:: wikimiki.org ::
| Szlovák Nyelv |
Szlovák nyelvA szlovák nyelv ( a hosszabb forma ) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik. Történelmi elődei az ősszláv, majd az ószláv nyelvek, melyből az összes többi szláv nyelv is kifejlődött. Legközelebbi rokonai a cseh és a lengyel nyelv. Három nyelvjárása van: nyugati, középső és keleti (ez utóbbinak egy sajátos, a magyar helyesíráson alapuló írást is kidolgoztak, a jugoszláviai bácskeresztúri szlovákok is ezen a nyelvjáráson beszélnek, de cirill írással írnak). Szlovákián kívül Csehországban (400 000) és Magyarországon (80 000) található számottevő szlovák népesség, ezen kívül Észak-Amerikában (300 000) vannak nagyobb szlovák kolóniák. Összesen több mint 6 millió beszélője van a nyelvnek.
A felvidéki magyarok általában kétnyelvűek, a magyar mellett a szlovák nyelvet is beszélik.
2004. május 1. óta az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
A nevük eredete
Egykor a szlovákokat a magyarok tótoknak hívták, ahogyan pl. a románokat oláhoknak, a szlovéneket pedig vendeknek nevezték. Ezek a népnevek a szlovák, román, stb. nemzetállamok kialakulása után (de az internacionalista testvériség idejére mindenképpen) kivesztek a magyar nyelvből. A tót név végső soron a tauta (litvánul nép) és a germánokra alkalmazott teuton kifejezéssel azonos, annak szinonimája. A szlovák népnév a 19. században terjedt el, és a közvélekedés szerint a „szó” jelentésű szlovo alakból ered. Másfelől a „szlovák” név a „szláv” népnév egy változata.
A szlovák irodalmi nyelv kialakulása
A szlovák nyelv közép-szlovákiai nyelvjárása a hivatalos nyelv alapja. Az irodalmi nyelvi norma első megalapozója Anton Bernolák pap (1762- 1813) volt, aki közép-szlovák nyelvjárási elemekkel bővített nyugat-szlovák nyelvjárásra építette föl a nyelvet. Értekezése 1787-ben jelent meg latinul, majd 1790-ben nyelvtant is kiadta. Fő műve a szlovák-cseh-latin-német-magyar szótára: Slovár Slovenski Česko-Latinsko-Nemecko-Uherski, amely csak halála után jelent meg, hat kötetben.
A nyugati, középső és keleti nyelvjárás hivatalos nyelvvé való tétele sok próbálkozást élt meg. A keleti nyelvjáráson alapuló kiadványok a református vallásos kiadványok és liturgia keretén belül jelentek meg. A 18. század közepétől kezdve adtak ki ilyen műveket a keleti Zemplén megyei nyelvjárásra építve. Az írásmód a magyar helyesírásra épült, tehát pl. az sz betűt használták. Az amerikai emigráció még 20. századunk elején is adott ki ebben a nyelvjárásban, nyelvi stílusban és ilyen helyesírással vallásos műveket, sőt időszaki lapokat. Különben a vajdasági Bácskeresztúron (Ruski Krstur/Руски Крстур) élő görög-katolikus és magukat ruténeknek nevező szlovákok e zempléni eredetű nyelvjárásban beszélnek és cirill betűkkel írnak.
A szlovák ábécé
A betűk: A, Á, Ä, B, C, Č, D, Ď, Dz, Dž E, É, F, G, H, Ch, I, Í, J, K, L, Ĺ, Ľ, M, N, Ň, O, Ó, Ô, P, R, Ŕ, S, Š, T, Ť, U, Ú, V, X, Y, Ý, Z, Ž
A betűk nevei: a, á, ä, bé, cé, čé, dé, ďé, dzé, džé, e, é, ef, gé, há, chá, i, í, jé, ká, el, dlhé el, eľ, em, en, eň, o, ó, ô, pé, er, dlhé er, es, eš, té, ťé, u, ú, vé, iks, tvrdé i, tvrdé í, zé, žé
Figyelem! A ch a h után áll!
Különbségek a cseh nyelvhez képest
A szlovákot elég könnyen meg lehet különböztetni más szláv nyelvektől, de legközelebbi rokonától, a csehtől már nem olyan egyszerű. Az alábbiak azonban segítségünkre lehetnek:
- Csak a szlovákban létezik:
- ä, ĺ, ľ, ô, ŕ
- Csak a csehben létezik:
- ě, ř, ů
Kiejtés
Magánhangzók
A magánhangzók lehetnek rövidek és hosszúak is.
- a: mint a palóc nyelvjárásbeli rövid á [a]: kefa ['kefa]
- á: mint a magyar á [a:]: dáva ['da:va]
- ä: mint a magyar e [ɛ]: pät [pɛt]
- e: mint a nyelvjárásbeli zárt e [e]: veľmi ['veʎmi]
- é: hosszú, nyílt e [ɛ:]: zdravé ['zdravɛ:]
- i, y: mint a magyar i [i]: chlapi ['xlapi], ryba ['riba]
- í, ý: mint a magyar í [i:]: cudzí ['ʦuʣi:], dlhý ['dl-γi:]
- o: mint a magyar o [o]: koč ['koʧ]
- ó: mint a magyar ó [o:]: Tótová ['to:tova:]
- u: mint a magyar u [u]: ulica ['uʎiʦa]
- ú: mint a magyar ú [u:]: kľúč ['kʎu:ʧ]
Megjegyzés: az i, í lágyítja az előtte álló d, l, n, t mássalhangzókat (kivéve néhány újkeletű idegen szót), az y, ý nem. Néhány szóban viszont etimológiai okoból írnak y, ý-t i, í helyett.
Kettőshangzók
- au, av: hasonló a magyar au-hoz [au]: auto ['auto], pravda ['prauda]
- eu, ev: hasonló a magyar eu-hoz [eu]: Európa ['euro:pa], polievka ['poʎjeuka]
- ia: rövid j előtétű rövid, palócos á [ja] (lágyít!): žiak [ʒjak]
- ie: rövid j előtétű magyar e [je]: miesto ['mjɛsto]
- iu: rövid j előtétű magyar u [ju]: biura ['bjura]
- ô: rövid u előtétű nyílt o [wɔ]: kôň [kwɔɲ]
- ou: hasonló a magyar ou-hoz [ou]: tebou ['cɛbou]
Megjegyzés: az av, ev kapcsolatok csak szótag végén ejtendőek így!
Mássalhangzók
A b, c, dz, f, g, j, k, m, p, r, v, x, z betűk kiejtése megegyezik a magyarral ([b], [ʦ], [ʣ], [f], [g], [j], [k], [m], [p], [r], [v], [ks], [z]).
Példák: Hybe ['γibɛ], Levice ['ʎɛviʦɛ], cudzí ['ʦuʣi:], Fatra ['fatra], Magura ['magura], Dunaj ['dunaj], zrážka ['zra:ʃka], Komárno ['koma:rno], Poprad ['poprat], Muráň ['mura:ɲ], veľký ['vɛʎki:], textil [tɛkstil], Zlieskov ['zʎjɛskof].
A többi betűt a következő módon ejtjük:
Megjegyzések
A hangsúly általában az első szótagon van..
A q, w csak idegen nevekben fordul elő.
A zöngés mássalhangzók szó végén zöngétlenekké válnak.
----
Nyelvtan
Főnevek
A szlovák nyelvben a főneveknnek három nyelvtani nemük lehet.
- hímnem
- nőnem
- semlegesnem
A hímnemű főnevek további két csoportra oszlanak:
- élő főnevek
- élettelen főnevek
Szerencsére a legtöbb esetben a végződés segít eldönteni, hogy az adott szó milyen nemű.
- a hímnemű szavak kevés kivétellel mindig mássalhangzóra végződnek
- a nőnemű főnevek
- -a, -ia, -nošť, -ošť, -šť, -áreň vagy -ň végűek lehetnek
- a semlegesnemű főnevek pedig -o vagy -e-ie végűek
A főnevek többes száma
A szlovákban a többes szám jelét az egyes szám helyére tesszük
- HÍMNEM
-hímnemű ÉLŐ főnév kemény vagy lágy mássalhangzóra végződik
a többesz szám jelei: -i/-ia/-ovia
-hímnemű ÉLETTELEN főnév kemény vagy lágy mássalhangzóra végződik
a többes szám jelei: -y/-e
- NŐNEM
-a nőnemű főnevek többes számban az alábbi ragokat kapják:
-y/-e/-i
- SEMLEGESNEM
-a semlegesnemű főnevek többes számú végződései az alábbiak:
-á/-ia/-atá/-ence
Névelő
A szlovák nyelvben nincs határozott, a határoztalan pedig ritkán használt. Ezek helyett a szlovák inkább mutató névmás alakjait használja
- hímnem
-élőre ten... tsz: tí
-élettelenre ten... tsz: tie
- nőnem
-esz: tá
-tsz: tie
- semlegesnem
-esz: to
-tsz: tie
Melléknevek
A szlovák nyelvben a melléknevek nemben, számban és esetben igazodnak ahhoz a főnévhez amelyre vonatkoznak. Mindig a főnév előtt állnak!
Végződései:
- hímnem
egyes szám -ý (dobrý)
többes szám -í (dobrí)
- nőnem
egyes szám -á (suchá)
többes szám -é (suché)
- semleges nem
egyes szám -é (zlé)
többes szám -é (zlé)
A mellékneveknek létezik még egy csoportja, amelyek ún. "lágy" végződést kapnak.
- hímnem
egyes szám -í (cudzí)
többes számban -í (cudzí)
- nőnem
egyes szám -ia (čia)
többes számban - ie (čie)
- semleges nem
egyes szám -ie (tretie)
többes számban -ie (tretie)
Külső hivatkozások
- [http://bruntal.net/view.php?cisloclanku=2005100801 A cseh és a szlovák szókincs eltérései] (cseh nyelven)
Kategória:Nyelvek
ja:スロバキア語
Cseh nyelvA cseh nyelv (csehül český jazyk vagy čeština) az indoeurópai nyelvcsalád, azon belül a nyugati szláv nyelvek tagja. Legközelebbi rokona a szlovák nyelv, amellyel kölcsönös érthetőség áll fenn (mintha egyazon nyelv két nyelvjárása lenne), de ugyanebbe a csoportba tartozik a lengyel és a szorb nyelv is. Két fő nyelvjárása a csehországi és a morvaországi. A legrégebbi nyelvemlékek a 13. századból valók.
A nyelvet minteg 12 milliónyian beszélik, Csehországon kívül Szlovákiában, Németországban, Ausztriában valamint az Egyesült Állmokban és Kanadában elszórva használják.
2004. május 1. óta az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
A cseh ábécé
A cseh nyelvet a latin írás betűivel írják. Az ábécé:
Kiolvasott alakjuk: krátké a, dlouhé á, bé, cé, čé, dé, ďé, krátké e, dlouhé é, je, ef, gé, há, chá, krátké i, dlouhé í, jé, ká, el, em, en, eň, o, ó, pé, kvé, er, eř, es, eš, té, ťé, krátké u, dlouhé ú, ů s kroužkem, vé, dvojité vé, iks, krátké ypsilon, dlouhé ypsilon, zet, žet. (A betűk kiejtését l. alább!)
Érdemes észrevenni, hogy a ch betű a h után (nem pedig a c után) szerepel. Egyazon betű éles ékezetes alakja (é, ú) megelőzi a hacsekosat (ě) és a karikásat (ů).
A kis ď betű nagybetűs párja a Ď, a kis ť betűé pedig a Ť (felül mindkét nagybetű normális hacsekkal).
Szavak ábécébe rendezésekor a magánhangzókon nem számítanak a mellékjelek (pl. duben < důsledný < duševní), a mássalhangzókon azonban igen (pl. rýže < řád).
Különbségek a szlovákhoz képest
A cseh nyelvet elég könnyen meg lehet különböztetni más szláv nyelvektől, de legközelebbi rokonától, a szlováktól már nem olyan egyszerű. Némely betűk azonban csak az egyik nyelvben, mások csak a másikban fordulnak elő:
Kiejtés
A betűk fölötti fordított háztető (ˇ) neve hacsek (csehül háček).
