:: wikimiki.org ::

Uráli Nyelvcsalád

Uráli nyelvcsalád

Az uráli nyelvcsalád a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja. Elterjedési területe főként Közép- és Északkelet-Európa, valamint Északnyugat-Ázsia vidéke. Beszélőinek száma 24 millió fő körüli. 1964 előtt finnugor nyelvcsaládról beszéltek, ahhoz képest néhány nyelvvel többet tartalmaz az uráli nyelvcsalád. A nyelvcsalád legnépesebb tagjai a magyar, a finn és az észt nyelv, melyek mind a finnugor csoportba tartoznak. Európában az indoeurópai nyelvcsalád után a második helyet foglalják el.

Osztályozás

indoeurópai nyelvcsalád Az uráli nyelvcsalád tagjai:
- Szamojéd nyelvek
- Északi ág
- enyec (jenyiszeji szamojéd)
- nganaszan (tavgi szamojéd)
- nyenyec (jurák szamojéd)
- Déli ág
- szölkup
- † kamassz
- † karagasz
- † kojbal
- † motori
- † targi
- Finnugor nyelvek
- Ugor ág
- magyar
- obi-ugor nyelvek
- manysi (vogul)
- hanti (osztják)
- Finn-permi ág
- Permi csoport
- udmurt (votják)
- komi (zürjén)
- permják komi
- Finn-volgai csoport
- mari (cseremisz)
- mordvin nyelvek
-
- erza
-
- moksa
-
- † muroma
- számi (lapp)
- balti-finn vagy finnségi nyelvek
-
- északi csoport
-
- finn
-
- meänkieli
-
- izsór
-
- karjalai (karéliai)
-
- † merja (meri)
-
- vepsze
-
- déli csoport
-
- észt
-
- lív
-
- vót (A † (kereszt) jel a kihalt nyelveket jelzi.)

Az uráli nyelvcsalád jellemzői

- nagyszámú toldalék használata
- tárgyas igeragozás (az ugor nyelvekben és néhány további uráli nyelvben)
- a jelző megelőzi a jelzett szót
- a jelző nincs egyeztetve a jelzett szóval (pl. gyönyörű kuvaszokat, nem "gyönyörűeket kuvaszokat")
- a névszói állítmány gyakorisága (azaz a kopula hiánya), például Pista tanár, nem "Pista tanár van"
- számos nyelvtani eset használata (az indoeurópai 4-7 esetnél jóval több, a magyarban például 18)
- birtokos személyragozás (kutyám, kutyád stb.)
- a birtoklást a habere ('birtokolni') ige nélkül, birtokos személyjellel és részeshatározóval fejezzük ki (például Nekem van lovam, nem "Én birtoklok lovat")
- magánhangzó-harmónia (hangrend) az ősi szavaknál
- nincs nyelvtani nem
- számnevek után egyes szám áll (sok ember, nem "sok emberek")

Történet

Az uráli nyelvek őshazáját a legelfogadottabb elméletek az Urál hegység környékére teszik. Vita a keleti és a nyugati oldal között van. Más források az Urál és a Baltikum közé teszik e helyet. A nyelvcsalád finnugor és szamojéd ágra bomlása i.e. 4. évezred elejére tehető. A nyelvcsalád távolabbi rokonait két irányban keresték: az indoeurópai nyelvek, valamint az altáji nyelvek között. Később felvetődött a jukagirral, valamint a dravida nyelvekkel való rokonság. Ezekkel a nyelvcsaládokkal azonban nem sikerült olyan szabályos szókincsbeli megfelelések sorát felmutatni, ami a nyelvrokonságot elfogadottan bizonyítaná. A rokon vonások ezekben az esetekben valószínűleg vagy az őskor túl távoli évezredeire nyúlnak vissza, vagy a későbbi szoros kapcsolat miatti nyelvi hatásokról van szó.

Lásd még

- Finnugor nyelvrokonság
- Finnugrisztika
- Urál-altáji nyelvcsalád

Külső hivatkozások

- [http://ludens.elte.hu/~briseis/finnugor/ Az uráli népek története]
- [http://ludens.elte.hu/~briseis/finnugor/csaladfak/hagycsfa.html Az uráli nyelvek családfája]
- [http://fu.nytud.hu/cimlap.htm Rokonszenv. Az uráli népek bemutatása] Kategória:Nyelvcsaládok ja:ウラル語族

Természetes nyelv

A nyelveket feloszthatjuk természetes nyelvekre és mesterséges nyelvekre. Természetes nyelvnek az emberek által használt olyan nyelvet nevezzük, amely egy közösség (törzs vagy nemzet) életében nemzedékről-nemzedékre spontán vagy tudatos folyamatok (pl. nyelvújítás) során szabadon fejlődik, változik. Ma egyes források szerint 5-6000 (mások szerint még több) mindennapos használatban elterjedt természetes nyelvről beszélhetünk. Nyelvészeti szempontból az egymással kisebb-nagyobb hasonlósággal rendelkező természetes nyelveket csoportosítani lehet. A csoportosítás legfelsőbb szintje a nyelvcsaládokba történő szelektálás. Vannak emberek által használt, de nem természetes, hanem mesterséges nyelvek is, melyeket nyelvelméleti, matematikai vagy informatikai célból alkottak. A mesterséges nyelvek közül ismertek a programozási nyelvek, amelyeket szokás környezet-független nyelveknek is tekinteni. Környezet-függő (context-sensitive) tulajdonsága ellenére újabban a természetes nyelvek feldolgozása (Natural Language Processing, vagy NLP) óriási fejlődésnek indult, és a számítástechnika egyik vezető alkalmazási tématerületévé vált. Az említett terület azonban egy még szélesebb ismertekörbe, az emberi nyelv technológia (Human Language Technologies vagy HLT) magyarul csak nyelvtechnológia-ként emlegetett témakörbe tartozik, amelynek szintén óriási a szétágazása.
Külső hivatkozások

- [http://www.matud.iif.hu/03mar/proszeky.rtf A természetes nyelvek leírásának bonyolultsági kérdései (Prószéky Gábor írása)] RTF Kategória:Nyelvészet ja:自然言語 ko:자연어 th:ภาษาธรรมชาติ

Nyelvcsalád

thumb Nyelvészeti szempontból az egymással kisebb-nagyobb hasonlósággal rendelkező nyelveket csoportosítani lehet. A csoportosítás egyik legfelsőbb szintje (a „nagytörzs” és a „törzs” után) a nyelvcsaládok szerinti felosztás. E csoportosítás szerint az egy nyelvcsaládba tartozó nyelvek visszavezethetőek egy közös ősre. E metódusról bővebb információ a nyelvészet cikkben található. Az egyes nyelvcsaládok tagjai tovább csoportosíthatóak, ennek legjobb szemléltetése a fadiagram. Egy nyelvcsalád közös ősét korábbi szóval „ősnyelvnek”, mai terminussal inkább alapnyelvnek nevezzük. A legismertebb nyelvcsalád, az indoeurópai nyelvcsalád alapnyelvét ős-indoeurópai nyelvnek nevezzük. Léteznek olyan alapnyelvek, amelyek történelmileg ismert nyelvek. Ilyen például az újlatin nyelvek ősnyelve, melyet a nyelvészet a „vulgáris latin” nyelvre vezet vissza, de ilyen az ónorvég is, melyet a norvég, svéd, dán és izlandi nyelv ősének tekintenek. A nyelvcsaládokba nem sorolható nyelveket izolált (elszigetelt) nyelveknek nevezzük (ilyen pl. a baszk nyelv is).

