:: wikimiki.org ::

Május 27

Május 27

Névnapok: Hella, Ágoston, Agrippa, Gyula, Paszkál, Pelbárt, Szörénke, Szörényke

Események

- 1660 - a koppenhágai béke aláírása Svédország és Dánia-Norvégia között
- 1703 - lerakták a leendő város, Szentpétervár első erődítményének alapkövét
- 1871 - a párizsi kommün bukása
- 1937 - Átadták a Golden Gate hidat San Franciscoban
- 1939 - Angliában újra bevezették a háborús sorozást
- 1968 - Megkezdődött a Contergan-per Németországban. A Chemie Grünenthal cég altatója feltehetően gyermekek ezreinél okozott fejlődési rendellenességet, akiknek anyja a terhesség alatt használta
- 1994 - Alekszander Szolzsenyicin Nobel-díjas író száműzetéséből visszatér Oroszországba
- 2002 - Medgyessy Péter kormányt alakít Magyarországon.

Születések

- 1913 – Wols, eredeti nevén Alfred Otto Wolfgang Schulze, német származású francia festő
- 1940 – Bakay Kornél, régész, tanár, múzeumigazgató, politikus
- 1948 – Presser Gábor zeneszerző, zenész, énekes

Halálozások

- 1497 - Benedetto Da Maiano, itáliai építész, szobrász és bútorműves
- 1564 - Kálvin János, francia reformátor (szül. 1509)
- 1581 - Báthory Kristóf, erdélyi fejedelem
- 1708 - Esze Tamás tarpai jobbágy, kuruc brigadéros, a Rákóczi-szabadságharc hadvezére; két kuruc csapat összetűzésekor halt meg
- 1840 - Niccolò Paganini, olasz hegedűművész és zeneszerző (szül. 1782)
- 1910 - Robert Koch, német bakteriológus (szül. 1843)
- 1981 - Pilinszky János, költő

Nemzeti ünnepek, évfordulók, események

ja:5月27日 ko:5월 27일 ms:27 Mei simple:May 27 th:27 พฤษภาคม

Névnap

A világ egy részén a születésnap mellett a névnap megünneplése is szokás. Ekkor az illető személy keresztneve (mely elő-, vagy utónév) szerinti naptári napon családi, baráti ünnepélyt rendez. A névnapok egy része szentek és mártírok évfordulóján alapul. Magyarország mellett például Svédországban szokás, de nem ünnepelnek névnapot például Hollandiában. A névnap, mint minden más, valamiért jeles nap, alkalom az ünnepre vagy ünneplésre. Mivel mindenkinek van neve, névnapja is legtöbbünknek van, azaz mindenkinek alkalma van, csupán azért, hogy él, saját magát ünnepeltetni. Magyarországon főleg a munkahelyen, helyben, vagy munka után volt szokás névnapokat tartani, amelynek költségeit főleg az ünnepelt viselte. Ma a multinacionális cégek is figyelnek arra, hogy névnapjukon köszöntsék vagy megajándékozzák dolgozóikat. A névnapi ajándékkal el lehet kerülni a korrupció látszatát, de az adófizetési kötelezettséget nem. A névnapokhoz adott nevekhez tartozó verses gyűjtemények és névnapi köszöntők, rigmusok továbbá tréfás szólások, kifejezések kapcsolódnak.

Lásd még

Szentek kalendáriuma - Szentek listája - Magyar névnapok - Magyar névnapok betűrendben - keresztnév - utónév

Külső hivatkozások

- Névnapok Svédországban (angol Wikipédia) Nevnap ja:聖名祝日

Ágoston

Az Ágoston latin eredetű férfinév. A latin Augustus név kicsinyítőképzős származékának, az Augustinus névnek a megmagyarosodott alakja, jelentése: magasztos, fennkölt. Rokon név: Ágost. __NOTOC__

Névnapok

- május 27.
- május 28.
- augusztus 28.

Becenév

Ági (sic!), Guszti

Híres Ágostonok

- Szent Ágoston ókeresztény teológus
- Trefort Ágoston művelődéspolitikus

Gyula (keresztnév)

A Gyula férfinév a régi magyar gyula méltóságnévből származik. Egy időben a latin eredetű Julius névvel rokonították. __NOTOC__

Névnapok

- január 28.
- április 12.
- május 27.
- június 28.
- július 1.

Becenevek

Gyulus, Gyuszi, Gyulu, Gyulácska, Gyuszka, Gyusza, Gyuszkó.

Híres Gyulák

- Andrássy Gyula gróf (idősebb) miniszterelnök
- Andrássy Gyula gróf (ifjabb): legitimista politikus
- Csikai Gyula fizikus, az MTA tagja
- Germanus Gyula orientalista, író
- Gózon Gyula színművész
- Gömbös Gyula politikus, miniszterelnök
- Grosics Gyula labdarúgó, az aranycsapat tagja
- Horn Gyula politikus, miniszterelnök
- Kállai Gyula politikus, miniszterelnök
- Károlyi Gyula gróf: politikus, miniszterelnök
- Katona Gyula matematikus, az MTA tagja
- Kristó Gyula történész, az MTA tagja
- Krúdy Gyula író
- László Gyula régész, a Kettős honfoglalás elméletének megalkotója
- Németh Gyula nyelvész, turkológus, az MTA tagja
- Pártos Gyula építész
- Pauler Gyula történész, az MTA tagja
- Sáringer Gyula biológus, az MTA tagja
- Szabó Gyula színművész (pl. Bubó doktor hangja)
- Szapáry Gyula gróf: politikus, miniszterelnök
- Szegedi Gyula orvos, az MTA tagja
- Szekfű Gyula történész, az MTA tagja
- Török Gyula ökölvívó, olimpiai bajnok
- Jules Verne (magyarosan Verne Gyula) francia író
- Vikidál Gyula énekes
- Wlassics Gyula báró, politikus, az MTA tagja
- Zolnai Gyula nyelvész
- Zsivótzky Gyula kalapácsvető, olimpiai bajnok

Pápák

- I. Gyula pápa
- II. Gyula pápa
- III. Gyula pápa

Pelbárt

A Pelbárt latin eredetű férfinév, mely az ókori Privartus nemzetségnév magyar megfelelője. __NOTOC__

Névnapok

- május 27.
- augusztus 21.
- szeptember 28.

Becenevek

Híres Pelbártok

Szörényke

A Szörénke a Szörény férfinév kicsinyítőképzős női változata. A név eredeti jelentése: mormota. Rokon neve: Szörényke. __NOTOC__

Névnapok

- május 27.
- június 20.

Becenevek

Híres Szörénkék, Szörénykék

1660

Események

- május 3. - A Gdansk melletti Olivában megkötött békeszerződés értelmében Lengyelország elveszti Poroszország és Riga illetve Livónia feletti uralmát
- május 22. - a budai pasa a szászfenesi csatában szétszórja II. Rákóczi György seregét
- május 27. - a koppenhágai béke aláírása Svédország és Dánia-Norvégia között

Születések

Halálozások

- június 7. - II. Rákóczi György, erdélyi fejedelem, belehal a szászfenesi csatában kapott sebeibe ko:1660년

Svédország

A Svéd Királyság (Konungariket Sverige svédül) Skandináviában, Észak-Európában található. Nyugaton Norvégia, északkeleten Finnország, délkeleten a Skagerrak és a Kattegat, keletről pedig a Balti-tenger és a Botteni-öböl határolja. Mivel alacsony a népsűrűség, a svéd táj a nyugalmáról, nagy erdőiről, és hegyes vandonjairól ismert.