Írási és olvasási tudnivalók
- Az i,í és az y,ý között az a különbség, hogy az előbbi lágyítja az előtte álló d,t,n hangokat, míg az utóbbi nem. A dy, ty, ny kiejtése tehát [di, ti, ni], a ti, di, ni ejtése pedig [gyi, tyi, nyi] lesz a csehben.
- Helyesírási szabály, hogy az ún. lágy mássalhangzók után (ž, š, č, ř, c, j) i/í betűt írunk, a kemény mássalhangzók után (h, ch, k, r, g) pedig y/ý szerepel.
- Idegen szavakban az i előtti d,t,n kemény maradhat, pl. gramatika, [-ti-].
- Az ě kiejtése [je], a d/t/n hangokat lágyítja (dě, tě, ně: [gye, tye, nye]), a mě betűket pedig [mnye]-ként ejtjük. (Az utóbbi csak a Prága környéki irodalmi nyelvre vonatkozik.) – Az ě és az i/í betűn kívül más betű nem lágyít (szemben pl. a szlovákkal, itt a sima e sem lágyít).
- Az ř a cseh nyelvnek szinte egyedülálló hangja: egyszerre képzett [r] és [zs] hangot jelöl (más szóval: megemelt nyelvgyökkel képzett [r]-et).
- Az ú és ů hang kiejtésre azonos (hosszú [ú]), az utóbbi azonban a ragozás során o-val váltakozhat, illetve más szláv nyelvekben o felel meg neki. Megkülönböztetésüknek tehát nem hangtani, hanem helyesírási és nyelvtörténeti okai vannak.
- A ď és a ť betűk jele önálló karakter, nem pedig d/t + aposztróf (’). Nagybetűs formájukban (Ď, Ť), valamint kézírásos alakjukban a többi betűnél látható hacsekot (ˇ) használjuk: dˇ, tˇ.
- A zöngés mássalhangzókat szó végén zöngétlenül ejtjük (a némethez hasonlóan), például obraz [obrasz] 'kép'. A zöngétlenedés előre is hat, szón belül vagy szóhatáron át is, pl. v pokoji [fpokoji] 'a szobában'.
- A h és a ch hangnak jelentésmegkülönböztető értéke van; a csehek (amint a szlovákok is) kényesek a megfelelő kiejtésre.
- A magánhangzók hosszának is jelentésmegkülönböztető értéke van, ezért ügyelni kell megfelelően hosszú, nyújtott ejtésükre.
Alaktan
Névszóragozás
Nemek
A főnevek három nembe tartozhatnak: hím-, nő- és semlegesnem. Nemcsak a természetes nemmel rendelkező élőlényeknek van nyelvtani nemük, hanem minden más főnévnek (tárgyaknak, fogalmaknak is). – A melléknevek és a számnevek a főnévvel nemben, számban és esetben egyeznek.
A főneveket többé-kevésbé fel lehet ismerni végződésük alapján:
A mássalhangzó végűek többsége hímnemű (a kemény msh. végűek kivétel nélkül), az -a végűek nőneműek (valamint egyes lágy mássalhangzó végűek és az -e végűek egy része), az -o és -í végűek pedig semlegesneműek (valamint az -e végűek közül a többi).
A ragozás miatt meg kell különböztetni a hímneműek között élőt és élettelent, valamint mindhárom nemben kemény és lágy tövűeket.
Esetek
A csehben hét névszói esetet tartanak számon. Nevük és kérdőszavaik az alábbiak:
- alany- (nominatívusz): ki, mi?
- tárgy- (akkuszatívusz): kit, mit?
- birtokos (genitívusz): kinek, minek a valamije?
- részes (datívusz): kinek, minek?
- elöljárós (lokatívusz): kiről, miről?
- eszköz (instrumentális): kivel, mivel?
- megszólító (vokatívusz): kit, mit szólítunk meg?
Igeragozás
Három fő igeragozási típust különböztetnek meg, melyek közül az egyiknek két altípusa van aszerint, hogy töve egy szótaggal bővül (ezt néha önálló típusnak tekintik, és négy fő típusról beszélnek).
- Az I.a típus főnévi igeneve (csillaggal jelölve) alakilag különféle lehet. Egyaránt ide tartozik például: jít (jdu), jet (jedu), psát (píšu), pít (piju), mýt se (myju se). (Zárójelben az egyes szám első személyű alakok szerepelnek, amelyek már szabályosak.) Ezeknél tehát a főnévi igenév mellett mindig valamelyik személyragos alakot is ismerni kell.
- Az I.b típusnál egy dobozban helyenként két alak is látható: a zárójeles a köznyelvi változatot jelöli. Ezeket elsősorban felismerés szintjén érdemes tudni. (A köznyelvi változat észrevehetően a másik altípus hatását mutatja.)
- A II. típusnál az á helyenként hosszú a főnévi igenévben (pl. znát).
- A legnagyobb figyelmet általában az egyes szám első és a többes szám harmadik személy igényel; a többi alak lényegében szabályos.
Külső hivatkozások
- [http://www.bohemica.com/czechonline/reference/referencetop.htm Cseh nyelvtan angolul]
- [http://bruntal.net/view.php?cisloclanku=2005100801 A cseh és a szlovák szókincs eltérései]
Kategória:Nyelvek
Kategória:Csehország
ja:チェコ語 ko:체코어
Magyar nyelv
Nyelvek > Nyelvcsaládok > Uráli nyelvcsalád > Finnugor nyelvek > Magyar nyelv
----
Besorolás
A magyar nyelv besorolása nyelvészeti körökben nem képezi vita tárgyát: az uráli nyelvcsalád tagja, ezen belül a finnugor nyelvek közé tartozik.
Földrajzi eloszlás
A magyart Magyarországon kívül többek között a környező Kárpát-medencei országokban beszélik: (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia (főként Erdélyben), Szerbia és Montenegró (a Vajdaságban), Horvátország, Szlovénia).
Beszélők száma
Beszélőinek száma kb. 14,5 millió (ezzel az uráli nyelvcsalád legnépesebb tagja), közülük kb. 10 millióan élnek Magyarországon. A magyar nyelv Magyarország hivatalos nyelve és az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike. Hivatalos nyelv a szlovén mellett Szlovénia három járásában (Dobrónak, Hodos és Lendva), valamint a Vajdaságban. – Az Európai Unióban anyanyelvileg, vagyis etnikai magyarként kb. 12 millió magyar él. 13 millióan beszélik az Európai Unióban a magyar nyelvet első vagy második nyelvként. A magyar nyelvet a nyelvek sorában a 66. helyre tesszük az anyanyelvileg beszélők száma szerint.
A Földön 30 millió magyar származású ember él, nagyobb részük a nyelvet nem beszéli. A beolvadás (asszimiláció) szempontjából több szempontból is beoszhatjuk őket: a beolvadás az angol, spanyol, szlovák, román, szerb-horvát nyelvekbe valamint a magyarab, berber és arab nyelvekbe történt, de a német, cseh és más nyelvterületek is jelentős számú magyart olvasztottak magukba.
Írás
A magyar nyelv a latin írást használja, kiegészítve annak ábécéjét néhány speciális magyar betűvel.
A latin írásjegyek előtt a nyelvet rovásírással írták. A magyar rovásírás néhány kutató szerint az i. e. 5. században már létezett és használt írás volt, ennek eldöntéséhez a jelenlegi adatok valójában nem elégségesek. Szent István király korában a kereszténységre való áttéréskor bevezették a ma használt latin betűs írásunk ősét (néhány írásjel eltért a ma használatostól). Ekkor az ország hivatalos nyelve a latin nyelv lett. A magyar nyelv 1844 óta Magyarország hivatalos nyelve.
Nyelvjárások
Nyolc fő nyelvjárást tartanak számon:
- tiszai (más néven: alföldi),
- dunántúli,
- déli (más néven: Duna-Tisza-közi),
- északkeleti,
- palóc (más néven: északnyugati),
- mezőségi (más néven: Királyhágón túli),
- nyugati,
- székely,
- csángó.
(A mai hivatalos nyelv az északkeleti nyelvjárásból fejlődött ki.)
Származás
A nyelvrokonság témája századok óta vitatott téma: a finnugor eredet mellett a türk (turáni) és a sumér eredet, továbbá az ősnyelv elmélete is felmerült. Jelenlegi ismereteink és a bevett kutatási módszerek alapján az uralkodó nyelvtudományi irányzat csak a finnugor rokonságot fogadja el. Nádasdy Ádám szerint:
: „A hangváltozások és a nyelvtani szerkezet öröklött volta más nyelvcsoporttal való rokonítást jelen tudásunk szerint nem tesz lehetővé. Azaz: túl jól működik a finnugor rokonítás, és túl rosszul bármi más.” [http://origo.hu/csevegoszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3]
A finnugor nyelvi kapcsolat egyrészt az alapszókincs összevetésével, másrészt a rendszeres hangmegfelelésekkel (pl. a magyar f hangnak más finnugor nyelvekben rendszeresen p felel meg, a magyar h-nak k stb.), harmadrészt a nyelvi rendszer hasonlóságával (agglutináció, nyelvtani nemek hiánya stb.) igazolható. Egy átlagos mai magyar szöveg elemzése során a finnugor, azaz magyar szavak arányát kb. 90%-nak találjuk, ami nem kis részben az egyes tövekből eredő gazdag szóbokroknak köszönhető (gyökök.) A nyelv mai jellegét természetesen egyéb nyelvek is jelentősen befolyásolták.
A nyelvrokonság – egyéb társadalmi tényezők folytán – nem mindig van közvetlen összefüggésben a népek vér szerinti rokonságával, tehát a népességgenetikai kutatások csak támpontként szolgálhatnak a nyelvészeti kutatásokhoz. (Erről bővebben lásd: Czeizel Endre: A magyarság genetikája. Galenus, 2003.)
Történet, kialakulás
:Korszakairól lásd: Nyelvtörténeti korszakok a magyarban
Önálló fejlődése az ősmagyar korban indult meg, majd az ómagyar korban jelentek meg írott szórványok, szövegemlékek (első szövegemlék a tihanyi apátság alapítólevelében található, az első összefüggő szövegek pedig a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom). A középmagyar kor jelzi az első magyar nyomtatványok megjelenését és a magyar költészet kezdeteit (Tinódi, Balassi) – ez a korszak már nem különbözik lényegesen a mai nyelvtől. Az újmagyar korban alakul ki az egységes nemzeti nyelv és a modern irodalmi nyelv, a 18–19. századi írók, költők, valamint a nyelvújítás révén (Kazinczy Ferenc vezetésével).
Szókincs
A magyar nyelv szókincse a szótöveket tekintve kb. 21%-ban finnugor eredetű (A nyelv és a nyelvek, ISBN 963-05-7959-6, 134. o.), szóelőfordulás szerint azonban 80-90%-os arányt kapunk. Emellett számos iráni, türk, szláv, latin, német, francia, olasz és angol eredetű szó található nyelvünkben.
A magyar nyelv szavainak száma az önálló jelentésű összetett szavakat is beleértve kb. 240 000-re tehető.
Részletesen lásd: Magyar szókincs
Jellemzők, sajátosságok
Hangtan
Jellemző rá az első szótagra eső hangsúly (ebben a finnugor és a szlovák nyelvekre hasonlít), a magánhangzó-harmónia (barnulásotokról - zöldülésetekről), valamint a magánhangzó-hosszúság és a hangsúly egymástól független volta (amely szinte egyedüliként lehetővé teszi az antik időmértékes verselés alkalmazását). Hangrendszerére ezenkívül a lágy mássalhangzók (ny, ty, gy), az aspirálatlan zárhangok (h nélkül ejtett p, t, k, szemben a germán nyelvekkel) és a palatális magánhangzók előtti kemény mássalhangzók jelenléte jellemző (azaz lehetséges ne, ti stb. hangkapcsolat, nye, tyi helyett; szemben például az orosszal). Nincsenek benne valódi diftongusok (mint például a finnben vagy németben) és redukált magánhangzók (mint például az angolban, németben). A speciális magyar a hang (mely a svédben és a perzsában is megvan) nehézséget okozhat a nyelvtanulóknak .
