:: wikimiki.org ::
| XIX. Század |
XIX. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek
A 19. század a polgári demokratikus forradalmaknak és a modern nemzetállamok kialakulásának a kora. A századra leginkább jellemző társadalmi mozgalom a liberalizmus, a leginkább meghatározó szellemi és művészeti irányzat pedig a romantika volt. Ez az irodalom nagy százada, a leghíresebb nemzeti írók kora.
A század második fele a második ipari forradalom korszaka. Ezenkívül kialakult az imperializmus, a gyarmatbirodalmak versenye, amelynek során a nagyhatalmak gyakorlatilag az egész Földet felosztották egymás között.
Magyarországon a 19. század első fele a reformkor és a szabadságharc időszaka, míg a későbbi évtizedeket a kiegyezés és az azt követő robbanásszerű gazdasági és társadalmi fejlődés fémjelezte. A század eszméi és küzdelmei közepette születik meg a mai magyar nemzet.
Lásd még: 2. évezred, Újkor
Események
- 1800-1812: Napóleon hódító hadjáratai Spanyolországtól Közép-Európán át Oroszországig.
- 1805: Muhammad Ali basa megkezdi Egyiptom modernizálását.
- 1810-21: A latin-amerikai országok szabadságharca és függetlenné válása.
- 1814-15: A Bécsi Kongresszus újrarajzolja Európa térképét. Napóleon végső veresége a waterloo-i csatában.
- 1816-28: A dél-afrikai Zulu Királyság eléri legnagyobb kiterjedését.
- 1821-32: Görög szabadságharc a török uralom ellen, az ország elnyeri függetlenségét.
- 1825: A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása, a reformkor kezdete Magyarországon.
- 1833: A Brit Birodalomban betiltják a rabszolgaságot.
- 1846: Mexikói-amerikai háború kitörése. Az Egyesült Államok 1848-ban nagy mexikói területeket kebelez be. Kezdetét veszi az amerikai aranyláz.
- 1848-49: Forradalmak szerte Európában. A Kommunista kiáltvány megjelenése Franciaországban. Magyarországon az áprilisi törvények megszüntetik a nemesi kiváltságokat és a jobbágyságot. A forradalmak sorában legtovább a magyar szabadságharc tart, amelyet a Habsburgok csak Oroszország katonai segítségével tudnak leverni.
- 1851-64: Taiping felkelés Kínában. A történelem legvéresebb polgárháborúja csaknem 20 millió áldozatot követel.
- 1854: Japán megnyitja kikötőit a külföldi kereskedők előtt.
- 1854-56 Oroszország elleni krími háború, Nagy-Britannia, Franciaország és az Oszmán Birodalom részvételével.
- 1856: A havasalföldi román fejedelemségben megépül a világ első olajfinomítója.
- 1856-60: Ópiumháború néven a brit, francia, orosz és amerikai gyarmatosítók hadjárata Kína ellen. A pekingi császár nyári palotáját lerombolják, Kína félgyarmati sorba süllyed.
- 1857: Szipoj felkelés az angol gyarmatosítók ellen Indiában.
- 1861-65: Amerikai polgárháború az északi Unió és a déli Konföderáció államai között. A háború az északiak győzelmével és a rabszolgaság felszámolásával végződik, amit újjáépítés, majd az ország robbanásszerű gazdasági fejlődése követ.
- 1866-69: Meidzsi-restauráció Japánban az európai civilizációs vívmányok elsajátítására.
- 1866: Osztrák-porosz háború az egységesülő német területek fölötti hatalomért. A Habsburgok veresége hozzájárult az 1867-es kiegyezéshez a Habsburg-ház és a magyarok között. Ezzel megszületik az Osztrák-Magyar Monarchia.
- 1868: Magyarországon modern nemzetiségi törvény és népiskolai törvény Eötvös József vallásügyi miniszter liberális reformjai alatt. Budapest Európa leggyorsabban növekvő nagyvárosa lesz. (A lakosság húszévenként megduplázódik.)
- 1869: Az USA-ban átadják az első kelet-nyugati vasútvonalat. Megnyílik a Szuezi-csatorna a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között.
- 1870-71: Francia-porosz háború. Következményeként a német területek egyesítésével létrejön a Német Birodalom, az itáliai államok egyesítésével pedig a mai Olaszország.
- 1872: A Little Bighorn-i csatában a területüket védő sziú és cheyenne indiánok győzelmet aratnak az amerikai csapatok felett.
- 1877: Nagy vasúti sztrájk az Egyesült Államokban, a világ első országos méretű munkásmegmozdulása.
- 1877-78: Orosz-török háború. Az Oszmán Birodalom elveszti balkáni területeit. A mai Románia, Bulgária és Szerbia megszületése.
- 1878: Az első nyilvános telefonvonal üzembe helyezése az Egyesült Államokban.
- 1879-1902: A brit gyarmati hadsereg háborúja Dél-Afrikában, a zulu őslakók, illetve a búr telepesek ellen.
- 1885: A Berlini Konferencia során a nagyhatalmak felosztják egymás között Afrika területét.
- 1886: A New York-i szabadságszobor felavatása.
- 1894: A franciaországi Dreyfus-ügy, az antiszemitizmus politikai térhódításának kezdete Európában. Magyarországon ezzel szemben 1895-ös XLII. törvény a zsidó vallás teljes egyenjogúsításáról.
- 1896: Az első újkori olimpiai játékok megrendezése Athénban. Magyarországon milleneumi ünnepségek.
- 1898-1900: Boxer felkelés Kínában, amelyet a gyarmatosító nagyhatalmak kegyetlenül levernek.
- 1890-es évek: Kivándorlás Amerikába. Európaiak milliói hagyják el szülőföldjüket a jobb élet reményében.
A 19. század legtöbb áldozatot követelő eseményei
- Pestis: a 14. századi "Fekete halál"-hoz hasonló újabb világjárvány 1855 és 1901 között csak Kínában és Indiában mintegy 12 millió embert ölt meg. A járvány más földrészekre is átterjedt. (Véglegesen csak 1959-ben sikerült felszámolni.)
- A napóleoni háború a történelem első "modern" hadviselése, amelyben sok ország vett részt sorozáson alapuló, tömeges hadseregekkel. A katonai és polgári áldozatok együttes száma 3-6 millió közöttire tehető. Csak az 1812-es oroszországi hadjárat során kb. egymillió katona halt meg francia és orosz oldalon együttvéve.
- 1845-49: Részben mesterségesen előidézett nagy éhínség Írországban kb. 1 millió halottal.
- Az 1961-65 közötti amerikai polgárháborúnak mintegy 600.000 áldozata volt. Ez volt az első olyan háború, amelyben tömeggyártású gépesített fegyvereket és robbanóanyagokat használtak.
- Az 1815-ös indonéziai Tambora-hegyi vulkánkitörésben 120.000 ember vesztette életét. Hasonlóan súlyos volt a szintén indonéziai Krakatau kitörése 1883-ban, 36.000 áldozattal.
Ember és környezete
- 1816: Az indonéziai Tambora-hegyi vulkánkitörés az egész Földön érezteti hatását: a klímatörténet "nyár nélküli éve". (Európában egész júliusban és augusztusban 0 Celsius fok körüli átlaghőmérséklet!)
- Az évszázad közepe körül véget ér a kis jégkorszak.