Történelem

Fő cikk: Svédország történelme

Politika

Fő cikk: Svédország politikája

Földrajz

Fő cikk: Svédország földrajza Svédország földrajza

Gazdaság

Fő cikk: Svédország gazdasága

Népesség

Kultúra

Fő cikk: Svédország kultúrája

Kapcsolódó szócikkek

Svédország tájai - Svédország tartományai - Svédország megyéi

Külső hivatkozások

als:Schweden fiu-vro:Roodsi [[got:

1703

Események

- június 15. - II. Rákóczi Ferenc találkozik Esze Tamással a határon, Klinecben
- szeptember 26. - II. Rákóczi Ferenc uralja az ország nagy részét (amint ezt XIV. Lajoshoz írt levelében tanúsítja)

Születések

- július 26. - Amade László költő

Halálozások

- február 18. - Zrínyi Ilona, Thököly Imre felesége és Munkács várának hősies védelmezője
- március 31. - Johann Christoph Bach, német zeneszerző
- december 28. - II. Musztafa, az Oszmán birodalom 23. szultánja ko:1703년 simple:1703

1939

Események

- március 15. - a német csapatok bevonulnak Prágába. Létrejön a Cseh-Morva Protekrorátus.
- augusztus 23. - A Molotov-Ribbentrop paktum aláírása Moszkvában
- szeptember 1. - Németország megtámadja Lengyelországot
- szeptember 3. - Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzen Németországnak
- szeptember 3. - India és Ausztrália hadat üzen Németországnak
- szeptember 3. - Új-Zéland hadat üzen Németországnak
- szeptember 6. - A Délafrikai Unió hadat üzen Németországnak
- szeptember 10. - Kanada hadat üzen Németországnak
- szeptember 17. - A Szovjetunió megtámadja Lengyelország keleti részét

Az év témái

1939 filmjei

- Óz, a csodák csodája (amerikai, főszerepben: Judy Garland)

1939 az irodalomban

1939 a zenében

- január 9 - Bartók: Kontrasztok bemutató, Szigeti József, Benny Goodman és Petri Endre közreműködésével, a Pihenő c. tétel nélkül.
- március 23 - Bemutatják Bartók: II. hegedűversenyét
- augusztus - Bartók Béla elkezd dolgozni a IV. vonósnégyesen, és novemberben fejezi be

1939 a politikában

- A második világháború kitörésének éve

1939 sporteseményei

Születések

- január 2. - Konstanze Vernon táncos;
- február 12. - Ray Manzarek amerikai zenész, a Doors tagja;
- április 7. - Francis Ford Coppola amerikai filmrendező
- július 23. - Veér András pszichiáter orvos, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főigazgatója;
- október 19. - Sándor Pál filmrendező;
- november 25. - Vékás Lajos jogtudós, az MTA tagja
- november 27. - Laurent-Désiré Kabila a Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke

Halálozások

- szeptember 1. – Orsós Ottó biológus
- szeptember 23. – Sigmund Freud (
- 1856)
- szeptember 26. – Bláthy Ottó elektromérnök, akadémikus
- október 3. – Györffy István etnográfus, az MTA tagja (
- 1884)
- október 27. – Csonka János (
- 1852) mérnök, a porlasztó feltalálója ja:1939年 ko:1939년 ms:1939 simple:1939 th:พ.ศ. 2482

Nagy-Britannia

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (magyarul rövidítve többnyire Nagy-Britannia, ám egyre többet használt és pontosabb elnevezéssel: az Egyesült Királyság) nyugat-európai ország, az Európai Unió tagja. Országrészei Anglia, Wales, Skócia (ez a voltaképpeni Nagy-Britannia), valamint Észak-Írország. Előbbi három Nagy-Britannia szigetén, utóbbi az Ír-szigeten helyezkedik el. Nyugat-Skócia partjai mellett van a Hebridák szigetcsoport, a skót szárazföldtől északkeletre fekszik Orkney és Shetland, melyek közigazgatásilag Skóciához tartoznak. Az Ír-tengerben van a Man-sziget, és a francia partok mellett a Csatorna-szigetek – ezek a brit korona függő területei, nem tartoznak az Egyesült Királysághoz. Az ENSZ, az Európai Unió, a Nato, az OECD tagja.

Történelem

A Britannia név görög és latin nevekből származik, azoknak meg valószínűleg kelta eredetije volt. A kelták viszonylag későn jöttek a brit szigetekre, de az írott történelem velük kezdődik. A kelta név általában a későbbi angolszász hódítók előtt a szigeteken élő népek neve volt. Julius Caesar i.e. 55-ben és 54-ben két expedíciót küldött Britanniába, mígnem i.u. 43-ban megtörtént a római megszállás, amely délről lassan haladt észak felé. I.u. 409-ben vonultak ki, amely korszak után az angolok, a szászok és a jüt törzsek jöttek hódítani Észak-Európából. Az újak is letelepedtek, és több kis angol királyság jött létre a ma Walesként és Cornwallként ismert területeken. A kis királyságok közül egyesek kiemelkedtek (Northumbria) északon, (Mercia) Közép-Angliában és (Wessex) délen. Jöttek azonban tovább a vikingek Skandináviából, mígnem a Wessex-dinasztia legyőzte a dánokat a 10. században, és Anglia uralkodójává vált.

Fontosabb évszámok

- 597 Szent Ágoston megérkezik, hogy megtérítse az angolszászokat a kereszténységre
- 789-95 Az első viking támadásaok
- 832-60 A skótok és apiktek Kenneth Macalpin vezetésével megalakítják a mai Skót királyság elődjét
- 860 A dánok Leigázzák Kelet-Angliát, Northumbriát és kelet Merciát.
- 871-99 Nagy Alfréd uralkodása Wessex-ben
- Normann hódítás. 1066 Hódító Vilmos legyőzi Harold Godwinson-t a hastingsi csatában és övé lesz a trón
- 1215 Földnélküli János király aláírja a Magna Charta-t
- 1301 I. Edward meghódítja Wales-t.
- 1314 A Bannockburn-i ütközet megmenti a külön skót királyságot
- 1337 Megkezdődött a 100 éves háború Franciaország és Anglia között
- 1348-49 Pestisjárvány pusztítja el Anglia lakosságának egy harmadát
- 1381 Prasztlázadás Angliában (Wat Tyler)
- 1455-87 A rózsák háborúja a York és a Lancasteri ház hívei között. A végén VI. Henrik (Richmond) trónra lépésével egyesül a két dinasztia, és megkezdődik a Tudor korszak.
- 1477 Az első nyomtatott könyvet készíti William Caxton Angliában
- 1534-40 Az angol reformáció. VIII. Henrik önállósítja magát a pápaságtól, szekularizálja a szerzetesrendeket és megalakítja az anglikán egyházat.
- 1536-42 Anglia és Wales uniója
- 1547-53 A protestantizmus hivatalos vallássá válik.
- 1553-58 Katolikus reagálás I. (Véres) Mária alatt.
- 1558 Elvész Calais, az utolsó angol birtok Franciaországban
- 1558-1603 I. Erzsébet, a mérsékelt protestantizmus kialkulása
- 1588 Legyőzik a spanyol armadat 1590-1613 (kb) Ekkor íródnak Shakespeare művei 1603 Skót és az angol királyság uniója, a Stuart dinasztia uralkodásának kezdete. 1642-51 Polgárháború a király és a parlament között 1649 Kivégzik I. Károlyt. 1653-58 Oliver Cromwell "protektorátusa" 1660 A monarchia vissazállítása: II. Károly 1688 A dicsőséges forradalom. A Stuartokat száműzik, Orániai Vilmos és Mária trónrakerülése. 1707 Anglia és Skócia egyesítése 1760-1830 (kb.) Az ipari forradalom 1761 a csatornák építésének megkezdése 1775-83 Amerikai függetlenségi háborúban elvész a 13 új-angliai gyarmat 1793-1815 Napoleoni háborúk 1801 Nagy-Britannia és Íroszág egyesítése 1825 Az első vasútvonal (személyvonat) megnyitása 1829 A katolikusok emancipációja 1825-től Viktória királynő uralkodása. 1840-es évek India meghódítása, majd a század második felében afrikai gyarmatok. Kiépül a Brit Birodalom. 1898-1902 A búr háború 1914-18 Az I. világháború 1921 Angol-ír szerződés Szabad Ír állam megalakulása 1939-45 A II. világháború 1952 II. Erzsébet trónrakerülése 1950-es évek második fele-60-as első fele. A gyarmatok többsége függetlenséget kap. 1973 belépés a Közös Piacba

Politika

A brit alkotmány ú.n. történelmi alkotmány, amely nem egy dokumentum, hanem folyamatosan alakul különböző törvényhozási aktusokkal. A legfőbb törvényhozó szerv a Parlament. A végrehajtó hatalom a kormány és a kabinet (miniszterek), a minisztériumok, a helyi önkormányzatok, állami szervek, amelyek az állami tulajdonban lévő intézmények irányításáért, vezetéséért felelősek.

A monarchia

A királynő nemcsak az államfő, hanem a nemzet egységének jelképe. Az elmúlt 1000 év alatt ez csak egyszer szakadt meg 1649 és 1660 között, amikor forradalom és polgárháború volt.

