:: wikimiki.org ::

Orosz Nyelv

Orosz nyelv

Az orosz nyelv az Orosz Föderáció, Belarusz, Kazahsztán és Kirgizisztán államnyelve, korábban a Szovjetunió nemzetek közötti kommunikációs eszköze volt. Oroszországon kívül széles körben elterjedt az egykori Szovjetunió részét képező országokban, és anyanyelvként vagy legalábbis a lakosság egy részének anyanyelveként beszélik azokban az országokban, ahol a korábbi Szovjetunióból kivándorolt emigránsok élnek, pl.Izraelben, Németországban, Kanadában és az Egyesült Államokban. Izraelben az 1999-es népszámlálási adatok szerint 750 000 emigráns él a néhai Szovjetunióból. Rendszeres orosz nyelvű sajtó jelenik meg itt, működnek orosz nyelvű rádió- és televíziós állomások. Jelentős számban élnek oroszul beszélő emberek Kelet-Európában, ahol a 20. század 80-as éveinek végén az orosz nyelv is általánosan oktatott idegen nyelv volt. A Language Monthly (1997) szerint az egész világon 285 millió ember beszél oroszul, (ezzel a 4. helyen van a legelterjedtebb nyelvek között), 160 millió ember beszéli anyanyelvként (7. nyelv a világon). Az orosz nyelv az ENSZ egyik hivatalos nyelve

Története

Az orosz nyelv szláv nyelvek keleti ágához tartozik. Feltehetően az i.e. 2-1 évezredben vált ki a protoszláv nyelv az indoeurópai nyelvcsaládból, majd ezután fejlődött ki az ősszláv nyelv. A VI–VII. században három ágra bomlott fel: a keleti, nyugati és a déli ágra; majd később a keleti szláv (melyet óorosz nyelvnek is neveznek) nyelvből alakult ki a XIV-XV. században az orosz (nagyorosz), ukrán (kisorosz) és a belorusz (fehérorosz) nyelv; a XV-XVI. században alakultak ki az északi, közép- és a déli nagyorosz nyelvjárások. A központosított televíziós és rádióadások csökkentik a nyelvjárások közti különbséget, de ennek ellenére Moszkva és Szentpétervár – Oroszország két legnagyobb városa – lakóinak nyelvjárása is bizonyos fokig eltér. Az írás cirill betűs. Az egyik ma ismert legrégibb irodalmi nyelvemlék a Ének Igor hadáról (v. Igor-ének – Слово о полку Игорове) a XII. századból, a legrégibb történelmi nyelvemlék, az Őskrónika ([http://en.wikipedia.org/wiki/Primary Chronicle "Primary Chronicle"]) Az egyik legismertebb költő: Alekszandr Szergejevics Puskin.

Az orosz nyelv a posztszovjet térségben - Politika

A Szovjetunió felbomlása után a függetlenné vált új államok többségének hivatalos kormányai az ún. derusszifikáció politikáját kezdték folytatni, annak ellenére, hogy ezekben az országokban számos orosz és orosz nyelvű etnikai kisebbség él (s lehet, hogy pontosan emiatt ez a nyomásgyakorlás egyik eszköze számukra, hogy így kényszerítsék őket kivándorlásra). Ez főképpen a balti államokra, Moldáviára és Türkmenisztánra jellemző. Ez a politika eredményezi az orosz nyelvű oktatás részbeni vagy teljes eltörlését, a helyi orosz nyelvű rádió- és tévéadások finanszírozásának megszűntetését, valamint az oroszországi rádió- és tévéműsorok sugárzásának korlátozását és az orosz sajtó megemelt vámtételét.

Lettország

2004-ben a lett parlament egy felújított oktatási törvényt fogadott el, amely kötelezi a nemzeti kisebbségek iskoláinak felsőbb osztályaiban a lett nyelvű fordítást. Ezen iskolák többsége orosz nyelvű. A törvény értelmében a 10. osztályban csak az oktatás 40%-át lehet anyanyelven tartani. Az orosz nyelvű lakosság Lettország lakóinak 50%-át teszik ki, melyből kb. 36% orosz kisebbség (Lettország lakosainak száma: 2.4 millió). Az ország lakosságának egyharmada nem jogosult a lett állampolgárság megszerzésére a helyi törvényhozás rendeletének megfelelően. Rigában egész nyáron az orosz nyelvű lakosság az orosz nyelv iskolai korlátozása ellen tiltakozó nagygyűléseken vett részt. A tiltakozás eredménye az volt, hogy a lett Alkotmánybíróság elfogadott egy nemzetiségi iskolák reformjáról szóló beadványt, amelyet húsz parlamenti képviselő nyújtott be (ők mind a lett emberjogi parlamenti frakció, a ZAPCSEL, valamint a Nemzeti Egyetértés és a Szocialista Párt tagjai). Az Alkotmánybíróságnak azt kellett megvizsgálni, hogy megfelel-e a köztársaság oktatási reformja az ország alkotmányának és a nemzetközi egyezményeknek. Ugyanakkor a lett kormány képviselői azon a véleményen vannak, hogy az oktatási reform elleni tűntetéseknek csak politikai szinezetük van, és semmi közük nincs az orosz nyelv védelméhez: az iskolai tanterveket maguk az iskolák dolgozzák ki, és a kormány nem akar beleszólni a törvény végrehajtásába a nemzetiségi iskolákkal kapcsolatosan.

Észtország

2004 novemberében az Észt Nyelvi Felügyelőbizottság felfedezte egy ellenőrzés során, hogy az orosz nyelvű SZMI rendszeresen vét az ország fővárosának, Tallinn-nak írásmódja ellen. A nyelvi felügyelet igazgatója szerint az észt kormány hozott egy határozatot, mely szerint a földrajzi nevek átírását betűszerinti pontossággal kell írni. Ha például az észt nyelvben a Tallinn szót két "n"-nel kell írni, akkor azt a nemzeti kisebbségek nyelvén is ugyanúgy kell írni, legalábbis Észtországban. Oroszországi tudósok véleménye szerint tehát, hogy az észt főváros nevének két "n"-nel történő írása helyesírási hiba, jogszerű, mégis Észtországban más normák léteznek. Nem követeljük és nem is követelhetjük, hogy az észt főváros nevét két n-nel írjuk. Mégis ennek ellenére még Észtországban is csak ajánlhatjuk, hogy a földrajzi neveket az észt nyelvtani szabályok szerint írjuk.

Ukrajna

Ukrajnában a lakosság döntő többsége beszél oroszul, különösen az idősebb korosztály. Ennek oka nem csak és nem is annyira a russzifikáció, amelynek Ukrajna alávetette magát az Oroszországgal való egyesülésekor 1654-ben (itt meg kell emlitenünk, hogy a russzifikáció ellenére az Orosz Birodalom, majd később a Szovjetunió területén élő egyetlen nagy nemzet sem vesztette el a saját nemzeti nyelvét). Az orosz nyelv ismerete tette lehetővé a népek közöttti kommunikációt, lehetővé vált az egyes köztársaságból elköltözők számára, hogy folytathassák a tanulást másik köztársaságban is, ne csak otthon a saját köztársaságukban. Az orosz nyelv beszélői voltak azok az ipari munkások és műszaki értelmiségiek, akik más köztársaságokba utaztak, vagy éppen ide érkeztek a maguk kivánságára munkavállalás céljából. Számukra Ukrajna lett a második hazájuk, és az itt született gyermekeik már nem ismertek más hazát. Végül - különösen érvényes ez Ukrajnára és Kazahsztánra -, időnként az egyes köztársaságokba olyan területeket is beillesztettek, ahol főképpen orosz lakosság élt. Ez később az oroszok számarányának növekedéséhez vezetett e köztársaságokban. Ukrajnában időről időre felmerülnek viták az orosz nyelv államnyelvi helyzetének elfogadásával kapcsolatban. Egyesek úgy gondolják, hogy Ukrajna lakosságának jelentős része beszél oroszul, ezért az orosz nyelv is legyen második államnyelv. Mások ezzel szemben azt állítják, hogy Ukrajna nemzeti és államnyelve történelmileg az ukrán nyelv és az orosz nemzeti kisebbség nyelve, - a 2001-es népszámlálás adatai szerint Ukrajna lakosságának 18%-át sem teszik ki, - sose legyen hivatalos államnyelv, még második sem. Az orosz nyelvet egyébként felhasználták az 1994-es és a 2004-es ukrán elnökválasztási kampány idején. Az új elnök, Viktor Juscsenko hatalomra lépése utáni egyik első bejelentése az orosz nyelv státusát is érintette: bejelentette, hogy Ukrajnában minden szülőnek lesz lehetősége a gyermekeit anyanyelvükön oktatni. Nem sokkal később Alekszandr Zincsenko, ukrán államtitkár bejelentette, hogy 2005 februárjában hatályba fognak lépni Viktor Juscsenko programjának első rendeletei, amelyeket ő még a megválasztása előtt kihirdetett a választási kampányában. Az egyik ilyen rendelete az állampolgárok joga az orosz és más, Ukrajnában beszélt kisebbségi nyelv használatára. Ezzel a rendelettel az elnök kötelezi az állami tisztségviselőket, hogy azok anyanyelvén érintkezzenek velük. Az állami tisztviselőknek nyelvvizsgát kell tenniük, mind az állami ukrán nyelvből, mind azoknak a kisebbségeknek a nyelvéből, akik az állami tisztségviselő területén élnek. Így tehát minden állami tisztségviselőnek folyékonyan kell tudniuk oroszul.

