:: wikimiki.org ::

Cseh Nyelv

Cseh nyelv

A cseh nyelv (csehül český jazyk vagy čeština) az indoeurópai nyelvcsalád, azon belül a nyugati szláv nyelvek tagja. Legközelebbi rokona a szlovák nyelv, amellyel kölcsönös érthetőség áll fenn (mintha egyazon nyelv két nyelvjárása lenne), de ugyanebbe a csoportba tartozik a lengyel és a szorb nyelv is. Két fő nyelvjárása a csehországi és a morvaországi. A legrégebbi nyelvemlékek a 13. századból valók. A nyelvet minteg 12 milliónyian beszélik, Csehországon kívül Szlovákiában, Németországban, Ausztriában valamint az Egyesült Állmokban és Kanadában elszórva használják. 2004. május 1. óta az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.

A cseh ábécé

A cseh nyelvet a latin írás betűivel írják. Az ábécé: Kiolvasott alakjuk: krátké a, dlouhé á, bé, cé, čé, dé, ďé, krátké e, dlouhé é, je, ef, gé, há, chá, krátké i, dlouhé í, jé, ká, el, em, en, eň, o, ó, pé, kvé, er, eř, es, eš, té, ťé, krátké u, dlouhé ú, ů s kroužkem, vé, dvojité vé, iks, krátké ypsilon, dlouhé ypsilon, zet, žet. (A betűk kiejtését l. alább!) Érdemes észrevenni, hogy a ch betű a h után (nem pedig a c után) szerepel. Egyazon betű éles ékezetes alakja (é, ú) megelőzi a hacsekosat (ě) és a karikásat (ů). A kis ď betű nagybetűs párja a Ď, a kis ť betűé pedig a Ť (felül mindkét nagybetű normális hacsekkal). Szavak ábécébe rendezésekor a magánhangzókon nem számítanak a mellékjelek (pl. duben < důsledný < duševní), a mássalhangzókon azonban igen (pl. rýže < řád).

Különbségek a szlovákhoz képest

A cseh nyelvet elég könnyen meg lehet különböztetni más szláv nyelvektől, de legközelebbi rokonától, a szlováktól már nem olyan egyszerű. Némely betűk azonban csak az egyik nyelvben, mások csak a másikban fordulnak elő:

Kiejtés

A betűk fölötti fordított háztető (ˇ) neve hacsek (csehül háček).

Írási és olvasási tudnivalók

- Az i,í és az y,ý között az a különbség, hogy az előbbi lágyítja az előtte álló d,t,n hangokat, míg az utóbbi nem. A dy, ty, ny kiejtése tehát [di, ti, ni], a ti, di, ni ejtése pedig [gyi, tyi, nyi] lesz a csehben.
- Helyesírási szabály, hogy az ún. lágy mássalhangzók után (ž, š, č, ř, c, j) i/í betűt írunk, a kemény mássalhangzók után (h, ch, k, r, g) pedig y/ý szerepel.
- Idegen szavakban az i előtti d,t,n kemény maradhat, pl. gramatika, [-ti-].
- Az ě kiejtése [je], a d/t/n hangokat lágyítja (dě, tě, ně: [gye, tye, nye]), a mě betűket pedig [mnye]-ként ejtjük. (Az utóbbi csak a Prága környéki irodalmi nyelvre vonatkozik.) – Az ě és az i/í betűn kívül más betű nem lágyít (szemben pl. a szlovákkal, itt a sima e sem lágyít).
- Az ř a cseh nyelvnek szinte egyedülálló hangja: egyszerre képzett [r] és [zs] hangot jelöl (más szóval: megemelt nyelvgyökkel képzett [r]-et).
- Az ú és ů hang kiejtésre azonos (hosszú [ú]), az utóbbi azonban a ragozás során o-val váltakozhat, illetve más szláv nyelvekben o felel meg neki. Megkülönböztetésüknek tehát nem hangtani, hanem helyesírási és nyelvtörténeti okai vannak.
- A ď és a ť betűk jele önálló karakter, nem pedig d/t + aposztróf (’). Nagybetűs formájukban (Ď, Ť), valamint kézírásos alakjukban a többi betűnél látható hacsekot (ˇ) használjuk: dˇ, tˇ.
- A zöngés mássalhangzókat szó végén zöngétlenül ejtjük (a némethez hasonlóan), például obraz [obrasz] 'kép'. A zöngétlenedés előre is hat, szón belül vagy szóhatáron át is, pl. v pokoji [fpokoji] 'a szobában'.
- A h és a ch hangnak jelentésmegkülönböztető értéke van; a csehek (amint a szlovákok is) kényesek a megfelelő kiejtésre.
- A magánhangzók hosszának is jelentésmegkülönböztető értéke van, ezért ügyelni kell megfelelően hosszú, nyújtott ejtésükre.

Alaktan

Névszóragozás

Nemek

A főnevek három nembe tartozhatnak: hím-, nő- és semlegesnem. Nemcsak a természetes nemmel rendelkező élőlényeknek van nyelvtani nemük, hanem minden más főnévnek (tárgyaknak, fogalmaknak is). – A melléknevek és a számnevek a főnévvel nemben, számban és esetben egyeznek. A főneveket többé-kevésbé fel lehet ismerni végződésük alapján: A mássalhangzó végűek többsége hímnemű (a kemény msh. végűek kivétel nélkül), az -a végűek nőneműek (valamint egyes lágy mássalhangzó végűek és az -e végűek egy része), az -o és -í végűek pedig semlegesneműek (valamint az -e végűek közül a többi). A ragozás miatt meg kell különböztetni a hímneműek között élőt és élettelent, valamint mindhárom nemben kemény és lágy tövűeket.

Esetek

A csehben hét névszói esetet tartanak számon. Nevük és kérdőszavaik az alábbiak:
- alany- (nominatívusz): ki, mi?
- tárgy- (akkuszatívusz): kit, mit?
- birtokos (genitívusz): kinek, minek a valamije?
- részes (datívusz): kinek, minek?
- elöljárós (lokatívusz): kiről, miről?
- eszköz (instrumentális): kivel, mivel?
- megszólító (vokatívusz): kit, mit szólítunk meg?

Igeragozás

Három fő igeragozási típust különböztetnek meg, melyek közül az egyiknek két altípusa van aszerint, hogy töve egy szótaggal bővül (ezt néha önálló típusnak tekintik, és négy fő típusról beszélnek).
- Az I.a típus főnévi igeneve (csillaggal jelölve) alakilag különféle lehet. Egyaránt ide tartozik például: jít (jdu), jet (jedu), psát (píšu), pít (piju), mýt se (myju se). (Zárójelben az egyes szám első személyű alakok szerepelnek, amelyek már szabályosak.) Ezeknél tehát a főnévi igenév mellett mindig valamelyik személyragos alakot is ismerni kell.
- Az I.b típusnál egy dobozban helyenként két alak is látható: a zárójeles a köznyelvi változatot jelöli. Ezeket elsősorban felismerés szintjén érdemes tudni. (A köznyelvi változat észrevehetően a másik altípus hatását mutatja.)
- A II. típusnál az á helyenként hosszú a főnévi igenévben (pl. znát).
- A legnagyobb figyelmet általában az egyes szám első és a többes szám harmadik személy igényel; a többi alak lényegében szabályos.
Külső hivatkozások

- [http://www.bohemica.com/czechonline/reference/referencetop.htm Cseh nyelvtan angolul]
- [http://bruntal.net/view.php?cisloclanku=2005100801 A cseh és a szlovák szókincs eltérései] Kategória:Nyelvek Kategória:Csehország ja:チェコ語 ko:체코어