Alaktan
Az agglutináló jelleg toldalékok halmozását is lehetővé teszi (a finnugor, perzsa, baszk, sumér és a török nyelvekhez hasonlóan). Szintén jellemző a többféle alakváltozat mind a szótövek, mind a toldalékok terén, a gazdag esetrendszer és az irányhármasság (honnan? hol? hová?) a helyhatározók használatában. Kevés az igeidő (a mondá, mondja vala, mondta vala, mondtam légyen alakok gyakorlatilag kihaltak, a Székelyföldön viszont ma is aktívan használják a mondta volt formát), és hiányzik a habeo ige („én birtoklok valamit” helyett „nekem van valamim”). A magyar nyelv megkülönbözteti a határozatlan („alanyi”) és a határozott („tárgyas”) ragozást: olvasok, olvasom, a főnévi igenév pedig ragozható (látnom, látnod, látnia stb., amely egyébként a portugálban is megtalálható).
Mondattan
A magyarban puszta névszó is állhat állítmányként (az oroszhoz hasonlóan), a jelen idejű, egyes és többes szám 3. személyben (pl. Pista tanár Ø, elmarad a 'van'). Szórendi szempontból a magyar az SOV nyelvek közé sorolható (alany–tárgy–állítmány), bár a magyar mondat kitüntetett összetevői valójában nem ezek, hanem a topik és a fókusz (vagy téma és réma; az ismertnek tekintett információ, amiről állítást teszünk, és az újonnan említett, hangsúlyos információ, ami az állítás magvát alkotja). A magyar nyelv újabb kutatásai elsőként mutattak rá az utóbbi felbontás jelentőségére a nyelvek általános leírásában.
:A magyar nyelv természettudományos módszerekkel való vizsgálata, azaz az elmúlt 25 év magyar generatív nyelvészete a magyart az emberi nyelvek olyan sajátságos típusaként állította elénk, mely fontos jellegzetességeiben különbözik a legismertebb indoeurópai nyelvektől. A magyarban a szórendet a mondat elemeinek nem a mondatrészi szerepe, azaz alany, tárgy volta, hanem a logikai funkciója határozza meg. A magyar mondat ige előtti nevezetes szerkezeti pozícióit a logikai műveleteket kifejező mondatrészek foglalják el, köztük a mondat logikai alanyát megnevező topik, a disztributív kvantorok (például a minden elemet tartalmazó mondatrészek), valamint a kizárólagos azonosítást kifejező fókusz.
::Forrás: [http://www.nyelveszet.hu/nyelveszet/ É. Kiss Katalin: A nyelv formális rendszerének leírása]
Idézetek
Ács Tivadar Akik elvándoroltak című művében (1940) így ír az angol Sir John Bowring-ról [http://www.matud.iif.hu/04apr/08.html]:
:„Az angol követ híres nyelvtudós volt, s a magyar nyelvnek őszinte bámulója. Önönmagából következetesen és szilárdan alkotott beszédnek jellemezte, amelyben logika van, sőt matézis, az erő, a hangzat minden hajlékonyságával és formázhatóságával. Szerinte az angol legyen büszke arra, hogy az ő nyelve az emberi történelem époszát tünteti fel. Ki lehet mutatni eredetét, kivehetők, szétválaszthatók benne az idegen rétegek, melyek különböző népekkel való érintkezés idején rávakolódtak. A magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, melyen az idők viharai karcolást sem ejthettek. Nem az idők változásától függő kalendárium. Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem trafikál, nem ád, nem vesz senkitől. Nyelvünk nemzeti önállóságunknak, szellemi függetlenségünknek legrégibb, legfényesebb élő emléke. Amit a tudósok nem tudnak megmagyarázni, azt mellőzik. Ez a nyelvészetben is így van, ép úgy az archeológiában. Az egyiptomi régi templomok egyetlen kőből készült padlatait sem tudják megmagyarázni. Honnan, melyik hegységből vágták ki e csodálatos tömeget, miként szállították le, vagy emelték fel egy templom tetejéig? A mi nyelvünk eredetisége ennél csodálatosabb tünemény. Aki megfejti, az isteni titkot fogja boncolni, annak is az első tételét: »Kezdetben vala az Ige s az Ige vala az Isten s az Isten vala az Ige«.”
Lásd még
- A magyar nyelv eredete
- A finnugor elmélet kritikája
- A magyar nyelv rokonsága más nyelvekkel
- Árvíztűrő tükörfúrógép
- Magyar nyelvű forrásszövegek a Wikisource-ban
- Magyar szókincs
Külső hivatkozások
- [http://www.e-nyelv.hu/ A magyar nyelv fóruma]
- [http://www.ozhun.net/a-olvasok_irtak.php?cikkID=111&count=60 A magyar nyelv (Australian Hungarian Community Web Site)]
- [http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Afal&url=/eletestudomany/archiv/2000/0012/neheze/nehzea.htm Nehéz-e a magyar nyelv?] (Oswald Gschnitzer, Heidelberg, Élet és Tudomány, 2000/12.)
- [http://www.c3.hu/~magyarnyelv/00-4/pusztai.htm A magyar nyelv 20. sz.-i változásai] (Pusztai Ferenc)
Nyelvtan
- [http://www.yudit.org/magyar/Contents.html Magyar nyelvtani táblázatok]
Nyelvművelés (pro és kontra)
- [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1231/123102.htm A magyar nyelvművelés állapota – Balázs Géza írása a Magyar Nyelvőrben]
- [http://dragon.unideb.hu/~tkis/ A nyelvművelés kártékonyságáról és ármánykodásáról]
- [http://mek.oszk.hu/00000/00022/html/ Egy emberközpontú nyelvműveló – Margócsy József írása Lőrincze Lajosról és a nyelvművelésről]
- [http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking.html Modern Talking – Nádasdy Ádám cikkeinek gyűjteménye a Magyar Narancs sorozatából]
- [http://www.muszeroldal.hu/MMK/nr71/kigyomlaltuk71.html szaknyelvi igényesség]
Származás
- [http://www.kitalaltkozepkor.hu/maracz_finnugor.html Marácz László cikke a finnugor elméletről]
- [http://www.kitalaltkozepkor.hu/langeiren_amagyarnyelv.html Lange Irén: A magyar nyelv sajátosságai hagyománytörő lingvisztikai szemszögből]
Egyéb
- [http://mek.oszk.hu/01200/01228/01228.htm Illyés Gyula: Ki a magyar?]
- [http://bme-tk.bme.hu/other/kuszob/ Küszöbszint a magyar mint idegen nyelven (Műegyetemi Távoktatási és Felnőttképzési Központ)]
- [http://www.nyariegyetem.hu/ Debreceni Nyári Egyetem, a magyarnyelv-oktatás egyik specialistája]
- [http://www.magyarora.com/ Magyaróra: Új utak a magyar nyelvhez]
- [http://www.geocities.com/erdelyilobby/jpg/Magyarok.jpg Magyarok a Kárpát-medencében]
- [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=10165 Nádasdy Ádám a nyelvek és a népek rokonságáról]
- [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1274/127402.pdf Pusztai Ferenc cikke az általa szerkesztett, átdolgozott Magyar értelmező kéziszótárról] (PDF)
- [http://corpus.nytud.hu/mnsz/ Magyar Nemzeti Szövegtár] (az MTA 153,7 millió szövegszót tartalmazó adatbázisa többféle kortárs szövegből; ingyenes regisztrációval böngészhető)
- [http://wikisource.org/wiki/Anyanyelvemr%C5%91l%2C_huszonegy_t%C3%A9telben Dr. Végvári József: Anyanyelvemről, huszonegy tételben]. A magyar nyelv és a hivatalos nyelvészet a szerves műveltség szempontjából
Külső hivatkozások angolul
- [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=HNG Hungarian language (Ethnologue.com)]
- [http://www.ut.ee/Ural/num.html Numerals of some Uralic languages]
- [http://www.geocities.com/Athens/Acropolis/3093/finnugor.html Uralic page]
- [http://www.lmp.ucla.edu/profiles/profh02.htm Hungarian Profile]
- [http://www.people.fas.harvard.edu/~arubin/hungarian.html A Hungarian Language Course by Aaron Rubin]
- [http://www.afs.hu/hungary/hungary/study.html Study Hungarian! (AFS.com)]
- [http://www.hungarotips.com/hungarian/ Hungarian Lessons (Hungarotips.com)]
- [http://www.single-serving.com/Hungarian/index.html Hungarian Phrase Guides]
További irodalom
- É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan (Osiris Kiadó, Budapest, 2003)
- Keresztes László: [http://www.nyariegyetem.hu/html/db/hun/main33_.html Gyakorlati magyar nyelvtan] (Debreceni Nyári Egyetem, 1995, Hungarolingua sorozat)
- Végvári József: „És mégsem mozog ...” - tanulmányok anyanyelvről, hitről, tudománytörténetről és nevelésről, világképről, szerves műveltség és hivatalos tudomány viszonyáról. Főnix Könyvműhely, 2005. ISBN 963-7051-05-8 .
ja:ハンガリー語 ko:헝가리어
Május 1
A munka ünnepe.
Névnapok: Amarilla, Amarillisz, Bánk, Bende, Bene, Benedek, Benediktusz, Benignusz, Berta, Fédra, Felda, Filip, Florianna, Florina, Fülöp, Izaura, Izóra, Jakab, Jákó, Jákob, Jakus, Járed, Jefte, Jeremi, Jeremiás, József, Keled, Maja, Peónia, Peregrina, Szvetlána, Tétény, Zobor, Zsaklin, Zsigmond
Események
- 1711 - Károlyi gróf az előző napon aláírt szatmári béke értelmében, a majtényi síkon leteszi a fegyvert
- 1957 - Hivatalosan megkezdi működését a Magyar Televízió.
- 2004 - Ciprus (illetve de facto a déli része, azaz a Ciprusi Köztársaság a törökök által megszállt Észak-Ciprusi Török Köztársaság nélkül), Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia csatlakozása az Európai Unióhoz.
Születések
- 1218 - I. Rudolf német király
- 1620 - Zrínyi Miklós, költő, hadvezér
- 1901 - Szerb Antal író, irodalomtörténész
- 1926 - Lax Péter Abel-díjas matematikus
- 1941 - Eric Burdon brit énekes (Animals együttes)
- 1972 - Gregor Bernadett színésznő
Halálozások
- 1731 - Johann Ludwig Bach, német zeneszerző és hegedűs (pontosabban ezen a napon temették el - pontos elhalálozási dátumát nem ismerjük)
- 1982 - William Primrose brácsaművész
- 1994 - Ayrton Senna brazil autóversenyző
Nemzeti ünnepek, évfordulók, események
- A munkavállalók nemzetközi szolidaritási napja 1890 óta.
- A májusfaállítás napja 1400 óta.
- A népi hagyományok szerint, ha ilyenkor esik, jó termés várható.
ja:5月1日 ko:5월 1일 simple:May 1 th:1 พฤษภาคม
Európai Unió
Az Európai Unió vagy EU részben kormányközi és nemzetekfölötti szervezet, amely jelenleg 25 európai országból áll. Az Európai Unió ezen a néven 1992-ben jött létre az Európai Uniós Szerződéssel (ismertebb nevén a maastrichti szerződéssel); ez a szerződés 1993. november 1-jén lépett hatályba. Az EU számos jellegzetessége létezett azonban már 1992 előtt is; elődjeinek története az 1950-es évekre nyúlik vissza.
Négy fő intézménye van: az Európai Unió Tanácsa, az Európai Parlament, az Európai Bíróság és az Európai Bizottság. Mindegyiknek külön elnöke, külön szerepe és külön felelőssége van.