Türkmenisztán

2004 novemberében az ENSZ Közgyűlése hozott egy határozatot a Türkmenisztánban élő emberek jogainak helyzetéről. Az országok - a határozat aláírói (36 állam, a többségük az Európai Unió tagjai) nagy aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Türkmenisztánban beszűntették az orosz nyelvű "Majak" rádióadó sugárzását, valamint amiatt, hogy a türkmén kormány folytatja az orosz kisebbség elleni diszkriminációs politikáját. Oroszország képviselője tartózkodott a szavazásnál.

Nyelvtan

Betűkészlet

Az orosz nyelv cirill írást használ, amelyet görög szerzetesek, Cirill és Metód fejlesztettek ki, hogy lefordítsák a Bibliát ószláv, egyházi nyelvre. A betűk eredete a görög ábécé. Oroszországon kívül - többek között - Fehéroroszországban, Ukrajnában, Bulgáriában, Szerbiában, az egykori szovjet uralomnak köszönhetően Mongóliában használnak cirill betűket.

Alapismeretek

A legtöbb szláv nyelvhez hasonlóan az orosz nyelv is erősen flektáló nyelv. Három nyelvtani nemet különböztet meg, hat nyelvtani esetben ragoz. A nyelvtani nemen belül megkülönböztetünk élő és élettelen főneveket.
A következő esetek vannak az orosz nyelvben: alanyeset, birtokos eset, részes eset, tárgyeset, eszközhatározós eset és előljárós eset. A Где? (hol?) kérdésre előljárós esettel válaszolunk, és a Куда? kérdésre tárgyesettel felelünk, (mint pl. a német nyelvben). Az orosz nyelvben a következő szófajokat ragozzuk: főnév, melléknév, névmás, számnév és ige. A határozószót csak fokozzuk. Az egyes szám tárgyesetben a hímnemű szófajokat élő és élettelen kategória szerint megkülönböztetjük: az "élő" szófajok tárgyesete megegyezik a birtokos esettel, az "élettelen"" szófajok esetében a tárgyeset megegyezik az alanyesettel.

Főnevek

A főnév nemét többnyire a végződéséről ismerhetjük fel. Az а-ra vagy я-ra végződő főnevek kevés kivétellel nőneműek, az о, ё е végűek semlegesneműek. A ь-re végződő főnevek lehetnek hímneműek vagy nőneműek. Ezeket a főneveket különböző módon ragozzuk, attól függően, hogy hím- vagy nőnemű főnévről van-e szó (Pl. путь - út (hn.), любовь - szerelem (nn.)) A ь-re végződő hímnemű főnevek ritkábban fordulnak elő, mint a nőnemű ь végű főnevek. A mássalhangzóra végződő főnevek hímneműek. A idegen szavakat az orosz nyelvben is többnyire az eredeti nemük szerint használjuk (ld. alább!). Egyes olyan idegen szavak, amelyek nem illenek be az orosz nyelv rendszerébe, semlegesnemű és ragozhatatlan főnévek közé tartoznak. (pl. show шоу, rádió радио, metró метро). Az orosz nyelvben nincsen határozott vagy határozatlan névelő. Az orosz nyelv három ragozási típust különböztet meg: I. típushoz tartoznak a hím- és semlegesnemű főnevek, a II. típushoz tartozó főnevek többnyire nőneműek. A III. típushoz azok a többnyire nőnemű főnevek tartoznak, amelyek ь-re végződnek. Különleges típust képeznek a semlegesnemű мя végű főnevek (pl. имя - név, время - idő). Példák a főnévragozásra: a стол - asztal (I.típus) és a nőnemű площадь - tér (III.típus) ::Egyes szám: 1. стол площадь 2. стола площади 3. столу площади 4. стол площадь 5. столом площадью 6. столе площади A ragozás során megkülönböztetünk kemény és lágy mássalhangzóra végződő főneveket. A ragozás az alábbi példák szerint történik: - kemény/lágy mássalhangzóra végződő főnevek -а -я -у -ю -ы -и -о -е (ha hangsúlytalan) -ё (ha hangsúlyos) A mássalhangzóra végződő főneveket a táblázatban -0- (végződés nélkül) jelöli. I. főnévragozás - Hímnemű főnevek Egyes szám Alanyeset - -ь -й -ий Birtokos eset -а -я -я -ия Részes eset -у -ю -ю -ию Tárgyeset -/-а -ь/-я -й/-я -ий/-ия Eszközhatározós eset -ом -ем³ -ем³ -ием Előljárós (helyhatározós) eset -е -е -е -ии Többes szám Alanyeset -ы¹ -и -и -ии Birtokos eset -ов² -ей -ев³ -иев Részes eset -ам -ям -ям -иям Tárgyeset -ы¹/-ов -и/-ей -и/-ев³ -ии/-иев Eszközhatározós eset -ами -ями -ями -иями Előljárós (helyhatározós) eset -ах -ях -ях -иях
- Tárgyeset: az élő főnevek tárgyesete megegyezik a birtokos esettel, az élettelen főneveknél megegyezik az alanyesettel.
- 1: susogó és г, к, х hangok után и-t írunk.
- 2: susogó hangok után ей-t írunk.
- 3: lágy mássalhangzó után hangsúlyos helyzetben ё-t írunk, hangsúlytalan helyzetben е betűt. I. főnévragozás - Semlegesnemű főnevek Egyes szám Alanyeset -о¹ -е² Birtokos eset -а -я Részes eset -у -ю Tárgyeset -о¹ -е² Eszközhatározós eset -ом¹ -ем² Előljárós (helyhatározós) eset -е -е³ Többes szám Alanyeset -а -ия Birtokos eset - -ий Részes eset -ам -ям Tárgyeset -а -я Eszközhatározós eset -ами -ями előljárós (helyhatározós) eset -ах -ях
- 1: susogó hangok után hangsúlyos helyzetben о-t, hangsúlytalan helyzetben е betűt.
- 2: Lágy mássalhangzók után hangsúlyos helyzetben ё-t írunk, hangsúlytalan helyzetben е betűt.
- 3: Azoknál a főneveknél, amelyek egyes szám alanyesetben ие-re végződnek, itt и-t írunk. II. főnévragozás - (főleg) nőnemű főnevek Egyes szám Alanyeset -а -я -ия Birtokos eset -ы¹ -и -ии Részes eset -е -е -ии Tárgyeset -у -ы -ию Eszközhatározós eset -ой² -ей³ -ией előljárós (helyhatározós) eset -е -е -ии Többes szám Alanyeset -ы¹ -и -ии Birtokos eset - -ь -ий Részes eset -ам -ям -иям Táegyeset -ы¹/- -и/ь -ии/ий Eszközhatározós eset -ами -ями -иями Előljárós (helyhatározós) eset -ах -ях -иях
- 1: Susogó hangok után és г, к és х után и-t írunk.
- 2: Susogó hangok után hangsúlyos helyzetben о-t írunk; hangsúlytalan helyzetben е betűt.
- 3: Lágy mássalhangzók után hangsúlyos helyzetben ё betűt írunk, hangsúlytalan helyzetben е-t.
- Többes szám tárgyesetben szintén megkülönböztetjük az élő (megegyezik a birtokos esettel) és élettelen főneveket (megegyezik az alanyesettel). III. főnévragozás Egyes szám (nőnemű) (semlegesnemű) Alanyeset -ь -мя Birtokos eset -и -мени Részes eset -и -мени Tárgyeset -ь -ям Eszközhatározós eset -ью -менем Előljárós eset -и -мени Többes szám Alanyeset -и -мена Birtokos eset -ей -мён Részes eset -ям -менам Tárgyeset -и/-ей -мена Eszközhatározós eset -ями -менами Előljárós eset -ях -менях

Számnevek

Minden számnevet ragozunk, mégpedig az utána következő melléknévvel vagy főnévvel együtt. Ha egy tőszámnév alanyesetben vagy tárgyesetben áll (kivéve az élő főnevek tárgyesetét), a következőket kell megjegyeznünk:
- a) a два, три, четыре (kettő, három, négy) számnevek után a melléknév többes szám birtokos esetben áll (hím- vagy semleges nem, néha nőnemben is), ill. többes szám alanyesetben (nőnem) és a főnév egyes szám birtokos esetben áll.
- b) a пять, шесть...двадцать (öt, hat...húsz) számnevek után a főnév és a melléknév is többes szám birtokos esetben áll. ... a további tőszámnevekre az alábbiakat kell megjegyeznünk:
- minden összetett számnév után, amelyek два, три, четыре számmal végződnek a fenti a) szabály érvényes, akkor is, ha tárgyesetben álló élő főnévről van szó.
- a többi összetett számnévre (az один végű számnevek kivételével) a fenti b) szabályt alkalmazzuk. Határozatlan számnevek esetében alanyesetben a b) szabály érvényes.

Igék

A "lenni" és a "birtokolni" segédigék

A быть (van) segédigét az orosz nyelvben csak múlt és jövő időben ragozzuk. Jelen időben általában elhagyjuk (hangsúlyos helyzetben egyes szám 3. személyben azonban kitesszük a есть igealakot). Így tehát az orosz, az arab, a héber és még több más nyelvben nincs kopula: Я маленький. - Kicsi vagyok.
Az иметь (birtokolni) igét ritkán használjuk, általában egy különleges kifejezéssel helyettesítjük ezt az igét.
У меня есть... (Nekem van... szó szerint:
- nálam van).
У меня нет... (Nekem nincs ... szó szerint:
- nálam nincs).
Az igeragozás három időt (jelen, múlt, jövő) ismer. Az igemódok közül a felszólító mód paradigmája (eltérően pl. a magyartól) csak második személyes formát ismer. Az igék zöme két, folyamatos és befejezett alakból álló párt alkot. A pár befejezett tagja formailag jelen időben ragozva jövő idejű értelmű.