- 1872: A világ első természetvédelmi területe, az amerikai Yellowstone Nemzeti Park. A század végén egyedül itt maradt fenn az amerikai bölény mintegy 1000 példánya. (Kiirtása előtt kb. 50 millió élt a prériken!)
Találmányok, felfedezések
19. század első fele:
- Gőzmozdony - George Stephenson
- Gőzhajó - Robert Fulton
- Sztetoszkóp - Rene T. H. Laennec
- Hűtőszekrény - Oliver Evans
- Elektromos áram - André-Marie Ampere
- Villanymotor - Michael Faraday
- Fényképezés - Joseph N. Niépce
- Revolver - Samuel Colt
- Gumi - Charles Goodyear
- Távíró - Samuel Morse
- Gyufa - Irinyi János
19. század második fele:
- Acéláruk tömeggyártási technológiája - Henry Bessemer
- Motoros varrógép - Isaac Singer
- Dinamit - Alfred Nobel
- Telefon - Alexander Graham Bell
- Fonográf és villanyvilágítás - Thomas A. Edison
- Telefonközpont - Puskás Tivadar
- Modern kerékpár - John K. Starley
- Szeizmográf - John Milne
- Automobil - Gottlieb Daimler
- Gramofon - Emile Berliner
- Röntgen-készülék - Wilhelm Röntgen
- Benzinmotor - Rudolf Diesel
- Rádiósugárzás - Heinrich Hertz
- Film - Lumiere fivérek
- Távirányítás - Nikola Tesla
Jelentős személyek
Politikai vezetők, uralkodók
Európa
- Bonaparte Napóleon, francia császár és hadvezér
- Otto von Bismarck, német államfő, a német egység megteremtője
- Cavour, olasz politikus
- Benjamin Disraeli, brit politikus
- Erzsébet (Sisi), osztrák császárné és magyar királyné
- Ferenc József osztrák császár és magyar király
- Giuseppe Garibaldi, a Risorgimento (olasz egységküzdelem) vezére
- Herzl Tivadar, a cionizmus alapítója
- Klemens von Metternich, osztrák politikus
- Kossuth Lajos, magyar politikus, kormányzó
- III. Napóleon, francia császár
- I. Sándor, orosz cár
- Széchenyi István, magyar politikus
- Talleyrand, francia politikus
- Viktória, angol királynő, az angol viktoriánus kor uralkodója
Amerika
- Thomas Jefferson, az USA elnöke
- Abraham Lincoln, az USA elnöke
- Ülő Bika (Ta-Tanka I-Jotank), sziú törzsfőnök
- Miksa, mexikói császár
- Toussaint L'Ouverture, a haiti szabadságharc vezére
Ázsia
- Meidzsi (Mucuhito), japán császár
Természettudományok, egészségügy
- Bolyai János, magyar matematikus
- Alfred Brehm, német zoológus
- Pierre Curie, francia fizikus
- Charles Darwin, angol biológus, az evolúció elméletének kidolgozója (Fajok elmélete, 1859)
- Henri Dunant, svájci emberbarát, a Nemzetközi Vöröskereszt alapítója
- Eötvös Loránd, magyar fizikus
- Sigmund Freud, osztrák orvos, a pszichoanalízis kidolgozója
- Carl Friedrich Gauss, német matematikus
- Alexander von Humboldt, német természettudós
- David Livingstone, angol utazó, Afrika-kutató
- James Clerk Maxwell, skót fizikus
- Florence Nightingale, az ápolónői foglalkozás megteremtője
- Louis Pasteur, francia biológus, a védőoltás feltalálója
- Semmelweiss Ignác, magyar orvos, a modern higiénia feltalálója
- John Snow, az epidemiológia (járványtan) kidolgozója
Társadalomtudományok
- Brunszvik Teréz, magyar pedagógus
- Friedrich Engels, német filozófus
- Hegel, német filozófus
- Soren Kierkegaard, dán filozófus
- Karl Marx, német filozófus és politikus, a kommunista ideológia alapítója
- Körösi Csoma Sándor, magyar nyelvész és orientalista
- John Stuart Mill, angol filozófus
- Friedrich Nietzsche, német filozófus
- Pierre Joseph Proudhon, francia filozófus, az anarchista ideológia alapítója
- Heinrich Schliemann, német régész
- Arthur Schopenhauer, német filozófus
- Ludovic Lazarus Zamenhof, zsidó nyelvész, az eszperantó nyelv megalkotója
Vallási vezetők
- Báb, iráni próféta
- Baha'u'llah, a Baha'i vallás alapítója
- Geronimo, észak-amerikai indián sámán és törzsfőnök
- Ramakrisna Paramahamsza, hindu misztikus
- IX. Pius pápa, a modern Vatikán megteremtője
- Joseph Smith, a mormon vallás alapítója
- Ellen Gould White, az adventista vallás alapítója
Híres nők
- Lebstück Mária, magyar honvédtiszt
Írók és költők
- Hans Christian Andersen, dán író
- Jane Austen, angol írónő
- Honoré de Balzac, francia író
- Charles Baudelaire, francia költő
- Emily Brontë, angol írónő
- Byron, angol költő
- Anton Csehov, orosz író
- Charles Dickens, angol író
- Fjodor Dosztojevszkij, orosz író
- Alexandre Dumas, francia író
- Mihai Eminescu, román költő
- Johann Wolfgang von Goethe, német író
- Nyikolaj Gogol, orosz író
- Jacob Grimm, német író
- Victor Hugo, francia író
- Henrik Ibsen, norvég drámaíró
- Jókai Mór, magyar író
- Mihail Lermontov, orosz költő
- Madách Imre, magyar író
- Karl May, német író
- Adam Mickiewicz, lengyel költő
- Petőfi Sándor, magyar költő
- Edgar Allan Poe, amerikai költő
- Alekszander Puskin, orosz költő
- Friedrich Schiller, német költő
- Walter Scott, angol író
- Henryk Sienkiewicz, lengyel író
- Stendhal, francia író
- Ľudovít Štúr, szlovák költő és nyelvújító
- Lev Tolsztoj, orosz író
- Mark Twain, amerikai író
- Jules Verne, francia író
Zeneszerzők
- Ludwig van Beethoven, német zeneszerző
- Hector Berlioz, francia zeneszerző
- Johannes Brahms, német zeneszerző
- Frédéric Chopin, lengyel zeneszerző
- Pjotr Iljics Csajkovszkij, orosz zeneszerző
- Antonín Dvořák, cseh zeneszerző
- Edvard Grieg, norvég zeneszerző
- Liszt Ferenc, magyar zeneszerző
- Felix Mendelssohn, német zeneszerző
- Mogyeszt Muszorgszkij, orosz zeneszerző
- Giacomo Puccini, olasz operaíró
- Gioacchino Rossini, olasz operaíró
- Franz Schubert, német zeneszerző
- Bedřich Smetana, cseh zeneszerző
- Giuseppe Verdi, olasz operaíró
- Richard Wagner, német zeneszerző
Képzőművészek és építészek
- Clark Ádám, skót mérnök, Lánchíd
- Paul Cézanne, francia festő
- Gustave Eiffel, francia építész, Eiffel-torony
- Eugene Delacroix, francia festő
- Vincent van Gogh, holland festő
- Francisco Goya, spanyol festő
- Claude Monet, francia festő
- Munkácsi Mihály, magyar festő
- Pierre-Auguste Renoir, francia festő
- Auguste Rodin, francia szobrász
- Steindl Imre, magyar építész, Országház
- Henri de Toulouse-Lautrec, francia festő
- William Turner, angol festő
Évek és évtizedek
Megjegyzés: A 19. század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.
