:: wikimiki.org ::
| Hivatalos Nyelv |
Hivatalos nyelvA hivatalos nyelv olyan emberi nyelv, amelyet egy adott állam vagy egy adott nemzetközi szervezet működése során használni köteles.
A hivatalos nyelvet/nyelveket az adott állam alkotmányában illetve a nemzetközi szervezetre vonatkozó nemzetközi szerződésben határozzák meg. Egyesek szerint az alkotmány nélküli országokban eszerint nincs hivatalos nyelv.
A hivatalos nyelv kérdéseit meg kell különböztetni a regionális és kisebbségi nyelvek kezelésétől.
Egyes államok hivatalos nyelvei
Egyes országoknak (pl. Amerikai Egyesült Államok) nincs hivatalos nyelve.
Az országok nagyjából felének van hivatalos nyelve, egyes államoknak több is (pl. Kanada, India, Svájc, Finnország).
Lásd még
- Az Európai Unió hivatalos nyelvei
Kategória:Nyelvészet
Kategória:Politika
ja:公用語 ko:공용어 simple:Official language zh-min-nan:Koaⁿ-hong gí-giân
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer. A nyelv minden társas tevékenység nélkülözhetetlen feltétele, s meghatározó szerepet játszik az egyének gondolkodásában is.
A nyelv legelterjedtebb típusa az emberi beszéden alapul. Ennek két megnyilvánulási formáját különböztetjük meg: a beszélt nyelvet, és annak írott formáját, vagy formáit. A beszélt nyelv alapját az artikuláltan kiejtett beszédhangok alkotják. Az írott nyelv – melynek szabályait a nyelv helyesírása adja meg – nagyon gyakran a beszélt nyelvtől részben független forma, és a beszélt formától függetlenül is fejlődhet, alakulhat. (Jellemző példa erre a norvég nyelv, melynek egy fő beszélt formája, a norsk nem kevesebb, mint négy írott formában jelenhet meg helyesen: a Bokmål és a Nynorsk a két hivatalos forma, a Riksmål és a Høgnorsk pedig nem hivatalos, de használt formák. Ugyanezen függetlenséget mutatják a helyesírás szabályainak változásai, amik általában nem járnak a beszélt nyelv változásával.)
A beszélt nyelv használatát kiegészítik a különböző metakommunikációs jelzések: hanglejtés, hangsúly, gesztusok stb. Az írott nyelvben szerepüket az írásjelek veszik át, jóval kisebb hatékonysággal.
A nyelvvel a nyelvészet tudománya foglalkozik.
Elméletek a nyelv kialakulásáról
A beszélt nyelv előzményének sok tudós egyfajta gesztusnyelvet tételez fel, a mai siketek jelnyelvének primitív ősét. A kézzel való kommunikációt lehetővé tevő esemény az emberős két lábra állása volt, és elképzelhető, hogy a másik ekkor bekövetkező változás, az eszközhasználat kifinomultabbá válása és a beszéd között is van összefüggés.
Más elképzelések szerint az emberi nyelv kialakulásában az alapvetően „a lusta ember” (homo economicus) egyik legalapvetőbb belső célja nyilvánul meg, nevezetesen az, hogy az ember Zipf egyik törvénye szerint (a legkisebb erőkifejtés törvénye) minden tevékenységében a legkisebb munkával akar „boldolgulni”. Eszerint az „első” emberi nyelv a feltehetően a még ma is használt mutogatásból, gesztusokból fejlődött tovább a hangképzés irányába, mert a hangszál igénybevétele kevesebb energiával jár.
Az ember további önkímélési és energiamegtakarítási igyekezete eredményeképpen létrejött számítástechnikai eszközöknek szintén van nyelvük, amelyekhez képest az emberi nyelv abban különbözik, hogy az előző nyelvek kontextustól függetlenek (context-free), míg az emberi nyelv megmaradt kontextus-érzékenynek, azaz szükség van a nyelvi megnyilatkozások értelmezéséhez a körülmények alaposabb ismeretére is, ami a gépnél nem jellemző.
A számítógép szempontjából - az abban használt nyelvek szabályai ugyanis nem engedik meg, hogy kétértelműségek, „az attól függ” bizonytalan állítások forduljanak elő - a gép működése lehetetlen lenne az emberi nyelvet jellemző, az annak gazdag kontextusával járó nyílt, kiszámíthatatlan értelmezési körülmények között. Érdekes ugyanakkor, hogy a fennmaradás szempontjából éppen ez a kötődéshez, értelmezéshez, vagyis összekapcsolódást lehetővé tevő nyitottság, sok mindenhez való kapcsolódás (connectivity) az előnyös tulajdonság, és a kötött, csak egy bizonyos értelmezési keretben létező jelentésű nyelv, vagy nyelvi elem napjai meg vannak számlálva.
Ebből következik, hogy az emberi nyelvet alkotó szókincsből, megnyilatkozásokból, vagy egyéb elemekből is azok maradnak fenn tartósan, amelyek sokféle helyzetben használhatóak, és nem kötődnek csupán egyetlen eseményhez, dologhoz, stb. amelynek elmúltával és jelentőségének csökkenésével akár maga a jelölő szó is kivész a használatból. Ezért maradhattak fenn a Biblia tanításai, a közmondások és a személynevek, hogy csak néhány példát említsünk.
A nyelvi univerzálék
A beszéd szükségszerűen valamelyik nyelven fogalmazódik meg, ezeknek pedig számos egyedi sajátossága van. A világszerte beszélt több ezer nyelv azonban igen sok közös vonást is mutat, ezeket nyelvi univerzáléknak nevezzük. Ilyenek:
- (írásban) a közlés minden nyelven főleg mondatok formájában történik;
- az elemek legnagyobb része önkényes, a jelölő és a jelölt között nincs logikai megfelelés;
- az elemekkel szemben a mondatok nem adottak a beszélő számára, hanem ő alkotja meg azokat valamilyen kötött szabályok szerint;
- minden nyelv kettős tagoltságú: az elemek és a mondatok hangtani és nyelvtani szinten szerkesztődnek;
- a hangok száma kötött (általában ötven alatt van, de maximum száz lehet), az elemek száma viszont százezres nagyságrendű lehet, a szókészlet pedig korlátlanul bővíthető;
- minden nyelvben megvannak a szófaji kategóriák, bár nem mindegyikben ugyanúgy.
A világ nyelvei
A Földön jelenleg (2004) 6,4 milliárd ember lakik, a beszélt nyelvek száma 4000-4500 között lehet (más tudósok 6000-6500-ra teszik ennek számát), a különféle dialektusok száma pedig elérheti a 20 ezret. A szám folyamatosan csökken, sok kis nyelvet fenyeget az eltűnés, a holt nyelvvé válás veszélye néhány generáción belül.
A nyelvek osztályozása
A világ nyelveit alapvetően három különböző szempont szerint lehet osztályozni. Nyelvcsaládba tartozás szerint, így a genetikus osztályozást kapjuk; nyelvek tipológiai sajátosságai szerint, akkor a nyelvtipológiai osztályozással van dolgunk ill. egyes nyelvi áreák szerint, mikor nagyobb területi egységek szerint csoportosítunk. Greenberg a fenti három szempontból a genetikust határozta meg legfontosabbnak. (Fontosságuktól függetlenül nem zárnak ki más egyéb nyelvi osztályozás lehetőségét.)
Genetikus
Az egyes nyelvek közös őseinek, majd ezek őseinek stb. kikövetkeztetése összehasonlító módszerek segítségével történik. Az így létrejövő családfa megbízhatósága természetesen az időbeli távolság növekedésével egyenes arányban csökken, az egyes nyelvcsaládok alapnyelve már csak kikövetkeztetett lehet, a minden emberi nyelv egyetlen közös ősnyelvre való visszavezetése pedig igencsak nehezen kivitelezhető. (A mellette szóló bizonyítékok inkább az általános nyelvészet tárgykörébe tartozó nyelvi univerzálék - lásd fentebb.)
Tipológiai
- izoláló vagy analitikus: a nyelvtani viszonyokat szórenddel, szócsoportok alakításával fejezik ki (angol, kínai, vietnami);
- agglutináló (azaz ragasztó) vagy affixáló: a nyelvtani viszonyokat több szóelem összekapcsolásával fejezik ki (török, magyar; finn); a kelet-afrikai szuahéli nyelvről is azt szokták mondani, hogy agglutináló, ám ez a nyelv előtagokkal (prefixekkel) ragoz, és vannak névszó osztályai (azaz nyelvtani nemei). Így tehát az agglutináló nyelveknek is vannak kategóriái.
- flektáló (azaz hajlító) vagy szintetikus: a nyelvtani viszonyokat a szó hangalakjának megváltoztatásával fejezik ki (német, latin, ógörög).
- inkorporáló (azaz bekebelező) vagy poliszintetikus: e nyelvekben egyetlen, bonyolult morfémasorral fejeznek ki olyan tartalmakat, amelyeknek más nyelvekben szószerkezetek felelnek meg. Az inkorporáló nyelvek egyetlen szava is tehát izoláló vagy agglutináló nyelvekben egész mondatnak felel meg. Példa: az indián oneida „gnaglaslizaks” „szó” jelentése: „Keresek egy falut.” Példák inkorporáló nyelvekre: több amerikai indián nyelv (oneida), Szibéria egyes régi nyelvei, de a legtöbb formális nyelv is közel áll az inkorporáló típushoz).
Általában azonban a nyelvek többsége nem csak egy kategóriába tartozik.