Az igeszemlélet

Lényeges ismertetőjegy az orosz igeragozásban az igeszemlélet, amely azt fejezi ki, hogy egy cselekvés folyamatos vagy pedig befejezett, éppen már lezárult esemény. Bár a szláv nyelvek igeszemléletéről sok vita folyik, itt hasonló megkülönböztetésről van szó, mint az angol -ing végű igék (folyamatos) és a többi angol igealakok közti megkülönböztetés, bár az angol és az orosz folyamatos/befejezett szemlélet sokszor eltér a két nyelvben. A német nyelvben pl. - sprechen (folyamatos) és sagen - (befejezett) szintén beszélhetünk igeszemléletről (bizonyos értelemben). A befejezett igealakot az alábbiak szerint képezzük:
- a folyamatos igéhez kapcsolt igekötővel (делать (F) - сделать (B))
- tőváltozással (pl. пoнять (B) - пoнимать (F))
- ritkán egy teljesen más igével (pl. брать (F) - взять (B)) A сделать a befejezett alakja (ang. did/has done ) és a делать a folyamatos alakja (ang. be doing ) a magyar "tesz, csinál" igének.

Jelen idő

Csak a folyamatos szemléletű igealakokat használhatjuk a jelen idő kifejezésére. Az aktuális eseményeket csak a jelen időben ragozott folyamatos ige fejezi ki. Что ты делаешь? - Mit csinálsz? (most éppen)

Jövő idő

A befejezett szemléletű ige jelen ideje jövőben lezajló befejezett cselekvést fejez ki (azaz befejezett jövő időt). Что ты сделаешь? - Mit fogsz tenni? (majd később) A jövő időt ezenkívül kifejezhetjük még összetett módon is, amelyet a быть (van) létige ragozott alakjával és a folyamatos ige főnévi igenevével fejezünk ki, mint pl. a német nyelvben is. Что ты будешь делать? - Mit fogsz csinálni? (folyamatos)

Múlt idő

Az orosz nyelvben csak egy múlt idő van. Mind a folyamatos, mind a befejezett ige állhat múlt időben, így tehát múlt időben is különbséget tehetünk folyamatos vagy befejezett cselekvés között. A múlt idejű igealakokat csak a megfelelő személyes névmások különböztetik meg, valamint nem és szám szerint is különböző alakjai vannak. Képzése rendszerint úgy történik, hogy a főnévi igenév végződése helyére egy -л végződést teszünk (hímnem), -ла végződést (nőnem), -ло végződést (semleges nem), és -ли végződést (többes szám).
- folyamatos igék: я делал /-ла /-ло = csináltam (hn/nn/sn)
ты делал/-ла /-ло = csináltál (hn/nn/sn)
oн делал/-ла /-ло = csinált (hn/nn/sn)
мы делали = csináltunk
вы делали = csináltatok
они делали = csináltak

- befejezett igék: я сделал /-лa /-лo 7 megcsináltam (hn/nn/sn)
... stb. (hasonlóképpen a folyamatos igékhez).

Melléknevek

Az orosz nyelvben megkülönböztetünk jelzői (pl. старая книга – régi könyv) és vonatkozó mellékneveket (pl. пожарная команда – tűzoltóság). Ragozása Egyes szám (hímnem) (semlegesnem) (nőnem) Alanyeset -ый / ой -ое -ая Birtokos eset -ого -ого -ой Részes eset -ому -ому -ой Tárgyeset -ый / ого -ое / ого -ую Eszközhatározós eset -ым -ым -ой Előljárós eset -ом -ом -ой Többes szám (mindhárom nem) Alanyeset -ые Birtokos eset -ых Részes eset -ым Tárgyeset -ые / ых Eszközhatározós eset -ыми Előljárós eset -ых A többes szám tárgyesetben, a hímnemű és semlegesnemű főnevek jelzői esetében a végződés élő főnevek esetében a birtokos esettel egyezik, élettelen főnevek esetében a tárgyesettel egyezik meg. A hímnemű melléknevek egyes számban ой-ra végződnek, ha a hangsúly erre a végződésre esik (pl. большо́й - nagy). Susogó hangok esetében és г, к, х betűk után ы helyett и-t írunk. Megkülönböztetünk továbbá keménytövű mellékneveket (ld. a fenti táblázatban), és lágytövű mellékneveket. Az utóbbiak ragozására ez vonatkozik: Ha a hímnemű melléknevek alanyesetben ий-re végződnek és a semlegesnemű melléknevek ее-re, akkor az alábbi végződéseket használjuk: -его, -ему, -ым és -им. Ha a nőnemű melléknevek alanyesetben яя-ra végződnek, akkor az -ей és -юю végződéseket használjuk. Ha többes számban álló melléknév ие-re végződik, akkor az alábbi végződéseket használjuk: их, им, ими és их. Fokozása Az egyszerű középfokot az állítmányi melléknév alapfokából a -е, -ее (-ей) végződés hozzáadásával képezzük, s csak állítmányként használható. A legtöbb melléknévből így képezzük az egyszerű középfokot: pl. красивый\красив - красивее\красивей (szép - szebb). Főként a kétszótagú melléknevek esetében a hangsúly gyakran áttevődik az elsőről a második szótagra: сильный\силён - сильнéе\сильнéй (erős -erősebb). Az összetett középfokot a ragozatlan более (több) ill. менее (kevesebb) szóval képezzük, amelyet az alapfokú melléknév elé teszünk, pl. более старый (öregebb), менее старый (kevésbé öreg). Ezenkívül rengeteg rendhagyó középfokú alakkal rendelkező melléknevet ismerünk, mint pl. xороший\хорош - лучший\лучше (jó - jobb); маленкий (малый) - меньше (kis - kisebb); старый\стар - старший\старше (öreg - öregebb). Állítmányként csak a rövid alakot használjuk, pl. (Ő idősebb. – Он старше.) Az összetett felsőfokot a самый (minden, egész, maga) szó használatával képezzük, amelyet a melléknév elé teszünk, pl. самый старый (legöregebb). A jelzői felsőfokot, (elativus) azaz a kiemelő értelmű felsőfokot, az -ейш- képzővel alkotjuk meg, (susogó hangok után -айш- képzővel). Az oroszban ezt az alakot gyakrabban használják a köznyelvben (gyakoribb a крупнейший forma az irodalmibb самый крупный - (legnagyobb) alakkal szemben. A наи- előképző segítségével az ún. túlzófokot fejezzük ki, pl. наилучший - (a legeslegjobb).

Orosz nyelvű irodalom

Az orosz regény és drámaírás a 19. században nagyot fejlődött. Turgenyev, Tolsztoj (Háború és béke, Anna Karenina), Dosztojevszkij (Bűn és bűnhődés) és mások regényei, a költő Puskin művei, Gogol, Csehov színművei az egész világ számára érvényes alkotások. A 20. században szintén voltak világirodalmi jelentőségűként számon tartott szovjet-orosz írók (Borisz Paszternák, Jevgenyij Szamjatyin, Mihail Bulgakov, Alexandr Szolzsenyicin), akiknek műveit azonban a Szovjetunió fennállása alatt otthon kevés kivételtől eltekintve nem jelentették meg . Kategória:Nyelvek Kategória:Orosz nyelv Kategória:Oroszország ja:ロシア語 ko:러시아어 ms:Bahasa Russia simple:Russian language th:ภาษารัสเซีย

Oroszország

Az Orosz Államszövetség (oroszul: Росси́йская Федера́ция, kiejtve: Rosszijszkaja Federacija), vagy Oroszország (oroszul: Росси́я, kiejtve: Rosszija), egy ország, mely Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig szélesen terül el. 17 075 400 km²-es területével a világ legnagyobb országának számít, majdnem kétszer beleférne Kanada vagy az USA; Magyarország területének több mint 180-szorosa. Lakóinak száma szerint a hetedik legnépesebb, megelőzi Kína, India, az USA, Indonézia, Brazília, és Pakisztán. Fennhatósága alá tartozik a Kalinyingrádi Terület nevű enklávé is.

Története

Fő cikk: Oroszország történelme

Politika

Fő cikk: Oroszország politikája

Földrajz

Oroszország északon végignyúlik az Eurázsia kontinens legnagyobb részén, ezenkívül sarki területet is tartozik hozzá. A kedveződlen időjárási viszonyok miatt kis népsűrűséggel, viszonylag kis gazdasági szereppel rendelkezik, de nagy méretei miatt hihetetle éghajlati változékonysággal rendelkezik. Területének nagy részét óriási síkságok borítják, az északi síkságot Szibériának nevezik. Délen hatalmas pusztaságok, északon sűrű erdők, még északabbra tundra a jellemző látkép. Délről a Kaukázus hegység határolja (itt található az Elbrusz, Oroszország legmagasabb pontja (5633 m), keleten az Altaj-hegység, és Kamcsatka. Közepén észak-déli irányban húzódik az Ural-hegység, mely elválaszja Európát Ázsiától. Oroszországnak hatalmas 37.000 kilométeres partvonala van a Jeges-tengerrel és a Csendes-óceánnal. Kisebb szigetei vannak a Balti-, Fekete- és a Kaszpi-tengeren. Néhány vízterület, mellyel határos, valójában nem külön tenger, de saját neve van: Barents-tenger, Fehér-tenger, Kara-tenger, Laptyev-tenger és a Kelet-szibériai-tenger, ezek Jeges-tengerhez tartoznak. A Bering-tenger, Okhotszki-tenger és a Japán-tenger pedig a Csendes-óceánhoz tartozik. Legnagyobb orosz szigetek : Novaja Zemlja (Új-Föld), Ferenc József-föld, Új-Szibériai-szigetek, Vrangel-sziget, a Kuril-szigetek és Szahalin. Legfontosabb tavai : Bajkál-tó, Ladoga-tó, Onyega-tó. Határai A következő országokkal határos : szárazföldön : Norvégia, Finnország, Grúzia, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kína, Mongólia, Észak-Korea, Észtország, Lettország, Belorusszia, Ukrajna Kiterjedés Oroszország legtávolabbi pontjai 8.000 km-re vannak egymástól(a föld felszínén mérve). Ezek a pontok: a Lengyelországgal közös határ(60km) földnyelv amely elválasztja a Gdanski-öblöt a Visztulától; és a legmesszebbi délkeleti Kuril-szigetek, néhány kilométerre a Japán Hokkaido szigettől. Oroszországban 11 időzóna is használatban van. Különleges pontok :
- legészakibb pontja : Fligeli-fok, Rudolf-sziget, Ferenc József-föld, Nenetsia (81°52'N)
- legdélibb pontja : Bazardüzü Dag, Dagesztán
- legnyugatibb pontja : Narmel'n, Visztula-földnyelv, Kalinyingrádi Terület (19°38'E)
- legkeletibb pontja : Diomida-szigetek, Bering-szoros
- legmagasabb pontja : Elbrusz, Kaukázus (5633m)