A Parlament

Két részből áll, a Lordok Házából és a választott Alsóházból. A parlament alsó házában Angliát 524 képviselő képviseli. Valamennyien egyéni választókerükletekből kerülnek be. A Munkáspárti (Labour), konzervatív (Tory) és liberális (Whig) képviselők aránya :... A konzervatív pártot főleg a kertvárosi és vidéki lakosság támogatja, területileg Anglia déli és keleti részéből. A Munkáspárt támogatói főleg városi, ipari terüeletekről kerülnek ki. Az önkormányzat kétszintű, kivéve a 32 londoni kerületet és 36 egyéb városi kerületet. Az anglikán egyház az állam vallása, feje az uralkodó, legmagasabb szintű püspöke a Canterbury érdek. Az angol jogrendszer a régi "common" és "equity" jogágakból, illetőleg egyéb parlamenti és uniós jogszabályból áll. A common jog bírósági esetjog, precedenseken nyugszik, míg az equity vagy méltányossági jog, az egyéb joggal nem szabályozott, a kancelláriához beadott kérvényekre adott döntésekből és ítéletekből összeálló joganyag.

Közigazgatás (Civil Service)

A köztisztviselők (civil servants) a Korona szolgálói, a minisztereknek tartoznak felelősséggel. Ha a miniszter megy, a köztisztviselő marad. Számuk 1990-ben fél millió körül volt.

Földrajz

Kép:Uk-terkep.png
- Anglia
- Skócia
- Wales
- Észak-Írország

Gazdaság

Népesség

Jog

Az angol jognak három jogforrása van, nevezetesen 1. a common law, amely az emberi jogok iratlan szabályaiból áll. Egyes bűncselekmények (offense) még ma is ide tartoznak, mert sosem kerültek meghatározásra vagy kodifikálásra, (pl a gyilkosság = murder) 2. a civil law, amelynek tartalma a kodifikált, azaz a parlamenti jogalkotók által hozott, kötelező törvények és jogszabályok (statutory acts, statutory law). Az állampolgári polgári jogok témakörével a Civil Rights Act foglalkozik. 3. a criminal law, azaz az előbbi jogforrásnak a bűncselekményekkel foglalkozó része (Criminal Law Act) A bíróságok (court of law) szerveződése is eltér a magyartól, az egyszerűbb ügyek a Magistrate's Court-hoz tartoznak, a bonyolultabbak a Crown's Court-hoz. Az ügyvédek közt is különbség van aszerint, hogy képviselhetnek-e valakit a bíróságon peres ügyben, vagy sem. A solicitor kapja a klienstől a megbízást, dolgozza ki az ügyet (védekezés, stb.), majd a munkáját felhasználva a barister jár el a bíróságon, és neki kell a végén komoly összeget fizetni, amiből kifizeti a solicitor-t. Nevezetes tulajdonsága az angol jogrendszernek, hogy az Egyesült Királyságban törvényesen vagy jogosan nem lehet erőt, erőszakot alkalmazni. Ebből az alapelvből számos olyan sajátosság következik, amely csak így érthető meg (pl. fegyvertelenül járőröző, de két méteres rendőrök, stb.) További érdekesség, hogy a törvény szerint mindeki csak olyasmivel foglalkozhat, amihez ért, vagy amire ki van képezve. Így illegális cselekedetnek számí, ha valaki nem jogász létére másnak jogi tanácsot ad. Végül az is ide tartozik, hogy míg Nagy Británia a szabad véelménymegfogalmazás és nézethangoztatás egyik élharcosa, a bíróságon tilos véleményt nyilvánítani, csak a tényeket szabad elmondani - véleménye peres ügyben csak az igazságügyi szakértőknek lehet.

Kultúra

Kapcsolódó szócikkek

Külső hivatkozások

- [http://www.earth-photography.com/Countries/England Angliai képek]
- [http://www.freeworldmaps.net/europe/united-kingdom/map.html Nagy-Britannia domborzati térképe] Kategória:Nagy-Britannia ja:イギリス ko:영국 ms:United Kingdom simple:United Kingdom th:สหราชอาณาจักร zh-min-nan:Liân-ha̍p Ông-kok

Németország

A Német Szövetségi Köztársaság (németül: Bundesrepublik Deutschland) Európa egyik meghatározó ipari és gazdasági hatalma. Északon az Északi-tenger, Dánia és a Balti-tenger, keleten Lengyelország és Csehország, délen Ausztria és Svájc, nyugaton pedig Franciaország, Luxemburg, Belgium és Hollandia határolja. A Német Szövetségi Köztársaság az Európai Unió egyik alapító tagja.

Története

Szócikk: Németország történelme A német nyelv és (helytelen magyar kifejezéssel) a német „nemzeti érzés” (németül: das deutsche Volk) már több mint ezer éve létezik, de az egységes német nemzetállam csak 1871-ben jött létre, amikor megszületett a Poroszország vezette Német Birodalom. Ez volt a második német Reich, a szó jelentése birodalom. birodalomban]] Az első német Reich, más néven a Német-Római Birodalom a Frank Birodalom 843-as felosztásakor jött létre (amelyet Nagy Károly alapított 800. december 25-én), és különböző formákban egészen 1806-ig létezett, amikor is a napóleoni háborúk egyik eredményeként felbomlott. 1815 és 1871 között Németország független államok tucatjaiból állt, ezekből 39 a Német Szövetség (Deutscher Bund) tagja volt. Lásd még Német Szövetség államainak listája. A második Reich, a Német Császárság kikiáltása 1871. január 18-án, Versailles-ban történt, a franciák porosz-francia háborúban elszenvedett 1870-es veresége után. Az egyesült császárság létrejöttében jelentős szerepet játszott Otto von Bismarck, a 19. századi Németország legjelentősebb államférfija. Franciaország a napóleoni háborúk óta, amikor legyőzte Németországot, a németek legnagyobb ellenségének számított. 1914-ben, az I. világháború kezdetén Németország behatolt Franciaországba. Kezdeti sikerek után a háború rengeteg áldozatot követelő lövészárokháborúvá alakult. A világháború 1918-ban véget ért, a német császárt lemondásra kényszerítették, majd az 1918-ban kitört forradalom leverése után a császárságból létrejött a Weimari Köztársaság. A versailles-i békeszerződés Németországot tette felelőssé a háború kirobbantásáért. A rossz gazdasági helyzetben – amelynek részben a kemény békefeltételek, részben a gazdasági világválság volt az oka – egyre több német támogatta az antidemokratikus pártokat, jobb- és baloldaliakat egyaránt. Az 1932. júliusi és novemberi rendkívüli választásokon a nemzetiszocialisták 37,2% és 33,0%-os eredményt értek el. 1933. január 30-án Adolf Hitler lett Németország kancellárja, az 1933. március 23-án született felhatalmazási törvény pedig, gyakorlatilag megszüntetve a köztársaság alkotmányát, diktátorrá tette. A Harmadik Birodalom (Reich) a nemzetiszocialisták, másnéven nácik birodalma volt, 1933-tól 1945-ig. 1934-ben Hitler lett Németország birodalmi elnöke is, ezzel a teljes hatalom a kezében összpontosult. Hitler politikája, amely nyomán a Német Birodalom megtámadta a szomszédos államokat, a II. világháború 1939. szeptember 1-jén történt kitöréséhez vezetett. Németország és szövetségesei kezdetben komoly katonai sikereket értek el, és a kontinentális Európa nagy részét elfoglalták, beleértve a Szovjetunió európai területeit is. Amerika hadba lépését követően az amerikai és angol légierő szisztematikusan bombázta a nagy német városokat, a földdel téve azokat egyenlővé. Csak Drezda bombázásakor a polgári áldozatok száma meghaladta a hirosimai atombomba áldozatainak számát - így a szövetségesek kerültek mind pszichológiai, mind gazdasági előnybe. 1943 november 28-án, a teheráni konferencián a szövetséges hatalmak megegyeztek, hogy az Amerikai Egyesült Államok 1944 májusáig partra száll Nyugat-Európában és megnyitja az úgy nevezett második frontot. Ezzel egy időben a Wehrmacht erőinek lekötése érdekében a szovjet Vörös Hadsereg is általános támadást indít a keleti fronton. Az Egyesült Államok késlekedett a partraszállással: arra csak június 6.-án került sor (D-day). A Vörös hadsereg a megegyezésnek megfelelően röviddel a partraszállást követően 2,5 millió katonával és 6000 páncélossal támadást indított a Wehrmacht Központi Hadsereg csoportja (Heeresgruppe Mitte) ellen 350.000 német hadifoglyot ejtve. 1945. április 16-án a szovjet Vörös Hadsereg elérte Berlint, Königsberg utáni ismételt borzalmas bosszút állva Moszkva, Leningrád és Sztálingrád ostromáért. Az ostrom során Hitler öngyilkos lett, majd nem sokkal később, 1945. május 8-án Németország letette a fegyvert. A háború következményeként az ország jelentős területeket vesztett, 15 millió németet űztek el korábbi otthonából, és 45 évre ún amerikai, angol, francia és szovjet zónákra osztották az országot. Számos kiváló német tudóst, orvost, művészt, színészt, zenészt, karmestert, közgazdászt, építészt és mérnököt fosztottak meg évekre a további németországi munkalehetőségektől, mára bebizonyítottan indokolatlanul. 1949-ben két német állam jött létre. A Német Szövetségi Köztársaság (NSZK, köznyelven: Nyugat-Németország) 12 német szövetségi tartományból az angol, amerikai és francia megszállási zónák területén, és a Német Demokratikus Köztársaság, (NDK, köznyelven: Kelet-Németország) öt német szövetségi tartományból a szovjet megszállási zóna területén. A szocializmus európai bukása után, a Németországot megszállva tartó angol, francia, és szovjet csapatok kivonulása után, Németország önrendelkezési jogát visszakapta, és az1990-ben a szovjetek által kihasított keleti országrész 1990-ben csatlakozott a Német Szövetségi Köztársasághoz. Ma Németország az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja, az Európai Unióban minél szorosabb politikai, védelmi és biztonsági együttműködés létrehozására törekszik.