Nyelvcsaládok

Bár az alábbi csoportok neve legtöbbször „nyelvcsalád” vagy „nyelvek”, helyettük sokszor inkább az annál is bővebb kategória: nyelvtörzs, ill. nagy nyelvtörzs értendő.
- Indoeurópai nyelvcsalád (ide tartoznak a világnyelvek – angol, német, francia, spanyol –, sőt az összes európai nyelv, kivéve a magyar, a finn, az észt és a baszk)
- Uráli nyelvcsalád (melyhez a magyar nyelv is tartozik)
- Altaji nyelvcsalád
- Dravida nyelvcsalád
- Ausztroázsiai nyelvcsalád
- Sino-tibeti nyelvcsalád
- Kaukázusi nyelvcsalád
- Ausztronéz nyelvcsalád
- Afroázsiai nyelvcsalád
- Niger-kongói nyelvcsalád (a korábbi kongó-kordofáni nyelvcsalád tagjait ebbe és a fenti afroázsiai nyelvcsaládba sorolták be)
- Nílus-szaharai nyelvcsalád
- Koiszan nyelvcsalád
- Kam-thai nyelvcsalád vagy tai-kadai nyelvcsalád vagy thai nyelvek
- Pama-nyungan nyelvcsalád
- Eszkimó-aleut nyelvcsalád
- Na-dene nyelvcsalád Több nyelvcsalád összefoglaló neve:
- Paleoszibériai nyelvek (tagjai közt nincs rokoni kapcsolat)
- Ausztráliai nyelvek (a pama-nyungan nyelvcsaládon kívüli tagjai)
- Pápua nyelvek
- Amerikai indián nyelvek
- Tagjai: algonkin, andok-egyenlítői, azték-tano, hokan, makro-csibcs, makro-sziu, oto-mangue, penuti, zse-pano-karib vagy ge-pano-karib nyelvcsalád Nem külön nyelvcsalád:
- Pidzsin nyelvek
- Mesterséges nyelvek

Nyelvcsaládokba nem sorolt nyelvek

Elszigetelt és tisztázatlan rokonságú nyelvek (többek között):
- Baszk nyelv
- Japán nyelv
- Koreai nyelv
- Etruszk nyelv (kihalt)
- Sumer nyelv (kihalt)

Lásd még

- Nosztratikus nyelvcsalád
- Urál-altáji nyelvcsalád

Külső hivatkozások

- [http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/211.htm A világ nyelveinek csoportosítása (Kisokos)] (kissé elavult rendszer) Kategória:Nyelvészet ja:言語の分類一覧 ko:언어 ms:Bahasa simple:Language

Európa

kép:EuropeSatelliteImageKicsi.jpg
Műholdfelvétel Európa nyugati feléről.
nagyobb méret

Európa az egyik kontinens, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál-hegység és az Urál folyó, délkeleten a Kaukázus és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger. Európa Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Európa a nyugati ötödrészét teszi ki. Terület szerint Európa a második legkisebb kontinens, 10 400 000 négyzetkilométerrel, amivel kissé meghaladja Ausztrália területét. Népesség alapján a harmadik helyen áll Ázsia és Afrika után. 2001-ben Európa népességét körülbelül 666 és fél millió főre becsülték, ami a Föld népességének egyhetede.

A név eredete

Homérosz szerint az Európa név (görögül: Ευρώπη) eredetileg Közép-Görögország neve volt. Később egész Görögországot így nevezték, végül i.e. 500 körül a Görögországtól északra fekvő összes területet is. Az Európa szó eredetét leggyakrabban a görög eurüsz (széles) és opsz (arc) szavakra vezetik vissza. Más vélemények szerint a szó sémi eredetű, és az ereb (naplemente) szóból eredhet – közel-keleti nézőpontból a nap a nyugaton elterülő földek mögött nyugszik le. Egyébként a szintén hasonló latin eurus szó a keleti szelet jelenti.

Mitológia

Európé a görög mitológiában egy föníciai hercegnő volt, akit Zeusz bika alakjában csábított el.

Történelem

Szócikk: Európa történelme Európa kulturális és gazdasági fejlődése egészen a bronzkorig nyúlik vissza. A nyugati kultúrát forrásának általában az ókori görögököket tekintik. A Római Birodalom évszázadokon keresztül birtokolta a kontinens mintegy felét. Bukása után a fejlődés hosszú időre szinte teljesen megállt, abban a korban, amit a felvilágosodás gondolkodói a sötét kornak, a mai történészek pedig egyszerűen középkornak neveznek. Ebben az időszakban kis közösségek, például kolostorok őrizték féltve a nehezen megszerzett tudást. Ez a korszak a reneszánsszal ért véget, amikor a felfedezések és a tudomány fejlődésének korszaka következett. A 15. századtól az európai nemzetek – különösen Spanyolország, Portugália, Franciaország és Anglia – hatalmas birodalmakat építettek, afrikai, amerikai és ázsiai gyarmatokkal. Az ipari forradalom Európában a 18. században kezdődött, és általános gazdagodáshoz, valamint a népesség növekedéséhez vezetett. A II. világháború után, egészen a hidegháború végéig, Európa két nagy politikai és gazdasági tömbre osztódott: kommunista országokra Közép- és Kelet-Európában, és kapitalista országokra Nyugat-Európában. 1990 körül a kommunista blokk felbomlott.

Földrajz és kiterjedés

1990 Európa Eurázsia nyugati ötödét foglalja el. A kontinens az oroszországi Urál-hegységnél kezdődik, amely az Európa és Ázsia közti keleti határ megállapodás szerinti vonala, mely délen az Urál folyó és a Kaukázus vonalán folytatódik. Európa határait gyakran politikai, kulturális vagy gazdasági megfontolások alapján határozzák meg. Ezért több "Európa" is létezik, amelyek méretben és a benne elhelyezkedő országok számában eltérnek egymástól. Az európai kontinens léte nem általánosan elfogadott. Sok Európán kívül született földrajzi szöveg hivatkozik Eurázsiára, vagy az "európai szubkontinensre", lévén Európát nem határolja minden oldalán tenger, és inkább kulturálisan, mint földrajzilag meghatározható egység. Az "Európa" szót egyre gyakrabban használják az Európai Unió (EU) tagállamainak megjelölésére. Jelenleg 25 ország tagja az EU-nak. További európai államok tárgyalnak a csatlakozásról, másokkal a közeljövőben várható a csatlakozási tárgyalások megkezdése. Majdnem minden európai állam tagja az Európa Tanácsnak, kivéve Belaruszt, a Vatikánt, Kazahsztánt, és Monacót.

Országok

A földrajzi értelemben vett Európában jelenleg az alábbi 47 ország (vagy ezek egy része) található (ábécé-sorrendben): Monacót

- Albánia
- Andorra
- Ausztria
- Azerbajdzsán
- Belgium
- Bosznia és Hercegovina
- Bulgária
- Ciprus (8)
- Csehország
- Dánia (3)
- Egyesült Királyság
- Észtország
- Fehéroroszország
- Finnország
- Franciaország (4)
- Görögország
- Hollandia (5)
- Horvátország
- Izland
- Írország
- Kazahsztán
- Lengyelország
- Lettország
- Liechtenstein

- Litvánia
- Luxemburg
- Macedónia
- Magyarország
- Málta
- Moldova
- Monaco
- Németország
- Norvégia
- Olaszország
- Oroszország (1)
- Portugália (6)
- Románia
- San Marino
- Spanyolország (7)
- Svédország
- Svájc
- Szerbia és Montenegró
- Szlovákia
- Szlovénia
- Törökország (2)
- Ukrajna
- Vatikán

Megjegyzések

# Oroszország nagyrészt Ázsiában helyezkedik el, de az Urál-hegységtől nyugatra elterülő része Európához tartozik. Ugyanez a helyzet Kazahsztánnal, amelyet az Urál folyó oszt ketté, és Azerbajdzsánnal, melyet a Kaukázus vonulata. # Törökország nagyrészt Ázsiában terül el, csak a Boszporusztól és a Márvány-tengertől nyugatra fekvő területek helyezkednek el Európában. # Dániának két függő területe van: a Feröer-szigetek Európában, és a saját kormánnyal rendelkező Grönland, amely Észak-Amerika részének tekinthető. # Franciaországnak van egy tengerentúli megyéje (Francia Guyana), tengerentúli területei (például Francia-Polinézia) és társult területei (például Mayotte), ezek mind Európán kívül helyezkednek el. # A holland anyaországhoz két karib-szigeteki tengerentúli terület tartozik, Aruba és a Holland-Antillák. # Portugáliához tartozik az Atlanti-óceánon található Madeira és az Azori-szigetek. # Spanyolország Európán kívüli birtokai a Kanári-szigetek, valamint az Afrika északi csücskén elhelyezkedő Ceuta és Melilla. # Ciprus szigete Délnyugat-Ázsia ölelésében elheyezkedése ellenére az Európai Unió tagja.