Gazdaság

Fő cikk: Oroszország gazdasága

Népesség

Kultúra

Fő cikk: Oroszország kultúrája

Kapcsolódó szócikkek

Külső hivatkozások

als:Russland ja:ロシア ko:러시아 ms:Russia roa-rup:Rusii simple:Russia th:สหพันธรัฐรัสเซีย zh-min-nan:Lō·-se-a

Belarusz

A Belarusz Köztársaság (Рэспу́бліка Белару́сь; Respublika Biełaruś), elterjedt magyar formában Fehéroroszország illetve Belarusz, (belaruszul: Белару́сь, oroszul: Белару́сь (korábban: Белору́ссия)) Egy tengertől elzárt ország Kelet-Európában Fővárosa Minszk. Fehéroroszországot nyugatról Lengyelország, északnyugatról Litvánia, északról Lettország, keletről Oroszország, délről pedig Ukrajna határolja.

Története

Kormányzat

Politika

Földrajz

Az ország területét a Kelet-európai síkság jégformálta, enyhén hullámos felszínű, hátságokkal tagolt, erdőkkel borított felszíne jellemzi. Déli részén a Pripjaty folyó mocsaras alföldje terül el. Ásványkincsekben viszonylag szegény. A kontinentális éghajlatú termőföldeken leginkább rozs, burgonya és cukorrépa terem. Az ukrajnai Csernobilban 1986-ban bekövetkezett atomerőműkatasztrófa az ország déli területeinek nagy részét máig fertőzötté tette.

Növény- és állatvilág

Gazdaság

Demográfia

Kultúra

Egyéb

Külső hivatkozások

- fiu-vro:Valgõvinne ja:ベラルーシ ko:벨라루스 ms:Belarus simple:Belarus th:ประเทศเบลารุส zh-min-nan:Belarus

Kirgizisztán

Földrajz

Kirgizisztán tengeri kijárattal nem rendelkező Közép-Ázsia-i ország. Kazahsztánnal, Kínával, Tádzsikisztánnal és Üzbegisztánnal határos. A Tien-San hegyvidékei foglalják el az ország legnagyobb részét, a többi részt völgyek és medencék alkotják. A Tien-San észak-nyugati részén elhelyezkedő Iszik-Köl a legnagyobb tó Kirgizisztánban, és a második legnagyobb hegyi tó a Földön, a Titicaca után. A legmagasabb hegycsúcs a kínai határvonalon lévő Pik Pobedy (Győzelem-csúcs) 7439 méterrel, amely a geológusok szerint a legészakibb 7000-es hegy. Az ország 75 %-át hó borítja és ez a tavaszi olvadáskor nagy áradásokat okoz. 1998-ban egy ilyen áradás 40 embert ölt meg. Az éghajlat helyszínenként változik. A dél-nyugati Fergana-völgy szubtrópusi éghajlatú. A nyarak nagyon forróak, a hőmérséklet elérheti a 40°C-t. Északon mérsékelt éghajlat van, a Tien-San vidékén száraz kontinentális éghajlat és poláris éghajlat között változik. A leghidegebb területeken télen 40 napig is fagypont alatt van a hőmérséklet, néhány sivatagos területen állandó havazás van ebben a időszakban. Kirgizisztánnak jelentős ritkafém (arany), szén, kőolaj és földgáz tartalékjai vannak. A földek kevesebb mint 8 %-a van megművelés alatt, főleg az északi alföldeken. Biskek a főváros és a legnagyobb település, 900000 lakossal (2005). A második legnagyobb város a Fergana-völgyben elhelyezkedő Os, a tádzsikisztáni határhoz közel. Vannak még kisebb városok főleg északon és keleten. A fő folyó a Narin, amely a Fergana-völgyön keresztül halad nyugat felé, Üzbegisztánba. Itt találkozik Kirgizisztán másik nagy folyójával a Kara-darjával, kialakítva a Szir-darját, amely Kazahsztánban beleömlik az Aral-tóba. A Csu folyó ugyancsak átfolyik Kirgizisztánon. als:Kirgisistan ja:キルギスタン ko:키르기스스탄 ms:Kyrgyzstan th:ประเทศคีร์กีซสถาน zh-min-nan:Kyrgyzstan

Oroszország

Története

Fő cikk: Oroszország történelme

Politika

Fő cikk: Oroszország politikája

Földrajz

Gazdaság

Fő cikk: Oroszország gazdasága

Népesség

Kultúra

Fő cikk: Oroszország kultúrája

Kapcsolódó szócikkek

Külső hivatkozások

als:Russland ja:ロシア ko:러시아 ms:Russia roa-rup:Rusii simple:Russia th:สหพันธรัฐรัสเซีย zh-min-nan:Lō·-se-a

Németország

A Német Szövetségi Köztársaság (németül: Bundesrepublik Deutschland) Európa egyik meghatározó ipari és gazdasági hatalma. Északon az Északi-tenger, Dánia és a Balti-tenger, keleten Lengyelország és Csehország, délen Ausztria és Svájc, nyugaton pedig Franciaország, Luxemburg, Belgium és Hollandia határolja. A Német Szövetségi Köztársaság az Európai Unió egyik alapító tagja.

Története

Szócikk: Németország történelme A német nyelv és (helytelen magyar kifejezéssel) a német „nemzeti érzés” (németül: das deutsche Volk) már több mint ezer éve létezik, de az egységes német nemzetállam csak 1871-ben jött létre, amikor megszületett a Poroszország vezette Német Birodalom. Ez volt a második német Reich, a szó jelentése birodalom. birodalomban]] Az első német Reich, más néven a Német-Római Birodalom a Frank Birodalom 843-as felosztásakor jött létre (amelyet Nagy Károly alapított 800. december 25-én), és különböző formákban egészen 1806-ig létezett, amikor is a napóleoni háborúk egyik eredményeként felbomlott. 1815 és 1871 között Németország független államok tucatjaiból állt, ezekből 39 a Német Szövetség (Deutscher Bund) tagja volt. Lásd még Német Szövetség államainak listája. A második Reich, a Német Császárság kikiáltása 1871. január 18-án, Versailles-ban történt, a franciák porosz-francia háborúban elszenvedett 1870-es veresége után. Az egyesült császárság létrejöttében jelentős szerepet játszott Otto von Bismarck, a 19. századi Németország legjelentősebb államférfija. Franciaország a napóleoni háborúk óta, amikor legyőzte Németországot, a németek legnagyobb ellenségének számított. 1914-ben, az I. világháború kezdetén Németország behatolt Franciaországba. Kezdeti sikerek után a háború rengeteg áldozatot követelő lövészárokháborúvá alakult. A világháború 1918-ban véget ért, a német császárt lemondásra kényszerítették, majd az 1918-ban kitört forradalom leverése után a császárságból létrejött a Weimari Köztársaság. A versailles-i békeszerződés Németországot tette felelőssé a háború kirobbantásáért. A rossz gazdasági helyzetben – amelynek részben a kemény békefeltételek, részben a gazdasági világválság volt az oka – egyre több német támogatta az antidemokratikus pártokat, jobb- és baloldaliakat egyaránt. Az 1932. júliusi és novemberi rendkívüli választásokon a nemzetiszocialisták 37,2% és 33,0%-os eredményt értek el. 1933. január 30-án Adolf Hitler lett Németország kancellárja, az 1933. március 23-án született felhatalmazási törvény pedig, gyakorlatilag megszüntetve a köztársaság alkotmányát, diktátorrá tette. A Harmadik Birodalom (Reich) a nemzetiszocialisták, másnéven nácik birodalma volt, 1933-tól 1945-ig. 1934-ben Hitler lett Németország birodalmi elnöke is, ezzel a teljes hatalom a kezében összpontosult. Hitler politikája, amely nyomán a Német Birodalom megtámadta a szomszédos államokat, a II. világháború 1939. szeptember 1-jén történt kitöréséhez vezetett. Németország és szövetségesei kezdetben komoly katonai sikereket értek el, és a kontinentális Európa nagy részét elfoglalták, beleértve a Szovjetunió európai területeit is. Amerika hadba lépését követően az amerikai és angol légierő szisztematikusan bombázta a nagy német városokat, a földdel téve azokat egyenlővé. Csak Drezda bombázásakor a polgári áldozatok száma meghaladta a hirosimai atombomba áldozatainak számát - így a szövetségesek kerültek mind pszichológiai, mind gazdasági előnybe. 1943 november 28-án, a teheráni konferencián a szövetséges hatalmak megegyeztek, hogy az Amerikai Egyesült Államok 1944 májusáig partra száll Nyugat-Európában és megnyitja az úgy nevezett második frontot. Ezzel egy időben a Wehrmacht erőinek lekötése érdekében a szovjet Vörös Hadsereg is általános támadást indít a keleti fronton. Az Egyesült Államok késlekedett a partraszállással: arra csak június 6.-án került sor (D-day). A Vörös hadsereg a megegyezésnek megfelelően röviddel a partraszállást követően 2,5 millió katonával és 6000 páncélossal támadást indított a Wehrmacht Központi Hadsereg csoportja (Heeresgruppe Mitte) ellen 350.000 német hadifoglyot ejtve. 1945. április 16-án a szovjet Vörös Hadsereg elérte Berlint, Königsberg utáni ismételt borzalmas bosszút állva Moszkva, Leningrád és Sztálingrád ostromáért. Az ostrom során Hitler öngyilkos lett, majd nem sokkal később, 1945. május 8-án Németország letette a fegyvert. A háború következményeként az ország jelentős területeket vesztett, 15 millió németet űztek el korábbi otthonából, és 45 évre ún amerikai, angol, francia és szovjet zónákra osztották az országot. Számos kiváló német tudóst, orvost, művészt, színészt, zenészt, karmestert, közgazdászt, építészt és mérnököt fosztottak meg évekre a további németországi munkalehetőségektől, mára bebizonyítottan indokolatlanul. 1949-ben két német állam jött létre. A Német Szövetségi Köztársaság (NSZK, köznyelven: Nyugat-Németország) 12 német szövetségi tartományból az angol, amerikai és francia megszállási zónák területén, és a Német Demokratikus Köztársaság, (NDK, köznyelven: Kelet-Németország) öt német szövetségi tartományból a szovjet megszállási zóna területén. A szocializmus európai bukása után, a Németországot megszállva tartó angol, francia, és szovjet csapatok kivonulása után, Németország önrendelkezési jogát visszakapta, és az1990-ben a szovjetek által kihasított keleti országrész 1990-ben csatlakozott a Német Szövetségi Köztársasághoz. Ma Németország az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja, az Európai Unióban minél szorosabb politikai, védelmi és biztonsági együttműködés létrehozására törekszik.

