:: wikimiki.org ::

Székely

Székely

A székelyek Székelyföld lakói. Nemesi kiváltságokkal rendelkező magyarajkú népcsoport, amely rendi nemzetet alkotott Erdély dél-keleti részén a 13. század tájékától kezdve. A székely nép eredete sok vitát kavar mind a tudósok, mind pedig maguk a székelyek között. Elterjedt elmélet szerint harcos törzsektől származnak, akiket a magyarok telepítettek a keleti határ őrzésére, megvédendő az országot a tatár inváziótól és egyéb, kelet felől fenyegető harcos népektől. A székelyek magukat büszkén magyarnak vallják.

Eredetük

A különféle elméletek avar, gepida, szkíta és hun eredetet vallanak, néhány szerint pedig a Kárpátok keleti felén már az 5. század óta élnek. Sokan azt az elméletet vallják, hogy a székelyek egyszerűen a magyaroktól származnak, és a kulturális eltérések oka a hegyvidék okozta izoláció. Több kutató szerint a magyarság két hullámban jutott el Erdélybe és a Kárpát-medencébe, az első hullám a 896-os honfoglalás előtt történt. Ezen elmélet szerint a székelyek az első hullámmal érkeztek és telepedtek le Erdélyben. Más lehetséges eredet maga a honfoglalás utáni magyarság, akiknek ezen része a határok védelmére telepedett át Erdélybe, az ország keleti felére. Jóval kevésbé elterjedt elmélet szerint a székelyek (illetve akár a magyarok is) török eredetűek. Kis számú kutató azt az elméletet vallja, hogy a székelyek a szkíták leszármazottai, akik a nyugat felé vonuló magyarokhoz csatlakoztak.

A székelyek történelmi előjogai

A 1437-es Három nemzet szövetsége (Unio trium nationum) az erdélyi magyarság, a székelység és a szászok között köttetett. Hadkötelezettségük okán voltak nemesi joggal ellátva. Adózni akkor voltak kötelesek, ha trónra lépett a király, ha megházasodott, illetve ha fia született (ökörsütés). Ha a király Keletre vezetett hadat, akkor minden második katonakorú székely volt köteles hadba vonulni, ha Nyugatra akkor csak minden tizedik. Társadalmi tagolódásuk hármas: gyalogok, lófők és előkelők (primor). Amint a nevekből is látszik, főleg a hadba vonulásuk mikéntje határozta meg státusukat.

A kiváltságok elvesztése

szászok Kiváltságaikat hibátlanul a 16. századig tudták megőrizni. Azután az uralkodók egyre inkább próbálták megnyírbálni ezeket. Elsőként János Zsigmond fejedelemmel kerültek összetűzésbe, emiatt tört ki az 1562-es székely felkelés, amelynek szégyenletes következménye az volt, hogy addig példátlan módon az uralkodó két várat (csúfnevükön Székelytámadt és Székelybánja) emelt Székelyföld területén, ezzel próbálván fékentartani a székelyeket. Az erdélyi fejedelmek közül még a Báthoryak próbálkoztak ezen jogok csonkításával. Ennek következménye volt, hogy Vitéz Mihály havasalföldi román vajda mellé állt a székelység annak 1599-es támadásakor. Idővel egyre több székely köti le magát jobbágysorba, talán a kedvezőbb életmód miatt. Bethlen Gábor már olyan törvényt hoz, amely komoly feltételekhez köti a jobbágysorba való átlépést. Amikor Mária Terézia újraszervezi a határőrséget, az erőszakos sorozás a madéfalvi vérengzésbe torkollik (1764): osztrák katonák lemészárolnak többszáz székelyt, mert azok megtagadják a hadseregbe való bevonulást. Ezek után többen átmenekülnek a keleti határon Moldvába. Amikor a monarchia megszerzi Bukovinát, akkor Hadik András összegyűjti ezen Moldvában szétszóródott székelyeket és letelepíti őket Bukovina öt falujában. Így alakul ki a bukovinai székelység. Egy részük az 1900-as évek tájékán költözik vissza a történelmi Magyarország területére, maradékuk 1940-ben költözik a Délvidékre, majd onnan a Völgységbe, a kitelepített svábok helyére. Az 1848-as forradalomban Bem erdélyi hadseregének nagyrészét székelyek alkotják. Az önvédelmi harc megkezdését Háromszéken mondják ki, amikor Gábor Áron, az addig ismeretlen ezermester ígéri meg, hogy „lesz ágyú”, amivel felvegyék a harcot. A székelység a kiegyezést követő közigazgatási felosztással betagolódik a modern magyar társadalomba. Erdéllyel együtt a székelyek is a mai Románia területéhez tartoznak.

Populáció

Románia Hargita (Harghita), Kovászna (Covasna) és Maros (Mureş) megyéiben él a legtöbb székely: A mai erdélyi magyarság 40%-át teszi ki a székely-magyarok csoportja.

Külső linkek

- [http://www.szekelyhirmondo.ro/ Székely Hírmondó]
- [http://szekely.lap.hu/ Székely linkek] Kategória:Népek Kategória:Magyarország történelme ja:セーケイ人

Székelyföld

A Székelyföld megnevezés a történelmi székely székek területét jelenti. Ezen székek kezdetben: Telegdiszék (később Udvarhelyszék), Csíkszék, Gyergyószék, Marosszék, illetve Sepsi- , Kézdi- és Orbaiszék (melyek együtt alkották Háromszéket). Később túlnépesedés miatt bizonyos székelyek átköltöznek Kézdiszékből Torda közelébe, így jött létre Aranyosszék. A székekből fiúszékek válnak ki az idők során, úgymint Bardocszék, Miklósvárszék, Kászonszék. E hagyományos felosztás az 1867-es kiegyezést követő közigazgatási átszervezéssel szűnt meg, amikor is a területet a következő vármegyékre osztották: Csík vm., Háromszék vm., Udvarhely vm. és részben Maros-Torda vm. A II. bécsi döntés (1940. augusztus 30.) Észak-Erdéllyel együtt Székelyföldet is visszajuttatja Magyarországnak. 1945-ben a szovjet csapatok katonai közigazgatást vezetnek be Erdély területén és az 1946-os béketárgyalásokat követően Észak-Erdély visszakerül Romániához. Szovjet nyomásra létrehozzák a Székelyföldet magában foglaló magyar többségű Magyar Autonóm Tartományt Marosvásárhely központtal. Később területét lecsökkentik (Háromszéket elcsatolják), ekkor jön létre a Maros-Magyar Autonóm Tartomány. 1964-ben közigazgatási átszervezés történik. A mai romániai közigazgatási felosztás szerint Hargita, Kovászna és Maros megye egy része alkotja Székelyföldet. Lakóinak száma megközelítőleg 800 000. Lakosságának többsége (80-90%) magyar. A Székelyföldet a 13. század végéig vette véglegesen birtokba a székelység. Templomainak többségének alapító levelei ekkor vagy ennél korábban datált. Főbb városai lélekszám szerint: Marosvásárhely (korábban Székelyvásárhely), Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely, Kovászna, Nyárádszereda. Kategória:Magyarország történelme Kategória:Erdély

Erdély

frame frame Erdély (, , törökül „Urdul”, lengyelül „Siedmiogród”) egy gazdag történelemmel bíró terület, mely a mai Románia nyugati részén helyezkedik el.

