:: wikimiki.org ::
| Perzsa Nyelv |
Perzsa nyelvA perzsa nyelvet (más néven: fárszi nyelv) Iránban (régebbi neve: Perzsia) beszélik. Beszélõinek száma 100 millióra tehetõ. A régi szkíta (szittya) nyelv közeli rokona a régi perzsa nyelvnek. A Kr. u. 7. században bekövetkezett arab hódítás következtében sok arab szó került a perzsa nyelvbe.
A perzsa nyelv agglutináló, azaz ragozó nyelv.
Írás
Arab betűkkel íródik. Mivel ez a rövid magánhangzókat nem jelöli írásban, ezeket véglegesen a mondatbeli összefüggés határozza meg, ami a megértést megnehezíti. Vannak hangzók, melyeket többféle betű is jelölhet.
Szerkezet
A perzsa nyelv a magyarhoz hasonlóan nem ismer nyelvtani nemet. A törökhöz hasonlóan csak határozatlan névelőt ismer. A melléknevet csak akkor ragozza, ha az a mondat alanya, pl. a fehér ruha, de: a fehérek bepiszkolódtak. A tulajdonságot jelző névmásokat a személyes névmás fejezi ki, pl. az én ruhám. Ez általában jellemzõ a ragozó nyelvekre.
Igék
Az igék ragjai – a magyarhoz hasonlóan – minden esetben különbözőek, ezért a személyes névmások használata nem szükséges. Pl. írok, az én írok forma csak a személy hangsúlyozásához szükséges.
Személyes névmások
man: én, to: te, u:ő, ma: mi, soma: ti, isan, anha: ők
Értékelés
A perzsa nyelv szimmetriája és kiegyensúlyozottsága magas fokú.
Kategória:Nyelvek
ja:ペルシア語 ko:페르시아어 th:ภาษาเปอร์เซีย
IrénAz Irén görög eredetű női név, jelentése: béke. Rokon nevek: Iréne, Irina.
__NOTOC__
Névnapok
- március 25.
- április 3.
- április 5.
- május 5.
- június 28.
- október 20.
Alakváltozatok
- Erina, névnapok: június 28.
- Jerne, névnapok: június 28.
Becenevek
Csiri, Csirike, Ica, Ici, Inci, Incike, Ircsi, Irénke, Iri, Irike, Piri, Pirike
Híres Irének, Erinák, Jernék
- Psota Irén színésznő
7. század
A 7. század az időszámításunk szerinti 601 - 700 közötti éveket foglalja magába.
Események
- 624 - a buddhizmus államvallás lesz Kínában
- 692 - felépül a jeruzsálemi Sziklamecset, az iszlám első nagy épülete
Híres emberek
Találmányok, felfedezések
Évtizedek és évek
Megjegyzés: A hetedik század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.
07
ja:7世紀 ko:7세기 th:คริสต์ศตวรรษที่ 7
Arab írásAz arab írás 28 betűből álló mássalhangzó-írás, amelyben a hosszú magánhangzók (á, í, ú) jelölésére három mássalhangzót használunk. A rövid magánhangzókat és a mássalhangzókettőzést mellékjelekkel lehet jelölni, ám ezekkel csak nyelvkönyvekben, szótárakban és régi, nehezen érthető szövegekben találkozhatunk.
= Az arab ábécé története =
Az első és második században kerültek kapcsolatba az arámi kultúrával az arábiai nomád törzsek. Ekkoriban vették át írásukat is kisebb módosításokkal, kiegészítésekkel.
Az első ténylegesen is önálló arab ábécé a 7. századi a kufi volt (Kufa városáról, ahol a Korán ipari mennyiségű gyártásakor alakult ki), ennek azonban megvolt az a hátránya, hogy nehezen lehetett olvasni, mivel nagyon díszes volt (mai örököse a maghribi írás, mely Tunéziában, Algériában és Marokkóban volt használatos). A mai napig az írást díszítésként is használják, ennek oka az iszlámban keresendő: mivel bizonyos irányzatai tiltják az emberábrázolásokat, a szépített írással pótolják.