Kategória:Évszázadok
als:19. Jahrhundert ja:19世紀 ko:19세기 simple:19th century th:คริสต์ศตวรรษที่ 19 zh-min-nan:19 sè-kí
1810-es évek
Események és irányzatok
A világ vezetői
1830-as évek
Események
- A párizsi forradalom hatására Európa több városában zavargások törnek ki.
- A németalföldi királyságból a brüsszeli felkelés hatására létrejön Belgium.
- Itália és Németország jelentős területein is megmozdulásokra kerül sor.
- A nemzeti és liberális jellegű mozgalmak nemzeti egységet és alkotmányt követelnek.
- Itáliában az osztrák csapatok leverik a megmozdulásokat, osztrák nyomásra Németföldön is visszaszorítják a mozgalmat.
ja:1830年代
1840-es évek
Események és irányzatok
A világ vezetői
1850-es évek
Események és irányzatok
A világ vezetői
1870-es évek
Események és irányzatok
A világ vezetői
1890-es évek
Események és irányzatok
A világ vezetői
NemzetállamA nemzetállam arra vonatkozik, amikor egy állam határai egybeesnek a többségét alkotó nemzet etnikai határaival. A mai európai nemzetállamok nagy része a 19.-20. században alakult ki, egyes országokban a nagyobb birodalmaktól való elszakadással, máshol a kisebb, addig önálló államok egyesítésével (Németország, Olaszország.)
Kategória:Politika
Romantika
A romantika történelmi háttere, kialakulása
A romantika egységes korstílus, mely több művészeti ágban együttesen éreztette hatását.
Kialakulásának időszaka a napóleoni háborúk ideje és az azt követő időszak.
A romantika irodalma
A romantika filozófiájának megalapozóiként a német gondolkodókat ismerjük:
- Johann Gottlieb Fichte- a romantika boldogságeszményének megfogalmazója.
- Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling - az idealizmus mint a romantika iránymutatójának megteremtője.
- 1. Az angol romantika irodalma két korszakra bontható.
az angol tavi költők, majd Lord Gordon Byron és Walter Scott nevével fémjelezhetők
- 2. A német romantika irodalma több helyszínt és korszakot ölel fel
- a romantika előfutárai: Novalis és Jean Paul
- a jénai romantika képviselői: August Wilhelm von Schlegel és Friedrich von Schlegel filozófusok, Friedrich Schleiermacher teológus és filozófus, Friedrich Hölderlin - a romantikus költészet német megteremtője
- a heidelbergi romantika képviselői:
- a berlini romantika képviselői: E. T. A. Hoffmann és Heinrich von Kleist drámaíró.
- Ernst Moritz Arndt
- Bettina von Arnim
- Ludwig Achim von Arnim
- Clemens Brentano
- Adelbert von Chamisso
- Joseph von Eichendorff
- Friedrich de la Motte Fouqué
- Jakob Grimm és Wilhelm Grimm - a népmesevilág feltámasztói
- Wilhelm Hauff meseíró
- Ludwig Tieck
- Heinrich Heine költő
- Wilhelm Heinrich Wackenroder
- 3. francia romantika irodalma
- 4. orosz romantika irodalma melynek legnevesebb képviselői: Alexandr Szergejevics Puskin és Lermontov voltak.
- 5. lengyel romantika irodalma melynek legkiválóbb alakja: Adam Mickiewicz költő.
A romantika festészete
A festők ebben a korban az egyéni alkotói kifejezésmódot, a természet és az érzelmek változékonyságát, az események véletlenszerűségét hangsúlyozzák. A romantikusok azért menekültek a múltba, mert elégedetlenek voltak a korral, amiben éltek, és amelyet megvetettek, ezért a középkor emlékébe, az egzotikumba, az álomba menekültek. Emberábrázolásukban a barokk kifejezésmódokhoz közelítenek: újra megjelenik az átlós elrendezés, a színesség, és a világos-sötét kontraszt.
Jelentős romantikus festészet kialakulása Franciaországban és Spanyolországban jellemző.
Théodore Gericault
A klasszicista és a romantikus művészeti felfogás harca 1818-ban ez utóbbi javára dőlt el, amikor Théodore Géricault francia festő kiállította „A medúza tutaja” című művét. Ezt a képét itáliai útját követően festette, a Medúza nevű fregatt pusztulásáról szóló cikk késztette erre. A hajótörést 400 emberből 15 élte túl, két hetet töltve a hajón. Az egymással összefonódó testek egy gúlává állnak össze, melynek csúcsánál a még reménykedők helyezkednek el. A halál közelségét sokféle arckifelyezés tükrözi: őrület, kétségbeesés, reménytelenség.
Théodore Géricault
Eugéne Delacroix
A francia és az európai romantika legnagyobb alakja Eugéne Delacroix aki a klasszicista festészet szürkesége ellen harcolt. Képeire az erős tónusok, színes árnyékok jellemzők. Képei: a Chiosi mészárlás, Görögország meghal Missolunghi romjainál, Algír nők stb.
A legjelentősebb romantikus művek valamilyen formában az irodalomhoz kötődnek. Shakespeare, Byron, Dante alakjainak nagy része az európai képzőművészet kulturális örökségébe Delacroix művei által lépett be. Declaroix az egyetlen lázadó szellemű,az „ A Szabadság géniusza diadalra vezeti a népet”, képéhez az 1830. évi forradalmat vette alapul. Az egymást keresztező átlók, az élénk mozdulatok, a halál és a rombolás jelenetei de közben a hősi ellenállás ábrázolása, ezek a kép és a romantikus művészet jellemzői.
A barizboni művésztelep
A természetszeretet miatt 1830- ban létrehozták a barizboni művésztelepet a fontainebeleau-i erdő nyugati szélén lévő falucskában. Sok francia festő azért gyűlt itt össze, hogy tájlépeket (plen-air) készítsenek. Köztük a legjelentősebb Camille Corot. Egyetlen tájképére sem mondható, hogy a valóság utánzásai. Lelkiállapotot tükröznek, s ezt a lefestett dolgok, és tónusok harmóniájával éri el. Képeit ezüstös csillogással levegőssé és ködössé teszi, s teletűzdeli álmodozással, emlékképekkel, a tájban töltött vidám pillanatok hangulatával. A magyarok közül Paál László, majd Szinyei Merse Pál fest így, majd később impresszionista módon.
Szinyei Merse Pál
John Constable és William Turner
A 19. század első felében alkotott John Constable, aki az atmoszférára helyezi a hangsúlyt: fényben úszó táj, felhők az égen, szél, időjárási körülmények, és William Turner, aki akvarelleket festett, s ez a technika lehetővé tette számára a színes fények kifelyezését. Turner a tájban a természeti elemek harcát, a kozmikus erők harcában a természet egy pillanatát festette le. Fénnyel és színnel elanyagtalanította a formákat, és színfoltok lettek belőlük (fénymiszticizmus).
További festők:
- Caspar David Friedrich
- Philipp Otto Runge
- Piotr Michałowski
A romantika szobrászata
Franciaországban:
A romantika szobrászata François Rude alkotásaiban jutott kifejezésre. Ő készítette a Place de Gaulle-on álló diadalíven, a Marsiellaise című művet.
