:: wikimiki.org ::
| Magánhangzó-harmónia |
Magánhangzó-harmóniaA magánhangzó-harmónia egy nyelvtani jelenség, egyes ragozó nyelvek sajátossága.
Lényege, hogy a nyelvekben, melyekre jellemző, magas hangrendű szóhoz magas hangrendű toldalék, mély és vegyes hangrendűhöz pedig mély hangrendű toldalék kapcsolódik (kivéve, ha azért vegyes, mert összetett szó, ilyenkor a szóösszetétel utolsó tagja számít.) A magyaron kívül sajátossága a finn, mongol, török, tatár és a koreai nyelvnek is.
A magyar nyelvnek tizennégy, írásban is megkülönböztetett magánhangzója van, ezek hangrend szerinti besorolásban:
- mély hangrendű: a, á, o, ó, u, ú
- magas hangrendű: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű
(Megjegyezni úgy a legkönnyebb, hogy – ha a hosszú/rövid ékezeteket nem különböztetjük meg – az „autó” szóban az összes mély, a „teniszütő” szóban az összes magas hangrendű hang előfordul.)
Kategória:Nyelvészet
ja:母音調和 ko:모음조화
Magyar nyelv
Nyelvek > Nyelvcsaládok > Uráli nyelvcsalád > Finnugor nyelvek > Magyar nyelv
----
Besorolás
A magyar nyelv besorolása nyelvészeti körökben nem képezi vita tárgyát: az uráli nyelvcsalád tagja, ezen belül a finnugor nyelvek közé tartozik.
Földrajzi eloszlás
A magyart Magyarországon kívül többek között a környező Kárpát-medencei országokban beszélik: (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia (főként Erdélyben), Szerbia és Montenegró (a Vajdaságban), Horvátország, Szlovénia).
Beszélők száma
Beszélőinek száma kb. 14,5 millió (ezzel az uráli nyelvcsalád legnépesebb tagja), közülük kb. 10 millióan élnek Magyarországon. A magyar nyelv Magyarország hivatalos nyelve és az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike. Hivatalos nyelv a szlovén mellett Szlovénia három járásában (Dobrónak, Hodos és Lendva), valamint a Vajdaságban. – Az Európai Unióban anyanyelvileg, vagyis etnikai magyarként kb. 12 millió magyar él. 13 millióan beszélik az Európai Unióban a magyar nyelvet első vagy második nyelvként. A magyar nyelvet a nyelvek sorában a 66. helyre tesszük az anyanyelvileg beszélők száma szerint.
A Földön 30 millió magyar származású ember él, nagyobb részük a nyelvet nem beszéli. A beolvadás (asszimiláció) szempontjából több szempontból is beoszhatjuk őket: a beolvadás az angol, spanyol, szlovák, román, szerb-horvát nyelvekbe valamint a magyarab, berber és arab nyelvekbe történt, de a német, cseh és más nyelvterületek is jelentős számú magyart olvasztottak magukba.
Írás
A magyar nyelv a latin írást használja, kiegészítve annak ábécéjét néhány speciális magyar betűvel.
A latin írásjegyek előtt a nyelvet rovásírással írták. A magyar rovásírás néhány kutató szerint az i. e. 5. században már létezett és használt írás volt, ennek eldöntéséhez a jelenlegi adatok valójában nem elégségesek. Szent István király korában a kereszténységre való áttéréskor bevezették a ma használt latin betűs írásunk ősét (néhány írásjel eltért a ma használatostól). Ekkor az ország hivatalos nyelve a latin nyelv lett. A magyar nyelv 1844 óta Magyarország hivatalos nyelve.
Nyelvjárások
Nyolc fő nyelvjárást tartanak számon:
- tiszai (más néven: alföldi),
- dunántúli,
- déli (más néven: Duna-Tisza-közi),
- északkeleti,
- palóc (más néven: északnyugati),
- mezőségi (más néven: Királyhágón túli),
- nyugati,
- székely,
- csángó.
(A mai hivatalos nyelv az északkeleti nyelvjárásból fejlődött ki.)