Földrajza

Erdély földrajzilag Kelet-közép Európában fekszik, a mai Románia észak-nyugati részén, bár a mai Romániában Erdély néven ismert terület több, mint a történelmi Erdély, hisz magába foglalja a Partiumot - vagyis az egykori Magyar Királyság „részeit” - és a Bánságot is. Ezek nélkül Erdély területe 57 000 km². Területe: 103 093 km² (2,5-szer nagyobb, mint Svájc, vagy kb. akkora, mint Belgium, Hollandia és Dánia együttvéve, vagy akkora, mint az amerikai Kentucky állam). Erdély egy magas fennsík: délen Havasalföldtől a Déli-Kárpátok, keleten Moldvától és Bukovinától a Keleti-Kárpátok választják el. Az északi és a nyugati részei (Kőrösvidék - Máramaros) választják el Magyarországtól, míg a délnyugati részei (Bánát) Szerbiától. Az erdélyi fennsíkot (300 - 480 m magas) többek között a Maros és Szamos szelik át. Erdély fővárosa Kolozsvár. Más fontosabb városok: Temesvár, Brassó, Nagyszeben és Marosvásárhely. A mai magyar-román határhoz közel eső rész északi részét Partiumnak nevezték, a délit Bánságnak, Bánátnak, amelyek nem képezték részét a történelmi Erdélynek. Erdély délkeleti részét Székelyföldnek nevezik.

Gazdaság

Erdély gazdaságilag a legfejlettebb része Romániának. Gazdag erőforrásokban: szén, vasérc, ólom, mangán, arany, réz, gáz, só és kén. Fejlett az acél-, vegyi- és textil ipar is. A legfontosabb elfoglaltságok az állattenyésztés, mezőgazdaság, bor- és gyümölcstermesztés. A fa egy másik értékes nyersanyag.

Népei

Erdély lakossága 7.5 millió fő. A románok után legnagyobb számban a magyarok vannak jelen 1.4 millió fő, ők külön kulturális és vallási egységgel rendelkeznek a románokhoz képest. A magyarság Erdély 16 megyéjéből kettőben alkotnak többséget(Hargita-84%, Kovászna 73%), legjelentősebb kulturális központjuk Kolozsvár, ahol csupán a lakosság 19%-át alkotják. A cigányság főleg nagyvárosokban és dél Erdélyben lelhető fel. A németség mára már teljesen eltünt, csupán egy-két nagyobb városban alkotnak számottevő közösséget, például Temesváron, Nagyszebenben. Továbbá az ukránok-ruthénok, szlovákok, szerbek, horvátok, bolgárok, csehek és örmények járulnak hozzá, az erdélyi etnikai mozaik színezéséhez.

Etimológia

Az első dokumentum, mely a területre hivatkozik 1075-ből származik, ami „Ultra siluam”-ként, vagyis „az erdőn túl” formában nevezi Erdélyt. Ugyanezen században kezdtek a területre „Partes Transsylvanæ” (vagy mai írásmóddal "Transsilvanae") módon hivatkozni (Legenda Sancti Gerhardi, 12. század első felében), ami „az erdőn túli részeket” jelenti, és ezt a kifejezést használták a Magyar Királyságon belül is. A latin helyett a köznyelvben az „Erdőelve” kifejezést is elterjedten használták. Ennek első dokumentálása Anonymus 12. századi Krónikája (Gesta Hungarorum) mely „Erdeuelu”-t említi. Az Erdő-elő, vagy régiesen Erdő-elve elnevezés nem elszigetelt. A mai Románia déli részén, a Kárpátok és a Duna között lévő, Bukarestet is magába foglaló terület (Muntenia) magyar neve például Havaselve. Őseink tehát az „elő”, „elve” ragokat következetesen használták valamilyen tájegység előtt található terület megjelölésére. Az érdekes az, hogy úgy Erdély, mint Havaselve valami előtt találhatók, tehát nem mögött! Ez óhatatlanul felveti a szemlélő helyzetének kérdését. Úgy tűnik, hogy e tájegységeket még a betelepülő magyarok nevezték el, a Kárpátok ívén kívülről szemlélve őket. Téves lehet tehát az az elmélet, amely az Erdély földrajzi nevet a latin megnevezés fordításaként értelmezi, sokkal inkább a latint lehet a magyar fordításaként tekinteni. A magyar elnevezést németre is lefordították: az „Überwald” (über Walt) kifejezés számos 13. és 14. századi dokumentumban olvasható. Később a németek saját elnevezéssel „Siebenbürgennnek” („hét vár(os)”) nevezték a területet. A román „Ardeal” név először egy 1432-ben keltezett dokumentumban olvasható „Ardeliu” néven, ami nyilvánvalóan a magyar „Erdély” szóbol alakult ki, és nincs köze a román „deal” (domb) elnevezéshez. (Példák hasonló átalakulásokra: Erdőd → Ardud, egres → agrus; Egyed → Adjud, stb.)

