, mojih, mojim(a), moje, moje, mojim(a), mojim(a)
- Semlegesnem: moje, mo(je)g(a), mo(je)m(u), moje, moje, mo(je)m(u), mojim; moja, mojih, mojim(a), moja, moja, mojim(a), mojim(a)
A többi névmás ragozása
A kud(a), kad(a), koliko, kako nem ragozható. A koliki, -a, -o ("mekkora"), kakav, -kva, -kvo ("milyen"), ovakov, -kva, -kvo ("ilyen" - beszélőhöz közeli), takav, -kva, -kvo ("olyan" - megszólítotthoz közeli), onakov, -kva, -kvo ("olyan" - mindkettőtől távoli), ovoliki, -a, -o ("ennyi" - beszélőhöz közeli), toliki, -a, -o ("annyi" - megszólítotthoz közeli), onoliki, -a, -o ("annyi" - mindkettőtől távoli) melléknévként ragozódik.
Az egyéb névmások általános ragozási formái:
- Himnem: -/-i, -og(a)/-eg(a), -om(u)/-em(u), A/B (élőlénynél birtokos, élettelennél alanyeset), , -/-i, -im(e), -om(u)/-em(u); -i, -ih, -im(a), -e, -i, im(a), -im(a)
- Nőnem: -a, -e, -oj, -u, -a, -om, -oj; -e, -ih, -im(a), -e, -e, -im(a), -im(a)
- Semlegesnem: -o/-e, -og(a)/-eg(a), -om(u)/-em(u), -o/-e, -o/-e, -im(e), -om(u)/-em(u); -a, -ih, -im(a), -a, -a, im(a), -im(a)
Határozatlan névmások:
Kérdő/vonatkozó névmásokból képezzük a ne- (vala-), ni- (sen-), i- (bár-), sva- (minden-) képzővel.
Az összetételben szereplő főnévi alakok névmásként ragozódnak. A neki, -a, -o, a svaki, -a, -o, a drugi, -a, -o és a mnogi, -a, -o határozott melléknévként, a többi melléknévi alak határozatlan melléknévként ragozódik.
Az elöljárószó mindig a képző után kerül, és ekkor külön írjuk a szavakat: ničiji - ni u čijemu.
A számnév
Tőszámnevek
0 - 9: nula, jedan/jedna/jedno, dva/dve/dva, tri, četiri, pet, šest, sedam, osam, devet
10 - 19: deset, jednaest, dvanaest, tinaest, četrnaest, petnaest, šestnaest, sedamnaest, osamnaest. devetnaest
20, 30, ..., 90: dvadeset, trideset, četrdeset, petdeset, šezdeset, sedamdeset, osamdeset, devetdeset
100, ..., 900: sto(tina), dvjesto/dvjesta, tristo/trista, četiri sto(tina), pet sto(tina), šest sto(tina), sedam sto(tina), osam sto(tina), devet sto(tina)
1000, 1000000: tisuća (хиљада), milijun (милион)
129: stotina dvaeset (i) devet
A számnevek ragozása:
- jedan: hímnemben: jedan, jednog(a), jednom(u), A/B, jednom, jednim; jedni, jednih, jednim(a), jedne, jednim(a), jednim(a); nőnemben: jedna, jedne, jednoj, jednu, jednoj, jednom; jedne, jednih, jednim(a), jedne, jednim(a), jednim(a); semlegesnemben: jedno, jednog(a), jednom(u), jedno, jednom, jednim; jedna, jednih, jednim(a), jedna, jednim(a), jednim(a).
- dva, oba(dva), tri, četiri: hímnemben: dva, dvaju, dvama, dva, dvama, dvama; nőnemben: dve, dveju/dviju, dvema, dve, dvema, dvema; semlegesnemben: dva, dvaju, dvama, dva, dvama, dvama.
- A sto semlegesnemű, a milijun (милион) hímnemű, a sta, stotina, tisuća (хиљада) nőnemű főnévként ragozódik. Ez utóbbi három tárgyesetű alakja (stu, stotinu, tisaću (хиљаду)) bármelyik alakot helyettesítheti. A többi tőszámnév nem ragozható.