A romantikus építészet
A romantika építészete felújítja a gótika és a barokk elemeit, de a Közel- és Távolkelet építészeti elemeit is felhasználja. A romantikusok rajonganak a középkorért, tanulmányozzák azt. A befejezetlen gótikus katedrálisokat befejezik, új épületeiket is ebben a szellemben építik.
A törekvés, hogy a kor igényének megfelelő modern művészet hozzon létre, a 19. század közepén egyszerre jelent meg az építészetben és a festészetben.
Angliai példák:
- megépítik a Londoni Parlament épületét. Ez az építészet nem volt összhangban a gazdasági és társadalmi körülményekkel, az ipari forradalommal, a lakosság gyors szaporodásával, városiasodásával.
Magyarországi példák:
- Ybl Miklós : Templom (Fót)
- Feszl Frigyes: Vigadó (Budapest)
A romantika zenéje
legnevesebb alakjai:
- Felix Mendelssohn Bartholdy
- Hector Berlioz
- Johannes Brahms
- Hugo Wolf
- Frédéric Chopin
- Edvard Grieg
- Johann Nepomuk Hummel
- Franz Liszt/ Liszt Ferenc
- Modest Mussorgski
- Franz Schubert
- Robert Schumann
- Richard Strauss
- Hans Pfitzner
- Pjotr Iljitsch Tschaikowski
- Richard Wagner
- Carl Maria von Weber
- Gustav Mahler
- Anton Bruckner
Kategória:Művészeti stílusok
Irodalom
Az irodalom tágabb értelemben véve írott művek, szövegek összessége. Irodalma lehet nemzeteknek, mint ahogy cégeknek is, filozófiai iskoláknak és történelmi koroknak. Általánosan elfogadott például az, hogy egy nemzet irodalma azon szövegek halmaza, melyek azt nemzetté teszik. A zsidó Biblia, a görög Iliász és Odüsszeia, az angol Beowulf vagy A Magyar Köztársaság Alkotmánya mind az irodalom fenti meghatározásába illik.
Szűkebb értelemben az irodalom olyan történetek, költemények és színdarabok összessége, amelyek művészeti alkotásként határozhatók meg. A művészi célú irodalmat a tudományos és egyéb szövegektől a szépirodalom kifejezéssel különböztethetjük meg. Mint alkotótevékenység, az irodalom a művészetek egyik ága. Az irodalmat csoportosíthatjuk forma, műnem, műfaj, ábrázolásmód, stílus, előadásmód, téma és korszak, illetve országok, nyelvek és nemzetek szerint.
Az irodalom vizsgálatát az irodalomtudomány végzi. Ezen belül az irodalmi művek, stílusok és mozgalmak történetével és a szerzők személyével az irodalomtörténet, az alkotások egyetemes törvényszerűségeivel az irodalomelmélet és az összehasonlító irodalomtudomány, a kortárs irodalom értékelésével pedig az irodalomkritika foglalkozik. Egy adott nyelv irodalmát és nyelvészeti kérdéseit együttesen a filológia vizsgálja. Az irodalomtudomány fő társtudományai az esztétika, a művészettörténet és a nyelvészet.
A szépirodalom mellett a különböző tudományok és szakmák esetében szakirodalomról, tankönyv-irodalomról és ismeretterjesztő irodalomról beszélünk, a lejegyzett zenei művek összességét pedig zeneirodalomnak nevezzük. A szépirodalommal rokon művészeti ágak a színművészet, a filmművészet és a zeneművészet.
Az irodalmi mű formája
Az irodalmi alkotás lehet prózai mű vagy verses formájú költemény. Ez alapján beszélhetünk prózai irodalomról vagy költészetről. Mindkettőnek megvannak a maga sajátos nyelvi és stilisztikai eszközei: az írói eszközök, illetve a költői eszközök, ezen belül a versformák.
Az irodalom műnemei
Az irodalom műnemek szerinti első felosztását Arisztotelész alkotta meg Poétika című művében. Ő a költészetet tragikus, komikus és epikus válfajokra osztotta. Később az első kettőt összevonva, a harmadik fő csoportnak a lírai műveket kezdték tekinteni. Így alakult ki a klasszikus hármas felosztás:
- Líra
- Dráma
- Epika
Ez a felosztás sokáig csak a költészetre, tehát a verses formájú művekre vonatkozott. Később, ahogy a színpadi és az elbeszélő műveknél mindinkább elterjedt a prózai forma, ezeket az elbeszélő irodalom külön csoportjába sorolták. Manapság már a prózai formájú irodalmi műfajokat is a drámai és epikus kategóriák keretében osztályozzuk.
Irodalmi műfajok
Lírai műfajok
- Dal
- Elégia
- Epigramma
- Haiku
- Himnusz
- Óda
- Szonett
- Zsoltár
Drámai műfajok
- Tragédia
- Komédia
Tágabb értelemben ide sorolható a filmdráma, valamint szinte minden színházi műfaj, így az opera, az operett, a musical, a balett, a táncjáték, a bábjáték vagy a pantomim is.
Epikus műfajok
Eredetileg csak az eposz tartozott ide, ám ez később kibővült valamennyi további elbeszélő műfajjal:
- Ballada
- Elbeszélő költemény
- Mese
- Életrajz
- Históriás ének
- Humoreszk
- Krónika
- Mese
- Napló
- Novella
- Önéletrajz
- Regény
- Szaga
Tágabb értelemben a filmes műfajok zöme, az esszé, illetve a régebbi korok sok tudományos műve is, valamint a blog új műfaja.
Irodalmi megítélése sokszor nehéz az adomának, a példázatnak, a viccnek, valamint a képregénynek, amely irodalmi formájú szövegeket, valamint rajzokat tartalmaz.
Irodalom témák szerint
- Bűnügyi regény
- Családregény
- Ezoterikus irodalom
- Fantasy
- Gyermek- és ifjúsági irodalom
- Horror
- Humoros irodalom
- Kémtörténet
- Nemzeti művek (nemzeti eposz, nemzeti dráma)
- Romantikus történet
- Sci-Fi (tudományos-fantasztikus irodalom)
- Történelmi regény
- Vallásos irodalom
- Western
Jellegzetes irodalmi ábrázolásmódok
- abszurd
- allegorikus
- groteszk
- naív
- parodisztikus
- szatirikus
Az irodalom eredete és fejlődése
szatirikusban]]
Az írás nélküli, szóbeli társadalmakban a beszéden kívül a mítoszok, mondák, mesék és balladák, valamint a népdal, zene és tánc tartják össze a közösség tagjait. A nagy népességű városok kialakulásával és az írás megjelenésével (i.e. 4. évezred) ezt a szerepet fokozatosan átvette az irodalom, mint a kommunikáció új formája. Az irodalom alkotója, az író és a közönsége közötti személyes kapcsolat azonban évezredeken keresztül megmaradt (felolvasás, színház, énekes előadásmód), és az írásos rögzítés elsősorban a művek megtanulását, illetve megőrzését és továbbadását szolgálta. Az irodalom művelése szűk réteg kiváltsága volt. Mindez csak a könyvnyomtatás feltalálásával (Kína 11. század, Európa 15. század), a nyilvános könyvtárak, a könyvkereskedelem és az újságok megjelenésével (18. század), majd az írástudás általánossá válásával változott meg gyökeresen. A sikeres írót és költőt ettől kezdve anyagilag is el tudta tartani az olvasóközönsége. A művészi szépirodalom mellett ugyanakkor megjelent az igénytelen ponyvairodalom is. Az irodalom nagymértékben alakítja a modern társadalom emberének nyelvét, műveltségét, ízlését, világképét és nemzeti tudatát. A 20. század óta a tömegkommunikációs eszközök nagy kihívást jelentenek az irodalom számára. Az Internet interaktív lehetőségei pedig végképp átalakítják a hagyományos irodalmi formákat és tevékenységeket. (Pl. Wikipédia!)