Transzkaukázus

Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán, három a FÁK-hoz tartozó köztársaság a Transzkaukázusban, földrajzilag Ázsia része de gyakran számítják őket Európához, attól függően hogy Európát etnikai / nyelvi / történelmi egységként, vagy politikai / földrajzi egységként kezelik.

Európa régiói

kép:EuropeColorKicsi.png
Európa régiói színekkel jelölve
nagyobb méret

:;Nyugat-Európa (piros) ::Brit-szigetek ::Egyesült Királyság, Írország ::Francia régió ::Franciaország, Monaco ::Benelux államok (Belgium, Hollandia, Luxemburg) ::Ibériai-félsziget ::Spanyolország, Portugália, Andorra :;Közép-Európa (kék) ::Németország, Svájc, Liechtenstein, Ausztria, Szlovénia ::Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország :;Appennini-félsziget (sötétsárga) ::Olaszország, San Marino, Vatikán ::Málta :;Délkelet-Európa (zöld) ::Balkán-félsziget ::Horvátország, Bosznia és Hercegovina, Szerbia és Montenegró, Albánia, Macedónia, Görögország, Románia, Bulgária ::Ciprus, Törökország :;Kelet-Európa (barna) ::Balti államok ::Észtország, Lettország, Litvánia ::Európai FÁK államok ::Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova, Oroszország :;Észak-Európa (lila) ::Skandinávia ::Norvégia, Svédország, Finnország, Izland, Dánia

További Európához kapcsolódó régiók

- Kaukázus
- Skandinávia (földrajzi és kulturális értelemben Skandinávia más országokból áll)

Kapcsolódó témák

- Kontinens
- Európa történelme
- Európa közlekedése
- Európai országok gazdasági és szociális rangsora
- Európai országok terület szerinti listája
- Európai országok népesség szerinti listája
- Európai országok függetlenné válásának dátumai
- Európa nagyvárosai
- Európa városainak alternatív nevei
- Európai Ifjúsági Parlament
- Európai alkotmány
- Euró als:Europa ja:ヨーロッパ ko:유럽 ms:Eropah roa-rup:Evropa simple:Europe th:ทวีปยุโรป zh-min-nan:Europa

Ázsia

Ázsia a legnagyobb kontinens a Földön. Területe 44,7 millió km². A Föld összes szárazföldjének mintegy 30%-át teszi ki. Észak-déli irányban kiterjedése kb. 8600 km, nyugat-keleti irányban mintegy 11 000 km. Európával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Ázsia a négyötöd részét teszi ki.

Népesség

Éghajlata

Növény- és állatvilág

Kategória:Ázsia ja:アジア ko:아시아 ms:Asia simple:Asia th:ทวีปเอเชีย zh-min-nan:A-chiu

1964

Események

- március 27. - Az ún. nagypénteki földrengés Alaszka déli partjainál
- július 31. - A Tonkin-incidens kezdete

Az év témái

1964 filmjei

- George Cukor: My Fair Lady
- július 6. - A Hard Day's Night, az első Beatles-film angol premierje

1964 az irodalomban

1964 a zenében

- The Beatles nagylemezek:
- With the Beatles amerikai megjelenése
- A Hard Day's Night
- Beatles for Sale
- The Kinks: You Really Got Me (innen számítják a hard rock stílust)

1964 a politikában

1964 sporteseményei

- május 2. - Kilenc kínai alpinista elsőként mássza meg a Shishapangma (8027 m) csúcsot
- Nyári olimpiai játékok - Tokió, Japán (október 10. - )
- Labdarúgó EB Spanyolországban

Művészet, kultúra és divat

Születések

- január 7. – Nicolas Cage amerikai színész
- március 9. – Juliette Binoche francia színésznő
- március 27. – Kispál András gitáros, zeneszerző
- április 7. – Russell Crowe filmszínész
- május 7. – Hiller István történész, politikus, az MSZP elnöke
- június 15. – Michael Laudrup dán labdarúgó, edző
- július 26. – Sandra Bullock amerikai filmszínésznő
- augusztus 27. – Gundel Takács Gábor sportújságíró
- szeptember 2. – Keanu Reeves angol-kanadai színész
- szeptember 20. – Szalai Miklós, történész, a fiatal nemzedékhez tartozó egyik legismertebb vallásfilozófiával foglalkozó magyar ateista filozófus
- november 7. – Borbély Szilárd költő, író, irodalomtörténész

Halálozások

- február 8. - Ernst Kretschmer, német pszichiáter (
- 1888)
- március 18. - Norbert Wiener, amerikai matematikus (
- 1894)
- március 23. - Peter Lorre, magyar származású amerikai színész (
- 1904)
- április 5. - Douglas MacArthur, az USA tábornoka (
- 1880)
- május 27. - Jawaharlal Nehru, India miniszterelnöke (
- 1889)
- május 30. - Szilárd Leó fizikus
- szeptember 1. - Joachim Ferenc festőművész
- szeptember 1. - Szüdi György Józesf Attila-díjas költő
- szeptember 12. - Fitz József könyvtáros, nyomdászattörténész
- október 15. - Cole Porter, amerikai zeneszerző (
- 1891)
- október 20. - Herbert Hoover, az USA 31. elnöke (
- 1874)
- november 24. - Mányai Lajos színművész ja:1964年 ko:1964년 simple:1964 th:พ.ศ. 2507

Magyar nyelv

Nyelvek > Nyelvcsaládok > Uráli nyelvcsalád > Finnugor nyelvek > Magyar nyelv ----

Besorolás

A magyar nyelv besorolása nyelvészeti körökben nem képezi vita tárgyát: az uráli nyelvcsalád tagja, ezen belül a finnugor nyelvek közé tartozik.

Földrajzi eloszlás

A magyart Magyarországon kívül többek között a környező Kárpát-medencei országokban beszélik: (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia (főként Erdélyben), Szerbia és Montenegró (a Vajdaságban), Horvátország, Szlovénia).

Beszélők száma

Beszélőinek száma kb. 14,5 millió (ezzel az uráli nyelvcsalád legnépesebb tagja), közülük kb. 10 millióan élnek Magyarországon. A magyar nyelv Magyarország hivatalos nyelve és az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike. Hivatalos nyelv a szlovén mellett Szlovénia három járásában (Dobrónak, Hodos és Lendva), valamint a Vajdaságban. – Az Európai Unióban anyanyelvileg, vagyis etnikai magyarként kb. 12 millió magyar él. 13 millióan beszélik az Európai Unióban a magyar nyelvet első vagy második nyelvként. A magyar nyelvet a nyelvek sorában a 66. helyre tesszük az anyanyelvileg beszélők száma szerint. A Földön 30 millió magyar származású ember él, nagyobb részük a nyelvet nem beszéli. A beolvadás (asszimiláció) szempontjából több szempontból is beoszhatjuk őket: a beolvadás az angol, spanyol, szlovák, román, szerb-horvát nyelvekbe valamint a magyarab, berber és arab nyelvekbe történt, de a német, cseh és más nyelvterületek is jelentős számú magyart olvasztottak magukba.

Írás

A magyar nyelv a latin írást használja, kiegészítve annak ábécéjét néhány speciális magyar betűvel. A latin írásjegyek előtt a nyelvet rovásírással írták. A magyar rovásírás néhány kutató szerint az i. e. 5. században már létezett és használt írás volt, ennek eldöntéséhez a jelenlegi adatok valójában nem elégségesek. Szent István király korában a kereszténységre való áttéréskor bevezették a ma használt latin betűs írásunk ősét (néhány írásjel eltért a ma használatostól). Ekkor az ország hivatalos nyelve a latin nyelv lett. A magyar nyelv 1844 óta Magyarország hivatalos nyelve.