Erdély az irodalomban

„ Tudni kell, hogy mikor az Úristen népek és országok dolgát rendezte volt a Földön, Erdélyről ügyesen megfeledkezett. Azóta is szokásban maradt, hogy megfeledkezzenek róla, valahányszor adódik. Szóval az Úristen éppen elkészült a maga munkájával, és kedvtelve szemlélgette a világot, mikor megszólalt mögötte a legöregebb főangyal. Egy olyan nagybajuszú, időt-töltött főangyal volt ez, olyan törzsörmester féle. Azért volt szabad neki megszólalnia. - Uram - mondotta -, valami még nincsen készen! - S az mi lenne? - nézett az Úristen csudálkozva legvénebb szolgájára. Az pedig kivette szájából a csutorás pipát s odabökött vele Erdély felé. - Ahunn-e! Még nincsen rajta senki! Az Úr odanézett, s abbiza lakatlan volt egészen. Pedig csudaszép kis országnak ígérkezett, tiszta vétek lett volna pusztába hagyni. - No, várj csak - mondta, és elkezdett kotorni a zsebeiben. Talált is egy marékra való magyart még, azokat leszórta a völgyekbe. A másik zsebében valami maradék románokra bukkant, azokkal meg behintette a hegyeket. - Így, ni - mondotta -, ezzel is megvagyunk. De a vén angyalcseléd csak csóválta a fejét. - Már pedig ejszen hibádzik még valami. - Hibádzik? Mi a szemed világa hibádzik? - hökkent meg az Úr. - Hásze emberek, azok most már vannak, instálom - okoskodott a vén főangyal -, de ki fog ott dolgozni? - Mi? Hogy ki fog dolgozni? Hát a magyarok a völgyekben, s a románok a hegyek között! De az öreg csak csóválta a fejét. - A magyarok? Azok csak uraskodni fognak. A románok? Azok hanyat hevernek s bámulják reptiben a felhőket. Ami ráérő idejük pedig az uraskodásból s a felhőbámulásból marad, azt eltöltik azzal, hogy kergetik egymást. Valakinek dolgoznia is kell! Erre az Úristen nagy bosszúsan benyúlt a lájbizsebébe, s kirángatta onnan a szászt. - Na - lökte oda bosszúsan a magyarok és a románok közé -, itt van, ni. Ez majd dolgozik helyettük is! De a vén okvetetlenkedő újra csak megvakarta a fejét. - Hásze jó,jó. Ez megvolna. De valami azért még mindég hibádzik! - Mi a keserűség hibádzhatik most már? - mérgelődött meg az Úr ekkora konokságon. - Hásze idenézz, Uram - bökdöste pipáját az öreg főangyal Erdély felé -, a magyar uraskodik és veszekszik a románnal. A román bámulja a felhőket és veszekszik a magyarral. Na ugye? A szász, az dolgozik, ez igaz s a veszekedésben mindég amellé áll, amelyik éppen erősebb. Na de kinek lesz haszna belőle? A szász, az fösvény, Uram, annak szőrös a lelke! Köll még valaki, akinek esze is legyen, meg szíve is s a munkához is értsen valamicskét, mert különben elviszi az ördög az egészet! Erre már az Úristen sem mondhatott egyebet, minthogy ez éppen így igaz, s mivel pedig a zsebeiben már nem volt semmi, amit elővehetett volna, hát megteremtette a székelyt.” (Wass Albert: Tizenhárom almafa)

Külső hivatkozások

- [http://www.geocities.com/erdelyilobby/ Erdélyi Fórum, sok hasznos információval (Szerkesztette: Tófalvi Péter)]
- [http://www.geocities.com/erdelyilobby/foreign/harta.htm Erdély térképe]
- [http://szabo.adatbank.transindex.ro/ Erdélyi helységnévszótár]
- [http://www.geocities.com/erdelyilobby/htm/bodrog.htm Bodrog-alsóbűi régészeti felfedezések]
- [http://www.geocities.com/erdelyilobby/htm/info_h.htm Népesség] Kategória:Erdély ja:トランシルヴァニア ko:트란실바니아

Gepida

A gepida, keleti-germán eredetű, a vandálokkal és a gótokkal rokon dialektust beszélő nép. Történetükről nem maradt fenn saját írásos emlék, amit tudni lehet róluk, néhány késő római kori - korai bizánci forráson kívül, azt ellenségeik: a gótok és a longobárdok (más források szerint "langobárdok") krónikáiból lehet kihámozni.

Gepidia rövid története

Korai országuk a gótok szomszédságában, valahol a Visztula vidékén lehetett. I. sz. 269. után jelentek meg a Kárpát-medence északkeleti szögletében királyuk, Fastida vezetésével. Országuk ekkor a Keleti-Kárpátok koszorúján belül lehetett, a Felső-Tisza, egyesült Szamos lápos völgyeiben. Erről a szűk, terméketlen területről csak bő száz év múlva sikerült kitörniük, mikor a Tisza mindkét partján legalább a Körösökig terjesztették ki országuk határait. A hun támadások hírére dél felé húzódtak, majd kemény harcok után meghódoltak. I. sz. 447-ben tűnnek fel ismét a krónikákban. Helyzetük nagyot változott. Királyukat, Ardarikot Attila valamennyi vazallus királynál többre becsülte, egyedül neki volt joga részt venni a birodalmi tanácsban. Hadseregük a hun birodalom legerősebb gyalogharcos osztaga, részt vesznek Attila hadjárataiban is. Attila halála után Ardarik király vezette az Attila-fiak elleni felkelést, melynek győzteseiként (Nedao-folyó, i.sz. 455.) erővel birtokba vették a hunok szállásterületeit és egész Daciát. Szövetségre léptek a Keletrómai Birodalommal. A 450-es évek végére Gepidia határai délen az Oltig és az Al-Dunáig terjedtek. Pannoniában csak az osztrogótok távozása után terjeszkedtek. Megszállták a Dráva-Száva-köze keleti felét (nagyjából az egykori Pannonia Secunda tartományt), s uralmukat Bácskára is kiterjesztették. Ekkoriban három hatalmi központjuk volt. Gepidia királyai, Ardarik és leszármazottai a traianusi Daciában székeltek, sírjaik a mai Apahida területén kerültek elő. A Pannonia Secunda felett uralkodó alkirálynak Sirmiumban, az egykori nagy császárvárosban volt a székhelye. Valószínűleg volt egy Tisza-Körös-Maros közti udvaruk is. Sirmium nem maradt hosszú távon gepida kézen. Előbb a gótokkal (Nagy Theoderiknek – i. sz. 488., i. sz. 504), később Bizánccal vezetett nyílt ellenségeskedéshez birtoklása. I. Iustinianus, keletrómai császár a langobardokat nyerte meg a gepidák ellen. I. sz. 551-ben kerül sor a nagy gepida-langobard összecsapásra, melyben a gepidák alulmaradtak, de Sirmiumot megtarthatták. A Duna-vidék békéje egészen I. Iustinianus haláláig (i. sz. 565.) fennmaradt. Kunimund király gepidia fővárosát Sirmiumba helyezte át, ahol ezüst pénzt veretett, a Kárpát-medence első kora középkori pénzeit. Itt székelt a gepida arianus egyház püspöke is. I. Iustinianus halála után Sirmium két tűz közé került. Mind Bizánc, mind a langobardok fenyegették. Végül, a langobard király (Alboin) az avar Baján kagánnal szövetségben Asfeld mezején (i. sz. 567.) vereséget mért a gepidákra. Sirmiumot a közben felvonuló bizánci csapatok „megvédték” az avaroktól. A sirmiumi gepida csapatok keletrómai szolgálatba álltak, a gepida trónörökös (Reptila) pedig a királyi kincsekkel Konstantinápolyba menekült. A langobardoktól legyőzött gepidák értesülve hazájuk pusztulásáról a langobardokhoz csatlakoztak, s a következő év tavaszán velük együtt vonultak Itáliába. Az avaroktól legyőzött, illetve a hadba nem vonult gepidák Gepidia egész területével együtt avar uralom alá kerültek. Az avarok a lakosságot áttelepítették.