Politika

Szócikk: Németország politikája Németország szövetségi köztársaság, politikai rendszerének alapja az 1949-es német alkotmány (Grundgesetz). A kormányfő a parlament tagjai által választott kancellár. A német parlament, a Bundestag (Szövetségi Gyűlés) tagjait négyévente, népszavazással választják, közvetlen és listás szavazás kombinációjával. A 16 szövetségi állam képviselői a Bundesrat-ban (Szövetségi Tanács) foglalnak helyet, amelynek – témától függően – beleszólása lehet a törvényhozás folyamatába. Egyesek szerint a Bundestag és Bundesrat nehezíti egymás munkáját és ezzel a hatékony kormányzást. Az államfő az elnök, szerepe reprezentatív funkciókra korlátozódik. Az igazságszolgáltatás részeként alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) működik, amely az alkotmányellenesnek ítélt rendeleteket, törvényeket megsemmisítheti.

Közigazgatás

Szócik: Németország tartományai Németország tizenhat tartományra tagolódik. Ezek közül tizenhárom szövetségi állam (Bundesländer, egyes száma Bundesland) és három város. [http://www.eu2004.hu/index.php?op=tenyek_tagorszagok&id=1] Az államok további 438 kerületre oszlanak.

Földrajz

Szócikk: Németország földrajza Németország a déli határánál fekvő Alpok hegylánctól (legmagasabb pont: Zugspitze, 2.962 m) az északi határát képező Északi-tengerig és Balti-tengerig terjed. E határok között Közép-Németország erdőkkel borított felföldjei és az észak-német mélyföld (legalacsonyabb pont: Neuendorf/Wilstermarsch, -3,54 m) terülnek el. Németországot az Európa legnagyobb folyói közé tartozó Rajna, Duna és az Elba szeli át. Az ország időjárása néha elég kiszámíthatatlan, ám szélsőséges időjárási körülmények (súlyos szárazság, tornádók, kemény fagyok stb.) ritkán fordulnak elő. Az elmúlt években volt néhány nagyobb árvíz, de hosszú távon ezek is ritkák. A földrengésveszély elhanyagolható.

Gazdaság

Szócikk: Németország gazdasága Az Amerikai Egyesült Államok és Japán után Németországé a Föld harmadik legerősebb gazdasága, az ország belső piacára azonban jelentős teherként nehezedik a magas szociális juttatások rendszere. A munkanélküliség a szociális rendszer merevsége miatt hosszú távú problémává vált, a családtámogatási politika hiányosságai miatt az aktív kereső népesség egyre nehezebben képes a társadalombiztosítási rendszert eltartani. A négy ún. új szövetségi állam (a volt Kelet-Németország) integrációja, gazdasági talpraállítása, a megfelelő infrastruktúra helyreállítása, a környezetvédelem feltételeinek korszerűsítése, a nyugdíjrendszer egységesítése stb. igen költséges, hosszú távú feladat Németország számára. A közös európai pénz, az euró (német szlengben: teuro) bevezetése és az Európai Unió keleti bővítése a várakozások szerint nagy változásokat hoz a német gazdaságban a 21. században.

Demográfia

Szócikk: Németország demográfiája Németországnak sok nagyvárosa van, de a történelmi decentralizáltság miatt egyik sem kiemelkedő a többihez képest, Berlin határeset. A lakosság így kevésbé koncentrálódik egy nagyvárosban, mint Európa legtöbb országában. A legnagyobb városok Berlin, Hamburg, München és Köln. A leginkább városiasodott területek a Ruhr-vidék és a Frankfurt régió. Körülbelül 7,3 millió külföldi állampolgár él Németországban, vendégmunkások (Gastarbeiter) és ezek családtagjai. Ezeknek az embereknek körülbelül kétharmada több, mint 8 éve él az országban, 20 százalékuk Németországban született; ez a két feltétel külön-külön is állampolgárságot biztosít 7 év után a bevándorlási törvény (Zuwanderungsgesetz) szerint. Németország a vendégmunkások és a menekültek kedvelt célországa, bár számuk az utóbbi években némileg csökkent (2003: 50 000 fő). A dán kisebbség, kb. 50 000 fő, a dán határ közelében él. Egy kisebb szláv népcsoport, a szorb (vend) nép Szászországban (40 000 fő) és Brandenburgban (20 000 fő) található. A fríz nyelv (amely az angol nyelvhez legközelebb álló beszélt (élő) nyelv, 12 000 ember anyanyelve, a többiek Hollandiában élnek. Észak-Németország vidéki tájain az alnémet nyelv (Plattdeutsch, Plattdüütsch) is elterjedt. A vendégmunkások behozatala illetve a bevándorlás miatt jelentős török (1,9 millió), olasz (0,6 millió), szerb (0,6 millió), görög (0,4 millió), lengyel (0,3 millió), és horvát (0,2 millió) kisebbség jött létre (2002-es adatok). Egyre növekszik a harmadik világból betelepülők száma (indiaiak, kínaiak, afrikai feketék). Német felmérések szerint az európai betelepülők a törököknél jobban integrálódtak a társadalomba. Szintén nagyszámú német nemzetiségű bevándorló (Aussiedler, Spätaussiedler, Abkömmling) települt 1980-1999 között az országba a volt Szovjetunió területéről (1,7 millió), Lengyelországból (0,7 millió), és Romániából (0,3 millió). Ezeknek az embereknek nemzetiségükből adódóan egy peres eljárás és 2 év németországi tartózkodás után járt a német állampolgárság és ezért nem jelennek meg a bevándorlási statisztikákban. A más nemzetiségű kisebbségektől eltérően egyenletesen elosztva települtek le (pontosabban telepítették le őket) az országban. Nagy részük beszéli korábbi hazája nyelvét is. Leszármazottaik szélsőséges politikai (főleg orosz soviniszta) nézetei komoly gondot jelentenek az országban - ezért 2005. januárjától ún. német integrációs kurzusokat indítottak, nemcsak az újonnan érkezők, hanem akár a nemetországi születésűek számára is. Németország előkelő helyen áll a világranglistán az oktatás, a technológiai fejlesztés és a gazdasági teljesítmény terén. A II. világháború vége óta az egyetemisták száma több mint háromszorosára nőtt, az ország kereskedelmi és műszaki iskolái a világ legjobbjai között vannak. Ennek ellenére több európai országban nagyobb az egyetemisták aránya.

A német nép kultúrája

Szócikk: Németország kultúrája A német területeket gyakran „a költők és gondolkodók földje”-ként (das Land der Dichter und Denker) emlegetik. A világ kulturális örökségéhez a német nép jelentős mértékben hozzájárult. A németek között számos híres zeneszerző, mint Beethoven, Bach, Brahms, Schumann és Wagner; költő, mint Goethe, Schiller és Heine; filozófus, mint Kant, Hegel, Marx és Nietzsche; teológus, mint Luther; író, mint Thomas Mann, Hesse és Grass; tudós, mint Werner Heisenberg, Einstein, Born és Planck van. A képzőművészet terén említést érdemel többek közt Albrecht Dürer reneszánsz, Max Ernst szürrealista, Franz Marc expresszionista, Joseph Beuys konceptuális, vagy Georg Baselitz neoexpresszionista művész. Az első működőképes, elektromechanikus, programvezérelt számítógépet Konrad Zuse építette 1941-ben (ld. Z3 számítógép). A német kultúrában kiemelkedő szerepe volt Mozartnak, Kafkának és Kopernikusznak is. A német nyelv (és nyelvjárásai) jelentette az érintkezési nyelvet (lingua franca) Közép-, Kelet- és Észak-Európában, és ma is a legnépszerűbb idegen nyelvek egyike. Napjaink Németországában virágzik a kulturális élet, mely specializálódott: a régi-új főváros, Berlin a szabados, míg München visszafogottabb művészetéről híres. Düsseldorf a divat fővárosa, Regensburg a katolikus egyházzenéé stb. Németország operaházairól világszerte ismert.
- Német konyha
- Németország zenéje
- Híres németek listája
- Bundesliga
- Goethe Intézet

Ünnepnapok

Az ünnepnapokat a nemzeti ünnepek kivételével a szövetségi államok határozzák meg.

