:: wikimiki.org ::

Eszperantó

Eszperantó

Az eszperantó egy mesterséges, emberi kommunikációra kialakított nyelv. Megalkotója Lejzer Samenhof, Lazar Markowicz Zamenhof vagy ismertebb nevén Lazaro Ludoviko Zamenhof białystoki szemorvos volt. A nyelv első kiadására 1887-ben, Varsóban került sor, először oroszul, majd lengyelül, németül, franciául és angolul. A nyelv eredeti neve Lingvo Internacia („nemzetközi nyelv”) volt, de igazán szerzője álnevéről (D-ro Esperanto – „Dr. Remélő”) vált ismertté. Az eszperantó első vázlata még csak sematikus tervezet volt. A nyelv később, széles körű működése során vált autonómmá. A világ minden táján találhatók emberek, akik valamilyen szinten beszélik a nyelvet. Az eszperantó földrajzilag egységes maradt, ezt a nemzetközi kongresszusoknak és az egységes oktatásnak köszönheti. Felügyeleti szerve az Eszperantó Akadémia. Kiterjedt irodalommal rendelkezik (számos világirodalmi mű fordítása, valamint eredeti, eszperantó nyelvű művek), van saját sajtója, rádiója is, tehát fejlett kultúrnyelvnek tekinthető. Tudományos nyelvként 1925 óta használják. 1979 óta a Nemzetközi Kibernetikai Szövetség hivatalos nyelve az angol és a francia mellett, 1985 óta pedig a San Marinó-i Nemzetközi Akadémia (AIS) első hivatalos nyelve. Ezen kívül számos nem eszperantista szervezet is elfogadta és alkalmazza, pl. a Postaunió, és a nemzetközi rendőrszervezet jelszava is eszperantóul szerepel. Az eszperantó beszélőinek számáról megoszlanak a vélemények. Forrástól függően néhány tízezertől több tízmillióig becsülik a beszélők számát. Az biztos, hogy néhány ezer ember az, akinek második anyanyelve (ezeket denaska esperantisto-nak, „született eszperantistának” nevezik). Az eszperantó eklektikus nyelv, szókincse főleg újlatin (francia), germán (német) és szláv (orosz) nyelvből származik, elsősorban olyan szavak, amelyek más nyelvekben is megvannak (interonimák). Szerzője nem szavakat, hanem szóelemeket (morfémákat) vett át (tehát a nyelv erős agglutináló jelleget mutat), és ezek kombinálásával biztosította a szókincs fejlődését. A nyelvet a világon a legkülönbözőbb intézményekben, ill. tanfolyami formákban oktatják. Magyarországon minden iskolatípusban hivatalosan oktatható, egyenjogú nyelv. A nyelvet többen próbálták megreformálni, ennek egyik legismertebb eredménye az ido nyelv.

Nyelvtan

Az eszperantó betű- és hangrendszere

Az eszperantó ábécé 28 betűből áll: A, B, C, Ĉ, D, E, F, G, Ĝ, H, Ĥ, I, J, Ĵ, K, L, M, N, O, P, R, S, Ŝ, T, U, Ŭ, V, Z A mássalhangzók nevét mint főnevet az -o végződéssel képezzük: bo, co, do, stb. Az ŭ csak az aŭ, eŭ, oŭ betűkapcsolatokban szerepelhet, önálló szótagot nem alkot. A magyartól eltérő betűk a következők:
- a - rövid á, mint a magyar palócok kiejtésében
- ĉ - magyar cs
- e - a magyar e és é közötti hang (az e-nél nyíltabban, de az é-nél zártabban kell ejteni)
- ĝ - magyar dzs
- ĥ - mint az Ahmed h-ja, illetve mint az ihlet vagy a technika h-ja (a német ch)
- ĵ - magyar zs
- s - magyar sz
- ŝ - magyar s
- ŭ - félhangzós u, megegyezik az angol w ejtésével Az eszperantó fonetikus nyelv, egy hangnak egy betű felel meg és fordítva.

Az alapnyelvtan

Az eszperantó alapnyelvtan 16 egyszerű szabályból áll: 1. Határozatlan névelő nincs; csak határozott névelő van, a la, mely azonos minden nemben, esetben és számban: domo (ház, egy ház) – la domo (a ház) 2. A főnévnek -o végződése van. Többes szám képzésekor a -j járul hozzá. Csak két esete van: alany- és tárgyeset; ez utóbbit az alanyesetből kapjuk az -n végződés hozzátoldásával. A többi esetet elöljárókkal fejezzük ki (birtokos eset: de; részes eset: al; eszközhatározó eset: per). Példák: Mi vidas domon/domojn. – Házat/házakat látok. la domo de la patro – az apa háza Mi helpas al la patro. – Segítek az apának. Mi skribas per krajono. – Ceruzával írok. 3. A melléknév -a-ra végződik. Többes szám képzésekor a -j járul hozzá. Csak két esete van: alany- és tárgyeset; ez utóbbit az alanyesetből kapjuk az -n végződés hozzátoldásával. A többi esetet elöljárókkal fejezzük ki (lásd a főnévnél). A középfokot a pli szóval, a felsőfokot a plejjel képezzük. A középfoknál az ol kötőszót használjuk. Például: alta domo – altan domon – altaj domoj – altajn domojn La taksio estas pli rapida ol la tramo. – A taxi gyorsabb, mint a villamos. 4. A számnevek nem ragozhatóak.
- A tőszámnevek: unu, du, tri, kvar, kvin, ses, sep, ok, naŭ, dek; cent; mil; a miliono, miliardo, biliono, triliono főnévi alakúak. A tízeseket és a százasokat a számnevek egyszerű összetételével képezzük. A főnévi alakúakat és a hozzáadandó számokat különírjuk, a szorzószámokat egybe. Kettőtől a számnévhez tartozó dolgokat többes számban használjuk. 2345678 = du milionoj tricent kvardek kvinmil sescent sepdek ok; du homoj (két ember)
- A sorszámnév jelölésére a melléknévi végződést (-a) használjuk: Petro venis la unua. (Péter jött elsőnek.)
- A szorzószámnevet az -obl- utóképzővel képezzük: duobla sumo (kétszeres összeg)
- A törtszámnevet az -on- utóképzővel képezzük: tri kvaronoj (háromnegyed)
- A gyűjtőszámnevet az -op- utóképzővel képezzük: triopa alianco (hármas szövetség)
- Az osztószámnevet a po elöljáróval képezzük: po du pomoj (két-két alma)
- Ezenkívül lehet használni főnévi és határozói számneveket is: dufoje (kétszer) 5. Névmások (ragozásuk mint a főneveké)
- Személyes névmások: mi, vi, li/ŝi/ĝi; ni, vi, ili
- Visszaható névmás: si
- Személytelen névmás: oni
- Birtokos névmás: A személyes névmáshoz hozzátesszük a melléknévi -a végződést. oni diras, ke… – azt mondják, hogy… mia domo – az én házam 6. Az ige nem változik személyek és számok szerint, éppen ezért az alany mindig szükséges a mondatban. Az ige alakjai: a jelen idő -as végződést kap, a múlt idő -is, a jövő idő -os, a feltételes mód -us, a felszólító mód -u, a főnévi igenév -i végződésű. A melléknévi és határozói igenevek cselekvő jelen ideje -ant-, múlt ideje -int-, jövő ideje -ont-; szenvedő jelen ideje -at-, múlt ideje -it-, jövő ideje -ot- utóképzőt kap. Minden szenvedő alakot az esti segédige megfelelő alakjával és a szükséges szenvedő melléknévi igenévvel képezzük. A szenvedő szerkezet elöljárója a de. Az ami (szeretni) ragozása: ami amas, amis, amos, amus, amu amanta, aminta, amonta amata, amita, amota estas amata, … La profesoro estas amata de siaj studentoj. – A professzort szeretik a diákjai. 7. A határozószó végződése -e, fokozása: mint a melléknévnél. La birdo kantas bele. – A madár szépen énekel. 8. Minden elöljáró alanyesetet vonz. Amennyiben az elöljáró helyet és irányt is jelölhet, az irányt a tárgyesettel jelöljük. Mi estas en la domo. – A házban vagyok. Mi iras en la domon. – Megyek a házba. 9. Minden szót úgy olvasunk, ahogy írunk (fonetikus hangjelölés). 10. A hangsúly mindig az utolsó előtti szótagon van. A hangsúlyos nyílt szótag magánhangzója kissé megnyúlik. 11. Az összetett szavakat a szavak egyszerű kombinációjából kapjuk meg (a főszó a végén áll). A nyelvtani végződések is önálló szavaknak tekintendőek. Pl.: skribotablo = skrib+o+tablo 12. Nincs kettős tagadás: ha a mondatban már van tagadószó, a ne elhagyandó. Mi ne scias. – Nem tudom. Mi nenion scias. – Semmit sem tudok. 13. Az irány jelölésére a szavak a tárgyeset végződését kapják (lásd 8. pont). 14. Minden elöljárónak határozott és állandó jelentése van, de ha olyan elöljárót kell használnunk, melynek konkrét értelme nem mutatja, hogy melyik a megfelelő, úgy a je elöljárót használjuk, melynek nincs határozott jelentése. A je elöljáró helyett tárgyesetet is lehet használni, elöljáró nélkül.
- al – -nak, -nek; -hoz, -hez,- höz; felé
- anstaŭ – helyett
- antaŭ – előtt
- apud – mellett
- ĉe – -nál, -nél
- ĉirkaŭ – körül
- da – részelő birtokos: litro da lakto - egy liter tej
- de – birtokviszony; szenvedő szerkezet; -tól, -től (hely és idő is)
- dum – alatt (idő)
- ekster – kívül
- el – -ból, -ből
- en – -ban, -ben
- ĝis – -ig
- inter – között
- kontraŭ – ellen, szemben
- krom – kívül (átvitt értelemben, pl. „rajta kívül”)
- kun – -val, -vel (társ)
- laŭ – szerint, mentén
- malgraŭ – ellenére, dacára
- per – -val, -vel (eszköz)
- por – -ért, végett
- post – után
- preter – mellette el
- pri – -ról, -ről
- pro – miatt
- sen – nélkül
- sub – alatt
- super – felett
- sur – -on, -en,- ön
- tra – át
- trans – túl 15. Az úgynevezett idegen szavak, azaz azok a szavak, amelyeket a legtöbb nyelv közös forrásból vet át, a nemzetközi nyelvben változatlanul használhatók, csak ennek a nyelvnek a helyesírását kapják. A több egygyökű szó helyett helyesebb a fundamentális szót használni, és a többit az utóbbiakból képezni a nemzetközi nyelv szabályai szerint, pl.: hospitalo – malsanulejo (kórház) 16. A főnév és a névelő utolsó hangzója elhagyható, és hiányjellel helyettesíthető. Ilyenkor a névelő l hangját az előtte álló szóhoz olvassuk, pl.: granda dom’, de: grandan domon; Tragedio de l’Homo