A gepidák temetkezési szokásai

A gepida csontvázas ritussal temetkező népcsoport volt. A gepida sírok a hun uralom előtt észak-déli vagy dél-északi, a hun uralomtól kelet-nyugati vagy nyugat-keleti tájolásúak. A női sírok gyakori mellékletei: csontfésűk, vas, bronz fibulák, karperecek, különböző anyagú gyöngyök; míg a férfi sírokból a germán fegyverzet jellegzetes darabjai: nehéz, kétélű kardok, vas-dudoros pajzsok, lándzsák kerültek elő.

Gepida embertípus

A gepida nép zöme közepes termetű, karcsú, vagy éppen zömök, robosztus testű emberekből állt. Arcvonásaik szabályosak, a nőké egyenesen finom, a vezető réteg tagjai jó felépítésű, arányos testalkatú emberek. A kezdetben uralkodó nordikus típus mellett hun és alán (helyi szarmata) keveredéssel átmeneti típusok sora alakult ki. A nordikus elemekhez esetenként gyenge mongolid keveredés, kelet-europid típus, kisebb mértékben gracilis mediterrán és turanid elemek járultak. A gepidák szokásaként említhető, hogy a gyermekek fejét mesterségesen torzították, és egy-két esetben gyógyító célból koponyalékelést, trepanációt végeztek. Kategória:Népek

5. század

Az 5. század az időszámításunk szerinti 401 - 500 közötti éveket foglalja magába.

Események

- 451 - A catalaunumi csata
- 476 - A Nyugatrómai Birodalom bukása, az ókor vége

Híres emberek

- Szent Ágoston (Augustinus) püspök, teológus
- Szent Jeromos egyházatya, bibliafordító

Találmányok, felfedezések

Évtizedek és évek

Megjegyzés: Az ötödik század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva. 05 ja:5世紀 ko:5세기 simple:5th century th:คริสต์ศตวรรษที่ 5

Erdély

frame frame Erdély (, , törökül „Urdul”, lengyelül „Siedmiogród”) egy gazdag történelemmel bíró terület, mely a mai Románia nyugati részén helyezkedik el.

Földrajza

Gazdaság

Népei

Etimológia

Erdély az irodalomban

Külső hivatkozások

896

A történészek erre az évre becsülik a magyarok honfoglalását.

Események

- április 4. - VI. Bonifác pápa megválasztása
- május 22. - VII. István pápa megválasztása

Születések

Halálozások

- április 4. - Formosus pápa
- április 19. - VI. Bonifác pápa ko:896년

1437

Események

- február 21. - II. Jakab skót király trónralépese (1460-ig uralkodik).
- A török sereg Szerbiára tör, mivel Brankovics György szerb uralkodó a magyar királyhoz pártol. Megostromolják Szendrő várát, de Szentmiklósi Pongrác serege elűzi őket.
- Kitör a Budai Nagy Antal vezette erdélyi parasztfelkelés, mely átterjed a Tiszántúlra is. A parasztsereg Dés mellett megveri Csáki László erdélyi vajda seregét. Ez az első eset Magyarországon, hogy paraszti sereg vereséget mér a nemességre.
- július 6. - A nemesség és a felkelők megkötik a kolozsmonostori egyezséget, melyben a parasztok közkegyelmet és tizedmentességet kapnak.
- szeptember - A nemesi sereg rátámad a paraszti seregre de Apáti mellett ismét vereséget szenved.
- október 6. - A második kolozsmonostori egyezség megkötése.
- Az év végén Kolozsvár a parasztsereg kezére kerül.
- december 10. és 14 között Kolozsvár mellett döntő csata zajlik a nemesi és a parasztsereg között, mely a parasztság vereségével zárul. A csatában Budai Nagy Antal is elesik.
- december 15. - A nemesi sereg beveszi Nagyenyedet.
- Az Oxfordi egyetem alapítása
- Ulug bég (később timurida uralkodó) csillagkatalógust állít össze.
- A Kazáni Kaganátus alapítása

Születések

- Isaac Abrabanel zsidó filozófus és teológus

Halálozások

- február 21. - I. Jakab skót király (
- 1394)
- december 9. - Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár (
- 1368) ko:1437년

16. század

A 16. század az 1501-1600-ig tartó éveket foglalja magába. Ez az európai reneszánsz és humanizmus, a tudomány és művészetek támogatásának, valamint a reformáció megindulásának kora, ugyanakkor a pusztító vallásháborúk és az amerikai népirtás időszaka is. Ebben az időszakban éri el a hódító Oszmán Birodalom a legnagyobb kiterjedését Európában és Ázsiában.

Események

- 1517-ben Németországból elindul a reformáció vallási mozgalma.
- Amerika felfedezését követően a spanyol hódítók leigázzák az Azték Birodalmat Közép-Amerikában (1521) és az Inka Birodalmat Dél-Amerikában (1533). A hódítások lerombolták Közép- és Dél-Amerika ősi civillizációit. Hatalmas mennyiségű arany jutott el Európába.
- A Föld első körülhajózása Ferdinand Magellan expedíciójában 1522-ben.
- Az 1520-as évektől az Oszmán Birodalom fénykora. Az 1526-os mohácsi vész következtében Magyarország is török uralom alá kerül.
- A 16. század derekán a reformáció miatt Európa nagy része lángba borul.
- A Speyeri birodalmi gyűlésen a Német-Római Birodalom fejedelmei között a reformáció miatt szakadás támad, majd kezdetét veszi a német vallásháború (1529 - 1555).
- Az angol királyság elszakad a római katolikus egyháztól és létrejön a nemzeti anglikán egyház (1533).
- A reformációra adott válaszként a katolikus egyház összehívja a Tridenti zsinatot, ahol kidolgozzák az új katolikus hittételeket (1545 - 1563).
- Az észak-európai államok uralkodói áttérnek a protestáns hitre, és az országaikban felszámolják a katolikus egyházat és hitgyakorlatot.
- Lengyelországban a 16. század közepétől II. Zsigmond király a vallási türelem poltikáját vezeti be. A hitviták tüzében megszületik a lengyel nyelvű irodalom.
- Francia vallásháború a katolikusok és a hugenották között (1562 - 1598) 1572: Szent Bertalan éjszaka.
- 1552 - 1582 között Oroszország több hadjárat során uralma alá vonja a volgai és szibériai tatár államokat (Asztrahany, Kazany és Szibir) területét, és ezzel Európa és Ázsia között kialakul a soknemzetiségű Cári Birodalom.
- 1556-ban a történelem legpusztítóbb földrengése csaknem egymillió áldozatot követel a kínai Sanhszi tartományban.
- Erdélyben a tordai országgyűlés a világon elsőként törvényben rögzíti a lelkiismereti és vallásszabadságot (1568).
- 1568-ban kezdetét veszi a több évtizedig tartó németalföldi szabadságharc a spanyol uralom ellen.
- Lengyelország és Litvánia létrehozza a lengyel-litván nemzetközösséget (1569 - 1795). Az ország ezzel a legnagyobb állam Európában, ez Lengyelország aranykora.
- Japánban a Szengoku-kor hosszú polgárháborúit az Azucsi-Momojama kor országegyesítő kísérlete követi (1568 - 1600).
- A Gergely-naptár bevezetése a katolikus országokban 1582-ben.