Világirodalom
A világirodalom valamennyi nemzet és nyelv irodalmának összefoglaló elnevezése. A világirodalom története jellegzetes világirodalmi korszakokra osztható, mivel az írók - más művészeti ágak alkotóihoz hasonlóan - általában az adott korszak uralkodó művészeti stílusát, irányzatait követték. Az alábbi felosztás Európa-központú, a többi földrész irodalmi korszakait csak részben tükrözi.
A világirodalom fő korszakai:
- Ókori irodalom
- Középkori irodalom
- Reneszánsz irodalom
- Barokk irodalom
- Klasszicista irodalom
- A romantika irodalma
- A 19-20. század fordulójának irodalma: realizmus, szimbolizmus, impresszionizmus
- 20. századi modern irodalom
- Posztmodern irodalom
Nemzetek és földrészek irodalma
- Magyar irodalom
(A többi nemzeti irodalomról lásd a megfelelő földrész szócikkében.)
- Európai irodalom
- Ázsiai irodalom
- Afrikai irodalom
- Amerikai irodalom (USA)
- Latin-amerikai irodalom
Írók és költők nemzet, nyelv és korszak szerint
A itt következő szócikkek írók és költők tovább bővíthető listáit tartalmazzák. (Nem teljesen ugyanaz, mint a :Kategória:Költők, írók.)
A magyar írók és költők listáit lásd a Magyar irodalom szócikkben!
- Angol és amerikai költők
- Klasszikus angol írók
- Klasszikus amerikai írók
- Mai angol és amerikai írók
- Francia írók
- Olasz írók
- Német írók
- Orosz írók
- Lengyel írók
- Cseh és szlovák írók
- Kelet-európai írók
- Balkáni írók
- Észak-európai írók
- Spanyol és portugál írók
- Latin-amerikai írók
- Mai ázsiai és afrikai írók
- Mai zsidó írók
- Antik írók és művek
- [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kategória:Ókori_görög_költők,_írók A Wikipédiában szereplő görög szerzők]
- [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kategória:Ókori_görög_irodalom A Wikipédiában szereplő görög művek]
- [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kategória:Ókori_római_költők,_írók A Wikipédiában szereplő római szerzők]
- [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kategória:Ókori_római_irodalom A Wikipédiában szereplő római művek]
- [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kategória:Ókeresztény_irodalom A Wikipédiában szereplő ókeresztény művek]
- Régi keleti írók és művek
- [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kategória:Ókori_egyiptomi_költők,_írók A Wikipédiában szereplő egyiptomi írók]
- [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kategória:Ókori_egyiptomi_irodalom A Wikipédiában szereplő egyiptomi művek]
- [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kategória:Ókori_közel-keleti_irodalom A Wikipédiában szereplő mezopotámiai művek]
- [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kategória:Ókori_távol-keleti_irodalom A Wikipédiában szereplő indiai művek]
- Középkori írók és művek
Lásd még
- Írók listája - a Wikipédiában szereplő külföldi írók betűrendben
- Magyar írók és költők betűrendes listája
- [http://ca.geocities.com/gruppo04web/bookmarks.html Gruppo04]
- [http://www.literatura.hu/index.html Egy gazdag honlap]
- [http://www.kontextus.hu/kia/kia.php Kortárs Irodalmi Adattár]
(...)
----
Kategória:Irodalom
ja:文学
ko:문학
nb:Litteratur
simple:Literature
th:วรรณกรรม
Második ipari forradalomA Második ipari forradalom 1871 és 1914 között új találmányokat hozott a vegyészetben, az elektromosságban, az olajiparban és az acéliparban. Az árucikkek tömegtermelése szintén fejlődésnek indult, az étel, az ital, a ruházat, a közlekedés, a korai rádiók, és gramofonok előállításának gépesítése a lakosság szükségleteit szolgálta, egyúttal egyre több munkahelyet teremtett.
A második ipari forradalmat gyakran az ipari forradalom második hullámának is hívják, mert nem világos a technológiai és a társadalmi törésvonal közöttük. Az egyik kritikus találmány ebben az időszakban a gőzhajtású rotációs nyomdagép, ami az első ipari forradalom utolsó évtizedeinek ajándéka volt. A második ipari forradalom hozta el a gépi betűszedést. A tudás terjesztésének ez a formája törölte el Angliában a papírra kivetett adót az 1870-es években, és ilyenformán az előállítási költségek csökkentésével jelentősen előmozdította a szakmai újságírást, a folyóiratok megjelentetését. (Lásd még a Könyvnyomtatás szócikket.)
A találmányok és alkalmazásaik sokkal elterjedtebbé váltak ebben a forradalomban, mint a korábbiban (vagy korábbi szakaszában). Az időszak találmánya volt Amerikában a szerszámgyártás, ami más gépek alkatrészeinek előállítását is megkönnyítette. Ugyancsak ez idő alatt a fogyasztói piacon megjelent a sorban állás, mint újszerű társadalmi jelenség.
Lásd még
- Forradalom
- Mezőgazdasági forradalom
- Tudományos forradalom
- Ipari forradalom
- Digitális forradalom
Kategória:Történelem
Föld:A föld egyéb jelentései a föld egyértelműsítő lapon találhatóak.
A Föld, a Naptól számított harmadik bolygó. A Naprendszer legnagyobb földtípusú bolygója, és az egyetlen égitest, melyről a modern tudomány elfogadja, hogy életet hordoz. Nagyjából 4,5 milliárd (4,5·109) éve jött létre, és nemsokkal utána már körülötte keringett a Hold.
A jelképe egy keresztet tartalmazó kör, melyben a kereszt a meridiánt és az egyenlítőt jelképezi; egy változatában a kereszt a kör felett van (Unicode: ⊕ és ♁).
Kialakulása, szerkezete
A Föld nyolc másik bolygótársával, a körülöttük keringő holdakkal, kisbolygókkal, üstökösökkel és meteorokkal, valamint csillagunkkal a Nappal együtt a naprendszert alkotja. Galaxisunk, a tejútrendszer több mint 100 milliárd csillagból áll.
Az emberiség évezredek óta kutatja a Föld keletkezésének a titkát. Az ókori és középkori tudósuk istennek tulajdonították a Föld keletkezését. Az 1700-as években a természettudományok fejlődése rohamosan felgyorsult, ennek következtében egyre több elmélet született a Föld keletkezésére vonatkozólag. A mai modern teóriák a régebbi elméletek részleteit is tartalmazzák, miszerint: a Nap és bolygói por- és gázfelhőből alakultak ki. Ez az anyag kb. 4.6 milliárd éve kezdett összehúzódni, forgása felgyorsult. A forgás közben leszakadtak a bolygók anyagai, melyek később bolygókká sűrűsödtek. A középen lévő legsűrűbb felhőből alakult ki a Nap. A többi nagyrészéből a bolygók, köztük a Föld is.