Alapszótár

Az alapszótár nem kész szavakból, hanem szóelemekből áll. Ezek: szógyökök, elő- és utóképzők, szó- és kategóriaképző végződések. A tabellaszavak rendszere: -o főnév, általános -u főnév, személyes / rámutatás Határozatlan: — -a melléknévi Mutató: t- -es birtok Általános: ĉ- + i + -e hely Tagadó: nen- -al ok Kérdő/vonatkozó: k- -el mód -om szám, mennyiség -am idő Példák: kio? – mi?, kiom? – mennyi?, ial – valamiért, neniam – soha, ĉie – mindenütt

A képzők rendszere

Főnévi előképzők

- bo- – sógorsági viszonyt (házasság által létrejött rokoni kapcsolatot) fejez ki: bopatro – bopatrino (após – anyós); önállóan: boa (sógor(ság)i (kapcsolat))
- ge- – különböző neműek társító képzője: patro + patrino = gepatroj (szülők)
- pra- – ős-, déd-, ük-: prahomo (ősember); önállóan: praa (ősi)
- eks- – volt, lemondott, ex-: eksministro (ex-miniszter), eksmoda (divatjamúlt); önállóan: eks! (le vele!), eksa (volt)

Főnévi utóképzők

- -aĵ- – konkrét dolgot, anyagot jelentő szót képez: lakto – laktaĵo (tej - tejtermék)
- -an- – tag, lakos: urbo – urbano (város – városi ember), klubo – klubano (klub – klubtag); önállóan: ano = membro (tag)
- -ar- – csoportképző (latin -arium): vorto – vortaro (szó – szótár); önállóan: aro (csoport)
- -ec- – elvont fogalmat képez: beleco (szépség)
- -ej- – helyiségképző: vendi – vendejo (vásárolni – bolt); önállóan: ejo (helyiség)
- -er- – az egész részének kifejezése: pano – panero (kenyér – morzsa); önállóan: ero (parány, részecske)
- -estr- – vezető, parancsnok, főnök: urbo – urbestro (város – polgármester); önállóan: estro (vezető), estri (vezetni)
- -id- – utód, leszármazott, szülött, ivadék: kokido (csirke); önállóan: ido (utód)
- -il- – eszköz, szerszám-képző: flugi – flugilo (repülni – szárny); önállóan: ilo = instrumento (szerszám, eszköz)
- -in- – nőnemű pár, nőstény: patro – patrino (apa – anya); önállóan: ino (nőstény), ina (nőnemű)
- -ing- – tok, hüvely (olyan tartót jelent, mely nem fedi teljesen a tárgyat): kandelo – kandelingo (gyertya – gyertyatartó)
- -ism- – tan, mozgalom, rendszer megjelölése: vegetarismo (vegetarizmus)
- -ist- – foglalkozást jelöl, továbbá valamilyen "-izmus" követőjét: maro – maristo (tenger – tengerész), esperantisto (eszperantista)
- -uj- – tok, tartó-képző: salo – salujo (só – sótartó); önállóan: ujo (tartó, tok)
- -ul- – személy, amelyre a gyök-fogalom jellemző: avara – avarulo (fösvény - a fösvény); önállóan: ulo (egyén, alak)

Melléknévi előképzők

- mal- - ellentétképző: bona – malbona (jó – rossz); önállóan: mala (ellentétes); Főnévvel is állhat: amiko – malamiko (barát – ellenség)

Melléknévi utóképzők

- -ebl- – lehetőség kifejezésére: vidi – videbla (látni – látható); önállóan: ebla (lehetséges)
- -em- – a gyökben kifejezett fogalom iránti hajlamot fejezi ki: timi – timema (félni – félénk)
- -end- – -andó, -endő: legi – legenda (olvasni – olvasandó)
- -ind- – valamire méltó: legi – leginda (olvasni – olvasásra méltó)

Igei előképzők

- dis- – szét-: doni - disdoni (adni – szétosztani)
- ek- – a cselekvés megkezdését jelzi: iri - ekiri (menni – elindulni); önállóan: ek! (rajta!)
- mis- – rosszul-, félre-: kompreni – miskompreni (érteni – félreérteni); önállóan: misa (téves, helytelen)
- re- - újra, vissza: doni – redoni (adni – visszadni)

Igei utóképzők

- -ad- – gyakorító képző, tartós cselekményt fejez ki: sidi – sidadi (ülni – üldögélni)
- -ig- – valamit valamilyenné tenni: blanka – blankigi (fehér – fehéríteni)
- -iĝ- – valamilyenné válni: blanka – blankiĝi (fehér – fehéredni)

Egyéb utóképzők

- -et- – kicsinyítő képző: rivero – rivereto (folyó – patak)
- -eg- – nagyító képző: rivero – riverego (folyó – folyam)
- -aĉ- – silányító képző: ridi – ridaĉi (nevetni – röhögni)
- -um- – határozatlan jelentésű utóképző: kolo – kolumo (nyak – gallér), brako – brakumi (kar – ölelni)

Külső hivatkozások

- [http://www.eszperanto.hu/ www.eszperanto.hu] Központi magyar oldalak az eszperantó nyelvről
- [http://www.esperanto.hu/magyar2.htm Mi az az eszperantó?]
- [http://www.eszperanto.hu/szotar/ On-line eszperantó-magyar szótár]
- [http://www.eszperanto.hu/tanfolyam/ Internetes eszperantó tanfolyam]
- [http://gxangalo.com/ Ĝangalo.com] - eszperantó nyelvű hírportál
- [http://esperanto.net/info/index_hu.html esperanto.net]
- [http://www.uni-leipzig.de/esperanto/voko/revo Többnyelvű szótár] (eszperantó)
- [http://www.sk-szeged.hu/szolgaltatas/esperanto/ A szegedi Somogyi Könyvtár eszperantó kiállítása]
- [http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/204.htm Az eszperantó nyelvtan] (ábécé, hangsúly, végződések, névmások, tabellaszavak, számok, elöljárók, szófaj nélküli szavak, elő- és utóképzők)
- [http://www.magyarhirlap.hu/Archivum_cikk.php?cikk=91887&archiv=1&next=0 A könnyű eszperantó dobogós lett] (Magyar Hírlap, 2005. március 14.)
- [http://it.groups.yahoo.com/group/ni_parolas_esperante Diskutgrupo "Ni parolas Esperante"] als:Esperanto ja:エスペラント ko:에스페란토 ms:Bahasa Esperanto simple:Esperanto th:ภาษาเอสปรานโต zh-min-nan:Sè-kài-gí

Mesterséges nyelv

A tervezett vagy mesterséges nyelv olyan nyelv melynek szókészletét és nyelvtanát ember vagy emberek tervezték és nem természetes fejlődés során alakult ki egy kultúra részeként, természetes nyelvként. Céljuk szempontjából (funkcionálisan) két fő csoportra oszthatóak: a formális nyelvek tudományos célból, pl. elméletek leírására, gépek működtetésére vagy gépekkel való kommunikációra használatosak, de léteznek az emberi kommunikáció céljából konstruált mesterséges nyelvek is (céljuk általában közvetítés két v. több egymás nyelvén nem értő csoport között, mivel nincs etnikai közegük). A formális nyelvekkel külön szócikkben foglalkozunk. A többi mesterséges nyelv egy része nemzetközi nyelvként készült, a könnyen tanulhatóságot vagy könnyű érthetőséget tartva szem előtt, mások célja a titkosság; kitalált népek nyelvei illetve a nyelvészeti kísérletezés is mesterséges nyelveket eredményez. A nyelvészet mesterséges nyelvekkel foglalkozó ágát interlingvisztikának hívják. Jelenleg a nyelvészek a mesterséges nyelvek számát körülbelül 1000-re becsülik, de az egyes nyelvek kidolgozottsága jelentősen eltérhet egymástól. Többségük csak tervezet maradt, a gyakorlatban nem használják őket. A mesterséges nyelveket gyakran két csoportba sorolják: a priori nyelvek, melyek nyelvtanának és szókészletének nagy részét a kezdetektől újonnan készítették egy adott cél érdekében, és az a posteriori nyelvek, melyek nyelvtana és szókészlete egy már létező nyelven alapul, vagy ahhoz hasonló. Az a priori nyelvtervezés korszaka 1870-es évek végén ért véget. Közel ekkor fejeződött be a paszigráfiák korszaka is. Egy mesterséges nyelvet lehetséges „anyanyelvként” beszélni akkor, ha valakit szülei gyerekkorában ismertetnek meg a nyelvvel, például az eszperantót becslések szerint 200-2000 személy használja anyanyelvi szinten. Volt próbálkozás egy klingon anyanyelvű gyerek felnevelésére, azonban a szótár nem volt elég nagy ahhoz, hogy egy otthonban felmerülő összes fogalom leírható legyen vele, például a szótár kiegészített változatának megjelenése előtt nem volt szó az „asztal” megnevezésére (azóta van: raS). Vannak, akik szabadidejüket egy mesterséges nyelv kifejlesztésével töltik.