Az EU tevékenysége a politika minden területet felöleli, az egészségügytől a gazdaságpolitikán át a külügyekig és a védelmi kérdésekig; hatalmának jellege azonban a különböző területeken más és más. Attól függően, hogy a tagállamai mennyi hatalmat ruháztak rá, hasonlít az EU egyfajta föderációra (például a pénzügyek, az agrárpolitika, a kereskedelem és a környezetvédelem terén), konföderációra (például a szociál- és gazdaságpolitika, a fogyasztóvédelem és a belügyek terén), vagy éppen nemzetközi szervezetre (például a külügyek terén). Az EU egyik legfontosabb tevékenysége az egységes piac létrehozása és fenntartása, melynek elemei a vámunió, a közös pénznem (amelyet a 25 tagállam közül eddig 12 vett át), a közös agrárpolitika és a közös halászati politika.
2004. október 29-én az európai kormányfők aláírták az európai alkotmányt létrehozó szerződést, amit egyes tagállamok már ratifikáltak, a többi tagállamokban pedig ratifikálásra vár. Ez a folyamat azonban 2005. május 29-én megtorpant, amikor Franciaország a népszavazáson nemmel szavazott az alkotmányra, melynek eredményeként a miniszterelnök lemondott. Ezt az elutasítást három nappal később, június 1-jén Hollandia elutasító döntése követte.
Jellege
Az Európai Unió tagállamai több szuverenitást (önrendelkezést) ruháztak erre a regionális szervezetre, mint bármely más tagállamok bármely más nem szuverén regionális szervezetre. Bizonyos területeken, ahol a tagállamok valamilyen szintű szuverenitást ruháztak az Unióra, az EU föderációra vagy konföderációra kezd emlékeztetni. A szerződéseket azonban továbbra is a tagállamok határozzák meg, az Uniónak ezáltal nincs hatalma, hogy a tagállamoktól azok hozzájárulása nélkül további hatásköröket vonjon saját rendelkezése alá. Az egyes tagállamok ezenkívül megőrzik a nemzeti érdekek legfőbb területein a saját politikájukat, mint például a külpolitikát és a honvédelmet.
Különleges felépítése miatt az Európai Unió sui generis (minden mástól eltérő jellegű) entitásnak is tekinthető.
Az Európai Unió aktuális és későbbi jellege jelentős politikai viták tárgya egyes tagállamaiban.
Földrajzi elhelyezkedése
Az Európai Unió túlnyomó része Európa nyugati és középső részén terül el, az Unió azonban magába foglal számos Európán kívüli területet is (ezek neve legkülső régiók), több tagállamának egykori gyarmatosításai folytán. Ha az Európai Unió minden olyan területet és szigetet felölel, amelynek lakosait európai állampolgárnak tekintik, akkor az EU 20 más országgal határos: (nyugatról keletre) Suriname, Brazília, Marokkó, Andorra, Norvégia, Monaco, Svájc, Liechtenstein, Vatikán, San Marino, Horvátország, Oroszország, Szerbia és Montenegró, Albánia, Macedónia, Románia, Ukrajna, Bulgária, Fehéroroszország és Törökország.
Ugyanilyen alapon az EU-nak 31 állammal van közös tengeri határa: (nyugatról keletre) Új-Zéland (a Cook-szigetek révén), Kiribati, a Bahama-szigetek, Haiti, Dominikai Köztársaság, Kolumbia, Venezuela, Kanada, az USA (Puerto Rico révén), Saint Kitts és Nevis, Antigua és Barbuda, Dominika, Saint Lucia, Nyugat-Szahara, a brit korona alá tartozó három terület: a Man-sziget, Guernsey és Jersey, Algéria, Tunézia, Líbia, Egyiptom, Szíria, Libanon, Izrael, a Comore-szigetek, Madagaszkár, Vanuatu, a Fidzsi-szigetek, Tuvalu, Szamoa és Tonga.
51 szárazföldi és tengeri határával az Európai Unió, ha egyetlen ország lenne, több országgal lenne határos, mint bármely más nemzet, és majdnem annyi határt mondhatna magáénak, mint a következő négy ország együttvéve: Kína (16), Szaúd-Arábia (13), Irán (13) és Brazília (10).
Ez azonban leegyszerűsíti az Európai Unió jellegét, mivel tagállamainak legtöbb polgára automatikusan európai állampolgár is. Ezt azt jelenti, hogy a brit (a Man-szigetek, Guernsey és Jersey lakosaitól eltekintve), francia, holland és dán (a Feröer szigetiek kivételével) állampolgárok egyaránt európai polgárok, még ha olyan államok területein is születtek, amelyek kívül esnek az Európai Unió különféle szerződésekben megállapított határain. Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, egyes olyan területeknek is van demokratikus képviselete az Európai Parlamentben, amelyeket az Európai Unión kívül esőnek tekintenek, így például Saint-Pierre és Miquelon francia szigetei a kanadai tengerpart mellett, ezért az Európai Unió tényleges határait nem olyan könnyű definiálni.
Jogalapja
Saint-Pierre és Miquelon
Az Európai Unió jogi alapja tagállamainak számos egymást követő szerződéséből jött létre. Az évek során ezeket jelentősen bővítették: minden újabb szerződés kiegészítette a megelőzőeket. Az első ilyen szerződés az 1951-es (1952-ben hatályba lépett) párizsi szerződés volt, ami létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget eredetileg hat európai ország között. Ez a szerződés azóta érvényét vesztette, funkcióit a rá következő szerződések vették át. Az 1957-es római szerződés azonban jelenleg is hatályos, bár számos bővítésen ment keresztül, melyek közül legjelentősebb az 1992-es maastrichti szerződés, amely elsőként alkotta meg ezen a néven az Európai Uniót. A római szerződés legújabb kiegészítéséről a tíz új tagállam csatlakozási szerződése részeként egyeztek meg, amely 2004. május 1-jén lépett hatályba.
Az EU tagállamai a közelmúltban állapodtak meg az új alkotmányszerződés szövegéről, amelyet ha ratifikálnak a tagállamok, az EU első hivatalos alkotmánya lesz, és egyetlen dokumentumként minden korábbi szerződés helyébe lép. Bár számos ország elfogadta, a május 29-i francia népszavazáson 55%-os többséggel elutasították, a június 1-ji holland szavazáson pedig 62%-os többséggel vetették el.
Ha az alkotmányszerződés ratifikációja nem jár sikerrel minden tagállamban, a róla szóló tárgyalásokat lehet, hogy újra meg kell nyitni. A legtöbb politikus és tisztviselő egyetért abban, hogy az alkotmányt megelőző jelenleg struktúrák nem elégségesek középtávon egy 25 tagú (és bővülő) unió számára. Egyes tagállamok (név szerint Franciaország) vezető politikusai azt javasolták, hogy ha csak néhány ország nem írja alá az alkotmányszerződést, akkor az Unió többi része továbbléphetne nélkülük, ezáltal esetleg egy előőrsöt vagy belső uniót alkotna az elkötelezettebb tagállamokból, hogy egy „még mélyebb, még szélesebb” uniót hozzanak létre.
Lásd még:
- EU-szerződések
- Európai alkotmányt létrehozó szerződés
Az EU-intézmények elhelyezkedése
Az EU-nak nincs hivatalos fővárosa, intézményei több város között vannak elosztva:
- Brüsszel az Európai Bizottság és a Európai Unió Tanácsa (más néven Miniszterek Tanácsa) székhelye, és itt kerül sor az Európai Parlament bizottsági ülésére és kisebb üléseire. Az EU legfrissebb bővítése óta Brüsszelben tartották az Európai Tanács összes csúcsértekezletét. A fentiek alapján ezt a várost tekintik az EU de facto központjának.
- Strasbourg az Európai Parlament székhelye, és itt kerül sor az évi egyszeri, 12 hetes plenáris ülésekre. Ez a bölcsője a „kibővült Európa” történelmi intézményeinek is (Európa Tanács, Emberi Jogok Európai Bírósága), melyekkel az EU együttműködik.
- Az Európai Bíróság és az Európai Parlament titkársága, valamint az Európai Befektetési Bank Luxembourg városában található.
- Az Európai Központi Bank Frankfurtban helyezkedik el.
Folyamatban lévő ügyek
Az Európai Unió előtt álló főbb ügyek közé tartozik jelenleg az új alkotmányszerződés elfogadása, elvetése vagy átvizsgálása, az Unió déli és keleti irányú bővítése (lásd alább), valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum és a közös agrárpolitika szabályainak felülvizsgálata.
A következő kormányközi konferencián, ami az EU-államok állam- és kormányfőinek félévenkénti találkozója, a tagállamoknak arról kell dönteniük, hogyan osszák szét az EU-költségvetést. Az EU költségvetését „pénzügyi perspektívának” hívják, és hétévente újratárgyalják. A következő pénzügyi perspektíva a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozik. A vitásnak ígérkező ügyek az Egyesült Királyságnak való pénzvisszatérítés kérdése, Franciaország részesedése a közös agrárpolitikából, Németország és Hollandia jelentős hozzájárulása a költségvetéshez és az Európai Regionális Fejlesztési Alapok megújítása lesz. Több szakértő úgy látja, hogy ezek a viták jelentős törést fognak okozni a tagállamok kormányai között, mint például Franciaország és Németország részéről, amelyek a nagyobb költségvetést és a föderálisabb uniót támogatják (jelszavuk az integráció), és másfelől az Egyesült Királyság részéről, amely szűkebb költségvetést kíván és a források nagyobb mértékű beruházását a tudományra és a kutatásokra (az ő jelszavuk a modernizáció).
A következő csúcsértekezleten a vezetőknek arról is dönteniük kell, mitévők legyenek az európai alkotmánnyal. Egyes országok szeretnék befagyasztani a ratifikációt, míg mások folytatni szeretnék. Ha az Európai Unió 25 tagállamából 20 (vagyis négyötöd) ratifikálja az alkotmányt, akkor átküldik az Európai Tanácsnak, és az állam- és kormányfők újratárgyalhatják a szerződést.
Most, hogy Franciaország és Hollandia elutasította az alkotmányt, az EU vezetői az alkotmány egyes részeit apránként illeszthetik be a kormányközi konferencián, így a változtatásokat nem kell népszavazásra bocsátaniuk. Ez az eljárás egyesek számára Európa demokratikus hiányosságainak kérdését vetné fel.
Eredete és története
: Fő cikk: Az Európai Unió története
Az Európa különféle nációit egyesítő törekvések a modern nemzetállamok megszületése előtt számos alkalommal megjelentek a kontinens történelme folyamán. Háromezer éve Európa kelta uralom alatt állt, majd a mediterrán központú Római Birodalom foglalta el és hajtotta uralma alá. Ezek a korai „európai uniók” erőszakból születtek. Nagy Károly frank birodalma és a Római Birodalom több száz évre egyesített jókora területeket laza közigazgatással. Később, az 1800-as évek napóleoni vámuniója és Németország 1940-es évekbeli hódításai rövidebb életűek voltak.
Európa nyelveinek és kultúráinak heterogén jellege folytán e törekvések rendszerint erőszakos katonai leigázás révén valósultak meg, ami instabilitáshoz és végső soron kudarchoz vezetett. A tagok együttműködésén és egyenlőségén alapuló békés egyesítés gondolatát elsőként többek közt a pacifista Victor Hugo vetette fel 1851-ben. Az első és a második világháború katasztrófája után a részt vevő országok jóval nagyobb indíttatással szánták el magukat a (későbbi) Európai Unió megalapítására: elsősorban Európa újjáépítésének vágya vezérelte őket, valamint hogy kizárják annak a lehetőségét, hogy valaha is újból hasonló háború törhessen ki. Ezzel a megfontolással hozta létre végül (Nyugat-)Németország, Franciaország, Olaszország és a Benelux államok az Európai Szén- és Acélközösséget, amely az 1951 áprilisában aláírt párizsi szerződés keretében született meg, és 1952 júliusában lépett hatályba.
Az első teljes vámunió eredetileg Európai Gazdasági Közösség (EGK; informálisan Közös Piac) néven volt ismert, amelyet a római szerződés hozott létre 1957-ben, és 1958. január 1-jén valósult meg. Neve később Európai Közösségre változott, ami jelenleg az Európai Unió első pillére. Az EU kereskedelmi testületből gazdasági és politikai együttműködéssé fejlődött. A részleteket lásd Az Európai Unió története címszó alatt.