Szlovák nyelv
A szlovák nyelv ( a hosszabb forma ) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik. Történelmi elődei az ősszláv, majd az ószláv nyelvek, melyből az összes többi szláv nyelv is kifejlődött. Legközelebbi rokonai a cseh és a lengyel nyelv. Három nyelvjárása van: nyugati, középső és keleti (ez utóbbinak egy sajátos, a magyar helyesíráson alapuló írást is kidolgoztak, a jugoszláviai bácskeresztúri szlovákok is ezen a nyelvjáráson beszélnek, de cirill írással írnak). Szlovákián kívül Csehországban (400 000) és Magyarországon (80 000) található számottevő szlovák népesség, ezen kívül Észak-Amerikában (300 000) vannak nagyobb szlovák kolóniák. Összesen több mint 6 millió beszélője van a nyelvnek. A felvidéki magyarok általában kétnyelvűek, a magyar mellett a szlovák nyelvet is beszélik. 2004. május 1. óta az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
A nevük eredete
Egykor a szlovákokat a magyarok tótoknak hívták, ahogyan pl. a románokat oláhoknak, a szlovéneket pedig vendeknek nevezték. Ezek a népnevek a szlovák, román, stb. nemzetállamok kialakulása után (de az internacionalista testvériség idejére mindenképpen) kivesztek a magyar nyelvből. A tót név végső soron a tauta (litvánul nép) és a germánokra alkalmazott teuton kifejezéssel azonos, annak szinonimája. A szlovák népnév a 19. században terjedt el, és a közvélekedés szerint a „szó” jelentésű szlovo alakból ered. Másfelől a „szlovák” név a „szláv” népnév egy változata.
A szlovák irodalmi nyelv kialakulása
A szlovák nyelv közép-szlovákiai nyelvjárása a hivatalos nyelv alapja. Az irodalmi nyelvi norma első megalapozója Anton Bernolák pap (1762- 1813) volt, aki közép-szlovák nyelvjárási elemekkel bővített nyugat-szlovák nyelvjárásra építette föl a nyelvet. Értekezése 1787-ben jelent meg latinul, majd 1790-ben nyelvtant is kiadta. Fő műve a szlovák-cseh-latin-német-magyar szótára: Slovár Slovenski Česko-Latinsko-Nemecko-Uherski, amely csak halála után jelent meg, hat kötetben. A nyugati, középső és keleti nyelvjárás hivatalos nyelvvé való tétele sok próbálkozást élt meg. A keleti nyelvjáráson alapuló kiadványok a református vallásos kiadványok és liturgia keretén belül jelentek meg. A 18. század közepétől kezdve adtak ki ilyen műveket a keleti Zemplén megyei nyelvjárásra építve. Az írásmód a magyar helyesírásra épült, tehát pl. az sz betűt használták. Az amerikai emigráció még 20. századunk elején is adott ki ebben a nyelvjárásban, nyelvi stílusban és ilyen helyesírással vallásos műveket, sőt időszaki lapokat. Különben a vajdasági Bácskeresztúron (Ruski Krstur/Руски Крстур) élő görög-katolikus és magukat ruténeknek nevező szlovákok e zempléni eredetű nyelvjárásban beszélnek és cirill betűkkel írnak.
A szlovák ábécé
A betűk: A, Á, Ä, B, C, Č, D, Ď, Dz, Dž E, É, F, G, H, Ch, I, Í, J, K, L, Ĺ, Ľ, M, N, Ň, O, Ó, Ô, P, R, Ŕ, S, Š, T, Ť, U, Ú, V, X, Y, Ý, Z, Ž A betűk nevei: a, á, ä, bé, cé, čé, dé, ďé, dzé, džé, e, é, ef, gé, há, chá, i, í, jé, ká, el, dlhé el, eľ, em, en, eň, o, ó, ô, pé, er, dlhé er, es, eš, té, ťé, u, ú, vé, iks, tvrdé i, tvrdé í, zé, žé Figyelem! A ch a h után áll!
Különbségek a cseh nyelvhez képest
A szlovákot elég könnyen meg lehet különböztetni más szláv nyelvektől, de legközelebbi rokonától, a csehtől már nem olyan egyszerű. Az alábbiak azonban segítségünkre lehetnek:
- Csak a szlovákban létezik:
- ä, ĺ, ľ, ô, ŕ
- Csak a csehben létezik:
- ě, ř, ů
Kiejtés

Magánhangzók
A magánhangzók lehetnek rövidek és hosszúak is.
- a: mint a palóc nyelvjárásbeli rövid á [a]: kefa ['kefa]
- á: mint a magyar á [a:]: dáva ['da:va]
- ä: mint a magyar e [ɛ]: pät [pɛt]
- e: mint a nyelvjárásbeli zárt e [e]: veľmi ['veʎmi]
- é: hosszú, nyílt e [ɛ:]: zdravé ['zdravɛ:]
- i, y: mint a magyar i [i]: chlapi ['xlapi], ryba ['riba]
- í, ý: mint a magyar í [i:]: cudzí ['ʦuʣi:], dlhý ['dl-γi:]
- o: mint a magyar o [o]: koč ['koʧ]
- ó: mint a magyar ó [o:]: Tótová ['to:tova:]
- u: mint a magyar u [u]: ulica ['uʎiʦa]
- ú: mint a magyar ú [u:]: kľúč ['kʎu:ʧ] Megjegyzés: az i, í lágyítja az előtte álló d, l, n, t mássalhangzókat (kivéve néhány újkeletű idegen szót), az y, ý nem. Néhány szóban viszont etimológiai okoból írnak y, ý-t i, í helyett.
Kettőshangzók

- au, av: hasonló a magyar au-hoz [au]: auto ['auto], pravda ['prauda]
- eu, ev: hasonló a magyar eu-hoz [eu]: Európa ['euro:pa], polievka ['poʎjeuka]
- ia: rövid j előtétű rövid, palócos á [ja] (lágyít!): žiak [ʒjak]
- ie: rövid j előtétű magyar e [je]: miesto ['mjɛsto]
- iu: rövid j előtétű magyar u [ju]: biura ['bjura]
- ô: rövid u előtétű nyílt o [wɔ]: kôň [kwɔɲ]
- ou: hasonló a magyar ou-hoz [ou]: tebou ['cɛbou] Megjegyzés: az av, ev kapcsolatok csak szótag végén ejtendőek így!
Mássalhangzók
A b, c, dz, f, g, j, k, m, p, r, v, x, z betűk kiejtése megegyezik a magyarral ([b], [ʦ], [ʣ], [f], [g], [j], [k], [m], [p], [r], [v], [ks], [z]). Példák: Hybe ['γibɛ], Levice ['ʎɛviʦɛ], cudzí ['ʦuʣi:], Fatra ['fatra], Magura ['magura], Dunaj ['dunaj], zrážka ['zra:ʃka], Komárno ['koma:rno], Poprad ['poprat], Muráň ['mura:ɲ], veľký ['vɛʎki:], textil [tɛkstil], Zlieskov ['zʎjɛskof]. A többi betűt a következő módon ejtjük:
Megjegyzések
A hangsúly általában az első szótagon van.. A q, w csak idegen nevekben fordul elő. A zöngés mássalhangzók szó végén zöngétlenekké válnak. ----
Nyelvtan

Főnevek
A szlovák nyelvben a főneveknnek három nyelvtani nemük lehet.
- hímnem
- nőnem
- semlegesnem A hímnemű főnevek további két csoportra oszlanak:
- élő főnevek
- élettelen főnevek Szerencsére a legtöbb esetben a végződés segít eldönteni, hogy az adott szó milyen nemű.
- a hímnemű szavak kevés kivétellel mindig mássalhangzóra végződnek
- a nőnemű főnevek
- -a, -ia, -nošť, -ošť, -šť, -áreň vagy -ň végűek lehetnek
- a semlegesnemű főnevek pedig -o vagy -e-ie végűek
A főnevek többes száma
A szlovákban a többes szám jelét az egyes szám helyére tesszük
- HÍMNEM -hímnemű ÉLŐ főnév kemény vagy lágy mássalhangzóra végződik a többesz szám jelei: -i/-ia/-ovia -hímnemű ÉLETTELEN főnév kemény vagy lágy mássalhangzóra végződik a többes szám jelei: -y/-e
- NŐNEM -a nőnemű főnevek többes számban az alábbi ragokat kapják: -y/-e/-i
- SEMLEGESNEM -a semlegesnemű főnevek többes számú végződései az alábbiak: -á/-ia/-atá/-ence
Névelő
A szlovák nyelvben nincs határozott, a határoztalan pedig ritkán használt. Ezek helyett a szlovák inkább mutató névmás alakjait használja
- hímnem -élőre ten... tsz: tí -élettelenre ten... tsz: tie
- nőnem -esz: tá -tsz: tie
- semlegesnem -esz: to -tsz: tie
Melléknevek
A szlovák nyelvben a melléknevek nemben, számban és esetben igazodnak ahhoz a főnévhez amelyre vonatkoznak. Mindig a főnév előtt állnak! Végződései:
- hímnem egyes szám -ý (dobrý) többes szám -í (dobrí)
- nőnem egyes szám -á (suchá) többes szám -é (suché)
- semleges nem egyes szám -é (zlé) többes szám -é (zlé) A mellékneveknek létezik még egy csoportja, amelyek ún. "lágy" végződést kapnak.
- hímnem egyes szám -í (cudzí) többes számban -í (cudzí)
- nőnem egyes szám -ia (čia) többes számban - ie (čie)
- semleges nem egyes szám -ie (tretie) többes számban -ie (tretie)
Külső hivatkozások

- [http://bruntal.net/view.php?cisloclanku=2005100801 A cseh és a szlovák szókincs eltérései] (cseh nyelven) Kategória:Nyelvek ja:スロバキア語

13. század

A 13. század a 1201 - 1300 közötti éveket foglalja magába.

Események

- Nyugat-európai királyok negyediktől a nyolcadik keresztes hadjárata az Iszlám ellen.
- Magyarországon az Aranybulla szentesíti a nemesség jogait.
- Dzsingisz Kán vezetésével a mongolok uralmuk alá veszik Ázsia és Kelet-Európa nagy részét.
- A tatárjárás pusztításai Magyarországon és Lengyelországban.
- A volgai bolgárok államának eltűnése Kelet-Európában a tatárjárás következtében.
- Bantu törzsek bevándorlása Fekete-Afrika déli területeire.
- Thai királyság alapítása Indo-Kínában (buddhista államvallás).
- Marco Polo és családja eljut Kínába.

Híres személyek

- Kubilaj, Kína mongol császára
- IX. (Szent) Lajos, francia király és keresztes lovag
- VIII. (Palailogosz) Mihály, bizánci császár
- IV. Béla, magyar király, "második államalapító" a tatárjárás után
- Szent Erzsébet (Árpádházi), türingiai grófné
- Szent Margit (Árpádházi), magyar hercegnő
- Assisi Szent Ferenc, itáliai közösségalapító (ferences rend)
- Szent Bonaventura, itáliai teológus
- Aquinói Szent Tamás, itáliai teológus
- Cimabue, itáliai festő
- Fibonacci, itáliai matematikus
- Roger Bacon, angol filozófus
- Petrus Peregrinus, francia tudós, a mágnesesség kutatója
- Albertus Magnus, német filozófus, teológus
- Kézai Simon, magyar történetíró

Találmányok és felfedezések

- A szemüveg feltalálása (Itália, 1280 körül)

Kultúra

- Gótikus stílus kezdete az építészetben és a képzőművészetekben

Évek és évtizedek

Megjegyzés: A 13. század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva. Kategória:Évszázadok ja:13世紀 ko:13세기 simple:13th century th:คริสต์ศตวรรษที่ 13

Szlovákiában

A Szlovák Köztársaság (Slovenská republika) közép-európai állam.