Emberi felhasználású nyelvek

- Antido
- Ceqli
- Comunleng
- Egyszerű angol nyelv (Basic English)
- Ekspreso
- Eszperantó
- Eurolatin
- Europanto
- Folkspraak
- Gajidó
- Gestuno (jelbeszéd)
- Idiom Neutral
- Ido
- Intal
- Interlingua de IALA
- Intersistemal
- Kotava
- Latino sine flexione (Interlinguaként is ismert, nem összetévesztendő az Interlingua-val)
- Lingua Franca Nova
- Lingvologia
- Lojban (és TLI Loglan)
- Novial
- Occidental (Interlingueként is ismert, nem összetévesztendő az Interlingua-val)
- Romanica
- Romanid
- Slovio
- Solresol
- Sona
- Toki Pona
- Volapük

Gépi fordítást segítő nyelvek

- Lojban
- Lincos

Nem beszédre tervezett nyelvek

- jelbeszéden alapuló nyelvek, mint a Gestuno
- a katonai, építőipari, sport- stb. körökben alkalmazott kézjelek
- Bliss szimbólumok

Tudásreprezentációs nyelvek

- CycL (Douglas Lenat Cyc projektjéből)
- KIF (a SUO projekt használja)
- Loom (a Dél-kaliforniai Egyetem Loom projektje)

Képzeletbeli világok és emberek nyelvei

- Babel-17, Samuel Delany Babel–17 művéből
- Brithenig, Andrew Smith - Ill Bethisad
- Drac, az idegenek nyelve Barry B. Longyear Kedves ellenségem művében
- Klingon, Romulán, Vulkáni, Kardassziai, Ferengi és Vorta nyelvek a Star Trek filmekből és sorozatokból
- Láadan, Suzette Haden Elgin Native Tongue sci-fi művéből és folytatásaiból
- Középfölde nyelvei: sindarin, quenya; khuzdul J. R. R. Tolkien műveiből
- Nadsat, Anthony Burgess Gépnarancs (A Clockwork Orange) c. művéből
- Pravic, Ursula K. LeGuin The Dispossessed c. művéből
- Syldavian, Hergé Tintin történeteiből
- Újbeszél, George Orwell 1984 c. művéből
- Újmagyar, a XXX. század magyar nyelve, A Mézga család c. rajzfilmsorozatból
- Wenedyk, Jan van Steenbergen - Ill Bethisad
- restituált ómagyar nyelv - Kodolányi János rekonstrukciója a tatárjárás kori magyar nyelvformáról az ormánsági magyar nyelvjárás alapján.

Nyelvi játékok

- Geringoso
- Pig latin
- Ubbi dubbi
- Verlan

Lásd még

- Nyelvi fordítás
- Tudásreprezentáció
- Nyelvtervezés
- Írott dialektusok
- Nyelvoktatás
- IALA

Külső hivatkozások

- [http://mestersegesnyelv.lap.hu mestersegesnyelv.lap.hu]
- [http://personalweb.sierra.net/%7Espynx/FAQ/ Conlang FAQ]
- [http://www.geocities.com/Athens/Crete/5555/conlang.htm ConLang Yellow Pages]
- [http://zompist.com/kit.html The Language Construction Kit]
- [http://www.homunculus.com/babel/ Blueprints For Babel]
- [http://www.langmaker.com/ LangMaker.com]
- [http://www.sys.uea.ac.uk/~jrk/conlang.html Mesterséges nyelvekhez kapcsolódó források]. Richard Kennaway összeállításában kb. 310 mesterséges nyelvet tartalmaz a lista (sajnos számos rossz linkkel).
- (egyéb linkek az adott nyelvek oldalain találhatók) Kategória:Nyelvészet ja:人工言語 tokipona:Toki sin

Lazaro Ludoviko Zamenhof

] Ludwik Łazarz (Ludwik Lejzer, Ludovic Lazarus) Zamenhof (eszperantó nyelven Lazaro Ludoviko Zamenhof), (Białystok, 1859. december 15. – Varsó, 1917. április 14.), optikus, filológus és az eszperantó nyelv atyja. Zamenhof az akkor Oroszországhoz tartozó, soknemzetiségű Białystokban született. Gyermekkora óta érdekelték a nyelvek: oroszul, lengyelül és németül tökéletesen, franciául gyengébben, ezen kívül még 8 nyelven (köztük latinul és görögül is) valamilyen fokon beszélt. Szülővárosa többnemzetiségű hatására merült fel benne a gondolat, hogy egy közös nyelv talán megoldaná az etikumok közötti békétlenséget, viszálykodást. Gimnazista korában kétszer (1878, 1880) kiadta az eszperantó korai változatát. Ez idő tájt alakította ki az eszperantó alapideológiáját, a homaranizmust: minden ember az emberiség egyenlő értékű tagja, az emberek testvérek, szeretniük kell egymást, és a kölcsönös emberi megértésre törekednek, etnikumra, vallásra való tekintet nélkül. 1887-ben adta ki a mai változatban az Internacia lingvo Esperanto (azaz röviden az eszperantó) nyelvet. Zamenhof 1886-tól Varsóban élt, minden idejét az eszperantónak szentelte: írt, fordított, levelezett, szervezett. 1905-ben tartották az I. Eszperantó Világkongresszust Franciaországban, ettől fogva évente részt vett a kongresszusokon, folytatta a szervezést. 1912-ben a krakkói kongresszuson lemondott minden mozgalmi tisztségéről, hangoztatva, hogy ő nem a nyelv alkotója, csak elindítója. Többször megbetegedett, és csak írói munkájának élt. Az I. világháború kitörésében pacifista eszméi halálát látta. 1917. április 14-én halt meg.

Külső hivatkozások

- [http://members.at.infoseek.co.jp/amiko465/esp/zamenhof.ra Zamenhof hangja (RealAudio, 475K)]
- [http://eeo.8k.com/Zamenhof/ZamenFot.htm fotógyűjtemény] Zamenhof, Lazaro Ludoviko Zamenhof, Lazaro Ludoviko als:Ludwik Lejzer Zamenhof ja:ルドヴィコ・ザメンホフ ko:라자루스 루드비크 자멘호프 simple:Ludovic Lazarus Zamenhof

Lazaro Ludoviko Zamenhof

Külső hivatkozások

1887

Események

- május 10. - megalakul az Budapesti Önkéntes Mentőegylet Kresz Géza kezdeményezésére.
- november 28. - megnyílik Budapest első villamosvonala a Nyugati-pályaudvar és a Király utca között, ezzel Magyarországon is megjelenik a villamosított közúti vasút.
- Lazaro Ludoviko Zamenhof befejezi az eszperantó nyelv kezdeti változatának kifejlesztését

Az év témái

1887 az irodalomban

1887 a zenében

1887 a tudományban

1887 sporteseményei

Születések

- január 1. – Wilhelm Canaris, admirális († 1945)
- január 19. – Bokor Elemér, zoológus († 1928)
- január 23. – Kállay Miklós miniszterelnök
- február 13. – Csáth Géza, író
- március 19. – Kabos Gyula színész, humorista
- március 21. – Kassák Lajos, költő, író, műfordító, képzőművész
- április 23. – Törzs Jenő színművész
- június 22. – Julian Huxley, angol biológus, zoológus, szakíró
- június 24. – Karinthy Frigyes, író
- július 7. – Marc Chagall, orosz festőművész
- július 18. – Vidkun Quisling norvég katonatiszt, politikus
- augusztus 27. – IV. Károly magyar és cseh király (I. Károly néven osztrák császár),
- szeptember 16. – Hans Arp, német költő, festő, szobrász
- szeptember 16. – Nadia Boulanger zenepedagógus
- október 13. – Jozef Tiso szlovák pap, politikus
- október 31. – Csang Kai-sek kínai politikus, katona
- november 14. – Áprily Lajos, költő
- december 13. – Pólya György matematikus

Halálozások

Évfordulók, ünnepek

- május 10. - A mentők napja Magyarországon ko:1887년 ms:1887 simple:1887 th:พ.ศ. 2430

1925

Események

- január 22. – a Ma Este hetilapban megjelent az első magyar „keresztszórejtvény”; szerzője Kristóf Károly volt.
- május 4-12. - a kisantant országok tanácskozása, melyen a Párizs környéki békeszerződések megváltoztathatatlansága mellett foglalnak állást
- december 19. - a holland rendőrség nyilvánosságra hozza, hogy három magyar férfit letartóztattak hamis pénz birtoklásáért: kirobban a frankhamisítási botrány

Az év témái

1925 a filmművészetben

1925 az irodalomban

- József Attila: Nem én kiáltok

1925 a zenében

- Székely Zoltán elkészíti a hegedű-zongora átiratot a Bartók: Román népi táncokból.
- A csodálatos mandarin bemutatója Kölnben.