Areális
Az areális nyelvészet egy nagyobb térségben egymás szomszédságában élő népek gyakran nem rokon nyelveinek kölcsönhatását vizsgálja. Ezen kölcsönhatás során hasonló vagy azonos alakok, rendszerbeli sajátosságok keletkeznek, s a hatás lehet olyan szoros is, hogy a genetikus kapcsolatokon is túlmenő egyezéseket mutat föl. Ez a nyelvi szövetség (Sprachbund), melyre tipikus példa a balkáni nyelvek.
Nyelvek listái
- Természetes nyelvek listája
- Mesterséges nyelvek listája
- Wikipédia nyelvek listája
- Élő nyelvek nagyságuk (azt beszélők száma) szerint
- Holt nyelvek
- Szent iratok nyelvei
Kapcsolódó cikkek
- Nyelvi játék
Hivatkozások
- Lackfi János: Nyelvlecke, 2004. augusztus 18., szerda 13:04, 2004. szeptember 13., Bartók Rádió, 23.42
- Róna-Tas András: A nyelvrokonság - Gondolat - 1978
- A világ nyelvei - Akadémiai Kiadó - 2000
Külső hivatkozások
- [http://www.jaist.ac.jp/~g-kampis/Lecture_One/titok.htm Szociolingvisztikai megállapítás]
- [http://www.verbix.com/languages/index.asp Nyelvek ragozásai]
- [http://jaling.ecml.at/pdfdocs/jaling_presentation/hongrois.pdf Ja Ling - magyarul] (PDF)
- [http://jaling.ecml.at/default.htm Ja Ling projekt]
Irodalom
- [http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/ Nyelv és nyelvek]
----
ja:言語 ko:언어 ms:Bahasa simple:Language
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok (United States of America vagy rövidítve: USA) szövetségi állam, amely Észak-Amerikában az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig húzódik.
Északról Kanadával, délről Mexikóval, a mintegy 85 km széles Bering-szoroson
keresztül pedig Oroszországgal határos.
Mind katonai, mind gazdasági szempontból a világ legjelentősebb hatalma. Részesedése a világkereskedelemből mintegy 40 százalék, katonái a világ szinte valamennyi pontján jelen vannak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja.
Legfontosabb nyelve az angol, helyi jelleggel használják a spanyolt,
Louisianában a francia, Pennsylvaniában pedig a német nyelvet. Az Egyesült Államoknak nincsen hivatalos nyelve, azonban minden fontos dokumentumot és törvényt angolul írnak.
Az Egyesült Államoknak 50 tagállama van.
Történelem
1773-ban Nagy-Britannia és 13 amerikai gyarmata (Új-Anglia) közötti feszültségek a bostoni teadélutánban csúcsosodtak ki, amikor a teára kivetett új adók elleni tiltakozásul indiánnak öltözött amerikaiak elfoglalták a teaszállító hajókat és rakományukat a tengerbe szórták. Anglia csapatok küldésével válaszolt, ami általános felkelést váltott ki a 13 gyarmaton. Képviselőik ezt követően a Philadelphiában tartott Kontinentális Kongresszuson szövetséget kötöttek, és kimondták, hogy közösen ellenállnak az angoloknak.
1776 július 4-én a philadelphiai Kongresszus elfogadta a függetlenségi nyilatkozatot (amit Thomas Jefferson írt) és ezzel a 13 gyamat végleg elszakadt Nagy-Britanniától, és megalakították az Amerikai Egyesült Államokat. Az ezt követő függetlenségi háborút a Versailles-i béke zárta le 1783-ban, amellyel Nagy-Britannia elismerte az Egyesült Államokat.
Miután az 1777-ben megalkotott, majd 1781-ben elfogadott Konföderációs Cikkelyek túl gyengének bizonyultak ahhoz, hogy a fiatal államszövetséget egyben tartsák, 1787-ben elfogadták az azóta is érvényben lévő, új alkotmányt. Ez ma a világ legrégebbi, máig is érvényes, írott alkotmánya. Elfogadása óta elvileg változatlan, ú.n. "Kiegészítésekkel" azonban több ízben lényegében módosították. Az USA első elnöke a függetlenségi háború sikeres hadvezére George Washington lett.
A függetlenségi háborút követően az új állam gyors fejlődésnek indult. A 19. század elején megvásárolták Napóleontól Louisiana francia gyarmatot, a spanyoloktól megszerezték Floridát, majd Mexikótól háborúban elhódították a mai Texas, Új-Mexikó, Kalifornia, Nevada, Arizona és még néhány állam területét. A jórészt indiánok lakta területeket fokozatosan európai bevándorlók foglalták el, lényegében kiirtva az őslakosságot. Az új területeken a század folyamán egymást követően hozták létre az új államokat, amelyek csatlakoztak az Unióhoz.
A 19. század közepére mind élesebb ellentét alakult ki az északi, gyorsuló ütemben iparosodó államok és a déli, jórészt monokulturás gyapottermeléssel foglalkozó államok között. Utóbbiak munkaerő-szükségletét fekete rabszolgák biztosították. Az északi államokban ekkor már tilos volt a rabszolgatartás (szabad államok). A rabszolgaság ellen az 1850-es évektől mozgalom bontakozott ki. Amikor 1860-ban a rabszolgaságot ellenző, 1855-ben alakult Republikánus Párt elnökjelöltjét, Abraham Lincolnt választották elnökké, 11 déli állam (Texas, Louisiana, Mississippi, Arkansas, Tenessee, Alabama, Georgia, Florida, Dél-Carolina, Észak-Carolina, Virginia) kivált az Unióból, és Richmond fővárossal megalakították az Amerikai Államok Konföderációját.
Elnökké Jefferson Davist választották. Ezzel kitört a polgárháború (Észak-Dél háború). A hat éves háború az északiak győzelmével ért véget, amivel helyreállt az Unió egysége.
1867-ben Oroszországtól megvásárolták Alaszkát.
A 19-20. század fordulóján jelentős volt az európai bevándorlás, ami biztosította a gyors gazdasági fejlődés által megkívánt munkaerőt. A 20. század elejére az USA felsorakozott a világ nagy ipari hatalmai közé.
Az USA területszerző politikája az észak-amerikai kontinenst leszámítva újdonságot jelentett az európai hatalmakéhoz képest. Nem törekedtek klasszikus gyarmatosításra, hanem a gazdasági és a politikai befolyás kialakítását célozták. Ennek első példája, hogy az 1820-as évek elején a támogatták a dél-amerikai spanyol gyarmatok függetlenedési törekvéseit. Ekkor fogalmazta meg Monroe elnök az "Amerikai az amerikaiaké" elvet, amellyel azt kívánta kifejezni, hogy az európai hatalmak tartsák magukat távol az amerikai kontinenstől. A függetlenné vált latin-amerikai országok azonban gyorsan az USA gazdasági-politikai befolyása alá kerültek.
1898-ban a spanyolok elleni kubai felkelés idején a havannai kikötőben robbanás történt az USS Maine hadihajón. Azt ma sem tudni, hogy nem provokáció történt-e, mindesetre az USA hadat üzent Spanyolországnak.
A gyors lefolyású háború eredményeként Kuba és a Fülöp-szigetek függetlenné vált, lényegében az USA gyámsága alatt, és megszerezték egyebek mellett Hawaii-t, Guam-ot és a Midway-szigeteket.
Az első világháború idején az USA az antant-hatalmakkal szimpatizált, az amerikai közvélemény azonban sokáig idegenkedett attól, hogy beavatkozzanak az európai hatalmak ügyeibe, amelyektől mindazideig távol tartották magukat. Amikor azonban 1917-ben Németország meghirdette a korlátlan tengeralattjáró háborút Nagy-Britannia ellen, az USA belépett a háborúba.
A közvélemény hangulatának megváltozásában jelentős szerepet játszott, hogy egy német tengeralattjáró megtórpedózta az angol Lusitania nevű gőzöst, és a támadásnak több amerikai állampolgár is áldozatul esett. 1918 közepe táján jelentek meg az első amerikai csapatok a franciaországi hadszíntéren. Parancsnokuk Pershing tábornok volt. Az antant háborús győzelmében azonban már viszonylag csekély szerepet játszottak.
Noha eredetileg Woodrow Wilson elnök javasolatára jött létre, az USA kimaradt a háborút követően megalakult Népszövetségből (ami az ENSZ elődjének tekinthető), ismét az elszigetelődés politkáját választotta, és kimaradt az európai ügyek rendezéséből.
A huszas évek gyors gazdasági fellendülését (ekkor épült New Yorkban a prosperitás jelképének tekintett Empire State Building) az 1929-1933 gazdasági világválság szakította meg. A válságból való kilábalásra az 1932-ben elnökké választott Franklin Delano Roosevelt meghirdette a New Deal-nek (tkp. nem jelent mást, mint új megyegyezés vagy új irány) nevezett politikát. Ez John Maynard Keynes angol közgazdász által a huszas években megfogalmazott elveken alapult, mely szerint recessziós időszakban az államnak kell beruházásokkal segíteni a gazdaságot, akár nagymértékű eladósodás árán is. Máig vitatott, hogy a harmincas években meginduló fellendülés a New Deal sikerének, vagy az újra meginduló fegyverkezésnek köszönhető (mint Európában).