Politika

Szócikk: Németország politikája Németország szövetségi köztársaság, politikai rendszerének alapja az 1949-es német alkotmány (Grundgesetz). A kormányfő a parlament tagjai által választott kancellár. A német parlament, a Bundestag (Szövetségi Gyűlés) tagjait négyévente, népszavazással választják, közvetlen és listás szavazás kombinációjával. A 16 szövetségi állam képviselői a Bundesrat-ban (Szövetségi Tanács) foglalnak helyet, amelynek – témától függően – beleszólása lehet a törvényhozás folyamatába. Egyesek szerint a Bundestag és Bundesrat nehezíti egymás munkáját és ezzel a hatékony kormányzást. Az államfő az elnök, szerepe reprezentatív funkciókra korlátozódik. Az igazságszolgáltatás részeként alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) működik, amely az alkotmányellenesnek ítélt rendeleteket, törvényeket megsemmisítheti.

Közigazgatás

Szócik: Németország tartományai Németország tizenhat tartományra tagolódik. Ezek közül tizenhárom szövetségi állam (Bundesländer, egyes száma Bundesland) és három város. [http://www.eu2004.hu/index.php?op=tenyek_tagorszagok&id=1] Az államok további 438 kerületre oszlanak.

Földrajz

Szócikk: Németország földrajza Németország a déli határánál fekvő Alpok hegylánctól (legmagasabb pont: Zugspitze, 2.962 m) az északi határát képező Északi-tengerig és Balti-tengerig terjed. E határok között Közép-Németország erdőkkel borított felföldjei és az észak-német mélyföld (legalacsonyabb pont: Neuendorf/Wilstermarsch, -3,54 m) terülnek el. Németországot az Európa legnagyobb folyói közé tartozó Rajna, Duna és az Elba szeli át. Az ország időjárása néha elég kiszámíthatatlan, ám szélsőséges időjárási körülmények (súlyos szárazság, tornádók, kemény fagyok stb.) ritkán fordulnak elő. Az elmúlt években volt néhány nagyobb árvíz, de hosszú távon ezek is ritkák. A földrengésveszély elhanyagolható.

Gazdaság

Szócikk: Németország gazdasága Az Amerikai Egyesült Államok és Japán után Németországé a Föld harmadik legerősebb gazdasága, az ország belső piacára azonban jelentős teherként nehezedik a magas szociális juttatások rendszere. A munkanélküliség a szociális rendszer merevsége miatt hosszú távú problémává vált, a családtámogatási politika hiányosságai miatt az aktív kereső népesség egyre nehezebben képes a társadalombiztosítási rendszert eltartani. A négy ún. új szövetségi állam (a volt Kelet-Németország) integrációja, gazdasági talpraállítása, a megfelelő infrastruktúra helyreállítása, a környezetvédelem feltételeinek korszerűsítése, a nyugdíjrendszer egységesítése stb. igen költséges, hosszú távú feladat Németország számára. A közös európai pénz, az euró (német szlengben: teuro) bevezetése és az Európai Unió keleti bővítése a várakozások szerint nagy változásokat hoz a német gazdaságban a 21. században.

Demográfia

Szócikk: Németország demográfiája Németországnak sok nagyvárosa van, de a történelmi decentralizáltság miatt egyik sem kiemelkedő a többihez képest, Berlin határeset. A lakosság így kevésbé koncentrálódik egy nagyvárosban, mint Európa legtöbb országában. A legnagyobb városok Berlin, Hamburg, München és Köln. A leginkább városiasodott területek a Ruhr-vidék és a Frankfurt régió. Körülbelül 7,3 millió külföldi állampolgár él Németországban, vendégmunkások (Gastarbeiter) és ezek családtagjai. Ezeknek az embereknek körülbelül kétharmada több, mint 8 éve él az országban, 20 százalékuk Németországban született; ez a két feltétel külön-külön is állampolgárságot biztosít 7 év után a bevándorlási törvény (Zuwanderungsgesetz) szerint. Németország a vendégmunkások és a menekültek kedvelt célországa, bár számuk az utóbbi években némileg csökkent (2003: 50 000 fő). A dán kisebbség, kb. 50 000 fő, a dán határ közelében él. Egy kisebb szláv népcsoport, a szorb (vend) nép Szászországban (40 000 fő) és Brandenburgban (20 000 fő) található. A fríz nyelv (amely az angol nyelvhez legközelebb álló beszélt (élő) nyelv, 12 000 ember anyanyelve, a többiek Hollandiában élnek. Észak-Németország vidéki tájain az alnémet nyelv (Plattdeutsch, Plattdüütsch) is elterjedt. A vendégmunkások behozatala illetve a bevándorlás miatt jelentős török (1,9 millió), olasz (0,6 millió), szerb (0,6 millió), görög (0,4 millió), lengyel (0,3 millió), és horvát (0,2 millió) kisebbség jött létre (2002-es adatok). Egyre növekszik a harmadik világból betelepülők száma (indiaiak, kínaiak, afrikai feketék). Német felmérések szerint az európai betelepülők a törököknél jobban integrálódtak a társadalomba. Szintén nagyszámú német nemzetiségű bevándorló (Aussiedler, Spätaussiedler, Abkömmling) települt 1980-1999 között az országba a volt Szovjetunió területéről (1,7 millió), Lengyelországból (0,7 millió), és Romániából (0,3 millió). Ezeknek az embereknek nemzetiségükből adódóan egy peres eljárás és 2 év németországi tartózkodás után járt a német állampolgárság és ezért nem jelennek meg a bevándorlási statisztikákban. A más nemzetiségű kisebbségektől eltérően egyenletesen elosztva települtek le (pontosabban telepítették le őket) az országban. Nagy részük beszéli korábbi hazája nyelvét is. Leszármazottaik szélsőséges politikai (főleg orosz soviniszta) nézetei komoly gondot jelentenek az országban - ezért 2005. januárjától ún. német integrációs kurzusokat indítottak, nemcsak az újonnan érkezők, hanem akár a nemetországi születésűek számára is. Németország előkelő helyen áll a világranglistán az oktatás, a technológiai fejlesztés és a gazdasági teljesítmény terén. A II. világháború vége óta az egyetemisták száma több mint háromszorosára nőtt, az ország kereskedelmi és műszaki iskolái a világ legjobbjai között vannak. Ennek ellenére több európai országban nagyobb az egyetemisták aránya.

A német nép kultúrája

Szócikk: Németország kultúrája A német területeket gyakran „a költők és gondolkodók földje”-ként (das Land der Dichter und Denker) emlegetik. A világ kulturális örökségéhez a német nép jelentős mértékben hozzájárult. A németek között számos híres zeneszerző, mint Beethoven, Bach, Brahms, Schumann és Wagner; költő, mint Goethe, Schiller és Heine; filozófus, mint Kant, Hegel, Marx és Nietzsche; teológus, mint Luther; író, mint Thomas Mann, Hesse és Grass; tudós, mint Werner Heisenberg, Einstein, Born és Planck van. A képzőművészet terén említést érdemel többek közt Albrecht Dürer reneszánsz, Max Ernst szürrealista, Franz Marc expresszionista, Joseph Beuys konceptuális, vagy Georg Baselitz neoexpresszionista művész. Az első működőképes, elektromechanikus, programvezérelt számítógépet Konrad Zuse építette 1941-ben (ld. Z3 számítógép). A német kultúrában kiemelkedő szerepe volt Mozartnak, Kafkának és Kopernikusznak is. A német nyelv (és nyelvjárásai) jelentette az érintkezési nyelvet (lingua franca) Közép-, Kelet- és Észak-Európában, és ma is a legnépszerűbb idegen nyelvek egyike. Napjaink Németországában virágzik a kulturális élet, mely specializálódott: a régi-új főváros, Berlin a szabados, míg München visszafogottabb művészetéről híres. Düsseldorf a divat fővárosa, Regensburg a katolikus egyházzenéé stb. Németország operaházairól világszerte ismert.
- Német konyha
- Németország zenéje
- Híres németek listája
- Bundesliga
- Goethe Intézet

Ünnepnapok

Az ünnepnapokat a nemzeti ünnepek kivételével a szövetségi államok határozzák meg.