1925 a politikában

1925 sporteseményei

Születések

- január 1. - Stymie Beard amerikai színész († 1981)
- január 7. - Gerald Durrell természettudós, állatkerti gondozó, író, televíziós műsorkészítő († 1995)
- január 26. - Paul Newman amerikai színész
- január 29. - Kemény Henrik bábszínész
- február 10. - Szirtes Ádám színész
- február 20. - Robert Altman filmrendező
- május 19. - Pol Pot, a Vörös Khmer rezsim vezetője
- június 3. - Tony Curtis magyar származású amerikai színész
- június 4. - Harag György színész, rendező
- június 11. - Jean-Pierre Chabrol francia író
- június 14. - Darvas Iván Jászai Mari-díjas és Kossuth-díjas színművész
- június 19. - Raksányi Gellért színész
- július 3. - Vitányi Iván szociológus, politikus
- július 9. - Keres Emil színművész
- július 17. - Nagy László, költő, műfordító
- október 4. - Kállai Ferenc színművész
- október 13. - Margaret Thatcher, Nagy-Britannia miniszterelnöke
- november 28. - Bozsik József labdarúgó

Halálozások

- február 10. - Aristide Bruant francia kabaré-énekes, színész, költő
- július 1. - Erik Satie francia zeneszerző és zongoraművész
- július 26. - Friedrich Ludwig Gottlob Frege német matematikus, filozófus
- december 16. - Cserzy Mihály író ja:1925年 ko:1925년 nb:1925 simple:1925 th:พ.ศ. 2468

1979

Események

- január 17. - 24. - Népszámlálási adatok szerint a Szovjetunió lakossága 262.440.000.
- március 25. - Megérkezik a Kennedy Űrközpontba az első többször felhasználható űreszköz, a Columbia űrrepülőgép.
- április 20. - Egészségügyi okok miatt Brezsnyev nem vesz részt a Lenin-évforduló ünnepségein.
- június 18. - 18. - Leonyid Brezsnyev szovjet főtitkár és Jimmy Carter amerikai elnök Bécsben aláírja a SALT-2 megállapodást.
- szeptember 1. - Felrobbant a brassói traktorgyár régi öntödéje. 47 munkás meghalt, 46 súlyosan megsebesült. Ez volt minden idők legnagyobb romániai munkabalesete.
- szeptember 17. - Afganisztánban egy puccs során megölték Taraki szovjetbarát pártvezért. Helyére a nacionalista Hafizullah Amin, a volt miniszterelnök lép.
- október 19. - Diplomáciai kapcsolat létesült Szovjetunió és Nicaragua között.
- december 5. - A szovjet külügyminisztérium tiltakozott az amerikai közepes hatótávolságú rakéták tervezett nyugat-európai telepítése ellen.
- december 26. - Az afganisztáni hatalmi harcban életét veszti Hafizullah Amin miniszterelnök.
- december 27. - Afganisztán új miniszterelnöke, Babrak Karmal kérésére a szovjet csapatok bevonulnak az országba.

Az év témái

1979 filmjei

- Bacsó Péter: Ki beszél itt szerelemről?!
- Gothár Péter: Ajándék ez a nap
- Huszárik Zoltán: Csontváry
- Jeles András: A kis Valentino
- Palásthy György: Égigérő fű
- Rózsa János: Vasárnapi szülők
- Andrej Tarkovszkij: Stalker
- Ridley Scott: Nyolcadik utas: a halál

1979 az irodalomban

1979 a zenében

- Cseh Tamás - Bereményi Géza: Fehér babák takarodója
- Karády Katalin
- Koncz Zsuzsa: Valahol
- Mini: Úton a Föld felé
- Neoton Família: Napraforgó
- Omega együttes: Gammapolis
- Piramis együttes: III.
- Sztevanovity Zorán: III.
- AC/DC: Highway to Hell

1979 sporteseményei

1979 a televízióban

- Táncdalfesztivál

Születések

- április 22. - Gera Zoltán (labdarúgó)
- szeptember 8. - Lékó Péter sakknagymester
- december 14. - Michael Owen angol labdarúgó

Halálozások

- február 9. – Gábor Dénes magyar származású Nobel-díjas tudós, a hologram feltalálója
- március 12. – Vaszy Viktor zeneszerző, karmester (
- 1903)
- június 24. – Örkény István író
- július 22. - Kocsis Sándor labdarúgó, az Aranycsapat csatára
- augusztus 26. – Mika Waltari finn író
- augusztus 28. – Konsztantyin Mihajlovics Szimonov orosz író, költő
- szeptember 1. – Tarján Róbert orvos, az orvostományok doktora
- szeptember 4. – Öveges József Kossuth-díjas fizikus, egyetemi tanár
- október 22. – Nadia Boulanger zenepedagógus als:1979 ja:1979年 ko:1979년 nb:1979 simple:1979 th:พ.ศ. 2522

Eklektikus nyelv

Az eklektikus nyelv olyan mesterséges nyelv, amelynek a szerkesztésekor alapul vett forrásnyelvek nem egy nyelvcsaládból származnak. Ilyen nyelv például az eszperantó, a volapük, stb. ---- Kategória:Nyelvészet

Francia nyelv

A francia nyelvet 128 millió ember beszéli, 77 millióan anyanyelvükként, így a nyelvek rangsorában a 11. (anyanyelvet tekintve: 12.) hely jutott neki. Ami nyelvtörténeti besorolását illeti, újlatin nyelvről van szó. A francia nyelv hivatalosan, nem hivatalosan sok területen elterjedt nemzetközi nyelv. A posta hivatalos, illetve a divat félig hivatalos nyelve. Az Európai Unió több szervezetében a francia kitüntetett szerepet kap (pl.: az Európai Unió Bíróságán franciául zajlik a bíráskodás. Az ENSZ egyik hivatalos nyelve.

francia (français)
Beszélik:	Franciaországban és 53 egyéb országban
Nyelvet beszélők száma:	128 millió 11. helyen
Besorolás:	Indoeurópai »Latin nyelvek »»Újlatin nyelvek »»»Olasz-nyugati újlatin »»»»Nyugati olasz-nyugati újlatin »»»»»Gall-Ibériai »»»»»»Gallo-latin »»»»»»»Gall »»»»»»»»Oïl »»»»»»»»»Francia
Hivatalos státus
Hivatalos nyelv:	Franciaországban és további 24 államban
Szabályozza:	Francia Akadémia (Académie française)
Nyelvi kódok
ISO 639-1:	fr
ISO 639-2(B):	fre
ISO 639-2(T):	fra
SIL:	FRN

Történet

A francia nyelv latin eredetű, amelyet valószínűleg elsősorban germán frankok nyelve befolyásolt. A nyelv kb. 35 000 szóból álló alapszókincse mintegy 13%-a jövevényszó. 1054 szó az angolból, 707 az olaszból, 550 az ónémetből, 481 a gallok nyelvéből, 215 az arabból, 164 a németből, 160 az ókelta nyelvből, 159 a spanyolból, 153 a hollandból, 112 a perzsa, illetve szanszkrit nyelvből, 101 szó indián nyelvekből származik, 89 szó valamilyen ázsiai, 56 szó valamilyen afrikai eredetű, 55 szláv szót tartalmaz a francia, illetve 144 egyéb helyről származó lexémát. A kora középkorban a francia területeken eredetileg számos nyelvet és dialektust használtak (köztük langue d'Oïl nyelvjárásokat, mint a picard, a vallon stb.), okszitán dialektusokat (gaszkoni, provanszál stb.), a bretont, a baszkot, a katalánt stb., de az idők során Ile-de-France (a Párizs-környéki területek) nyelve, a francien kiszorította a többit, és a hivatalos francia nyelv alapjává vált. A francia nyelv első írásos emléke a Strassburgi eskü 842-ből, amely ófranciául íródott, amely még a latinra jobban hasonlított, mint a mai franciára. Első, a nyelv létezésére utaló említés a 813-as tours-i zsinaton hangzik el. Nem árt szólni továbbá az első francia nyelvű irodalmi alkotásról, Szent Eulália szekvenciájáról, amely 880 körül keletkezett, bár ez a szöveg inkább a picard(iai) nyelvhez sorolandó, mint a franciához. A francia nyelv az 1539-es Villers-Cotterêts-i rendelet alapján lett Franciaországban a közigazgatás nyelve. A francia nyelvvel foglalkozók öt korszakot különítenek el:
- Korai időszak (a még latinhoz jobban hasonlító roman nyelv)
- Óidőszak (ancien français, X–XIII. század)
- Középső időszak (moyen français, XIV–XVI. század)
- Klasszikus francia (français classique, XVI–XVIII. század)
- Modern francia (français moderne, XVIII. századtól) Bővebben: Francia nyelvemlékek (ehhez nem árt egy kis franciatudás), Francia nyelvjárások

Elterjedése

A francia nyelv több országban hivatalos nyelv, de sokan beszélik idegen nyelvként is. Egyedüli hivatalos nyelv az alábbi országokban és tartományokban:
- Franciaország (kb. 60 millióan beszélik anyanyelvükként)
- Benin
- Burkina Faso
- Elefántcsontpart
- Gabon
- Guinea
- Kongói Demokratikus Köztársaság
- Kongói Köztársaság
- Mali
- Monaco
- Niger
- Québec (kanadai tartomány, kb. 6 700 000 fő beszéli anyanyelveként)
- Szenegál
- Togo A hivatalos nyelvek egyike az alábbi országokban:
- Belgium (Vallónia és Brüsszel térsége, mintegy 4 millió fő beszéli anyanyelveként)
- Burundi
- Kamerun
- Kanada (Québec és Új-Brunswick tartományban)
- Közép-afrikai Köztársaság
- Comore-szigetek
- Dzsibuti
- Haiti
- Louisiana (az Amerikai Egyesült Államok egyik állama)
- Luxemburg
- Madagaszkár
- Ruanda
- Seychelle-szigetek
- Svájc (mintegy 1 400 000-en beszélik itt)
- Csád
- Vanuatu Továbbá Algériában, Andorrában, Marokkóban és Tunéziában beszélik sokan.

Rövid útmutató a franciákhoz

Franciaországban mindenképp szükségünk van egy kis francia nyelvtudásra. Úgy tartják, egy franciát azzal lehet leginkább megsérteni, ha nem franciául szólítjuk meg. Az alábbiakban pár gyakran használt kifejezés olvasható.