Nyelvjárások

Nyolc fő nyelvjárást tartanak számon:
- tiszai (más néven: alföldi),
- dunántúli,
- déli (más néven: Duna-Tisza-közi),
- északkeleti,
- palóc (más néven: északnyugati),
- mezőségi (más néven: Királyhágón túli),
- nyugati,
- székely,
- csángó. (A mai hivatalos nyelv az északkeleti nyelvjárásból fejlődött ki.)

Származás

A nyelvrokonság témája századok óta vitatott téma: a finnugor eredet mellett a türk (turáni) és a sumér eredet, továbbá az ősnyelv elmélete is felmerült. Jelenlegi ismereteink és a bevett kutatási módszerek alapján az uralkodó nyelvtudományi irányzat csak a finnugor rokonságot fogadja el. Nádasdy Ádám szerint: : „A hangváltozások és a nyelvtani szerkezet öröklött volta más nyelvcsoporttal való rokonítást jelen tudásunk szerint nem tesz lehetővé. Azaz: túl jól működik a finnugor rokonítás, és túl rosszul bármi más.” [http://origo.hu/csevegoszoba/20031126amagyar.html?pIdx=3] A finnugor nyelvi kapcsolat egyrészt az alapszókincs összevetésével, másrészt a rendszeres hangmegfelelésekkel (pl. a magyar f hangnak más finnugor nyelvekben rendszeresen p felel meg, a magyar h-nak k stb.), harmadrészt a nyelvi rendszer hasonlóságával (agglutináció, nyelvtani nemek hiánya stb.) igazolható. Egy átlagos mai magyar szöveg elemzése során a finnugor, azaz magyar szavak arányát kb. 90%-nak találjuk, ami nem kis részben az egyes tövekből eredő gazdag szóbokroknak köszönhető (gyökök.) A nyelv mai jellegét természetesen egyéb nyelvek is jelentősen befolyásolták. A nyelvrokonság – egyéb társadalmi tényezők folytán – nem mindig van közvetlen összefüggésben a népek vér szerinti rokonságával, tehát a népességgenetikai kutatások csak támpontként szolgálhatnak a nyelvészeti kutatásokhoz. (Erről bővebben lásd: Czeizel Endre: A magyarság genetikája. Galenus, 2003.)

Történet, kialakulás

:Korszakairól lásd: Nyelvtörténeti korszakok a magyarban Önálló fejlődése az ősmagyar korban indult meg, majd az ómagyar korban jelentek meg írott szórványok, szövegemlékek (első szövegemlék a tihanyi apátság alapítólevelében található, az első összefüggő szövegek pedig a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom). A középmagyar kor jelzi az első magyar nyomtatványok megjelenését és a magyar költészet kezdeteit (Tinódi, Balassi) – ez a korszak már nem különbözik lényegesen a mai nyelvtől. Az újmagyar korban alakul ki az egységes nemzeti nyelv és a modern irodalmi nyelv, a 18–19. századi írók, költők, valamint a nyelvújítás révén (Kazinczy Ferenc vezetésével).

Szókincs

A magyar nyelv szókincse a szótöveket tekintve kb. 21%-ban finnugor eredetű (A nyelv és a nyelvek, ISBN 963-05-7959-6, 134. o.), szóelőfordulás szerint azonban 80-90%-os arányt kapunk. Emellett számos iráni, türk, szláv, latin, német, francia, olasz és angol eredetű szó található nyelvünkben. A magyar nyelv szavainak száma az önálló jelentésű összetett szavakat is beleértve kb. 240 000-re tehető. Részletesen lásd: Magyar szókincs

Jellemzők, sajátosságok

Hangtan

Jellemző rá az első szótagra eső hangsúly (ebben a finnugor és a szlovák nyelvekre hasonlít), a magánhangzó-harmónia (barnulásotokról - zöldülésetekről), valamint a magánhangzó-hosszúság és a hangsúly egymástól független volta (amely szinte egyedüliként lehetővé teszi az antik időmértékes verselés alkalmazását). Hangrendszerére ezenkívül a lágy mássalhangzók (ny, ty, gy), az aspirálatlan zárhangok (h nélkül ejtett p, t, k, szemben a germán nyelvekkel) és a palatális magánhangzók előtti kemény mássalhangzók jelenléte jellemző (azaz lehetséges ne, ti stb. hangkapcsolat, nye, tyi helyett; szemben például az orosszal). Nincsenek benne valódi diftongusok (mint például a finnben vagy németben) és redukált magánhangzók (mint például az angolban, németben). A speciális magyar a hang (mely a svédben és a perzsában is megvan) nehézséget okozhat a nyelvtanulóknak .

Alaktan

Az agglutináló jelleg toldalékok halmozását is lehetővé teszi (a finnugor, perzsa, baszk, sumér és a török nyelvekhez hasonlóan). Szintén jellemző a többféle alakváltozat mind a szótövek, mind a toldalékok terén, a gazdag esetrendszer és az irányhármasság (honnan? hol? hová?) a helyhatározók használatában. Kevés az igeidő (a mondá, mondja vala, mondta vala, mondtam légyen alakok gyakorlatilag kihaltak, a Székelyföldön viszont ma is aktívan használják a mondta volt formát), és hiányzik a habeo ige („én birtoklok valamit” helyett „nekem van valamim”). A magyar nyelv megkülönbözteti a határozatlan („alanyi”) és a határozott („tárgyas”) ragozást: olvasok, olvasom, a főnévi igenév pedig ragozható (látnom, látnod, látnia stb., amely egyébként a portugálban is megtalálható).

Mondattan

A magyarban puszta névszó is állhat állítmányként (az oroszhoz hasonlóan), a jelen idejű, egyes és többes szám 3. személyben (pl. Pista tanár Ø, elmarad a 'van'). Szórendi szempontból a magyar az SOV nyelvek közé sorolható (alany–tárgy–állítmány), bár a magyar mondat kitüntetett összetevői valójában nem ezek, hanem a topik és a fókusz (vagy téma és réma; az ismertnek tekintett információ, amiről állítást teszünk, és az újonnan említett, hangsúlyos információ, ami az állítás magvát alkotja). A magyar nyelv újabb kutatásai elsőként mutattak rá az utóbbi felbontás jelentőségére a nyelvek általános leírásában. :A magyar nyelv természettudományos módszerekkel való vizsgálata, azaz az elmúlt 25 év magyar generatív nyelvészete a magyart az emberi nyelvek olyan sajátságos típusaként állította elénk, mely fontos jellegzetességeiben különbözik a legismertebb indoeurópai nyelvektől. A magyarban a szórendet a mondat elemeinek nem a mondatrészi szerepe, azaz alany, tárgy volta, hanem a logikai funkciója határozza meg. A magyar mondat ige előtti nevezetes szerkezeti pozícióit a logikai műveleteket kifejező mondatrészek foglalják el, köztük a mondat logikai alanyát megnevező topik, a disztributív kvantorok (például a minden elemet tartalmazó mondatrészek), valamint a kizárólagos azonosítást kifejező fókusz. ::Forrás: [http://www.nyelveszet.hu/nyelveszet/ É. Kiss Katalin: A nyelv formális rendszerének leírása]

Idézetek

Ács Tivadar Akik elvándoroltak című művében (1940) így ír az angol Sir John Bowring-ról [http://www.matud.iif.hu/04apr/08.html]: :„Az angol követ híres nyelvtudós volt, s a magyar nyelvnek őszinte bámulója. Önönmagából következetesen és szilárdan alkotott beszédnek jellemezte, amelyben logika van, sőt matézis, az erő, a hangzat minden hajlékonyságával és formázhatóságával. Szerinte az angol legyen büszke arra, hogy az ő nyelve az emberi történelem époszát tünteti fel. Ki lehet mutatni eredetét, kivehetők, szétválaszthatók benne az idegen rétegek, melyek különböző népekkel való érintkezés idején rávakolódtak. A magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, melyen az idők viharai karcolást sem ejthettek. Nem az idők változásától függő kalendárium. Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem trafikál, nem ád, nem vesz senkitől. Nyelvünk nemzeti önállóságunknak, szellemi függetlenségünknek legrégibb, legfényesebb élő emléke. Amit a tudósok nem tudnak megmagyarázni, azt mellőzik. Ez a nyelvészetben is így van, ép úgy az archeológiában. Az egyiptomi régi templomok egyetlen kőből készült padlatait sem tudják megmagyarázni. Honnan, melyik hegységből vágták ki e csodálatos tömeget, miként szállították le, vagy emelték fel egy templom tetejéig? A mi nyelvünk eredetisége ennél csodálatosabb tünemény. Aki megfejti, az isteni titkot fogja boncolni, annak is az első tételét: »Kezdetben vala az Ige s az Ige vala az Isten s az Isten vala az Ige«.”

