:: wikimiki.org ::

December 19

December 19

Névnapok: Viola, Bonifác, Bónis, Dárió, Dárius, Nemere, Orbán, Oros, Pelágiusz, Tea, Tétisz

Események

- 1936 - A náci hatalom megfosztotta állampolgárságától és a bonni egyetem által adományozott doktori címétől Thomas Mann Nobel-díjas írót
- 1945 - Ausztria másodszor válik köztársasággá
- 1946 - Ho Si Minh megtámadja a franciákat Hanoinál
- 1972 - az Apollo 17 visszatér a Földre

Születések

- 1813 – Thomas Andrews ír kémikus (légköri ózon)
- 1880 – Győrffy István, botanikus, egyetemi tanár, az MTA tagja († 1959)
- 1937 – Marék Veronika író, grafikus
- 1956 – Jens Fink-Jensen dán író, költő, fotóművész és zeneszerző
- 1963 – Jennifer Beals amerikai színésznő
- 1964 – Beatrice Dalle francia színésznő
- 1973 – Alyssa Milano amerikai színésznő

Halálozások

- 1370 - V.Orbán pápa
- 1848 - Emily Brontë angol írónő (Üvöltő szelek)

Nemzeti ünnepek, évfordulók, események

ja:12月19日 ko:12월 19일 ms:19 Disember simple:December 19 th:19 ธันวาคม

Névnap

A világ egy részén a születésnap mellett a névnap megünneplése is szokás. Ekkor az illető személy keresztneve (mely elő-, vagy utónév) szerinti naptári napon családi, baráti ünnepélyt rendez. A névnapok egy része szentek és mártírok évfordulóján alapul. Magyarország mellett például Svédországban szokás, de nem ünnepelnek névnapot például Hollandiában. A névnap, mint minden más, valamiért jeles nap, alkalom az ünnepre vagy ünneplésre. Mivel mindenkinek van neve, névnapja is legtöbbünknek van, azaz mindenkinek alkalma van, csupán azért, hogy él, saját magát ünnepeltetni. Magyarországon főleg a munkahelyen, helyben, vagy munka után volt szokás névnapokat tartani, amelynek költségeit főleg az ünnepelt viselte. Ma a multinacionális cégek is figyelnek arra, hogy névnapjukon köszöntsék vagy megajándékozzák dolgozóikat. A névnapi ajándékkal el lehet kerülni a korrupció látszatát, de az adófizetési kötelezettséget nem. A névnapokhoz adott nevekhez tartozó verses gyűjtemények és névnapi köszöntők, rigmusok továbbá tréfás szólások, kifejezések kapcsolódnak.

Lásd még

Szentek kalendáriuma - Szentek listája - Magyar névnapok - Magyar névnapok betűrendben - keresztnév - utónév

Külső hivatkozások

- Névnapok Svédországban (angol Wikipédia) Nevnap ja:聖名祝日

Bonifác

A Bonifác férfinév a latin homo boni fati, azaz a jó sors embere jelentésű kifejezésből eredő Bonifatius férfinévre vezethető vissza, amelyet tévesen jótevőként is szoktak értelmezni. A magyar népi hagyományban a fagyosszentek egyike. __NOTOC__

Névnapok

- április 24.
- május 14.
- június 5.
- október 25.
- december 19.

Becenév

Bónis.

Híres Bonifácok

- Montferrati Bonifác

Pápák

- I. Bonifác pápa
- II. Bonifác pápa
- III. Bonifác pápa
- IV. Bonifác pápa
- V. Bonifác pápa
- VI. Bonifác pápa
- VII. Bonifác pápa
- VIII. Bonifác pápa
- IX. Bonifác pápa

Dárius

A Dárius perzsa -> görög -> latin eredetű férfinév, jelentése: szilárdan tartó, hatalmas. __NOTOC__

Alakváltozatok

- Dárió: olasz átvétel

Névnapok

- október 25.
- december 19.

Becenevek

Híres Dáriusok, Dáriók

Dárius

A Dárius perzsa -> görög -> latin eredetű férfinév, jelentése: szilárdan tartó, hatalmas. __NOTOC__

Alakváltozatok

- Dárió: olasz átvétel

Névnapok

- október 25.
- december 19.

Becenevek

Híres Dáriusok, Dáriók

Orbán

Az Orbán férfinév a latin Urbanus néből ered, amelynek eredeti jelentése: 'városi ember, átvitt értelemben művelt, kifinomult. Rokon nevek: Orbó, Urbán. __NOTOC__
Névnapok

- május 25.
- június 29.
- december 19.
Becenevek
Orbi, Orbó, Ori, Orika.
Híres Orbánok

Pápák

- I. Orbán pápa
- II. Orbán pápa
- III. Orbán pápa
- IV. Orbán pápa
- V. Orbán pápa
- VI. Orbán pápa
- VII. Orbán pápa
- VIII. Orbán pápa
Családnévként

- Orbán Viktor politikus
- Orbán Balázs Erdély-kutató
- Orbán Ottó költő

Uros

Az Uros magyar eredetű férfinév, jelentése: uracska. __NOTOC__

Névnapok

- január 14.
- január 17.
- december 1.

Alakváltozatok

- Oros, névnapok: január 17., december 19.

Becenevek

Híres Urosok, Orosok

Pelágiusz

A Pelágiusz görög -> latin eredetű férfinév, jelentése: tengerész. Női párja: Pelágia. __NOTOC__

Névnapok

- május 4.
- június 9.
- június 26.
- augusztus 28.
- október 8.
- december 19.

Becenevek

Pela, Peli, Pelkó.

Híres Pelágiuszok

Tea (keresztnév)

A Tea német eredetű női név, több név önálló becézője. __NOTOC__

Névnapok

- augusztus 3.
- december 19.

Alakváltozatok

Becenevek

Híres Teák

1936

Események

- március 1. - Az Amerikai Egyesült Államokban befejeződik a Hoover-gát építése
- március 17. - Németország felmondja a locarnói egyezményt, és csapatai bevonulnak az addig demilitarizált Rajna-vidékre.
- szeptember 29 - A "Junta de Defensa Nacional" kinevezte Franco tábornokot államfőnek és nacionalsita fegyveres erők főparancsnokának

Az év témái

1936 magyar filmjei

- Gaál Béla - Az aranyember
- Székely István - Dunaparti randevú
- Vajda László - Ember ahíd alatt
- Bárdos Artúr - Én voltam
- Gaál Béla - Évforduló
- Pásztor Béla - Forog az idegen
- Vajda László - Három sárkány
- Balogh Béla - Havi 200 fix
- Székely István - Légy jó mindhalálig
- Gertler Viktor - Mária nővér
- Balogh Béla - Méltóságos kisasszony
- Székely István - Nászút féláron
- Martonffy Emil - Pogányok
- Balázs Mária - Pókháló
- Pásztor Béla - A sárga csikó
- Vajda László - Szenzáció
- Lakner Artúr - Szomorú csütörtök, vidám vasránap
- Ráthonyi Ákos - Tisztelet a kivételnek
- Somló Endre - A titokzatos idegen
- Balogh Béla - Tomi, a megfagyott gyermek
- György István - Zivatar Kemenespusztán

1936 az irodalomban

- József Attila: Nagyon fáj
- Radnóti Miklós - Járkálj csak, halálraítélt

1936 a zenében

- szeptember 7 - Elkészül a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára c. Bartók mű

1936 a politikában

1936 sporteseményei

- Nyári olimpiai játékok Berlinben

Születések

- január 10. - Robert Woodrow Wilson Nobel-díjas amerikai fizikus
- március 28. - Mario Vargas Llosa író, esszéista, újságíró, irodalomkritikus
- május 28. - Marik Miklós csillagász
- július 2. - Hofi Géza humorista
- szeptember 2. - Andrew Grove (Gróf András) az INTEL társalapítója
- szeptember 7. - Buddy Holly (eredeti nevén: Charles Hardin Holley) rock'n'roll énekes
- október 13. - Christine Nöstlinger osztrák írónő
- december 31. - Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke

Halálozások

- szeptember 1. - Frommer Rudolf gépészmérnök, feltaláló
- szeptember 7. - Grossmann Marcell matematikus
- szeptember 30. - Ilosvay Lajos kémikus
- október 6. - Gömbös Gyula katonatiszt, politikus
- október 17. - Baros Gyula irodalomtörténész, az MTA tagja
- november 20. - José Antonio Primo de Rivera spanyol politikus, a Falange alapítója (kivégezték)
- december 10. - Luigi Pirandello olasz drámaíró, novellista ja:1936年 ko:1936년 ms:1936 simple:1936 th:พ.ศ. 2479