Híres személyek

- VIII. Henrik, angol király, az anglikán egyház alapítója (1491 - 1547)
- V. Károly, német-római császár, spanyol király (1500 - 1558)
- I. Szulejmán, török szultán (1494 - 1566)
- Niccolò Machiavelli, olasz író és filozófus (1497 - 1527)
- Dózsa György, az 1514-es magyarországi parasztfelkelés vezetője (1470 - 1514)
- Albrecht Dürer (Ajtósi), német festő (1471 - 1528)
- Kopernikusz, lengyel csillagász (1473 - 1543)
- Michelangelo, olasz festő és szobrász (1475 - 1564)
- Morus Tamás (Thomas More), angol politikus és író (1478 - 1535)
- Raffaello, olasz festő (1483 - 1520)
- Luther Márton, német vallási reformer (1483 - 1546)
- Hernán Cortés, spanyol konkvisztádor, az amerikai népirtás elkezdője (1485 - 1547)
- Tiziano, olasz festő (1490-1576)
- Paracelsus, német orvos és asztrológus (1493 - 1541)
- Philipp Melanchthon, német teológus, Luther munkatársa (1497 - 1560)
- Kálvin János, francia vallási reformer (1509 - 1564)
- Mikael Agricola, finn reformátor, a finn irodalmi nyelv megteremtője (1510 - 1557)
- Dávid Ferenc, az erdélyi unitárius vallás alapítója (1510 - 1579)
- Bakfark Bálint, magyar (szász) zeneszerző (1507 - 1572)
- Luís de Camões, portugál költő (1524 - 1580)
- Pieter Brueghel, flamand festő (1525 - 1569)
- Rettegett Iván, orosz cár, a Cári Birodalom megalapítója (1530 - 1584)
- János Zsigmond, erdélyi fejedelem (1540 - 1571)
- Báthory István, lengyel király és erdélyi fejedelem (1533 - 1586)
- Francis Drake, angol kalózkapitány és felfedező (1540 - 1596)
- El Greco, görög festő (1541 - 1614)
- Torquato Tasso, olasz költő (1544 - 1595)
- Giordano Bruno, olasz filozófus (1548 - 1600)
- Balassi Bálint, magyar költő (1554 - 1594)

Találmányok, felfedezések

- A rokka bevezetése forradalmasítja a textilgyártást.
- Széles körben elterjednek Európában az Újvilágból behozott mezőgazdasági termékek, pl. kukorica, burgonya, csokoládé, paradicsom.
- A négyzetgyök modern jelének első használata.
- A hegedű felbukkanása Észak-Itáliában.

Évek és évtizedek

Megjegyzés: A 16. század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva. Kategória:Évszázadok ja:16世紀 ko:16세기 th:คริสต์ศตวรรษที่ 16

1562

Események

Születések

- november 25. - Lope de Vega, spanyol drámaíró, költő

Halálozások

ko:1562년 nb:1562

Mária Terézia

Mária Terézia (1717. május 13., Bécs – 1780. november 29., Bécs) Magyarország Habsburg-házi uralkodója 1740 és 1780 között. III. Károly leánya. A Pragmatica Sanctio ellenére háború indul az osztrák örökségért. 1740-ben hozzámegy Lotharingiai Ferenchez, 16 gyerekük születik. A háború során Ausztria elveszíti Sziléziát, amelynek a visszaszerzését később a hétéves háborúban (1756 -1763) sikertelenül kisérli meg. 1754-ben bevezeti a kettős vámrendszert,ami erősen visszaveti a magyar ipar fejlődését. Miután a jobbágykérdés rendezését a magyar rendi országgyűlés elutasítja, Mária Terézia e kérdést rendeleti úton szabályozza. 1767-ben kiadja jobbágyrendeletét (Urbárium). Szívügye az oktatás. 1773-ban feloszlatja a jezsuita rendet, a Nagyszombati Egyetemet áthelyezi Budára. Kiadja az iskolarendszert gyökeresen átalakító Ratio Educationis-t. (A nevelés rendje). Egységes világi iskolarendszer jön létre. A trónon legidősebb fia, II. József, a kalapos király követi 1780-ban. II. József

Mária Terézia gyermekei

- II. József, (1741-1790)
- Mária Krisztina, (1742-1798)
- Mária Amália, (1746-1804)
- II. Lipót, (1747-1792)
- Mária Karolina, (1752-1814)
- Mária Antónia, (1755-1793)
- Maximilian Franz, (1756-1801) Kategória:Magyar uralkodók ja:マリア・テレジア

1764

Események

A mádéfalvi veszedelem (Siculicidium: a székelyek lemészárlása). A bécsi udvar megbízta Buccow tábornokot, hogy szervezzen határvidék-védelmet két erdélyi (székely) és két román határezred közreműködésével. A székelyek többször fellázadtak. A gyengébb Buccow tábornokot Mária Terézia leváltotta, a helyébe lépő Siskovics tábornok parancsot adott katonáinak Mádéfalva megtámadására, ahol az erdélyiek vezetői találkoztak. A katonaság körülbelül 400 embert mészárolt le az éjszaka folyamán. A mészárlás és az erőszakos katonasorozás következtében kezdődött meg a székelyek kivándorlása Bukovinába.

Születések

- október 21. – Bihari János, cigány származású magyar zeneszerző és hegedűművész († 1827)

Halálozások

- december 22. - Amade László költő ko:1764년

Osztrák-Magyar Monarchia

390-es évek	390	391	392	393	394	395	396	397	398	399
400-as évek	400	401	402	403	404	405	406	407	408	409
410-es évek	410	411	412	413	414	415	416	417	418	419
420-as évek	420	421	422	423	424	425	426	427	428	429
430-as évek	430	431	432	433	434	435	436	437	438	439
440-es évek	440	441	442	443	444	445	446	447	448	449
450-es évek	450	451	452	453	454	455	456	457	458	459
460-as évek	460	461	462	463	464	465	466	467	468	469
470-es évek	470	471	472	473	474	475	476	477	478	479
480-as évek	480	481	482	483	484	485	486	487	488	489
490-es évek	490	491	492	493	494	495	496	497	498	499
500-as évek	500	501	502	503	704	505	506	507	508	509

Osztrák-Magyar Monarchia
Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder und die Länder der heiligen ungarischen Stephanskrone (német)
A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok és a magyar szent korona országai (magyar)

magyar
A Monarchia Európában

magyar
A Monarchia országai

magyar Háborús zászló	magyar Kereskedelmi zászló
magyar Ausztria zászlaja magyar Címere	magyar Magyarország zászlaja magyar Címere
A Kiegyezés előtt
Kiegyezés A Habsburg Birodalom zászlaja

Hivatalos nyelvek

Latin, német, magyar

Államvallás

római katolikus

Főváros
és legnagyobb város

Bécs
1 675 000 fő (1907)

Államfő

Ausztria császára,
magyar király,
cseh király, etc.