Lásd még

- A magyar nyelv eredete
- A finnugor elmélet kritikája
- A magyar nyelv rokonsága más nyelvekkel
- Árvíztűrő tükörfúrógép
- Magyar nyelvű forrásszövegek a Wikisource-ban
- Magyar szókincs

Külső hivatkozások

- [http://www.e-nyelv.hu/ A magyar nyelv fóruma]
- [http://www.ozhun.net/a-olvasok_irtak.php?cikkID=111&count=60 A magyar nyelv (Australian Hungarian Community Web Site)]
- [http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Afal&url=/eletestudomany/archiv/2000/0012/neheze/nehzea.htm Nehéz-e a magyar nyelv?] (Oswald Gschnitzer, Heidelberg, Élet és Tudomány, 2000/12.)
- [http://www.c3.hu/~magyarnyelv/00-4/pusztai.htm A magyar nyelv 20. sz.-i változásai] (Pusztai Ferenc)

Nyelvtan

- [http://www.yudit.org/magyar/Contents.html Magyar nyelvtani táblázatok]

Nyelvművelés (pro és kontra)

- [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1231/123102.htm A magyar nyelvművelés állapota – Balázs Géza írása a Magyar Nyelvőrben]
- [http://dragon.unideb.hu/~tkis/ A nyelvművelés kártékonyságáról és ármánykodásáról]
- [http://mek.oszk.hu/00000/00022/html/ Egy emberközpontú nyelvműveló – Margócsy József írása Lőrincze Lajosról és a nyelvművelésről]
- [http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking.html Modern Talking – Nádasdy Ádám cikkeinek gyűjteménye a Magyar Narancs sorozatából]
- [http://www.muszeroldal.hu/MMK/nr71/kigyomlaltuk71.html szaknyelvi igényesség]

Származás

- [http://www.kitalaltkozepkor.hu/maracz_finnugor.html Marácz László cikke a finnugor elméletről]
- [http://www.kitalaltkozepkor.hu/langeiren_amagyarnyelv.html Lange Irén: A magyar nyelv sajátosságai hagyománytörő lingvisztikai szemszögből]

Egyéb

- [http://mek.oszk.hu/01200/01228/01228.htm Illyés Gyula: Ki a magyar?]
- [http://bme-tk.bme.hu/other/kuszob/ Küszöbszint a magyar mint idegen nyelven (Műegyetemi Távoktatási és Felnőttképzési Központ)]
- [http://www.nyariegyetem.hu/ Debreceni Nyári Egyetem, a magyarnyelv-oktatás egyik specialistája]
- [http://www.magyarora.com/ Magyaróra: Új utak a magyar nyelvhez]
- [http://www.geocities.com/erdelyilobby/jpg/Magyarok.jpg Magyarok a Kárpát-medencében]
- [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=10165 Nádasdy Ádám a nyelvek és a népek rokonságáról]
- [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1274/127402.pdf Pusztai Ferenc cikke az általa szerkesztett, átdolgozott Magyar értelmező kéziszótárról] (PDF)
- [http://corpus.nytud.hu/mnsz/ Magyar Nemzeti Szövegtár] (az MTA 153,7 millió szövegszót tartalmazó adatbázisa többféle kortárs szövegből; ingyenes regisztrációval böngészhető)
- [http://wikisource.org/wiki/Anyanyelvemr%C5%91l%2C_huszonegy_t%C3%A9telben Dr. Végvári József: Anyanyelvemről, huszonegy tételben]. A magyar nyelv és a hivatalos nyelvészet a szerves műveltség szempontjából

Külső hivatkozások angolul

- [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=HNG Hungarian language (Ethnologue.com)]
- [http://www.ut.ee/Ural/num.html Numerals of some Uralic languages]
- [http://www.geocities.com/Athens/Acropolis/3093/finnugor.html Uralic page]
- [http://www.lmp.ucla.edu/profiles/profh02.htm Hungarian Profile]
- [http://www.people.fas.harvard.edu/~arubin/hungarian.html A Hungarian Language Course by Aaron Rubin]
- [http://www.afs.hu/hungary/hungary/study.html Study Hungarian! (AFS.com)]
- [http://www.hungarotips.com/hungarian/ Hungarian Lessons (Hungarotips.com)]
- [http://www.single-serving.com/Hungarian/index.html Hungarian Phrase Guides]

További irodalom

- É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan (Osiris Kiadó, Budapest, 2003)
- Keresztes László: [http://www.nyariegyetem.hu/html/db/hun/main33_.html Gyakorlati magyar nyelvtan] (Debreceni Nyári Egyetem, 1995, Hungarolingua sorozat)
- Végvári József: „És mégsem mozog ...” - tanulmányok anyanyelvről, hitről, tudománytörténetről és nevelésről, világképről, szerves műveltség és hivatalos tudomány viszonyáról. Főnix Könyvműhely, 2005. ISBN 963-7051-05-8 . ja:ハンガリー語 ko:헝가리어

Finn nyelv

A finn nyelv (suomi vagy suomen kieli [ejtsd: szuomi]) az uráli nyelvcsalád balti-finn ágának legnagyobb nyelve; Finnország és az Európai Unió egyik hivatalos nyelve. Igen közel áll az észt nyelvhez: a kettő beszélői kölcsönösen megértik egymást. A karjalai (karél), az észt, az inkeri, a vót, a lív rokon nyelve. Beszélőinek száma 5 millió 150 ezer. Finnországban 4 millió 713 ezer (1992) finn él. Svédországban mintegy 250 ezer, közülük 20 ezer őslakos finn, az ország északkeleti határa mentén, a többi bevándorló. A svéd hivatalos nyelv Finnországban, a finn pedig ún. hivatalos kisebbségi nyelv Svédországban (ti. Svédországban nincs hivatalos nyelv). Finnek élnek a Jeges-tenger partján, a mai Észak-Norvégiában is, mintegy kétezren, a 16.–17. század óta, a norvég statisztikai központi iroda (Statistisk sentralbyrå) a számukat 2001-es adatok szerint 3000-re teszi. Az utolsó szovjet népszámlálás szerint Karjalában 67 ezren (1989) vallották magukat finnek. Nagyobb finn közösség él az Egyesült Államokban (40 ezer), Kanadában (40 ezer), Ausztráliában (10 ezer) és Németországban (10 ezer). Ezen kívül még tízezren az EU más tagállamaiban. A finn statisztikai hivatal (Tilastokeskus) adatai szerint 2003-ban a lakosság 92,02 %-a beszélte a finnt, ami több mint 4,8 millió embert tesz ki az anyaországban. Az észt statisztikai hivatal (Statistikaamet) 2001-es adati szerint a finnt Észtországban 4932-en beszélik anyanyelvükként.