Származás
A nyelvrokonság témája századok óta vitatott téma: a finnugor eredet mellett a türk (turáni) és a sumér eredet, továbbá az ősnyelv elmélete is felmerült. Jelenlegi ismereteink és a bevett kutatási módszerek alapján az uralkodó nyelvtudományi irányzat csak a finnugor rokonságot fogadja el. Nádasdy Ádám szerint:
: „A hangváltozások és a nyelvtani szerkezet öröklött volta más nyelvcsoporttal való rokonítást jelen tudásunk szerint nem tesz lehetővé. Azaz: túl jól működik a finnugor rokonítás, és túl rosszul bármi más.” [http://origo.hu/csevegoszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3]
A finnugor nyelvi kapcsolat egyrészt az alapszókincs összevetésével, másrészt a rendszeres hangmegfelelésekkel (pl. a magyar f hangnak más finnugor nyelvekben rendszeresen p felel meg, a magyar h-nak k stb.), harmadrészt a nyelvi rendszer hasonlóságával (agglutináció, nyelvtani nemek hiánya stb.) igazolható. Egy átlagos mai magyar szöveg elemzése során a finnugor, azaz magyar szavak arányát kb. 90%-nak találjuk, ami nem kis részben az egyes tövekből eredő gazdag szóbokroknak köszönhető (gyökök.) A nyelv mai jellegét természetesen egyéb nyelvek is jelentősen befolyásolták.
A nyelvrokonság – egyéb társadalmi tényezők folytán – nem mindig van közvetlen összefüggésben a népek vér szerinti rokonságával, tehát a népességgenetikai kutatások csak támpontként szolgálhatnak a nyelvészeti kutatásokhoz. (Erről bővebben lásd: Czeizel Endre: A magyarság genetikája. Galenus, 2003.)
Történet, kialakulás
:Korszakairól lásd: Nyelvtörténeti korszakok a magyarban
Önálló fejlődése az ősmagyar korban indult meg, majd az ómagyar korban jelentek meg írott szórványok, szövegemlékek (első szövegemlék a tihanyi apátság alapítólevelében található, az első összefüggő szövegek pedig a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom). A középmagyar kor jelzi az első magyar nyomtatványok megjelenését és a magyar költészet kezdeteit (Tinódi, Balassi) – ez a korszak már nem különbözik lényegesen a mai nyelvtől. Az újmagyar korban alakul ki az egységes nemzeti nyelv és a modern irodalmi nyelv, a 18–19. századi írók, költők, valamint a nyelvújítás révén (Kazinczy Ferenc vezetésével).
Szókincs
A magyar nyelv szókincse a szótöveket tekintve kb. 21%-ban finnugor eredetű (A nyelv és a nyelvek, ISBN 963-05-7959-6, 134. o.), szóelőfordulás szerint azonban 80-90%-os arányt kapunk. Emellett számos iráni, türk, szláv, latin, német, francia, olasz és angol eredetű szó található nyelvünkben.
A magyar nyelv szavainak száma az önálló jelentésű összetett szavakat is beleértve kb. 240 000-re tehető.
Részletesen lásd: Magyar szókincs
Jellemzők, sajátosságok
Hangtan
Jellemző rá az első szótagra eső hangsúly (ebben a finnugor és a szlovák nyelvekre hasonlít), a magánhangzó-harmónia (barnulásotokról - zöldülésetekről), valamint a magánhangzó-hosszúság és a hangsúly egymástól független volta (amely szinte egyedüliként lehetővé teszi az antik időmértékes verselés alkalmazását). Hangrendszerére ezenkívül a lágy mássalhangzók (ny, ty, gy), az aspirálatlan zárhangok (h nélkül ejtett p, t, k, szemben a germán nyelvekkel) és a palatális magánhangzók előtti kemény mássalhangzók jelenléte jellemző (azaz lehetséges ne, ti stb. hangkapcsolat, nye, tyi helyett; szemben például az orosszal). Nincsenek benne valódi diftongusok (mint például a finnben vagy németben) és redukált magánhangzók (mint például az angolban, németben). A speciális magyar a hang (mely a svédben és a perzsában is megvan) nehézséget okozhat a nyelvtanulóknak .
Alaktan
Az agglutináló jelleg toldalékok halmozását is lehetővé teszi (a finnugor, perzsa, baszk, sumér és a török nyelvekhez hasonlóan). Szintén jellemző a többféle alakváltozat mind a szótövek, mind a toldalékok terén, a gazdag esetrendszer és az irányhármasság (honnan? hol? hová?) a helyhatározók használatában. Kevés az igeidő (a mondá, mondja vala, mondta vala, mondtam légyen alakok gyakorlatilag kihaltak, a Székelyföldön viszont ma is aktívan használják a mondta volt formát), és hiányzik a habeo ige („én birtoklok valamit” helyett „nekem van valamim”). A magyar nyelv megkülönbözteti a határozatlan („alanyi”) és a határozott („tárgyas”) ragozást: olvasok, olvasom, a főnévi igenév pedig ragozható (látnom, látnod, látnia stb., amely egyébként a portugálban is megtalálható).