Vallás

Németország alkotmánya biztosítja a vallásszabadságot, valamint kimondja, hogy nem szabad senkit hátrányosan megkülönböztetni hite vagy vallása miatt. Ettől függetlenül a nagyobb vallások kedvezményekben részesülnek, például hittant oktathatnak az iskolákban, és az egyházak részesülnek az adóbevételekből is. A legelterjedtebb vallás a kereszténység. A népesség kétharmada keresztény vallású, a keresztények fele (a teljes népesség 33 százaléka, főként a délen és nyugaton élők) katolikus, fele (szintén a teljes népesség 33 százaléka, főként északon és keleten) protestáns. A legtöbb protestáns a Német Evangélikus Egyház tagja. Független gyülekezetek is léteznek minden nagy és sok kisebb városban is, de ezek többnyire kicsik. A római katolicizmus volt a domináns vallás a 15. századig, de a reformáció néven ismert vallási mozgalom drasztikus változásokat hozott. 1517-ben Luther Márton szembeszállt ezzel a vallással, mert a hit elüzletiesedését látta benne. Ezzel megváltoztatta Európa és a világ történelmét, és megalapította a protestantizmust, Németország legnagyobb mai vallási irányzatát. A II. világháború előtt a lakosság körülbelül kétharmada volt protestáns és egyharmada katolikus, a protestánsok főleg az észak-északkeleti területeken éltek. A háború után kettéosztott ország nyugati felében a katolikusok voltak enyhe többségben. A korábbi Kelet-Németország kevésbé vallásos, elképzelhető, hogy a negyven éves kommunista uralom miatt. Egy tanulmány szerint a lakosságnak csupán 5 százaléka jár hetente templomba, szemben a nyugati országrész 14 százalékával – ez az érték az egyik legalacsonyabb a világon. Az egyházi esküvők, temetések, keresztelők száma szintén alacsonyabb, mint a nyugati országrészben. A németek 30 százaléka nem kötődik egyetlen valláshoz sem (keleten ez a számadat magasabb). Körülbelül 3 millió muszlim (legtöbbjük török származású) él Németországban. A görögkeleti (ortodox) keresztények létszáma néhány százezer, az Új Apostoli Egyház 400 ezer hívet számlál, a zsidó vallásúak pedig a hivatalos statisztika szerint 160 ezren vannak. Németország, különösképpen Berlin zsidó lakossága növekszik a leggyorsabban a világon. Százezres nagyságrendű számú, a korábbi szocialista blokkból származó zsidó telepedett le Németországban a berlini fal leomlása óta, többségük valamelyik volt szovjet tagköztársaságból érkezett. Ennek oka, hogy a német bevándorlási törvények rendkívül megkönnyítik a FÁK és a balti államokban élő zsidó származású személyek bevándorlását, valamint hogy a mai németek a politikai helyzet következtében jobban elfogadják a zsidókat, mint a volt Szovjetunió által dominált területek lakói. A nemzetiszocialisták hatalomra kerülését megelőzően körülbelül 600 ezer zsidó élt Németországban, akik nagyrészt – a magyarországiakhoz hasonlóan – Galíciából vándoroltak be Németországba a 18.–19.–20. század folyamán. Az 1990-es évek közepén a szcientológia kisebbfajta pánikot okozott Németországban. Az egyház a hiedelmek szerint a társadalom legfelsőbb köreibe való beszivárgásra törekedett. A sajtó, de maguk a szcientológus csoportok is eltúlozták mind követőik számát, mind azok befolyását. 2004-re a téma kikerült a köztudatból. A német belföldi hírszerzés szerint a szcientológusok száma 10 ezerre tehető.

Egyéb témák

- Németország távközlése
- Németország közlekedése
- Németország hadserege
- Németország külkapcsolatai
- Németország idegenforgalma

Külső hivatkozások

- [http://www.deutschland.de/en Deutschland.de] – Hivatalos német portál
- [http://www.statistikportal.de/ Statistikportal.de] – Hivatalos statisztikai adatok
- [http://www.bundesregierung.de/ Bundesregierung Deutschland] – A német szövetségi kormány honlapja
- [http://eng.bundespraesident.de/ Bundespräsident] – A német elnök honlapja
- [http://www.bundestag.de/htdocs_e/ Bundestag] – A német parlament honlapja
- [http://www.freeworldmaps.net/europe/germany/index.html Németország térkép] – Németország általános térképe
- als:Deutschland fiu-vro:S'aksamaa ja:ドイツ ko:독일 ms:Jerman roa-rup:Ghirmânii simple:Germany th:สหพันธ์สาธารณรัฐเยอรมนี zh-min-nan:Tek-kok

1994

Események

- február 8. - Magyarország csatlakozik a Partnerség a békéért programhoz
- szeptember 28 - A Balti-tengeren elsüllyed az Estonia nevű észt utasszállító komp, a halottak száma 900 fölött van.
- október 19. - Tel-Avivban pokolgép robban egy autóbuszon: 22 halott és 48 sebesült.
- december 11. - önkormányzati és kisebbségi önkormányzati választások Magyarországon.

Az év témái

1994 filmjei

- Ace Ventura: Pet Detective (Ace Ventura: Állati nyomozoo)
- The Mask (Maszk)
- Dumb & Dumber (Dumb és Dumber - Dilibogyók)
- Naked Gun 33 1/3: The Final Insult (Csupasz pisztoly 33 1/3 - Az utolsó merénylet)
- Botte di Natale (Bunyó karácsonyig)
- The Shawshank Redemption (A remény rabjai)
- Interview with the Vampire (Interjú a vámpírral)
1994 az irodalomban

1994 a zenében

- Cseh Tamás, Másik János – Bereményi Géza: Levél nővéremnek II.
1994 sporteseményei

- Egerszegi Krisztina úszó világbajnoki ezüstérmes (200 m hát) és világbajnoki ötödik helyezett (100 m hát)
1994 a televízióban

Születések

-
Halálozások

- január 1. – Cesar Romero, amerikai színész
- január 17. – Cziffra György, zongoraművész (
- 1921)
- január 22. – Telly Savalas, görög-amerikai színész
- február 10. – Simonyi Imre, költő
- március 13. – Benda Kálmán, történész (
- 1913)
- április 22. – Richard Nixon, politikus, amerikai elnök
- április 30. – Roland Ratzenberger, osztrák autóversenyző
- május 1. – Ayrton Senna, brazil autóversenyző
- augusztus 23. – Fábri Zoltán, Kossuth-díjas színház- és filmrendező
- november 12. – Wilma Rudolph, futó, a „fekete gazella” als:1994 ja:1994年 ko:1994년 minnan:1994 nî nb:1994 simple:1994 th:พ.ศ. 2537 zh-min-nan:1994 nî

Nobel-díj

A Nobel-díjat a svéd kémikus, feltaláló Alfred Nobel alapította. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat – és a vele járó, jelenleg körülbelül egymillió dollárt (körülbelül 20 millió forintot, illetve 830 ezer eurót) kiérdemli. 1968-ban a tudományos munkásság nobeli elismerése kiegészül a Közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíjjal. Ezt a Svéd Bank (Sveriges Riksbanks) kezdeményezte a pénzintézet fennállásának 300. évében, s a díjat hivatalosan Alfred Nobel-Emlékdíjnak nevezik, tehát nem közgazdasági Nobel-díjnak. Közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíj

Feltételek

Nobel nem egy-egy tudományos pálya vagy életmű elismerésére szánta a díjat: végrendelete értelmében konkrét teljesítményért, eredményért adható az érem – amit a díj odaítélésének indoklásában mindig le is írnak. Nobel-díjat a jelölt csak életében kaphat, így a tudományos élet és az irodalom jelesei közül számos személy végül nem érhette meg, hogy rá kerüljön a sor, holott munkássága érdemessé tette volna az elismerésre. A Nobel-békedíj az egyetlen, amit nem természetes személy is megkaphat: nem is egy példa volt arra, hogy szervezetek kapták a békedíjat. A tudományok és az irodalom díjazottjai azonban csak magánszemélyek lehetnek.