Története

A mai Szlovákia (Slovensko) területe a 6. században került szláv hatás alá, majd a 9. században a Nagymorva Birodalomhoz tartozott. (Más adatok szerint a Nagymorva Birodalom a mai Bosznia, Szerbia és Montenegró területén létezett. Morávia néven viszont létezhetett egy államalakulat elsősorban a mai Csehország-Morvaország területén, amely benyúlt a mai Szlovákia területébe. Az adatokat nagyon óvatosan kell értelmezni, mert ezek az államalakulatok területe nem volt határozott, inkább csak néhány helyőrség volt a városokban-településeken, és a mai értelemben nem alkottak igazi államot: törzsi államok voltak elsősorban. Történelmi jogfolytonosság ezen adatokból nem vonható le, mert a morvák nem szlovákok, hanem különálló identitású nép.) A 10. századtól Szlovákia teljes területe Magyarországhoz tartozott 1918-ig, ekkor az újonnan alakult Csehszlovákiához csatolták, ténylegesen az 1919-es évben a csehszlovák hadsereg megvalósította ezt az államalapítást a szlovák területeken is. Csehszlovákia feldarabolása (müncheni egyezmény) után Tiso 1938-ban Zsolnán (Žilina) kikiáltotta az önálló Szlovákiát. A német segítséggel alakult állam ténylegesen csatlósállam volt. Ez ellen irányult az 1944 nyarán kitört Szlovák nemzeti felkelés. A második világháború végén Csehszlovákia módosított határok melett az 1938-as Csehszovákia örököse lett. Bár Szlovákia területén a demokraták többségben voltak, a negyvenes évek végén a kommunisták átvették itt is a hatalmat. Az 1968. évi prágai tavasz után Csehszlovákiát szövetségi állammá szervezték. Az 1989. évi „bársonyos forradalom” után 3 évvel, 1993. január 1-jével Csehszlovákia felbomlott. Azóta Szlovákia független állam. Szlovákia 2004. május 1. óta az Európai Unió tagja.

Szlovákia határai

A mai Szlovákia határait az 1947. évi Párizsi Békeszerződés határozta meg. Délen ez nagyrészt megegyezik a Trianoni Békeszerződés által meghúzott határokkal, kivételt képez a pozsonyi hídfő, ahol stratégiai okokból 1947-ben további három falut csatoltak el Magyarországtól (Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún). Szlovákia keleti határát, az ukrán-szlovák határt 1947-ben egy egyenes vonallal húzták meg, így a részben magyarok lakta Kárpátalja a Szovjetunióhoz került. Szlovákia északi és nyugati határa megegyezik a trianoni határokkal, kivéve Árva és Szepes vármegyék kisebb területeit, amelyek Lengyelországhoz kerültek.

Szlovákia közigazgatása

Szovjetunióhoz Szlovákia közigazgatási beosztása a 1996-os közigazgatási reform óta: 8 kerület (kraj), 79 járás (okres), 138 város, 2883 falu. Kerületek: Pozsonyi (Bratislavský kraj), Nagyszombati (Trnavský kraj), Nyitrai (Nitriansky kraj), Trencséni (Trenčiansky kraj), Zsolnai (Žilinský kraj), Besztercebányai (Banskobystrický kraj), Eperjesi (Prešovský kraj), Kassai (Košický kraj). Kerületi székhelyek: Pozsony (Bratislava), Nagyszombat (Trnava), Nyitra (Nitra), Trencsén (Trenčín), Zsolna (Žilina), Besztercebánya (Banská Bystrica), Eperjes (Prešov), Kassa (Košice).

Földrajz

Szlovákia felszíne túlnyomó részt hegyvidéki jellegű; a Kárpátok foglalják el majdnem teljesen az ország északi felét. A Tátra magashegység két részből áll: Alacsony-Tátra és Magas-Tátra. A legmagasabb csúcs a Gerlachfalvi-csúcs, (2655 m). Az ország déli része inkább alföldi jellegű, míg nyugaton és keleten széles völgyekkel szabdalt dombság a jellemző. Az ország legfontosabb folyói a Duna, a Vág és a Garam. Szlovákia éghajlata mérsékelt, viszonylag hűvös nyárral és hideg, felhős és nedves téllel.
éghajlat

Szlovákiai magyarok

Szlovákiában ma több mint félmillió magyar ajkú ember él. A magyarság döntő többsége a szlovák-magyar határ menti sávban él. Szlovákiát politikailag szokták még Felvidéknek is nevezni, bár az egykori Felvidék vagy Felső-Magyarország a Pozsony-Nyitra vonaltól északra fekvő területnek volt a megnevezése. A II. világháború alatt a visszacsatolt területeket Felvidéknek nevezték.

Kapcsolódó szócikkek és kategóriák

- :Kategória:Szlovákiai települések

Külső hivatkozások

- [http://www.yeti.sk/?lang=hu/ Síelés Szlovákia]
- [http://www.statistics.sk/ statisztikai adatok a népszámlálásokról]
- [http://www.freeworldmaps.net/europe/slovakia/map.html Szlovákia domborzati térképe]
- als:Slowakei fiu-vro:Slovakkia ja:スロバキア ko:슬로바키아 simple:Slovakia th:ประเทศสโลวาเกีย zh-min-nan:Slovensko

Ausztria

Történelem

Ausztria földje régóta lakott. Éltek itt egykor illír és kelta törzsek. Időszámításunk szerint 15-ben rómaiak foglalták el, majd az 5. századtól kezdve a medencékben szlávok telepedtek le, a Keleti-Alpok vidékét pedig germán törzsek (alemannok, bajorok) szállták meg. Nagy Károly idején az egész területet a Frank Birodalomhoz csatolták. 1278-ban Habsburg Rudolf megszerezte az osztrák hercegséget,majd a 14. százdban Karintiát, Krajnát, Tirolt, Triesztet és Voralberget, ezzel kialakultak az osztrák örökös tartományok. 1438-1806 között a Habsburg-házból kerülte ki a Német-római birodalom császárai. A Habsburg Birodalom Közép-Európa leghatalmasabb állama lett. A Habsburg uralkodóház 1918-ig volt hatalmon Ausztriában. A Habsburgok rafinált házasságpolitikájuknak köszönhetően világhatalommá emelték az országot, mely akkor (16. század) magában foglalta Csehországot, Magyarországot, Németalföldet és Spanyolországot gyarmataival együtt. Az 1867-ben létrehozott soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia az első világháborúban szétesett, s utódállamainak egyike lett az első Osztrák Köztársaság. 1848-ban I. Ferenc József császár ült a trónra, aki feleségül vette Erzsébet bajor hercegnőt, ismertebb nevén Sissi-t. Sissi-t mind a mai napig kultikus tisztelet övezi Ausztriában. 1916-ban I. Ferenc József halálakor az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása megkezdődött. A császárt követő I. Károly 2 évvel később lemondásra kényszerült. I. Károly 1918-as lemondó okiratát ceruzával írta alá, de visszatérési kísérletei rendre kudarcot vallottak, s Ausztriában kikiáltották a köztársaságot. Függetlensége azonban 1938-ban az Anschluss miatt átmenetileg megszűnt (Hitler szülőföldjét 1938-ban csatolta a Német Birodalomhoz). A második világháború befejeztével a győztes nagyhatalmak csapatai elfoglalták és egy évtizeden át megszállva tartották Ausztriát, mely csak 1955. május 15-én nyerte el újbóli szuverenitását. Ezzel megalakult a 9 tartományból álló második Osztrák Köztársaság. A tartományokat tartományi kormányok (Landesregierung) kormányozzák.

Államszervezet, politika

Ausztria köztársasági elnökei

Közigazgatási beosztás

Ausztria szövetségi tartományai (Bundesland):

- Alsó-Ausztria (Niederösterreich) – székhely: Sankt Pölten [http://also-ausztria.lap.hu/ Starlap linkgyűjtemény]
- Bécs (Wien) – székhely: Bécs (Wien)
- Felsőőrvidék (Burgenland) – székhely: Eisenstadt (Kismarton)
- Felső-Ausztria (Oberösterreich) – székhely: Linz [http://felso-ausztria.lap.hu/ Starlap linkgyűjtemény]
- Karintia (Kärnten) – székhely: Klagenfurt
- Salzburg (Salzburger Land) – székhely: Salzburg
- Stájerország (Steiermark) – székhely: Graz
- Tirol (Tirol und Osttirol) – székhely: Innsbruck
- Vorarlberg – székhely: Bregenz