Sorszámnév:
1.-10.: prvi/prva/prvo, drugi/druga/drugo, treći/treća/treće, četvrti/četvrta/četvrto,. peti/peta/peto, šesti/šesta/šesto, sedmi/sedma/sedmo, osmi/osma/osmo, deveti/deveta/deveto, deseti/deseta/deseto
100, 1000: stoti/stota/stoto, tisući/tisuća/tisuće (хиљади/хиљада/хиљадо)
A többi (20-tól felfelé csak az utolsó tag) -i, -a, -o végződést kap. A sorszámneveket a melléknévragozás szerint ragozzuk.
Gyűjtőszámnevek
dvoje ("ketten"): dvoje, dvoga, dvoma, dvoje, dvoma, dvoma
troje ("hárman"): troje, troga, troma, troje, troma, troma
četrovo ("négyen"): četrovo, četvorga, četvorma, četrovo, četvorma, četvorma
petoro ("öten"): petoro, petorga, petorma, petoro, petorma, petorma
Szorzószámnevek
Tőszámnevek + puta (egytől hćromig lehet + -put is): jedanput - prvi put, dvaput - dva puta, triput - tri puta, četiri puta, ...
Osztószámnevek
po + Tőszámnév birtokos esete (ha ragozható): po pet.
Törtszámnevek
Sorszámnév + -na: 1/2 po/polovina/pola (a pola és a polovina ragozható); 1/3 trećina; 1 3/4 jedan i tri četvrtine; 1,25 jedan koma/zarez dvadeset pet
Dátum:
A dátum formája: nap, hónap, év. A napot jelölő sorszámnév hímnem alanyesetben van, az évet jelölő viszont nőnem birtokos esetben. A "hányadikán?" kérdésre válaszolva hímnem birtokos esetbe tesszük a napot jelentő sorszámnevet. Leírva mindkettő: 22. 12. 1994 vagy 22. XII 1994 .
Hónapok: januar - siječanj, februar- veljača, mart - ožujak, april - travanj, maj - svibanj, juni - lipanj, juli - srpanj, august - kolovoz, septembar - rujan, oktobar - listopad, novembar - studeni, decembar - prosinac (az alakok területfüggőek)
Napok: ponedjeljak, utorak, srijeda, četvrtak, petak, subota, nedjelja (szerb alakoknál az -(i)je- forma helyett -e- áll!)
Az ige
Általában az igéről
Az igének két száma (egyes és többes), és mindkét számban három személye van. Lehet folyamatos és befejezett is. Az igéknek három módjuk van: kijelentő, parancsoló és feltételes mód.
A kijelentő módban hét időt különböztetünk meg: jelen idő, I. jövő idő, II. jövő idő, aorisztosz (olyan múlt cselekvés, amely a beszéd pillanata előtt fejeződőtt be), imperfektum (olyancselekvés, mely a múltban hosszan tartott, vagy ismétlődött), I. összetett múlt, II. öszetett múlt. Parancsoló módban csak jelen idő létezik, feltételes mód ban pedig jelen és múlt idő van.
Mindezeken kívül az igéknek van főnévi igenevük, jelen és múlt idejű határozói igenevük, cselekvő és szenvedő múlt idejű melléknévi igenevük.
Az igető és a végződések
Az igék különböző alakjai az igetőből képezzük. Az egytövű igéknél a ragozás közben az igető változatlan marad. Az ilyen igék tövét úgy kapjuk meg, hogy az jelen idő többes szám 3. személyének -u, -ju ragját elhagyjuk: plesti: pletu - plet-. Az egytövű igéknél is felléphetnek a megfelelő hangváltozások, esetleg hangátvetés, de ezek az igék akkor is egytövűek maradnak.
A kéttövű igék nél az ige tövét a kijelentő mód többes szám 3. személy -u, -e végződésének elhagyásával kapjuk meg, de a tővégi hangváltozások miatt figyelembe kell venni a főnévi igenév tövét is (ezt a -ti elhagyásával kapjuk): plaču - plakati: plak-.
Az igetőből megfelelő végződések hozzáadásával képzett alakokat egyszerű igealakoknak nevezzük, az igenevek és segédigék kombinációjából létrejövő alakok pedig az öszetett (segédigés) igealakok.