A végrendelet

„Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett tőke egésze képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért.”

Jelölés

A Nobel-díjra jelölés évről évre a szakmai szervezetek vezetői, akadémikusok, tudósok felkérése alapján történik. Irodalmi Nobel-díjra például a közhiedelemmel ellentétben nem szervezetek, hanem személyek: akadémikusok, egyetemi professzorok, szerzői szervezetek elnökei jelölhetik pályatársaikat. Nem csak az egyes jelöltek személyét illetően van titoktartási kötelezettségük a jelölőknek, hanem azt sem árulhatják el, hogy őket megkereste a díj odaítéléséről döntő bizottság. A Nobel-díjak jelölésével és odaítélésével kapcsolatos dokumentumok archívuma kereken ötven évig nem kutatható. Ma, 2004-ben azt tudhatjuk bizonyosan, hogy 1954 előtt kik voltak a jelöltek és a jelölők. Minden más olyan hír, ami például a Nobel-díjat el nem nyert kortárs tudósok vagy írók jelöléséről szól, ellenőrizhetetlen.

Díjazás

A díj tényleges odaítéléséről végül a beérkezett jelölések alapján döntenek a következő szervezetek: a fizikai, kémiai Nobel-díjról, illetve a közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíjról a Svéd Királyi Akadémia, a fiziológiai-orvosi Nobel-díjról a svéd Karolinska Intézet, az irodalmi Nobel-díjról a Svéd Akadémia (nem összetévesztendő a Svéd Királyi Akadémiával), míg a Nobel-békedíjról a norvég parlament (Storting) öttagú Nobel-bizottsága. A díjakat egy évben legfeljebb három személy kaphatja meg: ekkor a díj és az ezzel járó összeg is megoszlik. Nobel-díjat tehát területenként csak egyet adnak ki minden évben – több díjazott esetében a díjat és a vele járó erkölcsi elismerést és pénzt is megosztva kapják az arra érdemesek. Nem ritka, hogy egy-egy évben valamilyen területen nem osztanak díjat. Ilyenkor az arra az évre szánt pénzösszeg is visszaszáll az alapítványra (ilyen év volt 1940 is, mikor egyetlen Nobel-díjat sem adtak át, egyik tudományterületen sem).

Magyar vagy magyar származású díjazottak

A világ minden országa arra törekszik, hogy számon tartsa és népszerűsítse Nobel-díjasait, hiszen ki ne lenne büszke arra, ha országa jó hírét, presztízsét alá tudja támasztani e rangos elismerés díjazottjaival? Ugyanakkor annak a megítélése, hogy ki számít a díjazottak közül magyarnak, nehéz kérdés. Alant olvasható azon díjazottak neve, kiknek valamilyen közük volt Magyarországhoz, de hozzá kell tennünk: köztük volt olyan is, aki szülei kivándorlása miatt már külhonban született és soha nem is beszélt magyarul – bár egyes megnyilatkozásaiban szívesen hangoztatta magyar származását. A Nobel-díj történetében tehát két olyan díjazott volt, akik Magyarországról utaztak ki az átadási ceremóniára: Szent-Györgyi Albert (orvosi, 1937) és Kertész Imre (irodalmi, 2002). Szent-Györgyi előbb Szegedre vitte az érmét, majd a világháború kezdetén a Magyar Nemzeti Múzeum megvásárolta tőle: a plakett a mai napig ott látható (Szent-Györgyi a múzeumtól kapott összeget az akkoriban kitört finn-orosz háború finnországi szenvedőinek ajánlotta fel). A többi magyar származású díjazottunk nem itthonról utazott a díjátadóra. :Forrás: [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tudtan/nobel/html/ Magyar és magyar származású Nobel-díjasok]

Fajtái

- Nobel-békedíj
- Kémiai Nobel-díj
- Irodalmi Nobel-díj
- Fizikai Nobel-díj
- Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj
- Közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíj (1968 óta)

Alternatív Nobel-díjak

Mivel nem minden tudományos és művészeti terület képviselői részesülhetnek Nobel-díjban (így például matematikai vagy éppen képzőművészeti Nobel-díj sincs), ezért az elmúlt évszázad során több, Alfred Nobel által hanyagolt szakterület díjáról is állították, hogy egyenrangú a Nobel-díjjal. Ilyen például a matematikusoknak adható díjak közül a Fields-érem és a matematikai Wolf-díj. Ide sorolható a Helyes életmód díj (Right Livelihood Award), melyet olyan személyek és szervezetek kapják meg, akik vagy amelyek a mai világproblémákra igazi alternatív válaszokat adnak, s már jelentős és távlati hatású eredményeket értek el a megvalósításban is, különös tekintettel a környezetvédelemre, az emberi jogokra, a mindennapi élet megkönnyítéséért és az élet minőségének javításáért tett erőfeszítésekre. Bár a díjat osztó The Right Livelihood Foundation alapítvány maga sosem használja az „alternatív Nobel-díj” kifejezést, mégis ezt tartják a svéd kémikus alapította díj legautentikusabb kiegészítésének. Van más megközelítése is az alternatív Nobel-díjnak: úgynevezett Ig-Nobel-díjat (Ig = ignoble, méltatlan) adnak át minden évben a tudományos élet azon személyeinek, akik értelmetlen, megismételhetetlen vagy arra érdemtelen kutatásokat végeztek. Ig-Nobel-díjat kaphatnak szervezetek is, ha a tudományos ismeretekkel szemben álló döntést hoznak. A bolondos Nobel-díjként is emlegetett gunyoros elismerést a hírek szerint a díjazottak rendszerint át is veszik. Ig-Nobel-díjat érdemeltek például A sör, a tejföl és a fokhagyma hatása az orvosi piócák étvágyára című kutatás résztvevői, valamint egy Kansas államban működő oktatási bizottság, mely a helyi tantervből tudatosan törölte a Darwin fejlődéstörténetét ismertető tananyag-részt. De Ig-Nobel-díjat kapott Teller Ede is, „életét kitöltő erőfeszítéséért, hogy megváltoztassa a BÉKE szó jelentését”.

Külső hivatkozások

- [http://www.nobel.se/ A Nobel-díj hivatalos weboldala] (angol)
- [http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0112/jan1.html Jan Nilsson: A Nobel-díj centenáriuma, Fizikai Szemle]
- [http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/nobel/nobeldij.html Beck Mihály: A Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasok]
- [http://nobeldijasok.lap.hu Nobel-díjjal kapcsolatos magyar linkek gyűjteménye]
- [http://www.literatura.hu/nobel/nobel.html Irodalmi Nobel-díjasok]
- [http://www.nobel-winners.com Nobel-díjasok életrajzai] (angol)
- [http://www.chemonet.hu/hun/teazo/nobel/nobeldij.html] ja:ノーベル賞 ko:노벨상 simple:Nobel Prize th:รางวัลโนเบล zh-min-nan:Nobel Chióng

2002

- az ökoturizmus nemzetközi éve

Fontosabb események

- január 1. - Az Európai Unió országaiban – néhány kivételével – bevezetik az euró bankjegyeket és pénzérméket.
- január 17. - Kitör a Kongó Demokratikus Köztársaság területén található Nyiragongo vulkán, körülbelül 400 000 embert kell kitelepíteni.
- január 22. - Az AOL Time Warner Inc. beperli a Microsoft Corporationt, kárpótlást követelve, mert az AOL Netscape Navigator böngészője hátrányos helyzetbe került, amikor a Microsoft megjelentette és operációs rendszerével terjesztette saját böngészőjét.
- január 30. - Slobodan Milošević azzal vádolja az ENSZ háborús bűnök bíróságát, hogy az „aljas támadást” intézett ellene.
- február 12. - Megkezdődik Jugoszlávia volt elnökének, Slobodan Milošević-nek a tárgyalása az ENSZ háborús bűnök bíróságán, Hágában.
- március 3. - São Tomé és Príncipe: törvényhozói választások
- március 17. - Portugália: parlamenti választások
- március 31. - Ukrajna: parlamenti választások
- május 6. - Pim Fortuynt, a populista Pim Fortuyn Listája (LPF) párt vezetőjét a holland választási kampány során meggyilkolja egy baloldali aktivista
- május 12. - Jimmy Carter volt amerikai elnök öt napos látogatást tesz Fidel Castrónál Kubában, ezzel az első olyan amerikai elnök, aki a diktátor 1959-es forradalma óta a szigeten tartózkodott.
- május 15. - Hollandia: alsóházi választások
- május 23. - Az első olyan Eurovíziós Dalverseny, amelyet egy volt szovjet tagállamban, Észtországban rendeznek.
- május 27 - megalakul a Medgyessy-kormány
- július 14. - A Bastille-napi ünnepségen merényletet próbálnak elkövetni Jacques Chirac ellen, de a francia elnök sérülés nélkül kerül ki az incidensből.
- július 27. - Lezuhan egy Su-27-es repülőgép Ukrajnában egy repülős parádén. A halálos áldozatok száma 78, a sérülteké több mint 100. Az eddigi történelem legsúlyosabb légibemutató-balesete.
- december 4. - Teljes napfogyatkozás Dél-Afrikában