Egy másik fejlődési ág a neszhi volt, melynek kerekded betűi máig hatással vannak az arab írásra. Nyomtatásban még ma is ez használatos, kézírásban azonban ennek egy egyszerűsített, gyorsabban leírható, kevésbé dekoratív formáját, a rukaa-t alkalmazzák.
Az iszlám vallás terjedésével az arab nyelvű Korán messzire vitte az írást, amely regionális sajátosságokat kezdett felvenni a más nyelveket beszélő területeken az ottaniak hangjaihoz igazodva (török (1928-ig), perzsa, pastu/afgán, urdu).
Európa írása a számjegyeit köszönheti az araboknak, mivel ők közvetítették – sok más találmánnyal együtt – Ázsiából a hindu számjegyeket, melyeket az arabban is - eltérően a betűírástól - balról jobbra írnak.
= Az arab ábécé betűi =
ا ب ت ث ج ح خ د ذ ر ز س ش ص ض ط ظ ع غ ف ق ك ل م ن ه و ى
Olvasd fel!
Az európai írásiránytól eltérően jobbról balra írjuk az arab nyelvű szöveget, de ugyanúgy fentről lefelé haladva. Az arab ábécé gyakorlatilag nagybetűk nélküli kurzív írás, azonban a legtöbb betűnek három (négy, ha az önálló alakot is beleszámítjuk) alakja van, attól függően, hogy a szó elején, közepén vagy végén áll, illetve hogy köthető-e balra (jobbról, az írás kezdőpontja felől minden betű köthető). Az arabban 28 mássalhangzó létezik, melyek között több ún. emfatikus is létezik (ق ص ض ط ظ betűk), melyek kiejtése - régiótól függő mértékben - hasonló nem emfatikus párjukéhoz.
A kiejtés nagymértékben függ attól, hogy melyik területen járunk(pl. ﺟﺪﻱ - kisgida - kiejtése: Arab-félsziget: dzsedi, Északnyugat-Afrika: zsedi, Egyiptom: gedi); a különböző területeken ugyan annak a fogalomnak a kifejezésére gyakran előnyben részesítenek más szinonímákat a szokások szerint.
Az ábécé betűinek alakja, latinra írása és kiejtése
| Magában |
Szókezdő |
Közbenső |
Szóvégi |
Név |
Átírás |
Hangérték |
| ﺀ | أ ؤ إ ئ ٵ ٶ ٸ ځ, etc. | hamza (torokzárhang) | ' | szünet |
| ﺍ | — | ﺎ | 'alif | ā / â | [aː] |
| ﺏ | ﺑ | ﺒ | ﺐ | bā' | b | [b] |
| ﺕ | ﺗ | ﺘ | ﺖ | tā' | t | [t] |
| ﺙ | ﺛ | ﺜ | ﺚ | ṯā' | ṯ / th | [θ] |
| ﺝ | ﺟ | ﺠ | ﺞ | ǧīm | ǧ / j / dj | [ʤ] |
| ﺡ | ﺣ | ﺤ | ﺢ | ḥā' | ḥ | [ħ] |
| ﺥ | ﺧ | ﺨ | ﺦ | ḫā' | ḫ / ẖ / kh | [x] |
| ﺩ | — | ﺪ | dāl | d | [d] |
| ﺫ | — | ﺬ | ḏāl | ḏ / dh | [ð] |
| ﺭ | — | ﺮ | rā' | r | [r] |
| ﺯ | — | ﺰ | zāy | z | [z] |
| ﺱ | ﺳ | ﺴ | ﺲ | sīn | s | [s] |
| ﺵ | ﺷ | ﺸ | ﺶ | šīn | š / sh | [ʃ] |
| ﺹ | ﺻ | ﺼ | ﺺ | ṣād | ṣ | [sˁ] |
| ﺽ | ﺿ | ﻀ | ﺾ | ḍād | ḍ | [dˁ], [ðˤ] |
| ﻁ | ﻃ | ﻄ | ﻂ | ṭā' | ṭ | [tˁ] |
| ﻅ | ﻇ | ﻈ | ﻆ | zā' | ẓ | [zˁ], [ðˁ] |
| ﻉ | ﻋ | ﻌ | ﻊ | ʿayn | ʿ / ‘ | [ʔˤ] |
| ﻍ | ﻏ | ﻐ | ﻎ | ġayn | ġ / gh | [ɣ] |
| ﻑ | ﻓ | ﻔ | ﻒ | fā' | f | [f] |
| ﻕ | ﻗ | ﻘ | ﻖ | qāf | q / ḳ | [q] |