Kezdetben kb. 4,6 milliárd éve a Föld izzó állapotú volt. A különböző rétegek - a gravitáció és a forgás következtében - sűrűségüknek megfelelően gömbhéjakba (geoszférákba) rendeződtek. Három gömbhéjat különböztetünk meg: földkéreg, földköpeny, földmag.
Földkéreg
Földünk legkülső része, halmazállapota szilárd. A szárazföldek területén 30-70, átlagosan 35 km vastag, az óceánok alatt vastagsága 6 km. A szárazföldi réteg 15-20 km mélységben két részre osztható: a felső fémekben szegény gránitos, és az alsó fémekben gazdag bazaltos rétegre. Az óceáni kéreg csak bazaltos rétegből áll.
Földköpeny
A kéreg alatt található, kb 2900 km mélységben ér véget. Felső, és alsó köpenyből áll. A felső köpeny legfelső rétege szilárd, az alsó része képlékeny, asztenoszférának nevezzük kb 75-250 km mélységben.
Földmag
A legbelső gömbhéj. Külső és belső magból áll, a külső mag folyadékszerűen viselkedik, a belső mag szilárd.
A földkéreg és a földköpeny felső, szilárd része együtt a kőzetburok, vagy litoszféra. Földünk légköre, tengerei és óceánjai is gömbhéjas elrendezésűek. A levegőburok neve atmoszféra, a vízburok neve hidroszféra. A kéregben, vízben, levegőben élő élőlények együttesen alkotják a bioszférát.
Kontinensei
Európa,
Ázsia,
Afrika,
Amerika,
Ausztrália,
Antarktisz
Antarktisz
left
Kategória:Bolygók
ja:地球 ko:지구 ms:Bumi simple:Earth th:โลก zh-min-nan:Tē-kiû
NemzetEredete
A nemzet fogalma a középkorra tekint vissza, amikor a – többnyire a latin natio, nationes – kifejezéssel körülbelül az egy uralkodó alá tartozó, földbirtokal rendelkező, fegyverfogásra jogosult, kollektív jogokkal rendelkező nemesemberek összességét jelentette. Sajátos összetartozástudattal, többnyire közös eredetmítosszal stb. is rendelkeztek, egy etnikumhoz tartoztak és azonos nyelvet beszéltek. Mindez azonban nem volt mindenképpen feltétel. A Natio Hungarica (Magyar nemzet) tagja (Hungarus) volt például több itáliai, német (stb.) származású lovag, de szlávok, románok is akadtak közöttük. Másfelől a nemzet fogalma nem foglalta magába a parasztságot és a városi polgárságot (De ez alól is volt kivétel, Erdélyben például a középkorban elismert 3 nemzet egyike volt a szász városok polgársága. A másik kettő a magyar és a székely volt: jellemző, hogy a magyarajkú, de kollektív előjogokkal rendelkező székelységet önálló nemzetnek tekintették.)
A modern nemzet kialakulása
Államnemzet
A modern nemzet fogalma a francia forradalom idejére alakult ki, amikor minden Franciaországban, a francia állam területén élő embert – etnikai hovatartozására és nyelvére való tekintet nélkül – a köztársaság azonos jogokkal rendelkező tagjának, franciának tekintettek. Az országban a késő középkorban végbement kulturális fejlődés és a francia nyelv egységesedésének eredményeként, aminek fő ösztönzője és hordozója az egységes királyság volt, addigra egységes nemzettudat alakult ki, a korábban inkább uralkodónak tekinthető lokális tudat rovására, és ekkor a parasztságot és a polgárságot is maradéktalanul befogadták a nemzetbe. Az esetleges etnikai és nyelvi különállás ezen a területen nem játszott szerepet. (Pl. a bretonok franciákká, az andalúziaiak pedig spanyolokká váltak.)
Hasonló folyamat ment végbe – inkább több mint kevesebb sikerrel – Nyugat-Európa több országában: a korábban stabilizálódott államkereteket kitöltötte az egységes nemzetté válás. Így kialakult az államnemzet felfogása, amely egy nemzet tagjának tekinti az egy országban élő embereket, és amely Nyugat-Európában – kivételekkel – máig uralkodó.
A kivételek özé tartoztak egyfelől például a katalánok és a baszkok, akik az egységes Spanyolország létrejötte, majd az egységes spanyol nemzet kialakulása után is megtartották különállásuk tudatát. (De például egy szakíró megjegyzése szerint a katalánok 99%-a külföldön spanyol, otthon katalán nemzetiségűnek mondja magát)
Másfelől például az Északi-tenger és az Odera közötti síkságon élő germán törzsekből kialakult németség – annak ellenére, hogy széttagoltan, többszáz kisebb-nagyobb fejedelemségben és királyságban élt – megtartotta egy bizonyos mértékig azonosságának tudatát (részben a virtuálisan a 19. századig létező Német-római Birodalom kereteinek köszönhetően). Annak ellenére is, hogy ebben az időszakban fontosabb (vagy legalább olyan fontos volt), hogy valaki szász, sváb, bajor, brandenburgi (porosz), württembergi (stb.), mint hogy német. Ez az azonosságtudat a 19. század elején megerősödött és elsődlegessé vált, amivel létrejöhetett a modern német nemzet, a területi elkülönültség ellenére is. Hasonlóan megmaradt az itáliaiak azonosságtudata is. A modern nemzeti tudat kialakulásával aztán mindkét esetben erős politikai egységmozgalom is kialakult, amely a 19. század második felében eredményre is vezetett.
De a németségből kiváltak pl. a hollandok, akik a 17. századtól saját államuk keretei között az önálló nemzetté válás útjára léptek, majd sajátos történelmi okok folytán a 19. század közepén a luxemburgiak, majd (ez már a 20. századra tehető), az osztrákok. A szintén germán nyelvet beszélő flamandokból és a franciául beszélő vallonokból pedig a 19. században kialakultak a belgák (utóbbi egyébként máig nem problémamentes.) Ezeknek a nemzeteknek a külön kialakulásai mind a politikai államalakulás változásainak a következményei.
Kultúrnemzet
Közép- és Kelet-Európában azonban nagyobb méretű, eltérő történelmi múltú területeket, etnikumokat, nyelveket, kultúrákat magukba foglaló, birodalmi jellegű államok (Habsburg Birodalom, Oszmán Birodalom és Orosz Birodalom) részben a megkésett fejlődés következtében nem valósíthattak meg hasonló egységesülési folyamatot, a kialakuló nemzetek nem tölthették ki az állami kereteket. Így egy államban több – eltérő fejlődési fokon álló, s helyenként eltérő társadalmi szerkezetű – nemzet alakult ki, amely egyes területeken még keverten is él. Ezek az etnikai, nyelvi, (sokszor különféle mítoszokon alapuló) származásbeli, történelmi és kulturális jegyek alapján teremtették meg saját identitásukat. Így kialakult a kultúrnemzet felfogása, amely szerint nem az állami lét határozza meg a nemzeti hovatartozást. Közép- és Kelet-Európápan ez az uralkodó, bár mindig voltak (és vannak) próbálkozások az államnemzet fogalmának használatára – többnyire többségi nacionalista alapon – amivel szemben az ilyennel próbálkozó államokban élő nemzeti kisebbségek a leghatározottabban ellenállnak. (Erre két tipikus és egymással szembeni példa a Trianon előtti Magyar Királyság és a Trianon utáni Románia).