Vallás

Németország alkotmánya biztosítja a vallásszabadságot, valamint kimondja, hogy nem szabad senkit hátrányosan megkülönböztetni hite vagy vallása miatt. Ettől függetlenül a nagyobb vallások kedvezményekben részesülnek, például hittant oktathatnak az iskolákban, és az egyházak részesülnek az adóbevételekből is. A legelterjedtebb vallás a kereszténység. A népesség kétharmada keresztény vallású, a keresztények fele (a teljes népesség 33 százaléka, főként a délen és nyugaton élők) katolikus, fele (szintén a teljes népesség 33 százaléka, főként északon és keleten) protestáns. A legtöbb protestáns a Német Evangélikus Egyház tagja. Független gyülekezetek is léteznek minden nagy és sok kisebb városban is, de ezek többnyire kicsik. A római katolicizmus volt a domináns vallás a 15. századig, de a reformáció néven ismert vallási mozgalom drasztikus változásokat hozott. 1517-ben Luther Márton szembeszállt ezzel a vallással, mert a hit elüzletiesedését látta benne. Ezzel megváltoztatta Európa és a világ történelmét, és megalapította a protestantizmust, Németország legnagyobb mai vallási irányzatát. A II. világháború előtt a lakosság körülbelül kétharmada volt protestáns és egyharmada katolikus, a protestánsok főleg az észak-északkeleti területeken éltek. A háború után kettéosztott ország nyugati felében a katolikusok voltak enyhe többségben. A korábbi Kelet-Németország kevésbé vallásos, elképzelhető, hogy a negyven éves kommunista uralom miatt. Egy tanulmány szerint a lakosságnak csupán 5 százaléka jár hetente templomba, szemben a nyugati országrész 14 százalékával – ez az érték az egyik legalacsonyabb a világon. Az egyházi esküvők, temetések, keresztelők száma szintén alacsonyabb, mint a nyugati országrészben. A németek 30 százaléka nem kötődik egyetlen valláshoz sem (keleten ez a számadat magasabb). Körülbelül 3 millió muszlim (legtöbbjük török származású) él Németországban. A görögkeleti (ortodox) keresztények létszáma néhány százezer, az Új Apostoli Egyház 400 ezer hívet számlál, a zsidó vallásúak pedig a hivatalos statisztika szerint 160 ezren vannak. Németország, különösképpen Berlin zsidó lakossága növekszik a leggyorsabban a világon. Százezres nagyságrendű számú, a korábbi szocialista blokkból származó zsidó telepedett le Németországban a berlini fal leomlása óta, többségük valamelyik volt szovjet tagköztársaságból érkezett. Ennek oka, hogy a német bevándorlási törvények rendkívül megkönnyítik a FÁK és a balti államokban élő zsidó származású személyek bevándorlását, valamint hogy a mai németek a politikai helyzet következtében jobban elfogadják a zsidókat, mint a volt Szovjetunió által dominált területek lakói. A nemzetiszocialisták hatalomra kerülését megelőzően körülbelül 600 ezer zsidó élt Németországban, akik nagyrészt – a magyarországiakhoz hasonlóan – Galíciából vándoroltak be Németországba a 18.–19.–20. század folyamán. Az 1990-es évek közepén a szcientológia kisebbfajta pánikot okozott Németországban. Az egyház a hiedelmek szerint a társadalom legfelsőbb köreibe való beszivárgásra törekedett. A sajtó, de maguk a szcientológus csoportok is eltúlozták mind követőik számát, mind azok befolyását. 2004-re a téma kikerült a köztudatból. A német belföldi hírszerzés szerint a szcientológusok száma 10 ezerre tehető.

Egyéb témák

- Németország távközlése
- Németország közlekedése
- Németország hadserege
- Németország külkapcsolatai
- Németország idegenforgalma

Külső hivatkozások

- [http://www.deutschland.de/en Deutschland.de] – Hivatalos német portál
- [http://www.statistikportal.de/ Statistikportal.de] – Hivatalos statisztikai adatok
- [http://www.bundesregierung.de/ Bundesregierung Deutschland] – A német szövetségi kormány honlapja
- [http://eng.bundespraesident.de/ Bundespräsident] – A német elnök honlapja
- [http://www.bundestag.de/htdocs_e/ Bundestag] – A német parlament honlapja
- [http://www.freeworldmaps.net/europe/germany/index.html Németország térkép] – Németország általános térképe
- als:Deutschland fiu-vro:S'aksamaa ja:ドイツ ko:독일 ms:Jerman roa-rup:Ghirmânii simple:Germany th:สหพันธ์สาธารณรัฐเยอรมนี zh-min-nan:Tek-kok

Kanada

Kanada az észak-amerikai kontinens északi felén helyezkedik el, államformája alkotmányos monarchia. Az ország területe az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjed, északon pedig az Arktiszra benyúlva egész az Északi sarkig. Fővárosa Ottawa, itt található a parlament, illetve a kormányzó és a miniszterelnök rezidenciája. Legnépesebb városa Toronto. Gazdaságának alapja kezdetektől fogva a rendelkezésre álló természeti erőforrások bősége volt: a fosszilis tüzelőanyagoknak és vízierőműveinek köszönhetően az energetika terén önellátó. Bár lakossága mindössze egytizede az Egyesült Államokénak, gazdasági súlya igen jelentős. Kanada tagja az ENSZ-nek, a Brit Nemzetközösségnek, a La Francophonie-nak, a NATO-nak, a G8-nak, az OECD-nek és az APEC-nek.

Földrajz

Kanada az észak-amerikai szárazföld északi részén fekszik. Szárazföldi határa kizárólag az Amerikai Egyesült Államokkal van (Alaszkát is beleszámítva ennek hossza 8 890 km), két óceán, az Atlanti és a Csendes, valamint a Jeges-tenger veszi körül. Főleg az északon található számtalan sziget miatt partvonala a leghosszabb a világon: 243 792 km. Kanada a második legnagyobb területű ország (Oroszország után). Népsűrűsége viszont igen alacsony, mindössze 3 fő/km²; a népesség megoszlása szélsőséges: a kedvezőbb éghajlat miatt a mintegy 32 millió kanadai 80%-a a déli határ 200 kilométeres körzetében él. A legsűrűbben lakott régió a Nagy-tavak vidéke és a Szent Lőrinc-folyó; ezen a termékeny területen telepedtek le először az európaiak. Ettől északra helyezkedik el a kanadai pajzs, a Föld egyik legrégibb szárazulata, mely a legutóbbi jégkorszak felszínformálásának nyomait viseli magán: a talajréteg vékony, a kéreg gazdag ásványokban és a jégvájta mélyedésekben sok tó és folyó alakult ki (a Föld tavainak 60%-a Kanadában található). A pajzstól keletre fekszik Labrador. Újfundland szigete, az ország legkeletibb része, zárja el a Szent Lőrinc-öblöt az óceántól. Az öböl kezdete, a Szent Lőrinc-folyó torkolata a világ legnagyobb tölcsértorkolata. Újfundlandtól délnyugatra található Új-Skócia félszigete, a fölött pedig a Prince Edward-sziget. Az Új-Skócia és New Brunswick közé benyúló keskeny Fundy-öbölben alakul ki a világon a legmagasabb dagály. A Nagy-tavaktól a Sziklás-hegységig húzódik a kanadai préri, Ontario, Manitoba és Saskatchewan tartományokon keresztül. A Sziklás-hegységen Alberta és Brit Columbia osztozik (utóbbi déli részén jóval enyhébben a telek, mint bárhol máshol az országban). Északon fekszik a három territórium: a Yukon terület, az Északnyugati területek és Nunavut. Déli részeiken még fenyvesek találhatók, de nagy részük tundra és sarkvidék. A kontinens északi végénél hatalmas szigetvilág kezdődik. Kanada nagy részén igen kemény a tél, akár a -30, -40 fok is előfordul, nyáron azonban például Montreal környékén akár 30 fok fölött is lehet a hőmérséklet, és még az északi Iqaluitban is 15 fok van.