Terület

680 887 km² (1907)

Népesség

48 592 000 (1907)

Pénzegység

Rhine guilder;
korona (1892-től)

Nemzeti himnusz

Gott erhalte Franz den Kaiser

Fennállása

1867–1918

Az Osztrák-Magyar Monarchia 1867 és 1918 között fennállt különleges dualista állam Közép-Európában. Két fele, a Magyar Királyság és Ausztria (hivatalos nevén "A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok", amely a mai Ausztria mellett magába foglalta egyebek mellett Csehországot, Galíciát, Bukovinát, a mai Szlovéniát és Olaszország egy részét) belső ügyeit önállóan intézhette. Közös ügyeknek számítottak a külügy és a hadügy, valamint az ehhez szükséges pénzügyek. A duális állam létrejötte egy kompromisszum eredménye. Az osztrák udvari körök – nagyrészt az Itáliában és a Poroszországtól 1859-ben és 1866-ban elszenvedett katonai vereség hatására – belátták, hogy az egységes és abszolutikus osztrák birodalom törekvését el kell vetni. Magyarország az 1848-ban kivívott alkotmányhoz szeretett volna visszatérni, ennek eléréséhez azonban szintén nem volt elegendő ereje. A létrejött kiegyezésben megkísérelték az udvar nagyhatalmi törekvéseit összeegyeztetni a magyar alkotmányos törekvésekkel. Hogy az alkotmányos Magyar Királyságnak megfelelő partnere legyen, a Birodalom másik felében is alkotmányos rendszert kellett teremteni, ennek eredménye egy dualista állam, az Osztrák-Magyar Monarchia lett. A Birodalom két felének önálló parlamentje (A Lajtán innen az Országgyűlés, a Lajtántúl a Birodalmi Tanács) és önálló kormánya volt. Közös törvényhozás nem volt, a közös ügyeket az ú.n. delegációk hatásköréábe utalták, amelyeket egyenlő létszámban a két parlament küldött ki, illetve ezek élén közös külügy-, hadügy-, illetve pénzügyminiszter állt. Ezek irányításában emellett az uralkodó (császár és király) meghatározó befolyást tartott fenn magának. A politikai kiegyezést a gazdasági kiegyezés egészítette ki, amit azonban tízévente meg kellett újítani. Ennek eredményeként fenntartották a közös bank- és valutarendszert (a jegybank az Osztrák-Magyar Bank volt), valamint a közös vámrendszert. A soknemzetiségű birodalom a nemzetállamok születésének idején jött létre, így a politikai élet nagy része a tizenegy különböző nemzet vitáiból állt. Bár ezek a viták nagy port kavartak, a Monarchia fennállásának ötven éve alatt gazdasági szempontból rengeteget fejlődött, modernizálódott és liberálisabbá vált. A Monarchia létének az első világháború vetett véget.

Külső hivatkozások

- [http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/ Kettős kötődés: Az Osztrák-Magyar Monarchia]Encyclopaedia Humana Hungarica 08.
- [http://lazarus.elte.hu/hun/maps/1910/1910ind.htm A monarchia térképei]

A kiegyezéssel kapcsolatos törvények

- Magyar-osztrák kiegyezés:
- [http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5313 1867. évi XII. törvénycikk] a magyar korona országai és az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekű viszonyokról, s ezek elintézésének módjáról
- [http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5315 1867. évi XIV. törvénycikk] azon arányról, mely szerint a magyar korona országai az 1867. évi XII. törvénycikkben a sanctio pragmatica folytán közöseknek ismert államügyek terheit ezentúl viselik
- [http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5316 1867. évi XV. törvénycikk] az államadósságok után a magyar korona országai által vállalandó évi járulékról
- [http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5317 1867. évi XVI. törvénycikk] a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről
- Magyar-horvát kiegyezés:
- [http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5352 1868. évi XXX. törvénycikk] a Magyarország, s Horvát-, Szlavon és Dalmátországok közt fenforgott közjogi kérdések kiegyenlítése iránt létrejött egyezmény beczikkelyezéséről Kategória:Magyarország történelme ja:オーストリア・ハンガリー帝国 ko:오스트리아-헝가리

Hadik András

Hadik András (Csallóköz, 1710. október 16. – Bécs, 1790. március 12.) tábornok március 12 Kisnemesi családban született. Életútja jellemző példája annak, milyen karrierlehetőségek nyíltak a 18. században a császári hadseregben a magyar nemesek számára. Hadik szolgálatát 1732-ben kezdte egy magyarokból szervezett huszárezredben, s nagyon gyorsan haladt előre a ranglétrán. Részt vett az osztrák örökösödési háború, majd a hétéves háborúban, 1744-ben ezredes, 1747-ben tábornok volt, majd 1759-ben már lovassági tábornokká léptették elő. 1762/63-ban a Sziléziában harcoló császári fősereg parancsnoka. A porosz főváros, Berlin megsarcolásáért a Mária Terézia Rend nagykeresztjével tüntették ki. A háború befejezése után hatalmas birtokokat, valamint grófi rangot kapott szolgálataiért. 1763-ban egy ideig budai katonai kormányzó, majd 1764-68-ig Erdély katonai főparancsnoka és királyi biztosa, az erdélyi kormányszék vezetője. Ebben a minőségében - Magyarországon elsőként - ő indítványozta a jobbágyrendszer felszámolását. 1769-ben a karlócai illír nemzeti kongresszus kormánybiztosa. 1772-ben a Habsburg csapatok fővezére, majd a Habsburg birodalomhoz csatolt lengyel terület első polgári kormányzója. 1774-ben tábornagy és a bécsi Udvari Haditanács elnöke lett. Hadik András nevéhez fűződik a bukovinai székely telepek létrehozása (Hadikfalva, Andrásfalva, Istensegíts). Élete utolsó évtizedére mind a Habsburg birodalomban, mind Magyarországon a legkiválóbb hadvezérnek tartották, s az övéhez hasonló fényes karrier példátlan maradt. A leszármazottak (Hadik-Barkóczy) ma is élnek. Egész alakos portrét festett róla Georg Weikert (1745-1799). A Hadik család volt birtokai közül nevezetes épület a Hadik palota (Budapest, Múzeum utca), amely később a TIT székháza volt. Nevezetes Hadik hely volt még a Hadik kávéház, amely a közeli Hadik laktanyáról kapta a nevét. Van több Hadik kastély is, egy Hadik András utca a XII. kerületben, és számos egyéb szervezet is viseli a Hadik nevet.