Az igék ragozása:
- Kijelentő mód:
- Jelen: a jelen idő tövéből; három típus létezik:
- e típus: -em, -eš, -e, -emo, -ete, -u: tresem, treseš, trese, tresemo, tresete, tresu
- je típus: -jem, -ješ, -je, -jemo, -jete, -ju: čujem, čuješ, čuje, čujemo, čujete, čuju
- i típus: -im, -iš, -i, -imo, -ite, -e: hvalim, hvališ, hvali, hvalimo, hvalite, hvale
- I. jövő:
- személyes névmással (raditi): ja ću raditi, ti ćeš raditi, on/ona/ono će raditi, mi ćemo raditi, vi ćete raditi, oni/one/ona će raditi
- személyes névmás nélkül (radit): radit ću, radit ćeš, radit će, radit ćemo, radit ćete, radit će. Ugyanez szerbül: радићу, радићеш, радиће, радићемо, радићете, радиће.
- A -ći végű igék a végződésüket mindig megtartják: pomoći ću.
- II. jövő: budem, budeš, bude, budemo, budete, budu + radio/radila/radilo
- Aorisztosz:
- mássalhangzóra végződő főnévi igenévi igető (tresti): -oh, -e, -e, -osmo, -oste, -oš: tresoh, trese, trse, tresosmo, tresoste, tresoše
- magánhangzóra végződő főnévi igenévi igető (brati): -h, -, -, -smo, -ste, -še: brah, bra, bra, brasmo, braste, braše
- Imperfektum:
- -ati végű igék a főnévi igenévi tőből (pjevati): -h, še, -še, -smo, -ste, -hu: pjvah, pjevaše, pjevaše, pjevasmo, pjevaste, pjvahu
- a többi ige a jelen idejű tőből (tresti, čuti): -(ij)ah, -(ij)aše, -(ij)aše, -(ij)asmo, -(ij)aste, -(ij)ahu: tres(ij)ah, tres(ij)aše, tres(ij)aše, tres(ij)amo, tres(ij)aste, tres(ij)ahu; -jah, -jaše, -jaše, -jasmo, -jaste, -jahu: čujah, čujaše, čujaše, čujasmo, čujaste, čujahu
- I. összetett múlt: radio/radila/radilo + sam, si, je, smo, ste, su
- II. öszett múlt: bijah/bjeh, bijaše/bješe, bijaše/bješe, bijasmo/bjesmo, bijaste/bjeste, bijahu/bjehu + radio/radila/radilo; bio/bila/lűbilo + sam, si, je, smo, st, su + radio/radila/radilo. (A szerbben a bija-/bje- helyett беја-/бе- áll.)
- Parancsoló mód:
- Jelen idő: csak egyes szám 2. személyben és többes szám 1., 2. személyben, harmadik személyben a nek(a) + jelen időt használhatjuk.
- Jelen idő egyes szám 1. személyben -am, -jem, -jim végződésű igék (čuti): čuj, čujmo, čujte
- A többi ige (tresti): tresi, tresimo, tresite
- Kivételek (tajiti, umjeti/умети): taji, tajimo, tajite; imej/umij, umejmo/umijmo, umejt/umijte
- Feltételes mód
- Jelen idő: radio/radila/radilo + bih, bi, bi, bismo, biste, bi
- Múlt idő: radio/radila/radilo + bih, bi, bi, bismo, biste, bi + bio/bila/bilo
- Főnévi igenév végződése -ti vagy -ći lehet: čuti, pleći.
- Határosói igenév
- Jelen: jelen idő többes szám harmadik személye +-ći: tresti - tresu - tresući.
- Múlt: a főnévi igenév töve + -(a)vši: gledati - gledavši.
- Múlt idejű melléknévi igenév
- Cselekvő: végződése -l (hímnemben -o): gledati - gledao, gledala, gledalo.
- Szenvedő: mássalhangzó, -i végű igék: -en: tresti - tresen; strići - strižen; videti - viđen; magánhangzó végű igék: -n: pitati - pitan; a -n(u)-, -r- tövű igék: -t: prokleti - proklet; maknuti - maknut; odreti - odrt.