Története

Lásd részletesebben: Kanada történelme Kanada területe már legalább tízezer éve lakott volt, amikor az első európaiak idevetődtek: 1000 körül a vikingek rövid ideig megtelepedtek az újfundlandi L'Anse aux Meadowsnál. A 16-17. század során aztán felfedezők újabb és újabb hulláma érkezett, főként franciák. A hétéves háború után, 1763-ban Franciaország, hogy megtarthassa karib-tengeri birtokait, lemondott a kontinensen lévő kolóniákról (Új-Franciaország) a Brit Birodalom javára. Az amerikai függetlenségi háború után sok royalista telepedett le Kanadában. 1867. július 1-jén a Brit Észak-Amerika Törvény (British North America Act) elfogadásával a brit kormány három észak-amerikai gyarmatát (Canada, New Brunswick, Nova Scotia) föderációvá alakította és önálló kormányzattal látta el. A Canada elnevezésű gyarmatot két részre osztották, Québecre és Ontarióra, az egykori Alsó- és Felső-Canada határa mentén. Később más brit gyarmatokat és függő területeket is az államhoz csatoltak: 1880-ra Újfundland és Labrador kivételével az ország már elérte mai kiterjedését (a sziget és a félsziget egy államként 1949-ben csatlakozott). A domínium 1931-ben jutott teljes önrendelkezéshez, a westminsteri rendelet értelmében (Statute of Westminster), a kanadai alkotmányt pedig 1982-ben fogadták el. 1980-ban majd 1995-ben népszavazást tartottak a főként francia anyanyelvűek lakta Québec tartomány elszakadásáról, melyet először a szavazók 60, másodszor 50,6%-a nem támogatott.

Az ország nevének eredete

A canada (kanada, angolul , franciául ) a huron-irokéz kanata szóból ered, melynek jelentése „falu”, „település”. Az európai felfedezők térképein a mai Ottawa-folyó és a Szent Lőrinc-folyó Montreal alatti szakasza szerepel ezen a néven, melyet valószínűleg a mai Québec város helyén lévő Stadacona elnevezésének gondoltak. A név aztán a folyókról terjedt ki a környező vidékre, majd az egész felfedezésre váró területre a 18. század elején. Hivatalos megnevezésként először 1791-ben került elő, a két részre osztott Québec tartományból létrejövő területek neveként (Alsó- és Felső-Canada), melyeket 1841-ben Canada néven egyesítenek újra. 1867-ben a Brit Észak-amerikai Törvény (British North America Act) hozta létre az államszövetséget, „...egy domíniumot Canada néven”. Az okirat azért használja a domínium kifejezést a királyság helyett, hogy az Egyesült Államok polgáraiban élő antimonarchikus szemléletet ne bántsa, de jelezze, hogy a Brit Birodalom önálló kormányzattal rendelkező gyarmatáról van szó. Az államforma megjelölését és az ország jelmondatát gyakran kapcsolják egy bibliai szöveghelyhez: Zsolt. 72:8: „És uralkodjék egyik tengertől a másik tengerig, és a nagy folyamtól a föld határáig.” (Vö. Zak. 9:10) Az 1960-as évekig a Kanada Domínium (Dominion of Canada) kifejezés volt használatos az ország megnevezésére; ettől kezdve azonban a hivatalos iratokon is csak a Kanada kezdett szerepelni, ma egyaránt ez az ország rövid és hosszú elnevezése. A lépéssel az Egyesült Királyságtól való nagyobb különállást hangsúlyozták. 1982-ben a Dominion Day nevű nemzeti ünnepet is átkeresztelték Canada Dayre.

Politika

A szövetségi kormányzat

1982.]]Kanada szövetségi állam, államformája alkotmányos monarchia. Az állam feje, a Kanada Királynője (Queen of Canada) cím birtokosa II. Erzsébet angol királynő. Őt a kormányzó (Governor General) képviseli: a pozíciót általában egy visszavonult politikus vagy más prominens személyiség tölti be, akit az uralkodó nevez ki, a miniszterelnök javaslatára. A kormányzó által hagyja jóvá a királynő a képviselőház és a szenátus elfogadta törvényeket, ő nevezi ki a miniszterelnököt, ő olvassa fel a trónbeszédeket, írja alá az államközi szerződéseket, nyitja meg és zárja be a parlament ülésszakait, illetve oszlatja fel a parlamentet az új választások előtt. A királynő és a kormányzó hatalma névleges, a legtöbb kérdésben a miniszterelnök javaslatára döntenek. A kanadai alkotmány sok ponton hiányos, és sok rendelkezése többféleképp is értelmezhető. A törvényt (Constitution Act), amely számos kiegészítést tartalmaz vele kapcsolatban, egy éjszaka alatt fogadta el a törvényhozás, Québec tartomány beleegyezése nélkül, amely visszautasította a francia nyelvű lakosságot hátrányosan érintő rendelkezéseket. A Constitution Act része a Charter of Rights and Freedoms, amely ellentétben áll Québec állam rendelkezésével, mely szerint az állam hivatalos nyelve a francia. A parlament két házból áll: a képviselőház (House of Commons) tagjait a szavazópolgárok választják, a szenátorokat pedig a miniszterelnök nevezi ki. A szenátus (Senate) 105 tagból áll: 24 Ontarióból, 24 Québecből, 24 az ún. tengeri tartományokból (10 Új-Skóciából, 10 New Brunswickból, 4 a Prince Edward-szigetről), 24 a nyugati tartományokból (6-6 Manitobából, Brit Columbiából, Saskatchewanból és Albertából), 6 Újfundland és Labrador államból és egy-egy a territóriumokból (Északnyugati területek, Yukon, Nunavut). Kanadában igen erős a pártfegyelem, így a miniszterelnöknek nagy befolyása van a törvényhozásra. Sőt az ő döntésétől függ, hogy mikor tartják a képviselőházi választásokat (általában legalább ötévente). A miniszterelnök a képviselőházban legtöbb helyet szerző párt vezetője, kormánya tagjait ő nevezi ki, pártjának a parlament valamely házába bejutott tagjaiból. Nunavut Kanadában három nagyobb párt van: a centrista Liberal Party of Canada (Kanadai Liberális Párt), a jobboldali Conservative Party of Canada (Kanadai Konzervatív Párt) és a baloldali-szociáldemokrata New Democratic Party (Új Demokrata Párt). Quebec tartományban jelentős a Bloc Québécois, mely elsősorban szociáldemokrata, de részben szeparatista is. A kisebb pártok jelöltjei és független jelöltek csak ritkán jutnak be a képviselőházba. A jelenlegi miniszterelnök, Paul Martin liberális párti, csakúgy mint elődje, a két egymást követő ciklusban is hatalmon lévő Jean Chrétien. Előtte csak a Progressive Conservative Party (Haladó Konzervatívok Pártja) nyert választásokat, mely 2003 decemberében egyesült a Canadian Alliance-szal (Kanadai Szövetség), így jött létre a mai Kanadai Konzervatív Párt. Az utóbbi években a kanadai választók inkább a baloldali erőket támogatták, míg az Egyesült Államokban fordított volt a helyzet. Kanadában tartományi és szövetségi szintű bíróságok is működnek, mivel a szövetségi jog mellett az egyes tartományok törvényhozása is alkot jogszabályokat. Mind a szövetségi, mind a tartományi ügyekben a Kanadai Legfelsőbb Bírósághoz lehet fellebbezni.

Közigazgatás: tartományok és territóriumok

Kanada 10 tartományra (province) és 3 területre (territory) oszlik. A tartományt Kanada alkotmánya hozhatja létre, míg a területet a szövetségi jog (federal law). A szövetségi kormány ennélfogva közvetlenebb irányítást gyakorol a területek felett, míg a tartományi kormányzatok több önállósággal és jogosítvánnyal rendelkeznek. A társadalmi élet nagy részében a tartományok szerepvállalása meghatározóbb, mint a szövetségi kormányzaté (pl. egészségügy, oktatás, jóléti intézmények); a világon egyedülálló módon a tartományok együttes bevétele meghaladja az állami bevétel összegét. Ha egy tartományi kormányzat nem a szövetségi szinten meghatározott irányelvekhez tartja magát egy-egy területen, elesik a központi költségvetés juttatásaitól. A kormány igyekszik biztosítani, hogy a szolgáltatások színvonala a gazdagabb és a szegényebb régiókban azonos legyen. A leginkább központi ellenőrzés alatt álló terület a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás. Minden tartomány és territórium önálló, egykamarás törvényhozással rendelkezik.

A tartományok kormányzata

igazságszolgáltatás A tíz tartomány mindegyikének egykamarás, választott törvényhozása, valamint kormánya van, a tartományi miniszterelnököket (premier) ugyanolyan módon választják meg, mint a miniszterelnököt. A királynő „provinciális” képviselői az alkormányzók (lieutenant governor), akiket a szövetségi miniszterelnök nevez ki. A legtöbb tartományban a három nagy párt „fiókpártjai” a politikai élet meghatározói - ezek azonban (a New Democratic Party szervezeteinek kivételével) hivatalosan nem kapcsolódnak a szövetségi szinten tevékenykedő pártokhoz. Pár helyütt a regionális politikai erők is nagy súllyal bírnak (pl. a Saskatchewan Party vagy a Labrador Party). Különleges a helyzet Québecben, ahol jó ideig a szeparatista Parti Québecois és a föderalista Parti libéral du Québec küzdelme volt a meghatározó, napjainkra azonban két kisebb, elsősorban nem a tartomány önállóságának kérdésével foglalkozó párt, a jobboldali Action démocratique du Québec és a baloldali Union des forces progressistes is nagyobb súlyra kezd szert tenni (bár a helyi parlamentbe még csak az ADQ jelöltjei kerültek be).

A territóriumok kormányzata

A territóriumok politikai súlya kisebb, mivel ilyen típusú közigazgatási egységet a parlament törvényekkel hozhat létre, míg a tartományok önállósága az alkotmányon alapul. Sokak szerint a területek lakossága így nem kap megfelelő képviseletet a parlamentben. A területek élén egy-egy biztos (commissioner) áll; jogosítványai megegyeznek egy alkormányzóéival, de nem képviseli az uralkodót. A biztosokat a szövetségi kormány nevezi ki. Yukon területnek egykamarás törvényhozása van, mely hasonlóképp működik, mint a tartományiak; a másik két territórium kormányzása azonban közmegegyezésen alapul: nincsenek pártok, a kormányzat tagjai függetlenekként indulnak, s maguk közül választják meg a kormányzat vezetőjét. A territóriumok kormányai és a szövetségi kormány között gyakoriak a feszültségek, főként a természeti erőforrások és a befektetések kapcsán. Bár a territóriumokban a legnagyobb az egy főre jutó bevétel, mégis magas a szegénység aránya az elszigeteltség, az áruk szállításának nehézségei és költségei, a munkahelyek hiánya és más társadalmi problémák miatt.