Mondattan
A magyarban puszta névszó is állhat állítmányként (az oroszhoz hasonlóan), a jelen idejű, egyes és többes szám 3. személyben (pl. Pista tanár Ø, elmarad a 'van'). Szórendi szempontból a magyar az SOV nyelvek közé sorolható (alany–tárgy–állítmány), bár a magyar mondat kitüntetett összetevői valójában nem ezek, hanem a topik és a fókusz (vagy téma és réma; az ismertnek tekintett információ, amiről állítást teszünk, és az újonnan említett, hangsúlyos információ, ami az állítás magvát alkotja). A magyar nyelv újabb kutatásai elsőként mutattak rá az utóbbi felbontás jelentőségére a nyelvek általános leírásában.
:A magyar nyelv természettudományos módszerekkel való vizsgálata, azaz az elmúlt 25 év magyar generatív nyelvészete a magyart az emberi nyelvek olyan sajátságos típusaként állította elénk, mely fontos jellegzetességeiben különbözik a legismertebb indoeurópai nyelvektől. A magyarban a szórendet a mondat elemeinek nem a mondatrészi szerepe, azaz alany, tárgy volta, hanem a logikai funkciója határozza meg. A magyar mondat ige előtti nevezetes szerkezeti pozícióit a logikai műveleteket kifejező mondatrészek foglalják el, köztük a mondat logikai alanyát megnevező topik, a disztributív kvantorok (például a minden elemet tartalmazó mondatrészek), valamint a kizárólagos azonosítást kifejező fókusz.
::Forrás: [http://www.nyelveszet.hu/nyelveszet/ É. Kiss Katalin: A nyelv formális rendszerének leírása]
Idézetek
Ács Tivadar Akik elvándoroltak című művében (1940) így ír az angol Sir John Bowring-ról [http://www.matud.iif.hu/04apr/08.html]:
:„Az angol követ híres nyelvtudós volt, s a magyar nyelvnek őszinte bámulója. Önönmagából következetesen és szilárdan alkotott beszédnek jellemezte, amelyben logika van, sőt matézis, az erő, a hangzat minden hajlékonyságával és formázhatóságával. Szerinte az angol legyen büszke arra, hogy az ő nyelve az emberi történelem époszát tünteti fel. Ki lehet mutatni eredetét, kivehetők, szétválaszthatók benne az idegen rétegek, melyek különböző népekkel való érintkezés idején rávakolódtak. A magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, melyen az idők viharai karcolást sem ejthettek. Nem az idők változásától függő kalendárium. Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem trafikál, nem ád, nem vesz senkitől. Nyelvünk nemzeti önállóságunknak, szellemi függetlenségünknek legrégibb, legfényesebb élő emléke. Amit a tudósok nem tudnak megmagyarázni, azt mellőzik. Ez a nyelvészetben is így van, ép úgy az archeológiában. Az egyiptomi régi templomok egyetlen kőből készült padlatait sem tudják megmagyarázni. Honnan, melyik hegységből vágták ki e csodálatos tömeget, miként szállították le, vagy emelték fel egy templom tetejéig? A mi nyelvünk eredetisége ennél csodálatosabb tünemény. Aki megfejti, az isteni titkot fogja boncolni, annak is az első tételét: »Kezdetben vala az Ige s az Ige vala az Isten s az Isten vala az Ige«.”
Lásd még
- A magyar nyelv eredete
- A finnugor elmélet kritikája
- A magyar nyelv rokonsága más nyelvekkel
- Árvíztűrő tükörfúrógép
- Magyar nyelvű forrásszövegek a Wikisource-ban
- Magyar szókincs
Külső hivatkozások
- [http://www.e-nyelv.hu/ A magyar nyelv fóruma]
- [http://www.ozhun.net/a-olvasok_irtak.php?cikkID=111&count=60 A magyar nyelv (Australian Hungarian Community Web Site)]
- [http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Afal&url=/eletestudomany/archiv/2000/0012/neheze/nehzea.htm Nehéz-e a magyar nyelv?] (Oswald Gschnitzer, Heidelberg, Élet és Tudomány, 2000/12.)
- [http://www.c3.hu/~magyarnyelv/00-4/pusztai.htm A magyar nyelv 20. sz.-i változásai] (Pusztai Ferenc)
Nyelvtan
- [http://www.yudit.org/magyar/Contents.html Magyar nyelvtani táblázatok]
Nyelvművelés (pro és kontra)
- [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1231/123102.htm A magyar nyelvművelés állapota – Balázs Géza írása a Magyar Nyelvőrben]
- [http://dragon.unideb.hu/~tkis/ A nyelvművelés kártékonyságáról és ármánykodásáról]
- [http://mek.oszk.hu/00000/00022/html/ Egy emberközpontú nyelvműveló – Margócsy József írása Lőrincze Lajosról és a nyelvművelésről]
- [http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking.html Modern Talking – Nádasdy Ádám cikkeinek gyűjteménye a Magyar Narancs sorozatából]
- [http://www.muszeroldal.hu/MMK/nr71/kigyomlaltuk71.html szaknyelvi igényesség]
Származás
- [http://www.kitalaltkozepkor.hu/maracz_finnugor.html Marácz László cikke a finnugor elméletről]
- [http://www.kitalaltkozepkor.hu/langeiren_amagyarnyelv.html Lange Irén: A magyar nyelv sajátosságai hagyománytörő lingvisztikai szemszögből]
Egyéb
- [http://mek.oszk.hu/01200/01228/01228.htm Illyés Gyula: Ki a magyar?]