Az év témái

2002 filmjei

Magyar

- Tolnai Szabolcs: Arccal a földnek
- Szabó Ildikó: Chacho Rom
- Fekete Ibolya: Chico
- Milauzic Bence: Ébrenjárók
- Klöpfler Tibor: El Nino
- Erdélyi Dániel: Előre!
- Dettre Gábor: Felhő a Gangesz felett
- Gulyás Gyula: Fény hull arcodra
- Bereményi Géza: A hídember
- Pálfi György: Hukkle
- Dér András: Kanyaron túl
- Kamondi Zoltán: Kísértések
- Szabó István: Szembesítés
- Dobray György: Szerelem utolsó vérig
- Mészáros Márta: A szerencse lányai
- Herendi Gábor: Valami Amerika
Külföldi

- Csillagok háborúja II: A klónok támadása
- Solaris
2002 az irodalomban

2002 a zenében

- Katona Klári - Ünnep
2002 a politikában

2002 a tudományban

- április 14. - A WIW közösségi weboldal elindult
- április 18. - Bejegyzik az ízeltlábúak új rendjét, a Mantophasmatodeákat.
- június 4. - Felfedezik a Quaoart, a Kuiper-öv legnagyobb kisbolygóját.
- július 19. - Megjelenik a Vorbis audiotömörítési eljárás első verziója
- október 7. - Bejelentik a Quaoar felfedezését
2002 sporteseményei

- február 8-február 24. - Megrendezik a 2002. évi Téli Olimpiát az Egyesült Államok Utah államában, Salt Lake City városban.
- május - A labdarúgó magyar bajnokságot története során első ízben a Zalaegerszegi TE nyeri.
- május 31-június 30 - A Japán és Dél-Korea által közösen rendezett tizenhetedik labdarúgó világbajnokságot Brazília nyeri Németország válogatottja előtt.
- Október 13 - Michael Schumacher hegemóniája nem szakad meg: a német immáron 5. Forma-1-es világbajnoki címét zsebeli be. Ezzel beéri az örökranglista eddigi vezetőjét az olasz Juan Manuel Fangiot.
Művészet, kultúra és divat

Halálozások

- január 3. - Freddy Heineken, a Heineken sörfőzde korábbi elnöke
- január 4. - Antonio Todde (112), az eddig ismert legidősebb férfi. A szardíniai Thianában élt.
- január 8. - Dave Thomas a Wendy's gyorsétteremlánc alapítója
- január 8. - Alexander Prochorow (65), orosz fizikus, az 1964-es fizikai Nobel-díj nyertese.
- január 17. - Camilo Jose Cela (85), spanyol író, az 1989-es irodalmi Nobel-díj nyertese.
- január 22. - Jack Shea, amerikai gyorskorcsolyázó, kétszeres olimpiai bajnok (1932)
- február 4. - Lukács Margit színésznő, a Nemzet Színésze
- február 9. - Margit hercegnő, Egyesült Királyság (71)
- február 14. - Hidegkúti Nándor, (80) az egykori aranycsapat tagja.
- február 22. - Chuck Jones, rajzfilmes
- március 27. - Dudley Moore, vígjátékszínész
- március 30. - Elizabeth Bowes-Lyon (101), Erzsébet királyné, brit anyakirálynő.
- április 10. - Hofi Géza, (65) humorista
- április 18. - Thor Heyerdahl (87), norvég felfedező (Kon-Tiki expedíció).
- április 23. - Simon Tibor, (37) labdarúgóedző, volt válogatott labdarúgó, meggyilkolták.
- május 5. - Hugo Bánzer Suarez (76), bolíviai politikus, Bolívia elnöke 1971-1978 és 1997-2001.
- május 6. - Pim Fortuyn (54), holland politikus.
- május 10. - Valerij Lobanovszkij, ukrán labdarúgóedző.
- május 16. - Kubala László, (74) labdarúgóedző, volt válogatott játékos.
- május 21. - Tyll Attila, (79) színművész.
- május 30. - Mátrai Sándor, (70) volt válogatott labdarúgó.
- június 4. - Fernando Belaunde Terry (89), perui politikus, Peru elnöke 1963-1968 és 1980-1985.
- június 17. - Fritz Walter, (81) volt német válogatott labdarúgó, az 1954-es világbajnok csapat tagja.
- július 2. - Ray Brown (75), dzsessz basszusgitáros.
- július 9. - Rod Steiger, amerikai filmszínész
- július 14. - Joaquin Balaguer, dominikai politikus, a Dominikai Köztársaság elnöke 1960-1962, 1966-1978 és 1986-1996.
- július 25. - Radnai György, (82) újságíró, az MTV sportosztályának volt vezetője.
- augusztus 6. - Edsger Dijkstra, matematikus, számítógép-tudós
- augusztus 29. - Marton Frigyes, (75) rendező
- szeptember 17. - Petres István, (69) újságíró, rádióriporter
- október 6. - Claus von Amsberg (76), Beatrix, holland királynő férje, holland herceg.
- december 11. - Schütz Ila (58), Jászai Mari-díjas színésznő als:2002 ja:2002年 ko:2002년 ms:2002 simple:2002 th:พ.ศ. 2545 zh-min-nan:2002 nî

Medgyessy Péter

Medgyessy Péter (
- Budapest, 1942. október 19.) a Magyar Köztársaság kormányfője volt 2002. május 27-től 2004. szeptember 29-ig, jelenleg "utazó nagykövet".

Egyetemi tanulmányai

1942. október 19-én született Budapesten. Közgazdaságtant tanult a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (jelenleg Budapesti Corvinus Egyetem). 1966-ban szerzi meg diplomáját, majd doktori címét. Folyékonyan beszél franciául és románul, ért angolul és oroszul.

Tevékenysége a Kádár-rendszerben

1966 és 1982 között a Pénzügyminisztériumban dolgozott különböző vezető beosztásokban. 1982-ben helyettes pénzügyminiszter, majd 1987-ben pénzügyminiszter lett. Szerepet vállalt az adórendszer modernizálásában. A kádári rezsim alatt a titkosrendőrség tagja volt. Többen vádolták azzal, hogy ebben a minőségében a Szovjetunió számára jelentett is kollegáiról, ő maga ezt több nyilatkozatában is tagadta (ez volt az egyik ok, amire hivatkozva sokan később kétségbevonták kormánya legitimitását vagy lemondását követelték). 1982 és 1986 között miniszter-helyettes, majd 1986 és 1987 között pénzügyminiszter a Lázár-kormányban. 1987 és 1990 között gazdasági ügyekkel megbízott miniszterelnök-helyettes.

A rendszerváltás után

A rendszerváltás után egy időre visszahúzódott a politikától, 1990 és 1996 között a Paribas Bank Rt. elnök-vezérigazgatójaként majd a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. vezérigazgatójaként dolgozott. 1996. február 29-én a lemondott Bokros Lajos pénzügyminiszter utódjává nevezi ki a köztársasági elnök – a Horn-kormány harmadik pénzügyminisztere volt. Terminusa lejártával az Inter-Európa Bank Rt. igazgatóságának elnöke és az Atlasz Biztosító Rt. alelnöke, 1998-tól 2001-ig.

Miniszterelnöksége

Bár nem volt párttag, az MSZP őt tette meg miniszterelnök-jelöltjének. Miután a párt megnyerte a 2002-es parlamenti választásokat, 2002. május 27-én az Országgyűlés Medgyessy Pétert választotta miniszterelnökének. 2002 óta országgyűlési képviselő. Kormányzását heves viták kísérték. A koalíciós pártok közti ellentétekre és az iránta való megrendült bizalomra hivatkozva 2004. augusztus 19-én bejelentette, majd augusztus 25-én be is nyújtotta lemondását, ettől kezdve ügyvezető kormányfőként tevékenykedett 2004. szeptember 29-ig. Ezt a média egy része is kormányválságként, lemondását pedig bukásként értékelte.