Gazdaság

Yukon Kanada az Egyesült Államokhoz hasonlóan fejlett piacgazdasággal és magas életszínvonallal büszkélkedhet. A második világháború után indult fejlődésnek a gyáripar, a bányászat és a szolgáltatói szektor, s kezdett az addig alapvetően agrárközpontú ország ipari hatalommá válni. Energiaszükségletét behozatal nélkül ki tudja elégíteni, hatalmas földgázkészletei vannak a keleti parton és a három nyugati tartományban; s általában igen jelentős természeti erőforrások állnak rendelkezésére. Az USA-val kötött 1989-es szabadkereskedelmi egyezmény, majd az 1994-es Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) (Kanada, USA, Mexikó) következményeként jóval szorosabbak lettek a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatai az Egyesült Államokkal. Így a 2001-es amerikai recesszió hatásai Kanadában is érezhetőek voltak, bár végül is az előzetes számítások alatt maradtak. A G7 tagjai közül Kanada vészelte át a legjobban a 2001-es visszesést. 1993-tól 2000-ig a növekedés mértéke 3% közelében járt. 2003-ban nőtt a munkanélküliség, főként a iparban és a természeti erőforrásokkal kapcsolatos területeken.

Demográfia

Kanada lakossága a legutóbbi (2001-es) népszámláláskor 30 007 094 fő volt; az ennek alapján a 2005-ös évre becsült adat 32 233 955 fő.

Kanada nemzetiségei

A 2001-es népszámlálás adatai alapján.

Nyelvek Kanadában

Kanada két hivatalos nyelve az angol és a francia. A francia 1969. július 7-én vált az angol egyenjogú társává; Kanadát a szövetségi kormányzat szintjén is kétnyelvű, többkultúrájú államnak ismerték el. A Canadian Charter of Rights and Freedoms kimondja, hogy
- a francia és az angol hivatalos nyelvekként teljesen egyenlők;
- a parlamenti hozzászólások bármely hivatalos nyelven elhangozhatnak;
- a törvényeket mindkét nyelven nyilvánosságra kell hozni;
- a parlament által felállított bíróságokon mind angolul, mind franciául lefolytathatók a tárgyalások;
- mindenki az általa választott nyelven léphet kapcsolatba a szövetségi kormánnyal, intézheti az ügyeit.
- a két hivatalos nyelv valamelyikének beszélői, ha az adott területen kisebbségben vannak, taníttatthatják a gyermekeiket anyanyelvükön, ha ők maguk is tanulták (legalább az általános iskolában) és jelenleg is értik a nyelvet. Tartományi szinten az egyetlen hivatalosan kétnyelvű állam New Brunswick, ezen státusát a fent említett nyilatkozat (Charter of Rights) rögzíti; polgárai mindazon jogokkal rendelkeznek, amivel minden kanadai állampolgár szövetségi szinten. Ugyanakkor a többi tartomány is nyújt szolgáltatásokat az angol vagy francia kisebbségieknek anyanyelvükön. Québec hivatalos nyelve a francia, mint a provincia törvényhozása által elfogadott Charter of the French Language kimondja. Bár a nyilatkozat számos módon védi a francia nyelv használatát, biztosít bizonyos jogokat az angol és az őslakos nyelvek beszélőinek is. A kormányzat legtöbb szolgáltatása itt is elérhető a hivatalos nyelvek mindegyikén. A franciát legtöbben Québecben, Ontarióban, New Brunswickban és Manitoba déli részén beszélik. A 2001-es népszámlálás során 6 864 615 személy nevezte meg első nyelveként a franciát, ezeknek 85%-a Quebecben él, és 17 694 835-en mondták magukat angol anyanyelvűnek. 5 470 820-an vannak a két nagy nyelv mellett élő számtalan kisebb nyelvek beszélői. (Ezen adatok magukba foglalják az első nyelvként többet is említőket.) A legnagyobb nem hivatalos nyelvek: a kínai (853 745), ezen belül a kantoni (322 315); az olasz (469 485); és a német (438 080). Az őslakos nyelveket beszélők száma folyamatosan csökken, csak néhány kivétel akad: a krí (72 885), az inuktitut (29 010), és az ojibwa (a krível együtt 150 000).

Kultúra

Lásd részletesebben: Kanada kultúrája A kanadai kultúrára természetesen igen nagy hatással van a brit és az amerikai, de ezen befolyás számos egyedi jellegzetességgel keveredik. Különösen az utóbbi évtizedekben, az 1967-es centenárium óta erősödött meg az önálló kanadai indentitás. Kanada és az Egyesült Államok kormánya számos területen építettek ki szoros kapcsolatot egymással. Ennek ellenhatásaként sok kanadaiban merült fel a kérdés: mi teszi nemzetüket határozottan elkülönülő közösséggé Észak-Amerikán belül. A növekvő amerikai kulturális jelenléttől való félelmek több törvényt és kormányzati intézkedést szültek, melyek a kanadai kultúra őrzését támogatják. Ugyanakkor az eddigiekből is látható, hogy a kanadai identitás részben az USA-tól való elkülönülés alapján áll. Például a kanadaiak az amerikai olvasztótégely-szemlélet helyett inkább az egyes népcsoportok egymás mellett éléséről, s az általuk létrehozott kulturális mozaikról beszélnek. A média kormánytámogatást élvező részének (pl. a CBC televíziós csatornának) kulturális programjait sokan vádolják politikai elfogultsággal.

Irodalom

Népszerű írók

- Stephen Leacock
- Lucy Maud Montgomery

Sport

Kanada legnépszerűbb sportága a jégkorong, legismertebb játékosai voltak (többek között): Bobby Hull, Wayne Gretzky. A kanadai jégkorong-válogatott 23-szoros világbajnok, legutóbb 2004-ben nyertek aranyérmet.

Külső hivatkozások

- [http://kanada.lap.hu kanada.lap.hu] Kanada témájú linkgyűjtemény
- [http://canada.gc.ca/ A kanadai kormány hivatalos oldala]
- [http://www.civilization.ca/ Civilization.ca - A Canadian Museum of Civilization Corporation oldala]
- [http://atlas.gc.ca/site/index.html Térképek Kanadáról]
- als:Kanada ja:カナダ ko:캐나다 ms:Kanada simple:Canada th:ประเทศแคนาดา zh-min-nan:Canada

1999

Fontosabb események

- január 1-jén bevezetik az eurót az Európai Unió legtöbb tagállamában.
- január 25. - A Richter-skála szerinti 6,0-es földrengés rázza meg Kolumbiát legalább 1000 ember halálát okozva.
- március 24.–június 10. – A koszovói konfliktus (háború) a NATO és Jugoszlávia között.
- június 19. - 29 európai ország írja alá a Bolognai Nyilatkozatot, melynek fő célkitűzése, hogy 2010-re létrejöjjön az egységes Európai Felsőoktatási Térség.
- augusztus 17. - Egy északnyugat-törökországi 7,4-es földrengés több mint 17 000 ember halálát okozza. A sérültek száma 44 000.
- szeptember 30. - érvényét veszti az 50 filléres érme;

Az év témái

1999 a filmművészetben

1999 az irodalomban

- J. K. Rowling – Harry Potter és az azkabani fogoly
- Stephen King – Atlantisz Gyermekei
- Stephen King – Tom Gordon, segíts!

1999 a zenében

1999 filmjei

Amerikai Pite (Vigjáték)

1999 a politikában

1999 a tudományban

- július 23. - felbocsátják a Chandra röntgenműholdat
- augusztus 11. - teljes napfogyatkozás Európában
- december 10. - felbocsátják az XMM-Newton röntgenműholdat

1999 sporteseményei

- Május 22. - A Dunaferr SE megnyerte a kézilabda Bajnokok Ligáját a Krim ETA Ljubjana ellen. A dunaújvárosi lányok a legjobb 4 között a Hypo NÖ-t búcsúztatták hetesekkel. A finálé odavágóján Dunaújvárosban 6000 szurkoló szeme láttára 25-23-ra nyert a Dunaferr, míg a visszavágón Ljubjanában 26-26-os döntetlen született,így 51-49-es összesítéssel a Dunaferré lett a BL-serleg. A Vasas 1985-ös sikere után másodízben ülhetett magyar csapat Európa (és a világ) trónjára. A Dunaferr az európai Szuperkupát is elhódította a norvég Baekkelagets Oslo ellenében.
- Május - A PNB (magyar labdarúgó bajnokság) győztese két év után ismét az MTK Hungária FC.
- Október 31. - Mika Häkkinen a Japán Nagydíjon elért győzelmével sorozatban másodjára hódítja el a Forma-1-es világbajnoki trófeát.

1999 a televízióban

Születések

Halálozások

- február 2. – Tátrai Vilmos Kossuth-díjas hegedűművész (
- 1912)
- június 11. – DeForest Kelley amerikai színész
- július 12. – Szeleczky Zita színésznő, filmszínésznő
- december 8. – Kuczka Péter író, szerkesztő als:1999 ja:1999年 ko:1999년 nb:1999 simple:1999 th:พ.ศ. 2542 zh-min-nan:1999 nî

20. század

Évtizedek: 1900-as évek