Definiciós problémák
A nemzeti hovatartozás ma az egyén számára az egyik legfontosabb – ha nem a legfontosabb – identitásképző elem, amit az összetartozás tudata, erős és megkérdőjelezhetetlen érzelmi kötődés jellemez. Sokféle definíciós próbálkozás volt, de még nem sikerült olyat egzakt meghatározást alkotni, amelyből vagy ne lógna ki néhány, vagy amelynek alapján nem kérdőjeleződne meg egy vagy több magát nemzetként – az említett erős intenzitással és kötődéssel – definiáló népcsoport nemzeti léte.
Ennek ellenére amikor nemzetről beszélünk, többé-kevésbé körvonalazottan tudjuk, hogy miről van szó.
Kategória:Politika
Kategória:Társadalom
ja:国民
simple:Nation
zh-cn:民族
2. évezred
Események
- Reneszánsz.
- Reformáció.
- Ipari forradalom kezdete.
- A nacionalizmus és a modern nemzetállam kialakulása.
- Európaiak felfedezik Amerikát.
- Amerika, Afrika és más földrészek gyarmatosítása.
- Két világháború (I. és II.).
- ENSZ megalapítása.
- Nők választójoga
Híres személyek
- Aquinói Tamás, teológus
- Dzsingisz Kán, mongol hódító
- Hunyadi Mátyás, reneszánsz-kori uralkodó
- Leonardo da Vinci, reneszánsz-kori tudós és művész
- Kolumbusz Kristóf, Amerika felfedezője
- Luther Márton, vallási reformer
- René Descartes, filozófus és matematikus
- Nikolausz Kopernikusz, csillagász és matematikus
- Galileo Galilei, tudós
- William Shakespeare, drámaíró
- Isaac Newton, tudós
- Mária Terézia, császárnő és királynő
- Charles Darwin, természettudós, az evolúciós elmélet megalkotója
- Benjamin Franklin, az Amerikai Egyesült Államok alapítója, tudós
- Thomas Jefferson, amerikai elnök
- Bonaparte Napóleon, francia hódító és császár
- Abraham Lincoln, amerikai elnök
- Otto von Bismarck, német kancellár
- Friedrich Nietzsche, német filozófus
- Karl Marx, politikus és filozófus
- Habsburg Erzsébet (Sisi), császárné és királyné
- Vlagyimir Iljics Lenin és Joszif Sztálin, szovjet diktátorok
- Adolf Hitler, német diktátor
- Franklin D. Roosevelt, amerikai elnök
- Albert Einstein, fizikus, a relativitáselmélet megalkotója
Felfedezések, találmányok
- Könyvnyomtatás
- Lőpor
- Gőzgép
- Evolúciós elmélet felfedezése
- A genetika tudományának kialakulása, és a DNS felfedezése
- Repülés
- Atomreaktor
- Űrhajó és a Holdraszállás
- Belsőégésű motor
- Kapitalizmus és szocializmus
- Számítógép és az internet
Kategória:Évezredek
ja:2千年紀
1800
Események
Dánia és Izland államközösségével megszünik Izland önállósága.
Születések
- január 11. - Jedlik Ányos természettudós, bencés szerzetes, a dinamó és a szódavíz feltalálója
- január 26. – Répásy Mihály honvéd tábornok
- január 28. - Friedrich August Stüler német építész és építészeti író
- december 1. - Vörösmarty Mihály költő, író
Halálozások
ko:1800년 ms:1800
NapóleonA Napóleon olasz eredetű férfinév, jelentése: Nápolyból származó.
__NOTOC__
Névnapok
- május 7.
- augusztus 15.
Becenevek
Híres Napóleonok
- Bonaparte Napóleon
- II. Napóleon
- III. Napóleon
- IV. Napóleon
Spanyolország
A Spanyol Királyság dél-európai ország. Portugáliával és Gibraltárral osztoznak az Ibériai-félszigeten. Északon a Pireneusok vonalán Franciaország és a kis hercegség Andorra. A királyság része a Baleári-szigetek a Földközi-tengeren, a Kanári-szigetek az Atlanti-óceánban, Ceuta és Melilla városok Afrika északi részén és számos lakatlan sziget a Földközi-tengeren a Gibraltári-szoros közelében.
Spanyolország alkotmányos monarchia és parlamentáris demokrácia az 1978. évi alkotmány bevezetése óta.
Történelem
Ókor
Középkor
Újkor
19. század
20. század
Államszervezet
Spanyolország államformája alkotmányos monarchia.
Törvényhozás
Az ország kétkamarás parlamenttel rendelkezik, amelynek neve Cortes Generales.
A törvényhozó ágat a következők alkotják:
- a Képviselői Kongresszus (Congresso de los Diputados) 350 közvetlenül, 4 évre megválasztott tagja
- a Szenátus (Senado) 259 tagja, melyből 208 közvetlenül kerül megválasztásra, 51-et pedig a területi törvényhozó testületek jelölnek ki, szintén 4 évre.
Végrehajtó hatalom
A végrehajtó hatalmat az uralkodó által javasolt, az Országgyűlés által megválasztott kormányfő által vezetett Miniszterek Tanácsa irányítja.
Helyi autonómia
Ma Spanyolország ugyan hivatalosan egységes, de valójában inkább autonóm közösségek szövetségeként működik, melyben mindegyik autonóm közösség saját törvényekkel és több-kevesebb önállósággal kormányozhatja magát. Például egyes autonóm közösségek rendelkeznek önálló oktatási és egészségügyi rendszerrel, míg mások nem. Ezzel a rendszerrel ma több probléma is adódik, mert míg az autonóm kormányok (különösképpen a nacionalista pártok által irányítottak) függetlenebb kapcsolatokat szeretnének kialakítani Spanyolországgal, a központi kormány éppen egyes autonóm közösségek (pl. Baszkföld és Katalónia) olyan jogait szeretné korlátozni, melyeket egyesek a túlzott önállóság jelének tartanak.
Politikai élet
Az ETA (Baszk Haza és Szabadság) néven ismert terrorszervezet erőszakos eszközökkel próbálja elérni Baszkföld függetlenségét. Ilyen eszközök az időről-időre előforduló robbantások, és egyes politikusok, illetve rendőrségi személyek meggyilkolása. Bár a baszk autonóm kormányzat elítél minden erőszakos cselekményt, a függetlenségi törekvések különböző megközelítése feszültségforrást jelent a központi kormánnyal szemben.
2005. május 17-én a Néppártot (Partido Popular) kivéve a Képviselői Kongresszus minden pártja támogatta a kormány javaslatát az ETA-val való, feltétel nélküli megadásról szóló béketárgyalások megkezdésére. A PSOE, a CiU, az ERC, a PNV, az IU-ICV, és egy vegyes csoport 192 szavazatával támogatta az elképzelést, a Néppárt 147 ellenszavazatával szemben.
2005. február 20-án Spanyolország volt az első olyan állam, amelyik népszavazásra bocsátotta az Európai Unió 2004 októberében aláírt alkotmányának kérdését. Bár az érvényben lévő szabályok értelmében bármely ország elutasító szavazata elegendő ahhoz, hogy az alkotmányt semmisnek tekintsék, a népszavazás eredménye a spanyol szavazók erős támogatását mutatta, így Spanyolország válhatott az első olyan taggá, amely népszavazás útján fogadta el a tervezetet.