Bár a második világháború kezdetére csökkentek valamelyest az USA-ban tapasztalható
izolacionista törekvések,
előszor az Egyesült Államok mégsem lépett be a háborúba, de a kölcsönbérleti törvény alapján utánpótlással és hadianyaggal segítette Nagy-Britanniát, Kínát és a Szovjetuniót.
Az amerikai közvéleményre drámai hatást gyakorolt azonban a Pearl Harbor elleni japán támadás,
melynek hatására az USA hamarosan hadba lépett a tengelyhatalmak ellen.
A háború során a Szovjetunió szenvedte el ugyan a legtöbb áldozatot,
ám az Egyesült Államok roppant gazdasági erejének is fontos szerepe volt a szövetségesek győzelmében.
A második világháborúból az USA a világ legerősebb hatalmaként került ki, amellyel csak a Szovjetunió kelhetett versenyre, az is csupán katonailag, súlyos gazdasági áldozatok árán.
A szövetségesek egyetértése igen hamar, már 1945 végén felbomlott, és a következő negyven évet a kölcsönös gyanakvás, a hidegháború határozta meg. Az USA politikája a szovjet, illetve a kommunista előretörés megakadályozására irányult. 1949-ig kizárólag birtokolt atomfegyvert. A szovjet fenyegetés - és mellesleg az amerikai érdekek védelmére - katonai támaszpontokat hoztak létre az egész világon. Az amerikai csapatok Nyugat-Európában is jelen maradtak, farkasszemet nézve a Kelet-Európában szintén ottmaradó szovjetekkel (elsősorban a kettészakadt Németországban.)
Szövetségi rendszerei szintén az egész világra kiterjedtek. (NATO: Nyugat-Európa és Kanada), SEATO: Dél-kelet Ázsia, CENTO: Közép- és Közel-kelet, ANZUS: Csendes-óceáni térség. Közülük ma már csak a NATO létezik).
Komoly támogatást nyújtottak a kínai polgárháborúban a Csang Kaj-sek-nek. Utóbbiak veresége és a Mao Ce Tung vezette kommunista erők győzelme után, - ENSZ-felhatalmazással - amerikai csapatok szálltak partra a Koreában, hogy megakadályozzák a Kim Ir Szen vezette kommunisták győzelmét. A Koreai háború 1953-ban fegyverszünettel és a félsziget kettéosztásával jutott nyugvópontra. Az amerikai haderő a déli országrészben továbbra is jelen maradt.
1949-ben McCarthy szenátor javaslatára és vezetésével megalakult az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság, amely a kialakuló kommunistaellenes hisztériában egymást követően idézte maga elé, majd sok esetben lehetetlenné tette szakszervezeti vezetők, értelmiségiek sorát, kommunistaszimpátiával vádolva őket (Franz Oppenheimer, Charlie Chaplin stb.).
Az ötvenes évek második felében némileg csökkent az USA, illetve a nyugati országok és a Szovjetunió közötti feszültség. 1959-ben megkezdődtek az első tárgyalások az atomkisérletek betiltásától, és szó volt egy csúcstalálkozóról Dwight D. Eisenhower elnök és Hruscsov szovjet pártfőtitkár között. 1960-ban az Urál fölött a szovjet légvédelem lelőtt egy U-2-es tipusú amerikai felderítőgépet (Powers-ügy), ami miatt ismét megromlottak a kapcsolatok, és a tervezett csúcstalálkozó is elmaradt.
1961. április 17-én - John F. Kennedy elnöksége idején - amerikai támogatással kubai emigránsok szálltak partra a kubai Disznó-öbölben a Fidel Castro vezette forradalmi kormány megdöntésére, az akció azonban három nap alatt kudarcot vallott. A szovjetek nem sokkal ezt követően közepes hatótávolságú rakétákat telepítettek a szigetországba, ahonnan azok az amerikai szárazföldet is elérhették. Az USA válaszul 1962. október 24-én blokád alá vonta a kubai szigetet. Az atomháború kirobbanását végül az utolsó pillanatban megszületett megegyezéssel november 20-án sikerült megelőzni: a szovjetek kivonták rakétáikat, az USA feloldotta a blokádot, és bár nem állította helyre a kapcsolatokat Kubával, és továbbra is támogatta az emigránsokat, megszűntette az inváziós fenyegetést.
1963-ban az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió aláírta az atomcsend egyezményt amely megtiltotta a légköri, víz alatti és a világűrben végrehajtott atomkísérleteket.
1963. november 22-én a texasi Dallasban meggyilkolták John F. Kennedy elnököt.
A gyilkosság fő gyanusítottja Lee Harvey Oswald, akit a börtönben, november 24-én Jack Ruby lelőtt.
Később a börtönben ő is meghalt (a hivatalos jelentés szerint rákban).
A Kennedy-gyilkosság körülményeinek kiderítésére, Warrennek, a Legfelsőbb bíróság elnökének vezetésével bizottság alakult, amely 1964. szeptember 27-én több mint tíz kötetben tette közzé a jelentését.
Megállapításait azóta is számtalanszor kétségbe vonták, a gyilkosság háttere lényegében azóta is feltáratlan maradt.
Kennedyt alelnöke, Lyndon B. Johnson követi az elnöki székben, aki a demokrata párt színeiben a következő elnökválasztást meg is nyeri.
A hatvanas években az USA fokozatosan belebonyolódott a vietnami háborúba.
Az elhúzódó konfliktus egyre nagyobb elégedetlenséget váltott ki, az évtized közepétől erősödő tömegmozgalom követelte a háború befejezését.
Ezzel párhuzamosan bontakozott ki a lakosság akkor mintegy 20 százalékát jelentő feketék polgárjogi mozgalma.
A déli - jórészt az egykori Konföderációhoz tartozó - államokban ekkor még hivatalos volt a faji elkülönítés.
1964. július 3-án törvény született, a feketék és a nők diszkriminációja ellen.
Földrajz, Gazdaság
Társadalom földrajza
Az Egyesült Államok Területe csaknem 9,4 millió km², lakossága több, mint 260 millió. A Sziklás-hegységben alapították a világ első nemzeti parkját, Yellowstone-t. A nyugati körzetekben találhatjuk a legtöbb indián rezervációt is.
„A nagy olvasztótégely”, így is emlegetik az Egyesült Államokat. A következő ötven évben valószínűleg megváltozik az emberi rasszok aránya; Spanyolok elérik majd a 21%-ot, így többen lesznek, mint a feketék; az indonéziaiak és kelet-ázsiaiak meghaladhatják a 12%-ot. A mai bevándorlók már mások, mint az európai rendszerváltások előttiek; ezek már nem akarják megtanulni az angol nyelvet sem, saját negyedeikben élnek és megtartják saját kulturális szokásaikat. A gyermekeiket pedig saját anyanyelvi iskoláikba járatják. A leginkább a szegény afroamerikaiak érdekeit sérti ez, mivel versenyezniük kell a segélyekért, házakért, munkákért az idegenekkel, főként az illegális bevándorlókkal. Az angolul beszélő amerikaiak pedig azért aggódnak, hogy nem lesznek képesek magukat megértetni a piacon vagy az autószerelőnél.
Tájai
Appalache-hegység:
ÉK-DNY csapásirányú hegység a kontinens keleti felén, amelyet a Hudson-folyó két részre tagol. Az északi része a Kaledóniai-, a déli része a Variszkuszi-hegységrendszer tagja. A Kaledóniai-hegységképződés első szakasza, amely az USA területére esik gyűrődés során keletkezett, üledékes hegységek. Majd főleg északon gránit benyomulások alakultak ki(Newfoundland, New-Brunswick). A Variszkuszi-hegységképződés során alakult ki a Déli-Appalache négy párhuzamos vonulata, amely nyugaton üledékes, keleten inkább kristályos kőzetekből áll.
Belső-síkságok:
Az ország középső területét zömmel tengeri üledékkel borított síkság háta jellemzik.
Tó-vidék:
Öt hatalmas tó van itt (Felső-tó, Huron-tó, Michigan-tó, Erie-tó, Ontario-tó) egymással kapcsolatban; valóságos kis tengert alkotnak.
De mindezek mellett a vidék tagjaira jellemző az, hogy az üledékek - olykor dőlt - rétegeket alkotnak; a rétegek pedig olykor réteglépcsőben szakadnak meg, ami olyan csodálatos tájak kialakulását vonta magaután, mint a Niagara lépcsője. Valamint a jégkorszak következményeként morénavonulatok (gleccserek által kivájt anyagok lerakódása a jég elolvadásával) alakultak ki itt(pl.: Oak Ridge – Tennessee államban).
Mississippi-medence:
Északi részén főként morénák találhatók a felszínen, délen pedig elsősorban lösz. A pleisztocén kor jégtakarója a Missouri és Ohio (Mississippi oldal irányú mellékfolyói) vonaláig húzódott a legkeményebb jégkorszak alatt.
Préri-tábla:
Nyugat felé enyhén emelkedik, de igen nagy terület révén a két „széle” között helyenként 1000 méteres magasságkülönbség is van. Leginkább krétakori üledék borítja egyhangú felszínét. Helyenként réteglépcsők, bazaltvulkánok találhatóak; pleisztocén jege néhol marta felszínét és az olvadás is ritkán 300 méteres vízmosásokat hozott létre; éghajlata ma is szélsőséges, így jobbára csak fűfélék lepik.
Part menti síkságok
Délnyugaton a Mexikói-öböl és az Atlanti-óceán határolja, tengeri(harmadidőszakból) illetve folyóvizi üledék fedi. A part folyamatosan épül, a tenger dűnéket és turzásokat rak a fenékre. Lagúnái látványosak.