Kisszótár

- angol: anglais /A~ glE/ ("angle")
- az (ott): celui-là ("szölüi lá") vagy celle-là /s@ la/ ("szell-lá"), de ha nem ismerjük a mutatott tárgy nyelvtani nemét, jobb elkerülni ezt a kifejezést, és inkább a cela/s@ la/ ("szölá") vagy ça /sa/ ("szá") kifejezést használni.
- Beszél angolul?: Parlez-vous anglais ? /par lE vu A~ glE/ ("parlé vu zangle") VAGY "Vous parlez anglais ?" /vu par lE A~ glE/ ("vu párlé angle")
- Csirió (ha valakinek az egészségére iszunk): Tchin ("csin") vagy Santé ("szanté")
- a fenébe!: merde! ("merd")
- francia: français /frA~ sE/ ("fransze")
- igen: oui /wi/ kb. ("ui")
- Jó napot: bonjour /bõžur/ ("bonzsur")
- kérem: s'il vous plaît /sil vu plE/ ("szil vu ple")
- köszönöm: merci /mEr si/ ("merszi")
- magyar: hongrois /õgrwa/ ("ongroá")
- Magyarország fővárosa Budapest.: La capitale de la Hongrie est Budapest. :
- mennyi?: combien /kõbjE~/ ("kombien")
- Merre van a mosdó?: Où sont les toilettes? /u sO~ lE twa lEt/ ("u szon lé toálett")
- nem: non /nO~/ ("non")
- sajnálom: Je suis désolé ("zsö szüi dézolé")
- nem értem: Je ne comprends pas /Z@~ n@ co~'pRA~ 'pa/ ("zsö nö kompran pá")
- szívesen: de rien /d@ riE~/ ("dö rien") (Franciaország); bienvenue /bjE~ v@ ny/ ("bienvönü") (Québec)
- Viszlát: au revoir /o r@ vwar/ ("orövoár")

A frankofónia

A Frankofónia (La Francophonie) a francia nyelvet használó országok és kormányok nemzetközi szervezete. A történelem során mintegy 300 évig a francia volt az angol uralkodó réteg és a kereskedelem nyelve az 1066-os normann hódítástól 1362-ig, amikor az angol visszaszerezte régi pozícióit.

Hivatkozások

- [http://www.101languages.net/french/ French 101] French for beginners and travelers
- Francia nyelvtan
- [http://www.francophonie.org/ Francophonie világszervezet] Kategória:Nyelvek ja:フランス語 ko:프랑스어 simple:French language th:ภาษาฝรั่งเศส

Orosz nyelv

Az orosz nyelv az Orosz Föderáció, Belarusz, Kazahsztán és Kirgizisztán államnyelve, korábban a Szovjetunió nemzetek közötti kommunikációs eszköze volt. Oroszországon kívül széles körben elterjedt az egykori Szovjetunió részét képező országokban, és anyanyelvként vagy legalábbis a lakosság egy részének anyanyelveként beszélik azokban az országokban, ahol a korábbi Szovjetunióból kivándorolt emigránsok élnek, pl.Izraelben, Németországban, Kanadában és az Egyesült Államokban. Izraelben az 1999-es népszámlálási adatok szerint 750 000 emigráns él a néhai Szovjetunióból. Rendszeres orosz nyelvű sajtó jelenik meg itt, működnek orosz nyelvű rádió- és televíziós állomások. Jelentős számban élnek oroszul beszélő emberek Kelet-Európában, ahol a 20. század 80-as éveinek végén az orosz nyelv is általánosan oktatott idegen nyelv volt. A Language Monthly (1997) szerint az egész világon 285 millió ember beszél oroszul, (ezzel a 4. helyen van a legelterjedtebb nyelvek között), 160 millió ember beszéli anyanyelvként (7. nyelv a világon). Az orosz nyelv az ENSZ egyik hivatalos nyelve

Története

Az orosz nyelv szláv nyelvek keleti ágához tartozik. Feltehetően az i.e. 2-1 évezredben vált ki a protoszláv nyelv az indoeurópai nyelvcsaládból, majd ezután fejlődött ki az ősszláv nyelv. A VI–VII. században három ágra bomlott fel: a keleti, nyugati és a déli ágra; majd később a keleti szláv (melyet óorosz nyelvnek is neveznek) nyelvből alakult ki a XIV-XV. században az orosz (nagyorosz), ukrán (kisorosz) és a belorusz (fehérorosz) nyelv; a XV-XVI. században alakultak ki az északi, közép- és a déli nagyorosz nyelvjárások. A központosított televíziós és rádióadások csökkentik a nyelvjárások közti különbséget, de ennek ellenére Moszkva és Szentpétervár – Oroszország két legnagyobb városa – lakóinak nyelvjárása is bizonyos fokig eltér. Az írás cirill betűs. Az egyik ma ismert legrégibb irodalmi nyelvemlék a Ének Igor hadáról (v. Igor-ének – Слово о полку Игорове) a XII. századból, a legrégibb történelmi nyelvemlék, az Őskrónika ([http://en.wikipedia.org/wiki/Primary Chronicle "Primary Chronicle"]) Az egyik legismertebb költő: Alekszandr Szergejevics Puskin.

Az orosz nyelv a posztszovjet térségben - Politika

A Szovjetunió felbomlása után a függetlenné vált új államok többségének hivatalos kormányai az ún. derusszifikáció politikáját kezdték folytatni, annak ellenére, hogy ezekben az országokban számos orosz és orosz nyelvű etnikai kisebbség él (s lehet, hogy pontosan emiatt ez a nyomásgyakorlás egyik eszköze számukra, hogy így kényszerítsék őket kivándorlásra). Ez főképpen a balti államokra, Moldáviára és Türkmenisztánra jellemző. Ez a politika eredményezi az orosz nyelvű oktatás részbeni vagy teljes eltörlését, a helyi orosz nyelvű rádió- és tévéadások finanszírozásának megszűntetését, valamint az oroszországi rádió- és tévéműsorok sugárzásának korlátozását és az orosz sajtó megemelt vámtételét.

Lettország

2004-ben a lett parlament egy felújított oktatási törvényt fogadott el, amely kötelezi a nemzeti kisebbségek iskoláinak felsőbb osztályaiban a lett nyelvű fordítást. Ezen iskolák többsége orosz nyelvű. A törvény értelmében a 10. osztályban csak az oktatás 40%-át lehet anyanyelven tartani. Az orosz nyelvű lakosság Lettország lakóinak 50%-át teszik ki, melyből kb. 36% orosz kisebbség (Lettország lakosainak száma: 2.4 millió). Az ország lakosságának egyharmada nem jogosult a lett állampolgárság megszerzésére a helyi törvényhozás rendeletének megfelelően. Rigában egész nyáron az orosz nyelvű lakosság az orosz nyelv iskolai korlátozása ellen tiltakozó nagygyűléseken vett részt. A tiltakozás eredménye az volt, hogy a lett Alkotmánybíróság elfogadott egy nemzetiségi iskolák reformjáról szóló beadványt, amelyet húsz parlamenti képviselő nyújtott be (ők mind a lett emberjogi parlamenti frakció, a ZAPCSEL, valamint a Nemzeti Egyetértés és a Szocialista Párt tagjai). Az Alkotmánybíróságnak azt kellett megvizsgálni, hogy megfelel-e a köztársaság oktatási reformja az ország alkotmányának és a nemzetközi egyezményeknek. Ugyanakkor a lett kormány képviselői azon a véleményen vannak, hogy az oktatási reform elleni tűntetéseknek csak politikai szinezetük van, és semmi közük nincs az orosz nyelv védelméhez: az iskolai tanterveket maguk az iskolák dolgozzák ki, és a kormány nem akar beleszólni a törvény végrehajtásába a nemzetiségi iskolákkal kapcsolatosan.

Észtország

2004 novemberében az Észt Nyelvi Felügyelőbizottság felfedezte egy ellenőrzés során, hogy az orosz nyelvű SZMI rendszeresen vét az ország fővárosának, Tallinn-nak írásmódja ellen. A nyelvi felügyelet igazgatója szerint az észt kormány hozott egy határozatot, mely szerint a földrajzi nevek átírását betűszerinti pontossággal kell írni. Ha például az észt nyelvben a Tallinn szót két "n"-nel kell írni, akkor azt a nemzeti kisebbségek nyelvén is ugyanúgy kell írni, legalábbis Észtországban. Oroszországi tudósok véleménye szerint tehát, hogy az észt főváros nevének két "n"-nel történő írása helyesírási hiba, jogszerű, mégis Észtországban más normák léteznek. Nem követeljük és nem is követelhetjük, hogy az észt főváros nevét két n-nel írjuk. Mégis ennek ellenére még Észtországban is csak ajánlhatjuk, hogy a földrajzi neveket az észt nyelvtani szabályok szerint írjuk.