Közigazgatási beosztás
Földrajz
október
Spanyolország területének nagy részét fennsíkok és olyan hegységek, mint a Pireneusok és a Sierra Nevada teszik ki. Ilyen magasságokból ered Spanyolország számos nagyobb folyója is, mint a Tajo, az Ebro, a Duero, a Guadiana és a Guadalquivir. A partok mentén előfordulnak hordalékos síkságok is. A legnagyobb ilyen terület a Guadalquivir mentén található, Andalúziában. Az ország keleti részén is számos hordalékos síkság fordul elő, közepes méretű folyók mellett, mint amilyen a Segura, a Júcar, és a Turia. Spanyolországot keletről a Földközi-tenger (benne a Baleár-szigetekkel), északról a Vizcayai-öböl, nyugatról pedig az Atlanti-óceán (az afrikai partok mentén a Kanári-szigetekkel) határolja.
Spanyolország klímáját négy főbb részre oszthatjuk:
- mediterrán: Esős tavasz és ősz. Mérsékelt nyár kellemes hőmérseklettel.
- Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Murcia 47,2 ºC, Malaga 44,2 ºC, Valencia 42,5 ºC, Alicante 41,4 ºC, Palma de Mallorca 40,6 ºC, Barcelona 39,8 ºC.
- Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Gerona -13,0 ºC, Barcelona -10,0 ºC, Valencia -7,2 ºC, Murcia -6,0 ºC, Alicante -4,6 ºC, Malaga -3,8 ºC.
- kontinentális: Hideg tél (gyakori havazásokkal északon), forró nyár.
- Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Sevilla 47,0 ºC, Córdoba 46,6 ºC, Badajoz 45,0 ºC, Albacete és Zaragoza 42,6 ºC, Madrid 42,2 ºC, Burgos 41,8 ºC, Valladolid 40,2 ºC.
- Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Albacete -24,0 ºC, Burgos -22,0 ºC, Salamanca -20,0 ºC, Teruel -19,0 ºC, Madrid -14,8 ºC, Sevilla -5,5 ºC.
- óceáni: Az észak-atlanti partvonal mentén. Csapadékos tél, mérsékelt, hűvös nyár.
- Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Bilbao 42,0 ºC, La Coruña 37,6 ºC, Gijón 36,4 ºC.
- Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Bilbao -8,6 ºC, Oviedo -6,0 ºC, Gijon és La Coruña -4,8 ºC.
- szubtrópusi: A Kanári-szigeteken. A hőmérséklet 18 és 24 ºC között mozog az egész év során.
- Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Santa Cruz de Tenerife 42,6 ºC.
- Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Santa Cruz de Tenerife 8,1 ºC.
Gazdaság
Spanyolország egyike Európa legnagyobb gazdaságainak, és a világon is a nyolcadik helyet foglalja el.
Ipara:
Mezőgazdasága:
Kereskedelmi ágazatai:
A szolgáltató szektorban a foglalkoztatottak 57%-a dolgozik. Kiemelkedő jelentőségű állami bevételforrás a turizmus.
Turizmus
- Jelentősége:
Az ország jelenkori fejlődésében a tengerpartok jutottak előnyhöz - ezért ezek ma is a legsűrűbben lakott területek, ahol 80-500 fő él km2 - ként. Fő központok: a Costa Brava, a Costa del Sol, a Baleári - szigetek (sp. Islas Baleares) és a Kanári -szigetek.1978 -ban 3 millió külföldi látogatott az országba, ez manapság 49-54 millió turista/év. 1998 - ban 57 millió látogató tette a világ 5. leglátogatottabb, és Európa 2. leglátogatottabb országává (1. Franciaország). A 12-15 milliárd USD idegenforgalomból származó bevétel, útépítésre és a helyi iparágak fejlesztésére fordítják. Az idegenforgalom részesedése a nemzeti termékből: 21, 2 % (1989.)
- Vonzását egyrészt tengerpartjai, másrészt kultúrájának sokszínűsége alapozza meg:
- partjai:
- Földközi-tenger: Costa Brava, Costa Dorada, Costa del Azahar, Costa Blanca, Costa del Sol, Costa de la Luz
- Atlanti-óceán: Costa de Rías Bajas, Costa Verde, Costa Real
- látnivaló városai, turisztikai látványosságai az idegenforgalom felosztása szerint:
- Észak -Spanyolország:
- Baszkföld: Bilbao, San Sebastian, Vitoria Gasteiz
- Kantábria: Santander
- Asztúria: Oviedo, Gijón
- Galícia: La Coruna, Santiago de Compostela, Lugo, Orense, Pontevedra, Vigo
- Levante:
- Katalónia: Barcelona, Lleida, Girona, Figuéres, Tarragona, Sitges
- Valencia: Castellón, Peniscola, Oropesa del Mar, Alicante, Benidorm
- Murcia: Murcia, Cartagena, Mar Menor
- Belső - Spanyolország:
- La Rioja: Logrono, Haro
- Kasztilia és León: Segovia, Ávila, Soria, Burgos, León, Zamora, Salamanca
- Kasztília - La Mancha: Toledo, Cuenca, Ciudad Real, Albacete, Guadalajara
- Extremadura: Cáceres, Plasencia, Trujillo, Badajoz, Mérida
- Madrid: Madrid, El Escorial, Alcalá de Henares, Aranjuez
- Navarra: Pamplona
- Aragónia: Zaragoza, Huesca, Teruel
- Dél - Spanyolország:
- Andalúzia: Sevilla, Córdoba, Granada, Málaga, Mijas, Ronda, Jaén, Almería, Cádiz, Huelva, Jerez de la Frontera
- Spanyol - szigetvilág:
- Baleárok: Palma de Mallorca, Mahón, Ciudadela, Ibiza
- Kanári - szigetek: Santa Cruz de Tenerife, Las Palmas de Gran Canaria, Arrecife
- Spanyolország UNESCO kincsei: 2000-ben az ország vezető helyen állt a világörökség kincseinek ranglistáján, ekkor 38 volt számuk. Néhány a jelentősebbek közül:
- 1984: A cordobai Nagymecset La Mezquita, Az Alhambra, az El Generalife és Albayzin, Granada, A burgosi katedrális, El Escorial, a királyi kolostor Madridban, Gaudi épületei: a Güell Park, a Güell Palota és a Casa Milá
- 1985: Az Altamira – barlangszikla festményei, Segovia óvárosa és római vízvezetéke, Az Asztúriai Királyság templomai, Santiago de Compostela óvárosa, Ávila óvárosa
- 1986: Toledo történelmi városrésze, Aragón mudejar stílusú épületei, Garajonay Nemzeti Park (La Gomera), Cáceres óvárosa
- 1987: A sevillai katedrális, az Alcazar és az India - archívum
- 1988: Salamanca történelmi negyede
- 1991: A Poblet - kolostor
- 1993: Merida régészeti leletegyüttese, Santiago de Compostela zarándokútja, Santa Maria de Guadalupe királyi kolostor, Caceres
- 1994: Donana Nemzeti Park
- 1996: Cuenca történelmi negyede, La Lonja de la Seda, Valencia
- 1997: a Las Medulas, León, Palau de la Musica Catalana és a Hospital de Sant Pau Barcelona, San Millán de la Cogolla és a Suso kolostor, Pireneusok: Perdu - hegy
- 1998: Az Ibériai - félsziget sziklaművészete, Az Alcalá de Henares Egyetem
- 1999: San Cristobal de la Laguna, Ibiza változatos élővilága és kultúrája
- 2000: Tarraco régészeti területe, Lugo római kori városfala, római-kori katalán templomok Vall de Boiban, Atapuerca régészet | | |