Kordillerák:
A Pacifikus-hegységrendszer tagja; a part menti Nyugati-Kordillerákból, a Keleti-Kordillerákból és a köztük húzódó belső medencéből ill. fensíkból áll.
A Nyugati-Kordillerák belső vonulatának része a Cascade-hegység, amely vulkáni kúpokkal teljes, és a zömében kristályos Sierra Nevada. A külső vonulata pedig lényegében a Parti-hegység. A két vonulatot árkok választják el, mint a Kaliforniai árok.
Sziklás-hegység:
A Keleti-Kordillerák legidősebb tagja. A középidő végén elkezdődött gyűrődése, a harmadidőszakban feldarabolódott, de tűzhányók továbbra is építették; így az üledékes kőzetek tetején kristályos kőzetek magasodnak az egykori vulkánok helyén.
Belső medencék és fennsíkok:
Columbia-medencén hatalmas (harmadidőszaki) „bazaltplató” terül el. A Nagy-medence száraz területén sós tavak és sósivatagok találhatóak (pl.: Nagy Sós-tó). A Colorado-fennsík különleges látványt nyújt, mert a Colorado-folyó bevágódása kanyonokat hozott létre (Pl.: Nagy-Kanyon, angolul: Grand-canyon); ennek különleges jelentősége van a földtörténeti korok vizsgálatában, hiszen itt több száz kilométer szélesen 1500 méter mélyen tanulmányozható az egymásrarakódás egyetlen kapavágás nélkül.
Ipar és gazdálkodás
Bányászat:
- feketeszén: Appalache-hegység nyugati lábánál, Öt tó-vidéken
- vasérc: Felső-tó vidékén,
- színes- és nemesércek: Sziklás-hegység
- uránérc: Sziklás-hegység
- kőolaj, földgáz: Kalifornia, Mexikói-öböl partján (Texas, Lousiana), Alaszkában - kimerülőben
- kősó: Texas
- kén: Texas
- foszfát: Florida
Energiagazdaság:
Elsősorban a szénhidrogénekre épül, valamint nagyon jelentős az atomenergia felhasználás is. Nem elhanyagolható a széntüzelésű hőerőművek szerepe sem. Emiatt az egyik legnagyobb környezetterhelő ország.
Intenzíven kutatják az alternatív és megújuló erőforrások felhasználási lehetőségeit, de ezek az eszközök még túl drágák és rossz a készenállási mutatójuk.
Nagyobb energiatermelők:
- Vízerőmű: Columbia- és Colorado-folyó
Feldolgozóipar:
Szinte az összes iparág képviselője megtalálható itt. Korábban a nehézipar volt a legmeghatározóbb, de ma már a finomechanikai és elektronikai berendezések illetve az információs technológiák (számítógép) hozzák a fő bevételt.
Déli államok a polgárháborúban elszenvedett vereség és a rabszolga-felszabadítás után nem tudtak gazdasági versenyre kelni az erős, iparosodott Északkal. Az utóbbi néhány évtizedben azonban rohamos ipari fejlődés tapasztalható. A Mexikói öböl prtján épültek legnagyobb köolajfinomítók. Nagyobb ipartelepek:
- vaskohászat: Appalache-vidék (Pittsburgh, Bethlehem), Nagy Tavak vidéke (Buffalo, Cleveland, Detroit, Chicago-Gary, Duluth)
- alumínium-kohászat: New Orleans, Mobile, Baton Rouge,
- autógyártás: Detroit, Cleveland, Buffalo, Baltimore, Kansas City
- repülő-, rakétagyártás: Baltimore, Philadelphia, Minneapolis-St. Paul, Denver, San Diego, Los Angeles, San Francisco, Houston, Atlanta
- elektronikai ipar: New York, Boston, Philadelphia, Baltimore, Los Angeles
- kőolajfinomítás, vegyipar: Houston, Baton Rouge, Los Angeles (A texasi partvidéken bányászott kősó és kén, valamint Florida hatalmas foszfátlelőhelyei a szervetlen vegyipar (műtrágyagyártás) alapját képezik.)
- élelmiszeripar: Minneapolis-St. Paul, St. Louis, Kansas City
- Kordillerák erdei és folyói mentén: fatelepek, papírgyárak működnek
- Hadi ipar a nyugati területeken összpontosult a II. Világháború idején. Ez alapozta meg San Diego, Los Angeles, San Francisco hatalmas kikötővárossá fejlődését.
- Észak-Atlanti-partvidék: Európából érkező bevándorlók virágoztatták fel nagy mennyiségű, olcsó munkaerőt kínálva, amely elsősorban a kohászatra és energiaiparra volt hatással, később a munkaerő felértékelődött és felváltották a hagyományos iparágakat a technológia és szolgáltatás szektor kínálta termeléssel.
- A Nagy-tavak ( (5)Tó-vidék) környékén ma is a hagyományos nehézipar-városok a jellemzőek.
Buffalo, Cleveland a szállítási útvonalak mentén jött létre, hogy feldolgozzák az alapanyagokat; sok más település keletkezésének prototípusa az övék, ahogy Pittsburg is, amely a vasérc bánya-falvak kiterjedéseként egyesült.
Kereskedelem, kommunikáció:
A kereskedelem központja pedig New York. Itt futnak össze a pénzügyi élet szálai. Itt van a legtöbb bank és monopólium is. Vasércből ma már importra szorulnak, amelyet Kanada(Labrador) elégít ki. Ez hozta magával a Szent Lőrinc viziút megépítését, amely a két ország kereskedelmét nagy mértékben élénkítette. Azonban a legfontosabb közlekedési csomópont Chicago, ahol a légi és vasút közlekedés a legélénkebb. New Orleans a kapcsolat Latin-Amerikával; ahonnan mezőgazdasági termékeket és érceket szereznek.
Mivel az űrbejutás könnyebb alacsonyabb szélességi fokról, Houston az űrkutatás központjává lett. Ma már a hosszúsági fok nem olyan lényeges, de a legnagyobb űrközpont mégis Floridában, Cape Canaveral-ben van. Korábbn északon volt a textilipar központja, de ma már délen saját maguk termelik az alapanyagokat alkalmasabb vidékeken, így átköltözött Floridába, amely az idegenforgalom kedvelt célpontja is egyben. Atlanta ma már szintén (belső)kereskedelmi és pénzügyi központ, és híres a Coca-Colaról. Dallas pedig, ha máshonnan nem is, de a népszerű sorozatból biztosan ismert az olajáról
Mezőgazdaság:
Mivel igen szerencsés helyzetben van a terület azáltal, hogy a legtöbb égövet átöleli és a legkülönbözőbb időjárási zónák megtalálhatóak területén, szinte az összes növényfaj termeszthető. Ugyanakkor sok problémát okoz az, hogy a területe északról nyitott, így gyakran előfordul, hogy az Északi sarkról tavasz közepén is fagyos léghullám érkezik, ami elpusztítja a fiatal növényeket.
- Közép - Nyugat: kukorica, szója; sertés, szarvasmarha (a mezőgazdaság felértékelődött; legnagyobb: Indianában, Iowában és Illinois-ban)
- Préri-fennsík: búza, legelők; szarvasmarha-tenyésztés
- Mississippi-alföld: szója, földimogyoró, Texasban gyapot; a legelőkön szarvasmarha-tenyésztés, baromfi
- Parti-síkság: Virginia - dohány, Mississippi delta - rizs, cukornád, Florida - zöldség, déligyümölcs; a legelőkön szarvasmarha-tenyésztés
- Kalifornia: mérsékelt övi gyümölcstermesztés (alma, körte, barack, szőlő), zöldségfélék, délen citrusfélék, gyapot; a legelőkön szarvasmarha- és juh-tenyésztés; öntözéses gzdálkodással
- Kordillerák: fűszertelepek
- Szarvasmarha tenyésztés szinte mindenhol folyik hatalmas méretekben(Hamburger), valamint elterjedt a juhtartás is; legeltető tartással.
- Minneanapolis, St. Louis, Kansas City a malom és húsiparukról híres.
Források
- http://www.sulinet.hu
- BMF, Kandó Kálmán Főiskolai Kar
- Budapesti Szkeptikus Konferencia 2005.
- Life Lines, pre-intermediate student's book
Politika
Az Egyesült Államok elnökét négyévente megrendezett országos választások alapján, hivatalosan az 538 tagú elektori kollégium választja meg.
Lásd még
- Az Amerikai Egyesült Államok elnökei
- Az Amerikai Egyesült Államok elektori kollégiuma
Kategória:Amerikai Egyesült Államok
ja:アメリカ合衆国 ko:미국 ms:Amerika Syarikat simple:United States th:สหรัฐอเมริกา zh-min-nan:Bí-kok
Kanada
Kanada az észak-amerikai kontinens északi felén helyezkedik el, államformája alkotmányos monarchia. Az ország területe az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjed, északon pedig az Arktiszra benyúlva egész az Északi sarkig.
Fővárosa Ottawa, itt található a parlament, illetve a kormányzó és a miniszterelnök rezidenciája. Legnépesebb városa Toronto.
Gazdaságának alapja kezdetektől fogva a rendelkezésre álló természeti erőforrások bősége volt: a fosszilis tüzelőanyagoknak és vízierőműveinek köszönhetően az energetika terén önellátó. Bár lakossága mindössze egytizede az Egyesült Államokénak, gazdasági súlya igen jelentős.