Módszerek
E cél eléréshez az Európai Unió államhatárokon átívelő infrastruktúrát kíván létrehozni. Az összehangolt szabványok nagyobb és hatékonyabb piacot tesznek lehetővé, mivel a tagállamok egységes vámuniót alkothatnak egészségügyi vagy biztonsági aggályok nélkül. Így például azok az államok, melynek lakói sosem fogyasztanák ugyanazt az ételt, mégis megegyezhetnének a címkézési és tisztasági előírásokban.
Az Európai Unió hatása jóval meghaladja a határait, mivel ahhoz, hogy a területén eladjanak valamit, érdemes megfelelni a szabványainak. Mihelyt egy nem-tagállam ország gyárai, termelői és kereskedői megfelelnek az EU-szabványoknak, az uniós csatlakozás költségeinek legnagyobb része semmivé foszlik. A teljes taggá váláshoz szükséges jogharmonizáció pedig növeli a jólétet (a vám költségeinek kiküszöbölésével), és mindössze a törvények tényleges megváltoztatásához szükséges apró beruházás van hátra.
Ami a gazdaságon túli kérdéseket illeti, az Európai Unió támogatói arra hivatkoznak, hogy az EU kihatással lehet a békére és a demokráciára. A Nyugat-Európa történetére jellemző visszatérő háborúknak vége szakadt az EGK (ahogy akkoriban nevezték) megalakulásakor. Az 1970-es évek elején Görögország, Portugália és Spanyolország egyaránt diktatúrák voltak, de e három ország üzleti vezetői be akartak kerülni az EU-ba, s ez erős lökést adott a demokráciák létrejöttéhez. Mások úgy vélekednek, hogy a második világháború óta létező európai béke nagyobb részben a Szovjetunió fenyegetésének köszönhető, és a diktatúrák amúgy is véget értek volna.
Az EU jelenleg kelet felé terjeszti befolyását. Számos olyan ország lett tagja (köztük Magyarország), amelyek korábban a vasfüggöny mögött voltak, és középtávon számos további országot tervez felvenni soraiba. Azt remélik, hogy Spanyolország, Portugália és Görögország belépéséhez hasonlóan ezeknek az államoknak a felvétele is segíteni fog megszilárdítani a gazdasági és politikai stabilitást.
A további keleti bővítésnek is lennének hosszú távú gazdasági előnyei, de a többi európai országokat jelenlegi állapotukban nem tekintik alkalmasnak a belépésre, különösen a keletebbre eső országok gazdasági problémái miatt. Ha végül felvesznek olyan országokat, amelyek politikailag jelenleg instabilak, az remélhetőleg segít majd megbirkózni a jugoszláv háborúk és más problémák megmaradt következményeivel, és a jövőben elkerülhetik a ciprusi konfliktushoz hasonló helyzeteket.
Amint az EU tovább bővül kelet felé, a tagjelölt országok felvétele egyre több ellenállásba ütközik. Az EU lezárta a Bulgáriával és Romániával való csatlakozási tárgyalásokat, és javasolt belépési dátumként 2007-et vagy 2008-at jelölte meg a két ország számára. Az, hogy Franciaország és Hollandia elutasították az EU-alkotmányt, valamint hogy csak lassú gazdasági növekedést tapasztaltak, kétségessé tette, képes lesz-e az EU 2007-ben felvenni az új tagállamokat.
A tagjelöltek körül újabb vitákat kavart Törökország kérdése. Az ország csatlakozási tárgyalások az EU-val előreláthatólag október elején kezdődnek. Franciaország, Németország, Hollandia és az EU más régi tagjai aggodalommal tekintenek Törökország belépésére. Törökország miniszterelnöke, Recep Tayyip Erdoğan számos törvénymódosítást léptetett életbe, hogy megfeleljenek az EU belépési követelményeinek. Törökország csatlakozása de facto megoldást adna a ciprusi területi konfliktusra.
Tagállamok és bővítés
:Fő cikkek: Az Európai Unió tagállamai, Az Európai Unió bővítése, Koppenhágai kritériumok.
Az Európai Uniónak 25 tagállama van, melyek összterülete 3 892 685 km², lakossága kb. 460 millió (2004 decemberében). Ha ország lenne, terület szerint a hetedik legnagyobb, népesség szerint pedig Kína és India után a harmadik legnagyobb lenne a Földön.
Hat országból álló létrejötte óta tizenkilenc további állam csatlakozott hozzá az elkövetkező bővítési hullámokban:
Megjegyzés:
- Grönland, ami 1979-ben önrendelkezést kapott Dániától, 1985-ben, egy népszavazást követően elhagyta az Európai Közösséget.
Leendő tagok és további országok
Horvátország az Európai Unió hivatalos tagjelöltje, bár a tárgyalásokat egyelőre felfüggesztették.
Törökország az egyetlen további hivatalos jelölt, bár csatlakozásának időpontjára nincs konkrét becslés. Számos jelenlegi tagországban azonban jelentős ellenállás van Törökország tagságával szemben. – A további bővítésekről információ Az Európai Unió bővítése szócikkben található.
Románia és Bulgária előreláthatólag 2007. január 1-jén lép be az Unióba, ha teljesítik a tagság feltételeit, és a tagállamok ratifikálják a csatlakozási szerződést. A két ország csatlakozási szerződését az EU-tagállamok képviselői Luxembourg városban, Abbaye de Neumünsterben írták alá 2005. április 25-én. A csatlakozási szerződéseket az egyes tagállamok parlamentjei jelenleg ratifikálják.
Izland, Norvégia és Svájc nem tagállamok, de külön megállapodásokat kötöttek az Unióval.
Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjai az Európai Gazdasági Térséget alkotó szerződés ügyfelei, ezek az országok tehát részesei a közös piacnak.
Számos ország, mint Monaco és Andorra, bár nem tagállamok, külön megegyezéseket kötöttek az Unióval. (Lásd a Különleges kapcsolatok az EU-val cikket.)
A tengerentúli területek status quo-ja
Egyes területek az egykori gyarmatosítás révén, kulturális téren vagy földrajzi elhelyezkedésüknél fogva kapcsolódnak bizonyos EU-tagállamokhoz. Grönland, a Man-sziget, az Azori-szigetek, Madeira és más területek hovatartozására vonatkozóan l. a Különleges tagállamok külbirtokai és kapcsolatuk az EU-val című szócikket.
Gazdasági helyzet
: Fő cikk: Az Európai Unió gazdasága
2004-ben az EU rendelkezett a Föld legnagyobb gazdaságával: GDP-je 12,48 trillió USA-dollár volt. ([http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2004/02/data/dbcoutm.cfm?SD=2004&ED=2004&R1=1&R2=1&CS=3&SS=2&OS=C&DD=0&OUT=1&C=946-137-122-181-124-138-964-182-423-935-128-936-961-939-184-172-132-134-174-144-944-178-136-112-941&S=NGDPD&CMP=0&x=41&y=4].) Az Európai Unió továbbra is jelentős kereskedelmi többlettel rendelkezik. Az Európai Unióra azonban 2004 folyamán többnyire stagnáló gazdasági növekedés és alacsony foglalkoztatottság nyomta rá a bélyegét (az Unió átlagát tekintve).
Az EU gazdasága előreláthatólag tovább fog növekedni a következő évtizedben, amint több ország csatlakozik az Unióhoz – különösen, mivel az új tagállamok rendszerint szegényebbek az EU-átlagnál, s így a várt gyors GDP-növekedés segíthet elérni az egyesült Európa dinamikáját. A teljes Unió egy főre eső GDP-je azonban rövid távon esni fog. Hosszú távon az EU gazdaságát jelentős demográfiai problémák fenyegetik, mivel a születési ráta alacsonyabb, mint ami a lélekszám fenntartásához szükséges.
Életszínvonal
Az alábbi táblázat és három grafikon a teljes EU-ra a 25 tagállam mindegyikére nézve mutatja (rendre) a GDP-t, a PPP-t, az egy főre eső GDP-t és a nominális GDP egy főre eső értékét. Ezek alapján durván meg lehet becsülni a tagországok relatív életszínvonalát. A két leendő tagország, Bulgária és Románia is szerepel a táblázatban. A táblázat adatai a 2005-ös évre, a grafikonok pedig a 2004-es évre vonatkoznak. A 2005-ös értékek a korábbiak kivetítései.
Forrás: CIA World Factbook [http://www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/ee.html]
Minden további adathoz forrás: a Nemzetközi Pénzügyi Alap honlapja ([http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2005/01/data/dbcoutm.cfm?SD=2005&ED=2005&R1=1&R2=1&CS=3&SS=2&OS=C&DD=0&OUT=1&C=941-946-137-122-181-124-138-964-182-423-935-128-936-961-939-184-172-132-134-174-144-944-178-136-112&S=PPPWGT&CMP=0&x=80&y=8 2005-ös GDP PPP], [http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2005/01/data/dbcoutm.cfm?SD=2005&ED=2005&R1=1&R2=1&CS=3&SS=2&OS=C&DD=0&OUT=1&C=941-946-137-122-181-124-138-964-182-423-935-128-936-961-939-184-172-132-134-174-144-944-178-136-112&S=PPPPC&CMP=0&x=31&y=6 2005-ös egy főre eső GDP PPP], [http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2005/01/data/dbcoutm.cfm?SD=2005&ED=2005&R1=1&R2=1&CS=3&SS=2&OS=C&DD=0&OUT=1&C=941-946-137-122-181-124-138-918-964-182-968-423-935-128-936-961-939-184-172-132-134-174-144-944-178-136-112&S=NGDPDPC&CMP=0&x=41&y=14 2005-ös egy főre eső GDP, aktuális árakon]).
Struktúrája
Az európai uniós jogrendszer számos, egymást részben fedő jogi és intézményes struktúrát foglal magába. Ez abból adódik, hogy az Uniót egymást követő nemzetközi szerződések alkotják. Az utóbbi években jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy egyesítsék és leegyszerűsítsék a szerződéseket, amelynek csúcsát az alkotmányszerződés végleges tervezete jelentette. Ha elfogadják ezt a javasolt szerződést, egyetlen szöveg veszi majd át az EU jelenlegi alkotmányát képező, egymást fedő szerződések helyét.
Az Európai Közösség szerepe az Unióban
Az Európai Közösség (vagy Közösségek) kifejezés az Európai Unió létrehozását megelőző csoportra vonatkozott. A kifejezésnek továbbra is van jelentősége, de más kontextusban. Az Európai Közösség az Európai Unió három pillérének egyike, amely egyfelől a legjelentősebb, másfelől az egyetlen olyan pillér, amely főként nemzetekfölötti intézményeken keresztül működik. A másik két pillér – a közös kül- és biztonságpolitika és a rendőri és bírói együttműködés büntetőügyekben – lazább kormányközi csoportosulás. Megtévesztő módon ezt az utóbbi két területet egyre inkább a Közösség kezeli (mivel a puszta fogalmakból vannak kiépítve konkrét gyakorlattá).
Ahogy a legtöbben elgondolják az Európai Uniót, az lényegében az Európai Közösség. A Közösség egy tényleges szerv, amely az európai intézményeket foglalja magába (Európai Parlament, Az Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság), míg maga az Európai Unió intézmények és megállapodások egy kevésbé kézzelfogható együttese.
Ha ratifikálják, akkor a javasolt új alkotmányszerződés eltörli majd ezt a kettős szerkezetet: a Közösség minden tevékenységét az Európai Unió égisze alá vonja, a Közösség jogi személyét pedig az Unióra ruházza át.
Intézményes keretek
Az Európai Unió több intézményt foglal magába:
- Európai Parlament (732 tag, max. 750)
- Az Európai Unió Tanácsa (vagy „Miniszterek Tanácsa”) (25 tag)
- Európai Bizottság (25 tag)
- Európai Bíróság (25 bíró (valamint az elsőfokú bíróság 25 bírája))
- Európai Számvevőszék (25 tag)
Az Európai Tanács (25 tag) nem intézmény, csak „kvázi-intézmény”.