Ukrajna

Ukrajnában a lakosság döntő többsége beszél oroszul, különösen az idősebb korosztály. Ennek oka nem csak és nem is annyira a russzifikáció, amelynek Ukrajna alávetette magát az Oroszországgal való egyesülésekor 1654-ben (itt meg kell emlitenünk, hogy a russzifikáció ellenére az Orosz Birodalom, majd később a Szovjetunió területén élő egyetlen nagy nemzet sem vesztette el a saját nemzeti nyelvét). Az orosz nyelv ismerete tette lehetővé a népek közöttti kommunikációt, lehetővé vált az egyes köztársaságból elköltözők számára, hogy folytathassák a tanulást másik köztársaságban is, ne csak otthon a saját köztársaságukban. Az orosz nyelv beszélői voltak azok az ipari munkások és műszaki értelmiségiek, akik más köztársaságokba utaztak, vagy éppen ide érkeztek a maguk kivánságára munkavállalás céljából. Számukra Ukrajna lett a második hazájuk, és az itt született gyermekeik már nem ismertek más hazát. Végül - különösen érvényes ez Ukrajnára és Kazahsztánra -, időnként az egyes köztársaságokba olyan területeket is beillesztettek, ahol főképpen orosz lakosság élt. Ez később az oroszok számarányának növekedéséhez vezetett e köztársaságokban. Ukrajnában időről időre felmerülnek viták az orosz nyelv államnyelvi helyzetének elfogadásával kapcsolatban. Egyesek úgy gondolják, hogy Ukrajna lakosságának jelentős része beszél oroszul, ezért az orosz nyelv is legyen második államnyelv. Mások ezzel szemben azt állítják, hogy Ukrajna nemzeti és államnyelve történelmileg az ukrán nyelv és az orosz nemzeti kisebbség nyelve, - a 2001-es népszámlálás adatai szerint Ukrajna lakosságának 18%-át sem teszik ki, - sose legyen hivatalos államnyelv, még második sem. Az orosz nyelvet egyébként felhasználták az 1994-es és a 2004-es ukrán elnökválasztási kampány idején. Az új elnök, Viktor Juscsenko hatalomra lépése utáni egyik első bejelentése az orosz nyelv státusát is érintette: bejelentette, hogy Ukrajnában minden szülőnek lesz lehetősége a gyermekeit anyanyelvükön oktatni. Nem sokkal később Alekszandr Zincsenko, ukrán államtitkár bejelentette, hogy 2005 februárjában hatályba fognak lépni Viktor Juscsenko programjának első rendeletei, amelyeket ő még a megválasztása előtt kihirdetett a választási kampányában. Az egyik ilyen rendelete az állampolgárok joga az orosz és más, Ukrajnában beszélt kisebbségi nyelv használatára. Ezzel a rendelettel az elnök kötelezi az állami tisztségviselőket, hogy azok anyanyelvén érintkezzenek velük. Az állami tisztviselőknek nyelvvizsgát kell tenniük, mind az állami ukrán nyelvből, mind azoknak a kisebbségeknek a nyelvéből, akik az állami tisztségviselő területén élnek. Így tehát minden állami tisztségviselőnek folyékonyan kell tudniuk oroszul.

Türkmenisztán

2004 novemberében az ENSZ Közgyűlése hozott egy határozatot a Türkmenisztánban élő emberek jogainak helyzetéről. Az országok - a határozat aláírói (36 állam, a többségük az Európai Unió tagjai) nagy aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Türkmenisztánban beszűntették az orosz nyelvű "Majak" rádióadó sugárzását, valamint amiatt, hogy a türkmén kormány folytatja az orosz kisebbség elleni diszkriminációs politikáját. Oroszország képviselője tartózkodott a szavazásnál.

Nyelvtan

Betűkészlet

Az orosz nyelv cirill írást használ, amelyet görög szerzetesek, Cirill és Metód fejlesztettek ki, hogy lefordítsák a Bibliát ószláv, egyházi nyelvre. A betűk eredete a görög ábécé. Oroszországon kívül - többek között - Fehéroroszországban, Ukrajnában, Bulgáriában, Szerbiában, az egykori szovjet uralomnak köszönhetően Mongóliában használnak cirill betűket.

Alapismeretek

A legtöbb szláv nyelvhez hasonlóan az orosz nyelv is erősen flektáló nyelv. Három nyelvtani nemet különböztet meg, hat nyelvtani esetben ragoz. A nyelvtani nemen belül megkülönböztetünk élő és élettelen főneveket.
A következő esetek vannak az orosz nyelvben: alanyeset, birtokos eset, részes eset, tárgyeset, eszközhatározós eset és előljárós eset. A Где? (hol?) kérdésre előljárós esettel válaszolunk, és a Куда? kérdésre tárgyesettel felelünk, (mint pl. a német nyelvben). Az orosz nyelvben a következő szófajokat ragozzuk: főnév, melléknév, névmás, számnév és ige. A határozószót csak fokozzuk. Az egyes szám tárgyesetben a hímnemű szófajokat élő és élettelen kategória szerint megkülönböztetjük: az "élő" szófajok tárgyesete megegyezik a birtokos esettel, az "élettelen"" szófajok esetében a tárgyeset megegyezik az alanyesettel.

Főnevek

A főnév nemét többnyire a végződéséről ismerhetjük fel. Az а-ra vagy я-ra végződő főnevek kevés kivétellel nőneműek, az о, ё е végűek semlegesneműek. A ь-re végződő főnevek lehetnek hímneműek vagy nőneműek. Ezeket a főneveket különböző módon ragozzuk, attól függően, hogy hím- vagy nőnemű főnévről van-e szó (Pl. путь - út (hn.), любовь - szerelem (nn.)) A ь-re végződő hímnemű főnevek ritkábban fordulnak elő, mint a nőnemű ь végű főnevek. A mássalhangzóra végződő főnevek hímneműek. A idegen szavakat az orosz nyelvben is többnyire az eredeti nemük szerint használjuk (ld. alább!). Egyes olyan idegen szavak, amelyek nem illenek be az orosz nyelv rendszerébe, semlegesnemű és ragozhatatlan főnévek közé tartoznak. (pl. show шоу, rádió радио, metró метро). Az orosz nyelvben nincsen határozott vagy határozatlan névelő. Az orosz nyelv három ragozási típust különböztet meg: I. típushoz tartoznak a hím- és semlegesnemű főnevek, a II. típushoz tartozó főnevek többnyire nőneműek. A III. típushoz azok a többnyire nőnemű főnevek tartoznak, amelyek ь-re végződnek. Különleges típust képeznek a semlegesnemű мя végű főnevek (pl. имя - név, время - idő). Példák a főnévragozásra: a стол - asztal (I.típus) és a nőnemű площадь - tér (III.típus) ::Egyes szám: 1. стол площадь 2. стола площади 3. столу площади 4. стол площадь 5. столом площадью 6. столе площади A ragozás során megkülönböztetünk kemény és lágy mássalhangzóra végződő főneveket. A ragozás az alábbi példák szerint történik: - kemény/lágy mássalhangzóra végződő főnevek -а -я -у -ю -ы -и -о -е (ha hangsúlytalan) -ё (ha hangsúlyos) A mássalhangzóra végződő főneveket a táblázatban -0- (végződés nélkül) jelöli. I. főnévragozás - Hímnemű főnevek Egyes szám Alanyeset - -ь -й -ий Birtokos eset -а -я -я -ия Részes eset -у -ю -ю -ию Tárgyeset -/-а -ь/-я -й/-я -ий/-ия Eszközhatározós eset -ом -ем³ -ем³ -ием Előljárós (helyhatározós) eset -е -е -е -ии Többes szám Alanyeset -ы¹ -и -и -ии Birtokos eset -ов² -ей -ев³ -иев Részes eset -ам -ям -ям -иям Tárgyeset -ы¹/-ов -и/-ей -и/-ев³ -ии/-иев Eszközhatározós eset -ами -ями -ями -иями Előljárós (helyhatározós) eset -ах -ях -ях -иях
- Tárgyeset: az élő főnevek tárgyesete megegyezik a birtokos esettel, az élettelen főneveknél megegyezik az alanyesettel.
- 1: susogó és г, к, х hangok után и-t írunk.
- 2: susogó hangok után ей-t írunk.
- 3: lágy mássalhangzó után hangsúlyos helyzetben ё-t írunk, hangsúlytalan helyzetben е betűt. I. főnévragozás - Semlegesnemű főnevek Egyes szám Alanyeset -о¹ -е² Birtokos eset -а -я Részes eset -у -ю Tárgyeset -о¹ -е² Eszközhatározós eset -ом¹ -ем² Előljárós (helyhatározós) eset -е -е³ Többes szám Alanyeset -а -ия Birtokos eset - -ий Részes eset -ам -ям Tárgyeset -а -я Eszközhatározós eset -ами -ями előljárós (helyhatározós) eset -ах -ях
- 1: susogó hangok után hangsúlyos helyzetben о-t, hangsúlytalan helyzetben е betűt.
- 2: Lágy mássalhangzók után hangsúlyos helyzetben ё-t írunk, hangsúlytalan helyzetben е betűt.
- 3: Azoknál a főneveknél, amelyek egyes szám alanyesetben ие-re végződnek, itt и-t írunk. II. főnévragozás - (főleg) nőnemű főnevek Egyes szám Alanyeset -а -я -ия Birtokos eset -ы¹ -и -ии Részes eset -е -е -ии Tárgyeset -у -ы -ию Eszközhatározós eset -ой² -ей³ -ией előljárós (helyhatározós) eset -е -е -ии Többes szám Alanyeset -ы¹ -и -ии Birtokos eset - -ь -ий Részes eset -ам -ям -иям Táegyeset -ы¹/- -и/ь -ии/ий Eszközhatározós eset -ами -ями -иями Előljárós (helyhatározós) eset -ах -ях -иях
- 1: Susogó hangok után és г, к és х után и-t írunk.
- 2: Susogó hangok után hangsúlyos helyzetben о-t írunk; hangsúlytalan helyzetben е betűt.
- 3: Lágy mássalhangzók után hangsúlyos helyzetben ё betűt írunk, hangsúlytalan helyzetben е-t.
- Többes szám tárgyesetben szintén megkülönböztetjük az élő (megegyezik a birtokos esettel) és élettelen főneveket (megegyezik az alanyesettel). III. főnévragozás Egyes szám (nőnemű) (semlegesnemű) Alanyeset -ь -мя Birtokos eset -и -мени Részes eset -и -мени Tárgyeset -ь -ям Eszközhatározós eset -ью -менем Előljárós eset -и -мени Többes szám Alanyeset -и -мена Birtokos eset -ей -мён Részes eset -ям -менам Tárgyeset -и/-ей -мена Eszközhatározós eset -ями -менами Előljárós eset -ях -менях

Számnevek

Minden számnevet ragozunk, mégpedig az utána következő melléknévvel vagy főnévvel együtt. Ha egy tőszámnév alanyesetben vagy tárgyesetben áll (kivéve az élő főnevek tárgyesetét), a következőket kell megjegyeznünk:
- a) a два, три, четыре (kettő, három, négy) számnevek után a melléknév többes szám birtokos esetben áll (hím- vagy semleges nem, néha nőnemben is), ill. többes szám alanyesetben (nőnem) és a főnév egyes szám birtokos esetben áll.
- b) a пять, шесть...двадцать (öt, hat...húsz) számnevek után a főnév és a melléknév is többes szám birtokos esetben áll. ... a további tőszámnevekre az alábbiakat kell megjegyeznünk:
- minden összetett számnév után, amelyek два, три, четыре számmal végződnek a fenti a) szabály érvényes, akkor is, ha tárgyesetben álló élő főnévről van szó.
- a többi összetett számnévre (az один végű számnevek kivételével) a fenti b) szabályt alkalmazzuk. Határozatlan számnevek esetében alanyesetben a b) szabály érvényes.