Földrajzi helyzet, éghajlat

Ausztria Közép-Európa déli részén, a Duna felső szakasza mentén fekszik. Területének felét magashegységek, harmadát középhegységek uralják és csak alig ötödére terjednek a medencék, illetve az alacsonyabb dombvidékek. Ausztria területén öt tájegységet különíthetünk el: #Legnagyobb tája a Keleti-Alpok, amelyet szélesen és részarányosan elhelyezkedő nyugat-keleti csapásirányú vonulatok jellemeznek. A Keleti-Alpok három övezetből áll. A legkiterjedtebb a Magas-Tauern, melynek legmagasabb csúcsa a Grossglockner, amely 3797 m magas. A Grossglockner északi lábainál a Keleti-Alpok leghosszabb gleccsere, a Pasterze található, mely 10,3 km hosszú. A legszebb kilátás a glecserre a Heiligenbluttól 4 óra járásnyira fekvő, 2418 m magas Ferenc József-magaslatról tárul elénk. A hegyvidéken átvezető alagutak és hágók fontos útvonalak. ##Az északi üledékes övezet részei: ##
- Északi Mészkő-Alpok (pl. Wetterstein, Karwendel, Dachstein, Totes Gebirge, Rax, Schneeberg) ##A középső kristályos övezet részei: ##
- Ötz-völgyi Alpok ##
- Stubai-Alpok ##
- Zillervölgyi-Alpok ##
- Magas-Tauern ##
- Alacsony-Tauern ##
- Eisenerzi-Alpok ##
- Gurk-völgyi-Alpok ##
- Glein-Alpok ##
- Lajta-hegység ##
- Stájer-Alpok ##A kristályos övezettől délre húzódó részek: ##
- Déli Mészkő-Alpok ##
- Karni-Alpok ##
- Karavankák #Az alpi vonulatokat északról harmadkori dombvidék kíséri. Ez az Elő-Alpok. A hajdani gleccserek által lerakott morénatakarót a Duna mellékfolyói hullámos dombvidékké szabdalták fel. #A Keleti-Alpok északi mészkőhegyei által közrefogott Bécsi-medence területén a mélyre süllyedt ókori kristályos kőzeteket közép- és harmadkori tengeri üledékek borítják. Itt és a Lajta-hegység előtt nyújtózó Felsőőrvidék (Burgenland) domb- és síkvidékén a legmagasabb a szántók aránya. #A Dunától északra eső területet a Cseh-masszívum déli része, az Osztrák-gránitfennsík foglalja el, amely ódiei kristályos kőzetekből (gránit, gneisz) áll. 300-600 m magasságú területén erdőségek termékeny mezőgazdasági tájakkal váltakoznak. #A központi kristályos vonulat és a déli mészkőövezet között a jégkorszaki morénák által felduzzasztott tavakban bővelkedő Klagenfurti-medence és a harmadkori üledékekkel borított Grazi-medence helyezkedik el. E vidéket a Rába, a Mura és a Dráva változatos dombvidékké formálta. Legmagasabb pont: Grossglockner (3797 m)
Legalacsonyabb pont: Fertő-tó (Neusiedler See) (115 m)
Legjelentősebb folyók:
- Duna (Donau) (350 km) – vízgyűjtő területe csaknem az egész országra kiterjed
- Inn (360 km) További folyók:
- Mura (Mur)
- Dráva (Drau) Tavak: A számtalan tó közül a Salzkammerguti-tóvidék és a karintiai tavak igen nagy vonzerővel rendelkeznek.
- Fertő-tó (Neusiedler See) - 232 km²
- Attersee - 46,7 km²
- Traunsee - 25,7 km²
- Wallersee
- Bodeni-tó (Bodensee)
- Wörthi-tó (Wörthersee)
- Faakersee Legjelentősebb repülőterek:
- Schwechat (Bécs)
- Graz
- Salzburg
- Innsbruck
- Klagenfurt
- Linz Fontosabb kikötők:
- Linz
- Bécs
- Enns
- Krems Az ország éghajlata mérsékelt, kontinentális. A tél hideg (a hegyekben síelésre alkalmas hó, az alacsonyabb vidékeken gyakoribb az eső). A nyár hűvös, alkalmanként záporokkal.

Gazdasága

A hűvös és csapadékos Alpok magasabban fekvő területeit az erdőgazdálkodás, a havasi pásztorkodás és a turizmus hasznosítja, míg a védett völgyekben a zöldmező-gazdálkodás és a könnyűipar honosodott meg. Mezőgazdaság Sokoldalú és önálló mezőgazdaság, valamint fejlett étkezési kultúra jellemzi Ausztriát. A mezőgazdaság belterjes, 90 %-ban önellátó mezőgazdasága a lakosság kis részét foglalkoztatja. Földterület megoszlása a művelési ágak arányában:
- erdő 39,5%
- egyéb 15,6%
- legelő 25%
- szántó 18,7%
- kert 1,2% Legjelentősebb termesztett növények:
- árpa
- kukorica
- burgonya
- cukorrépa
- búza
- rozs
- zab
- alma
- körte
- szilva
- cseresznye
- ribizli Legjelentősebb tenyésztett állatok:
- sertés
- baromfi
- szarvasmarha
- juh Ipar Feldolgozóipar:
- vas-, acélipar - jelentős
- színesfém-, alumíniumkohászat
- gépgyártás - jelentős
- vegyipar - jelentős
- fa-, papíripar - jelentős
- textilipar
- élelmiszeripar
- sörgyártás
- építőanyag- és építőipar Bányászat Ausztria ásványkincsekben gazdag ország. Bányászati termékek:
- magnezit - jelentős
- grafit
- volfrám
- barnaszén
- vas
- kőolaj
- földgáz
- lignit
- kősó - nagymúltú (Salzburg, Hallstatt)
- rézérc - jelentős
- cink - jelentős
- antimon - jelentős
- ólom - jelentős
- arany
- timber
- copper
- tungsten
- hydropower Idegenforgalom Az ország kulturális színvonala, fejlett infrastruktúrája az idegenforgalom alapja. Mindezek évről-évre biztosítják az idegenforgalomból származó bevételt. Idegenforgalmi bevételeit tekintve a világelsők között van.

Népessége

Kultúra

Tudósok

- Othenio Abel, evolúciókutató
- Max Adler, szociológus
- Peter L. Berger, szociológus
- Eugen von Böhm-Bawerk, közgazdász
- Karl Frisch, viselkedéskutató, orvos, Nobel-díjas
- Kurt Gödel, matematikus
- Alfred Gürtler, szociológus
- Julius von Hann, meteorológus
- Hans Hass, mélytengeri búvár, tengerkutató
- Berthold Hatschek, zoológus
- Friedrich August Hayek, Nobel-díjas közgazdász
- Nicolaus Joseph Jacquin, orvos-botanikus
- Hans Kelsen (Prag), jogász
- Leo Kofler, szociológus
- Leopold Kohr, közgazdász
- Otto König, viselkedéskutató
- Paul Felix Lazarsfeld, szociológus
- Konrad Lorenz, Nobel díjas viselkedéskutató, orvos
- Gregor Mendel (Morvaország), biológus, az örökléstan alapítója
- Oskar Morgenstern, a játékelmélet megalkotója
- Josef Maximilian Petzval, matematikus, fizikus
- Rupert Riedl, zoológus
- Helmut Schoeck, szociológus

Kémikusok

- Walter Kohn, Nobel díjas
- Richard Kuhn, Nobel díjas
- Johann Josef Loschmidt (Csehország)
- Fritz Pregl (Szlovénia), Nobel-díjas
- Max Ferdinand Perutz, Nobel-díjas
- Carl Auer von Welsbach

Történészek

- Heinrich Appelt
- Ernst Bruckmüller
- Otto Brunner
- Karl Brunner
- Gerhard Botz
- Alphons Dopsch
- Heinrich Fichtenau
- Julius von Ficker
- Othmar Hageneder
- Brigitte Hamann
- Gerhard Jagschitz
- Alfred Kohler
- Alfons Lhotsky
- Wolfgang Neugebauer
- Leo Santifaller
- Theodor von Sickel
- Gerald Stourzh
- Erika Weinzierl
- Herwig Wolfram
- Erich Zöllner

Orvosok

- Lorenz Böhler
- Karl Fellinger
- Ernst Freiherr von Feuchtersleben,orvos, költő
- Otto Gross,
- Karl Landsteiner, Nobel-díjas
- Siegmund Lustgarten
- Franz Xaver Mayr,
- Rudolf Pöch, antropológus
- Carl Rabl,
- Julius Wagner-Jauregg, Nobel-díjas

Filozófusok

- Martin Buber
- Christian von Ehrenfels
- Paul Feyerabend
- Franz Hillebrand
- Karl Popper
- Ludwig Wittgenstein

Fizikusok

- Christian Doppler
- Ludwig Boltzmann, a termodinamika elmélet megalkotója
- Victor Franz Hess, Nobel-díjas
- Lise Meitner
- Wolfgang Pauli, Nobel-díjas
- Erwin Schrödinger, Nobel-díjas
- Anton Zeilinger, a kvantumfizika úttörője

Pszichológusok, lélekkutatók

- Alfred Adler
- Viktor Frankl
- Sigmund Freud
- Wilhelm Reich
- Erwin Ringel
- Paul Watzlawick A popzenében nemzetközi sikert ért el Falco popénekes, az Opus együttes. Gyermekirodalomban népszerűek Thomas Brezina művei.

Ünnepek

- január 1. Munkaszüneti nap
- január 6. Egyházi ünnep: Három királyok
- Húsvét hétfő: Egyházi ünnep (2005-ben március 28.)
- május 1. A munka ünnepe/május napja
- május 5. Egyházi ünnep: Krisztus mennybemenetele
- Pünkösd hétfő: Egyházi ünnep (2005-ben május 16.)
- Az Úr napja: Egyházi ünnep (2005-ben május 26.)
- augusztus 15: Egyházi ünnep: Mária mennybemenetele
- október 26. Állami ünnep: az örökös semlegesség törvénybe iktatásának napja
- november 1. Egyházi ünnep: Mindenszentek
- december 8. Egyházi ünnep: Mária fogantatása
- december 25. Egyházi ünnep: Karácsony első napja
- december 26. Egyházi ünnep: Karácsony második napja

Források

Könyvek

- A Világ országai (Nyír - Karta Bt., 2004) ISBN 963-951664-3
- A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3

Más nyelvű Wikipédia

- [http://de.wikipedia.org/wiki/Liste_bedeutender_%C3%96sterreicher A német Wikipédia cikke]

Külső hivatkozások

- [http://www.winterreisen.de/ski_a.htm Alpok]
- [http://www.ausztria.lap.hu/ Startlap linkgyűjtemény] Kategória:Ausztria als:Österreich fiu-vro:Austria ja:オーストリア ko:오스트리아 ms:Austria simple:Austria th:ประเทศออสเตรีย zh-min-nan:Tang-kok

Kanada

Kanada az észak-amerikai kontinens északi felén helyezkedik el, államformája alkotmányos monarchia. Az ország területe az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjed, északon pedig az Arktiszra benyúlva egész az Északi sarkig. Fővárosa Ottawa, itt található a parlament, illetve a kormányzó és a miniszterelnök rezidenciája. Legnépesebb városa Toronto. Gazdaságának alapja kezdetektől fogva a rendelkezésre álló természeti erőforrások bősége volt: a fosszilis tüzelőanyagoknak és vízierőműveinek köszönhetően az energetika terén önellátó. Bár lakossága mindössze egytizede az Egyesült Államokénak, gazdasági súlya igen jelentős. Kanada tagja az ENSZ-nek, a Brit Nemzetközösségnek, a La Francophonie-nak, a NATO-nak, a G8-nak, az OECD-nek és az APEC-nek.