Nyelvjárások és beszélt nyelv

A nyelvjárások két fő csoportra oszthatók: nyugati és keleti nyelvjáráscsoportra. A nyugatiak általában öt, a keletiek két további nyelvjárásra osztódnak. A nyugati csoport: #délnyugati #hämei #dél-pohjanmaai #közép és észak-pohjanmaai #hátsó-pohjanmaai A keleti csoport: #savoi #délkeleti oszlik. Összesen tehát hét fő nyelvjárás van. A nyugati nyelvjárás szorosabb kapcsolatot mutat az észttel, különösen a tengerparti észttel, míg a keleti az inkerivel és észak-karjalaival. A közéletben használt irodalmi nyelv és a hétköznapi nyelv között viszonylag nagy különbségek akadnak, a beszélt nyelv, amely a szlengból és a nyelvjárásokból is táplálkozik, sokkal lazább, kötetlenebb, „kiejt” bizonyos hangokat, elsősorban mássalhangzókat. Gyakoriak a szórövidítések és az idegen nyelvekből (a svédből és újabban az angolból) kölcsönzött szavak. Az idegen eredetű szavakat természetesen az „őshonos” szavakhoz hasonlóan ragozzák, s mivel a finn szavak alapvetően magánhangzóra vagy n-re, r-re, s-re végződnek, így az idegen szavak ragozásánál, annak megkönnyítésére egy i-vel pótolják ki a „hiányzó” szóvégi magánhangzót, pl. Finnair ~ Finnarin. A csak irodalmi nyelvet beszélő nyelvtanuló számára a beszélt nyelv vagy a nyelvjárások megértése átmeneti nehézséget jelent, akár az egyszerűbb mondatok is fejtörőt okozhatnak.

Nyelvtan

A hangok és az ábécé

A finn hangrendszer egyszerű, ha nem számítjuk a kizárólag újabb idegen szavakban előforduló b, f, g, š fonémákat,akkor mindössze 22 vagy a ts-vel együtt 23 fonémát tartalmaz. Hiányoznak belőle a magyarra vagy a szláv nyelvekre jellemző „lágy” ny, ty, gy, zs hangok. Eltérő betű-hang kapcsolatok: (finn betű-magyar hangértéke) y=ü, s=sz (ahol az sz "selypes"), a a=(rövid)á, e=(zárt)e, ä=(nyílt)e. Az idegen eredetű szavakban, márkanevekben is gyakori a finnes ejtés, így pl. a zöngés mássalhangzók zöngételenekkel való helyettesítésében: a Peugeot [pözsó] finnül sokszor [pösó]-nak hangzik. Ugyancsak gyakran ingadozik a tš/tsh [cs] ejtése is pl. Tšekinmaa („Csehország”) szót néha Tsekinmaa-nak [tszekinmá] ejtik. A finn helyesírás egyik sajátossága a nagyfokú következetesség mellett a hosszú hangok írásbeli jelölése: a betűket megkettőzik, mégpedig mind a mással-, mind a magánhangzókat. A hosszúságnak-rövidségnek jelentésbeli különbségei vannak, pl.: tuli („tűz”), tulli („vám”), tuuli („szél”), stb. A magyartól eltérően pedig a szóvégi o, ö is lehet rövid, pl. talo, Töölö, szemben a magyar kiejtéssel, amely önkéntelenül is megnyújtja a szóvégi o-t és ö-t. Sajátos viszont az ún. gégezárhang, amelyet írásban nem jelölnek. Ez a hangszalagok hirtelen összerándulását jelenti. Ha a gégezárhangot mássalhangzó követi, akkor az előbbi hasonul a mássalhangzóhoz, klasszikus példa: Terve tuloa! („Isten hozott!”) kiejtése: [tervettuloa]. A végződéseket a magánhangzó-harmónia szerint illeszti, azaz magas hangrendű szavakhoz magas, mély hangrendű szavakhoz mély végződés járul. Pl. talo - talossa („ház - házban”) mökki - mökissä („házikó - házikóban”) A finn nyelv a svéd ábécét használja: A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z Å Ä Ö. Az Å å betű svéd eredetű nevekben vagy szavakban fordul elő, pl. Ståhlberg e.: svédesen [sztólberj] és nem németesen [stálberg] (Finnország egyik korai elnöke). A svéd családneveket természetesen a svéd kiejtési szabályok szerint ejtik ki: pl. Lönnrot [lonrut]. Régebben V helyett gyakran használták a W-t, pl. Waasa (ma: Vaasa) Helsingin Wiikko-Sanomia (egy 19. századi finn lap címe) (ma a wiikko helyesírása: viikko).

Hangsúly

A magyarhoz hasonlóan az első szótag hangsúlyos, a szavakon belül pedig a páratlan számú szótagok. A kérdőmondatokban is „esik” a hangsúly, ezért a kérdő mondatokban mindig szerepelni kell kérdőszónak vagy az eldöntendő kérdésekben a -ko/kö toldatnak, amely a kérdésessé tett mondatrészhez tapad. pl.: Eldöntendő kérdésnél: - Oletko sinä ruotsilainen? - Te svéd vagy? - Oletteko te nyt kotona? - Otthon vagytok ti most? Kérdőszó esetén: - Minkälainen ilma on? - Milyen idő van? - Missä maassa Liisa on tässä? - Melyik országban van Liisa?

Névelők

A finn (és észt) nyelv a szláv nyelvekhez hasonlóan nem ismeri sem a határozott, sem a határozatlan névelőt.

Alaktan, igék

A finn igének személye, száma, ideje, módja és igeneme van. A legnagyobb terjedelmű Nykysuomen sanakirja finn értelmező szótár 45 igetípust különböztet meg. A gyakorlati nyelvtanok és egyes szótárak egy igen jól használható, hatos felosztást követnek. Ragozási példa kijelentő mód jelen időben: A finn és észt nyelv nem ismeri a bír (angolul: have) igét. A birtoklást un. habeo-szerkezettel fejezi ki, minulla on ... („nekem van...”) A nemmel való válasz ún. negatív segédigével történik, pl. emme maksa: nem fizetünk (maksaa: fizetni). A negatív segédigét szám és személy szerint ragozzák.

Névszók

A névszóknak van számuk, esetük, abszolút és birtokos ragozásuk, de nincs nemük. 15 eset van. A többesszámot vagy a t, vagy az i végződés jelzi, tehát nem egységes a jelölési mód, mint a magyarban. Példa a névszóragozásra: maa ("ország"). Megjegyzések: nem minden eset feleltethető meg a magyar eseteknek, a genitivus és a partitivus a magyar nyelvben nem is létezik. Ez utóbbi (a részleges „tárgyeset”) többféle funkcióval bír: pl. számnév után a névszó általában partitivusban áll, pl. kaksi maata (ti. kettő az országok közül, tehát nem az összes), de kifejezi azt is, hogy a beszéd tárgya valamilyen mértékegység alapján meghatározható anyag, pl. kahvia („valamennyi kávé”). Jelentésbeli megkülönböztető szerepe van, pl. Juon kahvia („Kávét iszok” - tehát valamennyit) <--> Juon kahvin („Megiszom a kávét.” - ti. a szóban forgó összes kávét). A névszókhoz a magyarhoz hasonlóan birtokosragok is kapcsolódhatnak, vagyis alapvetően mindkét nyelven a birtokos névmás helyett a birtokragok fejezik ki a birtokviszonyt. Pl. elämä-ni - élet-e-m. Ha a szó birtokos ragot kap, akkor már a birtokos névmást sem kell használni, eltérően az indo-európai nyelvektől, ahol többnyire ez elmaradhatatlan. (my life stb.) A finn beszélt nyelvben azonban gyakori, hogy a birtokviszonyt a birtokos névmással fejezik ki, és a birtokosragok elmaradnak: mun elämä ~ (minun) elämäni. A magyarhoz hasonlóan lehetséges az is, hogy egy névszó egyszerre esetragot és birtokos ragot is kapjon, pl. elämä-ssä-ni ~ élet-e-m-ben. Fontos különbség azonban, hogy ilyenkor a ragozás sorrendje a két nyelvben fordított. Míg a magyar először a birtokosragot, addig a finn az esetragot kapcsolja először a szótőhöz. Nyelvjárási és köznyelvi sajátosság az esetragok „lekopása”. Különösen jellemző például a translativus „-ksi” ragjának „-ks”-re rövidülése: Opiskelen lääkariks. ~ Opiskelen lääkäriksi. "Orvosnak tanulok".
Melléknevek
A mellékneveket a magyartól eltérően együtt ragozza a főnévvel, pl. kaunis kukka (sg.) kauniit kukat: „szépek virágok”.
Mondattan
Funkciójuk szerint a finn mondatok kijelentők, kérdők, felkiáltók, felszólítők vagy óhajtók lehetnek. Formailag 3 alaptípusuk van: egyszerű mondat, összetett mondat és mondatpótló. Névszói állítmány nincs. Háromféle bővítmény van: tárgy, határozó, jelző. Az egyszerű mondat általában SVO szerkezetű. Három vagy több valenciájú igével a mondat SVO+ többi mondatrész szerkezetű.
Szövegminta
A Kalevala első néhány sora: Mieleni minun tekevi, aivoni ajattelevi lähteäni laulamahan, saa'ani sanelemahan, sukuvirttä suoltamahan, lajivirttä laulamahan. Sanat suussani sulavat, puhe'et putoelevat, kielelleni kerkiävät, hampahilleni hajoovat. Veli kulta, veikkoseni, kaunis kasvinkumppalini! Lähe nyt kanssa laulamahan, saa kera sanelemahan yhtehen yhyttyämme, kahta'alta käytyämme! Harvoin yhtehen yhymme, saamme toinen toisihimme näillä raukoilla rajoilla, poloisilla Pohjan mailla.a Miatyánk finn nyelven Isä meidän, joka olet taivaissa. Pyhitetty olkoon sinun nimesi. Tulkoon sinun valtakuntasi. Tapahtukoon sinun tahtosi myös maan päällä niin kuin taivaassa. Anna meille tänä päivänä jokapäiväinen leipämme. Ja anna meille anteeksi velkamme, niin kuin mekin annamme anteeksi velallisillemme. Äläkä saata meitä kiusaukseen, vaan päästä meidät pahasta. (Sillä sinun on valtakunta ja voima ja kunnia iankaikkisesti.) Aamen. Esti dal finnül: Iltalaulu Metsän laitaan ilta ehti, viitan käärin pielukseksi. Ristin kädet rinnalleni puhuissani Luojalleni. Taivaan Isä, kotiin kaipaan, uupunut oon vaeltamaan. Vaeltamaan, piileksimään vieraan talon tanhuvilla. Taivaan Isä, hyvää yöte, enkelisi anna myöte. Rohkeaks' tee sydämeni, taivaan Isä, hyvää yöte. Taivaan Isä, hyvää yöte.
Külső hivatkozások