Thomas Mann

Thomas Mann (Lübeck, 1875. június 6. - Zürich, 1955. augusztus 12.) Nobel-díjas (1929) német író. író]

Élete

1875 - 1913

A gyermekévek

Paul Thomas Mann 1875. június 6-án született a németországi Schleswig-Holstein tartománybeli Lübeckben. Édesapja id. Thomas Mann (1840-1891) kereskedő, édesanyja a félig brazil származású Julia da Silva-Bruhns (1851-1923) volt. A szülők 1869-ben kötöttek házasságot, s öt gyermekük született: Heinrich (1871-1950) - az ugyancsak jelentős író -, Thomas (1875-1955), Julia (1877-1927) - aki felnőttként öngyilkosságot követett el - Carla (1881-1910) és Victor (1890-1949). A család jómódban élt, Thomas Mann később úgy emlékezett vissza gyermekéveire, mint „gondoskodásban és boldogságban” eltelt időszakra. 1891-ben az apa rákban meghalt; végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a lübecki vállalat és házuk eladásra kerüljön, a felesége és gyermekei pedig a bevétel kamataiból éljenek a továbbiakban. Thomas Mann - bár nem volt tehetségtelen tanuló - az iskolai tanulmányokban a legmesszemenőbbekig érdektelenséget tanúsított. Sokkal szívesebben töltötte az idejét írással, ami iránt már korán hajlamot mutatott, és 1893-ban prózavázlatokkal illetve tanulmányokkal részt vett a „Der Frühlingssturm” (Tavaszi vihar) című újság kiadásában. Arra, hogy milyen komolyan is gondolta, az írói hivatást kívánja választani, jó példa egy 1889-ből fennmaradt levél, amit a 14-éves fiú „Thomas Mann. Lírikus-dramatikus költő” formulával írt alá. 1894-ben, a felső szekundában, megvált nem túlzottan kedvelt iskolájától, a Katharineum gimnáziumtól, és elköltözött Münchenbe, ahová anyja és testvérei már egy évvel korábban áttelepültek. Az apja halála után a még nem felnőttkorú fiú mellé kirendelt gyám azt kívánta, hogy Thomas az iskola elhagyása után válasszon magának valamilyen polgári foglalkozást, amibe Mann beleegyezett, és a továbbiakban egy tűzkárbiztosítási társaságnál dolgozott. Az állópultnál végzett irodai munka unalmas volt és nem túlzottan megterhelő; azon anekdota, miszerint Mann a listák leírása közben titokban irodalmi tevékenységgel foglalkozott, így akár igaz is lehet. Íróként 1894-ben debütált a „Gesellschaft” (Társadalom) nevű folyóiratban megjelentetett kisnovellájával, ami egyszerűen a „Tetszés” címet viselte, s valóban tetszést is aratott. 1895-ben Mann kilépett a biztosítótársaságtól, és a Müncheni Műszaki Főiskolán kezdett tanulmányokat. Először úgy képzelte, az újságírói hivatást választja. Az iskolai éveit jellemző céltalanság itt is folytatódott. Végül, mikor Mann 1896-ban, 21 évesen nagykorú lett és igényt támaszthatott az apai vagyonból havi 160-180 aranymárka, a kiadásait fedező zsebpénzre, úgy döntött, végleg felszabadítja magát az oktatási intézmények zsarnoksága alól és íróvá lesz. aranymárka

Első könyvei

Alig született meg az ötlet, hogy bátyjával, Heinrich-hel közösen Olaszországba utazzanak, már hozzá is láttak annak megvalósításához. Céljuk Róma volt, és 1897-ben a fővárostól keletre fekvő Palestrina nevű városkában béreltek maguknak szállást. Mann ebben az időben írta többek között a „Friedemann úr, a törpe” című novelláját, valamint itt kezdett hozzá első nagy regényéhez, a „Buddenbrook-ház”-hoz. Alkalmanként részt vett a bátyja, Heinrich által kiadott „Das Zwanzigste Jahrhundert – Blätter für die deutsche Art und Wohlfahrt“ (A XX. század - Lapok a német művészetért és jólétért) nevű kiadvány készítésében, azonban hamarosan felhagyott ezzel. A lapot uraló népies alaphang, valamint a benne megjelenő antiszemita gondolatok nem voltak alkalmasak arra, hogy szélesebb közönség elé ki lehessen állni velük. A fivérek később nem szívesen beszéltek erről az epizódról. Thomas Mann 1898-ban a Simplicissimus szerkesztőségében dolgozott egy évig. 1901-ben jelent meg Mann első regénye „Buddenbrooks. Verfall einer Familie” (Buddenbrook-ház. Egy család hanyatlása) címmel. A mű rögtön kedvező fogadtatásra talált az olvasóknál és az irodalmi kritikusok között egyaránt. Lübeckben ugyanakkor gyorsan terjedni kezdett a pletyka, hogy ezen nagycsalád és a regényben említett figurák nem teljesen fiktívek, hanem a város élő személyeiről mintázták őket. Lübeckben Már röviddel a könyv megjelenése után hozzáférhető volt egy lista, amelyik azonosította a regény alakjait. Egy élelmes lübecki könyvkereskedés különösen nagy forgalmat bonyolított azáltal, hogy vevőinek a regényhez dekódoló listát adott. A „Buddenbrook-ház” Thomas Mann legjelentősebb művei közé tartozik: 28 évvel megjelenése után a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Thomas Mannnak ítélte az irodalmi Nobel-díjat, és az indoklásban elsősorban az író ezen művére hivatkozott.

Saját utak

1903-ban jelentkeztek Thomas és Heinrich között az első nézeteltérések. Thomas Mann úgy érezte, fivére művészként lenézi őt, ő maga pedig bátyja műveit „unalmas szégyentelenségükért” gúnyolta. Kapcsolatuk ugyan nem szakadt meg, és a következő években többször is igyekeztek közeledni egymáshoz, de a továbbiakban az irodalomról, művészetről szóló nyilvános vitákban inkább kerülték egymást. 1903 1904-ben Thomas Mann megismerte Katharina (Katia) Pringsheim-t (, a feminista Hedwig Dohm unokáját, akinek udvarolni kezdett. Ez annál is meglepőbb volt, mert eddig nemhogy nőügyei (mint Heinrich fivérének), de nőkkel közelebbi kapcsolatai sem voltak. Bár szexuális irányultságáról Thomas Mann soha nem beszélt teljesen nyíltan, de el sem hallgatta őket. A lánykéréssel olyan élet mellett döntött, amit akkoriban egy rendes polgárhoz méltónak tartottak. A „fiúkért” és a homofil kapcsolatokért való rajongása ugyanakkor megmaradt, ahogyan azt számtalan feljegyzés és irodalmi feldolgozás bizonyítja, mint például Hanno és Kai Graf Mölln kapcsolata a „Buddenbrook-ház”-ban, Tonio Krögeré és Hans Hansené a „Tonio Kröger”-ben vagy Gustav von Aschenbaché és Tadzio-é a „Halál Velencében” című kisregényben. Katia sokáig kérette magát, de végül 1905. február 11-én hozzáment Thomas Mannhoz. Házasságukból 6 gyermek született: Erika (1905-1969), Klaus (1906-1949), Golo, azaz Angelus Gottfried Thomas (1909-1994), Monika (1910-1992), Elisabeth (1918-2002) és Michael (1919-1977). 1912-ben az orvosok tuberkolózisra utaló jeleket találtak Katia asszonynál, aki így hosszabb szanatóriumi ápolásra kényszerült Davosban. Thomas Mannra nagy hatással volt a betegszálló légköre, Katia elbeszélései az ott tartózkodó vendégekről és saját benyomásai. Elhatározta, hogy megírja élményeit és gondolatait, amihez 1913-ban hozzá is látott, de a munkát két évvel később félbehagyta, hogy csak 1924-ben fejezze be teljesen (A varázshegy).

1914 - 1929

Az első világháború

Amikor 1914-ben kitört az első világháború, sok irodalmár üdvözölte, sőt részben ünnepelte a fejleményeket. Gerhart Hauptmann, Robert Musil, Richard Dehmel és Alfred Kerr meggyőződéssel vallották a történtek helyességét. Thomas Mann inkább a visszafogott patriotizmust képviselte. Fivérének, Heinrichnek így írt: : „Nekem személyesen fel kell készülnöm arra, hogy az életem materiális alapjai teljesen megváltoznak. Ha a háború sokáig tart, egészen bizonyosan valami olyasmi leszek, amit az ember tönkrementnek mond.” Később pedig így folytatja: „De az istenért! Mit is jelent ez a változásokkal, főleg a lelkiekkel, szemben, melyek ilyen eseményeből szükségszerűen következnek. Hát nem kell az embernek hálásnak lennie a teljesen váratlanért, hogy ilyen nagy dolgokat megélhet?” Thomas Mann a háborút elvileg szükségesnek tartotta; nézete szerint itt a „világ legelvetemültebb rendőrállamának” (a cári Oroszországnak) a szétveréséről volt szó. A háborúval kapcsolatos - az azt támogató irodalmárok álláspontját védő - reflexióit Thomas Mann „Gondolatok háborúban” című művében jelentette meg. Időközben teljesen megszakadt kapcsolata Heinrich fivérével, aki Romain Rolland, Hermann Hesse, Stefan Zweig és Arthur Schnitzler írókkal együtt ellenezte a háborút.