Földrajz

Kanada az észak-amerikai szárazföld északi részén fekszik. Szárazföldi határa kizárólag az Amerikai Egyesült Államokkal van (Alaszkát is beleszámítva ennek hossza 8 890 km), két óceán, az Atlanti és a Csendes, valamint a Jeges-tenger veszi körül. Főleg az északon található számtalan sziget miatt partvonala a leghosszabb a világon: 243 792 km. Kanada a második legnagyobb területű ország (Oroszország után). Népsűrűsége viszont igen alacsony, mindössze 3 fő/km²; a népesség megoszlása szélsőséges: a kedvezőbb éghajlat miatt a mintegy 32 millió kanadai 80%-a a déli határ 200 kilométeres körzetében él. A legsűrűbben lakott régió a Nagy-tavak vidéke és a Szent Lőrinc-folyó; ezen a termékeny területen telepedtek le először az európaiak. Ettől északra helyezkedik el a kanadai pajzs, a Föld egyik legrégibb szárazulata, mely a legutóbbi jégkorszak felszínformálásának nyomait viseli magán: a talajréteg vékony, a kéreg gazdag ásványokban és a jégvájta mélyedésekben sok tó és folyó alakult ki (a Föld tavainak 60%-a Kanadában található). A pajzstól keletre fekszik Labrador. Újfundland szigete, az ország legkeletibb része, zárja el a Szent Lőrinc-öblöt az óceántól. Az öböl kezdete, a Szent Lőrinc-folyó torkolata a világ legnagyobb tölcsértorkolata. Újfundlandtól délnyugatra található Új-Skócia félszigete, a fölött pedig a Prince Edward-sziget. Az Új-Skócia és New Brunswick közé benyúló keskeny Fundy-öbölben alakul ki a világon a legmagasabb dagály. A Nagy-tavaktól a Sziklás-hegységig húzódik a kanadai préri, Ontario, Manitoba és Saskatchewan tartományokon keresztül. A Sziklás-hegységen Alberta és Brit Columbia osztozik (utóbbi déli részén jóval enyhébben a telek, mint bárhol máshol az országban). Északon fekszik a három territórium: a Yukon terület, az Északnyugati területek és Nunavut. Déli részeiken még fenyvesek találhatók, de nagy részük tundra és sarkvidék. A kontinens északi végénél hatalmas szigetvilág kezdődik. Kanada nagy részén igen kemény a tél, akár a -30, -40 fok is előfordul, nyáron azonban például Montreal környékén akár 30 fok fölött is lehet a hőmérséklet, és még az északi Iqaluitban is 15 fok van.

Története

Lásd részletesebben: Kanada történelme Kanada területe már legalább tízezer éve lakott volt, amikor az első európaiak idevetődtek: 1000 körül a vikingek rövid ideig megtelepedtek az újfundlandi L'Anse aux Meadowsnál. A 16-17. század során aztán felfedezők újabb és újabb hulláma érkezett, főként franciák. A hétéves háború után, 1763-ban Franciaország, hogy megtarthassa karib-tengeri birtokait, lemondott a kontinensen lévő kolóniákról (Új-Franciaország) a Brit Birodalom javára. Az amerikai függetlenségi háború után sok royalista telepedett le Kanadában. 1867. július 1-jén a Brit Észak-Amerika Törvény (British North America Act) elfogadásával a brit kormány három észak-amerikai gyarmatát (Canada, New Brunswick, Nova Scotia) föderációvá alakította és önálló kormányzattal látta el. A Canada elnevezésű gyarmatot két részre osztották, Québecre és Ontarióra, az egykori Alsó- és Felső-Canada határa mentén. Később más brit gyarmatokat és függő területeket is az államhoz csatoltak: 1880-ra Újfundland és Labrador kivételével az ország már elérte mai kiterjedését (a sziget és a félsziget egy államként 1949-ben csatlakozott). A domínium 1931-ben jutott teljes önrendelkezéshez, a westminsteri rendelet értelmében (Statute of Westminster), a kanadai alkotmányt pedig 1982-ben fogadták el. 1980-ban majd 1995-ben népszavazást tartottak a főként francia anyanyelvűek lakta Québec tartomány elszakadásáról, melyet először a szavazók 60, másodszor 50,6%-a nem támogatott.

Az ország nevének eredete

A canada (kanada, angolul , franciául ) a huron-irokéz kanata szóból ered, melynek jelentése „falu”, „település”. Az európai felfedezők térképein a mai Ottawa-folyó és a Szent Lőrinc-folyó Montreal alatti szakasza szerepel ezen a néven, melyet valószínűleg a mai Québec város helyén lévő Stadacona elnevezésének gondoltak. A név aztán a folyókról terjedt ki a környező vidékre, majd az egész felfedezésre váró területre a 18. század elején. Hivatalos megnevezésként először 1791-ben került elő, a két részre osztott Québec tartományból létrejövő területek neveként (Alsó- és Felső-Canada), melyeket 1841-ben Canada néven egyesítenek újra. 1867-ben a Brit Észak-amerikai Törvény (British North America Act) hozta létre az államszövetséget, „...egy domíniumot Canada néven”. Az okirat azért használja a domínium kifejezést a királyság helyett, hogy az Egyesült Államok polgáraiban élő antimonarchikus szemléletet ne bántsa, de jelezze, hogy a Brit Birodalom önálló kormányzattal rendelkező gyarmatáról van szó. Az államforma megjelölését és az ország jelmondatát gyakran kapcsolják egy bibliai szöveghelyhez: Zsolt. 72:8: „És uralkodjék egyik tengertől a másik tengerig, és a nagy folyamtól a föld határáig.” (Vö. Zak. 9:10) Az 1960-as évekig a Kanada Domínium (Dominion of Canada) kifejezés volt használatos az ország megnevezésére; ettől kezdve azonban a hivatalos iratokon is csak a Kanada kezdett szerepelni, ma egyaránt ez az ország rövid és hosszú elnevezése. A lépéssel az Egyesült Királyságtól való nagyobb különállást hangsúlyozták. 1982-ben a Dominion Day nevű nemzeti ünnepet is átkeresztelték Canada Dayre.

Politika

A szövetségi kormányzat

1982.]]Kanada szövetségi állam, államformája alkotmányos monarchia. Az állam feje, a Kanada Királynője (Queen of Canada) cím birtokosa II. Erzsébet angol királynő. Őt a kormányzó (Governor General) képviseli: a pozíciót általában egy visszavonult politikus vagy más prominens személyiség tölti be, akit az uralkodó nevez ki, a miniszterelnök javaslatára. A kormányzó által hagyja jóvá a királynő a képviselőház és a szenátus elfogadta törvényeket, ő nevezi ki a miniszterelnököt, ő olvassa fel a trónbeszédeket, írja alá az államközi szerződéseket, nyitja meg és zárja be a parlament ülésszakait, illetve oszlatja fel a parlamentet az új választások előtt. A királynő és a kormányzó hatalma névleges, a legtöbb kérdésben a miniszterelnök javaslatára döntenek. A kanadai alkotmány sok ponton hiányos, és sok rendelkezése többféleképp is értelmezhető. A törvényt (Constitution Act), amely számos kiegészítést tartalmaz vele kapcsolatban, egy éjszaka alatt fogadta el a törvényhozás, Québec tartomány beleegyezése nélkül, amely visszautasította a francia nyelvű lakosságot hátrányosan érintő rendelkezéseket. A Constitution Act része a Charter of Rights and Freedoms, amely ellentétben áll Québec állam rendelkezésével, mely szerint az állam hivatalos nyelve a francia. A parlament két házból áll: a képviselőház (House of Commons) tagjait a szavazópolgárok választják, a szenátorokat pedig a miniszterelnök nevezi ki. A szenátus (Senate) 105 tagból áll: 24 Ontarióból, 24 Québecből, 24 az ún. tengeri tartományokból (10 Új-Skóciából, 10 New Brunswickból, 4 a Prince Edward-szigetről), 24 a nyugati tartományokból (6-6 Manitobából, Brit Columbiából, Saskatchewanból és Albertából), 6 Újfundland és Labrador államból és egy-egy a territóriumokból (Északnyugati területek, Yukon, Nunavut). Kanadában igen erős a pártfegyelem, így a miniszterelnöknek nagy befolyása van a törvényhozásra. Sőt az ő döntésétől függ, hogy mikor tartják a képviselőházi választásokat (általában legalább ötévente). A miniszterelnök a képviselőházban legtöbb helyet szerző párt vezetője, kormánya tagjait ő nevezi ki, pártjának a parlament valamely házába bejutott tagjaiból. Nunavut Kanadában három nagyobb párt van: a centrista Liberal Party of Canada (Kanadai Liberális Párt), a jobboldali Conservative Party of Canada (Kanadai Konzervatív Párt) és a baloldali-szociáldemokrata New Democratic Party (Új Demokrata Párt). Quebec tartományban jelentős a Bloc Québécois, mely elsősorban szociáldemokrata, de részben szeparatista is. A kisebb pártok jelöltjei és független jelöltek csak ritkán jutnak be a képviselőházba. A jelenlegi miniszterelnök, Paul Martin liberális párti, csakúgy mint elődje, a két egymást követő ciklusban is hatalmon lévő Jean Chrétien. Előtte csak a Progressive Conservative Party (Haladó Konzervatívok Pártja) nyert választásokat, mely 2003 decemberében egyesült a Canadian Alliance-szal (Kanadai Szövetség), így jött létre a mai Kanadai Konzervatív Párt. Az utóbbi években a kanadai választók inkább a baloldali erőket támogatták, míg az Egyesült Államokban fordított volt a helyzet. Kanadában tartományi és szövetségi szintű bíróságok is működnek, mivel a szövetségi jog mellett az egyes tartományok törvényhozása is alkot jogszabályokat. Mind a szövetségi, mind a tartományi ügyekben a Kanadai Legfelsőbb Bírósághoz lehet fellebbezni.