Megjegyzések az igeragozáshoz
A kijelentő mód jelen idejű ragozása szerint az igéket a következő módon csoportosíthatjuk:
- -e típusú, ha az igető b, d, g, k, m, n, p, r, s, t, z hangra végződik;
- -je típusú, ha az ige egytövű és a tő magánhagzóra (esetleg n-re) végződik;
- -i típusú, ha a ragozáson -i- tőhangzó vonul végig.
Egyes e és je típusú igék a főnévi igenév és a múlt idő kivéteelével kiegészülhetnek egy -n(u)- szótaggal: dići/dignuti - dignem; stati - stanem.
Az -ati végű főnévi igenevű igék jelen időben -e (je típusúaknál -a-val) ill. o- hanggal bővülhetnek, ugyanakkor a mozgó a általában kiesik: brati - berem; zvati - zovem; orati - orem.
Egyes je és i típusú igék tővégi -je-je -i/ije-re változhat: umjeti/умети - umijem/умем, vidjeti/видети - vidim.
A je típusú igék főnévi igenevében szerepló -ova-, -eva-, -iva- szótag jelen időben lecserélődik -u-ra, vagy a -va- része teljesen eltűnik: darovati - darujem; vojevati - vojujem; kazivati - kazujem; davati; dajem.
A h+j, s+j, z+j, t+j, d+j, k+j, c+j, g+j p+j, b+j, m+j, v+j, st+j betűkapcsolatokból rendre š, š, ž, ć, đ, č, č, ž, plj, blj, mlj, vlj, šć/št lesz.
A múlt idejű cselekvő melléknévi igenévben a tő végi t, d eltűnik, valamint az -r- tövű igék a főnévi igenév végződése előtt álló -ije-/-e- szótagot elvesztik: plesti - pleo, plela; umrijeti/умрети - umro, umrla.
Rendhagyó ragozású igék
A felsorolásban csak az egyszerű alakok találhatóak meg!
A biti ige ragozása:
- Kijelentő mód jelen idő: (je)sam, (je)si, je(st), (je)smo, (je)sti, (je)su - kijelentő forma; nisam, nisi, nije, nismo, niste, nisu - tagadó forma; jesam li, jesi li, sest li, jesmo li, jesti li, jesu li - kérdő forma
- Kijelentő mód jövő idő: budem, budeš, bude, budemo, budete, budu
- Kijelentő mód aorisztosz: bih, bi, bi, bismo, biste, biše
- Kijelentő mód imperfektum: bijah/bjeh, bijaše/bješe, bijaše/bješe, bijasmo/bjesmo, bijaste/bjeste, bijahu/bjehu (A szerbben a bija-/bje- helyett беја-/бе- áll.)
- Parancsoló mód: -, budi, neka bude, budimo, budite, neka budu
- Főnévi igenév: biti
- Határozói igenév: budući; bivši
- Cselekvő melléknévi igenév: bio, bila, bilo
A htjeti ige ragozása:
- Kijelentő mód jelen idő: (ho)ću, (ho)ćeš, (ho)će, (ho)ćemo, (ho)ćete, (ho)će
- Kijelentő mód aorisztosz: htje(do)h, htje(de), htje(de), htje(do)smo, htje(do)ste, htje(do)še (A szerbben a htje- helyett хте- áll.)
- Kijelentő mód imperfektum: h(o)tijah/hoćah, h(o)tijaše/hoćaše, h(o)tijaše/hoćaše, h(o)tijasmo/hoćasmo, h(o)tijastehoćaste, h(o)tijahu/hoćahu
- Parancsoló mód: htedni, htednino, htednite (nem használatos)
- Főnévi igenév: htjeti
- Határozói igenév: hoteći; h(o)tevši
- Melléknévi igenév: htio, htjela, htjelo
Az ići ige ragozása:
- Kijelentő mód jelen idő: idem, ideš, ide, idemo, idete, idu
- Kijelentő mód aorisztosz: idoh, ide, ide, idosmo, idoste, idoše
- Kijelentő mód imperfektum: idah/iđah, idaše/iđaše, idaše/iđaše, idasmo/iđasmo, idaste/iđaste, idahu/iđahu
- Parancsoló mód: idi, idimo, idite
- Főnévi igenév: ići
- Határozói igenév: idući; išavši
- Melléknévi igenév: išao, išla, išlo
Hasonlóképpen ragozódik a doći, poći, izići, otići is (némelyiknél d-đ változás).