Kanada tagja az ENSZ-nek, a Brit Nemzetközösségnek, a La Francophonie-nak, a NATO-nak, a G8-nak, az OECD-nek és az APEC-nek.
Földrajz
Kanada az észak-amerikai szárazföld északi részén fekszik. Szárazföldi határa kizárólag az Amerikai Egyesült Államokkal van (Alaszkát is beleszámítva ennek hossza 8 890 km), két óceán, az Atlanti és a Csendes, valamint a Jeges-tenger veszi körül. Főleg az északon található számtalan sziget miatt partvonala a leghosszabb a világon: 243 792 km.
Kanada a második legnagyobb területű ország (Oroszország után). Népsűrűsége viszont igen alacsony, mindössze 3 fő/km²; a népesség megoszlása szélsőséges: a kedvezőbb éghajlat miatt a mintegy 32 millió kanadai 80%-a a déli határ 200 kilométeres körzetében él. A legsűrűbben lakott régió a Nagy-tavak vidéke és a Szent Lőrinc-folyó; ezen a termékeny területen telepedtek le először az európaiak. Ettől északra helyezkedik el a kanadai pajzs, a Föld egyik legrégibb szárazulata, mely a legutóbbi jégkorszak felszínformálásának nyomait viseli magán: a talajréteg vékony, a kéreg gazdag ásványokban és a jégvájta mélyedésekben sok tó és folyó alakult ki (a Föld tavainak 60%-a Kanadában található).
A pajzstól keletre fekszik Labrador. Újfundland szigete, az ország legkeletibb része, zárja el a Szent Lőrinc-öblöt az óceántól. Az öböl kezdete, a Szent Lőrinc-folyó torkolata a világ legnagyobb tölcsértorkolata. Újfundlandtól délnyugatra található Új-Skócia félszigete, a fölött pedig a Prince Edward-sziget. Az Új-Skócia és New Brunswick közé benyúló keskeny Fundy-öbölben alakul ki a világon a legmagasabb dagály.
A Nagy-tavaktól a Sziklás-hegységig húzódik a kanadai préri, Ontario, Manitoba és Saskatchewan tartományokon keresztül. A Sziklás-hegységen Alberta és Brit Columbia osztozik (utóbbi déli részén jóval enyhébben a telek, mint bárhol máshol az országban).
Északon fekszik a három territórium: a Yukon terület, az Északnyugati területek és Nunavut. Déli részeiken még fenyvesek találhatók, de nagy részük tundra és sarkvidék. A kontinens északi végénél hatalmas szigetvilág kezdődik.
Kanada nagy részén igen kemény a tél, akár a -30, -40 fok is előfordul, nyáron azonban például Montreal környékén akár 30 fok fölött is lehet a hőmérséklet, és még az északi Iqaluitban is 15 fok van.
Története
Lásd részletesebben: Kanada történelme
Kanada területe már legalább tízezer éve lakott volt, amikor az első európaiak idevetődtek: 1000 körül a vikingek rövid ideig megtelepedtek az újfundlandi L'Anse aux Meadowsnál. A 16-17. század során aztán felfedezők újabb és újabb hulláma érkezett, főként franciák.
A hétéves háború után, 1763-ban Franciaország, hogy megtarthassa karib-tengeri birtokait, lemondott a kontinensen lévő kolóniákról (Új-Franciaország) a Brit Birodalom javára.
Az amerikai függetlenségi háború után sok royalista telepedett le Kanadában.
1867. július 1-jén a Brit Észak-Amerika Törvény (British North America Act) elfogadásával a brit kormány három észak-amerikai gyarmatát (Canada, New Brunswick, Nova Scotia) föderációvá alakította és önálló kormányzattal látta el. A Canada elnevezésű gyarmatot két részre osztották, Québecre és Ontarióra, az egykori Alsó- és Felső-Canada határa mentén.
Később más brit gyarmatokat és függő területeket is az államhoz csatoltak: 1880-ra Újfundland és Labrador kivételével az ország már elérte mai kiterjedését (a sziget és a félsziget egy államként 1949-ben csatlakozott). A domínium 1931-ben jutott teljes önrendelkezéshez, a westminsteri rendelet értelmében (Statute of Westminster), a kanadai alkotmányt pedig 1982-ben fogadták el.
1980-ban majd 1995-ben népszavazást tartottak a főként francia anyanyelvűek lakta Québec tartomány elszakadásáról, melyet először a szavazók 60, másodszor 50,6%-a nem támogatott.
Az ország nevének eredete
A canada (kanada, angolul , franciául ) a huron-irokéz kanata szóból ered, melynek jelentése „falu”, „település”. Az európai felfedezők térképein a mai Ottawa-folyó és a Szent Lőrinc-folyó Montreal alatti szakasza szerepel ezen a néven, melyet valószínűleg a mai Québec város helyén lévő Stadacona elnevezésének gondoltak. A név aztán a folyókról terjedt ki a környező vidékre, majd az egész felfedezésre váró területre a 18. század elején. Hivatalos megnevezésként először 1791-ben került elő, a két részre osztott Québec tartományból létrejövő területek neveként (Alsó- és Felső-Canada), melyeket 1841-ben Canada néven egyesítenek újra.
1867-ben a Brit Észak-amerikai Törvény (British North America Act) hozta létre az államszövetséget, „...egy domíniumot Canada néven”. Az okirat azért használja a domínium kifejezést a királyság helyett, hogy az Egyesült Államok polgáraiban élő antimonarchikus szemléletet ne bántsa, de jelezze, hogy a Brit Birodalom önálló kormányzattal rendelkező gyarmatáról van szó. Az államforma megjelölését és az ország jelmondatát gyakran kapcsolják egy bibliai szöveghelyhez: Zsolt. 72:8: „És uralkodjék egyik tengertől a másik tengerig, és a nagy folyamtól a föld határáig.” (Vö. Zak. 9:10)
Az 1960-as évekig a Kanada Domínium (Dominion of Canada) kifejezés volt használatos az ország megnevezésére; ettől kezdve azonban a hivatalos iratokon is csak a Kanada kezdett szerepelni, ma egyaránt ez az ország rövid és hosszú elnevezése. A lépéssel az Egyesült Királyságtól való nagyobb különállást hangsúlyozták. 1982-ben a Dominion Day nevű nemzeti ünnepet is átkeresztelték Canada Dayre.
Politika
A szövetségi kormányzat
1982.]]Kanada szövetségi állam, államformája alkotmányos monarchia. Az állam feje, a Kanada Királynője (Queen of Canada) cím birtokosa II. Erzsébet angol királynő. Őt a kormányzó (Governor General) képviseli: a pozíciót általában egy visszavonult politikus vagy más prominens személyiség tölti be, akit az uralkodó nevez ki, a miniszterelnök javaslatára. A kormányzó által hagyja jóvá a királynő a képviselőház és a szenátus elfogadta törvényeket, ő nevezi ki a miniszterelnököt, ő olvassa fel a trónbeszédeket, írja alá az államközi szerződéseket, nyitja meg és zárja be a parlament ülésszakait, illetve oszlatja fel a parlamentet az új választások előtt. A királynő és a kormányzó hatalma névleges, a legtöbb kérdésben a miniszterelnök javaslatára döntenek.
A kanadai alkotmány sok ponton hiányos, és sok rendelkezése többféleképp is értelmezhető. A törvényt (Constitution Act), amely számos kiegészítést tartalmaz vele kapcsolatban, egy éjszaka alatt fogadta el a törvényhozás, Québec tartomány beleegyezése nélkül, amely visszautasította a francia nyelvű lakosságot hátrányosan érintő rendelkezéseket. A Constitution Act része a Charter of Rights and Freedoms, amely ellentétben áll Québec állam rendelkezésével, mely szerint az állam hivatalos nyelve a francia.
A parlament két házból áll: a képviselőház (House of Commons) tagjait a szavazópolgárok választják, a szenátorokat pedig a miniszterelnök nevezi ki. A szenátus (Senate) 105 tagból áll: 24 Ontarióból, 24 Québecből, 24 az ún. tengeri tartományokból (10 Új-Skóciából, 10 New Brunswickból, 4 a Prince Edward-szigetről), 24 a nyugati tartományokból (6-6 Manitobából, Brit Columbiából, Saskatchewanból és Albertából), 6 Újfundland és Labrador államból és egy-egy a territóriumokból (Északnyugati területek, Yukon, Nunavut). Kanadában igen erős a pártfegyelem, így a miniszterelnöknek nagy befolyása van a törvényhozásra. Sőt az ő döntésétől függ, hogy mikor tartják a képviselőházi választásokat (általában legalább ötévente). A miniszterelnök a képviselőházban legtöbb helyet szerző párt vezetője, kormánya tagjait ő nevezi ki, pártjának a parlament valamely házába bejutott tagjaiból.
Nunavut
Kanadában három nagyobb párt van: a centrista Liberal Party of Canada (Kanadai Liberális Párt), a jobboldali Conservative Party of Canada (Kanadai Konzervatív Párt) és a baloldali-szociáldemokrata New Democratic Party (Új Demokrata Párt). Quebec tartományban jelentős a Bloc Québécois, mely elsősorban szociáldemokrata, de részben szeparatista is. A kisebb pártok jelöltjei és független jelöltek csak ritkán jutnak be a képviselőházba.