Közigazgatás: tartományok és territóriumok

Kanada 10 tartományra (province) és 3 területre (territory) oszlik. A tartományt Kanada alkotmánya hozhatja létre, míg a területet a szövetségi jog (federal law). A szövetségi kormány ennélfogva közvetlenebb irányítást gyakorol a területek felett, míg a tartományi kormányzatok több önállósággal és jogosítvánnyal rendelkeznek. A társadalmi élet nagy részében a tartományok szerepvállalása meghatározóbb, mint a szövetségi kormányzaté (pl. egészségügy, oktatás, jóléti intézmények); a világon egyedülálló módon a tartományok együttes bevétele meghaladja az állami bevétel összegét. Ha egy tartományi kormányzat nem a szövetségi szinten meghatározott irányelvekhez tartja magát egy-egy területen, elesik a központi költségvetés juttatásaitól. A kormány igyekszik biztosítani, hogy a szolgáltatások színvonala a gazdagabb és a szegényebb régiókban azonos legyen. A leginkább központi ellenőrzés alatt álló terület a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás. Minden tartomány és territórium önálló, egykamarás törvényhozással rendelkezik.

A tartományok kormányzata

igazságszolgáltatás A tíz tartomány mindegyikének egykamarás, választott törvényhozása, valamint kormánya van, a tartományi miniszterelnököket (premier) ugyanolyan módon választják meg, mint a miniszterelnököt. A királynő „provinciális” képviselői az alkormányzók (lieutenant governor), akiket a szövetségi miniszterelnök nevez ki. A legtöbb tartományban a három nagy párt „fiókpártjai” a politikai élet meghatározói - ezek azonban (a New Democratic Party szervezeteinek kivételével) hivatalosan nem kapcsolódnak a szövetségi szinten tevékenykedő pártokhoz. Pár helyütt a regionális politikai erők is nagy súllyal bírnak (pl. a Saskatchewan Party vagy a Labrador Party). Különleges a helyzet Québecben, ahol jó ideig a szeparatista Parti Québecois és a föderalista Parti libéral du Québec küzdelme volt a meghatározó, napjainkra azonban két kisebb, elsősorban nem a tartomány önállóságának kérdésével foglalkozó párt, a jobboldali Action démocratique du Québec és a baloldali Union des forces progressistes is nagyobb súlyra kezd szert tenni (bár a helyi parlamentbe még csak az ADQ jelöltjei kerültek be).

A territóriumok kormányzata

A territóriumok politikai súlya kisebb, mivel ilyen típusú közigazgatási egységet a parlament törvényekkel hozhat létre, míg a tartományok önállósága az alkotmányon alapul. Sokak szerint a területek lakossága így nem kap megfelelő képviseletet a parlamentben. A területek élén egy-egy biztos (commissioner) áll; jogosítványai megegyeznek egy alkormányzóéival, de nem képviseli az uralkodót. A biztosokat a szövetségi kormány nevezi ki. Yukon területnek egykamarás törvényhozása van, mely hasonlóképp működik, mint a tartományiak; a másik két territórium kormányzása azonban közmegegyezésen alapul: nincsenek pártok, a kormányzat tagjai függetlenekként indulnak, s maguk közül választják meg a kormányzat vezetőjét. A territóriumok kormányai és a szövetségi kormány között gyakoriak a feszültségek, főként a természeti erőforrások és a befektetések kapcsán. Bár a territóriumokban a legnagyobb az egy főre jutó bevétel, mégis magas a szegénység aránya az elszigeteltség, az áruk szállításának nehézségei és költségei, a munkahelyek hiánya és más társadalmi problémák miatt.

Gazdaság

Yukon Kanada az Egyesült Államokhoz hasonlóan fejlett piacgazdasággal és magas életszínvonallal büszkélkedhet. A második világháború után indult fejlődésnek a gyáripar, a bányászat és a szolgáltatói szektor, s kezdett az addig alapvetően agrárközpontú ország ipari hatalommá válni. Energiaszükségletét behozatal nélkül ki tudja elégíteni, hatalmas földgázkészletei vannak a keleti parton és a három nyugati tartományban; s általában igen jelentős természeti erőforrások állnak rendelkezésére. Az USA-val kötött 1989-es szabadkereskedelmi egyezmény, majd az 1994-es Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) (Kanada, USA, Mexikó) következményeként jóval szorosabbak lettek a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatai az Egyesült Államokkal. Így a 2001-es amerikai recesszió hatásai Kanadában is érezhetőek voltak, bár végül is az előzetes számítások alatt maradtak. A G7 tagjai közül Kanada vészelte át a legjobban a 2001-es visszesést. 1993-tól 2000-ig a növekedés mértéke 3% közelében járt. 2003-ban nőtt a munkanélküliség, főként a iparban és a természeti erőforrásokkal kapcsolatos területeken.

Demográfia

Kanada lakossága a legutóbbi (2001-es) népszámláláskor 30 007 094 fő volt; az ennek alapján a 2005-ös évre becsült adat 32 233 955 fő.

Kanada nemzetiségei

A 2001-es népszámlálás adatai alapján.

Nyelvek Kanadában

Kanada két hivatalos nyelve az angol és a francia. A francia 1969. július 7-én vált az angol egyenjogú társává; Kanadát a szövetségi kormányzat szintjén is kétnyelvű, többkultúrájú államnak ismerték el. A Canadian Charter of Rights and Freedoms kimondja, hogy
- a francia és az angol hivatalos nyelvekként teljesen egyenlők;
- a parlamenti hozzászólások bármely hivatalos nyelven elhangozhatnak;
- a törvényeket mindkét nyelven nyilvánosságra kell hozni;
- a parlament által felállított bíróságokon mind angolul, mind franciául lefolytathatók a tárgyalások;
- mindenki az általa választott nyelven léphet kapcsolatba a szövetségi kormánnyal, intézheti az ügyeit.
- a két hivatalos nyelv valamelyikének beszélői, ha az adott területen kisebbségben vannak, taníttatthatják a gyermekeiket anyanyelvükön, ha ők maguk is tanulták (legalább az általános iskolában) és jelenleg is értik a nyelvet. Tartományi szinten az egyetlen hivatalosan kétnyelvű állam New Brunswick, ezen státusát a fent említett nyilatkozat (Charter of Rights) rögzíti; polgárai mindazon jogokkal rendelkeznek, amivel minden kanadai állampolgár szövetségi szinten. Ugyanakkor a többi tartomány is nyújt szolgáltatásokat az angol vagy francia kisebbségieknek anyanyelvükön. Québec hivatalos nyelve a francia, mint a provincia törvényhozása által elfogadott Charter of the French Language kimondja. Bár a nyilatkozat számos módon védi a francia nyelv használatát, biztosít bizonyos jogokat az angol és az őslakos nyelvek beszélőinek is. A kormányzat legtöbb szolgáltatása itt is elérhető a hivatalos nyelvek mindegyikén. A franciát legtöbben Québecben, Ontarióban, New Brunswickban és Manitoba déli részén beszélik. A 2001-es népszámlálás során 6 864 615 személy nevezte meg első nyelveként a franciát, ezeknek 85%-a Quebecben él, és 17 694 835-en mondták magukat angol anyanyelvűnek. 5 470 820-an vannak a két nagy nyelv mellett élő számtalan kisebb nyelvek beszélői. (Ezen adatok magukba foglalják az első nyelvként többet is említőket.) A legnagyobb nem hivatalos nyelvek: a kínai (853 745), ezen belül a kantoni (322 315); az olasz (469 485); és a német (438 080). Az őslakos nyelveket beszélők száma folyamatosan csökken, csak néhány kivétel akad: a krí (72 885), az inuktitut (29 010), és az ojibwa (a krível együtt 150 000).

Kultúra

Lásd részletesebben: Kanada kultúrája A kanadai kultúrára természetesen igen nagy hatással van a brit és az amerikai, de ezen befolyás számos egyedi jellegzetességgel keveredik. Különösen az utóbbi évtizedekben, az 1967-es centenárium óta erősödött meg az önálló kanadai indentitás. Kanada és az Egyesült Államok kormánya számos területen építettek ki szoros kapcsolatot egymással. Ennek ellenhatásaként sok kanadaiban merült fel a kérdés: mi teszi nemzetüket határozottan elkülönülő közösséggé Észak-Amerikán belül. A növekvő amerikai kulturális jelenléttől való félelmek több törvényt és kormányzati intézkedést szültek, melyek a kanadai kultúra őrzését támogatják. Ugyanakkor az eddigiekből is látható, hogy a kanadai identitás részben az USA-tól való elkülönülés alapján áll. Például a kanadaiak az amerikai olvasztótégely-szemlélet helyett inkább az egyes népcsoportok egymás mellett éléséről, s az általuk létrehozott kulturális mozaikról beszélnek. A média kormánytámogatást élvező részének (pl. a CBC televíziós csatornának) kulturális programjait sokan vádolják politikai elfogultsággal.