A két nyelv összehasonlítása
A két nyelv között a legszembetűnőbb különbség az eltérő írásrendszer használata, amint azt már az előzőekben láthattuk. A cirill írás előnye, hogy egy fonémának egy betű felel meg, pl: њ - nj.
A másik nagy eltérés a szóhasználatban, szóképzésben van. A szerbben számos idegen eredetű szó található, a horvátban ezzel ellentétben az idegen szavaknak megfelelő neologizmusok használata a gyakoribb. Pl.: szerb абонман - horvát pretplata ("előfizet"), szerb географија - horvát zemljopis ("földrajz").
Számos eltérés van a szláv eredetű szavak esetén is. Ezek egyik formája, amikor a két nyelv más tőből származó szót használ: szerb пут - horvát cesta ("út"), szerb воз - horvát vlak ("vonat"). A másik változat, amikor a tő ugyanaz, de más (pl. igei - főnévi) alakból képzik a szót: szerb научник - horvát znastvenik ("tudós" - szerb "megtanul"-ból, horvát "tud"-ból). Előfordul, hogy szinoním szavakból képződnek az egyes nyelvi szavak: szerb буквалан - horvát doslovan ("betű szerinti" - a буква és a slovo jelentése is betű).
Külön kategóriának tekintjük az azonos tőből, de különböző képzővel képzett szavakat: szerb лекар - horvát liječnik ("orvos"). Ilyen képzőpárok: -ар/-nik, -ик/-ac, -је/-ja, -ење/-ost, -ење/-ba, -ац/-telj, -тати/-ćati. Hasonlóan: -овати/-исати - irati: агитовати - agitirati ("agitál"); -овати - ati: лифровати - lifrati ("szállít"). Általános, hogy a latin eredetű szavakban a horvátok az -um végződést elhagyják, a szerbek nem: акваријум - akvarij. Ilyen az -иста - -ist végződés is: егоиста - egoist.
A horvát jobban tűri a szóvégi mássalhangzó-torlódásokat, a szerbben ilyen helyeken egy mozgó (ragozás közben kiső) -a- iktatódik be: концепат - koncept.
Jellemző különbség még a francia eredetű -eur végződés megfelelője: a szerbben mindig -ер, a horvátban pedig -or vagy -ar: филтер - filtar.
Általános a mellékneveknél a szerb -в- horvát -h-, valamint idegen eredetű szavaknál a szerb -в-, -к-, -т- horvát -c-, -b-, -c- csere, pl.: глув - gluh; океан - ocean, варварски - barbarski, дипломатија - diplomacija.
Nyelvjárások
A horvát/szerb nyelv nyelvjárásait többféle szempont szerint osztályozhatjuk:
- Az ősszláv eredetű jat továbbfejlődése szerint:
- ije (ије): a legelterjedtebb horvát változat, a horvát irodalmi nyelvben is ez a forma található (Horvátország, Nyugat-Bosznia): mlijeko (млијеко), brijeg (бријег),
- e (е): a legelterjedtebb szerb változat, a szerb irodalmi nyevben is ez található; valamint egyes boszniai területeken használják: mleko (млеко), breg (брег),
- i (и): Szlavóniában, Isztria egyes részein, Nyugat-Vajdaság kis területén, valamint Crna Gora nyugat-tengermelléki területein: mliko (млико), brig (бриг).
- A "mi? mit?" kérdőszó alapján:
- što (што): a legelterjedtebb változat, mindkét (horvát és szerb) irodalmi nyelvben is ez a forma található,
- ča (ча): a tengermelléken és a szigeteken, valamint a nyugat-magyarországi és burgenlandi horvátok is ezt használják,
- kaj: Zágráb környékén, az egykori Zágráb, Varasd, Körös vármegyék területén - szlovén hatásra.
Kategória:Nyelvek
ja:セルビア語 ko:세르비아어
Ruszin nyelvKárpátontúl ruszin lakossága etnográfiailag öt csoportra oszlik: lemkekre, bojkokra, huculokra, verhovinaiakra és dolinjanokra (= hajnalokra).