A jelenlegi miniszterelnök, Paul Martin liberális párti, csakúgy mint elődje, a két egymást követő ciklusban is hatalmon lévő Jean Chrétien. Előtte csak a Progressive Conservative Party (Haladó Konzervatívok Pártja) nyert választásokat, mely 2003 decemberében egyesült a Canadian Alliance-szal (Kanadai Szövetség), így jött létre a mai Kanadai Konzervatív Párt. Az utóbbi években a kanadai választók inkább a baloldali erőket támogatták, míg az Egyesült Államokban fordított volt a helyzet.
Kanadában tartományi és szövetségi szintű bíróságok is működnek, mivel a szövetségi jog mellett az egyes tartományok törvényhozása is alkot jogszabályokat. Mind a szövetségi, mind a tartományi ügyekben a Kanadai Legfelsőbb Bírósághoz lehet fellebbezni.
Közigazgatás: tartományok és territóriumok
Kanada 10 tartományra (province) és 3 területre (territory) oszlik. A tartományt Kanada alkotmánya hozhatja létre, míg a területet a szövetségi jog (federal law). A szövetségi kormány ennélfogva közvetlenebb irányítást gyakorol a területek felett, míg a tartományi kormányzatok több önállósággal és jogosítvánnyal rendelkeznek.
A társadalmi élet nagy részében a tartományok szerepvállalása meghatározóbb, mint a szövetségi kormányzaté (pl. egészségügy, oktatás, jóléti intézmények); a világon egyedülálló módon a tartományok együttes bevétele meghaladja az állami bevétel összegét. Ha egy tartományi kormányzat nem a szövetségi szinten meghatározott irányelvekhez tartja magát egy-egy területen, elesik a központi költségvetés juttatásaitól. A kormány igyekszik biztosítani, hogy a szolgáltatások színvonala a gazdagabb és a szegényebb régiókban azonos legyen. A leginkább központi ellenőrzés alatt álló terület a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás. Minden tartomány és territórium önálló, egykamarás törvényhozással rendelkezik.
A tartományok kormányzata
igazságszolgáltatás
A tíz tartomány mindegyikének egykamarás, választott törvényhozása, valamint kormánya van, a tartományi miniszterelnököket (premier) ugyanolyan módon választják meg, mint a miniszterelnököt. A királynő „provinciális” képviselői az alkormányzók (lieutenant governor), akiket a szövetségi miniszterelnök nevez ki.
A legtöbb tartományban a három nagy párt „fiókpártjai” a politikai élet meghatározói - ezek azonban (a New Democratic Party szervezeteinek kivételével) hivatalosan nem kapcsolódnak a szövetségi szinten tevékenykedő pártokhoz. Pár helyütt a regionális politikai erők is nagy súllyal bírnak (pl. a Saskatchewan Party vagy a Labrador Party).
Különleges a helyzet Québecben, ahol jó ideig a szeparatista Parti Québecois és a föderalista Parti libéral du Québec küzdelme volt a meghatározó, napjainkra azonban két kisebb, elsősorban nem a tartomány önállóságának kérdésével foglalkozó párt, a jobboldali Action démocratique du Québec és a baloldali Union des forces progressistes is nagyobb súlyra kezd szert tenni (bár a helyi parlamentbe még csak az ADQ jelöltjei kerültek be).
A territóriumok kormányzata
A territóriumok politikai súlya kisebb, mivel ilyen típusú közigazgatási egységet a parlament törvényekkel hozhat létre, míg a tartományok önállósága az alkotmányon alapul. Sokak szerint a területek lakossága így nem kap megfelelő képviseletet a parlamentben.
A területek élén egy-egy biztos (commissioner) áll; jogosítványai megegyeznek egy alkormányzóéival, de nem képviseli az uralkodót. A biztosokat a szövetségi kormány nevezi ki.
Yukon területnek egykamarás törvényhozása van, mely hasonlóképp működik, mint a tartományiak; a másik két territórium kormányzása azonban közmegegyezésen alapul: nincsenek pártok, a kormányzat tagjai függetlenekként indulnak, s maguk közül választják meg a kormányzat vezetőjét.
A territóriumok kormányai és a szövetségi kormány között gyakoriak a feszültségek, főként a természeti erőforrások és a befektetések kapcsán. Bár a territóriumokban a legnagyobb az egy főre jutó bevétel, mégis magas a szegénység aránya az elszigeteltség, az áruk szállításának nehézségei és költségei, a munkahelyek hiánya és más társadalmi problémák miatt.
Gazdaság
Yukon
Kanada az Egyesült Államokhoz hasonlóan fejlett piacgazdasággal és magas életszínvonallal büszkélkedhet. A második világháború után indult fejlődésnek a gyáripar, a bányászat és a szolgáltatói szektor, s kezdett az addig alapvetően agrárközpontú ország ipari hatalommá válni. Energiaszükségletét behozatal nélkül ki tudja elégíteni, hatalmas földgázkészletei vannak a keleti parton és a három nyugati tartományban; s általában igen jelentős természeti erőforrások állnak rendelkezésére. Az USA-val kötött 1989-es szabadkereskedelmi egyezmény, majd az 1994-es Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) (Kanada, USA, Mexikó) következményeként jóval szorosabbak lettek a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatai az Egyesült Államokkal. Így a 2001-es amerikai recesszió hatásai Kanadában is érezhetőek voltak, bár végül is az előzetes számítások alatt maradtak. A G7 tagjai közül Kanada vészelte át a legjobban a 2001-es visszesést. 1993-tól 2000-ig a növekedés mértéke 3% közelében járt. 2003-ban nőtt a munkanélküliség, főként a iparban és a természeti erőforrásokkal kapcsolatos területeken.
Demográfia
Kanada lakossága a legutóbbi (2001-es) népszámláláskor 30 007 094 fő volt; az ennek alapján a 2005-ös évre becsült adat 32 233 955 fő.
Kanada nemzetiségei
A 2001-es népszámlálás adatai alapján.
Nyelvek Kanadában
Kanada két hivatalos nyelve az angol és a francia. A francia 1969. július 7-én vált az angol egyenjogú társává; Kanadát a szövetségi kormányzat szintjén is kétnyelvű, többkultúrájú államnak ismerték el.
A Canadian Charter of Rights and Freedoms kimondja, hogy
- a francia és az angol hivatalos nyelvekként teljesen egyenlők;
- a parlamenti hozzászólások bármely hivatalos nyelven elhangozhatnak;
- a törvényeket mindkét nyelven nyilvánosságra kell hozni;
- a parlament által felállított bíróságokon mind angolul, mind franciául lefolytathatók a tárgyalások;
- mindenki az általa választott nyelven léphet kapcsolatba a szövetségi kormánnyal, intézheti az ügyeit.
- a két hivatalos nyelv valamelyikének beszélői, ha az adott területen kisebbségben vannak, taníttatthatják a gyermekeiket anyanyelvükön, ha ők maguk is tanulták (legalább az általános iskolában) és jelenleg is értik a nyelvet.
Tartományi szinten az egyetlen hivatalosan kétnyelvű állam New Brunswick, ezen státusát a fent említett nyilatkozat (Charter of Rights) rögzíti; polgárai mindazon jogokkal rendelkeznek, amivel minden kanadai állampolgár szövetségi szinten. Ugyanakkor a többi tartomány is nyújt szolgáltatásokat az angol vagy francia kisebbségieknek anyanyelvükön.
Québec hivatalos nyelve a francia, mint a provincia törvényhozása által elfogadott Charter of the French Language kimondja. Bár a nyilatkozat számos módon védi a francia nyelv használatát, biztosít bizonyos jogokat az angol és az őslakos nyelvek beszélőinek is. A kormányzat legtöbb szolgáltatása itt is elérhető a hivatalos nyelvek mindegyikén.
A franciát legtöbben Québecben, Ontarióban, New Brunswickban és Manitoba déli részén beszélik. A 2001-es népszámlálás során 6 864 615 személy nevezte meg első nyelveként a franciát, ezeknek 85%-a Quebecben él, és 17 694 835-en mondták magukat angol anyanyelvűnek. 5 470 820-an vannak a két nagy nyelv mellett élő számtalan kisebb nyelvek beszélői. (Ezen adatok magukba foglalják az első nyelvként többet is említőket.) A legnagyobb nem hivatalos nyelvek: a kínai (853 745), ezen belül a kantoni (322 315); az olasz (469 485); és a német (438 080).
Az őslakos nyelveket beszélők száma folyamatosan csökken, csak néhány kivétel akad: a krí (72 885), az inuktitut (29 010), és az ojibwa (a krível együtt 150 000).
Kultúra
Lásd részletesebben: Kanada kultúrája
A kanadai kultúrára természetesen igen nagy hatással van a brit és az amerikai, de ezen befolyás számos egyedi jellegzetességgel keveredik. Különösen az utóbbi évtizedekben, az 1967-es centenárium óta erősödött meg az önálló kanadai indentitás.
Kanada és az Egyesült Államok kormánya számos területen építettek ki szoros kapcsolatot egymással. Ennek ellenhatásaként sok kanadaiban merült fel a kérdés: mi teszi nemzetüket határozottan elkülönülő közösséggé Észak-Amerikán belül. A növekvő amerikai kulturális jelenléttől való félelmek több törvényt és kormányzati intézkedést szültek, melyek a kanadai kultúra őrzését támogatják. Ugyanakkor az eddigiekből is látható, hogy a kanadai identitás részben az USA-tól való elkülönülés alapján áll. Például a kanadaiak az amerikai olvasztótégely-szemlélet helyett inkább az egyes népcsoportok egymás mellett éléséről, s az általuk létrehozott kulturális mozaikról beszélnek. A média kormánytámogatást élvező részének (pl. a CBC televíziós csatornának) kulturális programjait sokan vádolják politikai elfogultsággal.