| ﻙ | ﻛ | ﻜ | ﻚ | kāf | k | [k] |
| ﻝ | ﻟ | ﻠ | ﻞ | lām | l | [l] |
| ﻡ | ﻣ | ﻤ | ﻢ | mīm | m | [m] |
| ﻥ | ﻧ | ﻨ | ﻦ | nūn | n | [n] |
| ﻩ | ﻫ | ﻬ | ﻪ | hā' | h | [h] |
| ﻭ | — | ﻮ | wāw | w | [w] |
| ﻱ | ﻳ | ﻴ | ﻲ | yā' | y | [j] |
A magánhangzókat szinte sohasem jelölik, de a 8. századtól kezdődően bizonyos jelölési forma mégis elterjedt ( ى => í/é; و => ú/ó; ا => á/e), de a kiejtéshez így is komoly nyelvismeretre van szükség.
A mankó
Fontos megemlíteni a mellékjeleket is. Ezeket a jeleket az írás tanulói használják, hogy a kiejtést könnyebben fel tudják idézni, illetve a szótárakban és főként a Koránban találkozhatunk velünk, hogy a félreértéseket elkerüljék.
Például:
- بَ - ba vagy be
- بً - ban vagy ben
- بُ - bu vagy bo
- بٌ - bun vagy bon
- بِ - bi vagy bé
- بٍ - bin vagy bén
- بْ - b, utána nincs magánhangzó
- بّ - duplázott b
= Függelék =
Megjegyzések
- Arab billentyűkiosztás: Kép:ArabBillentyu.jpg
- Arab írás-oktató Windowsos szoftver: [http://www.declan-software.com/arabic/ ReadWriteArabic]
- Egy példa a kiejtésre:
Kép:1801.gif
Mondd ki!
Források
- http://vic.mkm.sulinet.hu
Külső hivatkozások
- [http://zsigri.tripod.com/fontboard/arabic.html Arabic for Windows] (magyar szoftver)
Kategória:Írás
als:Arabisches Alphabet ja:アラビア文字 GottstattDas Kloster Gottstatt ist ein ehemaliges Prämonstratenserkloster in der Gemeinde Orpund im Kanton Bern, Schweiz.
Es wurde 1255 durch Graf Rudolf I von Neuenburg-Nidau erstellt. Zuvor war 1247 ein Versuch zur Errichtung eines Klosters gescheitert. 1528 wurde das Kloster im Zuge der Reformation aufgehoben und 1803 wurde es an Private verkauft. Das Lehrerseminar Hofwil nutzte die Gebäude als Aussenposten; einige Zeit lang unterrichtete hier Georg Simon Ohm.
Weblinks
- [http://www.dhs.ch/externe/protect/textes/d/D8442.html Artikel Gottstatt] im Historischen Lexikon der Schweiz
- [http://www.gottstatt.ch/Kloster.htm Infos zum Kloster auf der Homepage der Kirchgemeinde Gottstatt]
Gottstatt
Gottstatt
Kategorie:Bern (Kanton)
Malaga accommodation keno cheap tickets Online Casino hotels in Krakow
|
|
|
| :: RELATED NEWS :: |
Bieberstein
Bieberstein ist der Name:
- eines Ortsteils der Stadt Wiehl, Nordrhein-Westfalen; siehe: Bieberstein (Wiehl)
- eines Ortsteils der Gemeinde Reinsberg in Sachsen; siehe Bieberstein (Sachsen)
- eines Schlosses in Hessen; siehe: Schloss Bieberstein (Hessen)
- eines Schlosses in Sachsen; siehe: Schloss Bieberstein (Sac
|
Infix (Mathematik)
Infix ist eine Notationsart für mathematische Ausdrücke, wobei der Operator zwischen den Operanden steht oder generell für binäre Baumstrukturen, wobei das Elternelement zwischen den Kindelementen steht.
Es gibt außerdem noch die Präfix-Notation bzw. Polnische Notation und die
|
Superheterodyn
Der Überlagerungs- oder Superheterodyn-Empfänger ist ein Schaltungsprinzip für Empfangsgeräte von Hochfrequenzsignalen. Eingesetzt wird diese Art des Empfängers heute bei fast allen Arten von Empfangsgeräten der Funkübertragung vom Radio über das Mobiltelefon bis zu modernen Satelliten. Superhet oder Super sind geb
|
Mecklenburgisch-Pommersch
Die Mecklenburgisch-Pommerschen Dialekte bilden eine Dialektgruppe des Ostniederdeutschen und werden überwiegend in Mecklenburg-Vorpommern gesprochen. Diese Dialekte sind einander äußerst ähnlich und besitzen gegeneinander keine scharfe Dialektgrenze, sondern fließende Übergänge.
Zum Mecklenburgisch-Pommerschen gehören vier Dialekte:
- Wendländisch (
|
Holzweg
Eine nicht zum Ziel führende Vorgehensweise wird metaphorisch als Holzweg bezeichnet. Dementsprechend bedeutet die Redewendung "auf dem Holzweg sein", dass jemand einen Lösungsversuch vorschlägt oder unternimmt, der fehlschlagen wird, oder allgemeiner, dass er sich irrt.
Die Herkunft dieser Redensart stammt aus dem Holzfällerumfeld: Zum Abtransport gefällter Bäume werden Schneisen in den Wald
|
Nuptse
Der Nuptse ist ein Siebentausender in Nepal. Er liegt in der Khumbu Region des Himalaya, 2 Kilometer südwestlich des Mt. Everest. "Nuptse" kommt aus dem Tibetischen und bedeutet "Westgipfel", da er das westliche Segment des
|
Heilstein
Heilsteine sind anorganische oder fossile Substanzen, vor allem Minerale, die bei Krankheiten angeblich eine heilende Wirkung haben oder das Befinden verbessern sollen. Diese Effekte sollen durch Auflegen auf betroffene Körperteile oder das kurz- oder langfristige Tragen als Schmuck erzielt werden können. Eine tatsächliche Wirksamkeit ist nicht nachgewiesen. Esoterik
|
Hassliebe
Als Hassliebe bezeichnet man eine zwiespältige Einstellung gegenüber einer Person, einer Sache oder einer Tätigkeit, die gleichzeitig mit Gefühlen der Zuneigung (Liebe) und Abneigung (Hass) verbunden ist. Die Nähe zum Objekt der Hassliebe wird gesucht, obwohl gleichzeitig auch der Wunsch besteht, eine Distanz zu schaffen. Gründe hierfür sind beispielsweise die Gewöhnung an das Objekt oder die Hoffnung auf eine Besserung der zur negativen Bewertung führenden Umstände.
In der Psychologie prägte
|
Kaffeesteuer
Das Kaffeesteuergesetz (Kurzbezeichnung und Abkürzung: KaffeeStG) ist in der bisher letzten vollständigen Fassung vom 21.Dezember 1992 im Bundesgesetzblatt (BGBl.) I Seite 2150 und 2199 zu finden. Zuletzt wurde es durch Gesetz vom 23. Dezember 2003, BGBl. I S. 2924, 2929 geändert.
Die Kaffeesteuer ist von ihrer Steuerart her eine indirekte Bundessteuer und wird als Verbrauchsteuer angesehen.
Das geschätzte Steueraufkommen betr
|
Röstkaffee
]
Kaffee // (türk. kahve aus arab. qahwa „anregendes Getränk“; auch: Wein) ist ein schwarzes, koffeinhaltiges Heißgetränk, das aus gerösteten (Röstkaffee)
|
|