„Apolitikus megfigyelőből” republikánus

A háború Németország számára kedvezőtlen alakulása, amely 1916-ban a civil lakosság komoly ellátási problémáiban is jelentkezett, nem maradt hatás nélkül Thomas Mannra sem. Az író, aki ebben az időben több betegségen, köztük neurotikus természetűn is átesett, hozzákezdett egy esszéhez, ami 1918-ban „Egy apolitikus meglátásai” címmel jelent meg. Ennek egyik tézise szerint a németek alapjában véve nem politikus természetűek; nem az a feladat, hogy a politikát irányítsuk, hanem, hogy az fejlődni hagyjuk. Az esszé azonban írása során egyre inkább elszámolás jellegűvé vált, mindenekelőtt Heinrich fivérével szemben. Annak „Zola” című, a vilmosi korszellemet és az udvaroncságot kipellengérező tanulmányában ugyanis Thomas Mann személyének és állásfoglalásának szóló támadást látott, és válaszul a köztársaság államformája elleni túlzott kijelentésekre ragadtatta magát. A könyv nyomtatása egyre elhúzódott. Mann kiadója, amely nem volt teljességgel elragadtatva a „Meglátásoktól”, az esszé számára kijelölt papíradagot inkább a Buddenbrook-ház újranyomtatására használta fel. A könyv így csak néhány nappal a háború vége előtt jelent meg. Thomas Mann akkor már azon gondolkozott, nem kellene-e megakadályoznia inkább a megjelenést, mivel a kritika - különösen a feleségéé - belsőleg éppúgy felkavarta mint korábban maga a munka. Mikor megtudta, hogy megkezdődött a kiszállítás, Mann csak ennyit mondott: „Isten így akarta”. 1919 január 19-én, a Weimari Köztársaság alapjait megvető nemzeti gyűlés megválasztásakor Thomas Mann nem szavazott. Ugyanakkor fivérével együtt ő is azon prominens személyiségekhez tartozott, akik aláírták a „Felhívás a düh ellen” nevű röpiratot. A dokumentumban felhívták a lakosságot, hogy erőit állítsa a köztársaság felépítésének szolgálatába. Bár a két Mann - legalábbis az aláírásukat illetően - itt közös álláspontra helyezkedett, a fivérek kibékülésére egészen 1922-ig kellett várni. Ekkor Heinrich súlyos megbetegedése arra késztette Thomast, hogy belássa: a fivéri kapcsolat erősebb, mint a múltbeli, egymással szembeni vitáik. Mindenekelőtt Walther Rathenau külügyminiszter 1922. június 24-i meggyilkolása bírta rá Thomas Mannt arra, hogy végleg és teljes erejével kiálljon a köztársaság és annak értékei mellett. „A német köztársaságról” című beszédével először lépett föl Mann a köztársaság politikai védelmezőjeként és támogatójaként. Feltevése szerint demokrácia és humanizmus egyet jelentenek, s mivel az embernek kötelessége, hogy a humanizmus elvét kövesse, így a demokratikus államforma a kívánatos. 1924-ben megjelent a „A varázshegy” című regénye, és egy csapásra nagy siker lett. Ezt követték a „Zűrzavar és kora bánat” illetve „A házasságról”. 1925-ben kezdte el a munkát a „József”-tetralógián. József kontúrjának modelljéül a Thomas Mannt elvarázsló fiatalemberek szolgálhattak. Köztük állítólag a 17 éves Klaus Heusernek, a Mann-gyerekek egy barátjának jellemvonásai is, akit Thomas Mann 1927-ben ismert meg, s akiről azt jegyezte fel magának, hogy „minden valószínűség szerint ő az utolsó szenvedélye” bekerültek József figurájába. Thomas Mann a Porosz Művészeti Akadémia „Költészet szekciójának” alapító tagjaként aktívan részt vett az irodalom tekintélyének erősítésében. Különösen az akkor érvényben lévő, az irodalmári szabadságot korlátozó „Ponyva-törvény” ellen lépett fel erélyesen.

A Nobel-díj

Az irodalmi Nobel-díj nem érte váratlanul Thomas Mannt. Évekkel korábban spekuláltak róla, és ő már 1927-ben számított erre a kitüntetésre. 1929. november 12-én délután érte el a jóhír Stockholmból. Megdöbbent azon, hogy a bizottság tulajdonképpen csak a „Buddenbrook-ház” című regényére hivatkozott. Ennek oka a svéd irodalomtudós Fredrik Böök, a bizottság „királycsinálója” lehetett, aki a „Varázshegyet” nem sokra becsülte, és néhány kritikájában azt elmarasztalta. A pénzjutalom 200 000 márkát tett ki, mai viszonyok szerint több mint félmillió Eurót. Egy részét Mann arra használta, hogy az Erika lánya és Klaus fia által felhalmozott óriási adósságokat kifizesse (Klaus Mann: „Bár semmit nem láttunk belőle, de mégis jobb kedvre derített bennünket”), ebből finanszírozták a házukat, vettek két autót (egy nyitott Buick-et és egy Horch-limuzint), a többit pedig befektették. Már Stockholmban azt tanácsolta nekik egy zsidó újságíró, hogy a pénzt „hagyják kint állni”, de el sem tudták képzelni, miért lenne erre szükség. Így, amikor 1933-ban elhagyták Németországot, vagyonuk nagy részét elvesztették ingatlanjaikkal és ingóságaikkal együtt.

1930 - 1944

A „Német Felszólamlás”

Az 1930 szeptemberi választások során a nemzetiszocialisták jelentős szavazatnövekedést könyvelhettek el. Thomas Mann, aki sok más szkeptikushoz hasonlóan bizalmatlanságot táplált az NSDAP politikai erejével szemben, elhatározta egy „az észhez folyamodó” beszéd megírását, amit 1930. október 17-én olvasott fel a berlini Beethoven-teremben, s ami „Német Felszólamlás”-ként vonult be a történelembe. A döntően szociáldemokrata és republikánus közönség soraiban ült néhány tucat nemzetiszocialista is, akik közbekiabálásokkal igyekezték az előadást megzavarni. Nem sikerült nekik. Thomas Mann a nemzetiszocializmust kertelés nélkül : „az excentrikus barbárság és a primitív-tömegdemokratikus vásári durvaság óriáshullámának” nevezte: „tömeges görcsbeesés, bódécsörgettyűzés, hallelúja és monoton slágerszavak dervisszerű ismétlése, míg mindenkinek habzani nem kezd a szája.” Feltette a kérdést, vajon ez német dolog-e és hogy „tényleg megvalósítandó-e egy primitív, tisztavérű, egyszerű szívű és értelmű, sarokösszecsapó, kékszeműen engedelmeskedő és stramm naivság eszménye, ezen teljes nemzeti szimplicitás, egy olyan érett, sokat tapasztalt kultúrnép esetében, mint a német”. A taps a teremben óriási volt, ez azonban nem jutott el kívülre. Bár Thomas Mann a nemzetiszocializmus legfontossabb prominens ellenzői közé tartozott és véleményének tekintélye miatt jelentős súlya volt külföldön, a számtalan felszólalása egytől egyig hatástalan maradt. 1933 februárjában Thomas Mann és felesége hosszabb utazást tettek külföldön, amely először Párizsba majd Arosába vitte őket. Az 1933. május 10-i könyvégetés Thomas Mann műveit ugyan megkímélte, Heinrichéit azonban nem. Mikor aztán a Porosz Művészeti Akadémia „Irodalmi Szekciójának” minden egyes tagját felszólították, fogadja el az új hatalmi viszonyokat, és nyilvánítsa ki hűségét a nemzetiszocialista kormánnyal szemben, Mann önként visszalépett hivatalától. Ő és Katia már korábban eldöntötték: nem térnek vissza Németországba.