Igék

A "lenni" és a "birtokolni" segédigék

A быть (van) segédigét az orosz nyelvben csak múlt és jövő időben ragozzuk. Jelen időben általában elhagyjuk (hangsúlyos helyzetben egyes szám 3. személyben azonban kitesszük a есть igealakot). Így tehát az orosz, az arab, a héber és még több más nyelvben nincs kopula: Я маленький. - Kicsi vagyok.
Az иметь (birtokolni) igét ritkán használjuk, általában egy különleges kifejezéssel helyettesítjük ezt az igét.
У меня есть... (Nekem van... szó szerint:
- nálam van).
У меня нет... (Nekem nincs ... szó szerint:
- nálam nincs).
Az igeragozás három időt (jelen, múlt, jövő) ismer. Az igemódok közül a felszólító mód paradigmája (eltérően pl. a magyartól) csak második személyes formát ismer. Az igék zöme két, folyamatos és befejezett alakból álló párt alkot. A pár befejezett tagja formailag jelen időben ragozva jövő idejű értelmű.

Az igeszemlélet

Lényeges ismertetőjegy az orosz igeragozásban az igeszemlélet, amely azt fejezi ki, hogy egy cselekvés folyamatos vagy pedig befejezett, éppen már lezárult esemény. Bár a szláv nyelvek igeszemléletéről sok vita folyik, itt hasonló megkülönböztetésről van szó, mint az angol -ing végű igék (folyamatos) és a többi angol igealakok közti megkülönböztetés, bár az angol és az orosz folyamatos/befejezett szemlélet sokszor eltér a két nyelvben. A német nyelvben pl. - sprechen (folyamatos) és sagen - (befejezett) szintén beszélhetünk igeszemléletről (bizonyos értelemben). A befejezett igealakot az alábbiak szerint képezzük:
- a folyamatos igéhez kapcsolt igekötővel (делать (F) - сделать (B))
- tőváltozással (pl. пoнять (B) - пoнимать (F))
- ritkán egy teljesen más igével (pl. брать (F) - взять (B)) A сделать a befejezett alakja (ang. did/has done ) és a делать a folyamatos alakja (ang. be doing ) a magyar "tesz, csinál" igének.

Jelen idő

Csak a folyamatos szemléletű igealakokat használhatjuk a jelen idő kifejezésére. Az aktuális eseményeket csak a jelen időben ragozott folyamatos ige fejezi ki. Что ты делаешь? - Mit csinálsz? (most éppen)

Jövő idő

A befejezett szemléletű ige jelen ideje jövőben lezajló befejezett cselekvést fejez ki (azaz befejezett jövő időt). Что ты сделаешь? - Mit fogsz tenni? (majd később) A jövő időt ezenkívül kifejezhetjük még összetett módon is, amelyet a быть (van) létige ragozott alakjával és a folyamatos ige főnévi igenevével fejezünk ki, mint pl. a német nyelvben is. Что ты будешь делать? - Mit fogsz csinálni? (folyamatos)

Múlt idő

Az orosz nyelvben csak egy múlt idő van. Mind a folyamatos, mind a befejezett ige állhat múlt időben, így tehát múlt időben is különbséget tehetünk folyamatos vagy befejezett cselekvés között. A múlt idejű igealakokat csak a megfelelő személyes névmások különböztetik meg, valamint nem és szám szerint is különböző alakjai vannak. Képzése rendszerint úgy történik, hogy a főnévi igenév végződése helyére egy -л végződést teszünk (hímnem), -ла végződést (nőnem), -ло végződést (semleges nem), és -ли végződést (többes szám).
- folyamatos igék: я делал /-ла /-ло = csináltam (hn/nn/sn)
ты делал/-ла /-ло = csináltál (hn/nn/sn)
oн делал/-ла /-ло = csinált (hn/nn/sn)
мы делали = csináltunk
вы делали = csináltatok
они делали = csináltak

- befejezett igék: я сделал /-лa /-лo 7 megcsináltam (hn/nn/sn)
... stb. (hasonlóképpen a folyamatos igékhez).

Melléknevek

Az orosz nyelvben megkülönböztetünk jelzői (pl. старая книга – régi könyv) és vonatkozó mellékneveket (pl. пожарная команда – tűzoltóság). Ragozása Egyes szám (hímnem) (semlegesnem) (nőnem) Alanyeset -ый / ой -ое -ая Birtokos eset -ого -ого -ой Részes eset -ому -ому -ой Tárgyeset -ый / ого -ое / ого -ую Eszközhatározós eset -ым -ым -ой Előljárós eset -ом -ом -ой Többes szám (mindhárom nem) Alanyeset -ые Birtokos eset -ых Részes eset -ым Tárgyeset -ые / ых Eszközhatározós eset -ыми Előljárós eset -ых A többes szám tárgyesetben, a hímnemű és semlegesnemű főnevek jelzői esetében a végződés élő főnevek esetében a birtokos esettel egyezik, élettelen főnevek esetében a tárgyesettel egyezik meg. A hímnemű melléknevek egyes számban ой-ra végződnek, ha a hangsúly erre a végződésre esik (pl. большо́й - nagy). Susogó hangok esetében és г, к, х betűk után ы helyett и-t írunk. Megkülönböztetünk továbbá keménytövű mellékneveket (ld. a fenti táblázatban), és lágytövű mellékneveket. Az utóbbiak ragozására ez vonatkozik: Ha a hímnemű melléknevek alanyesetben ий-re végződnek és a semlegesnemű melléknevek ее-re, akkor az alábbi végződéseket használjuk: -его, -ему, -ым és -им. Ha a nőnemű melléknevek alanyesetben яя-ra végződnek, akkor az -ей és -юю végződéseket használjuk. Ha többes számban álló melléknév ие-re végződik, akkor az alábbi végződéseket használjuk: их, им, ими és их. Fokozása Az egyszerű középfokot az állítmányi melléknév alapfokából a -е, -ее (-ей) végződés hozzáadásával képezzük, s csak állítmányként használható. A legtöbb melléknévből így képezzük az egyszerű középfokot: pl. красивый\красив - красивее\красивей (szép - szebb). Főként a kétszótagú melléknevek esetében a hangsúly gyakran áttevődik az elsőről a második szótagra: сильный\силён - сильнéе\сильнéй (erős -erősebb). Az összetett középfokot a ragozatlan более (több) ill. менее (kevesebb) szóval képezzük, amelyet az alapfokú melléknév elé teszünk, pl. более старый (öregebb), менее старый (kevésbé öreg). Ezenkívül rengeteg rendhagyó középfokú alakkal rendelkező melléknevet ismerünk, mint pl. xороший\хорош - лучший\лучше (jó - jobb); маленкий (малый) - меньше (kis - kisebb); старый\стар - старший\старше (öreg - öregebb). Állítmányként csak a rövid alakot használjuk, pl. (Ő idősebb. – Он старше.) Az összetett felsőfokot a самый (minden, egész, maga) szó használatával képezzük, amelyet a melléknév elé teszünk, pl. самый старый (legöregebb). A jelzői felsőfokot, (elativus) azaz a kiemelő értelmű felsőfokot, az -ейш- képzővel alkotjuk meg, (susogó hangok után -айш- képzővel). Az oroszban ezt az alakot gyakrabban használják a köznyelvben (gyakoribb a крупнейший forma az irodalmibb самый крупный - (legnagyobb) alakkal szemben. A наи- előképző segítségével az ún. túlzófokot fejezzük ki, pl. наилучший - (a legeslegjobb).

Orosz nyelvű irodalom

Az orosz regény és drámaírás a 19. században nagyot fejlődött. Turgenyev, Tolsztoj (Háború és béke, Anna Karenina), Dosztojevszkij (Bűn és bűnhődés) és mások regényei, a költő Puskin művei, Gogol, Csehov színművei az egész világ számára érvényes alkotások. A 20. században szintén voltak világirodalmi jelentőségűként számon tartott szovjet-orosz írók (Borisz Paszternák, Jevgenyij Szamjatyin, Mihail Bulgakov, Alexandr Szolzsenyicin), akiknek műveit azonban a Szovjetunió fennállása alatt otthon kevés kivételtől eltekintve nem jelentették meg . Kategória:Nyelvek Kategória:Orosz nyelv Kategória:Oroszország ja:ロシア語 ko:러시아어 ms:Bahasa Russia simple:Russian language th:ภาษารัสเซีย

Magyarország

A Magyar Köztársaság független állam Közép-Európában. Nyugaton Ausztriával, északon Szlovákiával, északkeleten Ukrajnával, keleten Romániával, délen a volt Jugoszlávia néhány utódállamával, Szerbia és Montenegróval, Horvátországgal és Szlovéniával határos. Tagja az Európai Uniónak, valamint Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával együtt a visegrádi országok csoportjának.