Több pénzügyi szervezet is létezik:
- Európai Központi Bank (ami a nemzeti központi bankokkal együtt alkotja a Központi Bankok Európai Rendszerét)
- Európai Befektetési Bank (beleértve the Európai Befektetési Alapot)
A szerződések számos tanácsadó bizottságot is létrehoztak az intézményekhez:
- Régiók Bizottsága, ami a regionális kérdésekben ad tanácsot
- Gazdasági és Szociális Bizottság, ami gazdasági és szociális kérdésekben ad tanácsot (elsősorban munkaadók és alkalmazottak viszonyaiban)
- Politikai és Biztonsági Bizottság, amit a közös kül- és biztonságpolitika kontextusában hoztak létre, s amely a globális biztonság nemzetközi kérdéseit felügyeli és ezekben ad tanácsot.
Számos olyan szerv is létezik, amelyeket másodfokú törvényhozással alkottak meg (azaz nem szerződések révén) bizonyos politikák megvalósítására. Ezek az Európai Unió ügynökségei. Ezek közé tartozik az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az Európai Légbiztonsági Ügynökség és a Belső Piac Harmonizációjáért Felelős Hivatal. A harmadik pillér (a rendőri és bírói együttműködés büntetőügyekben) keretében az Europol és az Eurojust szervezetet hozták létre.
Végül pedig az európai ombudsman felügyeli az EU-intézmények hatalommal való esetleges visszaélését.
Kormányköziség és nemzetekfölöttiség
Létezik egyfajta alapvető feszültség az Európai Unióban a kormányköziség és a nemzetekfölöttiség kérdése között. A kormányköziség a nemzetközi szervezetek olyan döntéshozási módszere, ahol a hatalmat a tagállamok birtokolják és a döntéseket egyhangúlag hozzák. A kormányok által kijelölt független személyeknek, ill. a választott képviselőknek pusztán tanácsadó vagy végrehajtó szerepe van. Jelenleg a legtöbb nemzetközi szervezet a kormányköziség alapján működik.
A nemzetközi szervezetek egy másikfajta döntéshozási módszerét nemzetekfölöttiségnek nevezik. A nemzetekfölöttiség esetén a hatalmat független kijelölt hivatalnokok, a törvényhozó testület által megválasztott képviselők vagy a tagállamok népessége gyakorolja. A tagállamok kormányainak is van hatalma, de ezt más szereplőkkel kell megosztaniuk. A döntéseket ezenkívül többségi szavazással hozzák, ennélfogva előfordulhat, hogy egy tagállamot akarata ellenére kényszerít a többi tagállam egy döntés megvalósítására.
Az Európai Unió egyes politikai erői a kormányköziséget preferálják, míg mások a nemzetekfölöttiséget részesítik előnyben. A nemzetekfölöttiség támogatói arra hivatkoznak, hogy ez gyorsabb ütemű integrációt tesz lehetővé, mint máskülönben lehetséges volna. Ahol a döntéseket egyhangúságra törekvő kormányok hozzák, évekbe telhet, míg megszületik egy döntés, ha egyáltalán megszületik. A kormányköziség szószólói másfelől azzal érvelnek, hogy a nemzetekfölöttiség fenyegetést jelent a nemzeti szuverenitásra és a demokráciára, arra hivatkozva, hogy csak a nemzeti kormányoknak lehet meg a szükséges demokratikus legitimitásuk. A kormányköziséget az euroszkeptikusabb államok kedvelik, mint például az Egyesült Királyság, Dánia és Svédország; míg az integráció hívei, például a Benelux országok, Franciaország, Németország és Olaszország többnyire a nemzetekfölöttiség felé hajlik.
Az Európai Unió megpróbál a két megközelítés között valamilyen egyensúlyra törekedni. Ez az egyensúly azonban összetett, s ebből ered döntéshozó eljárásának gyakran labirintusszerű bonyolultsága.
A 2002 márciusában kezdődött Konvent Európa Jövőjéről újból megvizsgálta többek közt ezt az egyensúlyt, és változtatásokat javasolt. Ezeket a változtatásokat egy kormányközi konferencián vitatták meg 2004 májusában, és az alkotmányszerződésben jutottak megegyezésre, ami mindegyik tagállam részéről ratifikálást igényel.
A nemzetekfölöttiség szorosan kapcsolódik a kormányköziség vs. neofunkcionalizmus vitához. Ez a vita azzal foglalkozik, miért került sor egyáltalán az integráció folyamatára. A kormányköziség hívei azzal érvelnek, hogy az EU-integráció folyamata az államok közötti kemény alkudozás eredménye. A neofunkcionalizmus másfelől úgy vélekedik, hogy maguk a nemzetekfölötti intézmények indították be az integrációt. További információ ezzel kapcsolatban a Neofunkcionalizmus oldalon található.
Főbb irányelvek
Amint az Európai Unió nevének változása is jelzi (Európai Gazdasági Közösségről Európai Közösségre, majd Európai Unióra), ez az idők folyamán alakult egy elsősorban gazdasági unióból egy egyre inkább politikai szervezetté. Ezt a tendenciát hangsúlyozza azon irányelvek egyre bővülő köre is, amelyek az EU hatáskörébe tartoznak: a politikai súly egyre inkább áttolódott a tagállamokról az Európai Unióra.
A növekvő centralizáció képét két terület ellensúlyozza.
Egyrészt, egyes tagállamok belpolitikájában mindig is erős helyi kormányzat érvényesült. Ennek révén a regionális politikára és az európai régiókra egyre nagyobb hangsúly került. A Maastrichti Szerződés részeként született meg a Régiók Bizottsága.
Másrészt, az EU-politika területei közé az együttműködés számos különböző formája tartozik.
- Autonóm döntéshozás: A tagállamok felhatalmazták az Európai Bizottságot, hogy bizonyos téren döntéseket hozzon, így az EU-s versenytörvény, az államoknak nyújtott segélyek szabályozása és a liberalizáció terén.
- Harmonizáció: A tagállamok törvényeit az EU törvényhozási folyamata révén harmonizálják, amely az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet és az Európai Unió Tanácsát foglalja magában. Ennek eredményeként az európai uniós joggyakorlat egyre inkább helyet kap a tagállamok törvénykezésében.
- Együttműködés: A tagállamok ülése az Európai Unió Tanácsa együttműködési és belpolitikát koordináló megállapodása szerint.
Az EU és a nemzeti (vagy alsóbb) szintű hatáskörök közötti feszültség tartós probléma az Európai Unió fejlődésében. (Lásd még: Kormányköziség és nemzetekfölöttiség (fent); Euroszkepticizmus.)
Minden leendő tagállamnak törvénybe kell iktatnia az EU-jogszabályokat, hogy összhangba kerüljenek a közös európai jogrendszerrel, az ún. acquis communautaire-rel (szó szerint: „közösségi vívmányok”). (Lásd még: Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA), Európai Gazdasági Térség (EEA) és Egységes Európai Égbolt.)
Lásd még azon államok táblázatát, amelyek részt vesznek valamelyik kezdeményezésben.
Egységes piac
Belső szempontok
- Áruk és szolgáltatások szabad kereskedelme a tagállamok között (ezt a célt az Európai Gazdasági Térség kiterjesztette a négy EFTA-állam közül háromra is)
- Közös EU-versenytörvény, amely a cégek és a tagállamok versenyellenes tevékenységét szabályozza (előbbit a trösztellenes törvény és a vállalkozások összeolvadását szabályozó törvény révén, utóbbit az államoknak nyújtott segélyek rendszere révén)
- A schengeni egyezmény lehetővé tette a tagállamai közötti belső határellenőrzések eltörlését és a külső határok ellenőrzésének összehangolását. Ez nem vonatkozik az Egyesült Királyságra és Írországra, viszont a nem EU-tagállam Izland és Norvégia szintén részt vesz az együttműködésben.
- A tagállamok polgárai szabadon megválaszthatják, hol éljenek és dolgozzanak az Európai Unión belül, feltéve, hogy gondoskodni tudnak magukról (ezt szintén kiterjesztették a többi EEA-tagállamra).
- A tőke szabad áramlása a tagállamok (és a többi EEA-tagállam) között.
- A kormányzati rendeletek, a vállalati jog és a védjegyek szabályozásának összehangolása.
- Egységes pénznem, az euró (az Egyesült Királyságot és Dániát kivéve). Svédország, bár nincs saját kimaradási klauzulája, nem csatlakozott a II-es árfolyamrendszerhez (ERM II), s ezzel önként kizárta magát a monetáris unióból.
- A környezetvédelmi irányelvek nagyarányú egyeztetése az Unió országaiban.
- Közös agrár- és halászati politika.
- A közvetett adózás, az áfa (hozzáadottérték-adó) egységes rendszere, valamint egységes vám különféle termékeken.
- Elmaradott területek fejlesztésének támogatása (szervezeti és kohéziós alap).
- Kutatások támogatása.
Külső szempontok
- Egységes külső vámtarifa, egységes álláspont a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokon.
- A tagjelölt országok és más kelet-európai országok programjainak támogatása, segély számos fejlődő országnak.
Együttműködés és harmonizáció egyéb területeken
- Lehetőség arra, hogy az EU polgárai az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon bármely tagállamban szavazhassanak.
- Együttműködés bűnügyi téren, ideértve a hírszerzésben való együttműködést (az EUROPOL és a Schengeni Információs Rendszer révén), megegyezés a bűncselekmények és a gyorsított kiadatási eljárások egységes megállapításáról.
- Az egységes kül- és biztonságpolitika mint távlati cél, bár ez még messze van a tényleges megvalósítástól. A 2003-as iraki inváziót illető ellentétek a tagállamok között (a nyolcak levele szerint) és az akkor még tagjelölt államok között (a vilniusi levél szerint) mutatják, milyen messze van még az EU attól, hogy ez a cél valóra válhasson.
- Az egységes biztonságpolitika mint cél, ideértve a 60 000 tagból álló, békefenntartó célú Gyorsreagálású Hadtestet, az EU-katonaságot és az EU-műholdközpontot (hírszerzési célból).
- Egységes menekültügyi és bevándorlási politika.
- A kutatás és a technikai fejlesztés közös támogatása a négyéves kutatási és technológia-fejlesztési keretprogramok révén. A hatodik keretprogram 2002-től 2006-ig működik.
Külső hivatkozások
- [http://www.euportal.hu/euismeretek/ Európai uniós ismeretek (euportal.hu)]
- [http://index.hu/eu/ Az Index.hu európai uniós melléklete]
- [http://www.magyarorszag.hu/eu EU szekció (Magyarország.hu)]
- [http://www.euvonal.hu/ EU-tájékoztató szolgálat (EUvonal)]
- [http://eu.lap.hu/ eu.lap.hu]
- [http://eucsatlakozas.lap.hu/ eucsatlakozas.lap.hu]
- [http://www.bruxinfo.hu/ BruxInfo - EU-hírek közvetlenül Brüsszelből]
- [http://www.omgk.hu/TAVOKTAT/AGRREND/nador.html Adatok az Európai Unióról, rövidítések magyarázata]
- [http://www.europeer.hu/ Az europeer.hu Európai Unióval foglalkozó cikkei]
- [http://euabc.com EUABC] - online dictionary on the EU, includes "Reader-friendly EU Constitution" (in European languages, you may contribute too)
- [http://euobserver.com EUobserver] - observing the EU, news, comments, sources, newsletter by e-mail (english)
EU-szótárak
- [http://www.eutanfolyam.hu/index.php?mod=dinamikus&page=angol_szotar Angol-magyar EU-szótár]
- [http://mek.oszk.hu/00000/00081/00081.htm Magyar-angol EU-szótár]
- [http://www.phareoffice.hu/doc/angolmagyar.asp Phare-terminológia]
- [http://irc.info.omikk.bme.hu/szotar.htm keretprogram-specifikus szótár]
Kategória:Európa
fiu-vro:Õuruupa Liit ja:欧州連合 ko:유럽 연합 ms:Kesatuan Eropah simple:European Union th:สหภาพยุโรป zh-min-nan:Europa Liân-bêng
Román nyelvA román nyelv (románul: limba română, româneşte) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, legközelebbi rokonai az újlatin nyelvek, közülük az olasz nyelv. Az anyaországon (România - kb. 20 millió) kívül Délkelet-Magyarországon (10 000), a szerbiai Bánátban (60 000), Moldovában (2,7 millió), Dél-Ukrajnában (350 000), a bulgáriai Dobrudzsában, valamint elszórva a görögországi Pindosz-hegység környékén, Dél-Albániában, Macedóniában (ezeket a déli nyelvjárásokat Aromunnak is nevezik), valamint Isztrián (itt Istroromân a neve) is beszélik (összesen kb. 100 000).