Kategória:Nyelvek
nb:Ruthensk språk
Szerbia és Montenegró
Szerbia és Montenegró (szerbül: Србија и Црна Гора / Srbija i Crna Gora) Magyarország déli szomszédja, két volt jugoszláv tagköztársaságból, a nevében is szereplő Szerbiából és Montenegróból áll. A jelenlegi államszervezet 2003. február 4-én alakult, és egysége továbbra is kétséges. És bár európai nyomásra 2006-ig nem lehet szó különválásról, a montenegrói állam már 2005-ben el akar szakadni Szerbiától.
Szerbia-Montenegró, a valaha igen ígéretes szocialista Jugoszlávia romjain megmaradt ország, amely mind gazdaságával, mind politikájával eltér a többi európai államtól. A 90-es években, míg a térség valamennyi országa komoly gazdasági fejlődést mutatott, az akkori Jugoszlávia gazdasági recesszióval küszködött.
Történelem
További részletek: Szerbia történelme, Montenegró történelme, Jugoszlávia történelme
Mint ahogy az a későbbiekben is kiderül, nem véletlen, hogy a Balkánt „Európa puskaporos hordójának” nevezik. A történelme szinte minden korszakában szerepel a háború kifejezés.
Szerbia-Montenegrót a görög időkben a trákok, a tengerparton az illírek lakták. Az első állam ezen a területen a Római Birodalom, amely a mai Szerbia-Montenegró területén több provinciával is rendelkezett: Moesia az ország keleti részén, Dalmatia az ország déli és középső vidékein, Pannónia a Duna és Száva környéki területeken, Dacia provincia a Temesköz vidékén terült el. Az ország északi része (a mai Vajdaság) a limesen túl helyezkedett el, nem volt a Római Birodalom része, Szerémségen kívül.
Az ország mai domináns nemzetisége a szerbek a VII. század első felében foglalták el az ország déli részét, valószínűleg bizánci hívásra.
Ekkor még laza törzsszövetségben éltek, a valószínűleg elromanizált nomád törzsek a vlachok (a románok feltételezett őse) mellett. A bolgárok 986-ban meghódítják ezt a területet, ám az ekkor megerősödő Bizánci Birodalom 1018-ban megszünteti a Nyugati-Bolgár Fejedelemséget, ezzel Szerbia-Montenegró területe bizánci fennhatóság alá kerül.
A szerb törzseket Nemanja István nagyzsupán egyesíti, létrehozva 1190-ben a Szerb Fejedelemséget, amely 1217-ben Szerb Királyság néven függetlenedik Bizánctól, s megindul Szerbia virágkora. Az ország legnagyobb kiterjedését Dušan István (1331 - 1355) alatt éri el, amikor is Szerbia egészen az Égei-tengerig elér, illetve Albánia és Görögörszág északi része is hozzátartozik.
Azonban az 1389-es és 1448-as rigómezei csata során Montenegró (amely 1499-ben hódol be) kivételével teljesen elveszti függetlenségét, a Török Birodalom részévé válik. Az 1699-es karlócai béke során Magyarország visszakapja a török által meghódított területeit. Ezen területek rendkívül gyéren lakottak, így sok szerb a magas török adóktól menekülve idevándorol. Ekkor népesül be szerbekkel a Vajdaság, Bácska, illetve északabra is a Duna-vidéke. (Ráckeve, Szentendre tipikusan ilyen város.)
A másik oldalon Montenegró 1689-ben nyeri vissza függetlenségét, ezzel a szerb nép két eltérő ágra szakad, a déli (crna gorai vagy montenegrói) és az északi szerbekre, ez a kettéosztódás a forrása Szerbia és Montenegró jelenlegi ellentétének is. Szerbia csak 1817-ben lesz autonóm és 1878-ban függetlenedik, amikor is a törököket Koszovó és a Novi Pazari szandzsák kivételével az egész országból sikerül kiszorítani.
Az első balkáni háború során (1913-ban) Szerbia megszerzi mai területét (a Vajdaságot leszámítva) és Macedóniát. A szerb nemzetiségű Gavrilo Princip adja az indító okot az I. világháborúhoz a szarajevói merénylettel. Az Osztrák-Magyar Monarchia által megtámadott Szerbia végül az Antant segítségével a nyertesek között szerepel az első világháborúban, ezért a Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország és az Ausztriától elcsatolt Krajna (a mai Szlovénia) egyesüléséből létrejövő Szerb-Horvát-Szlovén Királyság a trianoni békekonferencián a Magyarországtól elcsatolt Vajdaságot megkapja.