- [http://bme-tk.bme.hu/other/kuszob/ Küszöbszint a magyar mint idegen nyelven (Műegyetemi Távoktatási és Felnőttképzési Központ)]
- [http://www.nyariegyetem.hu/ Debreceni Nyári Egyetem, a magyarnyelv-oktatás egyik specialistája]
- [http://www.magyarora.com/ Magyaróra: Új utak a magyar nyelvhez]
- [http://www.geocities.com/erdelyilobby/jpg/Magyarok.jpg Magyarok a Kárpát-medencében]
- [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=10165 Nádasdy Ádám a nyelvek és a népek rokonságáról]
- [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1274/127402.pdf Pusztai Ferenc cikke az általa szerkesztett, átdolgozott Magyar értelmező kéziszótárról] (PDF)
- [http://corpus.nytud.hu/mnsz/ Magyar Nemzeti Szövegtár] (az MTA 153,7 millió szövegszót tartalmazó adatbázisa többféle kortárs szövegből; ingyenes regisztrációval böngészhető)
- [http://wikisource.org/wiki/Anyanyelvemr%C5%91l%2C_huszonegy_t%C3%A9telben Dr. Végvári József: Anyanyelvemről, huszonegy tételben]. A magyar nyelv és a hivatalos nyelvészet a szerves műveltség szempontjából
Külső hivatkozások angolul
- [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=HNG Hungarian language (Ethnologue.com)]
- [http://www.ut.ee/Ural/num.html Numerals of some Uralic languages]
- [http://www.geocities.com/Athens/Acropolis/3093/finnugor.html Uralic page]
- [http://www.lmp.ucla.edu/profiles/profh02.htm Hungarian Profile]
- [http://www.people.fas.harvard.edu/~arubin/hungarian.html A Hungarian Language Course by Aaron Rubin]
- [http://www.afs.hu/hungary/hungary/study.html Study Hungarian! (AFS.com)]
- [http://www.hungarotips.com/hungarian/ Hungarian Lessons (Hungarotips.com)]
- [http://www.single-serving.com/Hungarian/index.html Hungarian Phrase Guides]
További irodalom
- É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan (Osiris Kiadó, Budapest, 2003)
- Keresztes László: [http://www.nyariegyetem.hu/html/db/hun/main33_.html Gyakorlati magyar nyelvtan] (Debreceni Nyári Egyetem, 1995, Hungarolingua sorozat)
- Végvári József: „És mégsem mozog ...” - tanulmányok anyanyelvről, hitről, tudománytörténetről és nevelésről, világképről, szerves műveltség és hivatalos tudomány viszonyáról. Főnix Könyvműhely, 2005. ISBN 963-7051-05-8 .
ja:ハンガリー語 ko:헝가리어
Finn nyelvA finn nyelv (suomi vagy suomen kieli [ejtsd: szuomi]) az uráli nyelvcsalád balti-finn ágának legnagyobb nyelve; Finnország és az Európai Unió egyik hivatalos nyelve. Igen közel áll az észt nyelvhez: a kettő beszélői kölcsönösen megértik egymást.
A karjalai (karél), az észt, az inkeri, a vót, a lív rokon nyelve.
Beszélőinek száma 5 millió 150 ezer. Finnországban 4 millió 713 ezer (1992) finn él. Svédországban mintegy 250 ezer, közülük 20 ezer őslakos finn, az ország északkeleti határa mentén, a többi bevándorló. A svéd hivatalos nyelv Finnországban, a finn pedig ún. hivatalos kisebbségi nyelv Svédországban (ti. Svédországban nincs hivatalos nyelv). Finnek élnek a Jeges-tenger partján, a mai Észak-Norvégiában is, mintegy kétezren, a 16.–17. század óta, a norvég statisztikai központi iroda (Statistisk sentralbyrå) a számukat 2001-es adatok szerint 3000-re teszi. Az utolsó szovjet népszámlálás szerint Karjalában 67 ezren (1989) vallották magukat finnek. Nagyobb finn közösség él az Egyesült Államokban (40 ezer), Kanadában (40 ezer), Ausztráliában (10 ezer) és Németországban (10 ezer). Ezen kívül még tízezren az EU más tagállamaiban.
A finn statisztikai hivatal (Tilastokeskus) adatai szerint 2003-ban a lakosság 92,02 %-a beszélte a finnt, ami több mint 4,8 millió embert tesz ki az anyaországban.