A román ábécé
A román nyelvet ma a latin írás betűivel írják. 1860-ig a románt cirill betűkkel írták.
A betűk: A, Ă, Â, B, C, D, E, F, G, H, I, Î, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, Ş, T, Ţ, U, V, W, X, Y, Z
A betűk nevei: a, ă, â, be, ce, de, e, fe, ghe, ha, i, î lunga, je, ca, le, me, ne, o, pe, chiu, re, se, şe, te, ţe, ve, dublu ve, ics, igrec, ze
A q, w, y betűket csak idegen eredetű nevekben és még meg nem honosodott idegen szavakban használják.
A nyelv Moldovában, a Szovjetunió idején használatos változatát cirill betűkkel írták (Moldovai ábécé). Jelenleg Moldovában is a latin írás a hivatalos, néhány apró különbséggel (pl. az â és î betűk használata más, Romániában mindkettőt használják, Moldovában pedig csak az î-t, az â csak a Român szóban és származékaiban használatos, valamint a Moldovai változatban a szókincsben nagy volt az orosz és az ukrán nyelv hatása is).
Kiejtés
Magánhangzók
A magánhangzóknál nem különböztetünk meg hosszú és rövid hangokat.
- a: a palóc nyelvjárásban található rövid á [a]: cal [kal]
- ă: hátul képzett ajakkerekítés nélküli, közepesen zárt a-szerű hang [ʌ]: văd [vʌd]
- â, î: hátul képzett ajakkerekítés nélküli, közepesen zárt i-szerű hang [ɨ]: român [ro'mɨn], în [ɨn]
- e: zárt e [e]; néhány szóban, szó elején kiegészül egy kezdő j hanggal [je]; cea, gea kapcsolatban néma [-]: galben [gal'ben], e [je], ei [jej], el [jel], ele ['jele], este ['jeste], eu [jew], geană ['ʤanʌ]
- i: általában mint a magyar i [i]; szó végén nincs hangértéke, csak az előtte álló mássalhangzót lágyítja (kivéve egyes mássalhangzó-torlódások után, valamint az -i végű igék főnévi igenevénél) [j]; cio, ciu, gio, giu, valamint szó végi ci, gi kapcsolatban néma [-]: vine ['vine], intri ['intri], eşti [eştj], picior [pi'ʧor], fagi [faʤ]
- o: magyar o [o]: pom [pom]
- u: magyar u [u]: drum [drum]
Megjegyzés: Az î csak szó elején, az â pedig csak szó belsejében, esetleg végén állhat. Az â-t a XX. század második felében, egészen 1993-ig csak a Român szóban, és származékaiban használták. 1993-ban tért vissza a helyesírás az eredeti használatra.
Kettőshangzók
- magánhangzók + i összetételben az i [j]-vé válik:
- ai: [aj]: tai [taj]
- ăi: [ʌj]: răi [rʌj]
- âi: [ɨj]: mâine ['mɨjne]
- ei: [ej]: ulei [u'lej]
- ii: [ij]: copii [ko'pij]
- oi: [oj]: oi [oi]
- ui: [uj]: pui [puj]
- i + magánhangzók összetételben az i [j]-vé válik:
- ia: [ja]: iar [jar]
- ie: [je]: iepure ['jepure]
- io: [jo]: fuior [fujor]
- iu: [ju]: iute ['jute]
- magánhangzók + u összetételben az u félhangzóvá ([w]) válik:
- au: [aw]: dau [daw]
- ău: [ʌw]: rău [rʌw]
- âu: [ɨw]: râu [rɨw]
- eu: [ew]: leu [lew]
- ou: [ow]: ou [ow]
- uu: [uw]: continuu [konti'nuw]
- egyebek:
- ea: [ea]: deal [deal], de: ea [ja]
- eo: [eo]: vreodată [vreo'datʌ]
- oa: [oa]: floare ['floare]
Ha két teljes magánhangzó kerül egymás mellé, akkor mindkettőt kiejtjük, nem képződik kettőshangzó: iunie ['juniʔe], poezie [poʔe'ziʔe].
Hármashangzók
Ebben az esetben mindig a középső hang marad változatlan:
- eai: [eaj]: spuneai [spun'eaj]
- eau: [eaw]: beau [beaw]
- iai: [jaj]: tăiai ['tʌjaj]
- iei: [jej]: miei [mjej]
- iau: [jaw]: iau [jaw]
- oai: [oaj]: englezoaică [englez'oajcʌ]
Kivétel:
- ouă: [owʌ]: nouă [nowʌ]
Mássalhangzók
A b, d, f, h, k, l, m, n, p, r, t, v, z betűk kiejtése megegyezik a magyarral ([b], [d], [f], [h], [k], [l], [m], [n], [p], [r], [t], [v], [z]). Példák: obicei [obiʧej], drum [drum], chiflă [kiflʌ], hol [hol], kilo ['kilo], splendid ['splendid], arme ['arme], Leon ['leʔon], fapt [fapt], arde ['arde], pantof [pan'tof], voi [voj], grozav [gro'zav].
A többi mássalhangzó kiejtése:
- c: e, i előtt magyar cs [ʧ], egyébként magyar k [k]: circ [ʧirk], când [kɨnd]
- ch: csak e, i előtt állhat, magyar k: chem [kem]
- g: e, i előtt magyar dzs [ʤ], egyébként magyar g [g]: fagi [faʤj], târg [tɨrg]
- gh: csak e, i előtt állhat, magyar g: ghişeu [gi'şew]
- j: magyar zs [ʒ]: joc [ʒok]
- s: magyar sz [s]: satiră [sa'tirʌ]
- sc: e, i előtt magyar s [ʃ], egyébként szk kapcsolat [sk]: scenă ['ʃenʌ], scoate ['skoate]
- sch: csak e, i előtt állhat, megfelel az szk kapcsolatnak: schimb [skimb]
- ş: magyar s [ş]: poştă ['poʃtʌ]
- ţ: magyar c [ʦ]: ţigară [ʦi'garʌ]
- x: mint a magyar x vagy a gz kapcsolat (ez utóbbi csak a szó eleji ex- kapcsolatban) [ks]/[gz]: taxi [tak'si], examen [eg'zamen]
Megjegyzések
A k, q, w, y csak idegen eredetű nevekben fordul elő, és a hozzá legközelebbi hangnak ejtjük (általában: [k], [k], [v], [i]/[j]).
A szóvégi néma i előtt a b, j, l, m, n, p, r, ş, ţ, v hangok lágyulnak (de nem annyira, mint pl. a magyar gy, ny, ty, ...).
Sohasem választjuk el a kettős és hármashangzókat, a mássalhangzó + l, r, valamint a ch, gh betűkapcsolatokat. A ct, cţ kapcsolatokat viszont mindig elválasztjuk.
Hangsúly
A hangsúly hátulról számolva az ötödik szótagig bármelyik szótagra eshet. A mássalhangzós végű szavak általában véghangsúlyosak, a magánhangzóra végződőek pedig az utolsó előtti szótagon hangsúlyosak.
Nyelvtan
Hangváltakozások
A románban a következő hangváltozások a leggyakoribbak:
- Magánhangzó-váltakozások
- a - ă, főnevek többes számában, igeragozásban: gară - gări
- a - e, főnevek többes számában, igeragozásban: băiat - băieţi
- ă - e, főnevek többes számában, igeragozásban: învăţ - înveţi
- e - a, igeragozásban, mellékneveknél: înveţi - învaţă
- e - ea, igeragozásban, mellékneveknél: întreb - întreabă, negru - neagră
- ea - e, főnevek többes számában, mellékneveknél: fereastră - ferestre, neagră - negre
- î - i, főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: cuvânt - cvuvinte, vând - vinzi, tânăr - tineri
- o - oa, főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: covor - covoare, pot - poate, frumos - frumoasă
- oa - o, főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: floare - flori, a scoate - scot, moale - moi
- u - o, igeragozásban: a zbura - zbor
- Mássalhangzó-váltakozások
- c [k] - c [ʧ], főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: slovac - slovaci, plec - pleci, mic - mici
- d - z, főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: brad - brazi, răspund - răspunzi, verde - verzi
- g [g] - g [ʤ], főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: pungă - pungi, merg - mergi, lung - lungi
- l - i [j], főnevek többes számában, mellékneveknél: copil - copii, mititel - mititei
- n - i [j], igeragozásban: rămân - rămâi
- s - ş, főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: rus - ruşi, cos - coşi, frumos - frumoşi
- sc - şt, főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: cască - căşti, vorbesc - vorbeşti, românesc - româneşti
- st - şt, főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: turist - turişti, prost - proşti, albastru - albaşti
- şc - şt, főnevek többes számában, mellékneveknél: ceaşcă - ceşti, mişc - mişti
- t - ţ, főnevek többes számában, igeragozásban, mellékneveknél: băiat - băieţi, caut - cauţi, înalt - înalţi
A főnév és a névelő
A főnév hím-, nő- és semlegesnemű lehet. A hímnemű szavak egyes számban leggyakrabban mássalhangzóra, valamint u, e, i, ă hangokra (ban - pénz); semlegesnemben mássalhangzóra, valamint u, e, i, o hangokra (toc - töltőtoll); nőnemben pedig ă, e, ie, ea, a, i hangokra (fată - lány) végződik. A nemeket legpontosabban a névelőből tudjuk megállapítani. Kérdőszavai személyre: cine? - ki?, tárgyra: ce? - mi? (foglalkozásra is). Hímneműek a férfit, férfifoglalkozást, hónapokat, a legtöbb hegyet, fát, pénznemeket, az ábécé betűit jelölő főnevek. Nőneműek a nőt, női foglalkozást, a napokat, évszakokat, gyümölcsöket, a legtöbb virágot, országokat és világrészeket jelölő főnevek. Semleges neműek a tárgyakat, anyagokat jelölő főnevek.
A határozatlan névelő
Megfelel a magyar egy határozatlan névelőnek. Alakja egyes szám hímnemben és semlegesnemben un, nőnemben o; többes számban minden nemben nişte. Példák: un ban, nişte ban; un toc, nişte toc; o fată, nişte fată.
A határozott névelő
A magyar a, az határozott névelőnek a románban egy hátravetett névelő felel meg. Képzése:
- mássalhangzóra végződő hím- és semlegesnemű szavaknál -ul: ban - banul (pénz);
- magánhangzóra végződő hím- és semlegesnemű szavaknál -le: frate - fratele (fiútestvér);
- hangsúlyos magánhangzó után nőnemű szavaknál -ua: zi - ziua (a hét egy napja);
- -ă-ra végződő nőnemű szavalnál az -ă-t lecseréljük -a-val: mamă - mama (anya);
- más esetben nőnemű szavaknál -a: floare - floarea (virág);
- többes számú hímnemű szavalnál -i: ban - bani (pénz);
- többes számú nő- és semlegesnemű szavaknál többes szám + -(i)le: toc - toculile (töltőtoll), floare - floareale (virág).
Birtokos névelő
Birtokos szerkezetben használjuk a tulajdonos előtt, valamint a birtokos eset kérdőszavainál, a birtokos névmás önálló alakjainál és azok kérdőszavainál használjuk. Alakjai: egyes szám hím- és semlegesnem: al, egyes szám nőnem: a; többes szám hím- és semlegesnem: ai, többes szám nőnem: ale. Példák: al ban - ai bani; al toc - ai tucuri; a floare - ale floare.