- [http://www.101languages.net/finnish/ Finnish 101] Finnish for beginners and travelers
- [http://www.finnhun.com/ FinnHun: finn-magyar-angol internetes szótár és szinonimaszótár]
- [http://www.magyarintezet.hu/cities/openpage.jsp?HomeID=6&lang=HUN Helsinki Magyar Kulturális Intézet] Kategória:Nyelvek Kategória:Finnország ja:フィンランド語 ko:핀란드어

Finnugor nyelvek

A finnugor nyelvek közé 15 élő és 2 holt nyelv tartozik. (A dialektus jellegű nyelveket külön számolva összesen 30 nyelv.) Ezek a nyelvek egymással bizonyos rokon vonásokat mutatnak a szerkezetüket és az alapszókincsüket tekintve. A finnugor nyelveket mintegy 24 millió ember beszéli a Kárpát-medencében, valamint Észak-Európa, Kelet-Európa és Nyugat-Szibéria hatalmas kiterjedésű területén.
- A finnugor nyelvek családfájáról lásd: Uráli nyelvcsalád
- A nyelvrokonság igazolásáról: Finnugor nyelvrokonság
- A finnugor nyelveket kutató tudományágról: Finnugrisztika A finnugor nyelvek távolabbi rokoni kapcsolatát állapították meg a Szibériában beszélt szamojéd nyelvekkel. A két nyelvcsoport együtt alkotja az uráli nyelvcsaládot.

Földrajzi elterjedés

A finnugor nyelvek területi csoportosítása: szamojéd nyelvek
- Közép-Európa:
- magyar
- Észak-Európa:
- Észak-skandináviai csoport: számi (lapp) nyelvek (összesen 10 nyelv vagy dialektus)
- Balti-finn csoport: finn, észt, vót, lív, izsór, karjalai, vepsze, merja (kihalt)
- Kelet-Európa:
- Volgai csoport: mari, mordvin (erza és moksa), muroma (kihalt)
- Permi csoport: udmurt, komi, permják komi
- Ázsia (Nyugat-Szibéria):
- Obi-ugor csoport: manysi, hanti A nagyobb finnugor nyelvek a beszélőik száma és főbb lakóhelyei szerint
- Magyar nyelv kb. 14,5 millió fő
- Magyarország
- Románia, Szlovákia, Vajdaság, Ukrajna, Horvátország, Szlovénia, Ausztria
- USA, Kanada, Ausztrália, Izrael
- Finn nyelv - kb. 5,1 millió fő
- Finnország
- Svédország, Oroszország, USA, Kanada
- Észt nyelv - 1,1 millió fő
- Észtország
- Finnország, Svédország, USA, Kanada
- Erza nyelv (erza mordvin) - kb. 500.000 fő
- Oroszország, Mordvin Köztársaság
- Mari nyelv - 488.000 fő (2002)
- Oroszország, Mari Köztársaság
- Kazahsztán (volt kitelepítettek)
- Udmurt nyelv - 464.000 fő (2002)
- Oroszország, Udmurt Köztársaság
- Komi nyelv (zürjén és permják dialektus)
- Oroszország, Komi Köztársaság - 285.000 fő (2002)
- Oroszország, Permják Autonóm Körzet - 94.000 fő (2002)
- Moksa nyelv (moksa mordvin) - kb. 250.000 fő
- Oroszország, Mordvin Köztársaság

Wikipédiák a finnugor nyelveken

- [http://fi.wikipedia.org Finn wikipédia]
- [http://et.wikipedia.org Észt wikipédia]
- [http://se.wikipedia.org Számi wikipédia] (északi lapp nyelv)
- [http://udm.wikipedia.org Udmurt wikipédia]
- [http://kv.wikipedia.org Komi wikipédia] (zürjén dialektus) Kategória:Nyelvek

Szölkup nyelv

A szölkup a déli szamojéd nyelvek utolsó még beszélt tagja, de olyan kis létszámú népesség használja, hogy a nyelv kihalása szinte bizonyosnak mondható, tekintetbe véve, hogy az Ob felső és középső folyásának vidékén kb. 250 000 négyzetkilométernyi területen 1989-ben 1716-an beszélték, 3 egymást alig-alig megértő nyelvjárásban és körülbelül még ugyanennyien vallották magukat szölkupnak (A terület orosz ajkú lakossága ennek a sokszorosa.). A szölkupok magukat nem tartják egységes népnek, társadalmuk rettentő bonyolult, az északi és déli nyelvjárásokban a számontartott frátriák tagjai más és más szabályok szerint kell házasodjanak a sok szintű hagyományos házasodási osztályokból. A középkor és koraújkor folyamán a szölkup volt a belső szibériai népek közti párbeszéd eszköze (lingua franca). Régebben hívták őket hibásan osztják szamojédoknak. Valójában semmi közelebbi közük az obi-ugor osztjákokhoz. Kategória:Nyelvek

Kamassz nyelv

A kamassz az uráli nyelvcsalád legújabban kihalt tagja. 1985-ben a Sziktivkari Finnugor Konferencián még bemutatták a konferencia résztvevőinek az utolsó kamassz asszonyt, aki bár nem beszélt folyékonyan, mégis emlékezett még nagyszüleinek nyelvéből néhány mondatra. Plotnyikova asszony 1989-ben halt meg, azóta a kamassz kihaltnak tekinthető. A Szajáni hegységben élt nép egyrészt az erősödő oroszban, másrészt a szintén őshonos hakasz (köztörök/turki nyelv) népben olvadt fel. A kamassznak nem volt soha irodalmi változata, és iskolai oktatás sem folyt ilyen nyelven. Kategória:Nyelvek

Kojbal nyelv

A kojbál a kamassz egyik már-már önálló nyelvet jelentő nyelvjárása volt. Kojbálföld a Jenyiszej folyó jobb partján, Krasznojarszktól délre terült el. Már a középkor folyamán csupán pár ezer fős népcsoport volt, asszimilációjuk 1629 után gyorsult fel, amikor völgyeikbe különféle törökségi népek (leginkább hakaszok) nyomultak az orosz expanzió elől. Az utolsó kojbálok a XIX. század folyamán veszítették el nyelvüket. Kategória:Nyelvek