Irodalom
Népszerű írók
- Stephen Leacock
- Lucy Maud Montgomery
Sport
Kanada legnépszerűbb sportága a jégkorong, legismertebb játékosai voltak (többek között): Bobby Hull, Wayne Gretzky.
A kanadai jégkorong-válogatott 23-szoros világbajnok, legutóbb 2004-ben nyertek aranyérmet.
Külső hivatkozások
- [http://kanada.lap.hu kanada.lap.hu] Kanada témájú linkgyűjtemény
- [http://canada.gc.ca/ A kanadai kormány hivatalos oldala]
- [http://www.civilization.ca/ Civilization.ca - A Canadian Museum of Civilization Corporation oldala]
- [http://atlas.gc.ca/site/index.html Térképek Kanadáról]
-
als:Kanada ja:カナダ ko:캐나다 ms:Kanada simple:Canada th:ประเทศแคนาดา zh-min-nan:Canada
India
India neve évszázadokon át úgy élt az európai népek tudatában, mint a mesék, rejetelmek, csodák és kincsek birodalma. A 20. század Indiája a valóságban is temérdek gonddal, bajjal küszködő ország.
Jellemzői
Indiát Srí Lanká (Ceylon) szigetével az úgynevezett "Ráma hídja" ("Ádám-híd") köti össze, amit a hindu mitológia szerint Ráma herceg - indiai keresztények szerint Ádám - épített. A kb. 48 km hosszú földnyelv nagy része ma már tengerszint alatt van.
Dél-Ázsia területének több mint háromnegyed részét foglalja el.
Határai
Északon Kína és Nepál, keleten Banglades és Burma, nyugaton Pakisztán, délen Srí Lanka határolja.
Lakossága
Kína után a második legnépesebb ország. A világon minden nyolcadik ember indiai.
Gazdasága
Történelme
Asóka kereke
A nemzeti lobogón a felső sáv sáfránysárga színű, az alsó zöld, a középső fehér. Ebben a mezőben egy tengerkék színű küllős kerék látható. A küllős kerék Asóka király jelvénye volt, aki a híres Maurja-dinasztiából származott, és az ő uralkodása alatt (i. e. 272-231) érte el a fénykorát az indiai Maghada Birodalom.
Asóka a legendák szerint kezdetben kegyetlenül uralkodott, mígnem egy csodás esemény megtérítette. A király parancsára Samudra buddhista kereskedőt forró vízzel telt üstbe tették, hogy élve megfőzzék. A kereskedőnek azonban nem ártott a forró víz, sőt az üst alatt a tűz is kialudt, és sehogyan sem tudták újraéleszteni. A király, aki szemtanúja volt az eseménynek, megdöbbent a csodától. A kereskedő ekor a buddhizmus erejéről kezdett el beszélni Asókának, aki nemcsak hogy elfogadta az új vallás tanait, hanem egész birodalmában kötelezővé tette. A király 84 ezer darabra aprítatta Buddha ereklyéit, szétküldte azokat országába, és elrendelte, hogy a szent ereklyék fölé kupolás épületeket (sztúpákat) építsenek. Asóka bölcs és erő uralkodónak bizonyult.
A hinduk és a hinduizmus
A hinduizmus életforma, szemlélet, erkölcsi világkép, és nem egyszerű vallás. Az Indus völgyébe benyomuló érja népek ősi vallésa különböző istenek tiszteletéből és változatos áldozati szertartásokból állt. Ezek szabályait, imádságait, és énekei az árja papok, a bráhmanok i. e. 1000 körül szent könyvekbe, a Védákba foglalták. E korai tanok szerint a világ örökkévaló és változatlan. A későbbi szent könyvekben a sok isten helyett mindinkább egy főisten, Brahmá került előtérbe. Nagy hatalmát négy feje, és négy karja fejezi ki: mindegyik kezében a vallás egy.egy jelvényét tartja. A templomi festményeken gyakran látható felesége is, Szaraszvatí , a bölcsesség istennője. A Brahmára vonatkozó mítoszok kialakulásával háttérbe szorul a többi isten, és kialakul a bráhmanizmus.
A nép azonban nem feledkezett meg régi isteneiről, melyek közül kettőnek, Visnu nak és Siva nak nagy tisztelete volt.
A főpapok megpróbáltak valami egységet létrehozni a nép által tisztelt istenek, és a saját elképzelésük szerinti főisten, Bráhma között, így megszületett az egy fejel, de három arccal ábrázolt Trimúrti de ez nem nagyon terjedt el.
I. e. a 4. században fellobbant a buddhizmus lángja. Buddha tanai, a tisztaság, türelem, és a könyörületesség hamar elterjedt az országban. Kialakult a jóga, mely szerint az ember testi és szellemi összpontosítással, elmélyedéssel eljuthat a teljes megvilágosultág állapotába. Végülis ez a hinduizmus. Tanítása szerint az ember lelke nem hal meg, hanem alacsonyabb vagy magasabb létformában születik újjá. Az ember végcélja, hogy lelke ebből a körforgásból egyre magasabbra kerülve feloldódjon a világmindenségben. Az ide vezető utat az imádkozásnak, a ajó cselekedteknek tekintik. A hinduizmus tanítása belenyugvásba, a rend elfogadására nevelte a népet. Nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a társadalom kretei megmerevedtek, és ez csaknem napjainkig fennmaradt.
Államok és szövetségi területek
Main article: States and Territories of India
India is divided into twenty-eight states (which are further subdivided into districts), six Union Territories and the National Capital Territory of Delhi. States have their own elected government, whereas Union Territories are governed by an administrator appointed by the union government, though some have elected governments.
India has had two scientific bases in Antarctica – the Dakshin Gangotri and Maitri, but has made no territorial claims so far.
Kategória:India
als:Indien [[got:
FinnországA Finn Köztársaság (Finn nyelven: Suomi, Svéd nyelven: Finland) észak-európai ország, délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl és nyugatról a Botteni-öböl határolja. Szárazföldön határos Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal.
A délkeleti partvidék mellett levő Åland szigetek finn fennhatóság alá tartoznak, de magas szintű autonómiát élvezhetnek.
Történelem
Átfogó kutatások eredményeképpen az archeológusok megállapították, hogy a mai Finnország területét a kőkorszak alatt kezdték el lakni, a jégkorszak utolsó jegének elolvadása után.
Régi skandináv mondák és egyes történészek (mint például a dán Saxo Grammaticus vagy az arab Al Idrisi) szerint Finnországnak voltak királyai már a svéd uralom előtt is.
Finnország közel 700 éves kapcsolata a svéd királysággal 1154-ben kezdődött (a kereszténység és Erik svéd király által). A svéd nyelv lett az uralkodó a közigazgatásban és az oktatásban, ennek ellenére a finn nyelv teret nyert a 19. századbeli finn nacionalizmus fellángolásával a Kalevala eposz kiadásával.
1808-ban I Sándor orosz cár elfoglalta Finnországot, ami egy autonóm nagyhercegség lett egészen 1917 végéig. 1917. december 6-án, röviddel a bolsevik forradalom után, Finnország kikiáltotta függetlenségét, amelyet Lenin kormánya meg is adott nekik.
A társadalmi szakadék a vezető és a munkásosztály között sokkal szélesebb volt Finnországban, mint a többi európai országban. A 19. század elejéig volt a legnyilvánvalóbb a nyelvi elhatároltság; később a 19. század során Finnország felnevelt egy egyetemet végzett intellektuális réteget, ami a nép igazi képviselőjének tartotta magát, mivel a nép nyelvét beszélték, és nagy részük valóban paraszti sorból küzdötte fel magát.
1918-ban az ország átvészelt egy rövid, de keserű polgárháborút, amely sok évre előre körvonalazta a hazai politikát. A polgárháborút egyik oldalon az intellektuális osztály (támogatva Németországtól), a másikon a szegény földművesek vívták.
A második világháború alatt Finnország kétszer is harcolt a Szovjetunió ellen: az 1939 és 1940-es évek között lezajlott téli háborúban (egy kis segítséget kapott Svédországtól) és másodszor 1941 és 1944 között (jelentékeny segítséggel Németországtól). Ezt követte a Lappföldi háború 1944 és 1945 között, amikor Finnország visszavonulásra kényszerítette a németeket az országból.
1947-ben és 1948-ban a Szovjetunió olyan szerződések aláírására kényszerítette Finnországot, amelyek értelmében jelentős mértékű területi engedményeket kellett tegyen.
A második világháború után Finnország mintegy ütközőzónaként létezett a Szovjetunió és a nyugati országok között. Az úgynevezett YYA szerződés (Finn-Szovjet baráti, együttműködési és egymást kölcsönösen segítő egyezmény) jogokat adott a Szovjetuniónak arra, hogy Finnország belpolitikájába beleszóljon. Sok finn politikus arra használta ki a szovjet kapcsolatait, hogy pártok közti vitákat simítsanak el, ami még nagyobb befolyást adott a Szovjetuniónak.
1991-ben, a Szovjetunió összeomlása után Finnország is szabadabb lett, 1995-ben belépett az Európai Unióba.
Államszervezet, politikai rendszer
Főbb cikk: Finnország politikája
Finnország parlamentáris köztársaság, amelyben a köztársasági elnök is jelentős hatalommal rendelkezik. A végrehajtó hatalom az Államtanács (kormány). A miniszterelnököt a parlament választja meg. Az Államtanács a miniszterekből és a miniszterelnökből áll.