Történelem

Fő szócikk: magyar történelem Magyarország területén a magyar törzsek megérkezése előtt – a pannóniai római jelenléten kívül – kelták (eraviszkuszok), illírek (pannonok), germánok, szlávok, valamint különböző lovasnomád népek, szkíták (szittyák), hunok és avarok éltek. A magyarok 895-tel kezdődően az egész Kárpát-medencét birtokukba vették. A 10. század első felében kalandozó hadjárataikkal rémületben tartották Nyugat- és Dél-Európát („A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!”), aminek az augsburgi csata (955) vetett véget. Ezután a magyarok egyre jobban rákényszerültek a letelepedett életmódra, a földművelésre. Géza fejedelem felismerte, hogy ha a magyar nép nem veszi fel a kereszténységet és nem szilárdítja meg a feudális rendet határain belül, akkor a környező feudális államok előbb vagy utóbb felmorzsolják a népét. Papokat hozatott a Német-Római Birodalomból, de munkáját már fia, az „államalapító” I. (Szent) István fejezte be. István (akinek pogány neve Vajk volt) 1000-ben III. Ottó közbenjárására és biztatására koronát kért és kapott II. Szilveszter pápától (Szent Korona), így a Magyar Királyságot a keresztény országok közösségéhez kapcsolta. A 11. század végén - I. (Szent) László és Könyves Kálmán tevékenységének köszönhetően - Magyarország perszonálunió révén magába olvasztotta a Horvát Királyságot, amely 1918-ig a Magyar Királyság része volt. A Magyar Királyságot 1241–42-ben, a Mongol Birodalom nyugati terjeszkedése során Batu kán Kék Hordája szállta meg közel egy éven át, majd hirtelen elhagyták az ország területét. A megszállás idejét az adriai Trau várában átvészelő, „második honalapító”-nak is nevezett IV. Béla ezt követően rendelte el a kővárak építését az addig szokványos földvárak helyett. 1301-ben meghalt az utolsó Árpád-házi uralkodó, utána pár évig hatalmi harcok gyengítették az országot. Végül az Árpád-házzal leányágon rokon Anjou-dinasztia szerezte meg a hatalmat, és a 14. században ezt meg is tartották. Károly Róbert, az első Anjou-házi király újra központosította a királyi hatalmat. Fia, Nagy Lajos uralkodása alatt érte el az ország legnagyobb kiterjedését. A 15. században Magyarország Európa egyik jelentős nagyhatalma volt, és Mátyás király uralkodása alatt kulturális szempontból is felzárkózott a legfejlettebb országokhoz (reneszánsz korszak). Ekkor azonban már fenyegetett a török megszállás, ami a 16. században véget vetett Magyarország nagyhatalmi helyzetének és hosszú időre függetlenségének is. A mohácsi csata (1526) után az ország három részre szakadt, egy részét az Oszmán Birodalom foglalta el, más része a Habsburgoké lett, csak Erdély maradt független. A 17. század végére egyesített keresztény seregek visszafoglalták a törökök által elfoglalt területeket. Ettől az időtől Magyarország a Habsburg Birodalom része volt. A függetlenség kivívására két jelentősebb kísérlet történt, a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc a 18. század elején, valamint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. A nemzeti öntudatra ébredés nemcsak politikai, hanem kulturális síkon is zajlott: erre az időre tehető a nyelvújítási mozgalom és a magyar nyelv irodalmi szintre emelése, melynek betetőzéseként az 1844-es országgyűlésen a magyar lett az ország hivatalos nyelve (ezt azonban a forradalom után eltörölték.) Az Ausztriával történt kiegyezésre – melyet nagyban elősegített az, hogy az olasz függetlenségi törekvések és az osztrák-porosz háború következtében a Habsburg Birodalom nagyhatalmi helyzete alaposan meggyengült – végül 1867-ben került sor. Ezután Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia társországa lett. A Monarchia az I. világháború után szétesett. A trianoni békeszerződés értelmében Magyarország területének majdnem kétharmada és magyar nemzetiségű lakosságának majdnem egyharmada a környező országokhoz került. A II. világháború elvesztése – és néhány éves többpárti parlamentáris demokrácia – után a szovjetek vették át a hatalmat, és az országban egypártrendszer alakult ki. 1956-ban forradalom tört ki, Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki a népfelkelés sodrában szakított a Varsói Szerződéssel, kikiáltotta Magyarország semlegességét, és visszaállította a többpártrendszert. A forradalmat szovjet csapatok verték le, és új kormány alakult Kádár János vezetésével. Visszaállt a kommunista egypártrendszer. Nagy Imrét és a forradalom néhány vezetőjét, valamint több száz résztvevőjét kivégezték, majd 1963-ban amnesztia következett. Az ország konszolidálásához külföldi segélyeket is igénybe vettek, ami az 1973-as olajválság után Magyarország teljes eladósodásához vezetett. A rendszerváltás 1989-ben következett be. Magyarország innentől arra törekedett, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz, amelynek 2004. május 1-jén lett tagja. Lásd még: magyar uralkodók listája, Magyarország kormányzói és köztársasági elnökei.

Politikai rendszer

Magyarország államformája köztársaság. A hatályos magyar alkotmány a többször módosított 1949. évi XX. törvény. Az alkotmány átfogó módosítása 1989. október 23-án lépett életbe, mivel a népköztársasági államformát felváltotta a köztársaság. A köztársasági elnököt 5 évre választja meg az Országgyűlés. Leginkább reprezentatív funkciókat tölt be, ő fejezi ki a nemzet egységét. Ő nevezi ki a miniszterelnököt és ő a hadsereg főparancsnoka. A parlament által hozott törvényeket újratárgyalásra visszaküldheti, illetve az Alkotmánybíróság elé terjesztheti, ha úgy véli, hogy az alkotmánnyal bármilyen formában összeférhetetlen. A 386 parlamenti képviselőt négyévente választják, 176-ot egyéni választókerületekben, 210-et a pártok által állított listákról. A képviselők megválasztják a miniszterelnököt, aki kinevezi kormányát. Abban az esetben, ha a miniszterelnök szembekerül a parlamenttel, konstruktív bizalmatlansági indítványt terjeszthetnek be ellene. Ebben minden esetben meg kell nevezni az új miniszterelnök-jelöltet is.

Jelenlegi parlamenti pártok:

- Magyar Szocialista Párt (MSZP) (178 mandátum) – elnöke: Hiller István
- Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (Fidesz) (169 mandátum) – elnöke: Orbán Viktor
- Szabad Demokraták Szövetsége – a Magyar Liberális Párt (SZDSZ) (20 mandátum) – elnöke: Kuncze Gábor
- Magyar Demokrata Fórum (MDF) (8 mandátum) – elnöke: Dávid Ibolya. A jelenlegi kormányt (2002–től) az MSZP és az SZDSZ koalíciója alkotja, az MSZP-s Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök. (2002 és 2004 között Medgyessy Péter) volt a kormányfő.)

Közigazgatási beosztás

Magyarország egy fővárosra (Budapest), 24 megyei jogú városra (Budapestet is beleszámítva), valamint tizenkilenc megyére van osztva. Az országot 1999-ben 7 tervezési-statisztikai régióra, valamint kistérségekre osztották, az Európai Unió követelményeinek megfelelően. Európai Unió

Földrajzi helyzet, éghajlat

Magyarország a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei között és az északi félgömb 45° és 49° szélességi körei között, nagyjából Európa közepén helyzekedik el, a Kárpát-medencében. Tőle csaknem egyforma távolságra van az Atlanti-óceán és az Urál hegység, illetve a Földközi-tenger és az Északi-tenger. Az országnak nincs közvetlen tengeri határa, legközelebb az Adriai-tengerhez fekszik, attól körülbelül 300 kilométer távolságra. Területe 93 036 négyzetkilométer, amivel az országok méret szerinti rangsorában a középmezőnyben található. Az ország területén nicsenek nagy szintkülönbségek, legalacsonyabb pontja tengerszint felett 78 méter, amit Szegedtől délre, Gyálaréten mértek, legmagasabb pontja pedig tengerszint felett 1014 méter, a Mátra Kékes nevű csúcsán található. Az államhatár hossza 2217 kilométer, amely az 1920-as trianoni békeszerződés során alakult ki. Magyarország
- legnyugatibb települése: Felsőszölnök (Vas megye),
- legkeletibb települése: Garbolc (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye),
- legészakibb települése: Hollóháza (Borsod-Abaúj-Zemplén megye),
- legdélibb települése: Kásád (Baranya megye). Az ország természetföldrajz szempontjából az alábbi nagytájakra oszlik: # Alföld #
- Mezőföld #
- Duna–Tisza köze: Kiskunság, Jászság, Pesti-síkság #
- Tiszántúl: Maros-Körös köze, Nagy-Sárrét, Kis-Sárrét, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség, Szatmári-síkság # Kisalföld: Szigetköz, Rábaköz, Marcal-medence # Alpokalja: Kőszegi-hegység, Soproni-hegység # Dunántúli-dombság: Zalai-dombság, Somogyi-dombság, Tolnai-hegyhát, Baranyai-dombság, Mecsek és Villányi-hegység # Dunántúli-középhegység #
- Bakony: Déli Bakony, Északi Bakony, Balatonfelvidék, Keszthelyi - hegység #
- Vértes #
- Dunazug-hegység: Gerecse, Pilis, Budai-hegység, Visegrádi-hegység