„Utazó nagykövet”

Utódja, Gyurcsány Ferenc felkérte (amerikai mintára) Magyarország „utazó nagykövetének”. Tisztsége abból áll, hogy széleskörű külföldi kapcsolatait kihasználva segítse Magyarország gazdasági fejlődését.

Egyéb információk

1998-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a Csillaggal. 2000-ben a legmagasabb francia állami kitüntetéssel, a Becsületrend lovagi fokozatával tüntették ki, 2004-ben pedig a Becsületrend főtisztje lett. Felesége Csaplár Katalin, két gyermeke az előző házasságából származik. Nevelt lánya, Tornóczky Anita, aki feleségének első házasságaból származó lánya, jelenleg a Magyar Televízió munkatársa.

Források

- [http://www.medgyessypeter.hu/medgyessy.html Hivatalos önéletrajz] ja:ペーテル・メッジェシ Kategória:Magyar politikusok Kategória:Magyar miniszterelnökök

Magyarország

A Magyar Köztársaság független állam Közép-Európában. Nyugaton Ausztriával, északon Szlovákiával, északkeleten Ukrajnával, keleten Romániával, délen a volt Jugoszlávia néhány utódállamával, Szerbia és Montenegróval, Horvátországgal és Szlovéniával határos. Tagja az Európai Uniónak, valamint Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával együtt a visegrádi országok csoportjának.

Történelem

Fő szócikk: magyar történelem Magyarország területén a magyar törzsek megérkezése előtt – a pannóniai római jelenléten kívül – kelták (eraviszkuszok), illírek (pannonok), germánok, szlávok, valamint különböző lovasnomád népek, szkíták (szittyák), hunok és avarok éltek. A magyarok 895-tel kezdődően az egész Kárpát-medencét birtokukba vették. A 10. század első felében kalandozó hadjárataikkal rémületben tartották Nyugat- és Dél-Európát („A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!”), aminek az augsburgi csata (955) vetett véget. Ezután a magyarok egyre jobban rákényszerültek a letelepedett életmódra, a földművelésre. Géza fejedelem felismerte, hogy ha a magyar nép nem veszi fel a kereszténységet és nem szilárdítja meg a feudális rendet határain belül, akkor a környező feudális államok előbb vagy utóbb felmorzsolják a népét. Papokat hozatott a Német-Római Birodalomból, de munkáját már fia, az „államalapító” I. (Szent) István fejezte be. István (akinek pogány neve Vajk volt) 1000-ben III. Ottó közbenjárására és biztatására koronát kért és kapott II. Szilveszter pápától (Szent Korona), így a Magyar Királyságot a keresztény országok közösségéhez kapcsolta. A 11. század végén - I. (Szent) László és Könyves Kálmán tevékenységének köszönhetően - Magyarország perszonálunió révén magába olvasztotta a Horvát Királyságot, amely 1918-ig a Magyar Királyság része volt. A Magyar Királyságot 1241–42-ben, a Mongol Birodalom nyugati terjeszkedése során Batu kán Kék Hordája szállta meg közel egy éven át, majd hirtelen elhagyták az ország területét. A megszállás idejét az adriai Trau várában átvészelő, „második honalapító”-nak is nevezett IV. Béla ezt követően rendelte el a kővárak építését az addig szokványos földvárak helyett. 1301-ben meghalt az utolsó Árpád-házi uralkodó, utána pár évig hatalmi harcok gyengítették az országot. Végül az Árpád-házzal leányágon rokon Anjou-dinasztia szerezte meg a hatalmat, és a 14. században ezt meg is tartották. Károly Róbert, az első Anjou-házi király újra központosította a királyi hatalmat. Fia, Nagy Lajos uralkodása alatt érte el az ország legnagyobb kiterjedését. A 15. században Magyarország Európa egyik jelentős nagyhatalma volt, és Mátyás király uralkodása alatt kulturális szempontból is felzárkózott a legfejlettebb országokhoz (reneszánsz korszak). Ekkor azonban már fenyegetett a török megszállás, ami a 16. században véget vetett Magyarország nagyhatalmi helyzetének és hosszú időre függetlenségének is. A mohácsi csata (1526) után az ország három részre szakadt, egy részét az Oszmán Birodalom foglalta el, más része a Habsburgoké lett, csak Erdély maradt független. A 17. század végére egyesített keresztény seregek visszafoglalták a törökök által elfoglalt területeket. Ettől az időtől Magyarország a Habsburg Birodalom része volt. A függetlenség kivívására két jelentősebb kísérlet történt, a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc a 18. század elején, valamint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. A nemzeti öntudatra ébredés nemcsak politikai, hanem kulturális síkon is zajlott: erre az időre tehető a nyelvújítási mozgalom és a magyar nyelv irodalmi szintre emelése, melynek betetőzéseként az 1844-es országgyűlésen a magyar lett az ország hivatalos nyelve (ezt azonban a forradalom után eltörölték.) Az Ausztriával történt kiegyezésre – melyet nagyban elősegített az, hogy az olasz függetlenségi törekvések és az osztrák-porosz háború következtében a Habsburg Birodalom nagyhatalmi helyzete alaposan meggyengült – végül 1867-ben került sor. Ezután Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia társországa lett. A Monarchia az I. világháború után szétesett. A trianoni békeszerződés értelmében Magyarország területének majdnem kétharmada és magyar nemzetiségű lakosságának majdnem egyharmada a környező országokhoz került. A II. világháború elvesztése – és néhány éves többpárti parlamentáris demokrácia – után a szovjetek vették át a hatalmat, és az országban egypártrendszer alakult ki. 1956-ban forradalom tört ki, Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki a népfelkelés sodrában szakított a Varsói Szerződéssel, kikiáltotta Magyarország semlegességét, és visszaállította a többpártrendszert. A forradalmat szovjet csapatok verték le, és új kormány alakult Kádár János vezetésével. Visszaállt a kommunista egypártrendszer. Nagy Imrét és a forradalom néhány vezetőjét, valamint több száz résztvevőjét kivégezték, majd 1963-ban amnesztia következett. Az ország konszolidálásához külföldi segélyeket is igénybe vettek, ami az 1973-as olajválság után Magyarország teljes eladósodásához vezetett. A rendszerváltás 1989-ben következett be. Magyarország innentől arra törekedett, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz, amelynek 2004. május 1-jén lett tagja. Lásd még: magyar uralkodók listája, Magyarország kormányzói és köztársasági elnökei.

Politikai rendszer

Magyarország államformája köztársaság. A hatályos magyar alkotmány a többször módosított 1949. évi XX. törvény. Az alkotmány átfogó módosítása 1989. október 23-án lépett életbe, mivel a népköztársasági államformát felváltotta a köztársaság. A köztársasági elnököt 5 évre választja meg az Országgyűlés. Leginkább reprezentatív funkciókat tölt be, ő fejezi ki a nemzet egységét. Ő nevezi ki a miniszterelnököt és ő a hadsereg főparancsnoka. A parlament által hozott törvényeket újratárgyalásra visszaküldheti, illetve az Alkotmánybíróság elé terjesztheti, ha úgy véli, hogy az alkotmánnyal bármilyen formában összeférhetetlen. A 386 parlamenti képviselőt négyévente választják, 176-ot egyéni választókerületekben, 210-et a pártok által állított listákról. A képviselők megválasztják a miniszterelnököt, aki kinevezi kormányát. Abban az esetben, ha a miniszterelnök szembekerül a parlamenttel, konstruktív bizalmatlansági indítványt terjeszthetnek be ellene. Ebben minden esetben meg kell nevezni az új miniszterelnök-jelöltet is.

Jelenlegi parlamenti pártok:

- Magyar Szocialista Párt (MSZP) (178 mandátum) – elnöke: Hiller István
- Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (Fidesz) (169 mandátum) – elnöke: Orbán Viktor
- Szabad Demokraták Szövetsége – a Magyar Liberális Párt (SZDSZ) (20 mandátum) – elnöke: Kuncze Gábor
- Magyar Demokrata Fórum (MDF) (8 mandátum) – elnöke: Dávid Ibolya. A jelenlegi kormányt (2002–től) az MSZP és az SZDSZ koalíciója alkotja, az MSZP-s Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök. (2002 és 2004 között Medgyessy Péter) volt a kormányfő.)

Közigazgatási beosztás

Magyarország egy fővárosra (Budapest), 24 megyei jogú városra (Budapestet is beleszámítva), valamint tizenkilenc megyére van osztva. Az országot 1999-ben 7 tervezési-statisztikai régióra, valamint kistérségekre osztották, az Európai Unió követelményeinek megfelelően. Európai Unió

Földrajzi helyzet, éghajlat

Magyarország a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei