:: wikimiki.org ::
| Szászfenesi Csata |
Szászfenesi csata
II. Rákóczi György (felsővadászi) (Sárospatak, 1621. január 30–Nagyvárad, 1660. június 7) erdélyi fejedelem 1648 és 1660 között. I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fia.
Az országgyűlés még apja életében, 1642. február 3-án fejedelemmé választotta. 1644-ben a III. Ferdinánd elleni háború idején Erdély kormányzója. 1648. október 11-én lépett trónra.
Felesége, Báthory Zsófia, a Báthory család utolsó sarja révén kerültek a Báthory birtokok a Rákóczi család kezére.
Hódítások
Báthory István nyomdokaiba szeretett volna lépni, ezért kezdettől fogva a lengyel korona megszerzésére törekedett. 1649-ben szövetségre lépett a kozákok hetmanjával, Chmielnicki Bogdánnal, majd 1653-ban hűbéri fennhatósága alá vonta Moldvát és Havasalföldet.
1657. januárjában nem törődve a Porta tiltakozásával szövetségben a svédekkel hadat indított János Kázmér lengyel király ellen. A svédekkel egyesülve elfoglalta Varsót is.
Varsó
Vereségek
A svéd sereg váratlanul cserbenhagyta. A Visztula-menti vereség után kénytelen volt a lengyelekkel megalázó feltételekkel békét kötni s megkezdeni a visszavonulást. Július végén az erdélyi sereg a tatárok fogságába esett. Rákóczi csekély kísérettel ért Erdélybe.
A Porta szembefordult a nagyravágyó és engedetlen vazallussal, mire a fenyegetett erdélyi rendek 1657. november 2-án Rákóczi helyett Rhédey Ferencet választották fejedelemmé, Rákóczi azonban kierőszakolta Rhédey lemondását s 1658. január 9-én újra elfoglalta a trónt. A törökök nem ismerték el Rákóczit és a nagyvezér parancsára a rendek 1658. október 11-én Barcsai Ákos személyében új fejedelmet választottak, mire Rákóczi haddal indult trónja visszafoglalására. Barcsai ellen győzedelmeskedett, a budai pasa azonban a szászfenesi csatában, 1660. május 22-én szétszórta seregét. II. Rákóczi György vereséget szenvedett a sikertelen lengyelországi hadjáratai miatti török bosszútól. Feljegyezték, hogy a fejedelem hadvezérhez méltóan, bátran harcolt a csatában: 17 törököt vágott le, 5 lovat lőttek ki alóla, 150 testőre közül 20 maradt életben.
A csatában kapott fejsebébe halt bele 1660. június 7-én.
Rakoczi György, II.
Sárospatak
Sárospatak észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Történelmi források gyakran csak Patakként emlegetik.
Fekvése
Miskolctól kb. 70 kilométerre északkeletre fekszik, az Északi-középhegység lábánál, a Bodrog folyó mentén.
Története
Bodrog
Sárospatak már az őskorban is lakott volt. Városi kiváltságokat 1201-ben kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás (Lengyelország felé). Várát I. Endre király építtette. Itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet.
Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot 1460-ban. 1575-ben nagy pestisjárvány pusztított a városban.
1531-ben megalapították a református kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt. 1650-től egy ideig itt tanított a haladó szellemű pedagógus, Comenius. Az intézmény ma az ő nevét viseli (Comenius Tanítóképző Főiskola, 2000-től a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara.)
Sárospatak várát több híres nemesi család is birtokolta, többek között a Dobó család (itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával), a Lorántffyak, majd a Rákóczi család. I. Rákóczi Györgynek itt ajánlották fel az erdélyi fejedelemséget.
A Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a várost; hol a kurucok, hol a labancok birtokolják. Itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést 1708-ban. A város lakói aktív részt vállaltak az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban is.
Napjainkban Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor hangulatos történelmi jellege miatt csábító turistacélpont.
1848-49-es forradalom és szabadságharc
Látnivalók
- Rákóczi-vár (reneszánsz lakótorony, Perényi-loggia)
- Sárospataki Képtár
- Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény
- Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma
- Szinyei-ház
Érdekességek
A vár egyik kis szobácskájában a mennyezetet rózsák díszítik. Ebben a szobában tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. Latinul a „sub rosa” kifejezésnek két jelentése van: szó szerint: „a rózsa alatt”, átvitt értelemben: „titokban”.
Külső hivatkozások
- [http://www.sarospatak.hu Sárospatak honlapja]
- [http://sarospatak.lap.hu Startlap linkgyűjtemény]
- [http://www.csatolna.hu/hu/panorama/spatak.htm Interaktív panorámakép] – kilátás a várból
Sarospatak
Január 30
Névnapok: Gerda, Martina, Adelgund, Adelgunda, Aminta, Bars, Barsz, Gellért, Gerhárd, Hiacinta, Jácinta, Martinella, Martinka, Orgona, Sziringa, Taciána
Események
- 1595 - William Shakespeare Rómeó és Júlia színművének bemutatója
- 1933 - Adolf Hitlert nevezik ki Németország kancellárjává
- 1972 - Londonderryben tizenhárman meghalnak, mikor a brit katonák tüzet nyitnak ír tüntetőkre
Születések
- 1609 - Lobkowitz Vencel Ferenc herceg, katonatiszt, miniszter
- 1621 - II. Rákóczi György, erdélyi fejedelem († 1660)
- 1818 - Görgey Artúr honvéd tábornok († 1916)
- 1882 - Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök
- 1927 - Olof Palme svéd miniszterelnök
- 1930 - Gene Hackman amerikai színész
- 1941 - Dick Cheney amerikai alelnök
- 1963 - Thomas Brezina osztrák ifjúsági író
Halálozások
- 1948 - Mahatma Gandhi indiai jogász, politikus
- 1976 - Czóbel Béla festőművész
- 1995 - Gerald Durrell zoológus, író
Nemzeti ünnepek, évfordulók, események
ja:1月30日 ko:1월 30일 simple:January 30
NagyváradNagyvárad, (románul Oradea, németül Grosswardein, latinul Magnowaradinum) a román-magyar határ közelében fekvő város, az egykori Bihar vármegye székhelye és a romániai Bihar megye (BH) központja.
----
Bihar megye
Fekvése
A Sebes-Körös partjain és a váradi dombságok alatt fekvő városon át fut Románia legfontosabb útvonala, az E60-as út, amely összeköttetést nyújt Budapesttel (250 km), illetve több romániai várossal: Kolozsvár (152 km), Marosvásárhely (300 km), Brassó (400 km), Bukarest (595 km). A város a tervezett észak-erdélyi autópályátúl is csupán 15 km-re található.
Nevének eredete
Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. A nagy előtag Kisvárdától különbözteti meg.
Története
Kisvárdától
Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította; a mai vár helyén épült 1083 és 1095 között, és ide telepítette a bihari püspökséget. 1095-ben
ide temették a királyt, sírja 1192-től zarándokhely lett.
1241-ben a tatárok megostromolták, és nagy harc után április 15-én elfoglalták. 1390 május 20-án a királyi pár jelenlétében állították fel Szent László aranyozott lovasszobrát a székesegyház elé. Itt volt kanonok Janus Pannonius, püspök Vitéz János 1445 és 1465 között, várkapitány Rhédey Ferenc és fia, aki erdélyi fejedelem lett. 1474-ben Ali, szendrői bég serege fosztotta ki a várost, de a várat bevenni nem tudta.
Ezután várát megerősítették. 1514-ben a parasztsereg hiába ostromolta. 1538-ban itt kötött békét I. Ferdinánd és Szapolyai János. 1556-ban János Zsigmond vezére, Varkoch Tamás ostromolta és bevette. Az ostrom során a város és a vár csaknem teljesen elpusztult. 1598-ban a török eredmény nélkül ostromolta. 1613. október 27-én itt ölték meg Báthory Gábor erdélyi fejedelmet. 1660. június 6-án itt halt meg a fenesi csatában halálos sebet kapott II. Rákóczi György fejedelem. Ez év július 14-én Ali pasa vette ostrom alá és augusztus 28-án elfoglalta. 1664-ben Rákóczy László, 1689-ben Bádeni Lajos ostromolta eredménytelenül. Közben 1685. október 15-én itt fogatta el a váradi pasa Thökölyt, akinek ezzel maradék tekintélye is elveszett, 1686. február 1-én már hiába fogadta nagy pompával a pasa. 1692-ben Siegbert Heister tábornok szabadította fel a várost. Új székesegyháza 1752 és 1779 között épült. A vár ma is áll. A 20. század elején a magyar kulturális élet egyik legjelentősebb központja, ekkor „Körös-parti Párizsnak” is nevezték.
1910-ben 64 169 lakosából 58421 magyar, 3604 román, 1416 német, 279 szlovák és 159 lengyel volt.
1992-ben 222 741 lakosa volt, ebből 144 244 román, 74 225 magyar, 2137 cigány, 959 német és 1176 egyéb nemzetiségű. 2002-ben már csak 56830 magyar lakosa volt.
Népesség
1910
A 2002-es népszámlálás adatai szerint a város 206 527 lakossal rendelkezik (az előfalvak lakóival együtt a lakosság kb. 220 ezer főre tehető).
A 2002-es népszámlálás adatai szerint a város etnikai összetétele a következő:
- román: 145 295 (70,4%)
- magyar: 56 830 (27,5%)
- roma: 2 466 (1,2%)
- német: 566 (0,3%)
- szlovák: 477 (0,2%)
- zsidó: 172
- ukrán: 76
- bolgár: 25
- orosz: 25
- szerb: 17
- cseh: 9
- török: 9
Híres emberek
török
A város szülöttei
- Itt született 1450 körül Váradi Péter kalocsai érsek.
- 1570. október 4-én Pázmány Péter esztergomi érsek.
- 1572-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem.
- Itt született 1589. augusztus 5-én és itt ölték meg saját hajdúi 1613. október 27-én Báthory Gábor erdélyi fejedelmet.
- 1610-ben gr. Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem.
- 1634-ben gr. Teleki Mihály erdélyi kancellár.
- 1796. december 2-án Beöthy Ödön Erdély 48-as kormánybiztosa, Bihar vármegye alispánja.
- 1804. október 17-én Nagysándor József honvéd tábornok, aradi vértanú.
- 1822 június 2-án Csengery Antal történetíró.
- 1840-ben Szilágyi Dezső jogász, igazságügyminiszter.
- 1872. szeptember 1-én Diósy Ödönné Brüll Adél, Ady múzsája.
- 1873. július 28-án Bakonyi Károly író.
- 1898-ban Széchenyi Zsigmond Afrika-utazó.
- 1877-ben Osvát Ernő a Nyugat folyóirat alapítója.
- 1914. január 5-én Straub F. Brunó akadémikus 1988-89-ben Magyarország államfője.
Más hírességek
- Itt tanított Juhász Gyula költő.
- Itt tanult Szacsvay Imre a Függetlenségi Nyilatkozat szerzője.
- Itt élt és alkotott Ady Endre költő.
- Itt, az egykori székesegyházban temették el 1095-ben I. (Szent) László királyt, 1319-ben Beatrix királynét, 1395-ben Mária királynőt és 1437-ben Luxemburgi Zsigmond királyt és német-római császárt.
- Az új Szent László székesegyházban nyugszik Ipolyi Arnold (1823-1886) püspök, történész, Rómer Flóris (1815-1889) apátkanonok, archeológus, bölcsész a magyar régészet és művelődéstörténet megalapozója, Fraknói Vilmos (1843-1925)régész, történész Bunyitay Vince (1837-1915) kanonok, egyháztörténész.
- A premontrei templomban nyugszik Károly József (1854-1929) kanonok, fizikus, matematikus.
- A Rulikovszky-temetőben nyugszik Rulikovszky Kázmér százados, akit Paskievics 1849. augusztus 29-én a magyarokhoz való átállásért kivégeztetett, Mezey Lajos (1820-1880) festőművész, Tabéry Géza (1890-1959) író, Fekete József (1903-1979) szobrász.
A város negyedei
Fekete József
- Várad-olaszi
- Újváros (Centru) (város központ)
- Szőlős (Seleus)
- Nufărul
- Rogerius
- Várad-Velence (Velenta)
- Cantemir
- Ősi (Ioşia)
Közlekedés
A tömegközlekedési hálózatot az OTL vállalat irányítja. öt villamos (piros 1-es és 3-as, fekete 1-es és 3-as, illetve 2-es) és számos autóbusz vonal (10, 11, 12, 13, 14, 17, 18) található, valamint négy vasútállomás (Központi pu., Velencei pu. (keleti), Őssi pu. (déli), Püspöki pu. (nyugati) - határátkelő) is. A város szélén található a Nagyváradi repülőtér.
Műemlékek, látnivalók
- Ady Endre emlékmúzeum
A várost gyönyörű barokk épületek gazdagítják.
Testvérvárosai
- Debrecen
Külső hivatkozások
- [http://www.oradea.ro/ Nagyvárad hivatalos honlapja]
- [http://kepeserdely.transindex.ro Képeserdély-Transindex]
- [http://www.nagyvarad.tk Nagyvárad képekben]
Kategória:Románia települései
Kategória: Bihar megye települései
Kategória: Románia városai
als:Oradea ja:オラデア ko:오라데아 simple:Oradea
1660
Események
- május 3. - A Gdansk melletti Olivában megkötött békeszerződés értelmében Lengyelország elveszti Poroszország és Riga illetve Livónia feletti uralmát
- május 22. - a budai pasa a szászfenesi csatában szétszórja II. Rákóczi György seregét
- május 27. - a koppenhágai béke aláírása Svédország és Dánia-Norvégia között
Születések
Halálozások
- június 7. - II. Rákóczi György, erdélyi fejedelem, belehal a szászfenesi csatában kapott sebeibe
ko:1660년
Erdélyframe
frame
Erdély (, , törökül „Urdul”, lengyelül „Siedmiogród”) egy gazdag történelemmel bíró terület, mely a mai Románia nyugati részén helyezkedik el.
Földrajza
Erdély földrajzilag Kelet-közép Európában fekszik, a mai Románia észak-nyugati részén, bár a mai Romániában Erdély néven ismert terület több, mint a történelmi Erdély, hisz magába foglalja a Partiumot - vagyis az egykori Magyar Királyság „részeit” - és a Bánságot is. Ezek nélkül Erdély területe 57 000 km2.
Területe: 103 093 km2 (2,5-szer nagyobb, mint Svájc, vagy kb. akkora, mint Belgium, Hollandia és Dánia együttvéve, vagy akkora, mint az amerikai Kentucky állam).
Erdély egy magas fennsík: délen Havasalföldtől a Déli-Kárpátok, keleten Moldvától és Bukovinától a Keleti-Kárpátok választják el. Az északi és a nyugati részei (Kőrösvidék - Máramaros) választják el Magyarországtól, míg a délnyugati részei (Bánát) Szerbiától. Az erdélyi fennsíkot (300 - 480 m magas) többek között a Maros és Szamos szelik át.
Erdély fővárosa Kolozsvár. Más fontosabb városok: Temesvár, Brassó, Nagyszeben és Marosvásárhely.
A mai magyar-román határhoz közel eső rész északi részét Partiumnak nevezték, a délit Bánságnak, Bánátnak, amelyek nem képezték részét a történelmi Erdélynek. Erdély délkeleti részét Székelyföldnek nevezik.
Gazdaság
Erdély gazdaságilag a legfejlettebb része Romániának. Gazdag erőforrásokban: szén, vasérc, ólom, mangán, arany, réz, gáz, só és kén. Fejlett az acél-, vegyi- és textil ipar is. A legfontosabb elfoglaltságok az állattenyésztés, mezőgazdaság, bor- és gyümölcstermesztés. A fa egy másik értékes nyersanyag.
Népei
Erdély lakossága 7.5 millió fő. A románok után legnagyobb számban a magyarok vannak jelen 1.4 millió fő, ők külön kulturális és vallási egységgel rendelkeznek a románokhoz képest. A magyarság Erdély 16 megyéjéből kettőben alkotnak többséget(Hargita-84%, Kovászna 73%), legjelentősebb kulturális központjuk Kolozsvár, ahol csupán a lakosság 19%-át alkotják. A cigányság főleg nagyvárosokban és dél Erdélyben lelhető fel. A németség mára már teljesen eltünt, csupán egy-két nagyobb városban alkotnak számottevő közösséget, például Temesváron, Nagyszebenben. Továbbá az ukránok-ruthénok, szlovákok, szerbek, horvátok, bolgárok, csehek és örmények járulnak hozzá, az erdélyi etnikai mozaik színezéséhez.
Etimológia
Az első dokumentum, mely a területre hivatkozik 1075-ből származik, ami „Ultra siluam”-ként, vagyis „az erdőn túl” formában nevezi Erdélyt. Ugyanezen században kezdtek a területre „Partes Transsylvanæ” (vagy mai írásmóddal "Transsilvanae") módon hivatkozni (Legenda Sancti Gerhardi, 12. század első felében), ami „az erdőn túli részeket” jelenti, és ezt a kifejezést használták a Magyar Királyságon belül is. A latin helyett a köznyelvben az „Erdőelve” kifejezést is elterjedten használták. Ennek első dokumentálása Anonymus 12. századi Krónikája (Gesta Hungarorum) mely „Erdeuelu”-t említi.
Az Erdő-elő, vagy régiesen Erdő-elve elnevezés nem elszigetelt. A mai Románia déli részén, a Kárpátok és a Duna között lévő, Bukarestet is magába foglaló terület (Muntenia) magyar neve például Havaselve. Őseink tehát az „elő”, „elve” ragokat következetesen használták valamilyen tájegység előtt található terület megjelölésére. Az érdekes az, hogy úgy Erdély, mint Havaselve valami előtt találhatók, tehát nem mögött! Ez óhatatlanul felveti a szemlélő helyzetének kérdését. Úgy tűnik, hogy e tájegységeket még a betelepülő magyarok nevezték el, a Kárpátok ívén kívülről szemlélve őket. Téves lehet tehát az az elmélet, amely az Erdély földrajzi nevet a latin megnevezés fordításaként értelmezi, sokkal inkább a latint lehet a magyar fordításaként tekinteni.
A magyar elnevezést németre is lefordították: az „Überwald” (über Walt) kifejezés számos 13. és 14. századi dokumentumban olvasható. Később a németek saját elnevezéssel „Siebenbürgennnek” („hét vár(os)”) nevezték a területet.
A román „Ardeal” név először egy 1432-ben keltezett dokumentumban olvasható „Ardeliu” néven, ami nyilvánvalóan a magyar „Erdély” szóbol alakult ki, és nincs köze a román „deal” (domb) elnevezéshez. (Példák hasonló átalakulásokra: Erdőd → Ardud, egres → agrus; Egyed → Adjud, stb.)
Erdély az irodalomban
„ Tudni kell, hogy mikor az Úristen népek és országok dolgát rendezte volt a Földön, Erdélyről ügyesen megfeledkezett. Azóta is szokásban maradt, hogy megfeledkezzenek róla, valahányszor adódik.
Szóval az Úristen éppen elkészült a maga munkájával, és kedvtelve szemlélgette a világot, mikor megszólalt mögötte a legöregebb főangyal. Egy olyan nagybajuszú, időt-töltött főangyal volt ez, olyan törzsörmester féle. Azért volt szabad neki megszólalnia.
- Uram - mondotta -, valami még nincsen készen!
- S az mi lenne? - nézett az Úristen csudálkozva legvénebb szolgájára.
Az pedig kivette szájából a csutorás pipát s odabökött vele Erdély felé.
- Ahunn-e! Még nincsen rajta senki!
Az Úr odanézett, s abbiza lakatlan volt egészen. Pedig csudaszép kis országnak ígérkezett, tiszta vétek lett volna pusztába hagyni.
- No, várj csak - mondta, és elkezdett kotorni a zsebeiben.
Talált is egy marékra való magyart még, azokat leszórta a völgyekbe. A másik zsebében valami maradék románokra bukkant, azokkal meg behintette a hegyeket.
- Így, ni - mondotta -, ezzel is megvagyunk.
De a vén angyalcseléd csak csóválta a fejét.
- Már pedig ejszen hibádzik még valami.
- Hibádzik? Mi a szemed világa hibádzik? - hökkent meg az Úr.
- Hásze emberek, azok most már vannak, instálom - okoskodott a vén főangyal -, de ki fog ott dolgozni?
- Mi? Hogy ki fog dolgozni? Hát a magyarok a völgyekben, s a románok a hegyek között!
De az öreg csak csóválta a fejét.
- A magyarok? Azok csak uraskodni fognak. A románok? Azok hanyat hevernek s bámulják reptiben a felhőket. Ami ráérő idejük pedig az uraskodásból s a felhőbámulásból marad, azt eltöltik azzal, hogy kergetik egymást. Valakinek dolgoznia is kell!
Erre az Úristen nagy bosszúsan benyúlt a lájbizsebébe, s kirángatta onnan a szászt.
- Na - lökte oda bosszúsan a magyarok és a románok közé -, itt van, ni. Ez majd dolgozik helyettük is!
De a vén okvetetlenkedő újra csak megvakarta a fejét.
- Hásze jó,jó. Ez megvolna. De valami azért még mindég hibádzik!
- Mi a keserűség hibádzhatik most már? - mérgelődött meg az Úr ekkora konokságon.
- Hásze idenézz, Uram - bökdöste pipáját az öreg főangyal Erdély felé -, a magyar uraskodik és veszekszik a románnal. A román bámulja a felhőket és veszekszik a magyarral. Na ugye? A szász, az dolgozik, ez igaz s a veszekedésben mindég amellé áll, amelyik éppen erősebb. Na de kinek lesz haszna belőle? A szász, az fösvény, Uram, annak szőrös a lelke! Köll még valaki, akinek esze is legyen, meg szíve is s a munkához is értsen valamicskét, mert különben elviszi az ördög az egészet!
Erre már az Úristen sem mondhatott egyebet, minthogy ez éppen így igaz, s mivel pedig a zsebeiben már nem volt semmi, amit elővehetett volna, hát megteremtette a székelyt.”
(Wass Albert: Tizenhárom almafa)
Külső hivatkozások
- [http://www.geocities.com/erdelyilobby/ Erdélyi Fórum, sok hasznos információval (Szerkesztette: Tófalvi Péter)]
- [http://www.geocities.com/erdelyilobby/foreign/harta.htm Erdély térképe]
- [http://szabo.adatbank.transindex.ro/ Erdélyi helységnévszótár]
- [http://www.geocities.com/erdelyilobby/htm/bodrog.htm Bodrog-alsóbűi régészeti felfedezések]
- [http://www.geocities.com/erdelyilobby/htm/info_h.htm Népesség]
Kategória:Erdély
ja:トランシルヴァニア ko:트란실바니아
1660
Események
- május 3. - A Gdansk melletti Olivában megkötött békeszerződés értelmében Lengyelország elveszti Poroszország és Riga illetve Livónia feletti uralmát
- május 22. - a budai pasa a szászfenesi csatában szétszórja II. Rákóczi György seregét
- május 27. - a koppenhágai béke aláírása Svédország és Dánia-Norvégia között
Születések
Halálozások
- június 7. - II. Rákóczi György, erdélyi fejedelem, belehal a szászfenesi csatában kapott sebeibe
ko:1660년
Február 3
Névnapok: Balázs, Airton, Arion, Ariton, Balmaz, Blazsena, Celerina, Csinszka, Izrael, Oszkár, Oszlár
Események
- 1642 - az erdélyi országgyűlés II. Rákóczi Györgyöt fejedelemmé választja, trónját csak 1648. október 11-én foglalja el.
- 2004 - Kiadják a KDE 3.2 és a KDevelop 3-at
Születések
- 1757 - Kitaibel Pál orvos, kémikus
- 1774 - Roykó János író.
- 1809 - Felix Mendelssohn-Bartholdy zeneszerző
- 1857 - Wilhelm Johannsen dán botanikus
- 1898 - Alvar Aalto finn építész és designer
- 1905 - Paul Ariste észt nyelvészprofesszor
- 1909 - Simone Weil francia író, filozófus
Halálozások
- 1116 - Könyves Kálmán magyar király
- 1451 - II. Murád, az Oszmán birodalom hatodik szultánja
- 1924 - Woodrow Wilson amerikai politikus, elnök
- 1959 - Buddy Holly amerikai énekes
- 1956 - Félix Edouard Justin Emile Borel francia matematikus, politikus
Nemzeti ünnepek, évfordulók, események
ja:2月3日 ko:2월 3일 simple:February 3 th:3 กุมภาพันธ์
1644
Események
Születések
- Antonio Stradivari, olasz hegedűkészítő
Halálozások
ko:1644년
1648
Események
- október 24. - A westfaliai békével lezárul a harmincéves háború - Svájc és Hollandia függetlenségének elismerése
- augusztus 8. - a janicsárok fellázadnak és leteszik I. Ibrahimot a trónról
- október 11. - II. Rákóczi György elfoglalja trónját, mint Erdély fejedelme
Születések
- augusztus 9. - Johann Michael Bach, német zeneszerző
Halálozások
- szeptember 1. - Marin Mersenne, francia szerzetes, matematikus, fizikus
- október 11. - I. Rákóczi György, erdélyi fejedelem
- augusztus 12. - I. Ibrahim, az Oszmán Birodalom 19. szultánja, a janicsárok meggyilkolták
ko:1648년 nb:1648
Báthory István
Báthory István (Somlyó, 1533. szeptember 27.–Grodnó, 1586. december 12.) erdélyi fejedelem (1571–1575), Lengyelország királya (1576–1586).
Élete
1533-ban született. Ifjú éveit I. Ferdinánd udvarában töltötte, érett korában Szapolyai Jánoshoz csatlakozott, akinek diplomáciai küldetéseket teljesített.
Később Szapolyai erdélyi vajdává tette. 1563-ban és 1565-ben követként járt Bécsben, és János Zsigmond érdekeit védte. Utolsó bécsi tartózkodása idején börtönbe került, ahonnan két év múlva szabadult.
A rendek 1571. május 25-én választották erdélyi fejedelemnek. Öt év múlva, Zsigmond Ágost lengyel király halálakor a lengyel rendek is fejedelmükké, majd királyukká választották. Lengyel királysága idején, Erdély kormányzását kancellárián keresztül gyakorolta. Később, 1575-ben bátyját, Báthory Kristófot erdélyi vajdának nevezte ki.
Báthory Kristóf
Istvánnak nagy tervei voltak: vezére akart lenni egy diadalmas keresztes háborúnak, Nagy Lajos, Mátyás örökébe akart lépni. Igyekezett elõkészíteni ezt a nagy vállalkozást, 1582-ben nagy tervet dolgozott ki, melyet elküldött XIII. Gergely pápának, és késznek nyilatkozott megkezdeni a háborút, ha a Szentszék segíti. Rettegett Iván halála után az volt a szándéka, hogy előbb Moszkvát foglalja el, úgy indul Konstantinápolynak. A pápától azonban csak ígéreteket kapott, s a lengyel országgyűlés is visszariadt a kívánt vér- és pénzáldozattól. Possevinót, akit lelkesített Báthory nagysága, visszahívta, száműzte a jezsuita rend generálisa. A király nem is élte túl sokkal e csalódást, rövid betegség után meghalt (1586. december 12-én, ill. más források szerint 13-án).
Mint a nagy magyar fejedelmeknek szinte kivétel nélkül, neki sem maradt fia, ki művét folytassa.
Külső hivatkozások
- [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/ABC00523/01223.htm Magyar Életrajzi Lexikon]
Bathory Istvan
1653
Események
Születések
- szeptember 1. - Johann Pachelbel, német zeneszerző, orgonista
Halálozások
ko:1653년 nb:1653
JanuárJanuár az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók római istene volt az ókori római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a január: zúzoros. A népi kalendárium Boldogasszony havának nevezi.
A január és a február volt az utolsó két hónap amit utólag hozzáadtak a naptárhoz, mivel a rómaiaknál a téli időszakból hiányzott egy hónap. Bár eredetileg március volt az év első napja, a január vette át ezt a helyet, mert a konzulokat rendszerint ebben a hónapban választották.
A hónap első napja a mindenki által ismert újév napja. A japánoknál a nagykorúvá válás 1948 óta nemzeti ünnep, amikor az ország ünnepli azokat, akik betöltötték a 20. életévüket. Ezt a napot január 15-én ünnepelték egészen 1999-ig, amikor a japán vezetés az egymást követő munkaszüneti napok mellé tette, a rohamosan fejlődő gazdaság hatására.
Január eseményei
- Január 6 :Vízkereszt ünnepe
Kiegészítések
- A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek a január hónapba:
- Bak (december 22.–január 19.) és
- Vízöntő (január 20.–február 18.).
- A januári égbolton a Nap az állatöv csillagképei közül áthalad a Nyilason és a Bakon.
- Szabályos években a január a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év októbere.
- Szökőévekben a január a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az április és a július.
- Január virága a hóvirág.
- Január talizmánköve a gránátkő.
Lásd még:
- Január, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, október, november, december
- Történelmi évfordulók
- Januári napok: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
Kategória:Hónapok
ja:1月 ko:1월 ms:Januari simple:January th:มกราคม
November 2
Névnapok: Achillesz, Achilles, Ahillész, Aténa, Aténé, Athena, Atina, Bató, Batu, Batus, Rátold, Tóbiás, Viktor, Vitéz
Események
- 1657 - az erdélyi rendek török fenyegetés hatására II. Rákóczi Györgyöt lemondatják a trónról, helyébe Rhédey Ferencet választják
- 1938 - első bécsi döntés határozott Csehszlovákia magyarlakta területeinek Magyarországhoz csatolásáról (lásd müncheni egyezmény)
Születések
- 1844 – V. Mehmed, az Oszmán Birodalom 36. szultánja
- 1902 – Illyés Gyula író, költő, műfordító
- 1906 – Luchino Visconti olasz film-, színház-, és operarendező
- 1947 – Harrach Péter, teológus, politikus, az Országgyűlés alelnöke
Halálozások
- 1975 - Pier Paolo Pasolini olasz filmrendező
Nemzeti ünnepek, évfordulók, események
ja:11月2日 ko:11월 2일 simple:November 2 th:2 พฤศจิกายน
1658
Események
- január 9. - II. Rákóczi György lemondatja Rhédey Ferencet és újra elfoglalja Erdély trónját
- február 11. - X. Károly Gusztáv elfoglalja Sjælland szigetét, ezzel fenyegetve Koppenhágát
- február 18. - a taastrupi szerződés aláírása Svédország és Dánia-Norvégia között
- február 26. - a roskildei békeszerződés aláírása Svédország és Dánia-Norvégia között
- augusztus 1. - Megkoronázzák I. Lipót (német-római császár)t
- október 11. - a török nagyvezér parancsára az erdélyi rendek Barcsai Ákost választják II. Rákóczi György helyébe
Születések
- szeptember 3. - Oliver Cromwell angol államférfi
Halálozások
ko:1658년
1658
Események
- január 9. - II. Rákóczi György lemondatja Rhédey Ferencet és újra elfoglalja Erdély trónját
- február 11. - X. Károly Gusztáv elfoglalja Sjælland szigetét, ezzel fenyegetve Koppenhágát
- február 18. - a taastrupi szerződés aláírása Svédország és Dánia-Norvégia között
- február 26. - a roskildei békeszerződés aláírása Svédország és Dánia-Norvégia között
- augusztus 1. - Megkoronázzák I. Lipót (német-római császár)t
- október 11. - a török nagyvezér parancsára az erdélyi rendek Barcsai Ákost választják II. Rákóczi György helyébe
Születések
- szeptember 3. - Oliver Cromwell angol államférfi
Halálozások
ko:1658년
Október 11
Névnapok: Brigitta, Birgit, Brúnó, Celina, Cettina, Csák, Galina, Germán, Hont, Lajos, Mária, Pintyőke, Placida, Platina, Sándor, Szelina, Szendike, Tasziló, Tódor, Zelina, Zina, Zinaida, Zinajda
Események
- 1648 - II. Rákóczi György elfoglalja trónját, mint Erdély fejedelme
- 1658 - a török nagyvezér parancsára az erdélyi rendek Barcsai Ákost választják II. Rákóczi György helyébe
- 1962 - XXIII. János pápa megnyitja a II. vatikáni zsinatot, a katolikus egyház 21. egyetemes zsinatát
Születések
- 1885 - Haar Alfréd magyar matematikus
- 1885 - Francois Mauriac Irodalmi Nobel-díjas francia katolikus író
- 1961 - Amr Diab arab énekes
- 1962 - Szőke András filmrendező
Halálozások
- 1648 - I. Rákóczi György, erdélyi fejedelem
- 1856 - Guyon Richárd honvéd tábornok
- 1889 - James Prescott Joule angol fizikus
- 1934 - Kövesligethy Radó geofizikus, csillagász, az MTA tagja
- 1987 - Szalay Sándor magyar fizikus, a magyar atommagkutatás megalapítója
Nemzeti ünnepek, évfordulók, események
ja:10月11日 ko:10월 11일 ms:11 Oktober simple:October 11 th:11 ตุลาคม
1660
Események
- május 3. - A Gdansk melletti Olivában megkötött békeszerződés értelmében Lengyelország elveszti Poroszország és Riga illetve Livónia feletti uralmát
- május 22. - a budai pasa a szászfenesi csatában szétszórja II. Rákóczi György seregét
- május 27. - a koppenhágai béke aláírása Svédország és Dánia-Norvégia között
Születések
Halálozások
- június 7. - II. Rákóczi György, erdélyi fejedelem, belehal a szászfenesi csatában kapott sebeibe
ko:1660년
Május 22
Névnapok: Júlia, Rita, Annarita, Atos, Boáz, Bogárka, Bogdána, Emil, Fiametta, Julián, Juliána, Julianna, Juliánusz, Julilla, Julinka, Julitta, Júliusz, Renáta, Ritta, Román, Romána, Romina, Ugocsa, Ugron, Uljána, Zsüliett
Események
- 896 - VII. István pápa megválasztása
- 964 - V. Benedek pápa megválasztása
- 1622 - Musztafát másodszor is szultánná kiáltják ki
- 1660 - a budai pasa a szászfenesi csatában szétszórja II. Rákóczi György seregét
- 1867 - Kossuth megírta híres nyílt Cassandra-levelét, amelyben a kiegyezés ellen tiltakozott. Szerinte végzetes következményei lehetnek, ha Magyarország sorsát Ausztriához kötik a kiegyezők.
- 1879 - Az 1879:XVIII. törvénycikk kötelezővé tette a magyar nyelv tanítását valamennyi népiskolában és tanítóképző intézetben
- 1993 - Hadkötelezettség elleni konferencia volt Budapesten. Az előadók közt volt Jancsó Miklós, Konrád György, Darvas Iván, Bródy János, Berényi Dénes, Merza József.
- 1996 - A Juventus nyeri a Bajnokok Ligáját, miután a döntőben tizenegyesekkel megveri az Ajax Amszterdamot.
- 2002 - a Sun Microsystems kiadja a Solaris 9. verzióját
Születések
- 1813 – Richard Wagner német zeneszerző
- 1850 – Johann Schrammel osztrák hegedűművész és zeneszerző, a sramli-zene megteremtője
- 1859 – Arthur Conan Doyle skót író
- 1924 – Charles Aznavour örmény származású francia sanzonénekes
- 1926 – George C. Williams amerikai evolúcióbiológus
- 1927 – Oláh György Nobel-díjas (1994) kémikus
- 1943 – Elisabeth Williams Nobel-békedíjas (1976) észak-ír politikus
- 1946 - George Best északír Aranylabdás labdarúgó
Halálozások
- 337 - Flavius Valerius Aurelius Claudius Constantinus római császár, köztudatban ő tette államvallássá a kereszténységet Rómában
- 1885 - Victor Hugo francia költő, regény- és drámaíró
- 1933 - Ferenczi Sándor pszichiáter, ideggyógyász
Nemzeti ünnepek, évfordulók, események
- Casciai Szent Rita ünnepe, aki a kétségbeejtő helyzetbe került emberek, az anyák és a meddők védőszentje.