A száműzetés első évei

Nem könnyen született meg a döntés, hogy Németországnak hátat fordítanak, hiszen így ott kellett hagyniuk vagyonukat. Pénzügyi problémáik ugyanakkor nem voltak, mert Mann még mindig hozzáférhetett a számláihoz és új könyvek megjelentetését is tervezte. Mannt kiadója, Samuel Fischer nyomatékosan kérte, ne hagyja magukra a németeket ezekben a nehéz órákban, és késznek mutatkozott arra, hogy az újabb műveket piacra vigye. Száműzetésük első állomása Dél-Franciaország volt, végül Svájcba költöztek, ahol Zürich közelében, Küsnachtban laktak. Thomas Mann utazási szabadsága korlátozott volt, mivel német útlevele lejárt, a német konzulátus pedig minden hosszabbítási kérelmet magyarázat nélkül visszautasított. Az állampolgárság megvonása, ami 1934-től 37 prominens németet, köztük Albert Einstein-t is érintette, Mann esetében egyelőre nem történt meg. A pénzügyi hatóságok ugyanakkor - állítólag megtalált kiadói szerződésekre hivatkozva, amiből szerintük az derült ki, hogy Mann 1929-ben és 1930-ban tetemes adóhátralékot halmozott fel - kihasználva a lehetőséget, lefoglalták müncheni házát és bútorait. 1934-ben és 1935-ben Mannék első ízben utaztak az Egyesült Államokba. Az amerikaiak érdeklődtek a híres író iránt, s így érvényes útlevél nélkül is engedélyezték neki a beutazást. Hatvanadik születésnapját Mann Küsnachtban töltötte, ahol a svájciak grandiózus ünnepséget rendeztek. 1936. november 19-én Thomas Mann kérésére a cseszlovák konzulátuson megkapta a cseh állampolgárságot. Naplójába erről ezt jegyezte be röviden: „Különös esemény”. Néhány héttel később megvonták tőle (valamint feleségétől és Golo, Elisabeth illetve Michael gyermekeitől) a német állampolgárságot. A nácik elvették Mann tiszteletbeli doktori címét is, amit 1919-ben a Bonni Egyetem adományozott neki, és amit 1946. december 13-án kapott meg újra.

„Ahol én vagyok, ott van Németország”

Mannék átköltözése az Egyesült Államokba időben egybeesett az Ausztriában zajló és végül a „birodalomhoz csatolás”-ba (Anschluss) torkolló politikai fejleményekkel. New York-ba való megérkezésükkor, 1938. február 21-én a riporterek arra kérték Mannt, foglaljon állást az események tekintetében, és feltették a kérdést, nagy teher-e számára a száműzetés. Válaszát a „New York Times” a következő napon lehozta: : „It is hard to bear. But what makes it easier is the realization of the poisoned atmosphere in Germany. That makes it easier because it’s actually no loss. Where I am, there is Germany. I carry my German culture in me. I have contact with the world and I do not consider myself fallen.” (Nehéz elviselni. A Németországot uraló mérgezett atmoszféra felidézése azonban könnyebbé teszi. Könnyebbé teszi, mert az ember valójában semmit nem veszít. Ahol én vagyok, ott van Németország. Magamban hordom a német kultúrámat. Kapcsolatban élek a világgal, és nem úgy tekintek magamra, mint elbukott emberre.) Amerikai száműzetésének első állomása Princeton volt, amelynek egyetemén Mann vendégprofesszori állást kapott. Eközben a Goethéről szóló regényén dolgozott, ami 1939-ben „Lotte Weimarban” címmel jelent meg. A második világháború 1939. szeptember 1-jei kitörése bel- és külföldön egyaránt megdöbbenést keltett, és Thomas Mannt számos aktív tevékenységre késztette. Több, az emigránsokat támogató bizottság tagja lett, többek között a „Committee for Jewish and Christian Refugees” és a „Unitarian Service Committee” testületeké. 1940-ben kezdte készíteni „Német hallgatók!” (Deutsche Hörer!) elnevezésű rádióadásait, amit a brit BBC sugárzott Németország felé. Ennek bevételeit a „British War Relief Fund” számára ajánlotta fel. Egyike legismertebb beszédeinek az 1945. január 14-i adás: : „Bárcsak vége lenne már ennek a háborúnak! Bárcsak eltávolíttatnának azok a szörnyű emberek, akik Németországot ide juttatták, hogy aztán hozzákezdhessünk gondolkodni egy új élet megindításán, a belső és külső romok eltakarításán, az újjáépítésen, a többi néppel történő értelmes kiegyezésen és a velük való méltó együttélésen! - Ez az, amit szeretnétek? Ez a ti vágyatokat is kifejezi? Úgy hiszem. Elegetek van a halálból, a rombolásból, a káoszból, mégha korábban titokban talán vágytatok is rá. Rendet akartok és életet, egy új életrendet, bármilyen nehezen és sötéten is alakulnak majd a következő évek.”

Vallomások

1941-ben Mannék átköltöztek Pacific Palisades-be, Los Angeles közelébe. Az amerikai állampolgárság megszerzése elhúzódott, és csak 1944-ben sikerült. 1943 és 1947 között Mann a „Doktor Faustus. Adrian Leverkühn, a német zeneszerző élete egy barátja által elmesélve” című regényén dolgozott. Ezen munkájához előtte zenetudományos könyveket, valamint Wolfgang Amadeus Mozart, Ludwig van Beethoven, Hector Berlioz, Hugo Wolf, sőt Alban Berg életét bemutató biográfiákat tanulmányozott. Kortárs zeneszerzőkkel (Igor Sztravinszkij, Arnold Schönberg és Hanns Eisler) lépett kapcsolatba, hogy a zeneszerzés tárgyáról tanuljon tőlük. A lutheri korból és a 30-éves háború idejéből származó dokumentumok ugyanúgy hozzátartoztak a felkészüléshez, mint Grimmelshausen és a középkori mondásgyűjtemények. „Leverkühn” vagyis „lebenskühn” (életerős): így akarta Mann, hogy ezen bonyolult alakját felfogják. A regényt „az életéről szóló gyónásnak” nevezte, és később így írt: : „(Serenus) Zeitbloom önmagam paródiája. Adrián életfelfogásában több van az enyémből, mint azt az ember hinné és hinnie kell.”

1945 - 1955

Thomas Mann és a háború utáni Németország

Mikor egyes újságok a háború végét követően Thomas Mannt a Német Szövetségi Köztársaság első elnökének javasolták, az író ijedten utasította el az ötletet, azonban öntudatosan - és a rá oly jellemző ironikussággal megjegyezte: „Bizonyos hercegi tehetséggel rendelkezem a reprezentáláshoz, amikor valamennyire friss vagyok”. Hogy ezen felvetés bármikor valósággá is lehetett volna, kérdéses, mert Mann maga és az új Németország közé „Miért nem térek vissza Németországba?” című nyílt levelével és az abban kifejtett nézetével a németek kollektív bűnösségéről éket vert. Fenyegető levelek és a „Dr. Faustus” rossz kritikája lett a válasz. Szükség volt egynéhány évre, hogy a németek megbéküljenek Mann-nal.

Visszatérés Európába

Az Egyesült Államokból Roosevelt halála után az író egyre inkább kiábrándult. Döntése, hogy visszatér Európába, akkor vált véglegessé, mikor 1951 júniusában a képviselőházban, mint „one of the world’s foremost apologists for Stalin and company” (egyike Sztálin és társai legelszántabb védőinek) említették. Neki is, mint korábban más német emigránsoknak (Hanns Eisler és Bertolt Brecht), be kellett számolnia tevékenységeiről a „Committee on Un-American Activities” elnevezésű testület előtt. Egy évre rá, 1952 júniusában Mann-ék visszaköltöztek Svájcba. Már 1949-ben, Goethe születésének 200. évfordulója alkalmából felkereste Németországot, mégpedig mind Frankfurtot, mind Weimart, amit a nyilvánosság bizalmatlanul figyelt, ő azonban így kommentálta: : „Nem ismerek zónákat. A látogatásom magának Németországnak szól, Németországnak, mint egésznek, nem pedig egy megszállt területnek”. Svájcból rendszeresen átlátogatott szülőhazájába. 1954-ben Mann újra dolgozni kezdett 1922-ben megkezdett „Felix Krull”-regényén (Egy szélhámos vallomásai), ami azonban töredék maradt. Friedrich Schiller halálának 150. évfordulójára 1955-ben kiadta „Tanulmány Schillerről” című esszéjét és ez alkalomból beszédeket is tartott. Lübeck városa díszpolgárává választotta. Lübeck 1955. július 20-án trombózis lépett fel nála. Az orvosi kezelés sikertelen maradt, augusztus 12-én a nyolcvanéves Thomas Mann meghalt a Zürichi Kórházban.