Az észt statisztikai hivatal (Statistikaamet) 2001-es adati szerint a finnt Észtországban 4932-en beszélik anyanyelvükként.
Nyelvjárások és beszélt nyelv
A nyelvjárások két fő csoportra oszthatók: nyugati és keleti nyelvjáráscsoportra. A nyugatiak általában öt, a keletiek két további nyelvjárásra osztódnak.
A nyugati csoport:
#délnyugati
#hämei
#dél-pohjanmaai
#közép és észak-pohjanmaai
#hátsó-pohjanmaai
A keleti csoport:
#savoi
#délkeleti oszlik.
Összesen tehát hét fő nyelvjárás van. A nyugati nyelvjárás szorosabb kapcsolatot mutat az észttel, különösen a tengerparti észttel, míg a keleti az inkerivel és észak-karjalaival.
A közéletben használt irodalmi nyelv és a hétköznapi nyelv között viszonylag nagy különbségek akadnak, a beszélt nyelv, amely a szlengból és a nyelvjárásokból is táplálkozik, sokkal lazább, kötetlenebb, „kiejt” bizonyos hangokat, elsősorban mássalhangzókat. Gyakoriak a szórövidítések és az idegen nyelvekből (a svédből és újabban az angolból) kölcsönzött szavak. Az idegen eredetű szavakat természetesen az „őshonos” szavakhoz hasonlóan ragozzák, s mivel a finn szavak alapvetően magánhangzóra vagy n-re, r-re, s-re végződnek, így az idegen szavak ragozásánál, annak megkönnyítésére egy i-vel pótolják ki a „hiányzó” szóvégi magánhangzót, pl. Finnair ~ Finnarin.
A csak irodalmi nyelvet beszélő nyelvtanuló számára a beszélt nyelv vagy a nyelvjárások megértése átmeneti nehézséget jelent, akár az egyszerűbb mondatok is fejtörőt okozhatnak.
Nyelvtan
A hangok és az ábécé
A finn hangrendszer egyszerű, ha nem számítjuk a kizárólag újabb idegen szavakban előforduló b, f, g, š fonémákat,akkor mindössze 22 vagy a ts-vel együtt 23 fonémát tartalmaz. Hiányoznak belőle a magyarra vagy a szláv nyelvekre jellemző „lágy” ny, ty, gy, zs hangok.
Eltérő betű-hang kapcsolatok: (finn betű-magyar hangértéke)
y=ü, s=sz (ahol az sz "selypes"), a a=(rövid)á, e=(zárt)e, ä=(nyílt)e.
Az idegen eredetű szavakban, márkanevekben is gyakori a finnes ejtés, így pl. a zöngés mássalhangzók zöngételenekkel való helyettesítésében: a Peugeot [pözsó] finnül sokszor [pösó]-nak hangzik. Ugyancsak gyakran ingadozik a tš/tsh [cs] ejtése is pl. Tšekinmaa („Csehország”) szót néha Tsekinmaa-nak [tszekinmá] ejtik.
A finn helyesírás egyik sajátossága a nagyfokú következetesség mellett a hosszú hangok írásbeli jelölése: a betűket megkettőzik, mégpedig mind a mással-, mind a magánhangzókat. A hosszúságnak-rövidségnek jelentésbeli különbségei vannak, pl.:
tuli („tűz”), tulli („vám”), tuuli („szél”), stb.
A magyartól eltérően pedig a szóvégi o, ö is lehet rövid, pl. talo, Töölö, szemben a magyar kiejtéssel, amely önkéntelenül is megnyújtja a szóvégi o-t és ö-t.
Sajátos viszont az ún. gégezárhang, amelyet írásban nem jelölnek. Ez a hangszalagok hirtelen összerándulását jelenti. Ha a gégezárhangot mássalhangzó követi, akkor az előbbi hasonul a mássalhangzóhoz,
klasszikus példa:
Terve tuloa! („Isten hozott!”) kiejtése: [tervettuloa].
A végződéseket a magánhangzó-harmónia szerint illeszti, azaz magas hangrendű szavakhoz magas, mély hangrendű szavakhoz mély végződés járul.
Pl.
talo - talossa („ház - házban”)
mökki - mökissä („házikó - házikóban”)
A finn nyelv a svéd ábécét használja:
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z Å Ä Ö.
Az Å å betű svéd eredetű nevekben vagy szavakban fordul elő, pl. Ståhlberg e.: svédesen [sztólberj] és nem németesen [stálberg] (Finnország egyik korai elnöke). A svéd családneveket természetesen a svéd kiejtési szabályok szerint ejtik ki: pl. Lönnrot [lonrut].