A 200 tagból álló egykamarás parlament, a Eduskunta (finnül) vagy Riksdag (svédül) a legfelsőbb törvényhozó hatalom. Tagjait t a választók négy évre választják. A parlament megváltoztathatja az alkotmányt, lemondathatja az Államtanácsot és megszüntetni az államfői vétókat. A parlament határozatait semmiféle jogi hatalom nem bírálhatja felül. Törvényjavaslatot az Államtanács vagy bármely parlamenti képviselő nyújthat be.
A finn igazságszolgáltatás polgári, büntető és közigazgatási bíróságokból áll. A helyi bíróságok felett fellebbezési bíróságok vannak, legfelül pedig a Legfelsőbb Bíróság.
A parlament (1906) fennállása óta az uralkodó pártok a Finn Központi Párt (parasztpárt), Finn Szociáldemokrata Párt (szociáldemokraták) és a Finn Baloldali Szövetség (kommunisták).
Közigazgatási beosztás
Főbb cikkek: Finnország tartományai, Finnország történelmi tartományai
Finnország hat tartományból (lääni, läänit vagy län áll). A tartomány az Államtanács fennhatósága alá tartozik; ez a rendszer szinte semmit nem változott létrehozása (1634) óta. A hat tartomány a következő:
- Etelä-Suomi/Södra Finland (Dél-Finnország)
- Länsi-Suomi/Västra Finland (Nyugat-Finnország)
- Itä-Suomi/Östra Finland (Kelet-Finnország)
- Oulu Lääni/Uleåborg (Oulu tartomány)
- Lappi/Lappland (Lappföld)
- Ahvenanmaa/Åland (Åland-szigetek)
Az Åland-szigetek nagy autonómiát élveznek. Nemzetközi szerződések és finn törvények értelmében, az ålandi helyi igazgatás sok olyan dolgot kezel, ami finn szárazföldi hatósághoz tartozik.
Más tartományi felosztás (ami tükrözi a svéd gyarmatosítók nyomát): dialektusok, folklór, népszokások. Azonban ezeket a különbségeket elhalványította a második világháború után a 400 000 karéliai finn újrahonosítása és az urbanizáció a 20. század második felében.
A helyi közigazgatás 450 önkormányzatra osztja fel a hat főbb tartományt. 1977 óta nincs jogi vagy közigazgatási megkülönböztetés a városok és más önkormányzatok között. Az önkormányzatok összehangolják egymást a 20 régióban.
Nagyobb városok:
- Helsinki
- Espoo
- Turku
- Vantaa
- Tampere
- Oulu
Helsinki, Espoo és Vantaa gyakorlatilag egy város, de közigazgatásilag 3 részre van osztva.
Földrajzi helyzet, éghajlat
Főbb cikk: Finnország földrajza
Finnországot az Ezer tó országának is nevezik. Ez az elnevezés nem a legpontosabb, ugyanis 187 888 tavat és 179 584 szigetet tartanak nyilván. A finn táj többnyire lapos síkság néhány dombbal tarkítva. Legmagasabb pontja a Haltitunturi, 1328 m-en van, Lappföld legészakibb pontján (a norvég határhoz közel. A tavakon kívül a táj erdőkkel borított (nagyon kevés a termőföld). A legtöbb sziget délnyugaton található, az ålandi szigetvilág részeként, valamint a déli partvidék mentén a Finn öbölben, ezeket úgy is hívják, hogy Archipelago. Finnország azok közé a kevés országok közé tartozik, amelyek még mindig növekednek. Az ország területe körülbelül 7 négyzetkilométert nő évente, mivel a talaj kiemelkedik a tengerből.
A klíma hideg, időnként kemény telek és viszonylag meleg nyarak által jellemzett északi mérsékelt. Finnország területének egynegyede az Északi-sarkkör fölött fekszik, ennek következményeként a legészakibb részeken a nap akár 73 napig nem fekszik le nyaranta, és akár 51 napig nem kel föl telente.
Lásd még: Finn városok listája, Finnország demográfiája
Gazdaság
Főbb cikk: Finnország gazdasága
Finnország egy iparosított, nagyban szabadpiacú gazdasággal rendelkező ország, nagyjából akkora egy főre eső jövedelemmel, mint az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország vagy Olaszország. A finn életszínvonal magas. A finn GDP és adó egy óriási hányadát egyedül a Nokia adja, amely így az ország stratégiai magánvállalata.
Fő gazdasági szektor az ipar, ezen belül a fafeldolgozás, fémipar, telekommunikáció és az elektronikai ipar. Leszámítva a fát és néhány ásványi kincset, Finnország nagyban függ a nyersanyag, energia és fontosabb élelmiszeri cikkek importjától.
A klíma miatt a mezőgazdaság csak néhány alapvető termékre szorítkozik. A faipar, ami a vidéki területeken élők számára nyújt jövedelemforrást, nagybani szerepet játszik az exportban. Gyors nyugat-európai integrációja során Finnország egyike volt annak a 11 országnak, amelyek bevezették az euró egységes pénznemet 1999. január 1-jén. A gazdasági növekedés gyors volt 2002-ig, de 2003-ban lelassult a globális világgazdasági depresszió miatt.
Demográfia
Főbb cikk: Finnország demográfiája
Két hivatalos nyelv létezik: a finn, amit a népesség 93%-a beszél és a svéd ami a lakosság 6%-ának anyanyelve. Más kisebbségi nyelvek: orosz és észt. Északon, Lappföldön még megtalálhatóak a sámik, jelenleg kevesebb mint 7000 lelket számlálnak, akik – akárcsak a finnek – finnugor nyelvet beszélnek. Több mint 20 nyelv létezik, amit körülbelül ezren beszélnek.
A legtöbb finn (89%) a Finn Lutheránus Egyházhoz tartozik, körülbelül 1%-a a lakosságnak tartozik a Finn Ortodox Egyházhoz. A maradék népesség más vallású: protestáns, római katolikus, muszlim vagy zsidó, leszámítva azt a 9%-ot aki nem tartozik egy valláshoz sem.
A "Téli háború" után a finn népesség körülbelül 12%-a újra volt telepítve. Az újraépítés, a munkanélküliség és a bizonytalanság affelől, hogy megőrizheti-e függetlenségét a Szovjetunióval szemben, csak növelte a kivándorlást. Csak a 90-es évektől kezdve fogad menekülteket Finnország olyan mértékben, mint a többi skandináv ország, habár a számuk mégis sokkal kisebb. Jelentős része ezeknek a Szovjetunió által elfoglalt (valamikor Finnországhoz tartozó) területekről származik.
Kultúra
Főbb cikk: Finnország kultúrája
- Kalevala
- Kantele
- Szauna
- Mikulás
- Mämmi
- A finn konyha
- A finn zene
Munkaszüneti napok
Más szócikkek
- Kommunikáció Finnországban
- Közlekedés Finnországban
- Turizmus Finnországban
- Finnország zenéje
- Finnország katonasága
- Finnország külföldi kapcsolatai
- Elfinnesedés
- Finnországi városok listája
- Finnek listája
- Finnországgal kapcsolatos szócikkek listája
- Oktatás Finnországban
- Finnországi egyetemek listája
- Finnország katonasága
- Finn háborúk listája
- Finn cégek listája
- Finn újságok listája
Külső hivatkozások
- [http://www.tte.ch/finland/hu/ Tourismus Team Europe] - Finnország
- [http://virtual.finland.fi Virtualis Finnország] - Fő portál
- [http://www.government.fi Government.fi] - Hivatalos közigazgatási honlap
- [http://www.eduskunta.fi/efakta/index01.htm Eduskunta.fi] - Hivatalos parlamenti honlap
- [http://www.tpk.fi/english/ Presidentti] - Hivatalos államfői honlap
- [http://www.sls.fi/fmu/indexeng.htm Diplomatarium Fennicum] - Középkori dokumentumok. A nemzeti irattár
- [http://www.finnhun.com/index.php?language=magyar FinnHun] - Finn-Magyar-Angol szótár
- [http://kotisivu.mtv3.fi/suomenhistoria/index.htm Suomen historia] - Finn történelem röviden (finnül)
Magyar honlapok
- [http://www.magyarutca.org/ Magyarutca] - Nyugateurópai magyar honlapok
- [http://fme.magyarutca.org/ Finnországi Magyarok Egyesülete] - Hivatalos honlap
- [http://tampere.hu/ Tamperei magyarok]
Kategória:Finnország
fiu-vro:Soomõ [[got:
Kategória:NyelvészetEbben a kategóriában a nyelvészeti témájú szócikkek szerepelnek.
Kategória:Társadalomtudományok
ja:Category:言語学 simple:Category:Linguistics th:Category:ภาษาศาสตร์ zh-min-nan:Category:Gí-giân-ha̍k
Kategória:Politika
Kategória:Kultúra
ja:Category:政治 ko:분류:정치 zh-min-nan:Category:Chèng-tī WitaoWitao (维道) is a Chinese technology and culture oriented website in the spirit of Slashdot. Witao doesn't use Slashcode, the Slashdot engine; instead it uses Drupal.
External links
- [http://Witao.com/ Witao]
- [http://drupal.org/ Drupal]
Category:Websites
Category:Blogs
kalorie Hotele w Rzym domeny narty sowacja wynajem
|
|
|
आसाम |