Önértékelés és recepció

Naplók

Thomas Mann egész életén át vezetett naplót. Az 1933 előtti köteteket elégette, csak az 1918 és 1921 közötti füzeteket kímélte meg, mert azokban találhatók a „Doktor Faustus”-hoz kapcsolódó első gondolatai. A naplói tehát az 1918-21 illetve 1933-55 közötti időszakot fogják át. Nyilvánosságra hozni azokat kívánságára csak 1975-ben lehetett - születésének 100 évfordulóján. Ennek megfelelően nagy várakozás előzte meg, a nyilvánosságra hozatal azonban túlnyomórészt csalódást keltett. Attól eltekintve, hogy Mann homoerotikus oldala mondhatni „fehéren-feketén” láthatóvá vált, a legszemélyesebb vallomások a kritikusokból rögtön a nárcizmus vádját csalták elő. Mégha nem is tisztázott, mi állhat egyáltalán egy naplóban, és egy író hol máshol, ha nem ott mutathatja magát hiúnak, Mann feljegyzései fontos adalékok, amelyek az íróról alkotott képet a magánéleti adatokkal pontosítják.

Hatása - akkor és ma

Mann műveinek hatását néhány szóban összefoglalni lehetetlenség. Két fontos dolgot azonban kiemelhetünk: már életében vitatkoztak róla és ez halála után is így maradt; illetve nem voltak „tanítványai”; senki nem ismerte el azt, hogy Mann hatással lett volna írói pályájára. Az, hogy Mann-nak nem csupán barátai, hanem elszánt ellenségei is voltak, nem pusztán a történelmi események miatt alakult ki. Természetesen a nemzetiszocialisták nemkívánatos személlyé degradálták, műveit nem adták ki és nem olvasták, nemhogy beszéltek volna róluk. Politikai írásai is eleve olyan jellegűek voltak, hogy az egyik oldal támogatta, míg a másik üvöltve protestált. De ezzel nem magyaráztunk meg mindent; a dologban neki is része volt. Korai sikere, ami 1933-ig töretlenül kitartott, lehetővé tette számára, hogy nagyon öntudatosan lépjen fel, s mivel utolérhetetlennek mutatkozott a hosszú, de a tényállást pregnánsan leíró mondatok alkotásában, képes volt szóban semmisíteni meg másokat. Ennek megfelelően irodalmár társával feszült viszonya volt. Robert Musil „Nagyírónak” csúfolta, Bertolt Brecht a „burzsoázia kormányzathű bérírójának” nevezte, Alfred Döblin pedig úgy jellemezte, ő az az úr, aki a „ruharáncot művészi elvvé” emelte. Franz Kafkával és Hermann Hessével semleges és barátságos maradt viszonya. Születésének 100. évfordulója alkalmából tudományosan is vizsgálták, miért nincs Mann-nak önmagát annak valló tanítványa. Peter Pütz irodalomtudós szerint „Thomas Mann hatása a jelen német irodalmára nem a követésben, hanem a szembemenésben” testesül meg. Mivel Mann mellett senki nem állhat meg, így csak vele szemben érvényesülhet. Marcel Reich-Ranicki így összegez: „Írók tucatjai bizonygatták, senki nem érdektelenebb számukra, mint a Varázshegy szerzője. De haragtól és talán irigységtől is remegő hangon mondták ezt.” („Nachprüfung. Aufsätze über deutsche Schriftsteller von gestern”, Stuttgart 1980, S. 110).

Művei

- Friedemann úr, a törpe, Novellagyűjtemény 1898
- Buddenbrook-ház - Egy család hanyatlása, Regény 1901
- Tonio Kröger, Novella 1903
- Trisztán, Novella 1903
- Királyi fenség', 1909
- Halál Velencében, Elbeszélés 1912
- Egy apolitikus meglátásai, 1918
- Úr és kutya, Novella 1919
- A varázshegy, Regény 1924
- Mario és a varázsló, Elbeszélés 1930
- József és testvérei, Tetralógia 1933-43
- Jákob története' 1933
- Az ifjú József, 1934
- József Egyiptomban, 1936
- József, a kenyéradó, 1943
- A szabadság problémája, 1937
- Lotte Weimarban, Regény 1939
- Elcserélt fejek - Indiai legenda, 1940
- Doktor Faustus, Regény 1947
- A kiválasztott, Regény 1951[http://mek.oszk.hu/02600/02651/]
- A megtévesztett, Elbeszélés 1953
- Egy szélhámos vallomásai, 1922/1954

Irodalomjegyzék

Biográfiák

- Klaus Harpprecht: Thomas Mann - Eine Biographie, 2 Bände, Rowohlt-Verlag, Reinbek 1996, ISBN 3498028731
- Peter de Mendelssohn: Der Zauberer - Das Leben des deutschen Schriftstellers Thomas Mann, Erster Teil 1875 - 1918, S. Fischer Verlag, Frankfurt a.M., 1975, ISBN 3-10-049402-4
- Peter de Mendelssohn: Der Zauberer - Das Leben des deutschen Schriftstellers Thomas Mann, Jahre der Schwebe 1919 und 1933, nachgelassene Kapitel, Register, S. Fischer Frankfurt a. M., 1992, ISBN 3-10-049405-9
- Donald A. Prater: Thomas Mann - Deutscher und Weltbürger. Eine Biographie, C. Hanser: München & Wien 1995, ISBN 3-44615-363-2

Irodalomtudományi munkák

- Heinz Ludwig Arnold (Hrsg.): Thomas Mann. TEXT + KRITIK. Zeitschrift für Literatur, Sonderband, 2., erweiterte Aufl. 1982. edition text + kritik. ISBN 3-88377-124-4
- Jeffrey B. Berlin: Approaches to Teaching Mann's Death in Venice and Other Short Fiction, The Modern Language Association of America, New York 1992, ISBN 0-87352-709-7 (cloth) ISBN 0-87352-710-0 (pbk.)
- Helmut Koopmann (Hrsg.): Thomas-Mann-Handbuch, 2. Aufl. Kröner Verlag, Stuttgart 1995, ISBN 3-520-82802-2

Egyéb

- Hermann Kurzke: Thomas Mann - Epoche - Werk - Wirkung, C.H. Beck Verlag, München 1997, ISBN 3-406-431364
- Kurt Sontheimer: Thomas Mann und die Deutschen, Langen Müller, München 2002 (überarbeitete Neuauflage des 1961 bei der Nymphenburger Verlagshandlung erschienenen Titels), ISBN 3-7844-2861-4
- Thomas Klugkist: 49 Fragen und Antworten zu Thomas Mann, S. Fischer: Frankfurt 2003 ISBN 3100422198

Filmográfia

Filmek, melyek Thomas Mann regényei illetve novellái nyomán készültek:
- 1923 - Buddenbrook-ház - Rendező: Gerhard Lamprecht
- 1953 - Királyi fenség - (Ruth Leuwerik és Dieter Borsche)
- 1957 - Felix Krull szélhámos vallomásai - Rendezte: Kurt Hoffmann (Horst Buchholz - Felix Krull, Liselotte Pulver - Zaza és Ingrid Andree - Zouzou)
- 1959 - Buddenbrook-ház - Rendezte: Alfred Weidenmann (Hansjörg Felmy - Thomas Buddenbrook, Hanns Lothar - Christian Buddenbrook és Liselotte Pulver - Tony Buddenbrook)
- 1964 - Tonio Kröger - Rendezte: Rolf Thiele (Jean-Claude Brialy - Tonio Kröger)
- 1965 - Wälsung-vér - Rendezte: Rolf Thiele (Gerd Baltus és Rudolf Forster)
- 1971 - Halál Velencében - Rendezte: Luchino Visconti (Dirk Bogarde - von Aschenbach)
- 1974 - Lotte Weimarban - Rendezte: Egon Günther (Lilli Palmer - Lotte)
- 1977 - Zűrzavar és kora bánat - Rendezte: Franz Seitz (Martin Held és Ruth Leuwerik)
- 1979 - Buddenbrook-ház - Rendezte: Franz Peter Wirth (TV-sorozat; Carl Raddatz, Martin Benrath és Ruth Leuwerik)
- 1982 - Felix Krull szélhámos vallomásai - (TV-sorozat; John Moulder-Brown - Felix Krull)
- 1982 - A varázshegy - Rendezte: Hans W. Geißendörfer (Christoph Eichhorn - Hans Castorp, Rod Steiger - Mynheer Peperkorn és Charles Aznavour - Naphta)
- 1983 - Doktor Faustus - Rendezte: Franz Seitz (Jon Finch)
- 1994 - Mario és a varázsló - Rendezte: Klaus Maria Brandauer (Brandauer - Cipolla, Julian Sands és Rolf Hoppe)
- 2001 - Mann-ék / Egy regényes évszázad - Rendezte: Heinrich Breloer (Armin Mueller-Stahl - Thomas Mann és Monika Bleibtreu - Katia Mann)