Az egységes állam 1929-ben Jugoszlávia („Délszláv Állam”) nevet veszi fel. A II. világháborúban az állam megszűnik, Montenegrót az olaszok megszállják, Szerbia független lesz. 1945-ben újra egyesül az ország, új alkotmány elfogadásával népi demokrácia lesz Jugoszláviában, amely azonban nem csatlakozik a Szovjetunió által vezérelt szocialista blokkhoz. 1961-től kezdve Tito marsall vezetésével Jugoszlávia félig nyugati, kapitalista állammá válik, amely egészen a délszláv háború 1990-es kitöréséig a térségben fejlett államnak számított.
A délszláv háború során a korábbi szocialista Jugoszlávia] felbomlott (1992-re), a tagköztársaságokból független államok jöttek létre. Jugoszlávia (Szerbia és Montenegró), Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Horvátország és Szlovénia teljesen önállóan működtek tovább.
A délszláv háború bűnöseinek menedéket nyújtó Jugoszlávia nemzetközi helyzete a 90-es évek során fokozatosan romlott, amelyet az országot sújtó recesszió is tetézett. Végül 1999-ben a koszovói etnikai kérdés ürügyén a NATO légicsapást mért az országra, amely következtében a Milošević-rezsim megdőlt.
Azóta Jugoszlávia a demokratikus átalakulás jegyében dolgozik, bár a politikai életében még mindig akad kivetni való. Ezt a tényt bizonyítja például Zoran Djindjic, volt miniszterelnök meggyilkolása.
Pozitív lépésként kell értékelni a 2003. február 4-én történt megegyezést, mely során Jugoszlávia Szerbia és Montenegró néven államszövetségévé alakult.
Politikai megosztottság
Szerbia és Montenegró jelenleg több részre szakadt, különböző területek, különböző érdekeltséggel bírnak, ezért függetlenségért küzdenek, amelyet sem az Európai Unió sem a szerb-montenegrói kormányzat nem támogat.
Egységek Szerbián belül:
- Szerbia (székhelye: Belgrád)
- Vajdaság (félautonóm tartomány, jelentős magyar nemzetiség; talán az egyetlen terület, amelyet nem fenyeget az elszakadás; Székhelye: Novi Sad (Újvidék))
- Koszovó (autonóm tartomány, jelentős albán nemzetiség; ENSZ és NATO (KFOR) megfigyelők ellenőrzése alatt; Székhelye: Priština)
- Montenegró (székhelye: Podgorica)
Földrajz
Természetföldrajz
Északon az Alföld síksága terül el egészen a Száva partjáig, de délebbre is benyúlik a Morava völgyébe. A Moravától nyugatra, illetve Montenegróban a Dínári-hegység, keletre a Balkán-hegység húzódik. Érdekes képződmény továbbá Montenegró tengerpartja, ahol Dél-Európa egyetlen fjordja található.
Legmagasabb pontja: Mokra-hegységben (2755 m)
Legnagyobb folyók: Duna (Dunav), Tisza (Tisa), Száva (Sava), Morava, Drína (Drina), Temes (Tamiš).
Legnagyobb tavak: Szkadari-tó (Skadarsko jezero), Piva-víztároló
Éghajlata igen változatos. Montenegróban mediterrán, attól északra nedves kontinentális, egyes belsőbb területeken száraz kontinentális éghajlat jellemző.
Jelentősebb városok
Az alábbiakban Szerbia-Montenegró legnépesebb városai láthatók.
- Belgrád (Beograd)
- Újvidék (Novi Sad, Vajdaságban)
- Niš
- Podgorica (Montenegróban)
- Szabadka (Subotica, Vajdaságban)
- Kragujevac
- Nagybecskerek (Zrenjanin, Vajdaságban)
Gazdaság
Népesség
Szerbia-Montenegró egy rendkívül sok nemzetiség által lakott terület. A legjelentősebb nemzetiség a szerbeké, akik a lakosság 62,6 %-át teszik ki. Továbbá jelentős | | |