Irodalom

Népszerű írók

- Stephen Leacock
- Lucy Maud Montgomery

Sport

Kanada legnépszerűbb sportága a jégkorong, legismertebb játékosai voltak (többek között): Bobby Hull, Wayne Gretzky. A kanadai jégkorong-válogatott 23-szoros világbajnok, legutóbb 2004-ben nyertek aranyérmet.

Külső hivatkozások

- [http://kanada.lap.hu kanada.lap.hu] Kanada témájú linkgyűjtemény
- [http://canada.gc.ca/ A kanadai kormány hivatalos oldala]
- [http://www.civilization.ca/ Civilization.ca - A Canadian Museum of Civilization Corporation oldala]
- [http://atlas.gc.ca/site/index.html Térképek Kanadáról]
- als:Kanada ja:カナダ ko:캐나다 ms:Kanada simple:Canada th:ประเทศแคนาดา zh-min-nan:Canada

Május 1

A munka ünnepe. Névnapok: Amarilla, Amarillisz, Bánk, Bende, Bene, Benedek, Benediktusz, Benignusz, Berta, Fédra, Felda, Filip, Florianna, Florina, Fülöp, Izaura, Izóra, Jakab, Jákó, Jákob, Jakus, Járed, Jefte, Jeremi, Jeremiás, József, Keled, Maja, Peónia, Peregrina, Szvetlána, Tétény, Zobor, Zsaklin, Zsigmond

Események

- 1711 - Károlyi gróf az előző napon aláírt szatmári béke értelmében, a majtényi síkon leteszi a fegyvert
- 1957 - Hivatalosan megkezdi működését a Magyar Televízió.
- 2004 - Ciprus (illetve de facto a déli része, azaz a Ciprusi Köztársaság a törökök által megszállt Észak-Ciprusi Török Köztársaság nélkül), Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia csatlakozása az Európai Unióhoz.

Születések

- 1218 - I. Rudolf német király
- 1620 - Zrínyi Miklós, költő, hadvezér
- 1901 - Szerb Antal író, irodalomtörténész
- 1926 - Lax Péter Abel-díjas matematikus
- 1941 - Eric Burdon brit énekes (Animals együttes)
- 1972 - Gregor Bernadett színésznő

Halálozások

- 1731 - Johann Ludwig Bach, német zeneszerző és hegedűs (pontosabban ezen a napon temették el - pontos elhalálozási dátumát nem ismerjük)
- 1982 - William Primrose brácsaművész
- 1994 - Ayrton Senna brazil autóversenyző

Nemzeti ünnepek, évfordulók, események

- A munkavállalók nemzetközi szolidaritási napja 1890 óta.
- A májusfaállítás napja 1400 óta.
- A népi hagyományok szerint, ha ilyenkor esik, jó termés várható. ja:5月1日 ko:5월 1일 simple:May 1 th:1 พฤษภาคม

Európai Unió

Az Európai Unió vagy EU részben kormányközi és nemzetekfölötti szervezet, amely jelenleg 25 európai országból áll. Az Európai Unió ezen a néven 1992-ben jött létre az Európai Uniós Szerződéssel (ismertebb nevén a maastrichti szerződéssel); ez a szerződés 1993. november 1-jén lépett hatályba. Az EU számos jellegzetessége létezett azonban már 1992 előtt is; elődjeinek története az 1950-es évekre nyúlik vissza. Négy fő intézménye van: az Európai Unió Tanácsa, az Európai Parlament, az Európai Bíróság és az Európai Bizottság. Mindegyiknek külön elnöke, külön szerepe és külön felelőssége van. Az EU tevékenysége a politika minden területet felöleli, az egészségügytől a gazdaságpolitikán át a külügyekig és a védelmi kérdésekig; hatalmának jellege azonban a különböző területeken más és más. Attól függően, hogy a tagállamai mennyi hatalmat ruháztak rá, hasonlít az EU egyfajta föderációra (például a pénzügyek, az agrárpolitika, a kereskedelem és a környezetvédelem terén), konföderációra (például a szociál- és gazdaságpolitika, a fogyasztóvédelem és a belügyek terén), vagy éppen nemzetközi szervezetre (például a külügyek terén). Az EU egyik legfontosabb tevékenysége az egységes piac létrehozása és fenntartása, melynek elemei a vámunió, a közös pénznem (amelyet a 25 tagállam közül eddig 12 vett át), a közös agrárpolitika és a közös halászati politika. 2004. október 29-én az európai kormányfők aláírták az európai alkotmányt létrehozó szerződést, amit egyes tagállamok már ratifikáltak, a többi tagállamokban pedig ratifikálásra vár. Ez a folyamat azonban 2005. május 29-én megtorpant, amikor Franciaország a népszavazáson nemmel szavazott az alkotmányra, melynek eredményeként a miniszterelnök lemondott. Ezt az elutasítást három nappal később, június 1-jén Hollandia elutasító döntése követte.

Jellege

Az Európai Unió tagállamai több szuverenitást (önrendelkezést) ruháztak erre a regionális szervezetre, mint bármely más tagállamok bármely más nem szuverén regionális szervezetre. Bizonyos területeken, ahol a tagállamok valamilyen szintű szuverenitást ruháztak az Unióra, az EU föderációra vagy konföderációra kezd emlékeztetni. A szerződéseket azonban továbbra is a tagállamok határozzák meg, az Uniónak ezáltal nincs hatalma, hogy a tagállamoktól azok hozzájárulása nélkül további hatásköröket vonjon saját rendelkezése alá. Az egyes tagállamok ezenkívül megőrzik a nemzeti érdekek legfőbb területein a saját politikájukat, mint például a külpolitikát és a honvédelmet. Különleges felépítése miatt az Európai Unió sui generis (minden mástól eltérő jellegű) entitásnak is tekinthető. Az Európai Unió aktuális és későbbi jellege jelentős politikai viták tárgya egyes tagállamaiban.

Földrajzi elhelyezkedése

Az Európai Unió túlnyomó része Európa nyugati és középső részén terül el, az Unió azonban magába foglal számos Európán kívüli területet is (ezek neve legkülső régiók), több tagállamának egykori gyarmatosításai folytán. Ha az Európai Unió minden olyan területet és szigetet felölel, amelynek lakosait európai állampolgárnak tekintik, akkor az EU 20 más országgal határos: (nyugatról keletre) Suriname, Brazília, Marokkó, Andorra, Norvégia, Monaco, Svájc, Liechtenstein, Vatikán, San Marino, Horvátország, Oroszország, Szerbia és Montenegró, Albánia, Macedónia, Románia, Ukrajna, Bulgária, Fehéroroszország és Törökország. Ugyanilyen alapon az EU-nak 31 állammal van közös tengeri határa: (nyugatról keletre) Új-Zéland (a Cook-szigetek révén), Kiribati, a Bahama-szigetek, Haiti, Dominikai Köztársaság, Kolumbia, Venezuela, Kanada, az USA (Puerto Rico révén), Saint Kitts és Nevis, Antigua és Barbuda, Dominika, Saint Lucia, Nyugat-Szahara, a brit korona alá tartozó három terület: a Man-sziget, Guernsey és Jersey, Algéria, Tunézia, Líbia, Egyiptom, Szíria, Libanon, Izrael, a Comore-szigetek, Madagaszkár, Vanuatu, a Fidzsi-szigetek, Tuvalu, Szamoa és Tonga. 51 szárazföldi és tengeri határával az Európai Unió, ha egyetlen ország lenne, több országgal lenne határos, mint bármely más nemzet, és majdnem annyi határt mondhatna magáénak, mint a következő négy ország együttvéve: Kína (16), Szaúd-Arábia (13), Irán (13) és Brazília (10). Ez azonban leegyszerűsíti az Európai Unió jellegét, mivel tagállamainak legtöbb polgára automatikusan európai állampolgár is. Ezt azt jelenti, hogy a brit (a Man-szigetek, Guernsey és Jersey lakosaitól eltekintve), francia, holland és dán (a Feröer szigetiek kivételével) állampolgárok egyaránt európai polgárok, még ha olyan államok területein is születtek, amelyek kívül esnek az Európai Unió különféle szerződésekben megállapított határain. Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, egyes olyan területeknek is van demokratikus képviselete az Európai Parlamentben, amelyeket az Európai Unión kívül esőnek tekintenek, így például Saint-Pierre és Miquelon francia szigetei a kanadai tengerpart mellett, ezért az Európai Unió tényleges határait nem olyan könnyű definiálni.