Megzenésítés

- 1973 - Halál Velencében, Benjamin Britten operája

Külső hivatkozások

- [http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/euproza/mann.htm Literatura.hu]
- [http://www.sulinet.hu/irod/2nyelv/mann.html Sulinet.hu] Mann, Thomas Mann, Thomas ja:トーマス・マン ko:토마스 만

1945

Események

- január 1. – Miskolc, Diósgyőr és Hejőcsaba egyesítése, „Nagy-Miskolc” létrejötte
- január 20. - fegyverszünet a szövetséges hatalmak és Magyarország között
- január 17. - Varsót felszabadítják a szovjetek
- február 4 és 15. között megrendezik a jaltaii konferenciát, ahol a szövetséges hatalmak vezetői döntenek Németország lefegyverzéséről
- február 13. - a szovjet hadsereg eléri Budapestet
- március 9. - március 10 - Tokió ellen 334 amerikai B-29-es bombázó intéz támadást. A gyújtóbombázás 100 000 áldozatot követel
- április 4. - a Vörös Hadsereg eléri Magyarország utolsó települését, Nemesmedvest - (1989-ig Felszabadulás néven nemzeti ünnep)
- április 25. - szovjet és amerikai csapatok találkoznak az Elbánál
- április 28. - Mussolinit olasz partizánok kivégzik
- április 30. - a szovjet csapatok elfoglalják a Reichstag épületét, Hitler öngyilkos lesz
- május 5.-8. - Prágában felkelés a német megszállók ellen (Európában a német megszállás alól utolsóként felszabadított főváros)
- május 8. - Németország feltétel nélkül leteszi a fegyvert
- május 9. - a Vörös Hadsereg bevonul Prágába
- június 26. - San Franciscóban elfogadják az ENSZ alapokmányát. A szervezet október 24-én kezdi meg működését formálisan is
- július 17. és augusztus 2. között a három nagyhatalom vezetője (Sztálin, Truman és Churchill, majd helyette Attlee Potsdamban értekezletet tartanak, melyen a békeszerződés részleteit is megtárgyalják.
- augusztus 2. - Beneš dekrétumai megfosztják állampolgárságuktól a szlovákiai magyarokat
- augusztus 6. - A 8 óra 15 perckor Hirosimára ledobott atombomba 71 ezer embert öl meg
- augusztus 9 - az Egyesült Államok 11 óra 1 perckor atombombát dob Nagaszakira: 23 ezer ember hal meg azonnal
- augusztus 14. - Hirohito császár a rádióban bejelenti Japán kapitulációját
- szeptember 2. - A Missouri hadihajó fedélzetén a japán delegáció aláírja az ország feltétel nélküli kapitulációját - a II. világháború vége
- szeptember 2. - győz a forradalom Vietnamban
- szeptember 9. - A Kínában és Indokínában lévő egymilliós japán hadsereg Nangkingban kapitulál Csang Kaj-sek nemzeti erőinek
- november 13. - Megalakul a francia ideiglenes kormány De Gaulle vezetésével
- november 15. - Megalakul az új koalíciós kormány Tildy Zoltán miniszterelnök vezetésével
- november 20. - Kezdetét veszi a náci vezetők háborús bűneit tárgyaló nürnbergi per
- november 29. - a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kikiáltása;
- Megszűnik az OMGE (Országos Magyar Gazdasági Egyesület).

Az év témái

1945 filmjei

1945 az irodalomban

1945 a zenében

1945 a politikában

1945 sporteseményei

1945 a televízióban

Születések

- január 29. – Tom Selleck amerikai színész
- február 6. – Bob Marley jamaicai énekes, gitáros és dalszerző
- március 30. – Eric Clapton brit rockzenész
- május 31. – Rainer Werner Fassbinder német filmrendező († 1982)
- július 3. – Saharon Shelah izraeli matematikus
- augusztus 14. – Wim Wenders német filmrendező
- szeptember 11. – Franz Beckenbauer német labdarúgó
- október 2. – Martin Hellman amerikai kriptográfus
- november 23. – Dennis Nilsen, brit sorozatgyilkos
- november 30. – Roger Glover a Deep Purple walesi basszusgitárosa

Halálozások

- január 4. - Szerb Antal író, irodalomtörténész
- január 5. - Szabó Dezső író, kritikus, publicista
- február 16. - Ditrói Mór színigazgató, rendező
- február 22. - Schenk Jakab zoológus, természetvédő
- március 8. - Sárközi György költő, író, műfordító
- április 28. - Benito Mussolini olasz politikus, diktátor (kivégezték)
- június 26. - Emil Hácha cseh ügyvéd, Csehszlovákia és a Cseh-Morva Protektorátus elnöke
- augusztus 1. - Csortos Gyula színművész
- augusztus 2. - Pietro Mascagni olasz zeneszerző
- augusztus 4. - Gerhard Gentzen német matematikus, logikus
- augusztus 27. - Álgyay Hubert Pál hídmérnök
- augusztus 31. - Stefan Banach matematikus
- szeptember 22. - Vikár Béla etnográfus, műfordító, akadémikus
- szeptember 24. - Hans Wilhelm Geiger német atomfizikus
- szeptember 26. - Bartók Béla (New Yorkban)
- október 24. - Vidkun Quisling norvég katonatiszt, politikus (kivégezték)
- november 20. - Francis William Aston Nobel-díjas angol fizikus ja:1945年 ko:1945년 ms:1945 simple:1945 th:พ.ศ. 2488

Ausztria

Történelem

Ausztria földje régóta lakott. Éltek itt egykor illír és kelta törzsek. Időszámításunk szerint 15-ben rómaiak foglalták el, majd az 5. századtól kezdve a medencékben szlávok telepedtek le, a Keleti-Alpok vidékét pedig germán törzsek (alemannok, bajorok) szállták meg. Nagy Károly idején az egész területet a Frank Birodalomhoz csatolták. 1278-ban Habsburg Rudolf megszerezte az osztrák hercegséget,majd a 14. százdban Karintiát, Krajnát, Tirolt, Triesztet és Voralberget, ezzel kialakultak az osztrák örökös tartományok. 1438-1806 között a Habsburg-házból kerülte ki a Német-római birodalom császárai. A Habsburg Birodalom Közép-Európa leghatalmasabb állama lett. A Habsburg uralkodóház 1918-ig volt hatalmon Ausztriában. A Habsburgok rafinált házasságpolitikájuknak köszönhetően világhatalommá emelték az országot, mely akkor (16. század) magában foglalta Csehországot, Magyarországot, Németalföldet és Spanyolországot gyarmataival együtt. Az 1867-ben létrehozott soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia az első világháborúban szétesett, s utódállamainak egyike lett az első Osztrák Köztársaság. 1848-ban I. Ferenc József császár ült a trónra, aki feleségül vette Erzsébet bajor hercegnőt, ismertebb nevén Sissi-t. Sissi-t mind a mai napig kultikus tisztelet övezi Ausztriában. 1916-ban I. Ferenc József halálakor az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása megkezdődött. A császárt követő I. Károly 2 évvel később lemondásra kényszerült. I. Károly 1918-as lemondó okiratát ceruzával írta alá, de visszatérési kísérletei rendre kudarcot vallottak, s Ausztriában kikiáltották a köztársaságot. Függetlensége azonban 1938-ban az Anschluss miatt átmenetileg megszűnt (Hitler szülőföldjét 1938-ban csatolta a Német Birodalomhoz). A második világháború befejeztével a győztes nagyhatalmak csapatai elfoglalták és egy évtizeden át megszállva tartották Ausztriát, mely csak 1955. május 15-én nyerte el újbóli szuverenitását. Ezzel megalakult a 9 tartományból álló második Osztrák Köztársaság. A tartományokat tartományi kormányok (Landesregierung) kormányozzák.