ja:5月22日 ko:5월 22일 simple:May 22 th:22 พฤษภาคม
1660
Események
- május 3. - A Gdansk melletti Olivában megkötött békeszerződés értelmében Lengyelország elveszti Poroszország és Riga illetve Livónia feletti uralmát
- május 22. - a budai pasa a szászfenesi csatában szétszórja II. Rákóczi György seregét
- május 27. - a koppenhágai béke aláírása Svédország és Dánia-Norvégia között
Születések
Halálozások
- június 7. - II. Rákóczi György, erdélyi fejedelem, belehal a szászfenesi csatában kapott sebeibe
ko:1660년 非真实感绘制非真实感绘制(Non-photorealistic rendering) (NPR)是计算机图形学的一类，主要模拟艺术式的绘制风格，也用于发展新绘制风格。和传统的追求真实感的计算机图形学不同，NPR受到油画，素描，技术图纸，和动画卡通的影响。NPR已经以"卡通造影"的形式出现在电影和电子游戏中，它也已出现在设计图纸和试验动画中。
"非真实感绘制"一词可能由David Salesin在他和Winkenbach在1994年的一篇论文中创造。也有人使用其他名字，如"艺术绘制(artistic rendering)","非真实绘制(non-realistic rendering)","基于艺术的绘制(art-based rendering)"。
这个方法的现代实用的一个好例子是格造影动画(Cel-shaded animation)。
参考
NPR中的一些关键论文:
- "Paint by Numbers: Abstract Image Representations", by Paul Haeberli, SIGGRAPH 90
- "Comprehensible rendering of 3-D shapes", by Saito and Takahashi, SIGGRAPH 90
- "Computer-Generated Pen-and-Ink Illustration", by Winkenbach and Salesin, SIGGRAPH 94
- "Interactive Pen-and-Ink Illustration", by Salisbury, Anderson, Barzel, Salesin, SIGGRAPH 94
- "Painterly Rendering for Animation", by Barb Meier, SIGGRAPH 96
外部链接
- [http://www.cs.wisc.edu/graphics/Haeberli/impression/impabout.html Paul Haeberli's Impressionist applet]
- [http://www.red3d.com/cwr/npr/ Stylized Depiction in Computer Graphics: An annotated survey of online NPR resources]
Category:计算机图形学
teksty biako slots yciorys ruletka
|
|
|
| :: RELATED NEWS :: |
Swift-Fuchs
Der Kitfuchs (Vulpes velox) ist ein Fuchs, der in Nordamerika trockenere Gegenden bewohnt. Vom ebenfalls in Nordamerika vorkommenden Rotfuchs ist er deutlich durch viel größere Ohren unterschieden.
Merkmale
Das Fell des Kitfuchses ist oberseits grau bis orangefarben u
|
Singschwan
Der Singschwan (Cygnus cygnus) ist eine Vogelart, die zur Gattung der Schwäne (Cygnus) innerhalb der Familie der Read More... |
Hermannsweg
Der 156 Kilometer lange Hermannsweg, benannt nach Hermann dem Cherusker, auch bekannt als Arminius (Varusschlacht 9 n. Chr.), gilt als einer der schönsten Höhenwege Deutschlands und verläuft über den Kamm des 17. August 1953 in Nitzkydorf, Rumänien) ist eine deutsche Schriftstellerin.
Lebenslauf
Herta Müller wurde als Tochter eines enteigneten deutschstämmigen Bauern im rumänischen Banat geboren. Nach dem Abitur studierte sie an d
|
Sprengel-Museum
]
Das Sprengel Museum Hannover in Hannover ist ein bekanntes deutsches Museum für Kunst des 20. Jahrhunderts.
Es residiert in einem von der Architektengruppe Peter und Ursula Trint (Köln) und 4. April 1943 in Königsberg) ist ein deutscher Schriftsteller.
Leben
Michael Schneider ist der Sohn des Komponisten und Dirigenten Horst Schneider, sein Bruder ist der Schriftst
|
Lungeheilkunde
Die Pneumonologie (griechisch πνευμονολογία „die Lungen[heil]kunde“, von πνεύμονας „die Lunge“ [aus πνεύμα „der Atem, Geist“] und λόγος „die Lehre, Wissenschaft“; medizinisch gebräuchlichste exakte Bezeichnung) oder Pulmonologie (von lateinisch pulmo „die Lunge“) ist ein Teilgebiet der Inneren Medizin, welches sich mit Lungenerkrankungen beschäftigt.
Di
|
Liste der Städte in Nepal
Dies ist eine Liste der Städte in Nepal.
Die mit Abstand größte Agglomeration in Nepal ist Kathmandu mit einer Einwohnerzahl von 1.264.676 (Stand 1. Januar 2005). Damit konzentrieren sich fünf Prozent der Menschen des Landes in der Hauptstadtregion.
In der folgenden Tabelle sind die Städte über 9.000 Einwohner, die Ergebnisse der Volkszählungen (Zens
|
Wilhelm-Busch-Museum
Das Wilhelm-Busch-Museum in Hannover ist in dem 200 Jahre alten Georgenpalais im Georgengarten beheimatet. Diese Gartenanlage ist ein Teil der berühmten Herrenhäuser Gärten. Das Museum beheimatet das Deutsche Museum für Karikatur und kritische Grafik. Im Obergeschoss findet man eine ständigen Ausstellung der Arbeiten
|
Hermann der Cherusker
Arminius (
- um 17/16 v. Chr.; † um 21 n. Chr., ermordet) war ein Fürst der Cherusker, der den Römern im Jahre 9 n. Chr. in der Varusschlacht eine der verheerendsten Niederlagen beibrachte.
V
|
|