Régebben V helyett gyakran használták a W-t, pl. Waasa (ma: Vaasa) Helsingin Wiikko-Sanomia (egy 19. századi finn lap címe) (ma a wiikko helyesírása: viikko).
Hangsúly
A magyarhoz hasonlóan az első szótag hangsúlyos, a szavakon belül pedig a páratlan számú szótagok.
A kérdőmondatokban is „esik” a hangsúly, ezért a kérdő mondatokban mindig szerepelni kell kérdőszónak vagy az eldöntendő kérdésekben a -ko/kö toldatnak, amely a kérdésessé tett mondatrészhez tapad.
pl.: Eldöntendő kérdésnél:
- Oletko sinä ruotsilainen?
- Te svéd vagy?
- Oletteko te nyt kotona?
- Otthon vagytok ti most?
Kérdőszó esetén:
- Minkälainen ilma on?
- Milyen idő van?
- Missä maassa Liisa on tässä?
- Melyik országban van Liisa?
Névelők
A finn (és észt) nyelv a szláv nyelvekhez hasonlóan nem ismeri sem a határozott, sem a határozatlan névelőt.
Alaktan, igék
A finn igének személye, száma, ideje, módja és igeneme van. A legnagyobb terjedelmű Nykysuomen sanakirja finn értelmező szótár 45 igetípust különböztet meg. A gyakorlati nyelvtanok és egyes szótárak egy igen jól használható, hatos felosztást követnek.
Ragozási példa kijelentő mód jelen időben:
A finn és észt nyelv nem ismeri a bír (angolul: have) igét. A birtoklást un. habeo-szerkezettel fejezi ki, minulla on ... („nekem van...”) A nemmel való válasz ún. negatív segédigével történik, pl. emme maksa: nem fizetünk (maksaa: fizetni). A negatív segédigét szám és személy szerint ragozzák.
Névszók
A névszóknak van számuk, esetük, abszolút és birtokos ragozásuk, de nincs nemük. 15 eset van. A többesszámot vagy a t, vagy az i végződés jelzi, tehát nem egységes a jelölési mód, mint a magyarban.
Példa a névszóragozásra: maa ("ország").
Megjegyzések: nem minden eset feleltethető meg a magyar eseteknek, a genitivus és a partitivus a magyar nyelvben nem is létezik. Ez utóbbi (a részleges „tárgyeset”) többféle funkcióval bír: pl. számnév után a névszó általában partitivusban áll, pl. kaksi maata (ti. kettő az országok közül, tehát nem az összes), de kifejezi azt is, hogy a beszéd tárgya valamilyen mértékegység alapján meghatározható anyag, pl. kahvia („valamennyi kávé”).
Jelentésbeli megkülönböztető szerepe van, pl. Juon kahvia („Kávét iszok” - tehát valamennyit) <--> Juon kahvin („Megiszom a kávét.” - ti. a szóban forgó összes kávét).
A névszókhoz a magyarhoz hasonlóan birtokosragok is kapcsolódhatnak, vagyis alapvetően mindkét nyelven a birtokos névmás helyett a birtokragok fejezik ki a birtokviszonyt.
Pl. elämä-ni - élet-e-m.
Ha a szó birtokos ragot kap, akkor már a birtokos névmást sem kell használni, eltérően az indo-európai nyelvektől, ahol többnyire ez elmaradhatatlan. (my life stb.)
A finn beszélt nyelvben azonban gyakori, hogy a birtokviszonyt a birtokos névmással fejezik ki, és a birtokosragok elmaradnak: mun elämä ~ (minun) elämäni.
A magyarhoz hasonlóan lehetséges az is, hogy egy névszó egyszerre esetragot és birtokos ragot is kapjon, pl. elämä-ssä-ni ~ élet-e-m-ben. Fontos különbség azonban, hogy ilyenkor a ragozás sorrendje a két nyelvben fordított. Míg a magyar először a birtokosragot, addig a finn az esetragot kapcsolja először a szótőhöz.
Nyelvjárási és köznyelvi sajátosság az esetragok „lekopása”. Különösen jellemző például a translativus „-ksi” ragjának „-ks”-re rövidülése: Opiskelen lääkariks. ~ Opiskelen lääkäriksi. "Orvosnak tanulok".
Melléknevek
A mellékneveket a magyartól eltérően együtt ragozza a főnévvel, pl. kaunis kukka (sg.) kauniit kukat: „szépek virágok”.
Mondattan
Funkciójuk szerint a finn mondatok kijelentők, kérdők, felkiáltók, felszólítők vagy óhajtók lehetnek. Formailag 3 alaptípusuk van: egyszerű mondat, összetett mondat és mondatpótló.
Névszói állítmány nincs. Háromféle bővítmény van: tárgy, határozó, jelző. Az egyszerű mondat általában SVO szerkezetű. Három vagy több valenciájú igével a mondat SVO+ többi mondatrész szerkezetű.