Melléknévi névelő
Jelzős szerkezetben használjuk, a főnév és a jelző között áll. Ha használjuk, a főnév mindig határozott névelőt kap. Alakjai: egyes szám hím- és semlegesnem: cel, egyes szám nőnem: cea; többes szám hím- és semlegesnem: cei, többes szám nőnem: cele. Példa: Andrei nu găseşte prosopul cel mic. András nem találja a kis törölközőt.
A főnevek többes száma
A főnevek nemek szerint különbözően képzik a többes számukat. Az egy kivételével a számnevek után a főnevek többes számban állnak.
- Hímnem
- az -i végűek nem kapnak ragot: un ochi - nişte ochi (szem)
- a magánhangzóra végződő alakok -i végződést kapnak, amelyet gyenge [i]-nek ejtenek, és a véghangzó helyett állnak: un leu - nişte lei [un'lew] - [nişte'lei] (oroszlán)
- a mássalhangzóra végződő alakok szintén -i végződést kapnak, de ennek kiejtése [j]; ez utóbbi módosíthatja a tű mássalhangzójának kiejtését is: un pom - nişte pomi [um'pom] - [nişte'pomj] (gyümölcsfa); un copac - nişte copaci [unko'pak] - [nişteko'paʧ] (élő fa)
- Nőnem
- az -ie, -e végűek nem kapnak ragot, némelyik még a végső -e hangot is elvesztik: o vânzătoare - nişte vânzătoare (elárusítás), o femeie - nişte femei (nő)
- az -a, -i végűek -le ragot kapnak, ez a végződés elnyomja a hangsúlytalan magánhangzókat: o zi - nişte zile (nap), o cafea - nişte cafele (kávé)
- a többi -i, -e végződést kap, amely módosíthatja a tű hangjait is: o mamă - nişte mame (anya); o maşină - nişte maşini (gép); o carte - nişte cărţi (könyv)
- Semlegesnem
- az -e végűek nem kapnak ragot: un nume - nişte nume (név)
- az -u végűek -e, -i ragot kapnak, ez a végződés elnyomja a hangsúlytalan magánhangzókat: un teatru - nişte teatre (színház), un serviciu - nişte servicii (foglalkozás)
- a többi -uri [urj] végződést kap: un toc - nişte tocuri (töltőtoll)
A főnév ragozása
A román főnevek csak részelő-birtokos esetben kapnak ragot, melyeket a következőkben láthatunk:
- Határozatlan névelővel
- Hímnem: un reporter, unui reporter; nişte reporteri, unor reporteri (riporter)
- Nőnem: o maşină, unei maşini; nişte maşini, unor maşini (gép)
- Semlegesnem: un aparat, unui aparat; nişte aparate, unor aparate (készülék)
- Határozott névelővel
- Hímnem: reporterul, reporterului; reporterii, reporterilor (riporter)
- Nőnem: maşina, maşinii; maşinile, maşinilor (gép)
- Semlegesnem: aparatul, aparatului; aparatele, aparatelor (készülék)
A fenti esetek sorrendje: Esz. A/T, Esz. R/B; Tsz. A/T, Tsz. R/B.
A semleges nemű főneveket egyes számban hímneműként, többes számban nőnemőként kell ragozni.
A melléknév
A melléknév jelzőként a ce fel de? (milyen?) kérdésre felel, ilyenkor a főnév után áll. Ha a melléknevet hangsúlyozzuk, akkor a főnév előtt is állhat.
Cum este/sunt (milyen?) kérdésre állítmánykiegészítőként ige után használatos.
A melléknév egyeztetése
A mellékneveket minden esetben egyeztetni kell a főnévvel személyben és számban. Ebből kifolyólag vannak négy-, három-, kettő- és egyalakú melléknevek, melyek használatát a következő táblázat szemlélteti:
| Esz. |
H |
bun |
mic |
mare |
gri |
| S |
| N |
bună |
mică |
| Tsz. |
H |
buni |
mici |
mari |
| S |
bune |
| N |
A melléknév ragozása
A román melléknevek hasonlóan ragozódnak, mint a főnevek.
- Határozatlan névelővel
- Hímnem: un reporter tânăr, unui reporter tânăr; nişte reporteri tineri, unor reporteri tineri (fiatal riporter)
- Nőnem: o maşină frumoasă, unei maşini frumoase; nişte maşini frumoase, unor maşini frumoase (szép gép)
- Semlegesnem: un aparat bun, unui aparat bun; nişte aparate bune, unor aparate bune (jó készülék)
- Határozott névelővel
- Hímnem: reporterul tânăr, reporterului tânăr; reporterii tineri, reporterilor tineri (a fiatal riporter)
- Nőnem: maşina frumoasă, maşinii frumoase; maşinile frumoase, maşinilor frumoase (a szép gép)
- Semlegesnem: aparatul bun, aparatului bun; aparatele bune, aparatelor bune (a jó készülék)
- Melléknévi névelővel
- Hímnem: reporterul cel tânăr, reporterului cel tânăr; reporterii cei tineri, reporterilor cei tineri (a fiatal riporter)
- Nőnem: maşina cea frumoasă, maşinii cea frumoasă; maşinile cele frumoase, maşinilor cele frumoase (a szép gép)
- Semlegesnem: aparatul cel bun, aparatului cel bun; aparatele cele bune, aparatelor cele bune (a jó készülék)
Fokozás
- Alapfok: bun/bună/buni/bune
- Középfok: mai bun/bună/buni/bune
- Felsőfok: cel mai bun, cea mai bună, cei mai buni, cele mai bune
- Abszolút felsőfok: foarte/grozav de/extrem de/prea/tare bun/bună/buni/bune
Hasonlítás
- tot atât de ... ca şi - éppen olyan ..., mint: Ciocolata cu lapte este tot atât de bună ca şi ciocolata amăruie. - A tejcsokoládé éppen olyan jó, mint a keserű.
- mai ... decât - ...-bb, mint: Ciocolata cu lapte e mai bună decât ciocolata amăruie. - A tejcsokoládé jobb, mint a keserű.
A számnevek
A tőszámnevek
- 1-10: unu/una, doi/două, trei, patru, cinci, şase, şapte, opt, nouă, zece
- 11-20: unsprezece, doisprezece/douăsprezece, treisprezece, paisprezece/patrusprezece, cin(ci)sprezece, şaisprezece/, şaptesprezece, optsprezece, nouăsprezece, douăzeci
- 21-100: douăzeci şi unu/una, douăzeci şi doi/două, douăzeci şi trei, ...; treizeci, patruzeci, cin(ci)zeci, şaizeci, şaptezeci, optzeci, nouăzeci, o sută
- 101-110: o sută unu/una, o sută doi/două, o sută trei, ...
- 200-900: două sute, trei sute, patru sute, cinci sute, şase sute, şapte sute, opt sute, nouă sute
- 1000-9000: o mie, două mii, trei mii, ...
- 10000-90000: zece mii, douăzeci de mii, treizeci de mii, ...
- 100000-900000: o sută de mii, două sute de mii, trei sute de mii, ...
A tőszámnevek után a főnevek többes számban állnak egyszerűen vagy de kötőszóval kapcsolódva: un turist (egy turista), doi turişti (két turista), şaptezeci de ani (hetven év).
Sorszámnevek
A sorszámneveket a tőszámnevekből képezzük a következő módon:
- hímnemben al névelővel és -(u)lea raggal: opt - al optulea (nyolcadik)
- nőnemben a névelővel és -a raggal: opt - a opta (nyolcadik)
- rendhagyó: unu/un - primul/întâi; una/o - prima/întâi (első); az întâi általában a főnév után áll és csak egy alakja van, a primul/prima felveheti a főnév ragjait.
A sorszámnevek előtt a főnév mindig határozott névelővel áll.
Gyűjtőszámnevek
Egy ilyen van, két alakkal: amândoi/amândouă (mindkettő).
Használható önállóan vagy jelzőként.
- Önállóan: Se aşează amândoi/amândouă la masă. (Mindketten leültek az asztalhoz.)
- Jelzőként: Amândoi elevii/Amândouă elevele învaţă. (Mindkét diák tanul.) Ilyenkor csak főnév előtt állhat, a főnév többes számba kerül és határozott névelőt kap.
Ennek a gyűjtőszámnévnek van egy határozott alakja: ambii/ambele. Ez az alak csak jelzőként használható egy főnév előtt, a főnév többes számba kerül: Ambii elevi/Ambele eleve învaţă. (Mindkét diák tanul.)
Megj.: létezik még egy ritkábban használt gyűjtőszámnév: tustrei (mindhárom)
Határozatlan számnév
Ilyenek:
- puţin, puţină, puţini, puţine (kevés, kis)
- mult, multă, mulţi, multe (sok)
- tot, toată, toţi, toate (teljes, mind, egész)
- câtva, câtăva, câţiva, câteva (némely)
Mindig főnév előtt, egyeztetve használjuk: mulţi oameni (sok ember); cu toată viteza (teljes sebességgel).
Tőszámnevekből is képezhetjük cam (körülbelül) és vreo (közel) segítségével: cam trei (kb. 3); vreo zece (közel tíz).
Szorzószámnév
Képzése: de + tőszámnév + ori: de zece ori (tízszer). Kivétel: o dată (időhatározóként: odată) (egyszer).
A névmások
A személyes névmások
A személyes névmások alakjai és ragozásuk:
|
Alanyeset |
Tárgyeset |
Birtokos eset |
Részeshatározós eset |
| E. 1. |
eu |
pe mine; mă |
|
mie; îmi |
| E. 2. |
tu |
pe tine; te |
|
ţie; îţi |
| E. 3. |
el/ea; dânsul/dânsa |
pe el/ea; îl/o; pe dânsul/dânsa |
lui/ei; dânsului/dânsei |
lui/ei; îi; dânsului/dânsei |
| T. 1. |
noi |
pe noi; ne |
|
noua; ne |
| T. 2. |
voi |
pe voi; vă |
|
voua; vă |
| T. 3. |
ei/ele; dânşii/dânsele |
pe ei/ele; îi/le; pe dânşii/dânsele |
lor; dânşilor/dânselor |
lor; le; dânşilor/dânselor |
A fenti táblázatban található hangsúlytalan névmások általában illeszkednek a vonatkozó szavakhoz, mégpedig a következőképpen:
| Eset |
Névmás |
Hangst. alak |
Példa |
Megjegyzés |
| T. e. |
mă |
-mă
m- |
întreabă-mă
m-ar |
felsz. mód, gerund
össz. múlt, felt. mód |
| te |
-te
te- |
scoală-te
te-aş |
felsz. mód, gerund
múlt idő, felt. mód |
| îl |
l-
-l |
l-am
mi-l |
múlt idő, felt. mód
névm., felsz. mód, gerund, hat., tag. |
| o |
-o |
n-o |
névm., múlt idő, gerund, tag. |
| ne |
ne-/ni-
-ne |
ne-a
întreabă-ne |
múlt idő, felt. mód
felsz. mód, gerund |
| vă |
v-/vi-
-vă |
v-a
sculaţi-vă |
múlt idő, felt. mód
felsz. mód, gerund |
| îi |
i-
-i |
i-am
mi-i |
múlt idő, felt. mód
névm., felsz. mód, gerund, hat., tag. |
| le |
le-
-le |
le-am
adu-le |
múlt idő, felt. mód
felsz. mód, gerund |
| R. e. |
îmi |
mi-
-mi |
mi-l
tu-mi |
névm., múlt idő, felt. mód
főnév, névm., felsz. mód, gerund, tag. |
| îţi |
ţi-
-ţi |
ţi-l
nu-ţi |
névm., múlt idő, felt. mód
névm., felsz. mód, gerund, tag. |
| î |
-i
i- |
ce-i
i-l |
névm., felsz. mód, gerund, tag.
névm., múlt idő, felt. mód |
| ne |
-ne
ne- |
spune-ne
ne-o |
felsz. mód; gerunf
névm., múlt idő, felt. mód |
| vă |
-vă
v-/vi- |
cumpăraţi-vă
v-o |
felsz. mód, gerund
névmás |
< | | |