Jogalapja

Saint-Pierre és Miquelon Az Európai Unió jogi alapja tagállamainak számos egymást követő szerződéséből jött létre. Az évek során ezeket jelentősen bővítették: minden újabb szerződés kiegészítette a megelőzőeket. Az első ilyen szerződés az 1951-es (1952-ben hatályba lépett) párizsi szerződés volt, ami létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget eredetileg hat európai ország között. Ez a szerződés azóta érvényét vesztette, funkcióit a rá következő szerződések vették át. Az 1957-es római szerződés azonban jelenleg is hatályos, bár számos bővítésen ment keresztül, melyek közül legjelentősebb az 1992-es maastrichti szerződés, amely elsőként alkotta meg ezen a néven az Európai Uniót. A római szerződés legújabb kiegészítéséről a tíz új tagállam csatlakozási szerződése részeként egyeztek meg, amely 2004. május 1-jén lépett hatályba. Az EU tagállamai a közelmúltban állapodtak meg az új alkotmányszerződés szövegéről, amelyet ha ratifikálnak a tagállamok, az EU első hivatalos alkotmánya lesz, és egyetlen dokumentumként minden korábbi szerződés helyébe lép. Bár számos ország elfogadta, a május 29-i francia népszavazáson 55%-os többséggel elutasították, a június 1-ji holland szavazáson pedig 62%-os többséggel vetették el. Ha az alkotmányszerződés ratifikációja nem jár sikerrel minden tagállamban, a róla szóló tárgyalásokat lehet, hogy újra meg kell nyitni. A legtöbb politikus és tisztviselő egyetért abban, hogy az alkotmányt megelőző jelenleg struktúrák nem elégségesek középtávon egy 25 tagú (és bővülő) unió számára. Egyes tagállamok (név szerint Franciaország) vezető politikusai azt javasolták, hogy ha csak néhány ország nem írja alá az alkotmányszerződést, akkor az Unió többi része továbbléphetne nélkülük, ezáltal esetleg egy előőrsöt vagy belső uniót alkotna az elkötelezettebb tagállamokból, hogy egy „még mélyebb, még szélesebb” uniót hozzanak létre. Lásd még:
- EU-szerződések
- Európai alkotmányt létrehozó szerződés

Az EU-intézmények elhelyezkedése

Az EU-nak nincs hivatalos fővárosa, intézményei több város között vannak elosztva:
- Brüsszel az Európai Bizottság és a Európai Unió Tanácsa (más néven Miniszterek Tanácsa) székhelye, és itt kerül sor az Európai Parlament bizottsági ülésére és kisebb üléseire. Az EU legfrissebb bővítése óta Brüsszelben tartották az Európai Tanács összes csúcsértekezletét. A fentiek alapján ezt a várost tekintik az EU de facto központjának.
- Strasbourg az Európai Parlament székhelye, és itt kerül sor az évi egyszeri, 12 hetes plenáris ülésekre. Ez a bölcsője a „kibővült Európa” történelmi intézményeinek is (Európa Tanács, Emberi Jogok Európai Bírósága), melyekkel az EU együttműködik.
- Az Európai Bíróság és az Európai Parlament titkársága, valamint az Európai Befektetési Bank Luxembourg városában található.
- Az Európai Központi Bank Frankfurtban helyezkedik el.

Folyamatban lévő ügyek

Az Európai Unió előtt álló főbb ügyek közé tartozik jelenleg az új alkotmányszerződés elfogadása, elvetése vagy átvizsgálása, az Unió déli és keleti irányú bővítése (lásd alább), valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum és a közös agrárpolitika szabályainak felülvizsgálata. A következő kormányközi konferencián, ami az EU-államok állam- és kormányfőinek félévenkénti találkozója, a tagállamoknak arról kell dönteniük, hogyan osszák szét az EU-költségvetést. Az EU költségvetését „pénzügyi perspektívának” hívják, és hétévente újratárgyalják. A következő pénzügyi perspektíva a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozik. A vitásnak ígérkező ügyek az Egyesült Királyságnak való pénzvisszatérítés kérdése, Franciaország részesedése a közös agrárpolitikából, Németország és Hollandia jelentős hozzájárulása a költségvetéshez és az Európai Regionális Fejlesztési Alapok megújítása lesz. Több szakértő úgy látja, hogy ezek a viták jelentős törést fognak okozni a tagállamok kormányai között, mint például Franciaország és Németország részéről, amelyek a nagyobb költségvetést és a föderálisabb uniót támogatják (jelszavuk az integráció), és másfelől az Egyesült Királyság részéről, amely szűkebb költségvetést kíván és a források nagyobb mértékű beruházását a tudományra és a kutatásokra (az ő jelszavuk a modernizáció). A következő csúcsértekezleten a vezetőknek arról is dönteniük kell, mitévők legyenek az európai alkotmánnyal. Egyes országok szeretnék befagyasztani a ratifikációt, míg mások folytatni szeretnék. Ha az Európai Unió 25 tagállamából 20 (vagyis négyötöd) ratifikálja az alkotmányt, akkor átküldik az Európai Tanácsnak, és az állam- és kormányfők újratárgyalhatják a szerződést. Most, hogy Franciaország és Hollandia elutasította az alkotmányt, az EU vezetői az alkotmány egyes részeit apránként illeszthetik be a kormányközi konferencián, így a változtatásokat nem kell népszavazásra bocsátaniuk. Ez az eljárás egyesek számára Európa demokratikus hiányosságainak kérdését vetné fel.

Eredete és története

: Fő cikk: Az Európai Unió története Az Európa különféle nációit egyesítő törekvések a modern nemzetállamok megszületése előtt számos alkalommal megjelentek a kontinens történelme folyamán. Háromezer éve Európa kelta uralom alatt állt, majd a mediterrán központú Római Birodalom foglalta el és hajtotta uralma alá. Ezek a korai „európai uniók” erőszakból születtek. Nagy Károly frank birodalma és a Római Birodalom több száz évre egyesített jókora területeket laza közigazgatással. Később, az 1800-as évek napóleoni vámuniója és Németország 1940-es évekbeli hódításai rövidebb életűek voltak. Európa nyelveinek és kultúráinak heterogén jellege folytán e törekvések rendszerint erőszakos katonai leigázás révén valósultak meg, ami instabilitáshoz és végső soron kudarchoz vezetett. A tagok együttműködésén és egyenlőségén alapuló békés egyesítés gondolatát elsőként többek közt a pacifista Victor Hugo vetette fel 1851-ben. Az első és a második világháború katasztrófája után a részt vevő országok jóval nagyobb indíttatással szánták el magukat a (későbbi) Európai Unió megalapítására: elsősorban Európa újjáépítésének vágya vezérelte őket, valamint hogy kizárják annak a lehetőségét, hogy valaha is újból hasonló háború törhessen ki. Ezzel a megfontolással hozta létre végül (Nyugat-)Németország, Franciaország, Olaszország és a Benelux államok az Európai Szén- és Acélközösséget, amely az 1951 áprilisában aláírt párizsi szerződés keretében született meg, és 1952 júliusában lépett hatályba. Az első teljes vámunió eredetileg Európai Gazdasági Közösség (EGK; informálisan Közös Piac) néven volt ismert, amelyet a római szerződés hozott létre 1957-ben, és 1958. január 1-jén valósult meg. Neve később Európai Közösségre változott, ami jelenleg az Európai Unió első pillére. Az EU kereskedelmi testületből gazdasági és politikai együttműködéssé fejlődött. A részleteket lásd Az Európai Unió története címszó alatt.

Módszerek

E cél eléréshez az Európai Unió államhatárokon átívelő infrastruktúrát kíván létrehozni. Az összehangolt szabványok nagyobb és hatékonyabb piacot tesznek lehetővé, mivel a tagállamok egységes vámuniót alkothatnak egészségügyi vagy biztonsági aggályok nélkül. Így például azok az államok, melynek lakói sosem fogyasztanák ugyanazt az ételt, mégis megegyezhetnének a címkézési és tisztasági előírásokban. Az Európai Unió hatása jóval meghaladja a határait, mivel ahhoz, hogy a területén eladjanak valamit, érdemes megfelelni a szabványainak. Mihelyt egy nem-tagállam ország gyárai, termelői és kereskedői megfelelnek az EU-szabványoknak, az uniós csatlakozás költségeinek legnagyobb része semmivé foszlik. A teljes taggá váláshoz szükséges jogharmonizáció pedig növeli a jólétet (a vám költségeinek kiküszöbölésével), és mindössze a törvények tényleges megváltoztatásához szükséges apró beruházás van hátra. Ami a gazdaságon túli kérdéseket illeti, az Európai Unió támogatói arra hivatkoznak, hogy az EU ki

Cseh nyelv

A cseh ábécé

Különbségek a szlovákhoz képest

Kiejtés

Írási és olvasási tudnivalók

Alaktan

Névszóragozás

Nemek

Esetek

Igeragozás

Külső hivatkozások

Szlovák nyelv

A nevük eredete

A szlovák irodalmi nyelv kialakulása

A szlovák ábécé

Különbségek a cseh nyelvhez képest

Kiejtés

Magánhangzók

Kettőshangzók

Mássalhangzók

Megjegyzések

Nyelvtan

Főnevek

A főnevek többes száma

Névelő

Melléknevek

Külső hivatkozások

13. század

Események

Híres személyek

Találmányok és felfedezések

Kultúra

Évek és évtizedek

Szlovákiában

Története

Szlovákia határai

Szlovákia közigazgatása

Földrajz

Szlovákiai magyarok

Kapcsolódó szócikkek és kategóriák

Külső hivatkozások

Ausztria

Történelem

Államszervezet, politika

Ausztria köztársasági elnökei

Közigazgatási beosztás

Földrajzi helyzet, éghajlat

Gazdasága

Népessége

Kultúra

Zeneszerzők

Írók, költők

Képzőművészek

Tudósok

Kémikusok

Történészek

Orvosok

Filozófusok

Fizikusok

Pszichológusok, lélekkutatók

Ünnepek

Források

Könyvek

Más nyelvű Wikipédia

Külső hivatkozások

Kanada

Földrajz

Története

Az ország nevének eredete

Politika

A szövetségi kormányzat

Közigazgatás: tartományok és territóriumok

A tartományok kormányzata

A territóriumok kormányzata

Gazdaság

Demográfia

Kanada nemzetiségei

Nyelvek Kanadában

Kultúra

Irodalom