Szövegminta
A Kalevala első néhány sora:
Mieleni minun tekevi,
aivoni ajattelevi
lähteäni laulamahan,
saa'ani sanelemahan,
sukuvirttä suoltamahan,
lajivirttä laulamahan.
Sanat suussani sulavat,
puhe'et putoelevat,
kielelleni kerkiävät,
hampahilleni hajoovat.
Veli kulta, veikkoseni,
kaunis kasvinkumppalini!
Lähe nyt kanssa laulamahan,
saa kera sanelemahan
yhtehen yhyttyämme,
kahta'alta käytyämme!
Harvoin yhtehen yhymme,
saamme toinen toisihimme
näillä raukoilla rajoilla,
poloisilla Pohjan mailla.a
Miatyánk finn nyelven
Isä meidän, joka olet taivaissa.
Pyhitetty olkoon sinun nimesi.
Tulkoon sinun valtakuntasi.
Tapahtukoon sinun tahtosi myös maan päällä niin kuin taivaassa.
Anna meille tänä päivänä jokapäiväinen leipämme.
Ja anna meille anteeksi velkamme,
niin kuin mekin annamme anteeksi velallisillemme.
Äläkä saata meitä kiusaukseen,
vaan päästä meidät pahasta.
(Sillä sinun on valtakunta
ja voima ja kunnia iankaikkisesti.)
Aamen.
Esti dal finnül: Iltalaulu
Metsän laitaan ilta ehti,
viitan käärin pielukseksi.
Ristin kädet rinnalleni
puhuissani Luojalleni.
Taivaan Isä, kotiin kaipaan,
uupunut oon vaeltamaan.
Vaeltamaan, piileksimään
vieraan talon tanhuvilla.
Taivaan Isä, hyvää yöte,
enkelisi anna myöte.
Rohkeaks' tee sydämeni,
taivaan Isä, hyvää yöte.
Taivaan Isä, hyvää yöte.
Külső hivatkozások
- [http://www.101languages.net/finnish/ Finnish 101] Finnish for beginners and travelers
- [http://www.finnhun.com/ FinnHun: finn-magyar-angol internetes szótár és szinonimaszótár]
- [http://www.magyarintezet.hu/cities/openpage.jsp?HomeID=6&lang=HUN Helsinki Magyar Kulturális Intézet]
Kategória:Nyelvek
Kategória:Finnország
ja:フィンランド語 ko:핀란드어
Tatár nyelv
A tatár nyelv a török nyelvek északnyugati csoportjába tartozik, amely az altáji nyelvcsalád része.
Földrajzi eloszlás
A tatár nyelvet Európa, Oroszország, Szibéria, Kína, Törökország, Ukrajna, Finnország, Észtország, és Közép-Ázisa egyes részein beszélik.
Kategória:Nyelvek
ja:タタール語 ko:타타르어
Kategória:NyelvészetEbben a kategóriában a nyelvészeti témájú szócikkek szerepelnek.
Kategória:Társadalomtudományok
ja:Category:言語学 simple:Category:Linguistics th:Category:ภาษาศาสตร์ zh-min-nan:Category:Gí-giân-ha̍k Adolfas Hitleris
Adolf Hitler (Adolfas Hitleris; g. 1889 m. balandžio 20 d. Braunau am Inn Austrijoje – m. 1945 m. balandžio 30 d. Berlyne) nuo 1921 m. buvo Nacionalsocialistinės vokiečių darbininkų partijos vadovas ("fiureris"), nuo 1933 m. kancleris. Po Paulo von Hindenburgo mirties 1934 m. kaip "Vadas ir kancleris" tapo Vokietijos vyriausybės ir valstybės vadovu.
Vokietijoje sukūrė "Trečiojo Reicho" nacionalsocialistinę diktatūrą, uždraudė visas opozicines partijas ir persekiojo politinius priešininkus. Dėl jo veiksmų kilo Antrasis pasaulinis karas, kurio metu jo sprendimu sistemingai buvo atimtos teisės Vokietijos užimtose teritorijose esantiems žydams, o apie 6 milijonus jų bei kitų tautų žmonių sunaikinta koncentracijos ir naikinimo stovyklose.
Vaikystė
Būsimasis diktatorius gimė 1889 metų balandžio 20 nedideliame Braunau-am-Inn miestelyje, dabartinės Austrijos teritorijoje, netoli Vokietijos sienos. Jo tėvas Aloizas Hitleris buvo muitinės tarnautojas, iki 40-ies metų nešiojęs motinos pavardę (Schicklgruber) ir tik vėliau pasikeitęs į tėvo - Hitler.