Ugor nyelvek

A finnugor nyelvek ugor ágába tartozó nyelvek közül a magyart beszélik a legtöbben. Az osztják (más néven hanti) és a vogul (más néven manysi) beszélőinek létszáma alacsony. Kategória:Nyelvcsaládok

Udmurt nyelv

Az udmurt (saját nyelvükön: удмурт кыл - udmurt kyl, korábbi orosz nevén: votják) az uráli nyelvcsalád finnugor nyelveinek egyik tagja. Legközelebbi rokona a komi nyelv. A nyelvet cirill írással írják, melynek ábécéje a következő: А/а, Б/б, В/в, Г/г, Д/д, Е/е, Ё/ё, Ж/ж, Ӝ/ӝ, З/з, Ӟ/ӟ, И/и, Ӥ/ӥ, Й/й, К/к, Л/л, М/м, Н/н, О/о, Ӧ/ӧ, П/п, Р/р, С/с, Т/т, У/у, Ф/ф, Х/х, Ц/ц, Ч/ч, Ӵ/ӵ, Ш/ш, Щ/щ, Ъ/ъ, Ы/ы, Ь/ь, Э/э, Ю/ю, Я/я Az udmurtok száma napjainkban 670 ezer, de a nyelvet csak 72,8 %-uk beszéli. Az Orosz Föderációban található Udmurt Köztársaságban és a környező területeken élnek. Legközelebbi rokonaiktól, a komiktól (zürjénektől) a Kr. u. 8-9. században váltak szét. Kategória:Nyelvek

Muroma nyelv

A muromák mára kihalt nép, akik Moszkvától keletre éltek az Oka folyó alsó folyásánál. Régészeti leletek alapján a VII. században váltak ki az erza-mordvinokból, s a volgai bolgárok és oroszok 1088-ban vívott háborúja söpörte el végérvényesen ezt a gazdag, ám kis létszámú népet. Ma már csak Murom város neve emlékeztet a muromákra, bár azt az oroszok alapították a XI. században, a későbbi, keleti hódítások kiindulópontjaként.

Finn nyelv

Nyelvjárások és beszélt nyelv

Nyelvtan

A hangok és az ábécé

Hangsúly

Névelők

A finn (és észt) nyelv a szláv nyelvekhez hasonlóan nem ismeri sem a határozott, sem a határozatlan névelőt.

Alaktan, igék

Névszók

Meänkieli nyelv

A meänkieli nyelv finnugor nyelv, mely az uráli nyelvcsaládba, a finnségi nyelvek közé tartozik. Svédország egyik hivatalos kisebbségi nyelve (svéd neve „tornedalsfinska”). Más vélemények szerint viszont nincsen szó önálló nyelvről, csupán egy finn dialektusról. A „meänkieli” szószerinti jelentése: „mi nyelvünk” (vö. ~ finn: „meidän kieli”). A meänkielit elsősorban Észak-Svédországban (Kiruna, Gällivare/Jellivaara, Pajala, Övertorneå és Haparanda/Haaparanta) vagyis a Tornio-völgyben (Tornedal/Tornionlaakso) beszélik, emellett Északnyugat-Finnországban, valamint elvétve Svédország más városaiban. A meänkieli eredete elsősorban az 1809-es haminai békére vezethető vissza, amikor a svéd királyság felbomlott és a későbbi Finnország részét képező területek Oroszországhoz kerültek, míg a Tornio-völgy Svédország kezén maradt, ezáltal politikailag és közigazgatásilag elszakadt a többi finnajkú területtől és az irodalmi-közéleti finn nyelv befolyása nem érte. (Ez a jelenség leginkább a csángó és a magyarországi magyar nyelv kapcsolatához viszonyítható, mivel a csángó-magyar is évszázadok óta külön úton fejlődik és a magyarországi nyelvújítás sem éreztette hatását a csángóknál.) Az idióma másik sajátossága, hogy nagyszámú svéd jövevényszót tartalmaz, bár a finn beszélt nyelv is szívesen vesz át és vett át szavakat a svédből, az irodalmi nyelv azonban ezek mellőzésére, finnesítésére törekszik. A tornio-völgyi finn beszélőinek számát 40-70 000-re becsülik, emellett azonban sokan passzívan értik, sőt nemcsak a tornio-völgyi finnek, hanem sok svédországi lapp is beszéli második nyelvként. A meänkieli beszélői szinte kivétel nélkül legalább kétnyelvűek, elsősorban a svédet beszélik. A fiatalabb nemzedékek egyre kevésbé használják, illetve inkább csak passzívan értik meg. A meänkieli amellett lett Svédország egyik hivatalos kisebbségi nyelve, hogy a standard finn nyelv is ilyen státust kapott. A két nyelv beszélői közötti alapvető történelmi különbség, hogy míg a finn köznyelvet beszélő svédországi finnek (ruotsinsuomalaiset) elsősorban a 20. század második felében munkavállalás céljából vándoroltak be Svédországba, addig a Tornio-völgyben élők az említett 1809-es történelmi eseménynek köszönhetően kerültek a határ túlsó oldalára. Ezen a nyelven van iskolai oktatás, könyvkiadás. A meänkielit oktatják Stockholm és Umeå egyetemén is. A svéd rádiónak (Sveriges Radio) van meänkieli nyelvű adása. A meänkielit és a nyelvi emancipáció támogatóit sok kritika éri, elsősorban azért, mert az ellenzők szerint a standard finn nyelv oktatása sokkal nagyobb lehetőségeket nyújtana a tornio-völgyieknek az irodalom, írásbeliség és a felsőfokú tanulmányok területén. Sokan nem is tekintik önálló nyelvnek, mivel a két idióma beszélői kölcsönösen megértik egymást, a különbségek kisebbek, mint a finn és az észt között, melyek ugyancsak mindkét nyelvű beszélők számára kölcsönösen érthetők. Néhány példa a meänkieli és a finn nyelv köréből: Kategória:Nyelvek

תבנית:DidYouKnowMon08Day17

הפצצה רבת העוצמה ביותר (שאינה גרעינית) היא הפצצה האמריקאית הנקראת MOAB. בניגוד למה שחושבים השם הוא לא ראשי תיבות של Mother Of All Bombs ("אם כל הפצצות") אלא דווקא של Massive Ordnance Air Burst ("חימוש נפיץ אווירי מסיבי").

Zapraszamy free poker Calling Cards �mieszne filmy free poker

:: RELATED NEWS ::

Hjalmar Eneroth
Hjalmar Eneroth, född 1869 i Vetlanda, Småland död 1964, svensk författare och tecknare. Eneroth är känd som författare, illustratör, målare, 1837 i Charolles, död 1890 i Saint Thibault des Vignes, var en fransk författare och indolog. Han var själv under många år bosatt i Indien och på andra håll i

Black Speech
Black Speech var språket i Tolkiens Midgård som pratades i Mordor. Härskarringens inskriptioner är skrivna i Black Speech. Ash nazg durbatuluk Ash nazg gimbatul Ash nazg thrakatuluk Agh burzum-ishi krimpatul Lär dig Black Speech på: [http://www.redhandorcs.org Orcs of the Redhand] ja:中つ国 (トー

Castafiores juveler
Castafiores juveler (fr. Les Bijoux de la Castafiore) är nummer tjugoett i en serie av klassiska seriealbum skrivna och illustrerade av den belgiske serietecknaren Hergé, vars huvudperson är den unge reportern Tintin. Castafiores juveler publicerades först på franska 1963.

Synopsis

Elland Road
Elland Road är Leeds Uniteds hemmaarena. Den ligger vid en gata med samma namn. Den såldes under 2004 av klubben på grund av dess dåliga finanser. Istället har det ett leasningskontrakt på 25 år med rättighet att köpa tillbaka arenan när klubbens ekonomi förbättras.

Externa länkar

- [http://dspace.dial.pipex.com/town/park/yfh45/leeds.htm The Internet Football Grounds Guide