Szobra

Budapest Hadik András szobra, amely egyúttal a hármas huszárok emlékműve a Budai várnegyedben a Szentháromság utca - Úri utca sarkon található. 1937. április 29-én avatták fel, készítője ifj. Vastagh György. április 29 "Mágikus" erejében sokáig hittek a közeli BME központi kollégiumban lakó fiatalok, de számtalanszor nézik meg a szobrot még ma is a kivácsiskodók. Sokszor csak a szobor egyetlen pontjára, a ló heréjére koncentrálnak, amelyet a volt kollégisták szidollal fényesítettek a diákvirtus jegyében. Ma (2005) már nem fénylik a szobor rejtett része, mert a BME kollégiumát eladták, és nincsenek hallgatók, hogy titkon folytassák az éjszakai szidolozás tiltott csínyeit. (Nem tévesztendő össze Salamon tökével http://www.vendegvaro.hu/31-9659-285 Salamon töke)

A huszárság

- [http://www.valtozovilag.hu/qb/H.htm könyv: gróf Futaki Hadik András]
- [http://www.magyarhuszar.hu/huszar_maria_terezia.htm a Hadik huszárok, huszárság]

Külső linkek

- [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/044/pc004420.html a Hadik család]
- [http://www.hm-him.hu/download/HLK04febr.doc letölthető anyag a hadtörténeti levéltárból]
- [http://kiwi.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al905_10/ind2.htm Főrendiházi tag Hadik - ORSZÁGGYŰLÉSI ALMANACH]
- [http://corvina.bibl.u-szeged.hu/corvina/opac?idno=bibJGYx52117 Mária Terézia hadvezére : Hadik András táborszernagy Hadtörténelmi Levéltárban őrzött iratainak levéltári segédlete / [szerk. és a bev. tanulmányt írta: Farkas Gyöngyi]
- [http://www.c3.hu/~eufuzetek/index.php?nagyra=16/16_Botka.html a Hadik kávéház törzsvendégei, irodalomtörténeti vonatkozásai]
- [http://216.239.59.104/search?q=cache:nkl_nKA1aaIJ:vp.hu/veszpm/emlekh/h_115005.html+hadik&hl=hu&lr=lang_hu gr. Hadik András sírhelye]
- [http://www.igyuk.hu/altalunkkezeltoldalak/bukovina/abu_sz_t.htm A bukovinai székelyek rövid története] Kategória:Magyar hadvezérek, katonák

1900-as évek

Tudomány és technika

- a Wright fivérek (Orville és Wilbur) kísérletei a repüléssel
- népszerűvé válik és elterjed Edison fonográfja
- Az Amerikai Egyesült Államokban létrejön a Ford Motor Company, legördülnek az első T-modellek a futószalagról, megkezdődik az autómobil feltartóztathatatlan terjedése

Háború és politika

- az imperializmus időszakának a kezdete
- francia-angol egyezmény, az Entente Cordiale, azaz az antant, mely két világháborún keresztül meghatározza a szövetségesi viszonyokat

Kultúra és művészet

Európában a szecesszió kora

Vallás

Események és irányzatok:

- a Panama-csatorna építése

A világ vezetői

- Ferenc József császár és király (Osztrák-Magyar monarchia)
- Woodrow Wilson elnök (USA)
- II. Vilmos császár (Németország)
- II. Miklós cár (Oroszország)
- Theodore Roosevelt (USA) ja:1900年代 nb:20. århundre

1940

Események

- a II. világháború első teljes éve
- március 12. - Békekötéssel ér véget a finn-orosz háború
- április 9. - Német csapatok megtámadják Dániát és Norvégiát
- május 10. - Németország lerohanja a Benelux-államokat, Angliában megbukik a Chamberlain-kormány, az új miniszterelnök Winston_Churchill
- május 28. - Németország elfoglalja Belgiumot - III. Lipót belga király feltétel nélkül kapitulál
- június 5. - Megindul a német támadás Franciaország ellen
- június 14. - Párizs elesik
- Június 22. - Franciaország kapitulál
- június 26 - A Szovjetunióban a forradalmi naptárról visszaállnak a Gergely-naptár használatára.
- augusztus 3. és 6 között a korábban aláírt Molotov-Ribbentrop paktum értelmében, egy erősen befolyásolt választást követően a Szovjetunióhoz csatlakozik a három Balti állam
- augusztus 2. - A Vörös Hadsereg elfoglalja Besszarábiát, létrejön a Moldáv SZSZK
- augusztus 20. - Kína támadást indít a Mandzsúriát megszálló japánok ellen
- augusztus 30. - A második bécsi döntés értelmében magyar csapatok megszállják Észak-Erdélyt
- szeptember 27. - Németország, Olaszország és Japán aláírja a háromhatalmi egyezményt
- október - Bartók Béla emigrál az Amerikai Egyesült Államokba
- november 20. - Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez
- december 12. - Aláírják a magyar-jugoszláv "örök barátsági szerződést" (amelyet Magyarország négy hónappal később orvul megszegett)

Az év témái

1940 filmjei

- Kalmár László: Dankó Pista
- Radványi Géza: Erdélyi kastély
- Radványi Géza: Zárt tárgyalás

1940 az irodalomban

- Arthur Koestler: Sötétség délben
- Radnóti Miklós: Ikrek hava

1940 a zenében

- A Columbia hangemezgyár felvételt készít Bartók: Kontrasztok című művéből, Benny Goodman, Szigeti József és Bartók Béla közreműködésével. Itt már szerepel a Pihenő c. tétel.

1940 a tudományban

1940 sporteseményei

Születések

- január 1. – Frank Langella színész
- január 1. – Helmut Jahn német építész
- január 1. – Sáry László zeneszerző
- január 4. – Brian David Josephson angol fizikus
- január 4. – Kao Hszing-csien, Nobel-díjas kínai író
- február 9. – John Maxwell Coetzee, Nobel-díjas dél-afrikai író
- március 16. – Bernardo Bertolucci olasz filmrendező
- március 18. – Sinkó László színész
- május 27. – Bakay Kornél, régész, tanár, múzeumigazgató, politikus
- június 4. – Nagy Anna színésznő
- június 13. – Gojko Mitić szerb származású német színész
- június 23. – Wilma Rudolph futónő, a „fekete gazella”
- július 7. – Ringo Starr brit zenész, a Beatles tagja
- augusztus 8. – Gregor József operaénekes
- október 9. – John Lennon zenész, énekes
- november 22. – Terry Gilliam amerikai filmrendező, a Monty Python-csoport tagja
- december 21. – Frank Zappa amerikai gitáros, zeneszerző

Halálozások

- január 29. - Paul Klee svájci festő, grafikus;
- március 10. - Mihail Bulgakov orosz író;
- március 29. - Terkán Lajos csillagász, egyetemi docens;
- augusztus 21. - Lev Trockij orosz újságíró, politikus, forradalmár;
- szeptember 1. - Feleky Sándor orvos, költő
- szeptember 24. - Iványi-Grünwald Béla festő;
- augusztus 30. - Joseph John Thomson angol Nobel-díjas fizikus, az elektron felfedezője
- november 17. - Eric Gill, brit szobrász, tipográfus, író;