Államszervezet, politika

Ausztria köztársasági elnökei

Közigazgatási beosztás

Ausztria szövetségi tartományai (Bundesland):

- Alsó-Ausztria (Niederösterreich) – székhely: Sankt Pölten [http://also-ausztria.lap.hu/ Starlap linkgyűjtemény]
- Bécs (Wien) – székhely: Bécs (Wien)
- Felsőőrvidék (Burgenland) – székhely: Eisenstadt (Kismarton)
- Felső-Ausztria (Oberösterreich) – székhely: Linz [http://felso-ausztria.lap.hu/ Starlap linkgyűjtemény]
- Karintia (Kärnten) – székhely: Klagenfurt
- Salzburg (Salzburger Land) – székhely: Salzburg
- Stájerország (Steiermark) – székhely: Graz
- Tirol (Tirol und Osttirol) – székhely: Innsbruck
- Vorarlberg – székhely: Bregenz

Földrajzi helyzet, éghajlat

Ausztria Közép-Európa déli részén, a Duna felső szakasza mentén fekszik. Területének felét magashegységek, harmadát középhegységek uralják és csak alig ötödére terjednek a medencék, illetve az alacsonyabb dombvidékek. Ausztria területén öt tájegységet különíthetünk el: #Legnagyobb tája a Keleti-Alpok, amelyet szélesen és részarányosan elhelyezkedő nyugat-keleti csapásirányú vonulatok jellemeznek. A Keleti-Alpok három övezetből áll. A legkiterjedtebb a Magas-Tauern, melynek legmagasabb csúcsa a Grossglockner, amely 3797 m magas. A Grossglockner északi lábainál a Keleti-Alpok leghosszabb gleccsere, a Pasterze található, mely 10,3 km hosszú. A legszebb kilátás a glecserre a Heiligenbluttól 4 óra járásnyira fekvő, 2418 m magas Ferenc József-magaslatról tárul elénk. A hegyvidéken átvezető alagutak és hágók fontos útvonalak. ##Az északi üledékes övezet részei: ##
- Északi Mészkő-Alpok (pl. Wetterstein, Karwendel, Dachstein, Totes Gebirge, Rax, Schneeberg) ##A középső kristályos övezet részei: ##
- Ötz-völgyi Alpok ##
- Stubai-Alpok ##
- Zillervölgyi-Alpok ##
- Magas-Tauern ##
- Alacsony-Tauern ##
- Eisenerzi-Alpok ##
- Gurk-völgyi-Alpok ##
- Glein-Alpok ##
- Lajta-hegység ##
- Stájer-Alpok ##A kristályos övezettől délre húzódó részek: ##
- Déli Mészkő-Alpok ##
- Karni-Alpok ##
- Karavankák #Az alpi vonulatokat északról harmadkori dombvidék kíséri. Ez az Elő-Alpok. A hajdani gleccserek által lerakott morénatakarót a Duna mellékfolyói hullámos dombvidékké szabdalták fel. #A Keleti-Alpok északi mészkőhegyei által közrefogott Bécsi-medence területén a mélyre süllyedt ókori kristályos kőzeteket közép- és harmadkori tengeri üledékek borítják. Itt és a Lajta-hegység előtt nyújtózó Felsőőrvidék (Burgenland) domb- és síkvidékén a legmagasabb a szántók aránya. #A Dunától északra eső területet a Cseh-masszívum déli része, az Osztrák-gránitfennsík foglalja el, amely ódiei kristályos kőzetekből (gránit, gneisz) áll. 300-600 m magasságú területén erdőségek termékeny mezőgazdasági tájakkal váltakoznak. #A központi kristályos vonulat és a déli mészkőövezet között a jégkorszaki morénák által felduzzasztott tavakban bővelkedő Klagenfurti-medence és a harmadkori üledékekkel borított Grazi-medence helyezkedik el. E vidéket a Rába, a Mura és a Dráva változatos dombvidékké formálta. Legmagasabb pont: Grossglockner (3797 m)
Legalacsonyabb pont: Fertő-tó (Neusiedler See) (115 m)
Legjelentősebb folyók:
- Duna (Donau) (350 km) – vízgyűjtő területe csaknem az egész országra kiterjed
- Inn (360 km) További folyók:
- Mura (Mur)
- Dráva (Drau) Tavak: A számtalan tó közül a Salzkammerguti-tóvidék és a karintiai tavak igen nagy vonzerővel rendelkeznek.
- Fertő-tó (Neusiedler See) - 232 km²
- Attersee - 46,7 km²
- Traunsee - 25,7 km²
- Wallersee
- Bodeni-tó (Bodensee)
- Wörthi-tó (Wörthersee)
- Faakersee Legjelentősebb repülőterek:
- Schwechat (Bécs)
- Graz
- Salzburg
- Innsbruck
- Klagenfurt
- Linz Fontosabb kikötők:
- Linz
- Bécs
- Enns
- Krems Az ország éghajlata mérsékelt, kontinentális. A tél hideg (a hegyekben síelésre alkalmas hó, az alacsonyabb vidékeken gyakoribb az eső). A nyár hűvös, alkalmanként záporokkal.

Gazdasága

A hűvös és csapadékos Alpok magasabban fekvő területeit az erdőgazdálkodás, a havasi pásztorkodás és a turizmus hasznosítja, míg a védett völgyekben a zöldmező-gazdálkodás és a könnyűipar honosodott meg. Mezőgazdaság Sokoldalú és önálló mezőgazdaság, valamint fejlett étkezési kultúra jellemzi Ausztriát. A mezőgazdaság belterjes, 90 %-ban önellátó mezőgazdasága a lakosság kis részét foglalkoztatja. Földterület megoszlása a művelési ágak arányában:
- erdő 39,5%
- egyéb 15,6%
- legelő 25%
- szántó 18,7%
- kert 1,2% Legjelentősebb termesztett növények:
- árpa
- kukorica
- burgonya
- cukorrépa
- búza
- rozs
- zab
- alma
- körte
- szilva
- cseresznye
- ribizli Legjelentősebb tenyésztett állatok:
- sertés
- baromfi
- szarvasmarha
- juh Ipar Feldolgozóipar:
- vas-, acélipar - jelentős
- színesfém-, alumíniumkohászat
- gépgyártás - jelentős
- vegyipar - jelentős
- fa-, papíripar - jelentős
- textilipar
- élelmiszeripar
- sörgyártás
- építőanyag- és építőipar Bányászat Ausztria ásványkincsekben gazdag ország. Bányászati termékek:
- magnezit - jelentős
- grafit
- volfrám
- barnaszén
- vas
- kőolaj
- földgáz
- lignit
- kősó - nagymúltú (Salzburg, Hallstatt)
- rézérc - jelentős
- cink - jelentős
- antimon - jelentős
- ólom - jelentős
- arany
- timber
- copper
- tungsten
- hydropower Idegenforgalom Az ország kulturális színvonala, fejlett infrastruktúrája az idegenforgalom alapja. Mindezek évről-évre biztosítják az idegenforgalomból származó bevételt. Idegenforgalmi bevételeit tekintve a világelsők között van.

Népessége

Kultúra

Tudósok

- Othenio Abel, evolúciókutató
- Max Adler, szociológus
- Peter L. Berger, szociológus
- Eugen von Böhm-Bawerk, közgazdász
- Karl Frisch, viselkedéskutató, orvos, Nobel-díjas
- Kurt Gödel, matematikus
- Alfred Gürtler, szociológus
- Julius von Hann, meteorológus
- Hans Hass, mélytengeri búvár, tengerkutató
- Berthold Hatschek, zoológus
- Friedrich August Hayek, Nobel-díjas közgazdász
- Nicolaus Joseph Jacquin, orvos-botanikus
- Hans Kelsen (Prag), jogász
- Leo Kofler, szociológus
- Leopold Kohr, közgazdász
- Otto König, viselkedéskutató
- Paul Felix Lazarsfeld, szociológus
- Konrad Lorenz, Nobel díjas viselkedéskutató, orvos
- Gregor Mendel (Morvaország), biológus, az örökléstan alapítója
- Oskar Morgenstern, a játékelmélet megalkotója
- Josef Maximilian Petzval, matematikus, fizikus
- Rupert Riedl, zoológus
- Helmut Schoeck, szociológus

Kémikusok

- Walter Kohn, Nobel díjas
- Richard Kuhn, Nobel díjas
- Johann Josef Loschmidt (Csehország)
- Fritz Pregl (Szlovénia), Nobel-díjas
- Max Ferdinand Perutz, Nobel-díjas
- Carl Auer von Welsbach

Történészek

- Heinrich Appelt
- Ernst Bruckmüller
- Otto Brunner
- Karl Brunner
- Gerhard Botz
- Alphons Dopsch
- Heinrich Fichtenau
- Julius von Ficker
- Othmar Hageneder
- Brigitte Hamann
- Gerhard Jagschitz
- Alfred Kohler
- Alfons Lhotsky
- Wolfgang Neugebauer
- Leo Santifaller
- Theodor von Sickel
- Gerald Stourzh
- Erika Weinzierl
- Herwig Wolfram
- Erich Zöllner

Orvosok

- Lorenz Böhler
- Karl Fellinger
- Ernst Freiherr von Feuchtersleben,orvos, költő
- Otto Gross,
- Karl Landsteiner, Nobel-díjas
- Siegmund Lustgarten
- Franz Xaver Mayr,
- Rudolf Pöch, antropológus
- Carl Rabl,
- Julius Wagner-Jauregg, Nobel-díjas

Filozófusok

- Martin Buber
- Christian von Ehrenfels
- Paul Feyerabend
- Franz Hillebrand
- Karl Popper
- Ludwig Wittgenstein

Fizikusok

- Christian Doppler
- Ludwig Boltzmann, a termodinamika elmélet megalkotója
- Victor Franz Hess, Nobel-díjas
- Lise Meitner
- Wolfgang Pauli, Nobel-díjas
- Erwin Schrödinger, Nobel-díjas
- Anton Zeilinger, a kvantumfizika úttörője

Pszichológusok, lélekkutatók

- Alfred Adler
- Viktor Frankl
- Sigmund Freud
- Wilhelm Reich
- Erwin Ringel
- Paul Watzlawick A popzenében nemzetközi sikert ért el Falco popénekes, az Opus együttes. Gyermekirodalomban népszerűek Thomas Brezina művei.