Būdamas 16, Hitleris metė realinę mokyklą ir, neturėdamas mokyklos baigimo pažymėjimo, išvyko į Vieną. Jis norėjo studijuoti dailę ir architektūrą. Mokytis jo nepriėmė. Hitleris liko gyventi Vienoje, kur vertėsi pardavinėdamas paveikslus, reklamas, atsitiktiniu uždarbiu.
Studijuojančio Lince A.Hitlerio pasaulėžiūrą smarkiai paveikė antisemitinės profesoriaus Leopoldo Piočo (Leopold Poetsch) paskaitos.
Jaunystėje A. Hitleris svajojo tapti menininku, bet tėvui prieštaraujant pasirinko tarnautojo profesiją.
Politinė veikla
Po pirmojo pasaulinio karo Hitleris dėl savo oratoriaus sugebėjimų paskirtas paveikti kitus kareivius, o vėliau jam skirta užduotis infiltruotis į nedidelę nacionalistinę "Vokietijos Darbo Partiją", į kurią jis įstojo 1919 metais. Sekančiais metais Hitleris buvo atleistas iš armijos ir pradėjo aktyviai dalyvauti partijos veikloje. Greitai jis tapo partijos vadovu, o pačią partiją pervadino į Nacionalsocialistinę Vokietijos Darbo Partiją (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei, NSDAP).
1924 metų balandžio mėnesį A.Hitleris buvo vienas iš perversmo iniciatorių ir už tai buvo nuteistas penkerius metus kalėti Landsbergo kalėjime. Čia jis parašė knygą Mein Kampf (Mano kova). 1924 metų gruodį iš kalėjimo jis buvo paleistas.
Po trečiojo dešimtmečio ekonominio nuosmukio, 1930 metų rinkimuose Hitlerio partija gavo 18% balsų, tapdama antra pagal dydį partija Reichstage. Po dviejų metų prezidento rinkimuose Hitleris buvo antras, o išrinktąjam prezidentui paleidus Reichstagą išankstiniuose rinkimuose NSDAP surinko 230 balsų, tapdama svarbiausia politine galia. Tačiau nacių partijai su komunistams sudarant daugumą nepavyko sudaryti stabiliai veikiančios vyriausybės ir vėl paleidus Reichstagą, naciai prarado nemažai balsų, nors ir liko viena svarbiausių jėgų.
Dar kartą perrinkus Reichstagą 1933 metų sausį, Nacių partija surinko 44% balsų, o Hitleris paskirtas kancleriu.
Mirus prezidentui von Hindenburgui, A.Hitleris sujungė savo ir prezidento pareigas.
Adolfo Hitlerio valdymo metais Vokietija atsisakė mokėti reparacijas, įžengė į Antantės šalių įsakymu po pasaulinio karo demilitarizuotą Reino zoną, pradėjo didinti kariuomenę, nepaisant užsienio šalių nustatytų apribojimų Vokietijos armijai. Buvo išrinktas JAV žurnalo Times metų žmogumi.
Vėliau pradėjo vykdyti planus atgauti po Pirmojo pasaulinio karo iš Vokietijos atimtas žemes, o taip pat prisijungti vokiškai kalbančią Austriją. Austrija buvo prisijungta per "Anšliusą", taip referendumu neva nusprendus patiems austrams. Taip pat ultimatumais buvo atgauti Sudetai (Sudetenlandas) ir Klaipėdos kraštas (Mėmelandas). Hitleris vis dėlto norėjo Vokietiją išplėsti dar labiau, kad jo tauta valdytų dar daugiau žemių. Panašių minčių turėjo ir Josifas Stalinas, tad jie, o tiksliau jų pasiuntiniai, pasirašė paktą (Ribentropo-Molotovo paktas), kuriuo pasidalijo Europą. Tačiau taika truko trumpai, nes po metų Vokietija užpuolė Tarybų Sąjungą, taip įtraukdama šią šalį į antrąjį pasaulinį karą.
Po karų Vokietija buvo nugalėta, Hitleris nusižudė bunkeryje, kad nebūtų suimtas, o lavonas buvo sudegintas, kad sąjungininkai iš jo nesityčiotų. Hitleris yra kaltinamas žydų genocidu.
Garsios frazės:
- "Kokia sėkmė lyderiams, kad paprasti žmonės (savo protu) nemąsto"
- "Nėra gėrio ir blogio: egzistuoja tik nugalėjusios ir pralaimėjusios idėjos"
Hitleris, Adolfas
ja:アドルフ・ヒトラー
ko:아돌프 히틀러
ms:Adolf Hitler
roa-rup:Adolf Hitler
simple:Adolf Hitler
th:อดอล์ฟ ฮิตเลอร์
Architekci wntrz pisanie prac alkomaty Tanie podogi gry
|
|
|
|
|