Nobel-díjak

- 1940-ben a Nobel-bizottság egyetlen területen sem osztott díjat ja:1940年 ko:1940년 ms:1940 simple:1940 th:พ.ศ. 2483

Délvidék

A Vajdaság teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány, (szerbül: Аутономна Покрајина Војводина, szlovákul: Autonómna pokrajina Vojvodina, horvátul: Autonomna Pokrajina Vojvodina, románul: Provincia Autonomă Voivodina, ruszin nyelven: Автономна Покраїна Войводина) Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által is lakott része. Sokszor helytelenül Délvidékként említik, azonban annak fogalma magába foglalja a mai Románia és Horvátország egyes részeit is. A tartomány etnikailag különösen sokszínű: több mint 25 különböző etnikai csoport teszi ki a régió lakosságának egyharmadát. Nem kevesebb, mint 6 hivatalos nyelve van, ami tükrözi a terület kulturális és nyelvi sokszínűségét. A Vajdaság (szerbül „Vojvodina”) egyike Szerbia két részlegesen autonóm közigazgatású tartományának; a másik Koszovó (magyarul Rigómező, teljes elnevezése Koszovó és Metohia tartomány, röviden Koszovó-Metohia).

Földrajz

A Duna, a Tisza és a Száva a tartományt három földrajzi egységre osztja:
- Bácska (Bačka)
- Bánság (Banat)
- Szerémség (Srem)

Történelem

- A terület a Magyar Királyság része volt, de az 1920-as trianoni békeszerződés során a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták.
- A II. világháborúban 1941 áprilisában újra Magyarországhoz került Bácska. Bánság egy része pedig német-magyar közös terület lett. A zsidó lakosságot deportálták. A polgári lakosság elleni népirtásról lásd: Újvidéki vérengzés.
- 1944-ben a szerb partizánalakulatok és a szovjet Vörös Hadsereg elfoglalták ismét e területeket, ami ezúttal a német, magyar és horvát polgári lakosság közötti vérontást eredményezett. A német (sváb) lakosságot kitelepítették, a magyar lakosság egy része Magyarországra menekült.
- 1944-1945 telén a kommunista pártvezetés utasítására tömeges kivégzéseket, etnikai népirtást folytattak a megmaradt magyar lakosság között. A meggyilkoltak száma pontosan nem ismert, de 10.000-30.000 között becsülik. Lásd: Délvidéki vérengzések
- A Párizsi béke (1947) után a terület hivatalosan is Jugoszlávia része lett. A kitelepített vagy meggyilkolt családok házaiba a legtöbb településen szerb lakosság költözött.

Lakosság

A 2002-es népszámlálás adatai szerint, Vajdaság Autonóm Tartománynak 2031992 lakosa van. A tartomány etnikumai a következők:
- szerbek: 65% (1321807)
- magyarok: 14,3% (290207)
- szlovákok: 2,8% (56637)
- horvátok: 2,8% (56546)
- Nem nyilatkozott: 2,7% (55016)
- jugoszlávok: 2,45% (49881)
- montenegróiak: 1,75% (35513)
- románok: 1,5% (30419)
- romák: 1,4% (29057)
- bunyevácok: 1% (19766)
- ruszinok: 0,75% (15626)
- macedónok: 0,6% (11785)
- ukránok: 0,2% (4635)
- egyéb

Közigazgatás

Székvárosa Újvidék (Novi Sad), második legnagyobb városa Szabadka (Subotica). Vajdaság hét körzetre van felosztva: (Zárójelben a körzetek szerb nyelvű elnevezése)
- Észak-Bácskai Körzet (Severnobački Okrug)
- Nyugat-Bácskai Körzet (Zapadnobački Okrug)
- Dél-Bácskai Körzet (Južnobački Okrug)
- Észak-Bánsági Körzet (Severnobanatski Okrug)
- Közép-Bánsági Körzet (Srednjebanatski Okrug)
- Dél-Bánsági Körzet (Južnobanatski Okrug)
- Szerémségi Körzet (Sremski Okrug)
- A Vajdasági helységek magyar és német nevei községek szerint Kategória:Szerbia és Montenegró als:Vojvodina ja:ヴォイヴォディナ

Stricto sensu

Stricto sensu, ou mestrado é o nível de pós-graduação que titula o estudante como mestre naquele assunto. É um tema muito mais específico do que o lato sensu. Categoria:Ensino superior

narty we francji Nurkowanie doda Zam�wienia publiczne Nurkowanie

:: RELATED NEWS ::

Three-Nations Research Institute
Three-Nations Research Institute Co., Ltd. (スリーネーションズリサーチ株式会社) is a company that offers information about international politics and economy, does investment consulting based in Minato, Tokyo, Japan. It was established on April 1, 1987 American animated musical telefilm, featuring the first meeting between Hanna-Barbera characters The Flintstones and The Jetsons. This film was produced by 1912 at age 48. Allen's most

Scarlet Crusade
In the fictional Warcraft Universe, The Scarlet Crusade is an organization of religious zealots who combat the undead (Scourge and Forsaken alike) that control Lordaeron. Their mission is the complete eradication of the undead from Lordaeron, so that

Nation (disambiguation)

- For nation as a term of political discourse, see Nation
- For the political entity, as in international relations, see Country
- For the Swedish student societies, see Student nation Nation or The Nation has been the title of a number of newspapers.
- For the American left-wing newspaper, see The Nation
- For the 19th century Irish nationalist newspaper, see <

Calgary Nose Creek
Calgary Nose Creek was a provincial electoral district that encompassed the Northern Central part of Calgary, Alberta. The riding was created during the election of 1993, when the boundaries of Calgary McKnight changed and the riding was renamed. The riding disappeared during redistribution in 2004 when it split between Calgary Mackay and Calgary No

Steve Walsh
Steve Walsh may refer to:
- Steve Walsh (musician) of the 1970s progress rock band Kansas
- Steve Walsh (NFL) former quarterback in the National Football League
- Steve Walsh (footballer) former professional footballer (soccer)
- Steve Walsh (hockey player) is a National Hockey League player
- World Vision. WorldVision Enterprises, Inc. was a television program and home video distributor established in 1962 as ABC Films, the distribution arm of the ABC Television Network. They primarily licensed program

Wikipedia:Articles for deletion/Metal Gear Bio
Speedy delete. Uncle G 14:08, 2005 May 15 (UTC) Per the deletion log:
- 12:57, 2005 May 15 Geogre deleted Metal Gear Bio (Hoax/prank, per VfD)

Metal Gear Bio

Possible hoax? Was placed on speedy as 'subject doe