Ünnepek

- január 1. Munkaszüneti nap
- január 6. Egyházi ünnep: Három királyok
- Húsvét hétfő: Egyházi ünnep (2005-ben március 28.)
- május 1. A munka ünnepe/május napja
- május 5. Egyházi ünnep: Krisztus mennybemenetele
- Pünkösd hétfő: Egyházi ünnep (2005-ben május 16.)
- Az Úr napja: Egyházi ünnep (2005-ben május 26.)
- augusztus 15: Egyházi ünnep: Mária mennybemenetele
- október 26. Állami ünnep: az örökös semlegesség törvénybe iktatásának napja
- november 1. Egyházi ünnep: Mindenszentek
- december 8. Egyházi ünnep: Mária fogantatása
- december 25. Egyházi ünnep: Karácsony első napja
- december 26. Egyházi ünnep: Karácsony második napja

Források

Könyvek

- A Világ országai (Nyír - Karta Bt., 2004) ISBN 963-951664-3
- A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3

Más nyelvű Wikipédia

- [http://de.wikipedia.org/wiki/Liste_bedeutender_%C3%96sterreicher A német Wikipédia cikke]

Külső hivatkozások

- [http://www.winterreisen.de/ski_a.htm Alpok]
- [http://www.ausztria.lap.hu/ Startlap linkgyűjtemény] Kategória:Ausztria als:Österreich fiu-vro:Austria ja:オーストリア ko:오스트리아 ms:Austria simple:Austria th:ประเทศออสเตรีย zh-min-nan:Tang-kok

1946

Események

- február 1. -Tildy Zoltán köztársasági elnök
- február 4. - Nagy Ferenc kormányt alakít
- március 29. - megalakul a Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt, a mai Malév elődje
- július 25. - az első föld alatti atomrobbantás a Bikini-szigeteken
- július 31. - Pénzcsere Magyarországon: a pengő megszűnése
- augusztus 1. - Pénzcsere Magyarországon: a forint bevezetése
- október 1. - A nürnbergi per véget ér
- december 11. - Az UNICEF, az ENSZ gyermekvédelmi szervezetének megalakulása

Az év témái

1946 filmjei

1946 az irodalomban

- Pilinszky János: Trapéz és korlát

1946 a zenében

- február 8 - Bartók Béla III. zongoraversenyének ősbemutatója

1946 sporteseményei

Születések

- január 8. - Robby Krieger amerikai gitáros
- január 25. - Bereményi Géza író, rendező
- március 7. - Koncz Zsuzsa énekesnő
- március 12. - Liza Minnelli amerikai színésznő
- április 4. - Spiró György író, költő, irodalomtörténész és műfordító
- április 2. - Koltai Lajos operatőr
- április 4. - Spiró György író, költő, irodalomtörténész és műfordító
- április 30. - XVI. Károly Gusztáv svéd király
- május 16. - Robert Fripp brit gitáros
- május 22. - George Best északír Aranylabdás labdarúgó
- július 5. - Gerardus 't Hooft Nobel-díjas holland fizikus
- július 6. - Sylvester Stallone amerikai filmszínész
- július 6. - George W. Bush az USA 43. elnöke
- július 9. - Bon Scott énekes
- július 22. - Markos György humorista
- augusztus 8. - Pálfi István állatorvos
- augusztus 19 - Bill Clinton az USA 42. elnöke
- szeptember 1. - Barry Gibb énekes, zeneszerző, a Bee Gees együttes tagja
- szeptember 5. - Freddie Mercury énekes
- szeptember 10. - Halassy Olivér kétszeres olimpiai bajnok, vízilabdázó
- szeptember 15. - Oliver Stone amerikai filmrendező
- szeptember 15. - Tommy Lee Jones színész
- szeptember 28. - Benedek Miklós színész
- szeptember 29. - Kalmár Márton, szobrászművész
- december 9. - Sonia Gandhi olasz származású indiai politikus
- december 18. - Steven Spielberg amerikai filmrendező
- december 20. - Patti Smith amerikai énekesnő
- december 29. - Marianne Faithfull, brit énekesnő

Halálozások

- január 10. - Bárdossy László miniszterelnök (kivégezték)
- február 1. - Törzs Jenő színművész
- február 28. - Imrédy Béla miniszterelnök (kivégezték)
- március 12. - Szálasi Ferenc hungarista politikus, nemzetvezető (kivégezték)
- június 1. - Ion Antonescu román katonatiszt, diktátor (kivégezték)
- június 4. - Simonyi-Semadam Sándor politikus, miniszterelnök
- június 27. - Beke Manó magyar matematikus
- augusztus 2. - Andrej Andrejevics Vlaszov a Vörös Hadsereg tábornoka, aki a németekhez csatlakozott a II. világháborúban.
- október 5. - gróf Bethlen István, Magyarország miniszterelnöke
- október 15. - Hermann Göring marsall, egykori náci vezető (öngyilkosság). ja:1946年 ko:1946년 ms:1946 nb:1946 simple:1946 th:พ.ศ. 2489

Apollo-17

Apollo 17 az Apollo-program, tizenegyedik emberes küldetése és a hatodik misszió amely landol a Holdon. Az első éjszakai kilövés és az Apollo-program utolsó missziója.

Személyzet

- Gene Cernan (3), parancsnok
- Ron Evans (1), parancsnoki modul pilótája
- Harrison "Jack" Schmitt (1), hold modul pilótája (1) zárójelben a személyenként elvégzett űrrepülések száma, beleértve ezt a missziót is..

Tartalék személyzet

- John Young, parancsnok
- Stuart Roosa, parancsnoki modul pilótája
- Charles Duke, hold modul pilótája

Kapcsolattartó személyzet

- Robert Overmyer
- Bob Parker
- Gordon Fullerton

Küldetés paraméterek

- Tömeg:
- Teljes tömeg: 2,923,387 kg
- Szállított teher: 46,678 kg
- PM tömege: 30,320 kg, of which CM was 5960 kg, SM 24,360 kg
- HM tömege: 16,448 kg, of which ascent stage was 4985 kg, descent stage 11,463 kg
- Föld megkerülése: 2-szer odafelé, hozzávetőlegesen 1-szer visszaútban.
- Hold megkerülése: 75
- Földközel: 168.9 km
- Földtávol: 171.3 km
- Inklináció: 28.526°
- keringési idő: 87.83 perc
- Holdközel: 97.4 km
- Holdtávol: 314.8 km
- Inklináció: 159.9°
- keringési idő:
- Landolás helye: [http://nssdc.gsfc.nasa.gov/planetary/lunar/lunar_sites.html 20.19080° N - 30.77168° E] or
20° 11' 26.88" N - 30° 46' 18.05" E

PM, HM kapcsolódása

- Szétválás: December 11, 1972 - 17:20:56 UTC
- Újrakapcsolódás: December 15, 1972 - 01:10:15 UTC

Hold séták

- Cernan és Schmitt - EVA 1
- EVA 1 kezdete: December 11, 1972, 23:54:49 UTC
- EVA 1 vége: December 12, 07:06:42 UTC
- időtartam: 7 h, 11 min, 53 sec
- Cernan és Schmitt - EVA 2
- EVA 2 kezdete: December 12, 1972, 23:28:06 UTC
- EVA 2 vége: December 13, 07:05:02 UTC
- időtartam: 7 h, 36 min, 56 sec
- Cernan és Schmitt - EVA 3
- EVA 3 Start: December 13, 1972, 22:25:48 UTC
- EVA 3 End: December 14, 05:40:56 UTC
- Duration: 7 h, 15 min, 08 sec
- Evans - Transearth EVA 4
- EVA 4 kezdete: December 17, 1972, 20:27:40 UTC
- EVA 4 vége: December 17, 21:33:24 UTC
- időtartam: 1 h, 05 min, 44 sec Kategória:Űrrepülések Kategória:Apollo-program ja:アポロ17号

1813

Események

- október 16. - október 19 - A népek csatája Lipcse mellett; Bonaparte Napóleon veresége a porosz-osztrák-orosz koaliciós hads